Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)
1951-04-08 / 83. szám, vasárnap
1951 április 8 UJSZ0 A csúzi szövetkezet napi nyolcvanhektáros vetési átlagot ér el A csúzi szövetkezet tagjai, nem törődve a rossz idővel, március közepén megkezdték a tavasziak vetését. Ennek az igyekezetnek meg is van az eredménye, mert már a mult hét végén 350 hektáron végezték el a vetést. Hogy földjeiken a jó termést biztosítsák, vetés előtt hektáronként 3 mázsa műtrágyát szórtak el. A csúzi szövetkezet az őszi munkák tapasztalatain okulva, még a télen tervszerben felkészült a tavaszi munkákra. A szövetkezet most 1900 hektár földön gazdálkodik és egy-két kulák kivételével az egész falu tagja a szövelkezetnek Hogy a munkák menetét tervszerűen biztosítsák, nyolc munkacsoportot alakítottak. A szövetkezet az elsők között fejezte be az őszi munkákat. Ebben a munkában nagy segítségére volt a szövetkezetnek az érsekújvári traktorállomás. Nem így azónban az őszi mélyszántásnál. Hogy mi volt ennek az oka, azt nem tudják, de Trunovszky Sándor, a szövetkezet elnökének állítása szerint az őszi mélyszántás idején úgy volt, hogy amikor jó idő volt, akkor traktor nem volt és fordítva, amikor traktor volt, akkor meg olyan rossz idő volt, hogy nem lehetett szántani. így történhetett meg aztán, hogy a szövetkezetnek tavasszal még 70 hektár szántatlan földje volt. Más évekhez viszonyítva ez ugyan nem nagy elmaradás, mert hiszen, amíg nem volt szövetkezet a faluban, sokkal több szántatlan föld maradt meg az őszön. Ez viszont nem mentség az érsekújvári traktorállomás elmaradására. A szövetkezeti gazdálkodásnak éppen az a célja, hogy a földművelést gazdaságosabbá tegye, magasabb terméseket érjen el, mint azelőtt az egyénileg gazdálkodók s ehhez pedig elengedhetetlenül fontos lett volna, hogy az őszi mélyszántást idejében és jól elvégezzék a szövetkezet földjein. Hogy a munka jó megszervezésével és a rendelkezésre álló gépek és fogatok célszerű kihasználásával milyen nagy teljesítményeket lehet elérni, a csúzi szövetkezetnél erről legjobban az tanúskodik, ha különbséget teszünk az őszi és a tavaszi vetés eredményei között, ősszel a szövetkezetnek a napi veA nagymácsédí szövetkezetben is elvégezték már az árpa vetését A tavaszi munkaversenynek legutolsó kiértékelésekor a galántai járás EFSz-ei között a nagymácsédí harmadik típusú EFSz került első helyre. Ezt a győzelmet a nagymácsédí szövetkezeti tagok a munka jó megszervezésével érték el. A szövetkezetben négy munkacsoportot alakítottak, mégpedig két 16 tagból álló növénytermelésit és két állattenyésztésit. Különösen nagy sikert érték el a nagymácsédí szövetkezeti tagok az árpavetésben, amelyet 131 hektáron kellett elvégezniük. Ezt a munkát 8 és fél napra tervezték. A tervet azonban magasan túlhaladták, amennyiben hat nap alatt befejezték az árpa vetését. A sornorjai járásban 20 EFSz kapcsolódott be a tavaszi munkák versenyébe. Itt a hviezdoslavovói negyedik típusú EFSz lett a verseny győztese. Ez annyit jelent, hogy a hviezdoslavovói EFSz túlhaladta az első kiértékelés győztesét, a kispakai harmadik típusú szövetkezetet. A tavaszi vetést 213 hektáron kilenc nap alatt végezték el. Egyidejűleg a cukorrépa- és a burgonyaföldeket is előkészítették, úgy, hogy most már a cukorrépát vetik és a burgonyát ültetik. Hátra van még a takarmánykeverékek, a kukorica és az olajosmagvak vetése. Az állami traktorállomások a tavaszi munkákban Az állami traktorállomások egyre nagyobb sikerrel teljesítik azokat, a feladatokat, amelyek a tavaszi munkákban rájuk hárulnak. Ki-1 használnak minden napot és minden órát a földnek vetés alá való előkészítésére és a vetésre. Dél-Szlovákia legnagyobb részén a traktorosok két váltásban dolgoznak, mégpedig olyan módon, hogy