Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-08 / 83. szám, vasárnap

1951 április 8 UJSZ0 A csúzi szövetkezet napi nyolcvanhektáros vetési átlagot ér el A csúzi szövetkezet tagjai, nem tö­rődve a rossz idővel, március közepén megkezdték a tavasziak vetését. En­nek az igyekezetnek meg is van az eredménye, mert már a mult hét vé­gén 350 hektáron végezték el a ve­tést. Hogy földjeiken a jó termést biz­tosítsák, vetés előtt hektáronként 3 mázsa műtrágyát szórtak el. A csúzi szövetkezet az őszi mun­kák tapasztalatain okulva, még a té­len tervszerben felkészült a tavaszi munkákra. A szövetkezet most 1900 hektár földön gazdálkodik és egy-két kulák kivételével az egész falu tagja a szövelkezetnek Hogy a munkák menetét tervsze­rűen biztosítsák, nyolc munkacsopor­tot alakítottak. A szövetkezet az elsők között fe­jezte be az őszi munkákat. Ebben a munkában nagy segítségére volt a szövetkezetnek az érsekújvári trak­torállomás. Nem így azónban az őszi mélyszántásnál. Hogy mi volt ennek az oka, azt nem tudják, de Trunov­szky Sándor, a szövetkezet elnökének állítása szerint az őszi mélyszántás idején úgy volt, hogy amikor jó idő volt, akkor trak­tor nem volt és fordítva, amikor traktor volt, akkor meg olyan rossz idő volt, hogy nem lehetett szánta­ni. így történhetett meg aztán, hogy a szövetkezetnek tavasszal még 70 hektár szántatlan földje volt. Más évekhez viszonyítva ez ugyan nem nagy elmaradás, mert hiszen, amíg nem volt szövetkezet a falu­ban, sokkal több szántatlan föld ma­radt meg az őszön. Ez viszont nem mentség az ér­sekújvári traktorállomás elmaradá­sára. A szövetkezeti gazdálkodásnak éppen az a célja, hogy a föld­művelést gazdaságosabbá tegye, magasabb terméseket érjen el, mint azelőtt az egyénileg gazdálkodók s ehhez pedig elengedhetetlenül fontos lett volna, hogy az őszi mélyszántást idejében és jól elvégezzék a szövet­kezet földjein. Hogy a munka jó megszervezésé­vel és a rendelkezésre álló gépek és fogatok célszerű kihasználásával mi­lyen nagy teljesítményeket lehet el­érni, a csúzi szövetkezetnél erről leg­jobban az tanúskodik, ha különbséget teszünk az őszi és a tavaszi vetés ered­ményei között, ősszel a szövetkezetnek a napi ve­A nagymácsédí szövetkezetben is elvégezték már az árpa vetését A tavaszi munkaversenynek leg­utolsó kiértékelésekor a galántai járás EFSz-ei között a nagymácsédí har­madik típusú EFSz került első helyre. Ezt a győzelmet a nagymácsédí szö­vetkezeti tagok a munka jó meg­szervezésével érték el. A szövetkezet­ben négy munkacsoportot alakítottak, mégpedig két 16 tagból álló növény­termelésit és két állattenyésztésit. Kü­lönösen nagy sikert érték el a nagy­mácsédí szövetkezeti tagok az árpavetésben, amelyet 131 hek­táron kellett elvégezniük. Ezt a munkát 8 és fél napra tervezték. A tervet azonban magasan túlhaladták, amennyiben hat nap alatt befejez­ték az árpa vetését. A sornorjai járásban 20 EFSz kap­csolódott be a tavaszi munkák verse­nyébe. Itt a hviezdoslavovói negyedik típusú EFSz lett a verseny győztese. Ez annyit jelent, hogy a hviezdosla­vovói EFSz túlhaladta az első kiérté­kelés győztesét, a kispakai harmadik típusú szövetkezetet. A tavaszi vetést 213 hektáron ki­lenc nap alatt végezték el. Egyidejűleg a cukorrépa- és a burgo­nyaföldeket is előkészítették, úgy, hogy most már a cukorrépát vetik és a burgonyát ültetik. Hátra van még a takarmánykeverékek, a kuko­rica és az olajosmagvak vetése. Az állami traktorállomások a tavaszi munkákban Az állami traktorállomások egyre nagyobb sikerrel teljesítik azokat, a feladatokat, amelyek a tavaszi munkákban rájuk hárulnak. Ki-1 használnak minden napot és minden órát a földnek vetés alá való előké­szítésére és a vetésre. Dél-Szlovákia legnagyobb részén a traktorosok két váltásban dolgoznak, mégpedig olyan módon, hogy