Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-06 / 81. szám, péntek

1951 április 6 UJSZO A bátorkeszi szövetkezet befejezte a tavasziak vetését Jó munkával a kertészetben is behozták a késést Egyre több szövetkezet kapcsolódik be a tavaszi munkák versenyébe Bátorkeszi község lakosainak száma négyezer körül van. A község lako­sainak már 75 százaléka bekapcsoló­dott a szövetkezeti munkába. A bátor­keszi harmadik típusú EFSz ma 2600 hektároc gazdálkodik. A mubt év volt a kezdő év és jól tudjuk, hogy minden Kezdet nehéz. Az évvégi el­számolások aztán pontosan bebizo­nyítják, hogy milyen eredményeket értek el. A megállapított normák szerint egy munkaegységre 80—100 korona előleget fizettek ki év közben és az év végén minden ledolgozott munkaegység után még 27.25 korona jutalmat kaptak. így pL Bungner Fridrik havonként 6—7000 korona elő­leget, az év végén pedig még 8370 korona osztalékot kapott. A mult évben bizony sok gondot okozott a könyvelés, mert nem volt a szövetkezetnek megfelelő könyvelője. A könyvelés jóformán teljesen el volt hanyagolva, de ebben az évben már pontosabban megy. Madarász Júlia, akit az EFSz könyvelői tanfolyamra küldött, kezébe vette a munkát és a lemaradást a legrövidebb időn belül rendbehozta és továbbra fe a legna­gyobb tervszerűséggel és gondosság­gal végzi munkáját. A tavasai munkákra a legnagyobb gonddal készültek fel A gazdasági gépeket még a tél fo­lyamán rendbehozták, hogy aztán a tavaszi munkákat zavartalanul vé­gezhessék. A gyakori esőzés bizonyos mértékben gátolta a munkák elvégzé­sét, Az esőzés ideje alatt a vetést csak bizonyos földterületeken tudták végezni, ott, ahol a föld nem volt annyira elázva, vagyis a dombos ré­szeken. Ha egy kicsit jobb volt az idő, ha a föld egy kicsit fetezikkadt, a napot az éjszakával is megtoldva dolgoztak. A traktorokat két váltásba osztot­ták be. Az volt a cäjuk, hogy a mag minél előbb kerüljön a föld­be, mert tudják, hogy csak a rende­sen elvégzett munka után várha­tunk bőséges termést, A tagok között egyetlen egy sem volt olyan, aki t munkaidő meghosz. szabbftása miatt zúgolódott volna. Mint egy család, úgy dolgoztak, mert mindnyájukat egy közös cél buzdí­totta munkára, — az, hogy a mag mi­nél előbb a földbe kerüljön. A szövet­kezet vezetősége előadásokat tartott a falu összes földműveseinek és, fel­hívta a figyelmet a tavaszi munkák Idejében való elvégzésének fontossá­gára. Nagy gondot fordítottak arra Is, hogy a szövetkezeten kívülálló egyénileg gazdálkodók is idejében elvessenek. Ha azt látják, hogy va. lamelyik kis- és középparaszt meg­késett a vetéssel, azonnal segítsé­gére sietnek. Kötelességüknek tartják, hogy az egyénileg gazdálkodók munkáját fi­gyelemmel kísérjék és szükség esetén segítségben részesítsék'. A bátorkeszi szövetkezet dolgozói már befejezték a koratavasziak vetését A terv szerint 328 hektár árpa, 57 hektár zab, 80 hektár tavaszi takar­mánykeverék, 40 hektár borsó, 226 hektár napraforgó, 13 hektár kender és 200 hektár lucerna alávetése az árpába már el van végezve. A vetés befejezésével megkezdődik a föld elő­készítése a kapásnövények 6zámára. A szövetkezet kertészetében is jól folyik a munka. Dubány János, a zöldségtermelő csoport vezetője, aki­nek 19 éves kertészeti gyakorlata van, a következőket