Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-07 / 82. szám, szombat

t Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 április 7, szombat 3 Kčs IV. évfolyam, 82. szám Mint szemünk fényét úgy őrizzük Pártunk tisztaságát és egységét! Hasznosítsuk Páriáink járási konferenciáinak tapasztalatait Megindult a gabonaszállítás a Dunán A „Zsitva" hajó 146 vagon szovjetgabonát hozott A közlekedés minden lehetőségét kihasználva, hatalmas folyamként áramlik hazánkba a nyersanyagok és az iparcikkek nagy mennyisége, amellyel a szociailzmus építését segíti a Szovjetunió hazánkban. Pénteken a délutáni órákban érkezett a bratislavai kikötőbe a Csehszlovák Dunahajózás nemzeti vállalat első hajója, a „Zsitva", amely szovjetgabonát hozott. A Dunán már több gabonaszállítmány érkezett, amelyet szovjet hajók hoztak, de most a mi hajózásunk is csatlakozott azokhoz a nagy erőfeszítésekhez, amelyekkel a közlekedésben dolgozók segítik hazánk építését. A hajó ünnepélyes üdvözlésén megjelentek Pártunk Központi Bizottságának képviselői, a Szlovák Nemzeti Tanács éa a Nemzeti Front képviselője, a közlekedési és kereskedelemügyi megbízottak. a kerületi pártbizottság és a kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, az üzemek élmunkásai, úttörők és iskolai ifjúság. A nagy Szovjetunió önzetlen segítségéért és a hajózás dolgozóinak nagyszerű munkájáért a közlekedési megbízott, Gíreth elvtárs mondott köszönetet. Hangsúlyozta, hogy a szovjetgabona első hajószáliítmányának meg-' érkezése a Szovje^nió önzetlen segitségének nagyszerű bizonyítéka és szétzúzza a nyugati imperialisták aljas propagandáját, amelyet a Szovjetunió ellen folytatnak. A bratislavai üzemek élmunkásai nevében a szovjetgabonával érkező első csehszlovák hajót Varga Gyula élmunkás, a Dynamitka dolgozója, aki normáját 156%-ra teljesíti, köszöntötte. Ebből az alkalomból háláját, hűségét és szeretetét a Szovjetunió iránt úgy fejezte ki, hogy normájának 10 százalékos szilárdítására kötelezte magát. Szikula Tibor folyatni kapitány, a Zsitva parancsnoka, több mint 140 vagon gabonát hozott hajójával Izmail szoviet kikötőből. 1800 kilométer hoszszú útjáról ezeket mondotta: — Tizenegy esztendeje járom már a vizeket. De hajóm legénységével együtt még sohasem dolgoztam olyan szívesen, mint ennél az útnál, amikor a testvéri felszabadító Szovjetunióból hoztunk gabonát hazánkba. Szikula elmondotta aztán, hogy a szovjet kikötőmunkások milyen testvériesen, végtelen szívélyességgel és barátsággal köszöntötték a hajó egész legénységét. A kikötőben odajött hozzájuk egv szovjetasszony, aki arra kérte őket, hogy tolmácsolják a szovjetaszszonyok testvéri üdvözletét Csehszlovákia dolgozó népének. A hajó kikötése után azonnal megkezdték a gabona átrakását a vasúti kocsikba. Gromiko elvtárs: Németország lefegyverzése kérdésének a napirend első pontjának étén keli helyet adn! A külügyminiszterhelyettesek megtartották huszonkettedik értekezletüket, amelyen Davies, Nagy-Britannia képviselője elnökölt. Davies javasolta, hogy az ülést halasszák el másnapra. Gromiko elvtárs az indítvány ellen nyilatkozott és felhívta a figyelmet több olyan szovjet javaslatra, amelyet még nem vitattak meg részletesen. Ilyen különösen az a javaslat, hogy tűzzék a Külügyminiszterek Tanácsa napirendjére az Atlanti Egyezményt, továbbá Angliában, Norvégiában, Izlandon és Európa, valamint a Közel-Kelet más