Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)
1951-04-28 / 100. szám, szombat
Vilá g proletárjai cg yvsT'ľfetek ! « CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPIA Eratisflava, 1951 április 28, szombat 3 Kčs IV. évfolyam, 109. szám Fokozni kell a% előkészítési munkákat a májuselőtti utolsó napokban A központi májusi bizottság legutóbbi prágai ülésén, elnöke, Václav Kopecký tájékoztatás- és népmüvelés ügyi miniszter beszámolt a májusi ünnepségek előkészületeiről, amelyek Köztársaságunk minden részében folynak. Az ez idei május l-i ünnepségek a munkásosztály nemzetközi szoldaritásának fcarci manifesztációi lesznek, ame lyen a városok és falvak dolgozó népének milliói vesznek részt. A dolgozó nép ezeken a manícsztációkon kifejezi szilárd elhatározását, hogy építő munkájával harcolni akar a világbéke megtartásáért, az öt nagyhatalom egyezményének megkötéséért és elítéli az angol-amerikai imperialisták kísérleteit arra hogy újra felfegyverezzék Nvugat-Németországot. Ugyanakkor dolgozóink megmutatják, hogy milyen utálattal fordulnak el a szocializmus áruló itól, Titónak, az imperialista lakájnak ügynökeitől, Slingtől, Svermovától és Clementistöl. Május elsejének ünneplése egyszersmind számadás lesz az ötéves terv felépítése során elért sikerekről, ame lyek s az ünnepségek kife jezik munkásaink, kis- és középparasztjaink, dol gozó értelmiségünk elhatározását, teljesíteni azokat a fokozott feladatokat, amelyeket a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának ez évi februári történelmi jelentőségű Glése kitűzött. lA központi májusi bizottság, miután meghallgatta Václav Kopecký jelentését a májusi előkészületek eddigi leíotyäsaróí. elhatározta, hogy ajánlani fogra a Nemzeti Arcvonal minden szervének, minden kerületi ét járási májusi bizottságnak, hogy az előkésíöltiek utolsó napjaiban tegyenek meg minden intézkedést az ez évi má jus elsejei ftnnepségek és a szovjet hadsereg általi felszabadításunk hatodik évfordulója ünnepségeinek tikeréért. Minden üzemünkben a májuseJSttl előkészületek jegyében folyik a munka. így pl. a prágai kerületben a jinonicei Motorlet-üzem egyik műhelye elhatározta, hogy május elseje tiszteletére 45.611 normaórát dolgoznak le. Ezt a kötelezettségvállalásukat már április B2-én, tehát egy héttel korábban 109.5 azázalékra teljesítették. Az energetikai műhely dolgozói, Miroslav Krátky és Oldrich Kratochvil kötelezték magukat, hogv az év végéig 120 ezer koronát takarítanak meg. Ezt a kilowattórák árának csökkentésével érik el. Eddig már 89.000 korona megtakarítást értek el. Simácsek František műszaki csoportja a májuselőtti felajánlások keretében elhatározta, hogy 200.000 koronát takarít meg. Később ezt a felajánlását 250.000 koronára emelte és a teljesítésnél ezt a számot is túllépte. A hanlovai bánya dolgozói sok kollektív májuselőtti felajánlást tettek. Ezeknek értékelésénél megállapították azonban, bogy némely munkacsoport nagy igyekezete ellenére sem tudta márciusban a békekötelezettségvállalásokat kielégítően teljesíteni. Csak bizonyos műszaki hiányok eltávolításával alkották meg annak előfeltételét, hogy az egyes bányarészlegek kötelezettségvállalásaikat május l-ig teljesítették. A legjobb munkacsoprotok közé t adóznak: Szmitka A. csoportja, amely felajánlását 103.1 százalékra teljesítette, Hromádka András koliektívje 110 százalékos teljesítéssel, Bohumil Márton munkacsoportja 105.9 százalékos és Budinszy Antal munkacsoportja 102.5 százalékos munkateljesítménnyel. Az egyes elmaradó tárnák segítségére siettek a karviná élmunkások, akiknek gazdag tapasztalatai lehetővé