Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-29 / 101. szám, vasárnap

6 UJSZ0 1951 április 29 (BiLcLapjLifi ip.&ľtUaéi Az 1951. évi mezei bajnokságok le­zajlása után időszerű megvizsgálni, vájjon mutatkozik-e már az új baj­noki rendszer jótékony hatása 06 ta­pasztalható-e fejlődés. Meg kell állapítanunk, hogy az idén először, területi rendszer szerint le­bonyolított bajnoki viadal-sorozat olyan tömeget mozgatott meg, amire eddig még nem volt példa. Az elmúlt évben a mezei bajnokságokon az egész országban nem volt több induló, mint ezer fő. Ezzel szemben az idei ver­senyévben, a járásokban, községek­ben. városokban kiírt bajnoki számok­ban a versenyzők létszáma meghaladta a húszezretl A múltban el sem képzelt hatalmas létszám ez. Ez a gyarapodás nem helyi, hanem országos jellegű. A budapesti országos döntőre 19 megyé­ből, 67 különböző járásból és városból utaztak a bajnokjelöltek. Ezek — az eddigiekhez mérten — hatalmas számok bizonyítják fejlődé­sünk és rendszerünk helyes irányát. Ez a számbeli gyarapodás nem csu­pán a helyes, új bajnoki rendszernek köszönhető. A számbeli növekedés talán inkább annak tulajdonítható, hogy az idén az MHK kötelező próbái között szerepel a mezei futás is. Már az ide MHK-próbák részvevői közül sokan bekapcsolódtak a bajnoki versenybe. A mezei futás minden tekintetben alkalmas arra, hogy az érdeklődők új tömegével kedveltesse meg a sporto­lást. Különösen örvendetes a fellendülés a női versenyszámokban. Mindjárt megállapíthatjuk, hogy a női verseny­zők nemcsak számbelileg mutattak ugrásszerű fejlődést, hanem szín­vonalban is. Atlétikánk helyes irá­nyát egyébként is pontosan mutatja női atlétikánk fellendülése. Míg a férfiversenyszámok legtöbbjé­nél még a leginkább jóindulatú el­bírálás szerint is inkább csak a szíri­vonaluk megmaradásáról beszél­hetünk, addig női vonalon, minőségi szempontból feltűnő a fejlődés. Ez élesen megmutatkozik a mezei futó­bajnokságban is. A női eredmények mind javulást jelentenek. Különösen szembeszökő az átlagok javulása. A női versenyekben, elsősorban a ser­dülő leányok versenyében nagyon szo­ros végküzdelem alakult ki s minden női számban remekeltek a vidéki, alig ismert fiatal tehetségek. Négy orszá­gos bajnokságuk fényesen bizonyítja előretörésüket. Bármily örvendetes, hogy például Szilágyi Jenő még ma is milyen lel­k.sen sportol és tartja formáját, az a tény, hugy a fiatalok közül csak egye­dül Béres tudta megelőzni, az után­pótlás, különösen a vidéki utánpótlás hiányára vall. A férfi csapatbajnokság val -mennyi helyezését a budapesti csapatok foglalták el. Ez is azt mu­tatja, hogy az elmúlt évek hiányossá­gait férfi felnőttvonalon nem tudták pótolni. De elégtelen munkát végez­tek e téren a budapesti egyesületek is. mert nevelőmunkájuk az utóbbi évek­ben nem bizonyult megfelelőnek. \z ifjúsági és serdülő fiúcsoportok­ban sokkal több új tehetség mutatkozott meg. Igy például a vidéki színekben futó Újvári Tibor (Borsod mecve), a 3000 méteren^ 9:18 _ idővel győzött, ami júsági pályacsúcs. A helyezettek csupa olyan fiatalból ke­rültek ki, akik az idén kapcsolódtak ba a versenyéletbe, sőt Hekkert (Sza­bolcs), Mayercsik (Somogy), Horváth (Vas), Tóth (Veszprém) és még töb­ben olyan helységekből bukkantak