Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-08 / 83. szám, vasárnap

± — ÖJSZ0magyar képzőművészei álja 1951 április 8 pas Míöit míigy-ar félhűbéri-félkapitaTfŠn&eT Mŕfúrája egy kisszámú kojdo réteg osztálykultúrája volt, Ötvől csaknem az egész dolgozó ma" "nép ki vôlt rekesztve. rendszer inűvészetellenessége a jí5 művészet terjedését minden líaímí eszközével megakadályozta, riogy így az elnyomott dolgozó népet a "nrtivé'szet felemelő, nevelő hatásától ámUtssa. Minden művészetellenesséellenére azt mégis jól látta, hogy az igazi művészet csak a valóság felfedezése. annak ábrázolása lehet s ezért ennék tudatosító hatásától uralkodó helyzete megrendülését féltette, ezért háttérbe szorította, mellőzte, rosszindulatú kritika tárgyává tette és tétette az ez irányú törekvéseket. Hivatalossá emelte azt a művészetet, amely meghamisította a történelmi mozzanatokat, elferdítette, szépítette az akkori társadalom líépét s támogatásban kizárólag az uralkodó réteget kiszolgáló gicscses, valóságot meghamisító művésze- nul ismert mesterek irányítása mellett Irtac POR BERTALAN kapcsolatban számtalan díjazott lyázatot, megrendelést írnak ki. mindez csak még kezdet. Művészetünk, művészeink eszmei, anyagi fejlődése párhuzamosan halad előre országunk politikai, gazdasági fejlődésével, erősödésével. Epiil már a moszkvai nagyszerű földalatti vasút mintájára a budapesti metro, mely kormányunk rendelete értelmében művészeink részére nagv és gyönyörű feladatokat nyújt annak szocialista művészi alkotásokkal való díszítésével. S hogy csak egynéhányat említsünk ötéves "tervünk nagy beruházásai közül: a dunapentelei Vasmű, a Dunavölgyi Timföldgyár építésének hatalmas eposza ezernyi lehetőséget nyújt « művészet minden ágának teremtő alkotásokra. A tömegek művészi nevelése, akik a művészet nemesítő hatásától a régi rendben olyan bűnösen el voltak zárva, nagy lépésekben halad előre. Üzemek szabad iskoláiban számos dolgozó taj3ék e, béke a Map lati tet részesítette. A felszabadulás előtt csak néhány művésznek siketült áttörnie az útjába gördített, reakciót védő akadályokat s megteremteni a valóban nemes, igaz művészetet: a magyar ugar, táj, a Uj és új tehetségek bukannak fel a a dolgozó tömegek mélyéből s mindjobban kibontakoznak a burzsoázia által lenézett, lekicsinyelt munkás, paraszt fiatalok képességei. Müvésztársadalmunk nagy többsége magyar ember, a magyar valóságnak a kezdeti habozás, bizonytalanság után művész szemével nézett ábrázolását. 1 -——

k

k— Sorsdöntő fordulatnak kellett bekövetkeznie, hogy a magyar művészek újra megtalálják az aktuálitását_ soha cl nem vesztő, maradandó értékű művészet útját. Annak a művészetnek útját, amely mindenkor a nép, az öt körülvevő élet igaz valóságát kifejezve, nem öncélú alkotásokat teremt, hanem a művész magas társadalmi hivatását szem előtt tartva: szépségen keresztül hogy magaeva teszi a szocialista kulmagasabbrendű emberségre nevel. - J~— «-»---»> Ezt a sorsdöntő fordulatot a Vörös Hadseregnek a fasizmuson aratott nagy győzelmei hozták meg. A dicső Vörös Hadsereg 1945-ben Magyarországot is felszabadította a hitleri és a magyar reakció béklyóitól . .fékát" .... . , . , • « ti _J . ii. m'icrui'