a föld előkészí­tését az éjjeli órákban végzik, nap­pal pedig vetnek. Április elsején az állami traktorállomások az egyes kerületekben a tavaszi mukák tervét a következőképpen teljesítették: bratislavai kerület: 47.47 százalék, nyitrai kerület 34.54 százalék, besz­tercebányai kerület 8.47 százalék, kassai kerület 5.50 százalék, zsolnai kerület 4.19 százalék és az eperjesi kerület 2.51 százalék. Az eperjesi, zsolnai, kassai és a besztercebányai kerületek állami traktorállomásai később kezdték meg a tavaszi munkákat, mint Dél­Szlovákiában. Ezt a késést a talaj nedvessége okozta. Hasonló helyzet volt az ősszel a déli kerületekben is, ahol az időjárás nem engedte ren­desen befejezni a mélyszántást, ame­lyet most már az idén kell befejezni. A bratislavai és a nyitrai kerületek állami traktorállomásai már január óta végzik a mélyszántást, hogy be­hozzák az őszi késést. A bratislavai kerületben a legjobb traktorállomás a ne­mesőcsai traktorállomás, amely a vetés tervét 150 százalékra, a ta­lajelőkészítés tervét pedig 56.38 százalékra teljesíti. A szenei állami traktorállomás a vetésterv teljesítésében a 160 száza­léknál, a talajelőkészítésben pedig a 46 százaléknál tart. A kis- és kö­zéjföldmüvesek, akik még nem kö­töttek szerződést valamelyik trak­torállomással, meggyőződtek arról, hogy a traktorral végzet munka jobb és gyorsabb, ezért egyre többen jelentkeznek a trak­torállomásokon, hogy szerződést kössenek a tavaszi munkákra. A dunaszerdahelyi traktorállomás a vetés tervét 60 százalékra, a ta­lajelőkészítés tervét pedig 47 száza­lékra teljesíti. A csallóközcsütörtöki traktorállomás a vetésben a 46.39 százaléknál, a talajelőkészítésben pe­dig 47 százaléknál tart. A galántai traktorosok a tavaszi munkákat 61.71 százalékra végezték el. A ve­tésben itt hátramaradás mutatkozik. Eddig a tervezett területeknek csak a 10 százalékát vetették be. A traktorosok számára nagy se­gítséget jelentenek a talaj megmű­velésénél az agregátorok. Már any­nyira megszokták és elsajátították az agregátorral való munkát, hogy az agregátor nélkül már el sem tudják képzelni munkájukat. A leleszi és a szomotorí állami birtokon befejezték a tavaszi búza és a cukorrépa vetését Amint a kassai kerületben kissé megjavult az időjárás, az állami birto­tokok és az EFSz-ek is teljes ütem­mel megkezdték a tavaszi munkákat. A leleszi a szomotroi állami birtokon a tavaszi búzát és a cukorrépát már el is vetették, a zabvetés befejezéséhez sem sok hiányzik tnár. A tőketerebesi járás ál­lami birtokain is befejezték már a tava­szi termények vetését, csupán a cu­korrépa vetésének befejezése van még hátra. A rozsnyói járásban szintén a rossz időjárás okozta azt, hogy, a ta­vaszi munkákat csak áprilisban lehetett megkezdeni. Ennek ellenére az eddigi eredmények alapján számítani lehet rá, hogy április 15-ig befejezik a tavaszi mun­kákat. A leleszi és a szomotori állami birtokon vaszi terményeknek a 80 százalékát vetették el. A talaj nedvessége miatt a cukorrépavetést és a burgonyaültetést itt is el kellett halasztani. Tíz napon belül azonban ezt a két terményt is elvetik. A hegyesebb vidékeken, a Tátraal­ján március második felében kezdték meg a tavasziak vetését, de a még előforduló havazások félbeszakították a munkát. Lomnicon, a poprádi járásban most kezdték meg a takarmányfélék vetését. tési átlaga 30 hektár volt, most ta­vasszal pedig napi 80 hektáros veté­si átlagot értek el. Ez pedig nagy különbség. Hát még ha hozzávesszük azt is, hogy az őszi vetés idején a szövetkezetnek 255 lova volt, tavasszal pedig csak 134 ló volt az egész állomány. Ez azt jelenti, hogy fele lóállománnyal másfélszeres munkateljesítményt értek el A szövetkezet még jobban akarja csökkenteni lóállományát. Ezt pedig csak úgy tudják megvalósítani, ha az érsekújvári állami