elő ahol a múltban nem is volt szervezett sportélet. A férfibajnokság túlságosan bu­dap sti jellegén és stagnáló színvona­lán felül még egy sajnálatos körül­mény mutatkozott: a közönség érdek­lődésének hiány- Ennek okát nem is annyira a rossz időjárásban, mint in­kább a sajtó hírverő és ismertető munkájának a hiányában kell keres­nünk. B' hatalmas méretű fellendülés­s i szemben a kevésbé örvendetes ta­pasztalatok száma elenyészően cse­kély, mégis egy pillanatra sem sza­bad megfeledkeznünk arról, hogy csak komoly, áldozatos nevelőmunka biztosítja további fejlődésünket. Egye­sületeinknek, edzőinknek, vezetőink­nek össze kell fogniok, tapasztalatai­kat ki kell cserélniök és együttes munkával kell biztosítaniok, hogv a magyar atletika .ninden területén ma­gasabb színvonalat érhessen el. Igyunk Szántól. Szalvátor Tátra­és l.enka természetes asztali ásvány­vizet Ciyomor és nélmecbetegedése­ket -s. iv»-v»t a <1»elka fis Bntdovszkô ôsv-Hivvi? \ gyomor- bél- vese. és epet»aíokra kitfínft orvosság a Fátra gyf)r\ásványvíz Bélmeirhetegedése­Uet és a tiölvagvezetékek megbete gedésél a hnisznói és baldovl ásvány víz gyógyítja. Vasárnapi sportműsor 4s OD Praha ellen játszik ma as /VV Bratislava A Köztársasági Bajnokságban ma, vasárnap a nyolcadik fordulóra kerül a sor. Egy mérkőzés, az OKD Ostrava —Slavia mérkőzés elmarad, úgyhogy csak hat mérkőzésre kerül sor. A mai párosítás a következő: ČSD Dynamo Košice—Skoda Plzeň. (A kassai csapat vasárnap Zilinán az ottani Slovena ellen 4:1 arányú vere­séget szenvedett, a Skoda Plzeň Gott­waldovót 3:1 arányban győzte le.) Železničiary— Svit Gottwaldov. (A Zelezničiarynak az eddigi 7 fordulón 8 pontot sikerült összegyűjtenie, míg a Gottwaldovonak, amely eddig nagyon gyengén szerepelt, csak három pontja van.) Technomat Teplice—ATK. (A Teplice vasárnap Prešovtól szenvedett veresé­get, az ATK viszont legyőzte a Slá­viát.) Dukla Prešov— Vítkovice. (Vítkovice a második helyen áll 9 ponttal, az eper­jesiek pedig a tizenkettediken 5 pont­ial. Az eperjesi csapat — mint azt a vasárnapi eredmény is igazolja — ki­tűnő formában van, úgyhogy a vítkovi­cei találkozó érdekes, jó sportot ígér.) NV Bratislava—OD Praha. (Az NV Bratislava jelenleg a tabella ötödik helyén áll, az OD Praha pedig három ponttal az utolsón. A mérkőzés biztos favoritja a tavalyi bajnokcsapat.) A vasárnapi forduló előtt a bajnok­ság állása a következő: OKD Ostrava Vítkovice Skoda Plzeň Košice NV Bratislava Železničiari Teplice Sparta Slavia ATK Žilina Prešov Gottwaldov OD Praha 7 6 0 1 7 4 12 7 4 12 7 4 12 7 3 2 2 7 3 2 2 3 3 0 2 7 2 7 2 7 3 7 2 7 3 0 7 2 1 7 1 1 7 0 3 16: 8 15:10 11: 9 13:13 13:8 15:10 10: 9 13:15 16:12 11:13 8:10 11:15 8:16 5:17 A magyar Nemzeti Bajnokságban vasárnap a kilencedik fordulóra kerül a sor. A párosítás a következő: Dorogi Bányász—Budapesti Bástya, Salgótarjáni Báni/ász—Budapesti Va­véd, Győri Vasas—Diósgyőri Vasas, sas, Szegedi Petőfi—Budapesti Hon­Szombathelyi Lokomotív—Csepeli Va­sas. Budapesti Kinizsi—Budapesti Dó­zsa. Vörös Lobogó Sortex—Szegedi Honvéd. A vasárnapi mérkőzések előtt a ta­belal állása a következő: Budapesti Bástya 8 7 0 1 29: 9 14 Budapesti Honvéd 8 5 2 1 23: 7 12 Budapesti Dózsa Budapesti Vasas Győr Budapesti Kinizsi Diósgyőr Szegedi Honvéd Dorog Salgótarján Csepel Sortex Szombathely Szegedi Petőfi 8 5 8 4 8 3 8 4 8 4 8 0 19: 8 11 15:11 9 20:15 11: 9 13:13 12:13 11:12 11:14 12:15 5:20 4:17 10:32 Mindössze két hétig tartott a besztercebányai kerület „drákói" szigora? A besztercebányai kerület vezető­ségének a fegyelem terén bevezetett újításáról már írtunk. S nagyon is üdvösnek tartottuk a kerület erélye3 intézkedését a magukról megfeledke­zett és sportszerűtlenül viselkedő já- ] tékokkal szemben. De * ugyanakkor szot emeltünk, hogy ezen büntetések között van olyan is, amely nem voll igazságos. Ilyen volt a füleki Huszágh játékos esete, akit a bíró nem csak, hogy ki nem állított, de még csak nem is figyelmeztetett s mégis a kerü­let — nem tudni mi alapján — 3 hó­napra eltiltott a játéktól. A füleki dolgozók tehát jogos pa­nasszal fordultak a kerüiet jogtalan fegyelmi ítélete ellen. S erre mi tör­tént? A kerület — a füleki Huszágh játékos jogtalan letiltásának ürügye mellett — valamennyi eddig letiltott játékosnak „kegyelmet" adott. Igy va­sárnap az ártatlanul büntetett Huszágh mellett vígan játszott újra a súlyos sportszerűtlenséget elkövetett Suk és Vachovec is! Mindössze két hétig tartott a kerület „drákói" szigorai? S utána a 3—6 hónapra eltiltott játékosok is „kegyel­met" kaptak. Mi látszik ebből? Az, hogy a besztercei kerület nem vé­gez komoly sportmunkát! Egyrészt, mert nemcsak a játékosok és az egyesületi vezetők, de a nagyközön­ség előtt is nevetségessé és komoly­tilanná teszi magát, azzal, hogy az ítéleteit kénye kedve szerint váltóztat­ja. Másrészt pedig azért, mivel most már mindenki joggal kétségbevonhat­ja a kerület vezetőségének objekti­vitását és komolyságát. Kérdezzük a kerületet: Minek volt ez a cirkusz? Mire volt jó játékosokai letiltani, akkor, ha azoknak — súlyos sportszerűtlenségük dacára is — két hét múlva egyszerűen és feltétel nél­kül megbocsát!? Mit gondolhatnak ezekután a játékosok? Főleg az if­júsági játékosok? Hiszen úgyszólván büntetlenül lehet nekik fegyelmezetle­nül viselkedniök és a botrányokat elő­idézniök! Igy akar a kerület rendet teremteni a játékos-dzsungelben? A besztercebányai kerület ezen ie­vetséges határozatával csak egyet bi­zonyított be, hogy újra a lokál-pat­riotizmus győzött náluk! Ezt a ha­tározatát tisztán Suk és Vachovec já­tékosok „megmentésére" hozták! Azoknak az érdekében, akik súlyosan vétkeztek a sport-erkölcsök ellen. Ez a szomorú — a legszomorúbb az egész határozatában! Módot nyújtott, hogy ezek a fegyelmezetlen játékosok to­vábbra is *— megbotránkoztassák a közönséget. Vagy pedig az első Ítéle­tük volt nevetséges, amikor letiltot­ták őket? A kerület ezen döntése, semmieset­re sem egyeztethető össze az új, egy­séges Szokol szellemmel] A szovjet úszósport útja A cári Oroszországban az úsiásról, mint sportágról alig beszélhetünk. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a leningrádiak kezdeményezésére indult meg az úszóélet. 1920-ban ala­kult meg a Delfin úszóegyesület, amelynek vezetője V. N. Peszkov lett. Működésüket egy 50 méter hosszú, 8 méter széles uszályban kezdték meg. Itt készültek a versenyekre a lenin­grádi úszók, akik éveken át megőriz­ték elsőségüket a szovjet úszósport­ban. Az első össz-szövetségi úszóverse­nyeket 1923-tól kezdve rendezték. Eleinte csak Moszkva és Leningrád vtrsenyzői vettek részt ezeken, de 1927-ben már hat csapat indult 122 részvevővel. A következő évben már 500 úszó vett részt az össz-szövetségi szpártákiádán, amelyen a leningrádiak győztek. Ekkor tűnt fel Kitajev és Sumin. Ebben az évben szerepeltek először nők is a szovjet úszósportban. Porjakova, A. Sumina, Klavgyija Ale­sina, ak : 1938-ig valamennyi szovjet női hát- és gyorsúszó csúcseredményt birtokolt. Az úszósportot űzők és a verseny­zők száma egyre jiövekedett. Nagy je­lehetősége volt a Bolsevik Párt határo­zatának, amely még nagyobb fellen­dülést adott az úszásnak. Ehhez járult még az is, hogy az úszást bevették a GTO kötelező és szabadonválasztott próbái közé. Ilyen körülmények között valóban tömegsporttá fejlődött az úszás. A Szovjetunióban tízezer folyó és tó van, tizennégy tenger és óceán mossa a birodalom határait, vízi hatá­rai tízezer kilométeren át vezetnek és kiterjedésük hosszúságban kétszer akkora, mint a szárazföldi határoké. Nyári napokon a Volga, a Dnyeper, az Amúr, a Léna folyóban, a Fekete­tengerben, vagy a Finn-öbölben az 5— 6 éves gyerekektől kezdve a legidőseb­bekig a szovjetemberek milliói fülöd­nek és úsznak. Ezek közül az úszó­fürdöző gyermekek közül kerülnek ki olyan kiváló úszók is, mint Leonin Meskov, a pillangóúszás világcsúcs­tartója. Firszov, az ismert szovjet szakíró egyik művében így emlékezik meg MESKOV PALYAFUTASARÖL: „Mint oly sokmillió szovjet gyer­mek, Meskov is a Volga mellett töltöt­te gyermekkorát. Korán megtanult úszni és hamarosan kitűnt játszótár­sai közül. Ügyesen tudta utánozni a béka úszását. Akkoriban a kis Meskov még nem hallott a klasszikus úszás­nemekről. Később, amikor idősebb lett, megismerte Sumint, aki akkoriban baj­nok és sokszoros csúcstartó volt. 1934 nyarán, 18 éves korában Meskov meg­kezdte a GTO-próbákat. Az oktató azt bálkozzék. Meskov 100 m-es gyors­ajánlotta neki, hogy 100 méteren pró­bálkozásra. Ettől az időtől kezdve ko­molyan kezdett foglalkozni az úszás­sal. Nemcsak a gyorsúszásban, ha­nem a mellúszásban is sikereket ért el. A fasiszta támadás előestéjén Mes­kov sportdicsőségének a csúcsán ál­lolt. Éppen akkor javította meg a 200, 300 és 400 méteres mellúszócsúcs­eredményt. És amikor elhangzott a nagy Sztálin hívó szózata, Meskov is önként beál­lott a haza védőinek sorába. Fegy­verrel a kezében vett részt Leningrád védelmében. Kingiszeppa közelében Meskov egy felderítő osztag parancs­noka lett. Néhány kiváló sportembert vett magához, Zajkint, Kulakovot, Bielkovszkit. Velük behatolt az ellen­ség vonalai mögé. Az osztag célhoz ért, feladatát teljesítette és visszafelé indult. Az ellenség azonban észrevet­te őket és tüzet nyitott rájuk. Kulakov kézfejét aknaszilánk szakította át, Meskov kötést helyezett rá és sebe­sült társát támogatva a folyóhoz kú­szott. Előtte a széles folyam, mögötte az üldöző fasiszta hordák. Egyszerre közelében két akna robbant. Mindkét kézfejét aknaszilánk ütötte át és azok élettelenül lógtak le. Meskov megpa­rancsolta Kulakovnak, hogy egészsé­ges kezével kapaszkodjék belé, majd erejét mtgfeszíive, vele együtt a víz­be vetette magát. Meskov ebben a ne­héz helyzetben vette igazán hasznát nagyszerű lábmunkájának. Kezeit nem tudta használni az úszásra, csak a két lábát. Igy úszott előre Kulakov­val... A kitartás, a hazaszeretet, az önfeláldozás ionban csodát művelt. Meskov ereje végső megfeszítésével, sebesült társával együtt elérte a túlsó partot. Hőstettéért a „Honvédő Hábo­rú Hőse" kitüntetést kapta meg." A szovjtt haza védelmében még sok más harcost is az úszástudás segített ahhoz, hogy bonyolult harci feladato­kat hajtsanak végre sikerrel. Ezek kö­zé tartozott Kornienko, Zajkin, Mazu­rov, Golubjev és Durejkov is. A HABORÜ GYŐZELMES BEFEJEZÉSE UTAN. az úszósport eddig soha sem látott méretekben fejlődött tovább. Meskov nagy akaraterővel kezdett ismét az úszáshoz és 1946-ban 1:05.l-es — a világcsúcsnál jobb — eredményt ért el a 100 méteres pillangóúszásban. Mes­kov mellett Usakov, a szovjet úszó­sport másik kimagasló egyénisége, 2:08.8-as 200 méteres és 4:42.8-as 400 méteres gyorsúszó csúcseredménye világviszonylatban is kiváló teljesít­mény. A többi szovjet úszó és úszó­nő is egymásután döntötte meg a csúcseredményeket. A minőségi és a tömegúszósport fejlesztése mellett — a Nagy Honvédő Háború tapasztalatai alapján — az úszás az életmentés és a vízi akadá­lyok leküzdése terén is fokozottabb jelentőséget nyert. Népszerű a Szov­jetunióban a folyamúszás. Budapesten is járt a felszabadulás után 1945 nya­rán Iszkander Fajzulin orvos-kapitány, aki Esztergomból úszott Budapestre. Ebben a sportágban a szovjet nők is nagy szerepet játszanak. A legjobb eredmény L. Vtorova nevéhez fűző­dik, aki a Volgán 148 kilométeres tá­vot 26 óra 26 perc alatt tett meg. Serkentőleg hat az úszókra az osz­táiybasorolás, a , magasabb fokozatok elérésének a lehetősége. Ilyen módon tesznek eleget a Bol­sevik Párt felhívásának, így fejlesztik a GTO-rendszer kiépítésén keresztül a sportiskolák és az osztályozási rend­szer életrehívásával niind a tömeg­sportot, mind pedig a minőségi spor­tot. Egyben azonban gondolnak azok­ra a fontos készségeknek az elsajátí­tására is, amelyek segítségével a leg­főbb értéknek, az embernek a meg­mentését békében vagy háborúban szólani lehet. N. N. c/i Irta: F. I. Szamonkov VIII. Maradisággal és tétlenséggel is ta­lálkozhatunk. Ezek az elemek megaka­dályozzák a sport gyakorlati dolgo­zóit abban, hogy gyorsan megértsék és terjesszék az újítók haladószel­lemű tapasztalatait, amelyeket tudo­mányunk általánosít. Ismeretes pl., hogy az egész éven át folyó edzések óriási jelentőségét a sporteredmények fejlődése szempontjából nem minde­nütt értik meg. Egyes edzők és sportmesterek nem törődnek az edzési módszertan és az egészségügy fontos követelményeivel és ezzel a sport­eredmények fejlődését fékezik. Sok olyan edzőnk és sportmesterünk van, — aki sok esztendős eportműkö­dése alatt hatalmas tapasztalatokat gyűjtött. Mennyi értékes, haladószel­lemű és új eljárást alkalma* tanító munkájában az olyan mester, mint Sz. Szpandarjan, V. és B. Djacskov, és B. Arkagyev, V. Kitakev, G. Nyikoforov, V. Mihajlov, I. Szyepan­csonok, N. Kutyev, G. Csemov ér­demes sportmesterek és mások, az élen járó szovjet edzők, az ország csúcstartóinak és bajnokainak neve­lői. Tapasztalataik rendszerbe foglalá­sa és átadása az edzők, valamint a sportolók széles tömegei Bzámára há­lás feladat és ezt csak a tudományos dolgozók és a sport élenjáró képvise­lőinek együttes erőfeszítésével lehet megoldani. A tömegsport és a szovjet sportolók szakmai tudásának további emelése érdekében a tudomány és a sportolók együttműködését szorosabbá kell ten­ni. Vitán felül áll, hogy ennek az együttműködésnek a legjobb formá­ja a tudományos-módszertani értekez­let, amelyet a testnevelési szerveze­tek és tudományos intézetek közösen tartanak meg. A testnevelési tanárok és a tudományos dolgozók előadásai, de ugyanúgy az élenjáró edzők és sportmesterek ismertetései edzési és nevelői tapasz i lataikról, valamint ezek­nek az előadásoknak közös megvitatá­sa lehetővé teszi a tudomány és a sportolók együttműködését, pedagó­giai tapasztalattal gazdagítja a tu­dósokat és növeli a sportolók elméleti színvonalát. A tudományos dolgozóknak rend­szeresen felolvasásokat kell tartaniok a bizottságok melletti sportszakosztá­lyok gyűlésein, az edzőösszejövetele­ken vagy a sportolók bármilyen meg» beszélésein. A tudományos-módszertani értekez­leteken, a testnevelési intézetek taná­csa ülésein gyakrabban kell hallatni a gyakorlati dolgozók hangját. Minden­képpen követésre méltó például a le­ningrádi testnevelési tudományos-ku­tatóintézet kezdeményezése, amelyet tudományos értekezletünk egyikén V. I Alekszejev pedagógus-újító, érde­mes sportember az „Uj sportkáderek nevelése" címén megtartott előadásá­ban ismertetett. Széles körben be kell vonni az élen­járó edzőket és sportmestereket a testnevelési intézetek dolgozóival együtt a sportgyakorlat számára leg­inkább fontos problémák kidolgozá­sának munkájába. Helyese cselek­szik a leningrádi Intézet, amikor a rö­vidtávfutó edzésének kérdését R. Ljul­ko érdemes sportmesternek, a sportág kiemelkedő képviselőjének részvételé­vel dolgozza ki. A moszkvai Intézet­ben brigád dolgozza ki a középtávfu­tó edzési módszereinek alapelveit és ebben olyan nagy edzők vesznek részt, mint V. Andrejev, A. Pugacsevszkij érdemes sportmesterek és mások. Növelik a látókört a tudósok vidéki utazásai, amikor tanácsokat nyújtanak az edzőknek és sportolóknak tapasz­talataik kielemzésében és általánosí­tásában, de egyúttal gyakorlatilag is ellenőrzik a tudományos-kutatóintéze­tek dolgozói által készített műszerek felhasználását az edzéseken és sport­versenyeken. A sport tudományos és gyakorlati munkásai között rendszeres érintkezés kétségkívül hozzájárul az edzések és sportversenyek kultúrájának fejlődé­séhez, ahhoz, hogy a szocializmus or­szágában a sportolók szakmai tudásuk emelésével újabb és újabb világcsú­csokat hódítsanak el. (Folyt, köv.) • HMMMMMMM M< MMMM M< M M< MMMMMM OJ SZO. a csehszlovákiai magyar Dolgozók napilapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava. lesenského 8 sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-71 P'ö­és felelősszerkesztő: Lőrlncz Gyula - eladó és irányító postahivatal Rra­tlslava n Nvomls és kladla 8 Prav­da Nemzeti Vállalat Bratislava Kéz­tlok-s? n on vissza Kiofize­tés 1 évre 540.—, V 2 vre 270 , % évre 135 -. l hónapra 45 Kčs A hetilap (csiítörtökl szám) előfize­tése 1 évre 150 évre 75. , % évre 40 Kčs A KÉPES­KÖNYV előfizetése egy évre NÉP­NAPTAR-ral együtt 100 Kčs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents