Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-28 / 100. szám, szombat

Vilá g proletárjai cg yvsT'ľfetek ! « CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPIA Eratisflava, 1951 április 28, szombat 3 Kčs IV. évfolyam, 109. szám Fokozni kell a% előkészítési munkákat a májuselőtti utolsó napokban A központi májusi bizottság legutóbbi prágai ülésén, elnöke, Václav Kopecký tájékoztatás- és népmüvelés ügyi miniszter beszámolt a májusi ün­nepségek előkészületeiről, amelyek Köztársaságunk minden részében folynak. Az ez idei május l-i ünnepségek a munkásosztály nemzetközi szoldaritásá­nak fcarci manifesztációi lesznek, ame lyen a városok és falvak dolgozó né­pének milliói vesznek részt. A dolgozó nép ezeken a manícsztációkon kife­jezi szilárd elhatározását, hogy építő munkájával harcolni akar a világbéke megtartásáért, az öt nagyhatalom egyezményének megkötéséért és elítéli az angol-amerikai imperialisták kísérleteit arra hogy újra felfegyverezzék Nvu­gat-Németországot. Ugyanakkor dolgozóink megmutatják, hogy milyen utá­lattal fordulnak el a szocializmus áruló itól, Titónak, az imperialista lakájnak ügynökeitől, Slingtől, Svermovától és Clementistöl. Május elsejének ünneplése egyszersmind számadás lesz az ötéves terv felépítése során elért sikerekről, ame lyek s az ünnepségek kife jezik mun­kásaink, kis- és középparasztjaink, dol gozó értelmiségünk elhatározását, tel­jesíteni azokat a fokozott feladatokat, amelyeket a Csehszlovákiai Kommu­nista Párt Központi Bizottságának ez évi februári történelmi jelentőségű Glése kitűzött. lA központi májusi bizottság, miután meghallgatta Václav Kopecký jelen­tését a májusi előkészületek eddigi leíotyäsaróí. elhatározta, hogy ajánlani fogra a Nemzeti Arcvonal minden szervének, minden kerületi ét járási májusi bizottságnak, hogy az előké­síöltiek utolsó napjaiban tegyenek meg minden intézkedést az ez évi má jus elsejei ftnnepségek és a szovjet hadsereg általi felszabadításunk hato­dik évfordulója ünnepségeinek ti­keréért. Minden üzemünkben a májuseJSttl előkészületek jegyében folyik a mun­ka. így pl. a prágai kerületben a jino­nicei Motorlet-üzem egyik műhelye elhatározta, hogy május elseje tiszte­letére 45.611 normaórát dolgoznak le. Ezt a kötelezettségvállalásukat már április B2-én, tehát egy héttel koráb­ban 109.5 azázalékra teljesítették. Az energetikai műhely dolgozói, Miroslav Krátky és Oldrich Kratochvil kötelez­ték magukat, hogv az év végéig 120 ezer koronát takarítanak meg. Ezt a kilowattórák árának csökkentésével érik el. Eddig már 89.000 korona megtakarítást értek el. Simácsek František műszaki csoportja a május­előtti felajánlások keretében elhatá­rozta, hogy 200.000 koronát takarít meg. Később ezt a felajánlását 250.000 koronára emelte és a teljesítésnél ezt a számot is túllépte. A hanlovai bánya dolgozói sok kol­lektív májuselőtti felajánlást tettek. Ezeknek értékelésénél megállapították azonban, bogy némely munkacsoport nagy igyekezete ellenére sem tudta márciusban a békekötelezettségvállalá­sokat kielégítően teljesíteni. Csak bi­zonyos műszaki hiányok eltávolításá­val alkották meg annak előfeltételét, hogy az egyes bányarészlegek kötele­zettségvállalásaikat május l-ig teljesí­tették. A legjobb munkacsoprotok kö­zé t adóznak: Szmitka A. csoportja, amely felajánlását 103.1 százalékra teljesítette, Hromádka András koliek­tívje 110 százalékos teljesítéssel, Bo­humil Márton munkacsoportja 105.9 százalékos és Budinszy Antal munka­csoportja 102.5 százalékos munkatel­jesítménnyel. Az egyes elmaradó tár­nák segítségére siettek a karviná él­munkások, akiknek gazdag tapaszta­latai lehetővé teszik a kitermelés fo­kozását, a kötelezettségvállalások tel­jesítését. A májuseiötti felajánlások akciójá­ba bekapcsolódtak vasútasaink i*. Fo­kozzák a munka termelékenységét minden szakaszon. ^ jtjafca.' ^unitvu­£1 nali építkezési igazgatóság alkalmazót tainak 80%-a bekpcsolódott a szocia­lista munkaversenybe és élmunkás­mozgalomba. Több helyen vasutasaink kötelezettségeik keretében védnöksé­get vállaltak egyes EFSz-ek fölött. A tranavai CsSD műhely alkalmazottai már április i-én túlteljesítették fel­ajánlásukat. Lidia Korabelnyikova szta­hanovistanő példája szerint az anyag­megtakarítás mozgalomban áprilisban 36.940 korona megtakarítást értek el. Májusi kötelezettségvállalásaik telje­sítésére vasutasaink nagy gondot for­dítanak és ezeket már nagyobbrészt nemcsak teljesítették, hanem túl is téliesítettek. Az összes üzem!, iskolai és falusi csoportokban a CsISz tagjai is készül­nek a május elsejei ünnepségekre. Tag­gyűléseiken megtárgyalják a május l-i ünnepségek nagy jelentőségét a vi­lágbéke megtartása szempontjából. Az üzemi csoportok tágjai készítik az épí­tési anyagot, transzparenseket feste­nek és dalokat tanulnak be. A bratisiavai Slovnaft üzemi csoport­ja már két héttel ezelőtt megkezdte elő­készületeit. Május l-nek jelentőségét az üzemi rádión, a fali újságokon és a villámújságokon keresztül propagálják. A Csehszlovák építkezési üzemek bratisiavai üzemének CslSz-csoportja is nagy figyelmet szentel az előkészü­leteknek. Az ünnepségek előkészületi munká­lataiba bekapcsolódtak a főiskolások. Május elseje tiszteletére értékes fel­ajánlásokat tettek. A bratisiavai orvo­si kar hallgatói évfolyam közti ver­senyt rendeznek a felvonulással kap­csolatban. Személyes agitácíóval, fali újságokkal és tízperces agitmegbeszé­lésekkel folytatják meggyőző mnnkáju I kat a főiskolák hallgatói között. Szovjet sztahanovisták terjesztik tapasztalataikat üzemeinkben Bikov vasesztergályos a pisszoki gépüzemekbeit Szerdán a szovjet sztahanovisták folytatták látogatásaikat a szlovákiai üzemekben. A moszkvai gépüzem vasesztergá­lyosát, P. B. Bikovot, lelkesen fogadták a Podbrezová mellett lévő pieszoki gepüzemekben, ahol találkozott Szla­esökkentik a selejtet. J. Szlabej él­munkással, kivel kicserélte tapasztala­tit. P. B. Bikov látogatása tiszteletére az üzem dolgozói vállalták, hogy eme­lik a munka termelékenységét, és csökkentik a selejtett. J. Szlabej él­munkás vállalta, hogy a nehéz eszter­gaműhelyben emeli a percenkénti vá­gási sebességet 150 m-re, és betanítja a gépnél dolgozó munkásokat, hogy bejelölhessék a vágási feltételeket és ň szerszámok életképsségét tábláikra. Négy esztergályos, kiket J. Szlabej tanított be, kötelezte magát, hogy a munka termelékenységét 5—10 száza­lékkal emeli. Baran János élmunkás megfogadta, hogy az ötéves terv har­madik évében feladatát a tényleges katonai szolgálatba való lépés előtt tel­jesíti és maga helyett egy munkást tanít be. A podbrezoval vasművek olvasztáral érvényesítették M. M. Prívalov tapasztalatait. M. M. Prívalov, a kuznyeci „Sztá­lin"-nál kombinátnál a Martin-kemencék vezető mestere, meglátogatta a pod­bezovai Ján Svermáról elnevezett vas­művek dolgozóit. Megmagyarázta ne­kik a szovjet olvasztárok munkamód­szerét és részletesen beszélt a Martin­kemencék jobb kihasználásáról, és