Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-05 / 80. szám, csütörtök

1951 április 5 UJSZÖ ­J. V. Sztálin generalisszimusz levele a leningrádi „Kirov"-üzem kollektívájának A leningrádi „I<irov"-üzem (volt Putilov-üzem) megalapításának 150. évfordulója alkalmából J. V. Sztálin generalisszimusz a kővetkező üdvözletet küldte: „Kirovó-üzem Leningrád Szmirnov elv.társanak az üzem igazgatójának, Zacliarjinov elvtársnak az üzem főmérnökének, Szmirnov elvtársnak az üzemi pártszervezet titkárának, Bogdanov elvtársnak, az üzemi bizottság elnökének, Korza­kov elvtársnak, a VLKSM Komszomol-szervezet titkárának. N A „Kirov"-ü;zem megalapításának 150. évfordulója alkalmából szerericsekívána>taimat fejezem ki a munká­soknak, munkásnőknek, mérnököknek, hivatalnokoknak és műszakiaknak és köszöntöm őket az üzem Lenin­rendcleí való kitüntetése alkalmából. A „Kirov"-üzem az ország egyik legrégibb üzeme és az orosz munkás­osztály forradalmi harcában történelmi feladata volt. Ügyszintén a szovjetkormány megalakításában és hazánk gazdasági életének és véderejének megerősítésében. A Nagy Honvédő Háború után az üzem közössége az tizem felújításánál nagy sikereket ért el ^s ugyan­csak a nemzetgazdaság részére szóló legfontosabb termékek termelésénél js. Kívánom nektek, kirov-i elvtársak, hogy a Párt és kormány által kijelölt feladatokban és munkátokban to­vábbi sikereket érjetek el. J. V. SZTÁLIN. A magyar nép milliói az öf nagyhatalom békeegyezményének megkötését követelik! A magyar paiíament ünnepi díszbe öltözött palotájában tartotta ülését a Magyar Népköztársaság Országos Béketanácsa, hogy a békéért folyó küz­delem magyar harcosainak milliói nevében állást foglaljon a Béke Világtaná­csa berlini határozatai tekintetében. A tanács ülésén egymásután emelkedtek szólásra a magyar nép képvise­lői, hogy elmondják: miképpen vélekednek a magyar dolgozók a Béke Vi­lágtanácsa határozatáról, amely békeegyezmény megkötését követeli a világ vezető öt nagyhatalma között. Az első felszólaló Andics Erzsébet egyetemi tanárnő, Kossuth-díjas tör­ténelem tudós leszögezte, hogy a béke­mozgalom az emberi történelem leg­hatalmasabb szervezett mozgalmává növekedett, mert ez a mozgalom az emberiség önvédelmi harca az impe­rialista klikkek, a háborús gyújtoga­tok bűnös üzelmeivel, a katasztrófa po­litikájával szemben! A háborús készülődéseket a terror fokozódása, a politikai rendszer fasizá­lódása kíséri nyomon az imperialista országokban. Növekednek az adók, emelkednek az árak. esnek a munka­bérek. S ami mindennél súlyosabb: egyre fenyegetőbbé válik egy újabb, minden eddiginél borzalmasabbnak ígérkező háború veszélye. Mindez fel­rázza a népeket: megnövekedett a népek ellenállása a háborús készülődé­sekkel szemben, százmilliók védelme­zik a békét.' Andics Erzsébet hangsúlyozta, hogy Nyugat-Németország és Japán remi­litarizál ása ellen folyó küzdelem a békéért való harc döntő láncszeme. A magyar nép felháborodottan látja, hogy az amerikai imperialitsák Nyu. gat-Németországban a fasiszta, tö meggyilkos tábornokok kezébe fegy­vert adnak A magyar nép milliói tudják, hogv a szabadon bocsátotf háborús bűnös Krupp gyáraiban készülő ágyúk Magyarország ellen is irányulnak. „Az egységes, békés, demokratikus Németországért foly­tatott küzdelem egyszersmind a vi­lág békéjéért, a mi békénkért foly­tatott küzdelem is." A jelenlegi nemzefközi helyzetben fokozolt felelősség hárul a Béke Vt­lágtanácsára> a némzetközi béke­mozgalomra. A világtanácsnak az a követelése, hogy az öt nagyhatalom kössön egymással békeegyezményt, százmiliók lelkében é!ő óhajt fejez ki egyszerű, világos, minden becsületes ernber számára elfogadható formá­ban. „A meginduló nagy nemzetközi alá­írási mozgalomban — mondotta — a magyar nép becsülettel meg kell, hogy állja a helyét, A magyar nép apraját­nagyját, minden becsületes férfit és nőt mozgósítunk tudatos és áldozat­kész munkára a béke érdekében." Andics Erzsébet rámutatott arra, hogy a7. aláírási mozgalmat széleskö­rű felvilágosító munkával kell össze­kapcsolni, amelynek során le kell lep­lezni a béke külső és belső ellensé­geit. Az imperialistákat éppen úgy. mint a háborút kívánó lailákokat. jobboldali szociáldemokratákat, a klerikális reakció híveit. „Erre annál is inkább szükség van., mert Magyar­ország földrajzi fekvésénél fogva közvetlenü' szomszédja annak a Jugo­szláviának, amely a gyalázatos Ti'tó­banda jóvoltából ma állig felfegyver­zett, előretolt hadállása az amerikai imperialistáknak. Éppen ezért a béke megvédésére irányuló erőfeszítéseink szerves része, hogv erősítjük, nevel­jük, szerető gondoskodásai vesszük körül szemünk fényét, a magyar néphadsereget Minden egyes embe­ren, minden ember munkáján is mú­lik: medvédjíik-e a békét" — mondot­ta Andics Erzsébet, majd a na^v Sztálin szavait idézve, fejezte be fel­szólalását: „A béke fennmarad es tartós lesz. ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitar­tanak meüettp!" Percekig zúgott a taps, zenget' m éljenzés. Sztálint, a béketábor vezó> rét helyükről felemelkedve éltették a magyar békemozgalom harcosai Eb­ben a lelkes hangulatban emelkedtek szólásra egymásután a többi szónok. Péter János református püspök, a Béke Világtanácsa tagja, elmondotta, hogy a világtanács berlini ülésén számos vezető egyházi személyiség számolt be az egyházak fokozódó részvételéről a békeharcban. „A berlini határozatokkal a béke­harc új szakaszába lépett — mondotta Péter püspök. — Minden józan be­látás azt mutatja, hogy a Béke Vi­lágtanácsa határozata jelent N a leg­biztosabb kivezető útat a nemzetközi helyzet mostani veszélyeiből." Ernszt Antalné, a csepeli Rákosi Mátyás Müvek munkásnője, beszá­motl arról, hogy a gyárban 121 bé­kebizottság működik, ígérjük, hogy a Béke Világtanácsa felhívását munkánkkal is megpe­csételjük!" — mondotta a hallgatóság lelkes tap­sai között. Utána Beresztóczy Miklós római katolikus kanonok^ szólalt fel, aki többek között ezeket'mondotta: „Az emberiség és az egyház ellen vétkeznék nemcsak az a pap, aki a békeküzdelemben ellenséges magatar­tást tanúsítana, de az is, aki közöm­bös, passzív maradna. A magyar ka­tolikus papság békemozgalma már régebben arra az útra tért, amelyet a Béke Világtanácsa berlini határozatai a békeszerető emberiség számára megvilágítottak. Ezek a határozatok teljes összhangban vannak a .magyar katolikus püspöki kar és a Magyar Népköztársaság kormánya között lét re jött megállapodással." Veres-- Péter, a kiváló paraszt-író arról beszélt, hogy a magyar írók szívük minden erejével a békéért munkáilkodnak. „Népünk élete, jövője a békétől függ — mondotta. — Á tartós béke csak hozzánk hasonlóan gondolko dó. veliink együtt dolgozó és építő nemzetekkel való komoly, becsületes és őszinte szövetségben lehetséges Ugyanakkor meg kell értetnünk í nyugati világ háborúra készülő uraival, hogy ne merészeljék újra háborúba hajszolni az emberiséget, mert a népek fegyvere a háborút csinálok el'en fordul." Mészáros Agi, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas művésznője megrázó szavakkal fordul# a nőkhöz: „Mint művészt és anyát — mon­dotta — legmélyebben érint a béke megvédelmezésének nagy kérdése. A háború alatt, a bombázások ször­nyűségei közben, mikor síró, kicsi lánykám fölé hajoltam, gyűlöltem meg a háborút. Az imperialisták azt akarják, hogy az egész világ t ele legyen síró, remegő anyákkal, ár­vákkal, özvegyekkel. De ha ezt akarják, gazda nélkül csinálják a számítást. Mi vagyunk többen, em­berek, anyák, akik gyermekeiket boHogságban és békében akarják felnevelni. És ha ez nem tetszik a háborús uszítóknak, akkor tudo­másul kell venniük, hogy mi száz­és százmillióan vagyunk, erősebbek vagyunk, s ha egyet akarunk — keresztül is tudjuk vinni akaratun­kat!" A magyar békeharcosok határozata A magyar békemozgalom harcosainak millióit képviselő Országos Béke­tanács egyhangú lelkesedéssel határozatot fogadott el. amely a következőket szögezi le: Elfogadjuk s az utolsó betűig magunkévá tesszük a Béke Világtanácsa berlini ülésének határozatait. Az egész magyar nép elszánt, határozott kíván­ságaként követeljük, hogy az öt nagyhatalom kössön békeegyezménut. Ezt a követelés t minden magyar békeharcos erősítse meg aláírásával. A békeegyezményt követelő felhívás aláírása, mint az egész országot ál­fogó mozgatom, április 8-án kezdődik.Addig is használjunk fel minden naoot a béke hatalmas seregének további növelésére, a békemozgalom további meg­erősítésére. Az Országos Béketanács felhívja a békebizottságokat, hogy fo­kozzák felvilágosító munkájukat.. Ne legyen egyetlen olyan ember az ország­ban, aki ne ismerné az imperialisták véres terveit, aki ne ismerné a háború elhárításának lehetőségét. Egyetlen nónot sem tölthetünk tétlenül, amikor az imperialisták háborús uszításától, fegyvercsörtetésétőI hangos a világ. Amikor a nemzetközi egyezményeket sárbataposva, fegyvert adnak a német ós japán fasiszták kezébe. Amikor a hajdani szolgaság es pusztulás földjén, lioldog ha­zává épült országunk halárán, gyilkosságra és pusztításra készen, talpig fegyverben leselkedik az áruló Tito-banda. ( A háború veszélye egyre, fenyegetőbb, egyre nagyobb, de a háború elke­rülhető. A vitán dolgozóinak nagy vezére, az emberiség boldog jövendőjé­nek édesapja. Sztálin mondotta: »A béke fennmarad és tartós lesz. ha o né­pek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak inellette.« A népek szívükbe vésték ezeket a szavakat. /I nagy szovjetnép a történelem­ben páratlan méretű, gigantikus építkezéssel védi a békél Kína önkénlesei a lángaborult Korea bátor harcosait segítve védik a Igékét. Hazánk és a többi népi demokratikus ország népe napról napra újabb győzelmeket arat a mun­ka frontján. — diadalmasan munkával védi a békét. Es törhetetlen elszántság­gal küzdenek békéjükért és szabadsági/kéri az imperialista kormányok zsar­nokságában élő népek, a dolgozók százmilliói. A békéért harcoló népek ereje lebír hatatlan. Ez az erő kényszerítette a tár­gyalóasztalhoz a közelmúltban az impi riaüstákat. Ez az erő kényszeríti őket a világ előtti színvallásra. A bekevággyal telített népeket nem lehet többé be­, csapni az imperialista politika fondorlataival. A történelem oly pillanatához értünk, amikor az eddiginél is nagyobb mértékben kel i növelnünk a békeharc erejét. A stockholmi békefeUúvás 500 millió aláírója döntő erőként ezideig elriasztotta az imperialistákat az atom­bomba használatától Az öt nagyhatalom békeegyezményét követelő berlini határozat aláírása új, nagyobb. $ győzelmes támadás tesz a háború ellen. De nem elég aláírni a követelést Hozzunk táborunkba minden dolgozni, alkotni vágyó embert, minden gyermekét féltő anyái, minden becsületes ma­gyart, minden igaz hazafit. Odaadó, áldozatkész termelő munkával, a tavaszi szántás és vetés jó elvégzésével erősítsük, védjük boldog jövendőnk termő­földjét, a Magyar Népköztársaságot. Váltsuk valóra nagy vezetőnk, Rákosi Mátyás szavait: »... lankadatlanul, hűen. érőnkéi nem kímélve küzdünk to­vább a béke frontján, s mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küz­deni és áldozni kelll« Kim-lr-Szen tábornok jelentése a koreai helyzetről és az amerikai (savatok állatias kegyetlenkedéséről Kim-lr-Szen, a koreai népi demokratikus hadsereg főparancsnoka, nem­régen a koreai front közelében lévő főhadiszállásán a kínai tudósítók cso­portjának interjút adott a koreai hely zetről. — Meggyőződésünk, hogy kikergetjük Koreából a támadókat — mondta Kim-lr-Szen tábornok és hangoztatta. hogy Sztálin generalisszi­musznak a Pravda szerkesztőjéhez in tezett válasza nagyban erősítette a koreai nép harci elszántságát és megerősítette az egész világon az impe­rializmus ellen és a békéért folyó har cot. — Korea népe, — folytatta Kim-Ir­Szen tábornok — 36 éven át élt a japán imperialisták kimondhatatlan el­nyomása alatt és többé nem hajlandó alávetni magát más ország imperialis­táinak. A felszabadítás után Észak­Korea népe öt szerencsés évet élt át. Ebben az időben a népi tömegek ne­velésének következtében a falusi la­kosság között az analfabéták 90 szá­zalékát: megtanították írni-olvasni. A népi igazgatás minden fokán túlnyo­mórészt munkások és parasztok vol­tak. Korea déli részében Li-Szin­Mannal az élén egy maroknyi reakciós csoport uralkodott. Korea népe ezért tudta, hogy melyik oldalt kell válasz­tania és tudatában volt. annak, miért harcol. Kim-lr-Szen tábornok magasan érté­kelte a kínai önkéntesek magatartá­sát és a koreai és kínai nép közötti mély barátságot. „Kína, — mondotta Kim-lr-Szen tábornok, — segítőkezet nyújtott nékünk, amikor a legkritiku­sabb helyzetben voltunk. Akkor is­mered meg barátodat, ha bajban vagy". Kim-lr-Szen tábornok határozottan elítélte az amerikaiak állatias visel­kedését Koreában. Megmondta a tu­dósítóknak, hogy Szin-Csu kis járá­sában, a Huanhai tartományban az amerikai zsoldosok több mint 25 ezer i koreai polgárt- öltek meg, közöttük nagyon sok gyermeket. A járás felsza­badítása után — mondotta Kim-Ir­Szen tábornak —, egy raktárban né­hány száz holttestet találtak. Ezeket az embereket az amerikaiak bezárták a raktárba és a fagyban sorsukra hagyták. Eyy barlangban kb. 150 gyermek holttestét találták meg, me­lyek jégréteggel voltak borítva. Az amerikaiak ezeket a gyermekeket be­zavarták a barlangba' és eltorlaszolták a bejáratot. A gyermekek ezután az éhségtől és hidegtől elpusztultak. Ez az amerikai intervenciós csapa­toknak Koreában elkövetett egyik ál­lat,iassága. Ezek a gaztettek Korea népében csak gyűlöletet ébreszthetnek az amerikai támadók iránt és meg­erősíti elhatározását, hogy az ellentik folyiatotf harcban egész a végső győ­zelemig kitart. Japánt ú jrafelfegy vérzéséhez a koreai néphadsereg főparancsnoka a következőket fűzte: „A béke és biztonság keleten csak akkor lehet biztosítva, ha demokrati­kus Japán létesül. Földrajzilag Korea az imperialisták számára az ázsiai szárazföld elleni invázió hídja. Amig a japán militaristák nem teszik le fegyvereiket, addig résen kell len­nünk. Korea és Kína népeinek egységét erősítenünk kell, hogy országainkat megvédhessük és felújíthassuk. A trieszti Kommunista Párt képviselőinek nyilatkozata az angol-amerikai imperialisták és Titóék mesterkedéseirői A napokban Prágába érkezett Leo­poldo Ciasparini, az „II Lavoratore", a trieszti Kommunista Párt lapjának főszerkesztője és Vera Hussu, a triesz­ti Demokratikus Nőszövetség tit­kárnője. Hétfőn, április 2-án mindkét trieszti haladószellemü dolgozó szívé­lyesen elbeszélgetett a csehszlovák újságírókkal, akiknek vázolták a tri­eszti politikai- és gazdasági helyzetet. A trieszti szabad terület történelme a háborúval kezdődik, amikor Tito az angolokkal tárgyalt Triesztről. Tito titkos megbeszélése alapján, amelyet az angol Alexander tábornokkal folyta­tott, aki abban az időben a Földközi­tengeri terület parancsnoka volt, Triesztet Jugoszláviának kellett volna megszállnia, de az angol-amerikaiak érdeklődést tanúsítottak a kikötő kon­cesszió iránt és fennhatóságuk alá akarták helyezni a Trieszt és Auszt­ria közötti komunikációkat. 1945 májusában Jugoszlávia meg­szállta Triesztet, de röviddel ezután Alexander tábornok felkérte Titót, hogy ürítse ki a várost és adja át az angoloknak. Tito ezt az esetet provo­kációs kisérlelnek vélte és felkérte a Szovjetuniót, hogy kényszerítse az USA-t és Nagy-Britanniát, hogy Tri­esztet adja át Jugoszláviának. Ez vilá­gos kísérlet volt arra, hogy mindjárt második világháború befejezése után új háborúba rántsák bele a Szov­jetuniót az USA ellen. Ezt a tervet a Szovjetunió meghiúsította. A négy nagy hatalom párizsi konfe­renciája, amelyet 1945 nyarán tartottak, hosszas tárgyalások után határozott, hogy a trieszti területet kettéosztják és pedig az „A" területre, amelyet az USA és Nagy-Britannia tart megszáll­va, és a „B" területre, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének vé­delme alatt jugoszláv egységek száll­nak meg. Ezt az egyezményt belefog­lalták az Olaszországgal kötött bé­keegyezménybe, amelyben többek kö­zött az áll, hogy 1947 szeptember 15­én az egész terület vezetését a Bizton­sági Tanács által kinevezett kormány­zó veszi át. Ettől a naptól kezdve vissza kellett volna vonni a megszál­ló katonaságot. Az olasz békeszerző­désnek ez a része a mai napig nem lett teljesítve, sőt ellenkezőleg az an­gol-amerikaiak és a titóisták mindent elkövetnek, hogy meg ne valósuljon. Mindkét fél ugyanis sokat vesztene: ha Trieszt kérdését a békeszer­ződés szerint rendeznék: az USA katonai támaszpontot, Tito Jugo­szláviája pedig gyarmatot. A Szovjet­unió képviselője Gromiko kül­ügyminiszter ezért az elmúlt napok­ban ismételten kérte a párizsi külügy­miniszterhelyettesek konfugbiciáját, hogy minél előbb tisztázzák trieszti kérdést. Trieszt gazdasági helyzete az an­gol-amerikaiak és titóisták uralma alatt rendkívül romlott. Párizs szállítómunkásai folytatják nagy sztrájkjukat A párizsi szállítóvállalatok munk rozott bérköveteié . harcukat. Bár az zottsága közötti tárgyalás még nem sikerült elérnie, hogy a francia korm munkások követeléseinek részben eleg Párizs és Franciaország más vá tétnek a párizsi városi szátlítómunká mint 4.5 millió frankot gyűjtöttek öss ásai és alkalmazottai folytatják hatá­uralkodó körök és a sztrájkolok bi­ért véget, a bizottság képviselőinek ány Ígéretet tett, hogy a szállító­ét tesa. rosainak dolgozói szolidaritással visel­sok és alkalmazottak harca iránt Több ze a sztrájkolok megsegítésére. r Uj amerikai haditániaszponfok Spanyolországban A napokban az amerikai légiipar egyik mágnása, Róbert O'Brain Madridba utazott „magánlátogatás­ra" — jelenti a szabad spanyol rádió —. O'Brain a véres diktátor Franco­val arról fog tárgyalni, hogy Spa­nyolországban újabb amerikai hadibá­zisokat létesítsenek. Ennek az lesz a következménye, hogy a spanyol gaz­dasági élet valamennyi ágába az ame­rikai monopolisták befészkelik magu­kat. A halálkezű' Róbert O'Brain az amerikai hadiipar vezető diktátorainak egyike. Az ő -gyárából kerülnek ki azok a repülőgépek, amelyek halált hoznak Korea népére. A szabad spanyol rádió jelentése szerint, O'Brain repülőgépéből való kilépése után rögtön kijelentette, út­jának célja az, hogy a katonai légierő nagy raktárt létesítsen Spanyolország­ban. Az < amerikai imperialisták terve szerint például a barajasi repülőtér is, amely Madridtól 15 km távolságra fekszik, nagy amerikai hadibázissá épí­tendő át.

Next

/
Thumbnails
Contents