Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-29 / 101. szám, vasárnap

1951 április 28 ylliérl leUem kommuviis la? Jtlunkás. és katona a Májas 1-vől Kérdezni, felelni, — visszaemlé. kezni a múltra, nehézségekre, örömre, eredményekre, igyekezet­re, fellösségtudatra... Ez az élet öröme... Emlékszem... Nyomor volt — él­ni akartam. Emlékeznem kell... nehezemre esik. Szülök nélkül voltam. Két ép kezem munkájára, felfogó képességemre voltam utal. va, és vártam az igazságos együtt élésre az összes dolgozókkal. Ma mindenki, ki próbált, meg tudja bírálni, hogy miként kellett a múltban a munkásoknak és mun­kásnőknek küzdeni az élettel: El Voltunk hanyagolva. Ügy éltünk, mint a szemétdombon élelmet ke­reső kis verebek, kiket széthajtot. tak és nem mehetnek vissza. Mi­kor fiatal voltam, arra gondol­tam, hogy nekem is van szár­nyam. És mindenkinek van. De ahogy nőttem, láttam, hogy mi­ként vonták meg tőlünk ellensé­geink az életszükségleteket, és mi. ként tették lehetetlenné életünket. Csendben észleltem ezt, miért? gettünk. Csak egy hiba volt! Nem felejthetem el, hogy mindig gyö­törték a múltban a fiatalokat, nem adtáJk meg szociális szükség­leteiket, és láttuk, hogy milyen igazságtalanul bánnak velünk, munkásokkal, dolgozókkal. Nehezen, de sikerült, hogy ta­noncnak menjek. Itt láthattam és tapasztalhattam az igazságtalan­ságot, de nem volt alkalmam, hogy ellene felszólaljak. Én éa tanonc­társaim nehezen éltünk és nem volt biztosítva számunkra a jobb jövő. Gondolkodtam és gondolkod­tunk afelől, hogy miként találhat­nánk fegyvereket, melyekkel le­győzhetnénk a zsarnokokat. Min. taképül szolgáltak nekünk az idö. sebb elvtársak. Tudtuk, hogy ők gyűléseznek. Mi is kezdtünk ösz­szejöveteleket tartani, amelyeken különféle lehetőségekről beszél­gettünk. Csak egy hiba volt! Nem volt elég időnk. Talán vasárnapo­kon keresztül kirándulások alkal­mával beszélhettük volna meg az igazságos harc szükségességét. De hisz vasárnapunk sem volt sza­bad, mert a gyártulajdonos sző­nyegeit, drága ruháit, szobáit, elő­szobáit és mindent tisztán és rendben akart tartani. Termesze, tesen mindeet nekünk kellett el­végezni. Nem nézhettem és tűr­hettem ezeket az igazságtalansá. gokat. Egységesen elhatároztuk, hogy az idősebb elvtársakikai együttműködve nyílt harccal vál­toztatunk ezen. Küzdelmünk ered­ményt hozott és vasárnapjaink szabadok lettek. Emlékszem, hogy sokszor és gyakran összejöttünk, kirándul, tunk, elmélyítettük ismereteinket és tanultunk. Volt miből tanulni. Körülöttünk láthattuk, a mun­kásosztály harcait, a jogokért és a dolgozók sztrájkjait. Én is résztvettem néhányszor a sztráj­kokban és tudóm, hogy ezekkel megalkuvásra kényszerítettük a kapitalistákat és ellenségeinknek, A régi kapitalista Csehszlovákiában, amikor fel akartunk vonulni Kosutról Diószegre, a falu szélén már ott áll­tak a felfegyverzett csendőrök, kor­dont vonva és nem engedtek bennün­ket ki a faluból. Kénytelenek voltunk visszafordulni, kisebb csoportokra osz­lani és a kertek alján kiosonni a falu­ból, hogy a diószegi munkássággal együtt felvonulhassunk. A kapitalista hatóságok mindent elkövettek, hogy a május elsejei felvonulást megakadá­lyozzák. Ha ez nem sikerült, akkor megtették azt, hogy a népgyűlésen, amikor az elvtársak beszélni kezdtek Pártunk célkitűzéseiről, a rendőrség ha nem is egészen, de legalább ? egyszerűen betiltotta a gyűlést. Az részben kapitulálniok kellett. Ilyen kezdeményezésünk volt | több, és sikereink öntudatosítot- • tak engem. A munkásszervezetek- j ben vezető helyre kerültem. Üj • meg új ismereteket szereztem a j proletárok harcairól, melyekkel ! jogainkért küzdöttünk. Amikor ! éreztem, hogy még hasznosabbá j válhatok jelentkeztem a Kommu. 5 nista Pártba. Amikor felvettek, j én voltam a legboldogabb. Sze- f meim örömkönnyekben úsztak. J Ebben az időben napról-napra erősödtünk. Akiknek nem tetszet, tek a mi sikereink, még gonoszab­bakká váltak. Egyre veszettebbül j léptek fel ellenünk és nekünk íl- j legalitásba kellett vonulnunk. Emlékszem a földalatti munkára, nyomorunkra, amikor közeledtünk ahhoz, hogy az osztályellenségün. ket legyőzzük. Emlékszem a fegyház rácsaira. Kétszer voltam hosszabb időre be­zárva és ebben az időben hitem biztosabbá vált és megerősödött, hogy a munkásosztály győzelme rövidesen bekövetkezik. Annak el­lenére, hogy a fegyházban sötét volt és csak kevés fény szűrődött j ba a vasrácsos ablakokon, ezek a | sugarak azt a biztonság érzetet f keltették bennem, hogy harcunk, ? eddigi sikereink nem múlnak el j nyomtalanul és hogy a munkás- ? társadalmi jog győzelme biztos. Eltűnt a rácsok árnyéka és gyö­nyörű reggel virradt reánk. Ez a reggel más volt, mint a többi. Ke­let felöl jött és új, jobb életet biz­tosított dolgozóink számára. Az­óta munkánkkal, határozottsá­gunkkal, a harcokban szerzett ta­pasztalatok felhasználásával, a munkásosztály és a kis. és közép- j kés életünket, szét akarják rombolni narasztoTc együttműködésével a | építőmunkánkat, romhalmazzá akar­volt hát a helyzet, hogy az urak nem­csak hogy nem adtak nekünk mun­kát, nem gondoskodtak megélheté­sünkről, hanem még az is fájt nekik, hogy a Munka napját meg akarjuk ünnepelni. Igen, bevonulni, azt igen, háborút igen, de május elsejét ünne­pelni, azt nem. Ezért a múltra bizony csak haraggal ' és gyűlölettel tudok visszagondolni, és bizony örömmel te­lik meg az én szívem, amikor látom, hogy népi köztársaságunkban egyet­len dolgozónak, egyetlen munkásnak sem kell félnie attól, hogy nem lesz kenyere. És attól sem kell félnie, hogy a csendőrség a május elsejei felvonulást gumibottal ven széjjel. Boldogak lehetünk ma, hogy ünnepelhetjük a szabad május elsejét és szívünk hálaörömmel telik meg fel­szabadítónk, a nagy Szovjetúnió és vezetője, a nagy Sztálin elvtárs iránt. PIROSKA LAJOS. Mindössze már csak pár nap választ el bennünket május elseje megünnep­lésétől. A nagy májusi felvonuláson mi, munkáskatonák is résztveszünk. Mi, a nép katonái, megmutat juk á dol­gozó néppel együtt Prága városában, hogy tudjuk, milyen ünnepet jelent nekünk május elseje, emelt fővel fo­gunk felvonulni dolgozó népünk olda­lán főparancsnokunk, Gottwald elvtárs előtt. Biztos, hogy mindenütt, Köztár­saságunk valamennyi községében és falvában lesznek felvonulások, de fő­városunkban, Prágában lesz a leg­szebb, a legnagyobb májusi ünnep. Ezen a felvonuláson szemléltető mó­don mutatjuk meg, hogy népi demo­kratikus államunkban milyen efőt kép­visel a nép és a népi hadsereg. Mi nagyon jól tudjuk azt, hogy a nyugati imperialisták, az amerikai há­borús uszítók szét akarják verni bé­parasztok Kommunista Párttal az élén épít­jük a szocializmust. Bors, István, Bratislava, finom mechanikai üzem. ják lőni otthonainkat és mindent elkö­vetnek egy új, borzalmas háború kt­robbantására. De mi, a néphadsereg katonái,, ezen a májusi felvonuláson megmutatjuk az imperialista hordák­nak, hogy erősek vagyunk és tántorít­Igy teljesilik a májusi felajánlásukat Seíejtanyagból két új teherautó A csehszlovák építkezési vállalat 1 vállalt kötelezettségük teljesítése a bratislavai autószerelő-műhelyében | világbéke megszilárdításához. A gép­^íií 10 - ' üzem nevében egy üzemi rádióberen­szomhaiton déli 12 órakor a gong hangja jelezte, hogy ebédidő van. Az üzem dolgozói azonban nem hagyták el a műhelyt, hanem tömegbe csopor­tosulva átadták az üzem vezetőségé­nek májusi kötelezettségvállalásuk eerdményét, két teherautót, amelye­ket autóroncsokból készítettek. A CsKP Központi Bizottságának februári nagyjelentőségű ülése után, amelyen az építkezési üzemek tevé­kenységét kritika alá vette, össze­gyűltek az üzem lolgozói és fellelke­sülve Klement Gottwald köztársasági elnökünk beszédén az üzem tanoncai és segédei májuselőtti kötelezettségül vállalták, hogy május l-ig kiselejte­zett anyagból két teherautót állítanak össze, és pedig egyet a tanoncok, egyet pedig a segédek. Az üzemben van egy-két öntudatlan munkás, akik gúnytárgyává tették az ifjak kötele­zettségvállalását. így pl. Tóth ur, a márciusban tartott összil- M gyűlés után a következőket mondi a: — Nem tudom elképzelni a,zt, hogy ezekből a kiselejtezett roncsdkbó! a tanoncok össze tudnának valamit állí­tani. Kíváncsi vagyok erre. Ilyen szavakat használt ahelyett, hogy segítette volna a fiatal tanon­cokat kezdeményezésükben. Ha kí­váncsi volt rá: megkapta most a vá­laszt. A tanoncok időelőtt teljesítet­ték vállalásukat. A segédek is össze­fogtak és nem maradtak le, mert mind­két teherkocsit egyidőben adták át a forgalomnak. Az üzemi értekezletet Sládek elv­társ műhelyvezető nyitotta meg és utána Keglovics munkásigazgató be­szélt. Beszédében rámutatott arra, hogy milyen nagy jelentőséggel bír a tanincok és a segédek kötelezettség­vállalása, amely megmutatta, hogy ön­tudatos munkával gyorsítani lehet az ötéves terv feladatainak teljesítését és megmutatta, hogy milyen nagy mér­tékben járul hozzá a május elsejére dezést adott át a dolgozóknak, amely nem jelent anyagi támogatást, hanem megtisztelő jutalom a példás mun­káért. A munkás-összejövetelen felszólalt az üzembizottság elnöke és a szerelő műhelyek képviseletében Lenszký elvtárs. A tanoncok és a segédek csoportbizalmijai átvették a kerületi szakszervezeti tanács ajándékát A gyűlés befejező részében Sládek elvtárs üzemvezető megköszönte a.z ajándékot és az üzem dolgozói nevében megfogadta, hogy a jövőben még na­gyobb szorgalommal és lelkesedéssel kapcsolódnak be a szocializmust építő munkába. „Emelni fogjuk munkánk termelékenységét és javítani fogjuk minőségét azért, mert tudatában va­gyunk .annak, hogy munkánkkal erő­sítjük a Szovjetunió által vezetett bé­ketábort." így készülődtek a csehszlovák épít­kezési vállalat autószerelő-műhelyében május elseje méltó megünneplésére, ilyen nagy ajándékkal, amelynek ér­téke 600.000 korona, gazdagították az üzem dolgozói a közvagyont és meg­mutatták azt, hogy ők a szocializmus építésének úttörői. D. V. Ujabban a következőktől érkezett be kiadóhivatalunkhoz helyes meg­fejtés a »Tavasz« képeskönyvünk­ben közölt keresztrejtvénypályá­zatra: Tisovčik Emil Losonc, Márkusz Zoltán Rimaszombat (5 szelvény­nyel), ifj. Márkusz József Rima­szombat (10 szelvénnyel), Tóth Pál Polany (4 szelvénnyel), Ko­roeni Lajos Radzovce (15 szel­vénnyel), Tőzsér Arpád Petrovce, Drabik Jenőné Sahv, Erdős Mar­git Kam. Most (4 szelvénnyel), Csépé Pál Várgede, Chrenčik Já­nos Bratislava, Mészáros Terézia Gúta, Káposztás Ilona Rimaszom­bat (3 szelvénnyel), Juhász Gyula Tornaija (3 szelvénnyel), Földes Eszter Gúta (2 szelvénnyel), Pin­tér Erzsébet Érsekújvár, Fábrik Béla Trebušice (2 szelvénnyel), Rozsolinszky Pál Gúta, Csiba Ist­ván Szentmihályfa (2 szelvény­nyel), Schwarz Károly Dunaszer­dahely, Bakai András Izsa (3 szel­vénnyel). Takács Aladár Diószeg (3 szelvénnyel), Stredl Ferenc Ho­! lice, Erdélyi František Marcellová (3 szelvénnyel), Németh Imre Zlat- I na na Ostrove, Adam József Kassa, 4 Mészáros Dezső n/V (22 szelvény- | nyel), Ferianc Huberta Balog n/ • Ipl., Izsák Gyula Izsa (3 szel- f vénnvel), Csiba Irén Szentmihály- i fa, Molnár Mária Mostová, Katho- | na Gizella Komárom (2 szelvény- | nyel), Szabados Gábor V. Zlievce Ť (3 szelvénnyel), Gaál Győző Ny- | rovce, Kois László Kassa, Tóth f János Senec (2 szelvénnyel), Tóth | Béla Senec (2 szelvénnyel). i A megfejtések beküldésének vég- } ső határideje • 1951 május 15. Kérjük azokat, akik megfejté­sükhöz a pályázati szelvényt nem mellékelték, hogy azt utólag pó­tolni szíveskedjenek, mert külön­ben a díjsorsolásban nem vehetnek részt. A pályázat feltéteteleit a »Ta­vaszr« képeskönyv 111. oldalán is­mertetjük. A kiadóhivatal. hatatlan hittel haladunk tovább a szo­cializmus útján. Mi a béke katonái vagyunk, a bé­kéért, a szebb jövőért harcolunk. Má­jus elsejei felvonulásunkkal nyomaté­kosan kifejezésre juttatjuk békeakara­tunkat és a felvonuló munkásokkal te parasztokkal együtt a tartós béke mel­lett teszünk hitet, hogy még erőtelje­sebben, még fokozattabb építő mun­kával kapcsolódunk be az ötéves terv mielőbbi megvalósításába. A szabad május elsejét ünnepeljük ma és nem fenyeget bennünket többe sem gumibot, sem csendőrszurony. Népünket nem csapják be többé a ka­pitalista árulók, mert vezetőink, Gott­wald és Široký elvtársak maguk Is munkások, a munkásosztályhoz tar­toznak és velünk együtt ünneplik meg ők is a szabad május elsejét. De nemcsak a Szovjetunió és a né­pi demokráciák százmilliói ünneplik ezt a mai napot, hanem felvonul ezen a napon' a nvugati imperialista államok­ban is millió és milliói dolgozó, akik velünk harcolnak a szebb és jobb jövőért. Mi, a nép katonái, amikor felvonu­lunk Prága utcáin, szívünkben a leg­mélyebb szeretettel gondolunk a loson­ci, füleki, kassai, bratislavai és orszá­gunk valamennyi városában, községé­ben és falujában felvonuló munkások és földművesek ünnepi menetére. Májusi felvonulásunk a szabadság, a tartós béke és sikeres építőmunkánk ünnepe lesz. BUDAI ANDRAS közkatona. Én, aki munkáscsaládból származom, az urak parancsára már 10 éves ko­romban napszámba jártam, boldogan fogom ünnepelni ezen a május elsején a Munka napját. Jól tudom én, mit jelenített a kapitalista rendszer. Apám gyári munkás volt Budapesten és évenként több hónapokon át munka­nélkül volt. Mi, gyerekek, megéreztük, mit jelent a munkanélküliség átka. Négyen voltunk testvérek és gyakran csak egy lábbelit hordtunk, felváltva. A szó legszorosabb értelmében éhez­tünk. Nem akarok erről részeletesen írni, mert ma, amikor mindenkinek biz­tosítva van a megélhetése, ez a nyo­mor szinte hihetetlennek hangzik. Ha vannak, akik visszasírják a multat, azok semmiesetre sem munkások. Én csak undorral és haraggal gondolok visszza a kizsákmányolók kegyetlen­ségére. Ezen a május elsején mi, munkások, életszínvonalunk emelését fogjuk ün­nepelni. Családom minden egyes tag­jának van mit ennie, van mit a tejbe aprítania, van ünnepi ruházata, de nem is egy, mert nekem három ünneplőm is van. De nemcsak az én családom öl­tözködik rendesen, hanem szomszé­daimnak is meg van mindenük, amire szükségük van. Minden gyermek meg­kapja ma azt, ami neki jár. Nekem bizony nem volt ifyen gyermekkorom, örömmel nézem s figyelem a jólét ál­landó emelkedését és én, aki 1921 óta kommunista vagyok, • aktíven részt­vettem a kommün harcaiban, pontosan tudom, hogy mindezt Pártunknak és annak vezetőinek, Gottwald és Široký elvtársaknak köszönhetjük. Ezért is hálából és szeretetből min­den igyekezetemmel azon leszek, hogy községünkben minél nagyobb töme­gekben vegyen részt dolgozó népünk a május elsejei felvonuláson. Sok má­jus elsején vettem én részt, amikor zsoldos csendőrség és katonaság ron­tott ránk, hogy szétverje ünnepün­ket. Ma, amikor már mindenünk meg­van, amiért akkor harcoltunk, hatvá­nyozott hálával köszönjük meg a di­cső Szovjet Hadseregnek és nagy ve­zérének, Sztálin elvtársnak felszaba­dításunkat. Köszönjük egyúttal par­tizánjainknak is hősies harcukért, akik életük kockáztatásával harcoltak a hős szovjethadsereg oldalán. _ Szívem­ben őszinte örömmel készülök ünne­pelni a május elsejét, mert meg tu­dom becsülni a szocializmus vívmá­nyait, tudón 1, hogy mit jelent mind­annyiunk számára az építőmunka és jól tudom, hogv a végső győzelmet csakis közös erővel, közös akarattal fogjuk kivívni. A tartós békét csakis egyöntetű fel sora koz ássál védhetjük meg, csakis ilymódon húzhatjuk ke­resztül az amerikai háborús uszítók kegyetlen számításait. Ján Hornyák, Besa, okres Surány. A szovjet sztahanovisták meglátogatták a goitwaitiovói SviMizemet A szovjet sztahanovisták egy része, a Sztálin-díjas, F. M. Kuz-nyecova, N. Kuzmicsná, Jarygina-Silová, az iva­novi kombinát textilüzemének mester­nője, V. I. Kresztjaninov, a moszkvai szakszervezeti tanács elnöke, V. G. Makelszkij, az össz-szakszervezeti központ külügyi osztályának titkára, néhány napos szlovákiai útjukról pén­teken, április 27-én Gottwaldovoba mentek. Megérkezésük után meglátogatták a Svit nemzeti vállalat néhány termelési osztályát. A műhelyben üdvözölték egymást Kiabál János legjobb felső­rész vágóval, aki résztvett az európai munkáskonferencián Berlinben. Kiabál elvtárs normáját 184.9 százalékra tel­jesíti. A fogadtatáson résztvett Buny­ka Bohuszláv is, aki két prés kezelé­séről hat prés kezelésére tért át a nyári gumilábbeli gyártásánál, nor­máját megszilárdította és 264 száza­lékban teljesíti. A szovjet sztahano­visták figyelmesen megtekintették az adminisztrációs osztályt is. A 3141, 3113 és 3152-es számú műhelyben a dolgozók eldicsekedték a szovjet szta­hanovistáknak, hogy Lidia Korabel­nyikova módszerének bevezetésével a megtakarított nkersanyagból, naponta 25 pár gyermeklábbelit készítenek. A szovjet sztahanovisták az üzem­ben tett látogatás után a társalgóba vonultak, ahol megjelentek az üzem legjobb dolgozói. F. M. Kuznyecov, a moszkvai bőrfeldolgozó-üzem vezető­je, beszédében ismertette a megjeleni tekkel a Sztahanov-mozgalom gazdag tapasztalatait és sikereit. F. M. Kuznyecov sztahanovista többek között kijelentette, hogy az 5 üzemükben Lidia Korabelnyikova mód­szere alapján a mult évben 48.000 m* bőrt és hasonló mennyiségű más anya­got takarítottak meg, aminek értéke 4,600.000 rubelt tett ki. A vita során F. M. Kuznyecov és V. I. Kresztjaninov válazsoltak a gott­waldovoi élmunkások felszólalásaira^ F. M. Kuznyecov sztahanovista kije­lentette, hogy a gottwaldovoi cipész­kombinát az egész Szovjetunióban közismert és jó neve van. Megemlítet­te, hogy a Szovjetunióban a szocia­lista kötelezettségvállalásokat minden hónapban kihirdetik és szigorúan ellen­őrzik. Az 5 üzemében a szovjet bőr­vágók a havi termelési feladatukat 28 nap alatt végezték el és így a további két napon át megtakarított anyagból dolgoztak. A vita zárórészében F. M. Kuznyecov sztahanovista tudatta, hogy a Szovjetunióban az anyaggal való takarékoskodás Lidia Korabelnyi­kova módszere alapján elterjedt az összes ipari szakokban. V. G. BEazsenov a breclavai fűtőház dolgozói között A Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője, V. G. Blazsenov, Szlová­kia fővárosából, Bratislavából Breclav­ba utazott. Szívélyes fogadtatás után V. G. Blazsenov Indra Leopold 500-as és Kasparcová Anna fűtő kíséretében a breclavai állomásról gyorsvonatot vezetett a fűtőműhelybe és vissza. Délután V. G. Blazsenov elbeszélge­tett a breclavai fűtőműhely legjobb dolgozóival, az 500-as mozgalom je­lentőségéről, amely a Szovjetunió ha­talmas fejlődésében nagyarányú meg­takarításokat hozott a kommunizmus építésében, mert meggyorsítja a moz­donyok és vagonok körforgását és olcsóbbítja a közlekedést. V. G. Blazsenov megemlítette azt, hogy a Szovjetunióban egy mozdony átlagos teljesítménye 12.000-415.000 kilométer. A beszélgetés zárórészében Smetana Ferenc, a fűtők csoportja nevében V. G. Blazsenov szovjet sztahanovista látogatásának tiszteletére kötelezett­séget vállalt, hogy 120.000 km utat tesz meg zavarok nélkül, amivel egy­úttal elfogadta a vrsovicei 500-asok versenyfelhívását, akik 100.000 km-es zavar nélküli út megtételére kötelezték magukat. Riezler elvtárs, breclavai vonatvezető, kötelezte magát, hogy 100.000 km-t tesz meg mozdonyával zavarok nélkül. A látogatás tissteleté­re nagyon szép kötelezettséget vál­lalt a brnói fűtőműhely vezetője is: a műszaki személyzettel együtt május elsejéig beszervezi a gépészcsoportok 10 százalékát az 500-asok versenyé­be, hogy 120.000 km-t tegyenek meg üzemzavar nélkül. A fűtőmühely dol­gozói és a pályatmunkások V. G. Bla­zsenovnak egy képet ajándékoztak és egy tányért égetett keramikából. V. G. Blazsenov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának a képviselője, az es­ti órákban szívélyesen elbúcsúzott az ifjú vasutasoktól és Gottwaldovoba utazott.

Next

/
Thumbnails
Contents