Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-04 / 79. szám, szerda

1951 április 4 UJSZO A MAGYAR MIM U HA (Folytatás a 4. oldalról.) sem mehetett simán és zökkenő nélkül. Rendezőink, operatőrjeink szinte új művészetet tanultak, amikor a régi dáist a szocialista realista film fáé burzsoa-fihnen tanult technikai tufejlődő művekbe használják feL Ennek természetesen nem egyaaer meg is látszik a nyoma. így például nem kis harcot kell vívniuk a rendezők egy részének saját múltbeli alkotási módszereikkel, amikor felhagynak az öncélú montázsokkal, formalista hatásokkal, apróra vagdalt jelenetekkel és helyébe a szovjet filmtől tanult módszereket kezdik alkalmazni. Rendezőink, operatőrjeink akarata és tehetsége azonban idővel egyre inkább legyőzi ezeket az akadályokat, régi maradványokat. Filmművészeink és filmművészetünk fejlődése nagyban hozzájárul népünk fejlődéséhez, neveléséhez. Különösen elősegítik ezt azok a filmjeink, amelyek mai életünk problémáit vetik fel, s ezzel hozzájárulnak a dolgozóknak a munkához való új viszonya kifejlesztéséhez, a termelés fokoxáaihoz, a békeltarc erősítéséhez. Bizonyltja ezt sa a növekvő Merete* és érdeklődés, amellyel dolgozó népünk új filmjeinket fogadja. S hozzá, járul mindehhez az is, hogy a Magyar Népköztársaság az ötéves terv keretében a falu mozisításának nagyarányú fejlesztését indította meg. 1950ben, ötéves tervünk első esztendejében 628 falu kapott új mozit, s az ötéves terv végére minden magyar falu mozihoz jut. Ez is elő fogja segíteni a film népszerűségének növekedését dolgozóink között. A filmművészei és a nép kapcsolata Ugyancsak elősegíti ezt filmművészeirik és a nép növekvő kapcsolata. Egyre gyakrabban von be filmgyárunk a forgatókönyvek, vagy a gyártás alatt álló filmek megbíráláŕába, megvitatásába munkásokat, dolgozókat — s az elkészült filmeket minden esetben széles nyilvános vitákon vitatja meg. A Kis Katalin házasságát például megvitatta a legnagyobb magyar textilüzemek munkássága, — így többek között azé Is, amelyben e filmet forgatták. Ez az állandó és fejlődő kapcsolat is nagyban hozzájárul művészeink és filmművészetünk fejlődéséhez. Filmművészetűnk tehát komoly harcban született és fejlődött valóban a magyar nép filmgyártásává. S ha még csak fejlődése elején tart is, máris komoly eredményekre tekinthet A Párt, a Szovjetunió és a szovjet film segítsége Elősegítette ezt a fejlődést, eredményeinket Pártunk szüntelen vezetése. A felszabadulás, de elsősorban a fordulat éve és az államosítás óta Pártunk és kormányunk, — Lenin és Sztálin elvtársak útmutatása nyomán, amellyel kiemelték a film páratlan fontosságát, — nagyon komoly gondot fordít filmgyártásunkra; új gépi felszereléssel, építkezésekkel, hatalmas beruházásokkal, a művészi és politikai élet különböző területeiről a filmgyártás megerősítésére küldött káderekkel segítette filmgyártásunkat. De legnagyobb segítséget Pártunk részéről a művészi és kultörális terület általános elvi Irányítása mellett az az eszmei segítség jelenti, amellyel a készülő filmeket megbírálja, litat mutat a filmgyártás munkájában. Nem egy forgatókönyvünket, s valamennyi készülő, vágy elkészül* filmet megnézi és megbírálja Rákosi Mátyás elvtárs, népünk vezetője, és Pártunk más vezetői. 'A Magyar Dolgozók Pártja közelmúltban lezajlott II. Kongresszusán sok szó esett egész művészeti életünknek és filmművészetünknek is jelentős elvi problémáiról. A magyar kultúrforradalom eredményei, amelyek Pártunk munkája és útmutatása nyomán születnek, mind hatalmas segítséget jelentenek filmművészetünknek is. Kultúrpolitikánknak, csakúgy, mint népi demokráciánknak általános fejlődése, s az egész béketábor erősödése nagyban hozzájárul filmművészeink és filmgyári dolgozóink eszmeipolitikai fejlődéséhez. Döntő segítséget jelent a magyar filmművészet számára a Szovjetunió és a szovjet füm. Technikai felszerelésünk kifejlesztésében és az állandó műszaki fejlesztésben hatalmas támogatást kapunk a Szovjetuniótól. Különös jelentőséget ad ennek az a már említett tény, hogy filmgyártásunka háború végén technikailag rendkívül le volt romolva. A szovjet filmművészeti főiskolán nem kevés jövendő rendezőnk, operatőrünk és egyéb művészünk tanul. Döntő segítséget ad azonban számunkra maga a szovjet film. A magyar nép milliós tömegei a szovjet filmen ismerkedtek meg valójában először az igazi filmművészettel, — és a szovjet filmet megszeretve válnak valójában igényes közönségévé s ezzel bizonyos fokig hajtóerőiévé a magyar film művészi fejlődésének. Művészeink pedig a szocialista realista alkotás módszereit tanulják meg a szovjet filmek tanulmányozása során. Ugyanakkor a szovjet filmmel foglalkozó könyvek, cikkek, tanulmányok segítik itt a Szovjetunióban bevált munkamódszerek alkalmazását. így például csak a szovjet módszerek tanulmányozása során tért át a magyar filmgyártás arra az egyedül célszerű munkamódszerre, hogy a forgatókönyvet az író és rendező közösen dolgozza ki. Első filmjeink javarészénél még — a burzsoá „hagyományok" nyomán — a rendező kész könyvet kapott kézbe, s azt kellett leforgatnia. Ugyancsak nagv segítséget jelent számunkra a magyar film szovjet kritikája is. Nem egy filmünkre valójában csak a szovjet kritika hívta fel a magunk figyelmét Is. Volt olyan filmünk — pld. a „Szabó Anna" —, amelyet néhány kritikusunk rendkívül alacsonyra értékelt, nem véve benne észre a születő magyar filmművészet eredményeit, pozitív vonásait. A szovjet kritika hivta fel hazai kritikusaink figyelmét e film erényeire, — s visszaadta ezzel az önbizalmat néhány művészünknek. De a legdöntőbb segítséget a Szovjetunióból itt járt művészek adták számunkra. Mint az egész magyar kulturális (és nemcsak kulturális) életre, úgy a filmművészetre is úgy hatott a szovjet szakemberek magyarországi tartózkodása, mint kiszáradt földre az éltető tavaszi eső. A dokumentfilmgyártás terén Sztyepanova és Avanyeszova, a hangtechnika terén Gunge, a szinkronművészet kifejlesztése terén Gudkov és végül, de nem utolsósorban a iátékfilmgyártás terén Pudovkin elvtársak jelentették számunkra a legnagyobb segítséget. Valamennyiük munkája, elsősorban azonban Pudovkin elvtársnak oly rövid, azonban mégis oly értékes itttartózkodása számtalan tanulságot adott számunkra. Pudovkin elvtárs egész sor filmünk rendezéséhez adott tanácsokat, — amivel általában emelte rendezőink tudását és tapasztalatát, elkészült filmjeink elemzésével pedig segített kifejleszteni nálunk a bírálat és önbírálat szellemét. A szovjet filmművészet példája nyomán és a Szovjetunió segítségévet, Pártunk vezetése alatt így igyekszik a magyar filmgyártás olvan műveket alkotni, amelyek hozzájárulnak népünk neveléséhez s ezzel az imperialistaellenes, harcos békefront megszilárdításához. A magyar filmgyártás dolgozói büszkék arra, hogy ezen az úton sikerült néhány olyan filmet is alkotniuk, amelyek a baráti országokban, elsősorban a Szovjetunióban is megnyerték a dolgozó nép tetszését, — és megtesznek minden tőlük telhetőt, hogy a jövőben még jobb, még komolyabb eredményeket érjenek el. Zőal a hiba? Lapunk szombati, április 31-i számában szakszerű és népies formában nyilvánosságra hoztuk Maximenko szovjet sztahanovista kőműves gyorsfalazási módszerét, hogy ezzel i* segítséget nyujtsunk építőmunkásságunknak a szovjettapasztalatok Itvevésében