mondja: — Bizony a kertészettel egy kicsit lemaradtunk. Egyrészt az időjárás miatt, másrészt pedig azért, mert nem kaptuk meg kellő időben a meleg­ágyakhoz szükséges üveget. Mikor láttam, hogy az üvegek késnek, azon­nal használatba vettem azokat, ame­lyek megmaradtak nekem abból az időből, amikor még egyénileg gazdál­kodtam. Elkészítettem a melegágya­kat és most szépen kifejlett palánták várnak a kiültetésre. Dubány János zöldségtermelő cso­portjában főleg 16—17 éves lányok dolgcsnak. A csoport negyven hektár földön termel zöldséget és 5 hektá­ron gyógynövényeket. Reggel 7 óra­kor kezdik a munkát, de most, mivel a munkákkal elkéstek, este addig dol­goznak, míg csak rájuk nem sötéte­dik. E^nek a kitartó munkának meg is van az eredménye, mert a késést pár nap alatt behozzák A zöldségtermelő csoport jó kedv­vel végzi munkáját, mert tudják, hogy munkájuk szép jövedelmet biz­tosít nekik. Keller Erzsi azt mondja, hogy 1500 darab káposzta-palánta kiülteté­sére egy munkaegységet kapnak. Egy nap viszont 2300—2500 palántát is kiültetnek, tehát egy és fél és egy és háromnegyed munkaegységet is elérnek. A palántáknak a melegágyak­ba való kiszedésére a norma 7000 pa­lánta. A kiszedés viszont úgy törté­nik, hogy mindenki annyi palántát szed ki, amennyit aznap el is bír ül­tetni. Ha tehát a munka zavartalanul folyik és nem akadályozza az idő­járás, akkor egy nap alatt két mun­kaegységet Is megcsinálnak. A munkaegységekre év közben 80 korona előleget fizetnek ki. Az EFSz-re az állattenyésztés és az építkezés terén is nagy feladat vár. Száz szarvasmarha részére építenek istállót. Egy dohányszárító és egy magtár építése is tervbe van véve. A szövetkezet sertésállományát az év végéig 412-ről 650-re emelik fel. A baromfi állományt pedig a kétszere­sére, vagyis kétezerre emelik fel. Mi­vel a szövetkezetnek nagyobb kiter­jedésű legelői is vannak, bevezetik a juhtenyésztést is Éppen a napokban várják a már régebben megrendelt ötszáz juh megérkezését. Szarka István. Az ípolynyéki szövetkezetnek nagy segítséget nyújtanak a szemerédí traktorosok a tavaszí munkákban Az ípolynyéki EFSz a tavaszi mun­kákban versenyre hívta ki az Ipoly­sági járás összes szövetkezeteit. A szö­vetkezet tagjai a tavaszi munkákat nagy lelkesedéssel kezdték meg. Szö­vetkezetünk minden egyes tagja tudja, hogy a közös szövetkezeti gazdálko­dással érhetjük el a jobb életet és azt is tudják, hogy ez évi gazdálkodásunk sikere a tavaszi munkák mielőbbi elvég­zésétől függ. A földekre elszórtuk már a műtrágyát és a vetést is megkezd­tük. Megalakítottuk a munkacsoporto­kat, többek között kertészeti munka­csoportot, amely 5 hektáron zöldség­féléket, 5 hektáron pedig dohányt fog termelni. A szőlőtermelő csoportra is nagy feladatok várnak. Többek között 70.000 vadvesszőnek oltását is el kell végezniök és ezt a munkát a szőlészeti csoport örömmel el is vállalta és végre is hajt­ja. V A tavaszi munkákban nagy segítsé­günkre vannak a szemerédí traktorállo­más traktorosai is, akik feladataiknak mindenkor idejében és jól eleget tesz­nek. A traktorosok példamutató mun­kát végeznek. Nemcsak a traktorokkal dolgoznak jól, hanem maguk a traktorosok is, ha olyan idő van, hogy traktorral nem lehet dolgozni, akkor rögtön brigádot alakítanak és kézi munká­val ott segítenek, ahol éppen a leg­sürgősebb. Szövetkezetünk tagjai építik az új istállókat is. Egy istálló építését már be is fejeztük, amelyben 52 tehenet helyez­tünk el. A szövetkezeti istállót már eddig is több egyénileg gazdálkodó kis- és középföldműves megtekintet­te. Kíváncsiak voltak, hogyan is néz ki a szövetkezeti istálló és a szövetke­zeti állatállomány. A látottakkal mindnyájan nagyon meg voltak elégedve, hogy az elha­nyagolt épületet jó és szép istállóvá alakítottuk át. Nem egy volt, aki azt mondotta, hogy az istálló olyan rendes, hogy az bizony lakóháznak is megfelel­ne. Azt mondták, hogy az ilyen istállóban aztán jobban ér­zi magát az állat is és több hasz­not ad. Most építünk egy istállót is, amely e hó 15-re készül el, de ezzel egyidőben kész lesz a sertéshizlalda is. Nem feledkeztünk meg a baromfite­nyésztésről és a méhészetről sem. A juhtenyésztés sem marad el. A juhakol egy elhanyagolt épületből készül és 200 juh fér majd bele, amelyeket még eb­ben a hónapban be is. szerzünk. MOLNÁR ERNŐ Ipolynyék. A traktoros központok létesítése megjavítja és könnyebbé teszi a traktorosok munkáját Az állami traktorállomások dolgo­zói a tavaszi munkáik megkezdése előtt megkezdték a traktoros közpon­tok kiépítését az EFSz-ekkel rendel­kező falvakban és azokban a falvak­ban, aho] a kis- és középföldinűvesek nagyrésze szerződést kötött az állami traktorállomással. Az állandó trakto­ros központok a traktorosok ottho­naivá válnak, úgyhogy az állami trak­torállomások csupán a felülvizsgáló szerv szerepét töltik be az egyes já­rásokban. A traktoros központok létesítése hozzájárul ahhoz, hogy a traktorosok szorosabb kapcsolatba lépjenek a szö­vetkezeti tagokkal, valamint a kis­és középföldmíívesekkel. A szövetke­zeti tagok telies megértéssel viseltet­nek ezzel a törekvéssel és mindent megtesznek, hogy jól gondoskodjanak a traktorosokról. így pl. az ivanovicei szövetkezeti tagok a rnelcsicei állami traktorállomás traktorosai számára niintaközpontot építettek ki. Ivanovi­cén a iraktorosoknak van hálószobá­juk, konyhájuk közös ebédlővel össze­kapcsolva fürdőszobájuk. Hasonló­képpen a dunaszerdahelyl traktorosok is példás traktoros központban vannak elhelyezve, a bakai EFSz.ben, ahol a szövetkezeti tagok egy teljesen új házat bocsátottak a traktorosok rendelkezésére. I A kosúti EFSz földjein a galántai traktorosok dolgoznak. Nagyobbré­szük kosúti illetőségű és tagja az ot­tani EFSz-nek. Ök maguk építettek otthont szabad idejükben éa garázst is létesítettek a traktorok számára. A traktoros brigád vezetőjének iro­dájába pedig bútort készítettek. A kosúti traktoros központon jó munkát végeznek a traktorosok. Prágai Lajos traktoros az éjjeli mű­szakban egy agregát segítségével 29 hektár földet művelt meg. Varga Viktor traktoros 6 és féi óra alatt !8 hektárt vetett be és hengerezett meg agregát segítségével. Tankó Gyula brigádvezető szintén jó mun. kát végez. Amint a fenti példákból látjuk, a traktoros központok kiépítése tényleg nagyon fontos, mert jelentős mérték­ben hozzájárul ahhoz, hogy a trakto­rosok jó eredményeket tudjanak el­érni munkájukban. A galántai traktorállomás traktorosai Korabelnyíkova módszerével dolgoznak Lydia Korabelnyíkova szovjet szta­hanovistanő példája szerint üzemeink­ben bevezetik