a föld előkészítését az éjjeli órákban végzik, nappal pedig vetnek. Április elsején az állami traktorállomások az egyes kerületekben a tavaszi mukák tervét a következőképpen teljesítették: bratislavai kerület: 47.47 százalék, nyitrai kerület 34.54 százalék, besztercebányai kerület 8.47 százalék, kassai kerület 5.50 százalék, zsolnai kerület 4.19 százalék és az eperjesi kerület 2.51 százalék. Az eperjesi, zsolnai, kassai és a besztercebányai kerületek állami traktorállomásai később kezdték meg a tavaszi munkákat, mint DélSzlovákiában. Ezt a késést a talaj nedvessége okozta. Hasonló helyzet volt az ősszel a déli kerületekben is, ahol az időjárás nem engedte rendesen befejezni a mélyszántást, amelyet most már az idén kell befejezni. A bratislavai és a nyitrai kerületek állami traktorállomásai már január óta végzik a mélyszántást, hogy behozzák az őszi késést. A bratislavai kerületben a legjobb traktorállomás a nemesőcsai traktorállomás, amely a vetés tervét 150 százalékra, a talajelőkészítés tervét pedig 56.38 százalékra teljesíti. A szenei állami traktorállomás a vetésterv teljesítésében a 160 százaléknál, a talajelőkészítésben pedig a 46 százaléknál tart. A kis- és közéjföldmüvesek, akik még nem kötöttek szerződést valamelyik traktorállomással, meggyőződtek arról, hogy a traktorral végzet munka jobb és gyorsabb, ezért egyre többen jelentkeznek a traktorállomásokon, hogy szerződést kössenek a tavaszi munkákra. A dunaszerdahelyi traktorállomás a vetés tervét 60 százalékra, a talajelőkészítés tervét pedig 47 százalékra teljesíti. A csallóközcsütörtöki traktorállomás a vetésben a 46.39 százaléknál, a talajelőkészítésben pedig 47 százaléknál tart. A galántai traktorosok a tavaszi munkákat 61.71 százalékra végezték el. A vetésben itt hátramaradás mutatkozik. Eddig a tervezett területeknek csak a 10 százalékát vetették be. A traktorosok számára nagy segítséget jelentenek a talaj megművelésénél az agregátorok. Már anynyira megszokták és elsajátították az agregátorral való munkát, hogy az agregátor nélkül már el sem tudják képzelni munkájukat. A leleszi és a szomotorí állami birtokon befejezték a tavaszi búza és a cukorrépa vetését Amint a kassai kerületben kissé megjavult az időjárás, az állami birtotokok és az EFSz-ek is teljes ütemmel megkezdték a tavaszi munkákat. A leleszi a szomotroi állami birtokon a tavaszi búzát és a cukorrépát már el is vetették, a zabvetés befejezéséhez sem sok hiányzik tnár. A tőketerebesi járás állami birtokain is befejezték már a tavaszi termények vetését, csupán a cukorrépa vetésének befejezése van még hátra. A rozsnyói járásban szintén a rossz időjárás okozta azt, hogy, a tavaszi munkákat csak áprilisban lehetett megkezdeni. Ennek ellenére az eddigi eredmények alapján számítani lehet rá, hogy április 15-ig befejezik a tavaszi munkákat. A leleszi és a szomotori állami birtokon vaszi terményeknek a 80 százalékát vetették el. A talaj nedvessége miatt a cukorrépavetést és a burgonyaültetést itt is el kellett halasztani. Tíz napon belül azonban ezt a két terményt is elvetik. A hegyesebb vidékeken, a Tátraalján március második felében kezdték meg a tavasziak vetését, de a még előforduló havazások félbeszakították a munkát. Lomnicon, a poprádi járásban most kezdték meg a takarmányfélék vetését. tési átlaga 30 hektár volt, most tavasszal pedig napi 80 hektáros vetési átlagot értek el. Ez pedig nagy különbség. Hát még ha hozzávesszük azt is, hogy az őszi vetés idején a szövetkezetnek 255 lova volt, tavasszal pedig csak 134 ló volt az egész állomány. Ez azt jelenti, hogy fele lóállománnyal másfélszeres munkateljesítményt értek el A szövetkezet még jobban akarja csökkenteni lóállományát. Ezt pedig csak úgy tudják megvalósítani, ha az érsekújvári