és így köztársaságunk gyorsabb felépítésében. Meg a cikk megjelenése előtt a szerdai napon felhívtuk a csehszlovák építési vállalatok politikai osztályát, jelentettük nekik azt, hogy szombati számunkban segítséget fogunk nyújtani abban, hogy a csehszlovákiai magyar építő munkásság is megismerhesse a szovjettapasztalatokat, és így a Szlovákia szerte dolgozó sok tízezer magyar építőmunkás bekapcsolódhasson a gyorsabb, új módszerek elsajátításába. A politikai osztályon jelentkező elvtárs, aki Zsiak elvtárs helyettesének mondotta magát, megígérte nekünk, hogy még aznap felhív bennünket telefonon és értesíti az Uj Szót, hogy a szombati példányból mennyit vesz át a csehszlovák építő vállalatok bratislavai területi igazgatósága terjesztés végett. Mondanunk sem kell, hogy a telefon hallgatott, egészen másnap { délig, amikor is jelentkezett a politikai osztályról egy bizonyos Novák elvtárs, aki újra végigkérdezett bennünket arról, hogy tulajdonképpen miről is van szó. Hangjából úgy vettük ki, hogy Maximenko elvtársról még csak nem is hallott. Miután immár másodszor bőségesen megvilágítottuk a dolgot, Novák elvtárs Ígéretet tett, hogy azonnal érintkezésbe lép az igazgatósággal, és félórán belül felhív bennünket. Fel is hívott és közölte velünk, hogy ők úgyis most készülnek kiadni egy brosúrát, a szovjettapasztalatokról és így pillanatnyilag nem érdekli őket az Uj Szó cikke. Amikor megkérdeztük tőle, hogy vájjon az a brosúra milyen nyelven jelenik meg, azt felelte, hogy szlovák nyelven. Erre bátorkodtunk megjegyezni, hogy így tehát a magyar építő munkásság ebből keveset fog érteni. Ezt Novák elvtárs is elismerte és megígérte, hogy_ ismét érintkezésbe lép feletteseível, és tudatja velünk a végső elhatározást. Novák elvtárs nem jelentkezett, viszont most jelentkezünk mi. És! ez úton kérdezzük az építési válla1 latok bratislavai területi igazgató- \ ságát, hogy vájjon tényleg semmi • érdeke sem fűződik-e ahhoz, hogy ' a magyar építőmunkásság, amely 10.000 számra dolgozik Szlovákia területén, mindenütt megismerkedhessék az élenjáró szovjet módszerekkel. Mert a cikk nyomán megérkező levelek azt bizonyítják, hogy a munkásságot igenis érdeklik a szovjetm&lszerek és kérnek bennünket arra, hogy minél többet hozzunk nyilvánosságra az U j Szó hasábjain. Az építő vállalatokat pedig ez úton kérjük fel arra, hogy ezt az ügyet vizsgálja ki, önkritikailag bírálja a történteket és tegyen meg minden intézkedést arra, hogy ez a szellem végleg eltűnjön közéletünkből. Horváth László. Egyre terjed a bomlás Tito fasiszta pártjában A jugoszláv politikai emigránsok Prágában megjelenő lapja, a Nova Borba, rámutat arra, hogy Jugoszláviában a Tito-ellenes harc kiterjedt Tito fasiszta pártjának soraira is. Ezt még az imperialista lapok sem titkolhatják el. így a New Yoik Tribúne közölte, hogy titóista pártszervezetekben a züllés jelei észlelhetők A Neue Zürcher Zeitung című svájci burzsiá lap szerint a „háborús veszély fokozódásával egyre jobban terjed a széthúzás Tito pártjában is és egyre nagyobb számban vannak olyanok, akik nem hajlandók követni Tito politikáját." A lap hozzáfűzi, hogy a Tájékoztató Iroda híveinek letartóztatása és üldözése a titóista pártban és az államgépezetben túlhalad minden eddigi méretet. Truman szemérmetlen követelései a latin-amerikai országoktól Washingtonban megkezdődött a latin-amerikai országok és az USA külügyminisztereinek értekezlete, amelyen felszólalt Truman elnök is. Truman megismételte szokásos háborúra uszító szólamait. Nem mulasztotta el szovjetellenes rágalmait elpuffogtatni. Truman ezután előterjesztette az USA-kormány követeléseit a latin-amerikai