Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-05 / 80. szám, csütörtök

1951 április 5 Az ipolysági Járási pártMerentia a magyar dolgozók fokozódó aktivitása jegycbei Munkásosztályunknak és dolgozó parasztságunknak mindjobban tudatába hatol az a tény, hogy országunk vezető pártjának, a Kommunista Pártnak olyan fontos megnyilvánulásai, mint a járási pártkonferenciák, fontos események ne .icsak a kommunisták számára, lianem országunk mia en becsületes dolgozója számára is. A Párt mindig az >kat a problémákat tartja napirenden, amelyek országunk minden dolgozója szempontjából renditívül fontosak és életbevágók: a szocializmus fokozottabb építését és a béke ügyét. Ma már a szocializmus hazánkban való felépítése személyes ügyévé vált minden munkásnak és dolgozó parasztnak, a város és falu minden becsületes dolgozójának egyaránt s a béke ügye ugyancsak elválaszthatatlan a szoccializmus építésétől. Erről tesz biz zonyságot az Ipolyságon megtartott járási pártkonferencia is, amelyen a járás kommunistái, szlovákok és magyarok, igen nagy érdeklődéssel jelentek meg. A konferencia liataímas, kimagasló eseménye volt a járás munkásai és dolgozó parasztsága életében azon az úton, amely a szocializmushoz és a tartós békéhez vezet. A konferencia méltóságának és mély tartalmának az ünneplőbe öltözött város és a tanácskozási ülésterem gyönyörű feldíszítése is kifejezést adott. Az internacionalizmvs szellemét visszatükröztetö szlovákmagyar feliratok, a népi demokratikus államok zászlódísze, Sztálin, Gottwald, Široký arcképei alatt gyülekeztek Pártunk legjobb harcosai, az EFSz élenjáró munkásai, az állami gép- és traktorállomás, az állami birtok, a hadsereg, a nemzetbiztonsági testület, az iskolák, irodák és pártszervezetek kiküldöttei abból a célból, hogy átültessék a gyakorlatba Pártunk februárban megtartott történelmi jelentőségű ülésének határozatait. A konferencia küldötteinek minden egyes felszólalása azt bizonyította, hogy tisztában vannak a dolgozó tömegektől' rájuk bízott munka iránti felelősségükkel, amellyel a munkásosztálynak tartoznak. A kritika és önkritika bolseviki fegyverével minden hibát fel kell tárni, hogy eltávolíthassuk őket előrehaladásunk útjából. Olyanokat kell a járási pártbizottnevelésével. Nem segíti őket a tanulásban, söt nem engedte meg, hogy a színdarabot az iskolában próbálják és játsszák és amikor ezt a járási bizottság iskolai előadójánál mégis sikerült elintézni és kérték öt. hogy segítsen a színielőadás előkészítésében, azt válaszolta, hogy neki erre nincs ideje. Ipolynagyfalu dolgozói ezzel szemben jól tudják, hogy tanítójuk bőven rendelkezik idővel, ha a kártyázásról van szó. (A tanító „úrnak" tudnia kell, hogy népi demokratikus országunkban olyan tanítókra van szükség, akik hivatásuknak tekintik a dolgozó nép szocialista nevelését. — Szerk. megj.) A járási konferencián felszólalt még a járási Nemzeti Bizottság titkára, Moczik elvtárs, aki azokról a nehézségekről beszélt, amelyekkel a járási Nemzeti Bizottságnál: meg kell küzdenie. A legnagyobb hibának látja, hogy nem volt meg a megfelelő együttműködés a járási Nemzeti Bizottság és a járási pártbizottság között és hogy az egyes előadóknak nincs pozitív viszonyuk a dolgozókhoz, diktátorkodnak és hogy az üzemi pártszervezet rosszul dolgozik, nem lelke és mozgatója a Nemzeti Bizottság munkájának és hogy elnökük iszákos. A konferencia befejeztével kérdést intéztem Bali János régi elvtárshoz, az ipolyviski negyedik típusú EPSz tagjához. Kíváncsi voltam Bali elvtárs véleményére. Azért választottam őt, mert a mult évi konferencián nagyon helyes és határozott álláspontot képviselt a szövetkezeti mozgalommal és a kulákok elleni harccal kapcsolatban. Megkérdeztem tőle, milyen