országaiban létesített amerikai katonai támaszpontok kérdését, továbbá az Olaszországgal kötött békeszerződés Triesztre vonatkozó részének teljesítésével kapcsolatos kérdést. rarodi, abban az Igyekezetében, hogy eltemesse a trieszti kérdést, kijelentette, hogy azt „menetközben" megvitathatják a szerződések teljesítéséről és a felfegyverzés színvonaláról szóló nepirendi kérdések tárgyalása során. Jessup és Davies csatlakozott a francia küldött felfogásához és hozzáfűzte, hogy a három hatalom hétfőn beterjesztett napiremii tervezete „minden kérdésre kiterjed", így a szovjet küldöttség által felvetett kérdésekre is. Gromiko elvtárs válaszában rámutatott arra, hogy a trieszti kérdés közvstlen összefüggésben áll azzal a nemzetközi feszültséggel amelyről a három hatalom javaslatának első mondata szól. Nem felel meg a valóságnak a francia küldöttnek az az állítása, hogy ez a kérdés „elaludt". Minthogy Triesztben évek óta törvényellenesen angol-amerikai csapatokat tartanak, ezt a kérdést a négy hatalom külügyminiszterének meg kell vitatnia. Ami pedig az Atlanti Egyezményre és az amerikai katonai támaszpontokra vonatkozó szovjet javaslatot illeti — folytatta Gromiko elvtárs —, a szovjet kiküldöttség e javaslatoknak nagy jelentőséget tulajdonít. Éppen ezért azt tartja, hogy e kérdések megvitatása a Külügyminiszterek Tanácsa elé tartozik és hozzájárulna a négy hatalom kapcsolatainak megjavításához. Befejezésül Gromiko elvtárs kijelentette, hogy a szovjet küldöttség fenntartja magának a jogot, hogy kiegészítő megjegyzéseket fűzzön a három hatalom április 2-án előterjesztett. napirendi javaslatának első pontjához. A szerdai tanácskozáson a Szovjetunió képviselője elnökölt. Gromiko elvtárs kijelentette, hogy a három hatalomnak a fegyveres erők kérdésére vonatkozó napirendi megfogalmazása nem kielégítő, mert abban előbb a fegyverzet színvonalának kérdéséről, azután a nemzetközi ellenó'rzés megteremtéséről van szó és csak a végén a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséről. Éppen ezért javasolja, hogy Németország demilitarizálásának kérdése számára a napirend első pontjának élén helyet kell adni. A szovjet küldöttség úgy véli — mondotta —, hogy a Külügyminiszterek Tanácsának ülésszakán a négy hatalom fegyveres erői csökkentésének kérdését kell megvitatni, nem pétiig a fegyveres erőkét általában. A szovjet küldöttség úgy véli, hogy fogalmazzák át ezt a napirendi pontot úgy, hogy a fegyverzet é» a fegyveres wők csökkentése kerüljön az dső helyre. Mindezek ellenére — folytatta Gromiko elvtárs — ma előterjesztendő új fogalmazásunkban tekintetbe vettük a három hatalom képviselőinek egyes kívánságait. A napirend első pontjának új megfogalmazására vonatkozó szovjet javaslat így hangzik: „Az Európáhan fennálló nemzetközi feszültség okainak és következményeinek, valamint a Szovjetunió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország viszonya valódi és tartós megjavítása biztosításához szükséges intézkedések megvizsgálása; beleértve a Németország demilitarizálására, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Franciaország fegyveres erőinek csökkentésére szolgáló intézkedéseket, a fegyverzet és a fegyveres erők jelenlegi színvonalára és a megfelelő nemzetközi ellenőrzés megteremtésére, a fennálló szerződéses kötelezettségek és megállapodások teljesítésére, a háborús veszély és az agressziótól való félelem megszüntetésére vonatkozó kérdéseket." Ki akarjuk fejezni azt a reményünket — mondotta Gromiko elvtárs — hogy a három hatalom képviselői egyetértenek ezzel a szöveggel, amelyet részben egyes döntő fontosságú szovjet javaslatok, részben pedig a három hatalom döntő fontosságú javaslatai alapján szerkesztettünk meg. A szovjet küldöttség szükségesnek tartja az Atlanti Egyezménynek és az Angliában, Norvégiában, Izlandon, valamint más európai és közelkeleti országokban létesített amerikai katonai támaszpontoknak, továbbá Trfaezt kérdésének napirendre tűzését; Csehszlovákia assionyain^k köszönete a szovjet nők antifasiszta szövetségének A Csehszlovák Nőszövetség elnöksége a szovjet nők antifasiszta bizottságának levelet küldött, amelyben köszönetet mond a szovjet nőküldöttség részvételéért a . Nemzetközi Nőnapon. A levélben többek között ezeket írják:' A Csehszlovák Nőszövetség elnöksége íprlis 4-' ülésén értékelte a szovjet nők antifasiszta bizottsága küldöttségének részvételét a Nemzetközi Nőnapon és útját az országban. A küldöttség nagy politikai segítséget jelentett szervezetünk munkájában. Számos gyárunkban és szövetkezetünkben tett látogatásuk felbecsülhetetlen jelentőséggel bír építőmunkánk számára, mert a szovjet küldöttek átadták értékes tapasztalataikat munkásainknak és munkásnőinknek az üzemekben és a szövetkezetekben. A szovjetnép így járult hozzá ismét ahhoz, hogy meggyorsítsa hazánkban a szocializmus építését, hogy átadta értékes tapasztalatait, amelyeket a szocializmus építésében és a kommunizmus el$ vezető útján nyer. A szovjet nők jelenléte a Nemeztközi Nőnapon rendkívüli módon növelte e nap jelentőségét és hozzájárult ahhoz, hogy mozgósítani tudjuk asszonyainkat országépítŐ feladataink elvégzésére, a tartós békéért folyó harcra. Asszonyaink nevében a legnagyobb hálával köszönjük azt a látogatást és segítséget, amelyet látogatásuk számunkra jelentett. A szeretet és hála megnyilatkozásai,, amellyel, népünk önöket e látogatás alkalmával elhamozta, legyenek a Szovjetunió iránti mély és őszinte szeretetünknek, hűségünknek és hálánknak bizonyítékai, hogy szilárdan eltökéltük magunkat arra, hogy a szovjet nép példája nyomán építsük a szocializmust hazánkban és szovjetnép oldalán védjük a világbékét Mult hét szombatján és vasárnapján járásaink egyharmad részében már lefolytak a járási pártkonferenciák. Lapunk hasábjain a hét folyamán bőségesen foglalkoztunk az eddig lefolyt járási konferenciák tapasztalataival. Kiemeltük a konferenciákon elhangzott fontosabb vitafelszólalásokat, amelyekből megállapíthattuk azt, hogy a bolsevik építő kritika egyre nagyobb tért hódit és Pártunk tagjai, a szocializmus legjobb építői a városokban és a falvakban bátran, megalkuvás nélkül élnek a kritika és önkritika fegyverével és Így megteremtik annak lehetőségét, hogy leleplezzük a .hibákat és azok kiküszöbölésével gyorsabban haladhassunk előre Pártunk irányításával, a dolgoeó tömegek lelkes alkotó tevékenységének felkarolásával az ötéves terv feladatainak idöelőtti teljesítése és így a szocializmus gyorsabb felépítése felé. Baát'ovansky elvtárs, Pártunk komáromi járási konferenciáján nagyjelentőségű zárószavában megemlítette azt, hogy a déli járásokban a gyenge szövetkezeti munka okai abban kersendök, hogy a magyar kisés középparasztság, a magyar párttagság nincs kellőképpen aktivizálva és így ezeken a helyeken a