országokkal szemben. A külügyminisztereknek értésére adták, hogy a rio-de-janeiroi pánamerikai értekezleten elfogadott katonai egyezmény csupán a kezdetét jelentette az USA-kormány tervei megvalósításának. Truman követelte, hogy a latin-amerikai országok bocsássák rendelkezésére nyersanyagforrásaikat és embertartalékaikat. Hangsúlyozta, hogy előtérbe kell helyezni a hadianyagtermelést. Elismerte azonban, hogy a rendkívüli állapot elrendelése a latin-amerikai országokban megakadályozza a gazdasági élet fejlődését. Éberen állunk a béke védelmében Feltétlenül seükségea, hogy néha visszaemlékezzünk a múltra és öszszehasosnlítsuk akkori helyzetünket a maival. A tökésrendszer Idején sok mindent lehetett kapni az üzletekben, de csak az jutott hozzá az árukhoz, akinek pénze volt. Pénzzel pedig csak a kizsákmányolók rendelkeztek. A munkásosztály helyzete rossz volt. Munkalehetőség kevés adódott és ha néha akadt is munkánk, akkor is csak annyit kerestünk meg, amiből csak keserves nélkülözések mellett élhettünk. Ma már népi demokratikus rendszerünkben meg

1 van mindenünk, nem kell nyomorognunk és nem kell félnünk a munkanélküliségtől. És ezért kell nekünk, munkásoknak megbecsülnünk azt, hogy nyugodtan dolgozhatunk. Ezért kell harcolnunk a munkaerő-hullámzás ellen, mert ennek letörésével is gyorsítjuk a szocializmus építését. Gondoljunk csak arra, hány munkástestvérünk dolgozna szívesen Ilyen békésen, ha lehetne. Gondoljunk például koreai testvéreinkre és azokra, akik a nyugati imperialista országokban kemény harcokat vívnak a vérszomjas imperialista fasiszták ellen, akik kiszipolyozzák a dolgozókat és nem riadnak vissza attól sem, hogy ártatlanok vérét ontsák. Gondoljunk Spanyolországban élö munkástestvéreinkre is, akik életüket áldozzák szabadságukért, azért a szabadságért, amelyet számunkra a hős Szovjet Hadsereg, a nagy Szovjetunió, élén Szitálin elvtárssal vívott ki. Mi jól tudjuk, mit művel Spanyol. országban Hitler hű tanítványa, Franoo. Tudjuk jól, hogy milyen helyzetben van Barcelonában a munkásosztály, ahol gumiboto* fasiszta hóhérok ütik-verik és vérét ontják a szabadságáért harcoló népnek. De hiába minden terror, a munkásnép ott is kl fogja vívni szabadságát. És nézzünk jól körül saját soraink-, ban is. Még mindig vannak itt imperialista ügynökök, kémek és reakciósok, akik hűen kiszolgálják aa imperialistáitat, alattomosan uszítanak és igyekeznek megdönteni rendszerünket. Ezért kell nekünk munkásoknak ébereknek lennünk és lelepleznünk az ilyen árulókat. A Pártba is beférkőztek ilyen elemek, hogy így Pártunkat belülről bomlasszák. Pártunk gottwaldi vezetése leleplezte ezeket az elemeket. De nekünk továbbra is őrködnünk kell, mert a ml jövőnkről, a ml életünkről van szó és mi nem tűrjük, hogy meggátolják űtunkat a szocializmus felé. Ezért harcolunk a békéért. Ezért, dolgozunk még nagyobb lelkesedéssel. Az imperialisták hiába acsarkodnak, hiába szeretnének minket és az egész világot újra véres háborúba taszítani, mi ezt nem engedjük meg. Éberen állunk a béke védelmében, Gottwald elvtárs szavai szerint: „Építsd hazádat, erősíted a békét", küzdünk a tartós világbékéért. * Ferenc István munkáslevelező, ftileki drevoindustria. Kultúrtéren is harcolunk a burzsoá behatás ellen Mi, a CSEMADOK kultúrpolitikai iskolájának hallgatói, magunkévá tesszük a kassai CSEMADOK békegyülésének határozatait és még fokozottabb mértékben veszünk részt a békeharcban, a szocializmus építésében. Megfogadjuk, hogy ke-1 zünkbe vesszük a béke megvédésének ügyét és még szilárdabban harcolunk a béke megtartásáért. Iskoláink oktatói az összes hallgatói egy emberként sorakoznak fel a kassai CSEMADOK határozata mellett és megfogadjuk, hogy az iskolát elhagyva minden erőnkkel azon leszünk, hogy még éberebben harcoljunk az imperialista ideológia maradványai ellen. Kultúrtéren is elsősorban a Szovjetunió példáját követve, fejleszteni fogjuk a népi táncokat. Meggyőződésünk, hogy népünk, amelynek megvannak a maga szép táncai, visszautasítja a giccses, kidtű rátlan amerikai táncokat. A ml táncunk fejezze ld boldog épftő munkánk ütemét, fejezze ki híven népünk haladószellemű hagyományait. A CSEMADOK kultúrpolitikai iskolájának hallgatói nevében Vajda József, levelező. Tiltakozunk Nyugat-Németország felfegyverzése ellen A faluból a traktor mellől, a városból az üzemekből jöttünk el a CSEMADOK politikai iskolájára, hogy marxi-lenini tanokkal felvértezve még jobban kivehessük részünket hazánk éptéséből. Tudjuk jól, hogy hazánk építéséből. Tudjuk jól, hogy hazánk gítünk a nyugati imperialista országokban szenvedő spanyol, francia, olasz néDen és más kapitalista és gyarmat országok népein. így támogatjuk az ő szabadságharcukat, mert az ő ellenségeik a mi ellenségeink is és az ő győzelmük a mi győzelmünk. Kizsákmányolóiknak nem tetszik az, hogy mi szabadok vagyunk, és ezért szeretnének a szabad népek ellen új háborút kirobbantani. Pedig mi nem felejtettük el a koncentrációs táborokat, a tömegsírokat, nem felejtettük el Vöröskőt, Klakkot, Lidicét. És ezért hiába acsarkodnak ezek a vérengző fenevadak, mert a mi táborunk, a világ béketábora napról napra erősebb, és a világ dolgozói megakadályozzák terveiket. Ezt jól véssék emlékezetükbe a jicsini tanító úrhoz hasonló reakciós aknamunkát folytató elemek. És ne felejt^ sék el, hogy mi minden erőnkkel azorí fogunk igyekezni, hogy ne zavarhassák a mi békés építésünket. Mi jól tudjuk, hogy mit jelent az, hogy békében tanulhatunk és dolgozhatunk,mi jól tudjuk, hogy mi mit köszönhetünk népi demokratikus államrendszer rünknek. Nem engedjük, hogy szabadságunkat elvegyék és ezért harcolunk az imperialisták gaz tervei ellen, ezért csaltkozunk a komáromi dolgozók nyilatkozatához és országunk mln-< den dolgozójával együtt tiltakozunk Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Egységesen Sztálin elvtárs nyilatkozata alapján állva, harcolunk a békéért a Szovjetúnió vezetésével. A CSEMADOK kult. pol. iskolája hallgatói nevében: Danis Sándor. Népi demokratikus rendszerünknek köszönhetjük A racsková-dolinán téli üdülésen résztvevő szlovák és magyar fiatalok szükségesnek érezzük, hogy hálánkat fejezzük ki az itt eltöltött rekreációért. Nálunk minden dolgozónak éppúgy, mint a Szovjetunióban a becsületesen elvégzett munka után joga van az üdülésre. Ezt népi demokratikus rendszerünk és a munkásosztály élcsapata, Kommunista Pártunk nyújtotta nekünk. Mi, gyárakban, üzemekben és az EFSz-ekben dolgozó fiatalok köszönjük Pártunknak azt, hogy mu:ikánk után ilyen nagyszerű üdültetésben részesít minket. Mi, élmunkások és ifjúsági vezetők, akik itt üdülünk, ígérjük, hogv hazatérve még nagyobb erővel és odaadással dolgozunk az ötéves terv megvalósításáért, a szebb jövőért. Jól tudjuk, hogy a kapitalista rendszer idején a fiatalok csak robotoltak, — ha volt munka, — de üdülésre még álmukban sem gondolhattak. Ez csak a gazdagok, a kizsákmányolók gyermekeinek kiváltsága volt. Ezen az üdülésen több nemzetiségnek fiataljai, szlovákok, csehek, magvarok testvéri egyetértésben pihentünk. Megbeszéltük munkánkat, átadtuk tapasztalatainkat, beszéltünk terveinkről. Igv újra megerősödve térünk vissza a termelésbe és feltatjuk harcunkat a szocializmus^ folytatjuk harcunkat a szocializmuselvtársak vezetésével. Snoha József és Kacz János, a rekreáansok nevében.