reményeket füz a most lezajlott járási konferencia eredményeihez. — A konferencia visszatükrözteti — felelte Bali elvtárs — a járásunkban egy év óta végbemenő nagy fejlődést, amely az EPSz kezdeti fejlődésétő la mai napig történt. Legjobb példa erre az ipolyviski negyedik típusú EPSz, amely ma már a mezsgyék felszántásával korszerű nagyüzemi mezőgazdaságot folytat. Sokat tanultunk a harcos munka közben és ez most már meglátszik munkánkon, úgyszintén a mai járási knoferencia szellemén is. A legegészeségesebb jelenség az, hogy a járási konferneia kiküldöttei között nagy számban látom a régi magyar elvtársakat, akik kiléptek pasz. szívitásukból és ismét a szlovák dolgozókkal karöltve igyekeznek becsületes harcosokhoz híven az EPSzeken keresztül kivenni részüket s falu szocializálásáért folyó harcból Major Sándor ságba beválasztanunk, akik munkájukkal bebizonyították a múltban a Pártnak és a dolgozó tömegeknek, hogy hűen képviselik a Párt irányvonalát a szocializmus építésének egész terén és a békehar^ban. Én, aki jól ismerem az ipolyšági járás viszonyait, örömmel állapítottam meg, hogy minden hiba és hiány ellenére nagy és szép utat tettek meg az ipolysági járás kommunistái Pártunk Központi Bizottsága történelmi jelentőségű határozatainak megvalósítása terén. A konferencia lefolyása, annak politikai színvonala, a kritika és önkritika bátor hangja, a megválasztott új pártbizottság reményt ad a jövöre, hogy e járás munkássága kis- és középgazdái dicső helyet fognak kiharcolni a szocialista építés minden szakaszán. A járási pártszervezet egész évi munkájáról Lauko János politikai titkár számolt be. Lauko János elvtárs beszámolóját a nemzetközi helyzet ismertetésével, a békéért folyó harc fontosságának kiemelésével és a belső ellenségek leleplezésének ismertetésével kezdte. Bátrabban eáire a szocializmus építésééri — Mivel járásunk mezőgazdasági jellegű, a fősúlyt falvaink szocialista átépítésére helyeztük, azaz főcélunk a mezőgazdaságot az elavult, halódó mezőgazdasági kisüzemi termelésből átvezetni a szocialista nagyüzemi, szövetkezeti termelésbe — mondotta Lauko elvtárs. Ezért a járási pártszervezet a legnagyobb figyelmet az EFSz kiépítésének szentelte. Annak ellenére, hogy munkánkat a falun az EFSz kiépítésében a kulákok szövetkezetellenes aknamunkája késleltette, sikerült 11 községben, még pedig: Ipolyvisk, Százd, Egeg, Gyügy, Szécsénke, Ipolynyék, Felsöszemeréd, Ipolyfödémes, Magyarád, Egyházmaród és Mére községekben a mezsgyéket felszántani és a tagosítást elvégezni. A feliszántott mezsgyék és a közösen bevetett földek megkövetelték az állatállomány közös itállózását. 1950 szeptemberében már Százdon, Ipolyvisken, Szécsénkén, később Ipolynyéken, Ipolyfödémesen, Felsöszemeréden. Magyaródon, Egyházmaródon és Mérén a volt nagybirtokosok istállói megja4 Hazánkban mindjobban emelkedik azon üzemek száma, amelyek a szocializmus építésében igen szép eredményeket értek el. Az élmunkásmozgalom, ma már magától értetődő'. Ezáltal az emberek, aktívabban kapcsolódnak be a munkaversenybe. Hogyne versenyeznének, hiszen maguknak dolgoznak, munkájuk gyümölcsét maguk élvezik és a b ék é t is erősítik. A napokban alkalmam volt ellátogatni a bratislavai Elektromos-művekbe s ott-tartózkodásom alatt megismerkedhettem néhány élmunkással. Elsőnek Mészáros Cecília és Somorovská elvtársnőket látogattam meg. Mészáros elvtársnőt éppen munka közben találtam. Egy nagy gépen dolgozott s könnyedén rakta maga köré a már kész, megmunkált darabokat. Már jó csomó volt körülötte, mert hozzáértő ügyességgel, zavartalanul kezelte gépét. Aki úgy kezeli a gépét, mint Mészáros elvtársnő, bizonyára szereti is. Nem akartam őt munkájában zavarni, de egy pillanatra mégis megállítottam, s csak annyit kérdeztem tőle, mennyit tud keresni. — 1400—1500 koronát keresek hetenként, — felelte a kérdésemre. További érdeklődésemre közölte, hogy ő és Somorovská elvtársnő már huzamosabb ideje, mégpedig 1949 óta bekapcsolódtak az üzemben folyó szocialista munkaversenybe. Mészáros Cecília 1949 december óta mint élmunkásnő dolgozik 135 százalékos kötelezettségvállalással, amelyet azonban átlag 145 százalékban teljesít. Somorovská pedig egy kétgyermekes anya, 1950 májusa óta élmunkásnő. Kötelezettségvállalása 135 százalék, de ő korántsem állt meg itt, hanem átlag 160 százalékos teljesítményt ért el. Emellett májusi kötelezettségül vállalta, hogy munkakörében szocialista iparunk részére egy új elvtársnőt nevel, aki majd önállóan tud dolgozni. Mikor megkérdeztem Somorovskát, hogyan érte el teljesítményét, röviden és egyszerűen ezt felelte: — „ügy, hogy iparkodtam". — Kicsit szűkszavú felelet, de mégis meg lehet • érteni. Egyszóval, ha valaki jó élmunkás akar lenni, egyszerűen iparkodnia kell elsajátítani a helyes munkamódszereket és természetesen arra is kell törekednie, hogy helyesen alkalmazza őket úgy, mint Somorovská. Aztán vannak itt újabb élmunkások is, mint például Kristl János, aki 145 százalékos teljesítményt ért el. Kristl elvtárs még fiatal, most 21 éves, tagja a CsISz-nek Beszélgetésünk íolya] mán magáról nagyon keveset mond, j inkább másokat dicsér. | — Osztályunkon majdnem rm'ndnyá• jan élmunkások vagyunk. — De azt ; nem mondta meg, hogy Pavloviccsal együtt kísérletezett Svoboda módszerei nyomán, hanem csak úgy szerényen odavezetett Pavlovicshoz, aki esztergagépén elmerülve dolgozott. Pavlovics bevallotta, hogy Krfstl-lel együtt próbálkoztak Svoboda módszerei szerint dolgozni és hogy, — amint ő saját magára mondotta — „igyekezni fogok elsajátítani Svoboda elvtárs módszereit". — Megmutatta nekem a negatív szögű késeket és megmagyarázta, hogyan sikerült a negatív szöggel való próbája. — „Tudod az úgy volt — mondotta, — az első próbálkozásunk nem volt valami eredményes, mert csak 340 méteres vágási sebességet értünk el, de második alkalommal már 810 métereset. Kísérletezésem saját gépemen nem végződött valami nagy eredménnyel, mert gyenge a motor. Csak ezer fordulatsebesáége van. Ezzel a fordulalsebességgel čsak 620 méteres vágási sebességet tudtam elérni, no de majd még próbálkozom" — fejezte be szavait Pavlovics. Lehetne még itt újabb kiváló élmunkások neveit felsorolni, de mindegyikkel nem beszélhettem, s így csak néhányról írtam bővebben. Akikkel nem beszélhettem személyesen, azokat alább felsorolom, mint a mult hét legjobbjait. A mult hét legjobbjai közé tartoznak Dugovics Anna 150 százalék, Antal- Rudolf 239 százalék, Babitz 180 százaék, Glatz István 170 százalék, Hakl Hermán 180 százalék, Kristl János 145 százalék,. Vibercsí Ferdinand 150 százalék, Suchán József 170 százalék, Friedl István 180 százalék, Pokorný Károly 230 százalék, Tekús Antal 185 százalék, Bucsek István 170 százalék, Lukácsi Vendel 140 százalék teljesítménnyel. A felsorolt élmunkások megértik a békeharc és a szocializmus gyorsabb építésének jelentőségét. A verseny több kereseti lehetőséget nyújt nekik, s ezáltal magasabb életszínvonalat tudnak biztosítani családjuk számára is. HOKSZA ISTVÁN, Bratislava. i vitásához fogtunk és a mai napig az istállók adaptálási munkálatai készen vannak — a mérei szövetkezet kivételével — és az állatok ennek következtében összpontosítva vannak. Az 1950. évben a gabonafelvásárlást 101 százalékra teljesítettük, a marhahús felvásárlását 130, a sertéshúsét 101, a tejét 91 és a tojásét 87 százalékra. Beszédének további részében Lauko elvtárs a közigazgatásról beszélt kritikai hangon. Meg kell mondanom, hogy az alapszervezetekben a Nemzeti Bizottságok, mint az állam közigazgatási népi szervei, feladataikat nem értették meg kellőképpen és ez a meg nem értés megmutatkozik ma is minden vonalon. Konkrét nagy hiányok mutatkoznak a járási Nemzeti Bizottságoknál Ipolyságon, ahol az első években kispolgári elemeknek jutott a döntő szó és ennek követekztében a Párt irányvonalát a járási Nemzeti Bizottság nem követte kellőképpen. Az jfiýsái derekas munkája A tömegszervezetek közül legde1 rekasabb munkát az Ifjúsági Szövetség végezte — folytatta Lauko politikai titkár —, amely az Egységes Földműves Szövetkezetek tagtoborzását 80 százalékban végezte. Az Ifjúság Építkezésein az ipolysági brigád egyik legjobb helyezést kapta kitűnő teljesítményéért. A politikai titkár évi jelentését élénk és bátorhangú vita követte. A vita visszatükrözte azt a megváltozott, egészséges szellemet, amely a Központi Bizottság februári ülésnek következménye. A vitában többek között Bartal Károly, az ipolyviski EPSz tagja figyelmeztette az elvtársakat, hogy az elért eredmények ne tegyék őket elbizakodottakká és továbbra is éberen dolgozzanak és a vezetőségbe olyan elvtársakat válasszanak be, akik a munkásosztály ügyét a szívükön viselik és mintaképül állíthatók a többiek elé. Felszólalása befejezéséül Bartal elvtárs elmondja, hogy a helyi Nemzei Bizottságba olyan elvtársakat választottak ugyan, amely szívén viseli a munkásság és a szocializmus építésének ügyét, de ' ugyanakkor építő feladataik teljesítésében, mint az államhatalom képviselőit akadályozza munkájukban az, hogy a felsőbb közigazgatási szervek hivatalos utasításait és közleményeit nem kapják anyanyelvűPrágában és Bratislavában ünnepi díszelőadással megnyílt a magyar filmfesztivál kön, aminek következtében az akták hónapokon keresztül elintézetlenül hevernek. Bartal elvtárs felszólalására Nikoleti János elvtárs, a járási Nemzeti Bizottság elnöke válaszolt és önkritikailag elismerte, hogy nagy hibája a járási Nemzeti Bizottságnak, hogy nem gondoskodott arról, hogy a nemzeti bizottsági tagok és előadók között nagy számban lévő magyarok anyanyelvükön kapják az instrukciókat és így elvégezhessék azokat a fontos feladatokat, amelyek a falu szocialista átépítésében reájuk várnak. ígéretet tett arra nézve, hogy a jövőben ezt az igen komoly mulasztást ki fogja küszöbölni. Felszólalt Chudý traktorista is a felsőszemerédi traktorállomásról és jelentette, hogy a szemerédi traktorállomás teljesen felkészülve várja a tavaszi munkákat. Az állami traktorállomás gépeit a tervbevett idő előtt kijavították és üzemképessé tették. Egy rossz tanító Nagy József, az ipolynagyfalusi EFSz tagja vázolta EFSz-ük előrehaladását és beszédének folyamán panaszkodott arról, hogy a falu tanítója nemhogy segítené, hanem akadályozza a szocialista kultúra terjedését és nem törődik az ifjúság A Csehszlovák Állami Filmvállalat április 3-án, kedden a prágai Alfamoziban díszelőadáson mutatta be a Mikszáth Kálmán „Különös házasság" című regényéből készült színes magyar filmet. Ezzel a filmmel megnyílt a magyar filmfesztivál hete, amely 1951 ápulis 6-tól április 12-ig tart. Ugyanebben az időben rendezik meg Magyarországon a Csehszlovák filmfesztivál hetét. Mmdkét ország dolgozó népe különös szeretettel fogadja e kultúreseményt, amely megszilárdítja a Magyarország és Csehszlovákia között fennálló szoros baráti kapcsolatot. Az ünnepi esten jelen volt A. Zápotocký miniszterelnök, a kormány tagjaival, valamint a CsKP Központi Bizottságának tagjai, a diplomáciai testület tagjai, kultúréletünk kitűnőségei és mások. A tájékoztatási miniszter képviseletében Lumir Čivrný méltatta a csehszlovákiai Magyar Filmfesztivál jelentőségét, amelyet Magyarország felszabadításának hatodik évfordulója alkalmából rendeznek. A Magyar Filmfesztivál hete kimélyíti és fokozza Csehszlovákia és Magyarország közötti kulturális és baráti kapcsolatokat. ismerteti dolgozóinkkal a magyar filmgyártás sikeres nagy alkotásait és a magyar ember életét. Boldocki János, a Magyar Népi Demokratikus Köztársaság prágai kö. vete beszédében kiemelte azt a nagy segítséget, amellyel a Szovjetunió Magyarország újjáépítéséhez hozzájárult-. Vázolta azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a magyar nép a Magyar Dolgozók Pártjának és Rákosi Mátyásnak vezetesével elért. Magyarország agrár államból ipari állammá fejlődik Tudománya, művészete és egész kultúrája a történelemben eddig nem ismert hatalmas ütemben fejlődik Ezt a fejlődést elősegítik a baráti népi demokratikus országok, amelyekkel Magyarország a Szovjetunió vezetésével együtt halad a béketábor oldalán. J. V. Sztálin, Klement Gottwald és Rákosi Mátyá? éltetése közepette úttörőink csokrokat adtak át a magyar filmdolgozók három tagból álló küldöttségének és utána levetítésre került a „Különös házasság" című film Bratislavában is ^szerdán, április 4-én nyitották meg a Mviezda-moziban ünnepélyesen a magyar filmfesztivál hetét, a „Kis Katalin házassága" című filmmel. Bemutatásra kerrlnek továbbá: „Dalolva szép az élet", „Ludas Matyi" és azonkívül olyan filmek is, amelyeket mozijaink már játszottak, mint pl. „Talpalatnyi föld", „Egy asszony útja" és „A világ ifjúsága". E filmfesztivál kétségkívül nagy érdeklődésre talál a közönségnél, elősegíti a baráti kapcsolat elmélyítését a két ország között, amelyek a munkásosztály vezetésével egy sorban haladnak közös céljuk, a szocializmus kiépítése és a világbéke megszilárdítása felé I 76ol €i hib a { j Hát hiba van a rozsnyói bányai vidéken, Vashegyen is elég. Az f egyik legfontosabb hibát most megI említem. | Nemrég voltunk Szliácson, ahol Í az újítók konferenciáján hallottuk, milyen gyönyörű eredményeket ért el Miszka elvtárs, ez a kiváló vájár. Sokat gondolkoztunk efelett és úgy hisszük, hogy mi is el tudnánk érni ugyanolyan szép eredményeket, mi is be tudnók vezetni -a munka jó megszervezésének módszerét, ha meg nem akadályoznának ebben bennünket az olyan emberek, mint például Ocelnik főfelőr, aki elveszi az emberek kedvét a munkától. Nemcsak Ocelnikról van szó; a régi műszakiaknál és csaknem mindegyik mesternél dívik a protekció és ezt hiába panaszoltuk fel Palcso mérnöknek, az üzem vezetőjének, a panasz nem segített semmit. Molnár Jánossal együtt újítási javaslatot nyujtottunk be a csilleszállításra vonatkozólag. Nálunk, tudnillik a csilleszállítas motorkocsival vagy lóval ment, de amikor Jakab műszaki mester látta, hogy azon a helyen erősebb csoport kezd dolgozni, már mint a mi csoportunk, akkor elvette a motort, meg a lovat is és azt mondta, bírjuk mi azt saját erőnkből is. Ekkor mi tekintettel arra, hogy felfelé irányuló szállításról van szó, újítási javaslatunkban azt kértük, hogy állítsanak be csörlőt és kötéllel húzassák a teli csilléket. Ezt aztán Ocelnik, Jakab és Murár elvtársak elutasították azzal, hogy ez nem fizetődik ki. Ilyen és hasonló esetek voltak az okai annak, hogy a rozsnyói újíló konferencián kevés vashegyi elvtárs szólalt fel, hiszen elvették a kedvét a felszólalástól, ha egyszer elnyomják az újítók hangját a reakciós műszakiak. SZTRUHAR JÁNOS élmunkás-vájár. Eddig szól Sztruhár János vashegyi (zselezniki) élmunkás-vájár és újító p^iasza, amelyhez csak az a hozzáfűzni valónk, hogy ez így nem mehet tovább. Kérjük a rozsnyói bányaigazgatóság káderosztályát és termelési felelősét, hogy a fejlődés útjába álló reakciós műszakiakat feltétlenül távolítsa el. j t r oAfLľilh 6-12. CL MXLQÁpas fliml^ztu^ái ihuwfLĹ !wt& Így kmítömk a mmm Békeharc a