az olvasztárok munkájának könnyebbíté­séről. A podbrezovai olvasztárok az ő tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy eltávolítják azokat a nehézsé­geket a termelésben, melyekre M. M. Prívalov figyelmeztette őket. Vállal­ták, hogy a műszakiak segítségével préselt levegővel fogják tisztítani a kemencét és hogy bevezetik a kamen­cehát hűtését, továbbá a kemencék elején lévő ajtók hűtését V. G. Blazsenov ötszázasaink között V. G. Blazsenov, ötszázas, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának kép­viselője, Zólyomban a szlovákiai köz­lekedési vonalak legjobb ötszázasainak ülésén a szovjet vasutasok munkamód­szeréről beszélt. Beszédében rámuta­tott arra, hogy a Szovjetunióban há­rom gépész-szakasz, amely egy cso­portot alkot, több műszakban egy gé­pet használ. A csoport minden tagjá­ra a gép egy bizonyos rész- van rá­bízva, melyet folyamatosan ellenőriz és kezel. E rendszeres ellenőrzésen kí­vül külön is ellenőrzik a gépeket, — mondotta V. G. Blazenov, — a műsza­kiak és más mozdonyok gépész-szaka­szainak jelenlétében. Ugyancsak tudatta, hogy a gépész­szakaszok szocialista munkaszerződés­Munkások, mesterek és mérnökök! Legyetek jó gazdák üzemeitekben! Használjátok ki teljesen a termelési eszközöket és a nehéziparban állítsatok fel második és harmadik műszakot. Takarékoskodjatok az üzemanyaggal és az energiával! Szüntelenül emel­jétek munkateljesítményteket mely alapja dolgozó népünk életszínvonala emelésének! • Munkások, mesterek, mérnökök! Gyorsabban ter­jesszétek a legjobb élmunkások és újítók munka­módszereit. Tanuljatok a szocialista munka szovjet hőseitől. Sajátítsátok el a magasabb technikát, ma­gasan lépjétek túl a megszilárdított normákat! GUSTÁV BARES: PELLENGERRE! Nem egészen 3 évvel ezelőtt Veljko Vlahovics — ma a Tito-kamarilia egyik vezető udvaronca a belgrádi „Borbá"­ban feleletet írt Bareš elvtársnak és a Rudé Právónak, amelyben az bizonyí­totta, hogy „a legfájdalmasabb sére­lem* és „Jugoszlávia becsmérlése", hogy a tájékoztatási iroda pártjaival és az összes becsületes kommunisták­kal együtt megvádoltuk a jugoszláv rendszert, hogy minden alapvető kül­politikai kérdésben „helytelen vonalat valósít meg. amelynek semmi köze sincs a marxizmus-leninizmushoz." Erre az állításra — szerinte — nem volt semmi bizonyíték. Néhány nappal ezelőtt ugyanez a Veljko Vlahovics mint a belgrádi kül­ügyminiszter helyettese kijaientést tett, amelyben igazolta, hogy a ju­goszláv kormány fegyver- és hadi­anyag- szállítására kérte fel Amerikát, Angliát és Franciaországot. Zárósza­vaiban szószerint ezeket mondotta: „Különféle politikai körökben ezt a kérdést különfélekép kommentálják de egy dolog bizonyos, hogy ilyen és hason­ló kommentárok következtében Ju­goszlávia nem változtatja meg eddigi politikáját. .." Nem egész 3 évvel ezelőtt Vlahovics bizonyítékokat követelt arról, hogy Ju­goszlávia elárulja a szocializmus tábo­rát és át Ml az imperializmus táborá­ba, ma pedig szégyentelenül büszkél­kedik azzal, hogy a jugoszláv titói hadsereg az amerikai imperializmus zsoldos csapata a Szovjetunió ellen, a népi demokráciák ellen. Ez az összehasonlítás nemcsak a titóista banda fejlődését mutatja fok­ról-fokra, — a szégyenteljes árulásig tanulság ez mindenekelőtt arra a módszerre nézve, amellyel a jugo­szláv fasiszta vezetők álcázni igyekez­tek árulásukat és saját népüket be­kivitelét, hanem bármi fajta nyers anyagok kivitelét is a szocialista és demokrata tábor