traktorállomás tel­jesíti a reá hárult feladatokat. Az érsekújvári állami traktorállo­más vezetősége tekintse sürgős fel­adatának, hogy a még mindig fenn­álló hibákat mielőbb eltávolítsák. Hogyan lehetséges, hogy a szövet­kezet rendelkezésére bocsátott 10 traktorból 3—4 traktor állandóan rossz és üzemképtelen? Még az a lehetőség sincs megadva, hogy a traktorosok a hibákat a helyszínen kijavítsák, mert a legkisebb javításhoz szükséges szer­számok sincsenek meg. így fordulhat aztán elő, hogyha a traktor munka közben defektet kap, akkor nincsen ragasztó, vagy ha van, akkor meg pumpa és kulcsok nincsenek, ha pe­dig esetleg mind a három volna, ak­kor meg hévér nincsen, hogy a gépet fel lehessen emelni. Ezeken a hibákon pedig késedelem nélkül segíteni kell. KERTÉSZ IMRE. Új vetőagregátot állítottak össze a galántai traktorosok A galántai állami traktorállomás központi javítóműhelyének dolgozói, Lopusný és Baán elvtársak, Hátas üzemvezető elvtárs javaslatára, -mun­kaidejük után olyan vetőagregátot állítottak össze, amellyel 8 órai munkaidő' alatt 25 hektárt lehet bevetni. Az elvtársak az új agregát segítségé­vel nemcsak a vetést gyorsítják meg nagymértékben, hanem a munkát is leegyszerűsítették és újításukkal na­pi 1.580 korona megtakarítást ér­nek el. Munkában a traktoros-brigád A kubáni kolhoztagok a traktorállo­mások dolgozóival karöltve végzik a a tavasziak vetését. I. Bunejev, a „Szocialista Munak Hősének" traktoros brigádja is kivonult a földekre a krasz­nodari vidéken. Ez a brigád a szocia­lista verseny kezdeményezője, amely­ben a szovjet traktorosok a technika legmagasabb fokú kihasználásáért ver­senyeznek. Ivan Bunejev így írja le brigádja munkáját a tavaszi vetésnél: Traktoros brigádunk azokon a földe­ken dolgozik, amelyeken Grigorij Dol­malov növénytermelési brigádja mun­kálkodik a „Kommunizmushoz vezető út"-koIhozban. Az idén a traktorosok Grigorij Dolmatov brigádosaival kar­öltve arra törekszenek, hogy a gabona­termést hektáronként legalább hét má­zsával felemeljék és hogy a naprafor­gónál, a gyapotnál és a kukoricánál is magasabb termést érjenek el. A traktoros brigád tagjai megfon­tolták a lehetőségeket és elhatározták, hogy minden egyes traktorral legkevesebb 1100 hektárt művelnek meg. Ez annyit jelent, hogy 188 hektárral magasabb teljesítményt akarunk elérni, mint a mult évben. Ezenkívül minden tizenegyedik nap a megtaka­rított üzemanyagból fogunk dolgoz­ni és egy szezon alatt megtakarítjuk a gépek javítására megállapított ösz­szeg 20 százalékát. Ha teljesítjük ezeket a kötelezett­ségvállalásokat, akkor hozzájárulunk hazánk még nagyobb megerősítésé­hez. amely a béke harcosainak első so­raiban halad. Ez annyit jelet, hogy kö­telezettségvállalásunk teljesítésével hozzájárulunk a világ nemzeteinek a békéért folytatott harcához. Amikor elvállaltuk ezeket a munka­kötelezettségeket, akkor mindenekelőtt az eddigi munkával szerzett tapasztala­talatmkra támaszkodtunk. A mult évben az új munkamódszerek bevezetésével brigádunk túlhaladta a traktormunkák évi tervét, megtakarított az állam szá­mára 1.473 kg üzemanyagot és csök­kentette a traktormunkák termelési költségét 17.105 rubellel. Már az első napokban is a legna­gyobb rendben folytak a tavaszi mun­kák. A traktorok két váltásban dolgoz­nak. A vetést és a hengerzést az órás grafikon szerint végezzük. Minden egyes traktoros számára ki van dol­gozva a saját és agregátja munkater­ve, melyben pontosan meg van állapít­va a munka helye és fajtája, valamint bevégzésének időpontja. Az órás grafikon öszeállításánáf a földek tervére feljegyeztük az egyes táblák terjedelmét. A föld terjedelme és az agregát gyorsaága szerint állan­pítottuk meg az időt, amely alatt a traktor egyszer megkerüli a táb­lát, ebből pedig azt, hány ilyen for­dulatot tehet az agregát