politikai munka nem fejlődött úgy, ahogy kellett volna fejlődnie, hogy sikerrel és időben teljesíthessük a CsKP Központi Bizottságának határozatait és gyorsabban haladhassunk előre. Ha az előbbiekben rámutattunk árra, hogy sok járási konferencián bátran hangzott el a birálat és önbírálat hangja, rá kell mutatnunk arra is, hogy sok helyütt nem nyerhettünk tiszta képet a járásban végzett munkáról azért, mert az elvtár. sak keveset beszéltek róla, mert nem foglalták össze konkréten mondanivalójukat, mert nem leplezték le elég bátran a hibákat és így nem is nyújtottak módot arra, hogy ezeket a hibákat kiküszöbölhessük. Baát'ovansky elvtárs Komáromban megjegyezte azt, hogy kevés magyar felszólalás hangzott el. A komárominál még kevesebb felszólalás hangzott el a nagykaposi járási konferencián és a kevés felszólaló mindenképpen annyit jelent, hogy a két járásban, különösen a járás falvaiban a magyar dolgozók aktivitása gyenge, nem vesznek részt kellő, képpen a pártszervezetek munkájában. Jó és konkrét felszólalások hangzottak el a tornaijai és ipolysági járási konferenciákon, amelyek feltárták az egyes falvakon a helyzetet. Beszéltek az osztályharc kiéleződéséről, beszéltek a kulákok mesterkedéseiről és arról, hogy a szövetkezetesek hogyan védik ki a reakció támadását. Beszéltek a burzsoá-nacionalizmus elleni harcról, amely felveinkon megrontotta a szlovák és magyar dolgozó parasztság jóviszonyát és amelynek kiküszöbölése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy gyorsabban épithessük a szocializmust déli járásainkban. A választások azt mutatták, hogy a járások párttagságának jelntös része levonta a következtetést a multévi munkából és a járási pártszervezt élére a legjobban bevált elvtársakat helyezte, akik méltók lesznek majd a dolgozók bizalmára. Amikor ezt megállapítjuk, rá kell mutatnunk arra is, hogy a Járási konferenciáit kétharmad része a jövőben fog lefolyni, második része éppen most, ma és holnap. Milyen következtetéseket vonjunk tehát le az előző járási konferenciák tapasztalataiból, hogyan tegyük jobbá a következő járási konferenciákat, hogy azok valóban erősítsék és még egységesebbé tegyék Pártunkat, még szilárdabban tömörítsék a Központi Bizottság és annak, gottwaldi vezetése köré. Mindenekelőtt a legfontosabb az, hogy a járási konferenciákon elvtársaink bátran és félelem nélkül mondják el, ami szívükön fekszik. Ugy mondják el, mint ahogyan Mandák elvtárs tette Komáromban, vagy Kuna elvtárs Tornaiján, Bartal elvtárs Ipolyságon. Ugy mondják el, ahogyan otthon, egymás között megbeszélik legfontosabb problémáikat. Ö3zmtén, becsületesen. Ugy meséljék el, mintha szüiöanyjuknak mesélnék el, mert a Párt mindannyiunk legféltettebb kincse, szemünk fénye. Kell, hogy tudja, mi történik üzemeinkben és faivainkon, kell, hogy tudja, hogyan állunk a szocializmus építésében, hogyan dolgoznak elvtársaink, hogyan haladnak előre és abból megfelelő képet alkot, hasson magának az egyes járások helyzetéről. Félelem nélkül használjuk a bátor, építő, bolsevik kritika hangját, mert a hibák feltárásával nagy lépést tettünk előre azok eltávolítása felé. A tornaijai járási konferencián tiszta képet nyertünk arról, mi történik Ardón, megtudtuk azt, milyen reakciós erők húzódnak meg a sikertelen szövetkezeti munka mögött, megtudtuk azt, mi a valóságos helyzet és ezzel megtettük az első lépést afelé, hogy Ardó is a szocializmust bátran épitő falvak sorába lépjen. A komáromi konferencián megtudtuk azt, hogy a kis- és középparasztság, a magyar dolgozók aktivitása gyenge, megtudtuk azt, hogy sokhelyütt el vannak szigete lödve. Mandák elvtárs felszólalása nyomán friss képet nyertünk arról, milyen a helyzet a komáromi járásban. Tudjuk azt, hogy ezeknek a a hibáknak az eltávolításával óriási mértékben segítjük elö a komárom) járás szövetkezeti mozgalmát. Felhozhatnánk több példát is, de úgy hisszük, hogy ez elég. A járási pártszervezet egész évi munkájának hü tükörképe legyen a járási konferencia, amelyen az alapszervezetek jó és rossz munkája, a járási pártvezetöség tevékenysége kerül mérlegre. Megismerünk itt olyan példákat, amelyekből következtetéseket vonhatunk le a jövőre, amelyekből okulhatunk, tanulhatunk, javíthatjuk a poiltikai pártmunkát. Tanulhatunk a sávolyi Pankó elvtársnő esetéből, akinek férje is pártfunkcionárius, túl van terhelve munkával, nem segíthet a házkörüli munkákban. Két gyermek anyja és mert nem volt ott minden gyűlésen, nem igazolták át. Pedig ugyanakkor bennmaradt a Pártban sok olyan ember, akinek viszonya a Párthoz kétséges, aki ha formailag ott is van a gyűlésen, nem követi a Párt vonalát. Okultunk és tanultunk Papp Sándor elvtárs felszólalásából, amelyből megtudtuk azt, milyen akadályokba ütközik Nagykaposon a szocializmus építése. Megtudtuk azt, hogy a községnek a mai napig nincs magyar iskolája. A gyermekek egy meg nem felelő épületben, kocsmában tanulnak. Megtudtuk azt, hogy Budaházán a szétírásl bizottságba beférkőztek a kulákok és 'munkájukkal megakadályozták Pártunk irányvonalának végrehajtását, az osztályalapon való szétírást, de a dolgozó "parasztság ébersége megakadályozta ezt és új szétírást hajtottak végre, amely már Pártunk utasításai szerint tőrtént. A pártszervezet gyengesége volt ennek az oka és az elvtársak sokat tanultak ebből az esetből. Nagy József ipolyfalusi szövetkezeti gazda beszmolója egý r°ssz tanító képét tartalmazta, aki nem érez semmi közösséget a dolgozó parasztsággal, akinek mindenre van ideje, csupán arra nem, hogy segítsen a falu előrehaladásában. Bali elvtárs felszólalásából az ipolysági járási konferencián nyilvánvalóvá válik az, hogyan fokozódott ott a régi magyar elvtársak aktivitása, akik a szlovák dolgozókkal karöltve igyekeznek becsületes harcosokhoz híven az EFSz-eken keresztül kivenni részüket a falu szocializálásáért folyó harcból. És végül meg kell, hogy említsük a királyhelmeci járási pártkonferencián felhozott szentesi példát, ahol a járási pártszervezet, a helyi pártszervezet jó politikai agitációs munkájával sikerült keresztülhúzni a reakció számításait és jelentékenyen megerősíteni a szövetkezetet, meggyőzni a dolgozó parasztságot a közös szövetkezeti munka előnyeiről. Mindezek a példák azt mutatják, hogy mennyire fontosak járási konferenciáink. Mennyire fontos az, hogy ezeken a konferenciákon megszólaljon a dolgozó tömegek hangja, amelyek a hibák leleplezése után még nagyobb erővel látnak munkához, hogy megvalósítsák Pártunk Központi Bizottságának határozatait, hogy megvalósítsák ötéves tervünk felemelt feladatainak teljesítését az üzemekben és a falvakon egyaránt. A szombati és vasárnapi járási konferenciákon is ez a cél vezesse Pártunk aktív tagságát és akkor járási konferenciáink szocializmus felé való előrehaladásunk fontos határkövei lesznei.