békeszerető országai­ba és a „stratégiai nyersanyagok" ki­vitelének eltiltásával népünk békés építő erőfeszítéseit igyekeznek meg­károsítani, nem beszélve arról, hogy valamit szállítanának az ország védet mére. Nem eléggé feltűnő és nyilván­való, hogy Amerika és a vazallusai miért nem akarnak nekünk és szövet­ségeseinknek sem valutáért, sem üzle» ti alapon gépeket és nyersanyagokat szállítani, míg az uralkodó titóista klikknek hitelre, ami ténylegesen in­gyen szállítást jelent, fegyvereket ha­dianyagot és hadseregfelszerelést szál­lítanak? Ez azért van, mert egyrészt meggyőződtek a titóista-klikk megbíz­hatóságáról, kalandor, háborús és go-i nosztevő céljaikra, továbbá azért mert biztosak a zsákmány felől, amely Jugoszláviában az ország kiárusításá­val a kapitalizmus felújításával ölük­be hull, biztosak abban, hogy mindea befektetést megér a jugoszláv nép könyörtelen kizsákmányolásán szer­zeit haszon. Már a Jugoszláviába szál­lítandó fegyverekről szóló tárgyalások története maga is rendkívül tanulsá* g .s. A titóista, fasiszta klikk először titokban kérte a fegyverszállítást a •imint az most napfényre került hosz­BZÚ időn keresztül zárt ajtók mögött tárgyaltak. Aztán egyszerre nyugaton elárulták, hogy a jugoszláv kormány fegyvereket kért. A külföldi sajtó megmagyarázta e diplomáciai „trükk" értelmét s azt mondja, hogy a belgrá­di satrapák a mostani helyzetben nem engedhetik meg maguknak, miután az ügy kitudódott, hogy a tárgyalá­sok csődöt mondjanak és hogy ilyen „trükkel" — amennyiben az egyálta­lán szükséges volt, — a jugoszláv kormány kényszerült valamennyi fel­tételt elfogadni, még azokat is, ame­csapni és hiszékeny embereket talál- lyek Jugoszláviát legjobban megaláz­sel kötelezik magukat, hogy megtaka­rítást érnek el a mozdonyokon és e megtakarítás alapján jutalékot kap­nak. Az 5 gépész-csoportja 1949-ben 24.000 rubelt takarított meg, melyből 10.000 rubel jutalékot kapott. Jutalé­kot kapnak a műszaki brigádosok Is és a javító-műhelyek lakatosai is a jól végzett javításokért. Szovjet sztahanovisták a V. I. Leninről nevezett r.bárpolel üzemben. I. Kresztyanivov, F. M. Kuznyecov és N. K. Jarigina-Szilova, a szovjet sztahanovista küldöttség tagjai, meg­látogatták a V. I. Lenin ribáprolei pa­mutipari műveket. Megtekintették az üzemet és N. K. Jarigina-Szilová elbe­szélgetett az üzem legjobb élmunkás­rőjével, Boraviak elvtársnővel. Az üzem alkalmazottainak összejö­vetelén N. K. Jarigina-Szilova üdvözlő beszédében rámutatott arra, hogy a szovjet és csehszlovák dolgozók, a szovjet sztachanovisták és a csehszlo­vák élmunkások munkája a legjobb biztosíték a tartós béke megőrzésére. Ismertette azután saját munkáját az ivanivi textilkomblnát üzemében, vá­laszolt a kérdésekre és felhívta a dol- » gozók figyelmét az egyes munkamód­szerek kisebb hiányosságaira és kije­lentette, hogy ezek javításával a munka termelékenysége és az anyag­megtakarítás eredményessége emel­kedni fog. ni a világon. Nemcsak minden kommu­nistának, hanem minden becsületes embernek és minden békét akaró em­bernek arcul kell ma köpnie Vlahevi­csot és a hozzá h-^oiió árulókat, akik iičgiben lelkendezve bizony­gatták, hogy ők nem tehetnek sem­miről, hogy „méltánytalanságot" kö­vetnek el ellenük, hogy rágalmazzák őket és mennyre-földre esküdöztek épp úgy, mint Vlahovics a Szovjet­unióhoz való barátságukra. Ma ez a Vlahovics cinikusan kijelen­ti, hogy „Jugoszlávia nem fogja meg­változtatni eddigi politikáját semmi­féle „kommentár" miatt, ez azt je­lenti, hogy nem lesznek tekintettel a jugoszláv nép felháborodására, amely ma világosan látja, hogyan vonják be őt a háborús előkészületek pisz­kos játékába, hogyan teszik „ágyú­töltelékké" a Wall-Streeti urak szük­séglete szerint. Ez azt jelenti, hogy nem veszik tekintetbe a szocializmus sokmillió építőjének közvéleményét a Szovjetunióban, a népi demokráciák­ban, az óriási Népi Kínában és nem veszik figyelembe a béke híveit az egész világon. Jugoszláviának milyen „eddigi poli­tikájáról" beszél Vlahovics? A titóis­ta klikk politikájának egész alapvona­láról 1944 óta, amely politikát kezdet­től fogva Júdás módon a Szovjetunió, Csehszlovákia és a többi népi demo­kráciák iránti barátság leple alá rej­tettek, s amely politika ma Nyugat­Németország náci csapatainak oldalán az Atlanti-egyezmény Eisenhoweri zsoldosainak tarka keverékében vég­ződik. Fontos Vlahovics azon bevallá­sa, hogy ez állandóan egy és ugyanaz a politika. Ez bevallása annak, hogy ő és társai provokátor módon hazuuak és csaltak egész addig az időig, míg há­la Sztálin elvtárs és az SzK(b)P ébersé­gének, az Inforbüró ülésén le nem leplezték és milyen álszentes­kedő csűrés-csavarást végeztek, ami­kor leálcázták őket . Nevetségesen kell, hogy hasson ma, amikor komoly arccal megkísérlik bi­•> nygatni azt, hogy a nyugati imperia­listáktól „kereskedelmi úton" kértek íegyvereket. Minden kis gyerek tudja, hogy az amerikai háborús uszítók el­tiltották nemcsak az összes fegyverek zák és azokat is, amelyek a jugo­szláv néptől a legnagyobb verejték és véradót követelték. A mostani helyzetet általában az jellemzi, hogy a titóista rezsim az árulás logikája és a külső nyomás kö­vetkeztében kénytelen volt mellőzni azokat a különféle szépítgető fogáso­kat, amelyeket a tömegek becsapására és megtévesztésére szántak és mind világosabban és cinikusabban és sze­mérmetlenebbül lép fel a tömegek előtt, fasiszta módszereket használva, mint a kapitalizmus felújításának re­zsimje, mint a nyugati és főleg ame­rikai imperialisták ügynökeinek és kémjeinek áruló rezsimje. Ez az önleleplezés kiviláglik Vlaho­vics kijelentéséből is, aki még nem égészen 3 év előtt azt írta, hogy Ju­goszláviában állítólag „nem jelent meg egy újság sem, amelyben plety­kák lettek volna a Szovjetunió ellen," nem tarthattak és nem tartottak egy beszédet sem, legkisebb gyűlést sem, amelyben a Szovjetunió eüen léptek volna fel (idézzük a „Borba" akkori cikkét). Ma pedig ugyanez a Vlahovics és társai a Szovjetunió ellen az impe­rialistáktól nemcsak a rágalmak éa uszítások fegyvertárát, hanem ágyúk, repülőgépek és tankok tömegét veszi kölcsönl Ez az önleleplezés világos a titóista rezsim nagyfejűinek „elméleti" öm­lengéseiből is, akik még nemrégen megkísérelték, hogy áruló átállásukat az imperializmus táborába a marxizmus­leninizmus kiforgatásával és mégha* misításával magyarázzák és mint egykor a trockisták, kihívó módon igyekeztek bizonyítani, hogy ők az igazi marxisták, mig a többiek mind­nyájan tanulhattak volna Belgrád Gö­ringmajmoló vérengző pojácáitól. Ma azonban ezekben az „elméleti" öm­lengésekben egészen más hangnem uralkodik. Marx, Engels, Lenin és Sztálin állítólag „elavult" tanításával szemben az amerikai és angol impe­rializmus „modern" dicsőítését állít­ják, a marxizmus-leninizmus elleni nyílt, semmivel sem leplezett rágalma­kat. Lenin az amerikai imperializmusról (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents