Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-05 / 80. szám, csütörtök

1951 április 5 UJSZÖ J. V. Sztálin generalisszimusz levele a leningrádi „Kirov"-üzem kollektívájának A leningrádi „I<irov"-üzem (volt Putilov-üzem) megalapításának 150. évfordulója alkalmából J. V. Sztálin generalisszimusz a kővetkező üdvözletet küldte: „Kirovó-üzem Leningrád Szmirnov elv.társanak az üzem igazgatójának, Zacliarjinov elvtársnak az üzem főmérnökének, Szmirnov elvtársnak az üzemi pártszervezet titkárának, Bogdanov elvtársnak, az üzemi bizottság elnökének, Korzakov elvtársnak, a VLKSM Komszomol-szervezet titkárának. N A „Kirov"-ü;zem megalapításának 150. évfordulója alkalmából szerericsekívána>taimat fejezem ki a munkásoknak, munkásnőknek, mérnököknek, hivatalnokoknak és műszakiaknak és köszöntöm őket az üzem Leninrendcleí való kitüntetése alkalmából. A „Kirov"-üzem az ország egyik legrégibb üzeme és az orosz munkásosztály forradalmi harcában történelmi feladata volt. Ügyszintén a szovjetkormány megalakításában és hazánk gazdasági életének és véderejének megerősítésében. A Nagy Honvédő Háború után az üzem közössége az tizem felújításánál nagy sikereket ért el ^s ugyancsak a nemzetgazdaság részére szóló legfontosabb termékek termelésénél js. Kívánom nektek, kirov-i elvtársak, hogy a Párt és kormány által kijelölt feladatokban és munkátokban további sikereket érjetek el. J. V. SZTÁLIN. A magyar nép milliói az öf nagyhatalom békeegyezményének megkötését követelik! A magyar paiíament ünnepi díszbe öltözött palotájában tartotta ülését a Magyar Népköztársaság Országos Béketanácsa, hogy a békéért folyó küzdelem magyar harcosainak milliói nevében állást foglaljon a Béke Világtanácsa berlini határozatai tekintetében. A tanács ülésén egymásután emelkedtek szólásra a magyar nép képviselői, hogy elmondják: miképpen vélekednek a magyar dolgozók a Béke Világtanácsa határozatáról, amely békeegyezmény megkötését követeli a világ vezető öt nagyhatalma között. Az első felszólaló Andics Erzsébet egyetemi tanárnő, Kossuth-díjas történelem tudós leszögezte, hogy a békemozgalom az emberi történelem leghatalmasabb szervezett mozgalmává növekedett, mert ez a mozgalom az emberiség önvédelmi harca az imperialista klikkek, a háborús gyújtogatok bűnös üzelmeivel, a katasztrófa politikájával szemben! A háborús készülődéseket a terror fokozódása, a politikai rendszer fasizálódása kíséri nyomon az imperialista országokban. Növekednek az adók, emelkednek az árak. esnek a munkabérek. S ami mindennél súlyosabb: egyre fenyegetőbbé válik egy újabb, minden eddiginél borzalmasabbnak ígérkező háború veszélye. Mindez felrázza a népeket: megnövekedett a népek ellenállása a háborús készülődésekkel szemben, százmilliók védelmezik a békét.' Andics Erzsébet hangsúlyozta, hogy Nyugat-Németország és Japán remilitarizál ása ellen folyó küzdelem a békéért való harc döntő láncszeme. A magyar nép felháborodottan látja, hogy az amerikai imperialitsák Nyu. gat-Németországban a fasiszta, tö meggyilkos tábornokok kezébe fegyvert adnak A magyar nép milliói tudják, hogv a szabadon bocsátotf háborús bűnös Krupp gyáraiban készülő ágyúk Magyarország ellen is irányulnak. „Az egységes, békés, demokratikus Németországért folytatott küzdelem egyszersmind a világ békéjéért, a mi békénkért folytatott küzdelem is." A jelenlegi nemzefközi helyzetben fokozolt felelősség hárul a Béke Vtlágtanácsára> a némzetközi békemozgalomra. A világtanácsnak az a követelése, hogy az öt nagyhatalom kössön egymással békeegyezményt, százmiliók lelkében é!ő óhajt fejez ki egyszerű, világos, minden becsületes ernber számára elfogadható formában. „A meginduló nagy nemzetközi aláírási mozgalomban — mondotta — a magyar nép becsülettel meg kell, hogy állja a helyét, A magyar nép aprajátnagyját, minden becsületes férfit és nőt mozgósítunk tudatos és áldozatkész munkára a béke érdekében." Andics Erzsébet rámutatott arra, hogy a7. aláírási mozgalmat széleskörű felvilágosító munkával kell összekapcsolni, amelynek során le kell leplezni a béke külső és belső ellenségeit. Az imperialistákat éppen úgy. mint a háborút kívánó lailákokat. jobboldali szociáldemokratákat, a klerikális reakció híveit. „Erre annál is inkább szükség van., mert Magyarország földrajzi fekvésénél fogva közvetlenü' szomszédja annak a Jugoszláviának, amely a gyalázatos Ti'tóbanda jóvoltából ma állig felfegyverzett, előretolt hadállása az amerikai imperialistáknak. Éppen ezért a béke megvédésére irányuló erőfeszítéseink szerves része, hogv erősítjük, neveljük, szerető gondoskodásai vesszük körül szemünk fényét, a magyar néphadsereget Minden egyes emberen, minden ember munkáján is múlik: medvédjíik-e a békét" — mondotta Andics Erzsébet, majd a na^v Sztálin szavait idézve, fejezte be felszólalását: „A béke fennmarad es tartós lesz. ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak meüettp!" Percekig zúgott a taps, zenget' m éljenzés. Sztálint, a béketábor vezó> rét helyükről felemelkedve éltették a magyar békemozgalom harcosai Ebben a lelkes hangulatban emelkedtek szólásra egymásután a többi szónok. Péter János református püspök, a Béke Világtanácsa tagja, elmondotta, hogy a világtanács berlini ülésén számos vezető egyházi személyiség számolt be az egyházak fokozódó részvételéről a békeharcban. „A berlini határozatokkal a békeharc új szakaszába lépett — mondotta Péter püspök. — Minden józan belátás azt mutatja, hogy a Béke Világtanácsa határozata jelent

N a legbiztosabb kivezető útat a nemzetközi helyzet mostani veszélyeiből." Ernszt Antalné, a csepeli Rákosi Mátyás Müvek munkásnője, beszámotl arról, hogy a gyárban 121 békebizottság működik, ígérjük, hogy a Béke Világtanácsa felhívását munkánkkal is megpecsételjük!" — mondotta a hallgatóság lelkes tapsai között. Utána Beresztóczy Miklós római katolikus kanonok^ szólalt fel, aki többek között ezeket'mondotta: „Az emberiség és az egyház ellen vétkeznék nemcsak az a pap, aki a békeküzdelemben ellenséges magatartást tanúsítana, de az is, aki közömbös, passzív maradna. A magyar katolikus papság békemozgalma már régebben arra az útra tért, amelyet a Béke Világtanácsa berlini határozatai a békeszerető emberiség számára megvilágítottak. Ezek a határozatok teljes összhangban vannak a .magyar katolikus püspöki kar és a Magyar Népköztársaság kormánya között lét re jött megállapodással." Veres-- Péter, a kiváló paraszt-író arról beszélt, hogy a magyar írók szívük minden erejével a békéért munkáilkodnak. „Népünk élete, jövője a békétől függ — mondotta. — Á tartós béke csak hozzánk hasonlóan gondolko dó. veliink együtt dolgozó és építő nemzetekkel való komoly, becsületes és őszinte szövetségben lehetséges Ugyanakkor meg kell értetnünk í nyugati világ háborúra készülő uraival, hogy ne merészeljék újra háborúba hajszolni az emberiséget, mert a népek fegyvere a háborút csinálok el'en fordul." Mészáros Agi, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas művésznője megrázó szavakkal fordul# a nőkhöz: „Mint művészt és anyát — mondotta — legmélyebben érint a béke megvédelmezésének nagy kérdése. A háború alatt, a bombázások szörnyűségei közben, mikor síró, kicsi lánykám fölé hajoltam, gyűlöltem meg a háborút. Az imperialisták azt akarják, hogy az egész világ t

ele legyen síró, remegő anyákkal, árvákkal, özvegyekkel. De ha ezt akarják, gazda nélkül csinálják a számítást. Mi vagyunk többen, emberek, anyák, akik gyermekeiket boHogságban és békében akarják felnevelni. És ha ez nem tetszik a háborús uszítóknak, akkor tudomásul kell venniük, hogy mi százés százmillióan vagyunk, erősebbek vagyunk, s ha egyet akarunk — keresztül is tudjuk vinni akaratunkat!" A magyar békeharcosok határozata A magyar békemozgalom harcosainak millióit képviselő Országos Béketanács egyhangú lelkesedéssel határozatot fogadott el. amely a következőket szögezi le: Elfogadjuk s az utolsó betűig magunkévá tesszük a Béke Világtanácsa berlini ülésének határozatait. Az egész magyar nép elszánt, határozott kívánságaként követeljük, hogy az öt nagyhatalom kössön békeegyezménut. Ezt a követelés

t minden magyar békeharcos erősítse meg aláírásával. A békeegyezményt követelő felhívás aláírása, mint az egész országot álfogó mozgatom, április 8-án kezdődik.Addig is használjunk fel minden naoot a béke hatalmas seregének további növelésére, a békemozgalom további megerősítésére. Az Országos Béketanács felhívja a békebizottságokat, hogy fokozzák felvilágosító munkájukat.. Ne legyen egyetlen olyan ember az országban, aki ne ismerné az imperialisták véres terveit, aki ne ismerné a háború elhárításának lehetőségét. Egyetlen nónot sem tölthetünk tétlenül, amikor az imperialisták háborús uszításától, fegyvercsörtetésétőI hangos a világ. Amikor a nemzetközi egyezményeket sárbataposva, fegyvert adnak a német ós japán fasiszták kezébe. Amikor a hajdani szolgaság es pusztulás földjén, lioldog hazává épült országunk halárán, gyilkosságra és pusztításra készen, talpig fegyverben leselkedik az áruló Tito-banda. ( A háború veszélye egyre, fenyegetőbb, egyre nagyobb, de a háború elkerülhető. A vitán dolgozóinak nagy vezére, az emberiség boldog jövendőjének édesapja. Sztálin mondotta: »A béke fennmarad és tartós lesz. ha o népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak inellette.« A népek szívükbe vésték ezeket a szavakat. /I nagy szovjetnép a történelemben páratlan méretű, gigantikus építkezéssel védi a békél Kína önkénlesei a lángaborult Korea bátor harcosait segítve védik a Igékét. Hazánk és a többi népi demokratikus ország népe napról napra újabb győzelmeket arat a munka frontján. — diadalmasan munkával védi a békét. Es törhetetlen elszántsággal küzdenek békéjükért és szabadsági/kéri az imperialista kormányok zsarnokságában élő népek, a dolgozók százmilliói. A békéért harcoló népek ereje lebír hatatlan. Ez az erő kényszerítette a tárgyalóasztalhoz a közelmúltban az impi riaüstákat. Ez az erő kényszeríti őket a világ előtti színvallásra. A bekevággyal telített népeket nem lehet többé be, csapni az imperialista politika fondorlataival. A történelem oly pillanatához értünk, amikor az eddiginél is nagyobb mértékben kel

i növelnünk a békeharc erejét. A stockholmi békefeUúvás 500 millió aláírója döntő erőként ezideig elriasztotta az imperialistákat az atombomba használatától Az öt nagyhatalom békeegyezményét követelő berlini határozat aláírása új, nagyobb. $ győzelmes támadás tesz a háború ellen. De nem elég aláírni a követelést Hozzunk táborunkba minden dolgozni, alkotni vágyó embert, minden gyermekét féltő anyái, minden becsületes magyart, minden igaz hazafit. Odaadó, áldozatkész termelő munkával, a tavaszi szántás és vetés jó elvégzésével erősítsük, védjük boldog jövendőnk termőföldjét, a Magyar Népköztársaságot. Váltsuk valóra nagy vezetőnk, Rákosi Mátyás szavait: »... lankadatlanul, hűen. érőnkéi nem kímélve küzdünk tovább a béke frontján, s mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kelll« Kim-lr-Szen tábornok jelentése a koreai helyzetről és az amerikai (savatok állatias kegyetlenkedéséről Kim-lr-Szen, a koreai népi demokratikus hadsereg főparancsnoka, nemrégen a koreai front közelében lévő főhadiszállásán a kínai tudósítók csoportjának interjút adott a koreai hely zetről. — Meggyőződésünk, hogy kikergetjük Koreából a támadókat — mondta Kim-lr-Szen tábornok és hangoztatta. hogy Sztálin generalisszimusznak a Pravda szerkesztőjéhez in tezett válasza nagyban erősítette a koreai nép harci elszántságát és megerősítette az egész világon az imperializmus ellen és a békéért folyó har cot. — Korea népe, — folytatta Kim-IrSzen tábornok — 36 éven át élt a japán imperialisták kimondhatatlan elnyomása alatt és többé nem hajlandó alávetni magát más ország imperialistáinak. A felszabadítás után ÉszakKorea népe öt szerencsés évet élt át. Ebben az időben a népi tömegek nevelésének következtében a falusi lakosság között az analfabéták 90 százalékát: megtanították írni-olvasni. A népi igazgatás minden fokán túlnyomórészt munkások és parasztok voltak. Korea déli részében Li-SzinMannal az élén egy maroknyi reakciós csoport uralkodott. Korea népe ezért tudta, hogy melyik oldalt kell választania és tudatában volt. annak, miért harcol. Kim-lr-Szen tábornok magasan értékelte a kínai önkéntesek magatartását és a koreai és kínai nép közötti mély barátságot. „Kína, — mondotta Kim-lr-Szen tábornok, — segítőkezet nyújtott nékünk, amikor a legkritikusabb helyzetben voltunk. Akkor ismered meg barátodat, ha bajban vagy". Kim-lr-Szen tábornok határozottan elítélte az amerikaiak állatias viselkedését Koreában. Megmondta a tudósítóknak, hogy Szin-Csu kis járásában, a Huanhai tartományban az amerikai zsoldosok több mint 25 ezer i koreai polgárt- öltek meg, közöttük nagyon sok gyermeket. A járás felszabadítása után — mondotta Kim-IrSzen tábornak —, egy raktárban néhány száz holttestet találtak. Ezeket az embereket az amerikaiak bezárták a raktárba és a fagyban sorsukra hagyták. Eyy barlangban kb. 150 gyermek holttestét találták meg, melyek jégréteggel voltak borítva. Az amerikaiak ezeket a gyermekeket bezavarták a barlangba' és eltorlaszolták a bejáratot. A gyermekek ezután az éhségtől és hidegtől elpusztultak. Ez az amerikai intervenciós csapatoknak Koreában elkövetett egyik állat,iassága. Ezek a gaztettek Korea népében csak gyűlöletet ébreszthetnek az amerikai támadók iránt és megerősíti elhatározását, hogy az ellentik folyiatotf harcban egész a végső győzelemig kitart. Japánt ú jrafelfegy vérzéséhez a koreai néphadsereg főparancsnoka a következőket fűzte: „A béke és biztonság keleten csak akkor lehet biztosítva, ha demokratikus Japán létesül. Földrajzilag Korea az imperialisták számára az ázsiai szárazföld elleni invázió hídja. Amig a japán militaristák nem teszik le fegyvereiket, addig résen kell lennünk. Korea és Kína népeinek egységét erősítenünk kell, hogy országainkat megvédhessük és felújíthassuk. A trieszti Kommunista Párt képviselőinek nyilatkozata az angol-amerikai imperialisták és Titóék mesterkedéseirői A napokban Prágába érkezett Leopoldo Ciasparini, az „II Lavoratore", a trieszti Kommunista Párt lapjának főszerkesztője és Vera Hussu, a trieszti Demokratikus Nőszövetség titkárnője. Hétfőn, április 2-án mindkét trieszti haladószellemü dolgozó szívélyesen elbeszélgetett a csehszlovák újságírókkal, akiknek vázolták a trieszti politikai- és gazdasági helyzetet. A trieszti szabad terület történelme a háborúval kezdődik, amikor Tito az angolokkal tárgyalt Triesztről. Tito titkos megbeszélése alapján, amelyet az angol Alexander tábornokkal folytatott, aki abban az időben a Földközitengeri terület parancsnoka volt, Triesztet Jugoszláviának kellett volna megszállnia, de az angol-amerikaiak érdeklődést tanúsítottak a kikötő koncesszió iránt és fennhatóságuk alá akarták helyezni a Trieszt és Ausztria közötti komunikációkat. 1945 májusában Jugoszlávia megszállta Triesztet, de röviddel ezután Alexander tábornok felkérte Titót, hogy ürítse ki a várost és adja át az angoloknak. Tito ezt az esetet provokációs kisérlelnek vélte és felkérte a Szovjetuniót, hogy kényszerítse az USA-t és Nagy-Britanniát, hogy Triesztet adja át Jugoszláviának. Ez világos kísérlet volt arra, hogy mindjárt második világháború befejezése után új háborúba rántsák bele a Szovjetuniót az USA ellen. Ezt a tervet a Szovjetunió meghiúsította. A négy nagy hatalom párizsi konferenciája, amelyet 1945 nyarán tartottak, hosszas tárgyalások után határozott, hogy a trieszti területet kettéosztják és pedig az „A" területre, amelyet az USA és Nagy-Britannia tart megszállva, és a „B" területre, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt jugoszláv egységek szállnak meg. Ezt az egyezményt belefoglalták az Olaszországgal kötött békeegyezménybe, amelyben többek között az áll, hogy 1947 szeptember 15én az egész terület vezetését a Biztonsági Tanács által kinevezett kormányzó veszi át. Ettől a naptól kezdve vissza kellett volna vonni a megszálló katonaságot. Az olasz békeszerződésnek ez a része a mai napig nem lett teljesítve, sőt ellenkezőleg az angol-amerikaiak és a titóisták mindent elkövetnek, hogy meg ne valósuljon. Mindkét fél ugyanis sokat vesztene: ha Trieszt kérdését a békeszerződés szerint rendeznék: az USA katonai támaszpontot, Tito Jugoszláviája pedig gyarmatot. A Szovjetunió képviselője Gromiko külügyminiszter ezért az elmúlt napokban ismételten kérte a párizsi külügyminiszterhelyettesek konfugbiciáját, hogy minél előbb tisztázzák trieszti kérdést. Trieszt gazdasági helyzete az angol-amerikaiak és titóisták uralma alatt rendkívül romlott. Párizs szállítómunkásai folytatják nagy sztrájkjukat A párizsi szállítóvállalatok munk rozott bérköveteié . harcukat. Bár az zottsága közötti tárgyalás még nem sikerült elérnie, hogy a francia korm munkások követeléseinek részben eleg Párizs és Franciaország más vá tétnek a párizsi városi szátlítómunká mint 4.5 millió frankot gyűjtöttek öss ásai és alkalmazottai folytatják hatáuralkodó körök és a sztrájkolok biért véget, a bizottság képviselőinek ány Ígéretet tett, hogy a szállítóét tesa. rosainak dolgozói szolidaritással viselsok és alkalmazottak harca iránt Több ze a sztrájkolok megsegítésére. r Uj amerikai haditániaszponfok Spanyolországban A napokban az amerikai légiipar egyik mágnása, Róbert O'Brain Madridba utazott „magánlátogatásra" — jelenti a szabad spanyol rádió —. O'Brain a véres diktátor Francoval arról fog tárgyalni, hogy Spanyolországban újabb amerikai hadibázisokat létesítsenek. Ennek az lesz a következménye, hogy a spanyol gazdasági élet valamennyi ágába az amerikai monopolisták befészkelik magukat. A halálkezű' Róbert O'Brain az amerikai hadiipar vezető diktátorainak egyike. Az ő -gyárából kerülnek ki azok a repülőgépek, amelyek halált hoznak Korea népére. A szabad spanyol rádió jelentése szerint, O'Brain repülőgépéből való kilépése után rögtön kijelentette, útjának célja az, hogy a katonai légierő nagy raktárt létesítsen Spanyolországban. Az < amerikai imperialisták terve szerint például a barajasi repülőtér is, amely Madridtól 15 km távolságra fekszik, nagy amerikai hadibázissá építendő át.