egy óra alatt. Ezt a grafikont az órával együtt el­helyeztük az egyes traktorokon, úgy­hogy a traktoros állandóan szem előtt tarthatja. Az idő nagyon fontos tényező a föld­munkáknál. Az órás graiikont olýan pontosan tartjuk be, mint a vasúton a menetrendet. Minden egyes perccel számolunk ős időmegtakarításra törek­szünk. Például az üzemanyagot is egyenesen a földön egészítjük ki. Ezt úgy tudjuk megvalósítani, hogy az egyes táblák különböző részein üzem­anyag- és víztartályokat helyeztünk, el. Amikor a traktor megműveli a föld bizonyos részét, akkor a traktoros gyorsan vizet és üzemanyagot vesz fel. Á vetőmagot munkaközben helyezzük el a gépbe. Az összes tavaszi munkákat szoros együttműködésben végezzük a kolhoz növénytermelési brigádjával. A kolhoz­tagok gondoskodtak arról, hogy a mi munkánk simán folyjon és hogy nap­ról napra emelni tudjuk teljesítményün­ket. Hogy is ne, hiszen közös a célunk: a tavaszi vetés minél előbbi megvaló­sítása. A kolhoz a mellékfelszerelések körüli munkákra a legjobb dolgozókat bocsátotta rendelkezésünkre. Brigádunk a tavaszi munkák megkezdése óta állandóan túlhaladja a normát. Eleinte Vladimír Zajkin volt a legjobb traktoros. Tapasztalataival és munka­módszerével munkaértekezleteken fog­lalkoztunk. Később aztán a győztesek vörös zászlaja Alexej Aulov traktorára vándorolt át. Ekkor aztán tőle tanul­tunk. Alexej Aulov, Vladimír Zajkin és Nikoláj Finyko traktorosok egy vál­tás alatt a tervezett 16 hektár he­lyett 20—25 hektárt művelnek meg. Az időjárás nem kedvezett túlságo-i san a tavaszi munkákra. Néha fagyok; meg esőzések akadályozták. Ennek el­lenére a gabonavetést 4 nap alatt el­végeztük, vagyis egy nappal előbbj mint ahogy azt eredetileg terveztük. A gyors vetés a kubáni vidéken min­dig magas termést jelent. De az idén még ennél is magasabb terméseket fcw gunk elérni, mert nagyon széles mérJ tékben alkalmaztuk az új agrotechni­ka vívmányait. A tavaszi búzát példá-' ul keresztes vetési módszerrel vetet­tük el. Az idén kolhozunk háromszor annyi természetes és műtrágyát hasz* nál fel, mint a mult évben. A földeken élénk munka folyik. Ä kolhoztagok a helýi traktorállomások dolgozóival karöltve; úgy végzik a munkájukat, hogy mentről tnagasabb termést tudjanak elérni. Egész trakto­ros lcollektívunk egy célra törekszik hogy minden erejét latba vesse szocia­lista hazánk jólétének érdekében. A gömöri EFSz eredményei példát mutatnak az egész vidék dolgozó parasztságának A gömöri EFSz még 1949 nyarán alakult meg, de 1950-ig csak tengő­dött. Ekkor azonban a szövetkezetet tel­jesen újászérvezték. Az EFSz vezeté­sébe befurakodott kulákok és reakciós elemek lehetetlenné tették az EFSz fejlődését, rémületben tartották a tagságot, szabotálták a gépek és a tnürágya vásárlását. E válságos hely­zetben segítségre sietett a helyi párt­szervezet. Az EFSz régi vezetőségét feloszlatták, ugyanúgy a tagságot is és új vezetőséget választottak és a tagság szervezése is újra kezdődött. Ekkor világosan tudatára ébredt a pártszervezet, hogy a dolgozó földmű­veseket úgy nyerjük meg a szocializ­mus számára, és a falusi kulákokat akkor szigeteljük el, ha az EFSz-ben való együttműködésre irányítjuk a kis- és középparasztokat. A pártszer­vezet azonban még mindig nem tuda­tosította ezt megfelelő mértékben. A járási bizottság néhány hónr.p lefo­lyása alatt bebizonyította, hogy milyen fontos. tényező a földművesek szem­léltető Njeggyőzése a szocialista nagy­termelés előnyeiről Ez úgy történt, hogy megsokszorozta és javítotla az agitációs munkát, amely az EFSz-ek előnyeiről, a munka megkönnyítéséről, a termelési költségek csökkentéséről, és a hektárhozamok emeléséről folyt. Az EFSz-nek az újjászervezés után 36 tagja volt Magvát a helyi párt­szervezet tagjai képezték. Az összes elhagyott földterületeket, a volt úr. béri, egyházi és községi földeket na­gyon rövid idő alatt szántották fel. 200 hektáron megjavították a legelő­ket és réteket A falusi kulákok táma­dásai ellenére is türelmes, meggyőző munkát folytattak és fejettek ki. A szövetkezetet hathatósan támogatta a járási pártbizottság. A szövegezel számára kijelölt politikai és szakokta­tók minden erejüket megfeszítették és az EFSz vezetőségével és tagjaival együtt működve sikeresen megszer­vezték a közös aratást, amelyet nagy idő- és pénzmegtakarítással fejeztek be. A szövetkezet áttért a II. típusra. A tarlóhántást az állami gépállomás I segítségével végezték el. A mezsgyé­ket felszántották. Következett a föl­I dek tagosítása. A legjobb föld az I EFSz-é és a kis. és középparasztoké volt, akik akkor már bizalommal te­kintettek a szövetkezeti mozgalomra. A falusi gazdagoknak és spekulánsok­nak a messzebb fekvő, minőségileg nem kiváló földeket adták. Szeptemberben a kis- és középpa­rasztok nagy része kiváló munkát végzett és a járási pártbizottság aktív és gondos segítsége folytán az EFSz áttért a III. típusra. Meg­kezdődött a tagság tömeges szerve­zése. Az új tagtoborzás később újabb nehézséget jelentett az EFSz­nek, mert az EFSz-tagok soraiba megint a falusi gazdagok és a régi reakciós, bomlasztó elemek furakod­tak be. Ez a tény a gömöri EFSz gyenge oldalát mutatja. Azonban a niunkalelkesedés az egész községet magával ragadta úgyhogy a földek tagosítása után az EFSz-be bekapcsolódtak a község összes gazdaságai, ami összesen 1810 hektár földet jelentett. Ebből ősszel 143 hektárt búzával, 34 hektárt rozzsal, 12 hektárt pedig takarmány­nyal vetettek be. Összesen tehát ősszel 191 hektárt vetettek be a 885 hektár szántóföldből. A mélyszántást is el­végezték az előre kidolgozott terv szerint. Négy munkacsoportban dolgoztak. A jutalmazás normák alapján történt. Eddig 4 istálló adaptálását hajtották végre és két további istállónak a megjavítása befejezés előtt áll. A szövetkezet 440 juhot is vásárolt. A szövetkezeti istállókban 180 marhát gondoznak. Gömör a beszolgáltatási versenyben is az első helyre került. Az őszi munkálatok megszervezésében és végrehajtásában a besztercebányai kerületben ugyancsak az első helyre keriilt. A gömöri EFSz eddig elért szép eredményei és kimagasló sikerei nemcsak a járásban szolgálnak példaként, hanem kerületi méretben is. A járási Pártbizottságnak ezután is segítséget kell nyújtania a gömöri EFSz-nek és az ottani helyi pártszervezetnek. Az EFSz megszervezésénél kiváló munkát végeztek, főleg amikor a ma­gasabb típusra tértek át, Nagy István, Sznopkó János és Lóska J á no a. A tornaijai járási pártkonferencián Sznopkó elvtárs a gömöri EFSz elnöke rámutatott arra, hogy a továbbiakban még nehezebb feladatok várnak rá­juk, de ezeket teljesíteniök kell: emelni akarják a terméshozamot és pedig a kétszeresére és növelni akar. ják az állatok hasznosságát is. Azután rámutatott arra, hogy mind­ehhez _ szükség van politikai és szak­munkára, politikai és szaktudásra, ezért minden egyes szövetkezeti tagnak a tanulás ismereteinek elmélyítése elsőrendű feladata. Elbeszélte, hogy amikor résztvett a Ďuriš földmüvelésügyi miniszternél tartott fogadáson,, Ďuriš elvtárs azt kötötte legjobban a lelkükre, hogy tel­jesítsék a tervet és a Központi Bizott­ság haározatát. — Igen, teljesíteni akarjuk a tervet és a Központi Bizottság határozatát és a tavaszi munkálatoknál is, ebben a versenyben is az első helyet akarjuk megszerezni, — mondotta a gömöri EFSz elnöke — és rámutatott arra, hogy éles harcot folytatnak az EFSz­be befurakodott kulákok ellen, akik közül egyet már ki is zártak. Beszédét így fejezte be. — Vagyunk olyan erősek, hogy megbirkózzunk velük, és egymásután ártalmatlanná tesszük még a többit is. (cs.)

Next

/
Thumbnails
Contents