,ji IPI. mind szorosabban zárkózik fel népi demokráciánk mellé. Áldozatkészen vette ki részét a nagy országos akciókból s különösen a 'békeakciókból: a hazánkat, honvédségünket erősítő tervkölcsön, békekölcsöny túljegyzésből, a stockholmi, felhívás aláírásából, a koreai segélyakciókból. De hitet vall épülő szocializmusunk mellett nem utolsó sorban azzal is, túrpolitikát s állandóan fejleszti magát szakmailag a szocialista realizmus útján s elméletileg követi a Magyar Dol gozók Pártja eszmei iránymutatását. A mult év augusztusában lezajlott ,1. Magyar Képzőművészeti Kiállítás"on a magyar művészek műveikkel bi távoltartotta a néptől s másrészt fel tékenyen elzárta a népei a művészét szeretetétől és megértésétől. A kapitalizmus népellenes rendszerét a szocializmust építő népi demokrá cia, a nép uralma váltotta fel amelyekkél a művészetet a nép szolgá latába állítva, a dolgozók kultúrális felemelkedését, műveltségét szolgálják Mert, mint Rákosi elvtárs mondotta „Hogy élni tudjon valaki hazája javára a szabadság jogaival, ahhoz nemcsak jogok, nemcsak gazdasági lehetőségek A szocialista irányban fejlődő ipar, kellerjek, hanem kultúra műveltség a gazdasági viszonyok állandó javulá- j

s" sa, párhuzamosan a népi demokrácia Már a kiálHtá

s előkészítése, megrendszerépek, a nemzeti fuggetiensegnek rendezése j

s egészen az Alkotmány új erősödésével, megteremtette az alapot sz

eii

emének jegyében zajlott le az egész magyar nepet attogo kultu- kiállítás előkészítésének puvik Wrális felemelkedéshez is. Népi demokrá- I A K'a»'tas elokeszitesének egyik legciánkban ma már a művészet nem a ki váltságosak vékony rétegének kiszolgálója, hanem a Magyar Dolgozók Pártja kultúrpolitikájának eredményeként közügy lett, az egész dolgozó nép ügye. A Magyar Népköztársaság Alkot mányának 53. §-a törvényerőre emelte a szocializmust építő magyar népnek a művészek felé küldött kívánságát: olyan alkotásokat vár tőlük, amelyek róluk szólnak, amelyeket megértenek, munkára lelkesíti őket s az új szocialista élet szépségeit, biztos igére tét tárják fel előttük. S ennek megfelelően az 53. § biztosít ja „a nép éle tét, harcait, a valóságot ábrázoló, a nép döntőbb, legmegtermékenyítőbb tényezőjét a szovjet festők előző kiállításának nagyszerű példaadása jelentette. E mellett éppoly fontos szerepet látszott Pártunknak,"kormányunknak a Népművelési Minisztérium szervein keresztül a művészeknek nyújtott eszmei és anyagi segítsége. Uj volt a kiállításra kerülő művek megbírálásának módja is. A 33 tagból álló zsűri — eltérőleg az eddigiektől — már nemcsak művészekből állott, hanem teljesjogú tagokként részfvettek bennük üzemeink, tömegszervezeteink küldöttei is. S így a műveket nemcsak mesterségbeli, művészi oldalról bírálták meg, hanem, a munkásküidöttek pártos, rrieg nem alkuvó szempontja is döntően képviselte a dolgozók érdekeit a kialakuló vitákban. A zsűrizésnek ez a haladó új módja mind a művészekre, mind a dolgozók küldötteire igen tanulságos volt és nevelő hatást gyakorolt. Magának a kiállításnak gazdag, változatos anyaga megmutatta, hogy művészeink nagy többségűkben megértették a hazánkban végbement nagy társadalmi átalakulást s a nemzeti hagyományok értékes elemeire támaszkodva, a dolgozók új követelményei nek megfelelően a valóság, a szocialista valóságnak útjára léptek. Arra az útra, amelyen haladva bétölthetik nemes hivatásukat: résztvenni a szocializmus felépítésében, a szocialista ember kialakításában. Rákosi elvtárs hangoztatta, hogy a kultúra s így a művészetek útján terjesztett eszmék, ha átmennek a tömegek tudatába, akkor ezek az eszmék a szocializmus legmagasabb igazságait megtestesítő új embertípusok, új hősök kialakításához vezetnek. Természetes, hogy a magyar művészeknek még sok a polgári világból ittmaradt előítéletet, megszokást kell kiirtani magukbúi, hogy a kulturális fronton is tisztán láthassák az ellen ség fondorkódásait, amely a „művészet öncélúsága", a „tiszta művészet" s más kozmopolita jelszavakkal próbálkozik a művészeket a szocialista rea lizmus útjáról eltéríteni s a háborús célokat szolgáló nyugati formalizmus igája alatt tartajii. A magyar művészek nagy többsége azonban megértette a szovjet kultii ra magasabbrendűségét s a szovjetművészek nagy példáját követve az imperialisták fokozódó háborús ténykedéseivel szemben még lelkesebben. i A Duna felől könnyű púra száli, mint menyasszonyi fátyol, reggel még verte a vizet a jó kövér tavaszi zápor, most pára remeg a víz felett, délre meggyúl a folyó s az aranyoshabú vízen sürög a sok hajó. A város zúg, zsibong a parton. Komor kémények füstje száll. /lí ember lassan eltűnődik, csodálkozik és meg-meg áll. Gomba módjára szaporodnak a gyárak, parkok, paloták, keménykötésű munkáskezek teremtik itt már a csodát. A széles utakon a nép alkotó cél felé siet. Feléjük már egy új tavasz virágos ága integet. Egy szebb kor nyitja kapuját számodra végtelen iövő mert milliónyi dolgozó kariában feszül az erő. Miként ha kéz kezet mos, ember emberre 'úgy talál. A munka zengő éneke a tiszta, kék magasba száli, hol vörös zászlók erdeién tavaszi napsugár akad. hirdetve tornyok ormain: piros a máius és szabad. Béke, béke a földeken, ahol a traktor zúg, dohog. Ilyen szépet a világ ezer éve nem álmodott Mint kalász emeli fejét a paraszt büszkén, szabadon s' keletre néz, keletről hozta üdvét a Volga és a DonSzabadságunk ma kivirul a munka és béke nyomán, jövöbe néző derű fénylik népeink bátor homlokán S nyolcszázmillió szívet fűz eggyé a közös akarat, nyolcszázmillió torok zengi: békét, békét a Nap alattI DÉNES GYÖRGY Alló Gyula festőművész 50 éves Alló Gyula, mint szegény napszámos szülők gyermeke látta meg a napvilágot fél évszázaddal ' zelótt a csallóközi Csentöfa községben. A nagyszámú család eltartása oly nagy teher volt az akkori kapitalista világban, hogy nem telt a gyermekek iskoláztatására és így a kis Gyulát kovácsmesterségre adták. Nappal kohót és kazánt fűtött, miközben belső kényszertől hajtva suttyomban rajzolgatott, éjjel pedig, hogv a lelkében égő tudásszomjat oltsa, titokban tanulgatott. Nagy nehézségek árán sikerült magánúton elvégeznie a középiskolát. Alló Gyula 26 éves korában, mint munkanélküli kovácslegény Bécsbe megy. ahol tehetsége első sikerét aratja: bekerül a Képzőművészeti akadémiára. 1931-ben a % Országos hivatal ösztöndíjával Müneheibe és Párizsba indul tanulmányútra, amelyről megizmosodva tér haza és megkezdi csendes munkáját. Mindenekelőtt szülőföldje házatája, rétjei, ligetei elevenednek meg vásznain. Azután sor kerül a dolgozók munka alatt görnyedő életes alakjaira. Majd megmutatja, még egységesebben sorakozik fel a hogy az arcképfestés is erős oldala: szocialista kultúrát építő nagy Szov- egés« sor jellegzetes portréja születik lO+T'.nirÁnol^ c ira-rápnnnl/ „ 1. , i -í 1 - - * •• * ...» • jetuniónak s vezérének Sztálin elvtársnak magasra tartott békezászlaja mellé. Az élenjáró munkamódszerekről Akárhol is jár az ember a Szovjetunióban, gyárban, vagy üzemben, építkezéseken vagy laboratórrumokban, mindenütt lelkes, öntudatos munkával találkozik. Napjainkban különös erővel hangzanak fel Lenin szavai: „A szocializmus nemcsak nem fojtja el a ve rsenyt, ellenkezőleg, először teremti meg annak lehetőségét, hogy a versenyt valóban széles, valóban tömegméretekben alkalmazzák, hogy valóban a dolgozók többségét vonják be olyan munkába, ahol megmutathatják, hogy mit tudnak, ahol kifejleszthetik képességeiket, ahoi megnyilvánulhatnak azok a tehetségek, amelyek a népben, a frissen buzgó forrásban meg vannak és amelyeket a kapitalizmus ezer és ezer, millió és millió esetben eltiport, elnyomott és elfojtott." meg, amelyek mindegyike feltűnést kelteit. De a leghívebben a Kisdunatáj mellett tart ki, amelynek valóságos szerelmese. Amikor a munka dalát énekli képein, a csákányt szorító munkás, az aratók lendületes sorai, a diadalmasan előretörő traktor vagy a serényen búgó cséplőgép mögött is ott húzódik meg a háttérben a csallóközi dombok lágy hajlata, a pázsit bársonyossága, a Kisduna színpompás tükre, vagy a fűzesek sejtelmes, meseszerű birodalma, amely mind olaj-, mind pasztelké'peinek finom tónusaival egyéni bélyeget nyom minden alkotására. Alló Gyula, aki egyébként a Csehszlovák képzőművészek szövetségének aktív tagja, jubileumi kiállítás megrendezésével szándékozik tisztelőit megörvendeztetni, amikor is alkalmunk lesz őt legszebb és legjellegzetesebb alkotásai között üdvözölni. T. Gy. n CSEMADOK hírei Hodejovon a CSEMADOK helyi csoportja nagy sikerrel adta elő Mollére Duda Gyuriját. A darabot mindvégig nagy érdeklődéssel kísérte a falu népe. Mázik István oktató szép tíiunkát végzett a szerepek betanításával és nagyrészben az ö lelkes munkájának köszönhető a siker. KOTRA ISTVÁN, Hodejovo. Horný* Piaion április 1-én alakult meg a CSEMADOK helyi csoportja. A megalakulást színvonalas kultúrműsorral kötötték egybe. Az aránylag kis faluban már eddig több mint harminc tagja van a CSEMADOK-nak. A fiatalok lelkes munkával veszik ki részüket a további tagbeszervezésből. Szép munkájuk sem marad gyümölcs nélkül. Labanc Jenő, elnök, Horný Piai. Együttműködés az orvosi szaktudományban „ Es valóban napjainkban szüntelenül győzelmeit hirdető művészet hathatós | bukka

n,

nak fe

l ^ fejlődnek a tehetsémég alig támogatását". S valóban, történelmünk folyamán művészek soha olyan megbecsülésben, - támogatásban nem részesültek, mint új társadalmi rendünkben. Szabadon alkothatnak, nem függnek kereskedel mi spekulációktól, megvásárolt sajtó tói, úri protekcióktól. Szocializmust épí " tő demokráciánkban a művészet nem önző spekulánsok magánügye s iigy- nökségek, kiadók meggazdagodásának forrása, hanem csakugyan az egész dolgozó nép ügye. Államunk már a művészpályára készülő ifjúság ügyét — éppúgy, mint az egész magyar ifjúságét — a legna ges újítók ezrei. Tegnap ismert dolgozók, ma halomra döntik a régi normákat, példát mutatnak aiz új technika jobb kihasználására. Az általuk gyűjtött gazdag tapasztalatok segítenek előbbre vinni a tudományt és technikát, tökéletesíteni a termelést. Ez a napról napra gyarapodó tapasztalat óriási vagyont jelent a Szovjetuniónak, olyan vagyont, amilyen nincs és nem is lehet egyetlen kapitalista államban sem. A Párt mindenkor példát m®tat gyobb szeretettel karolja fel. Csak egy mj

nde.n értékes kezdeményezés haté példát hozok lel. Míg a levitézlett úri ' támogatására Emlékezzünk csak M

n

m„rnr

t,írmn a Kepzomuveszeti I 3 ö Magyarországon Akadérr in 3—4 növendék részesült támogatásban, addig ma. — hasonlóan a többi főiskolákhoz — 320, főleg munkás és paraszt származású növendékekből, 280 részesül jelentős rendszeres havi támogatásban, s emellett rendkívül előnyös feltételek mellett diák étkezdék, korszerű, higiénikus diák-kollegiumok diák-szállók álinak rendelkezésükre úgy, hogy anyagi gondoktól mentesen szentelhetik magukat tanulmányaiknak. Kormányunk az egyes művészeti ágakat szövetségekben szervezte meg, amelyeknek pompás otthonokat jutatott. Rendszeresen támogatja a néphez hű alkotó művészeket, Kitüntetésekben, jutalmakban, így a Kossuth-díjban és a nemrég alapított Munkácsy-díjban részesíti őket. Az állam. és a közületek állandóan vásárolják a képzőművészeti alkotásovissza, hogy keletkeztek az első rohambrigádok. Emlékezzünk vissza, hogyan született meg a Sztahanov-mozgalom, hogyan indult meg a mozgalom> a kitűnő minőségű termékek készítésére, a takarékosságra. Ezekben az egész népre kiterjedő kezdeményezésekben döntő szerepe volt a Párt szervező képességének és irányító erejének. A Párt követelései világosak és érthetők. A cél, az élenjáró tapasztalatok széleskörű bevezetése és az óriási tartalékok lehető leggyorsabb felhasználása a termelés ütemének meggyorsítására. Gondoljunk csak Grigorij Brjuhanov leningrádi sztahanovistára, aki. a legsablon,munkák gépesítését oldotta meg, s ezzel a sablonkészítő teljesítményét 15—20-szorosra emelte. Gondoljunk Marija Levcsenkóra, aki szabási módszerével egyedül annyi bőrt takarított meg, amennyi 5000 lábbeli elkészítéséhez szükséges. Vagy gondoljunk Pavel Bikovra, akinek munkamódszerét bevezetve, az összes esztergályosok kétszer több alkatrészt képesek megmunkálni, mint a régi munkamódszerekkel. Számtalan ilyen példát lehetne felhozni. Az utóbbi években igen sok történt a Szovjetunióban az élenjáró munkamódszerek népszerűsítése terén. A\ sztahanovista iskolák széles hálózata épült ki. Az újítók munkamódszerát. adásra mennek az azonos jellegű vállalatokhoz, s<zámos felolvasásban, elő adáson ismertetik az újabb munkamód szereket, sőt olykor egész kat s a sok új középület építésével i bonyolultabb technikai problémát, Nemcsak gazdasági és művészeti, hanem tudományos téren is erősödik a barátság Csehszlovákia és Magyarország között. Ennek igen szép megnyilvánulását látjuk a fogorvosi irodalomban. Hazánkban — különösen most, amikor kormányzatunk oly nagy súlyt fektet az új foggyógyászok kiképzésére — égetőn érezzük az értékes és alapos szakkönyvek hiányát Ezért határozta el dr. Andrik Pál egyet, tanársegéd és munkaközössége, hogy lefordítja a Magyarországon megjelent „Fogpótlástan"-t. Hozzájárulásában a szlovák fordításhoz dr. Molnár László egyet. m. tanár többek közt ezeket írja: e munka a baráti kapcsolatokat a két ország között — kultúradalékaik kicserélése folytán — megnöveli és a budapesti és bratislavai fogászati klinikák közötti jóviszonyt megalapozza." A népi demokráciák önzetlenül adják át egymásnak értékeiket, hogy

N mielőbb elérjék együttes céljukat, a szocializmust. Ezt bizonyítja, hogy a szlovákon kívül román nyelvre is lefordítják a magyar „FogpótláStan"-t. Bukarestben Nash André professzor vállalkozott-a fordításra. E mű a csehszlovákiai fogorvos- * tan-hallgatóknak jó tankönyve és minden foggyógyásznak nagy segítsége lesz napi munkájában. Sz. Gy. SzevUesztm üzenet dolgozói találkoznak, hogy tapasztalataikat kicseréljék. A sztahanovista tapasztalatok kincsesháza napról napra gazda

4godik. Ezt teljesen felhasználni annyit jelent, mint mozgásba hozni új tartalékokat a munkatermelékenység további emelésére. Valamennyi dolgozóna-k tehát elsőrangú érdeke, hogy mindent megtegyen az élenjáró munkamódszerek széleskörű alkalmazására. Ezt követeli valamennyi dolgozótól a haza érdeke. Ennek a gondolatnak a gyakorlati megvalósítása állami fontosságú ügy. Molnár Géza: Leveledet teljes egészében leközöljük a mellékelt verssel együtt. „Kedves Elvtársak! örömmel veszem a tollat a kezembe, hogy kifejezést gyáraki adjak őszinte örömömnek. Politikai iskolán vagyok ugyan Örsújfalun. Tudom, hogy ezt a mi nagy Pártunknak köszönhetem és fogadom, hogy az a pénz, amibe itt a Pártunknak kerülök, nem fog kárbaveszni Itt az iskolában született meg ez az egyszerű vers, amely a szövetkezetről mond el egyetmást. Szeretném, ha leközölnétek az Üj Szóban. Ime a szöveg.: Gyere testvér, hív a szövetkezet, Az ád nekünk több kenyeret. Megszüntet majd sok barázdát, Földművesek szolgaságát. Összetessziik földjeinket. Úgy vezetjük rá a gépet. Nem kell már a gebe lovunk, Van már nekünk sok traktorunk. Aztán jönnek a kombájnok, Ámuljanak a kulákok Szép lesz majd így az élet, Nekünk búgnak már a gépek. Összefogni hát parasztok, Rémüljenek a kulákok. Összehozzuk a falu népét, Igy védjük meg mi a békét. Kérlek benneteket, közöljétek le ezt a versemet. Mi nem tudunk nagystílűén írrii, mint a burzsoá írók, mert mi egyszerű munkások vagyunk, mondanivalónk viszont a való életből fakad." Amint látod, Molnár elvtárs, kívánságod teljesült. Véleményünk tökéletesen egyezik a tieddel.