a komplex anyagmeg­takarítási módszert, amely az egyes üzemekben nagyértékü nyersanyag megtakarítását teszi lehetővé. Ez az új módszer lehetővé tette, hogy ma már sok üzemet'inkben & megtakarí­tott nyersanyagból dolgoznak, havonta sokszor pár napon keresztül. Korabelnyíkova módszerét az álla­mi traktorállomásainkon is bevezetik. A galántai traktorosok például köte­lezték magukat, hogy annyi üzemanyagot megtakaríta­nak, hogy minden hónapban egy napig 28 gép ebből a megtakarított üzemanyagból fog dolgozni. Az anyagmegtakarításról a galántai traktorosok még a tavaszi munkák megkezdése előtt gondoskodtak, ami­kor ugyanis úgy állították össze a gépek és a mellékfelszerelések elhe­lyezésének tervét, hogy munkahely­ről munkahelyre való áttérés által ne kelljen sok időt elveszíteniök. A szö­vetkezeti tagokkal megegyeztek, hogy az üzemanyagot egyenesen a baráz­dáig szállítják a gépek számára. Ez­által megtakarítják a traktoros köz­pontba való utat Az egyes váltások is azonnal a földön, minden szünet nélkül történnek meg. Ezek az intéz­kedések 5%-os üzemanyag megtaka­rítást tesznek lehetővé. Hogy világo­sobb legyen ez a szám, közöljük, hogy egy traktorosbrigád két váltásban hetente 315 kilométer fölösleges útat tesz meg, és ha ez az út elma­rad 49 l'ter naftát és 465.50 koro­nát takarít meg. Ezenkívül a brigád helyi teljesítménye 20 hektárral emelkedik, a termelési költségek pedig csökkennek. A galántai traktorosok jó példát mutatnak a többi t.'aktorállcmásoknak is, amelyekben szintén hamarosan be­vezetik Korabelnyíkova módszerét A tavaszi munkák versenyébe egyre több szövetkezet kapcsolódik be. Nem­csak a magasabb típusú szövetkezetek állnak versenyben egymással, hanem egyre több első típusú szövetkezet és előkészítő bizottság is bekapcsolódik a tavaszi munkák versenyebe, A bratislavai kerületbal egy héttel ezelőtt 150 EFSz kapcsolódott be a ver­senybe. Április elseje óta ez a szám 213-ra növekedett A nagyszombati já­rás példáját követte a sornorjai járás is, ahol a versenyző EFSz-ek száma 9-ről 21-re növekedett. A bazini járásban 15 EFSz, a nagymegyeri járásban pedig 17 EFSz kapcsolódott be a tavaszi munkák versenyébe. A legtöbb versenyző EFSz azonban a dunaszerdahelyi járásban (26 EFSz) és a galántai járásban (24 EFSz) van. Az elmúlt héten tovább folytatták a A vágsellyei járásban is jól folyik a vetés A vágsellyei járás EFSz-einek föld­jein teljes ütemben folynak a tavaszi munkák. A földművesek minden ere­jüket latba vetik a vetés egyie gyorsabb befejezésére. Az EFSz-ek közötti ver­seny jelentős mértékben hozzájárul a magasabb munkateljesítmények eléré­séhez. A versenynek köszönhető az is, hogy április 2-lg a negyedi, mocsonoki, vécsel és még több EFSz-ben befe­jezték az árpa vetését. Zsigárdon és Tornócon a tavaszi búza vetését is elvégezték már. A vágsellyei járás egyik legjobb EFSz-e a farkasdi EFSz, ahol a szö­vetkezeti tagok kihasználva az eső­nélküli napokat, még éjszaka is vetet­tel­verseny járási viszonylatban való kiér­tékelését azokban a járásokban, ahol a tavaszi munkák jól folynak és ahol a verseny szépen kifejlődött. A dunaszerdahelyi járásban a tava­szi munkák versenyében a nemesabo­nyi negyedik típusú EFSz, a galántai járásban a nádszegi harmadik típu­sú EFSz, a bazini járásban a kaplnai EFSz, a szeredi járásban a patai, a sornorjai járásban a kispakai, a nagy­szombati járásban pedig a nagyszom­bati EFSz vezet. A tavaszi munkák versenye nemcsak elősegíti a tavaszi munkák idejében es jó elvégzését, mint ahogy arrói a ver­senyben álló EFSz-ek sikereinek az egész sora tanúskodik, hanem jelentős mértékben hozzájárul a szövetkezeti ta­gok létszámának emeléséhez is. Ezen a téren a nagyszombati EFSz jár elől jó példával. A nagyszombati szövetkezeti tagok a búza, az árpa, a zab és a hüvelye­sek vetésével már végeztek. Eredményüket annál is pozitívebben kell értékelni, mert a változó időjárás több akadály elé állította őket. A nagy­szombati szövetkezeti tagok szervezet­ten, normák szerint dolgoznak, minden egyes teljesített normát és ledolgozott munkaegységet rendesen feljegyeztek a nepi kimutatásokba és ezeket pontosan elszámolják az új könyvelési rend sze­rint. Ennek köszönhető, hogy 20 új tag jelentkezett a nagyszombati EFSz-be, úgyhogy ma már ennek a szövetkezet­nek 112 rendes tagja van. Az aranyosmaróti járásban a nemcsi­nani negyedik típusú EFSz versenyre hívta ki a járás minden szövetkezetét [ és előkészítő bizottságát a tavaszi munkákban és a könyvelési munkák 1951-ben való példás megvalósításá­ban. A nádszegi tanítók válaszolnak az Új Szó 1951 február 8-i számában megjelent „Okuljunk a nádszegi tanítók hibáiból" című cikkre A nádszegi tanítók megvitatták az Uj Szó február 8-i számában Fodor elvtárs tollából megjelent cikket, mely a nádszegi tanítókat tétlenségükért kedvezőtlenül kritizálja Az említett új­ságcikk állításai egyoldalú információ­kon alapulnak. Nem tudjuk, vájjon ez az egyoldalú beállítás szándékos-e, vagy pedig tájékozatlanság következmé­nye. Fodor elvtárs 14 napig segédke­zett Nádszegen az EFSz 1951. évi ter­veinek kidolgozásában. Ez alatt az idő alatt többet is megtudhatott volna a mi működésünkről, esetleg minket is megkérdezhetett volna, hogy mit csi­nálunk. Ragaszkodhatott volna tisztán a valósághoz, hisz a valóság is sok esetben ellenünk vall. A mi eddigi mun­kánk valóban nem volt olyan, mint amilyen lehetett volna. Mindeddig nem sikerült nekünk teljes, életerős vérke­ringésbe hozni a nádszegi tömegszer­vezeteket, jóllehet ezt már többször megkíséreltük. A CsISz számára a mai napig nem sikerült helyiséget szereznünk, mert ez nem áll érdekükben az arra hiva­tott vezetőknek. Már mult év novem­vemberében szervezni kezdtük a gyer­mekétkezési akciót, de igyekezetünk hajótörést szenvedett. 1949 tavaszától megrendeztünk és le­játszottunk 4 egész estét betöltő szín­darabot és egy egyfelvonásost. Szervez­tünk 4 kultúrbrigádot járásunk közsé­geiben és egyet a Bratislavai Dyna­mitka munkásai között. Most van fo­lyamatban 4 újabb kutúrbrigád előké­szítése. Rendeztünk több kultúrestet, többek között két szlovák-magyar kul­túrestet is. Kivettük részünket a bratis­lavai Dynamitka kultúrbrigádjának megszervezésében is. Valamennyi köz­ségi ünnepélynek mi, tanítók voltunk a rendezői. A mi munkánk eredménye az, hogy megszűnt a legnagyobb kocs­ma és annnak legrrargyobb éttermében megnyitották a mozgószínházat. Sa­ját kezdeményezésünkre. sajátkezű munkánkkal létesült állandó színpadunk. Hogy a faluban a „Vesna" nemzeti vállalatnak elárusító helye van, az is a mi munkánk eredménye. A Vesna üzletének megnyitása előtt községünk lakossága kénytelen volt 10—12 km utat megtenni, ha textilárut akart vá­sárolni. Iskoláinkban két pionír-csoport mű­ködik tanítók vezetése alatt, mert a CsISz helyi szervezetéből nem akad senki, aki a vezetést elvállalná. A KP helyi szervezetében szintén tevékeny­kedünk. A hulladék-nyersanyagok gyűjtését diákbrigádokkal mi végeztük, segítsé­günkre nem volt senki, jóllehet felkér­tünk mindenkit a bekapcsolódásra. Ugyanaz volt a helyzet a kolorádó-bo­gár kutatással is. Senki sem segített nekünk, sőt többen akadályokat gör­dítettek munkánk elé. A mult tanév­ben három tanulót nyertünk meg a bá­nyászat részére, a jelen tanévben ezek­nek a száma növekedni fog. Megláto­gattunk egy kaszárnyát és tanulóink élményekben gazdag napot töltöt­tek el katonáink között. Gyárakat is meglátogattunk, tanulóink látták a gyá­ri munkást munkája közben, látták dol­gozni az élmunkásokat. Voltunk tanu­lóinkkal a Vág-menti hydrocentrál épi­tőmunkásai között és a munkások ebéd* lőjében tárgyalta meg tanulóink a munkásság egykori és jelenlegi szociá­lis helyzetét. Megtekintettük a ROH tátrai üdülőtelepeit, Pőstyén, Bojnice fürdőberendezéseit és tanulóink a hely­színen győződhettek meg arról, hogy kiknek szolgálnak most ezek az intéz­mények. Hát az EFSz-ben nem dolgoztunk csak az utóbbi időben — állapítja meg Fodor elvtárs. Tény, hogy bármi­kor hívtak minket kisegítésre, mindig készségesen segítettünk. Ketten közö­lünk rendszeres munkára jelentkeztünk az EFSz-ben. Kár, hogy a vezetőség nem vette igénybe ezt a jelentkezést. Ennek ellenére szükség esetén ez a két visszautasított tanító is dolgozik az EFSz-ben és nem maradnak a lőbbi mögött munkájukkal. Amikor pedig Habara elvtárs, az EFSz számvevője, tanítási idő alatt kénytelen valamit az EFSz részére elintézni, a tanítók kö­zül valaki helyettesíti őt az iskolában. Ez a helyettesítés ugyancsak az EFSz-t szolgálja. Az EFSz-ben vég­zett munkánkat maga Habara elvtárs bírálta meg. Egyeseknél ezt a munkát az átlagot elérőnek, egyeseknél, pedig átlagon felülinek találta.. Felsorolhatnánk még egyéb munkákat is, melyekkel segítségére vagyunk a helyi Nemzeti Bizottság adminisztra­tív munkájában, statisztikák, össze-­írások elkészítésében, a kontingenseit szétírásában. Felsorolhatnánk a sport te­rén való munkálkodásunkat, a ROH­ban kifejtett működésünket a községi üzemekben, estélyek rendezésében, a cséplésnél, a gabonafelvásárlásnál nyúj­tott segítségünket. Ezek a munkák bizonyítékul szolgálhatnak Fodor elv­társnak, hogyan dolgoztunk a múltban és dolgozunk a jelenben is. Mi ; jövőben is. fogunk dolgozni községünkben a szocializmus mielőbbi kiépítésében. Csak nagyon szeretnénk, ha a helyi vezető tényezők több meg­értést tunúsítanának munkánkkal szem­ben és ne vennék el kedvünket a mun­kától. Egyáltalában nem kívánjuk azon­ban azt, hogy rosszakaratúan gáncsot vessenek nekünk, amint ezt a múltban tették (ílyan emberek, akiktől nem vár­tunk gáncsoskodást. Mi dolgozni fogunk a jövőben is és közös munkára hívjuk fel polgár­társainkat, akik vállvetve akarnak ve­lünk dolgozni a szebb jövő, gyerme­keink boldogsága és a szociális tár­sadalom kiépítésén. a nádszegi tanítók nevében. OZABAL JÓZSEF,

Next

/
Thumbnails
Contents