állami traktorállomás teljesíti a reá hárult feladatokat. Az érsekújvári állami traktorállomás vezetősége tekintse sürgős feladatának, hogy a még mindig fennálló hibákat mielőbb eltávolítsák. Hogyan lehetséges, hogy a szövetkezet rendelkezésére bocsátott 10 traktorból 3—4 traktor állandóan rossz és üzemképtelen? Még az a lehetőség sincs megadva, hogy a traktorosok a hibákat a helyszínen kijavítsák, mert a legkisebb javításhoz szükséges szerszámok sincsenek meg. így fordulhat aztán elő, hogyha a traktor munka közben defektet kap, akkor nincsen ragasztó, vagy ha van, akkor meg pumpa és kulcsok nincsenek, ha pedig esetleg mind a három volna, akkor meg hévér nincsen, hogy a gépet fel lehessen emelni. Ezeken a hibákon pedig késedelem nélkül segíteni kell. KERTÉSZ IMRE. Új vetőagregátot állítottak össze a galántai traktorosok A galántai állami traktorállomás központi javítóműhelyének dolgozói, Lopusný és Baán elvtársak, Hátas üzemvezető elvtárs javaslatára, -munkaidejük után olyan vetőagregátot állítottak össze, amellyel 8 órai munkaidő' alatt 25 hektárt lehet bevetni. Az elvtársak az új agregát segítségével nemcsak a vetést gyorsítják meg nagymértékben, hanem a munkát is leegyszerűsítették és újításukkal napi 1.580 korona megtakarítást érnek el. Munkában a traktoros-brigád A kubáni kolhoztagok a traktorállomások dolgozóival karöltve végzik a a tavasziak vetését. I. Bunejev, a „Szocialista Munak Hősének" traktoros brigádja is kivonult a földekre a krasznodari vidéken. Ez a brigád a szocialista verseny kezdeményezője, amelyben a szovjet traktorosok a technika legmagasabb fokú kihasználásáért versenyeznek. Ivan Bunejev így írja le brigádja munkáját a tavaszi vetésnél: Traktoros brigádunk azokon a földeken dolgozik, amelyeken Grigorij Dolmalov növénytermelési brigádja munkálkodik a „Kommunizmushoz vezető út"-koIhozban. Az idén a traktorosok Grigorij Dolmatov brigádosaival karöltve arra törekszenek, hogy a gabonatermést hektáronként legalább hét mázsával felemeljék és hogy a napraforgónál, a gyapotnál és a kukoricánál is magasabb termést érjenek el. A traktoros brigád tagjai megfontolták a lehetőségeket és elhatározták, hogy minden egyes traktorral legkevesebb 1100 hektárt művelnek meg. Ez annyit jelent, hogy 188 hektárral magasabb teljesítményt akarunk elérni, mint a mult évben. Ezenkívül minden tizenegyedik nap a megtakarított üzemanyagból fogunk dolgozni és egy szezon alatt megtakarítjuk a gépek javítására megállapított öszszeg 20 százalékát. Ha teljesítjük ezeket a kötelezettségvállalásokat, akkor hozzájárulunk hazánk még nagyobb megerősítéséhez. amely a béke harcosainak első soraiban halad. Ez annyit jelet, hogy kötelezettségvállalásunk teljesítésével hozzájárulunk a világ nemzeteinek a békéért folytatott harcához. Amikor elvállaltuk ezeket a munkakötelezettségeket, akkor mindenekelőtt az eddigi munkával szerzett tapasztalatalatmkra támaszkodtunk. A mult évben az új munkamódszerek bevezetésével brigádunk túlhaladta a traktormunkák évi tervét, megtakarított az állam számára 1.473 kg üzemanyagot és csökkentette a traktormunkák termelési költségét 17.105 rubellel. Már az első napokban is a legnagyobb rendben folytak a tavaszi munkák. A traktorok két váltásban dolgoznak. A vetést és a hengerzést az órás grafikon szerint végezzük. Minden egyes traktoros számára ki van dolgozva a saját és agregátja munkaterve, melyben pontosan meg van állapítva a munka helye és fajtája, valamint bevégzésének időpontja. Az órás grafikon öszeállításánáf a földek tervére feljegyeztük az egyes táblák terjedelmét. A föld terjedelme és az agregát gyorsaága szerint állanpítottuk meg az időt, amely alatt a traktor egyszer megkerüli a táblát, ebből pedig azt, hány ilyen fordulatot tehet az agregát egy óra alatt. Ezt a grafikont az órával együtt elhelyeztük az egyes traktorokon, úgyhogy a traktoros állandóan szem előtt tarthatja. Az idő nagyon fontos tényező a földmunkáknál. Az órás graiikont olýan pontosan tartjuk be, mint a vasúton a menetrendet. Minden egyes perccel számolunk ős időmegtakarításra törekszünk. Például az üzemanyagot is egyenesen a földön egészítjük ki. Ezt úgy tudjuk megvalósítani, hogy az egyes táblák különböző részein üzemanyag- és víztartályokat helyeztünk, el. Amikor a traktor megműveli a föld bizonyos részét, akkor a traktoros gyorsan vizet és üzemanyagot vesz fel. Á vetőmagot munkaközben helyezzük el a gépbe. Az összes tavaszi munkákat szoros együttműködésben végezzük a kolhoz növénytermelési brigádjával. A kolhoztagok gondoskodtak arról, hogy a mi munkánk simán folyjon és hogy napról napra emelni tudjuk teljesítményünket. Hogy is ne, hiszen közös a célunk: a tavaszi vetés minél előbbi megvalósítása. A kolhoz a mellékfelszerelések körüli munkákra a legjobb dolgozókat bocsátotta rendelkezésünkre. Brigádunk a tavaszi munkák megkezdése óta állandóan túlhaladja a normát. Eleinte Vladimír Zajkin volt a legjobb traktoros. Tapasztalataival és munkamódszerével munkaértekezleteken foglalkoztunk. Később aztán a győztesek vörös zászlaja Alexej Aulov traktorára vándorolt át. Ekkor aztán tőle tanultunk. Alexej Aulov, Vladimír Zajkin és Nikoláj Finyko traktorosok egy váltás alatt a tervezett 16 hektár helyett 20—25 hektárt művelnek meg. Az időjárás nem kedvezett túlságo-i san a tavaszi munkákra. Néha fagyok; meg esőzések akadályozták. Ennek ellenére a gabonavetést 4 nap alatt elvégeztük, vagyis egy nappal előbbj mint ahogy azt eredetileg terveztük. A gyors vetés a kubáni vidéken mindig magas termést jelent. De az idén még ennél is magasabb terméseket fcw gunk elérni, mert nagyon széles mérJ tékben alkalmaztuk az új agrotechnika vívmányait. A tavaszi búzát példá-' ul keresztes vetési módszerrel vetettük el. Az idén kolhozunk háromszor annyi természetes és műtrágyát hasz* nál fel, mint a mult évben. A földeken élénk munka folyik. Ä kolhoztagok a helýi traktorállomások dolgozóival karöltve; úgy végzik a munkájukat, hogy mentről tnagasabb termést tudjanak elérni. Egész traktoros lcollektívunk egy célra törekszik hogy minden erejét latba vesse szocialista hazánk jólétének érdekében. A gömöri EFSz eredményei példát mutatnak az egész vidék dolgozó parasztságának A gömöri EFSz még 1949 nyarán alakult meg, de 1950-ig csak tengődött. Ekkor azonban a szövetkezetet teljesen újászérvezték. Az EFSz vezetésébe befurakodott kulákok és reakciós elemek lehetetlenné tették az EFSz fejlődését, rémületben tartották a tagságot, szabotálták a gépek és a tnürágya vásárlását. E válságos helyzetben segítségre sietett a helyi pártszervezet. Az EFSz régi vezetőségét feloszlatták, ugyanúgy a tagságot is és új vezetőséget választottak és a tagság szervezése is újra kezdődött. Ekkor világosan tudatára ébredt a pártszervezet, hogy a dolgozó földműveseket úgy nyerjük meg a szocializmus számára, és a falusi kulákokat akkor szigeteljük el, ha az EFSz-ben való együttműködésre irányítjuk a kis- és középparasztokat. A pártszervezet azonban még mindig nem tudatosította ezt megfelelő mértékben. A járási bizottság néhány hónr.p lefolyása alatt bebizonyította, hogy milyen fontos. tényező a földművesek szemléltető Njeggyőzése a szocialista nagytermelés előnyeiről Ez úgy történt, hogy megsokszorozta és javítotla az agitációs munkát, amely az EFSz-ek előnyeiről, a munka megkönnyítéséről, a termelési költségek csökkentéséről, és a hektárhozamok emeléséről folyt. Az EFSz-nek az újjászervezés után 36 tagja volt Magvát a helyi pártszervezet tagjai képezték. Az összes elhagyott földterületeket, a volt úr. béri, egyházi és községi földeket nagyon rövid idő alatt szántották fel. 200 hektáron megjavították a legelőket és réteket A falusi kulákok támadásai ellenére is türelmes, meggyőző munkát folytattak és fejettek ki. A szövetkezetet hathatósan támogatta a járási pártbizottság. A szövegezel számára kijelölt politikai és szakoktatók minden erejüket megfeszítették és az EFSz vezetőségével és tagjaival együtt működve sikeresen megszervezték a közös aratást, amelyet nagy idő- és pénzmegtakarítással fejeztek be. A szövetkezet áttért a II. típusra. A tarlóhántást az állami gépállomás I segítségével végezték el. A mezsgyéket felszántották. Következett a fölI dek tagosítása. A legjobb föld az I EFSz-é és a kis. és középparasztoké volt, akik akkor már bizalommal tekintettek a szövetkezeti mozgalomra. A falusi gazdagoknak és spekulánsoknak a messzebb fekvő, minőségileg nem kiváló földeket adták. Szeptemberben a kis- és középparasztok nagy része kiváló munkát végzett és a járási pártbizottság aktív és gondos segítsége folytán az EFSz áttért a III. típusra. Megkezdődött a tagság tömeges szervezése. Az új tagtoborzás később újabb nehézséget jelentett az EFSznek, mert az EFSz-tagok soraiba megint a falusi gazdagok és a régi reakciós, bomlasztó elemek furakodtak be. Ez a tény a gömöri EFSz gyenge oldalát mutatja. Azonban a niunkalelkesedés az egész községet magával ragadta úgyhogy a földek tagosítása után az EFSz-be bekapcsolódtak a község összes gazdaságai, ami összesen 1810 hektár földet jelentett. Ebből ősszel 143 hektárt búzával, 34 hektárt rozzsal, 12 hektárt pedig takarmánynyal vetettek be. Összesen tehát ősszel 191 hektárt vetettek be a 885 hektár szántóföldből. A mélyszántást is elvégezték az előre kidolgozott terv szerint. Négy munkacsoportban dolgoztak. A jutalmazás normák alapján történt. Eddig 4 istálló adaptálását hajtották végre és két további istállónak a megjavítása befejezés előtt áll. A szövetkezet 440 juhot is vásárolt. A szövetkezeti istállókban 180 marhát gondoznak. Gömör a beszolgáltatási versenyben is az első helyre került. Az őszi munkálatok megszervezésében és végrehajtásában a besztercebányai kerületben ugyancsak az első helyre keriilt. A gömöri EFSz eddig elért szép eredményei és kimagasló sikerei nemcsak a járásban szolgálnak példaként, hanem kerületi méretben is. A járási Pártbizottságnak ezután is segítséget kell nyújtania a gömöri EFSz-nek és az ottani helyi pártszervezetnek. Az EFSz megszervezésénél kiváló munkát végeztek, főleg amikor a magasabb típusra tértek át, Nagy István, Sznopkó János és Lóska J á no a. A tornaijai járási pártkonferencián Sznopkó elvtárs a gömöri EFSz elnöke rámutatott arra, hogy a továbbiakban még nehezebb feladatok várnak rájuk, de ezeket teljesíteniök kell: emelni akarják a terméshozamot és pedig a kétszeresére és növelni akar. ják az állatok hasznosságát is. Azután rámutatott arra, hogy mindehhez _ szükség van politikai és szakmunkára, politikai és szaktudásra, ezért minden egyes szövetkezeti tagnak a tanulás ismereteinek elmélyítése elsőrendű feladata. Elbeszélte, hogy amikor résztvett a Ďuriš földmüvelésügyi miniszternél tartott fogadáson,, Ďuriš elvtárs azt kötötte legjobban a lelkükre, hogy teljesítsék a tervet és a Központi Bizottság haározatát. — Igen, teljesíteni akarjuk a tervet és a Központi Bizottság határozatát és a tavaszi munkálatoknál is, ebben a versenyben is az első helyet akarjuk megszerezni, — mondotta a gömöri EFSz elnöke — és rámutatott arra, hogy éles harcot folytatnak az EFSzbe befurakodott kulákok ellen, akik közül egyet már ki is zártak. Beszédét így fejezte be. — Vagyunk olyan erősek, hogy megbirkózzunk velük, és egymásután ártalmatlanná tesszük még a többit is. (cs.)