teszik a kitermelés fokozását, a kötelezettségvállalások teljesítését. A májuseiötti felajánlások akciójába bekapcsolódtak vasútasaink i*. Fokozzák a munka termelékenységét minden szakaszon. ^ jtjafca.' ^unitvu£1 nali építkezési igazgatóság alkalmazót tainak 80%-a bekpcsolódott a szocialista munkaversenybe és élmunkásmozgalomba. Több helyen vasutasaink kötelezettségeik keretében védnökséget vállaltak egyes EFSz-ek fölött. A tranavai CsSD műhely alkalmazottai már április i-én túlteljesítették felajánlásukat. Lidia Korabelnyikova sztahanovistanő példája szerint az anyagmegtakarítás mozgalomban áprilisban 36.940 korona megtakarítást értek el. Májusi kötelezettségvállalásaik teljesítésére vasutasaink nagy gondot fordítanak és ezeket már nagyobbrészt nemcsak teljesítették, hanem túl is téliesítettek. Az összes üzem!, iskolai és falusi csoportokban a CsISz tagjai is készülnek a május elsejei ünnepségekre. Taggyűléseiken megtárgyalják a május l-i ünnepségek nagy jelentőségét a világbéke megtartása szempontjából. Az üzemi csoportok tágjai készítik az építési anyagot, transzparenseket festenek és dalokat tanulnak be. A bratisiavai Slovnaft üzemi csoportja már két héttel ezelőtt megkezdte előkészületeit. Május l-nek jelentőségét az üzemi rádión, a fali újságokon és a villámújságokon keresztül propagálják. A Csehszlovák építkezési üzemek bratisiavai üzemének CslSz-csoportja is nagy figyelmet szentel az előkészületeknek. Az ünnepségek előkészületi munkálataiba bekapcsolódtak a főiskolások. Május elseje tiszteletére értékes felajánlásokat tettek. A bratisiavai orvosi kar hallgatói évfolyam közti versenyt rendeznek a felvonulással kapcsolatban. Személyes agitácíóval, fali újságokkal és tízperces agitmegbeszélésekkel folytatják meggyőző mnnkáju I kat a főiskolák hallgatói között. Szovjet sztahanovisták terjesztik tapasztalataikat üzemeinkben Bikov vasesztergályos a pisszoki gépüzemekbeit Szerdán a szovjet sztahanovisták folytatták látogatásaikat a szlovákiai üzemekben. A moszkvai gépüzem vasesztergályosát, P. B. Bikovot, lelkesen fogadták a Podbrezová mellett lévő pieszoki gepüzemekben, ahol találkozott Szlaesökkentik a selejtet. J. Szlabej élmunkással, kivel kicserélte tapasztalatit. P. B. Bikov látogatása tiszteletére az üzem dolgozói vállalták, hogy emelik a munka termelékenységét, és csökkentik a selejtett. J. Szlabej élmunkás vállalta, hogy a nehéz esztergaműhelyben emeli a percenkénti vágási sebességet 150 m-re, és betanítja a gépnél dolgozó munkásokat, hogy bejelölhessék a vágási feltételeket és ň szerszámok életképsségét tábláikra. Négy esztergályos, kiket J. Szlabej tanított be, kötelezte magát, hogy a munka termelékenységét 5—10 százalékkal emeli. Baran János élmunkás megfogadta, hogy az ötéves terv harmadik évében feladatát a tényleges katonai szolgálatba való lépés előtt teljesíti és maga helyett egy munkást tanít be. A podbrezoval vasművek olvasztáral érvényesítették M. M. Prívalov tapasztalatait. M. M. Prívalov, a kuznyeci „Sztálin"-nál kombinátnál a Martin-kemencék vezető mestere, meglátogatta a podbezovai Ján Svermáról elnevezett vasművek dolgozóit. Megmagyarázta nekik a szovjet olvasztárok munkamódszerét és részletesen beszélt a Martinkemencék jobb kihasználásáról, és az olvasztárok munkájának könnyebbítéséről. A podbrezovai olvasztárok az ő tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy eltávolítják azokat a nehézségeket a termelésben, melyekre M. M. Prívalov figyelmeztette őket. Vállalták, hogy a műszakiak segítségével préselt levegővel fogják tisztítani a kemencét és hogy bevezetik a kamencehát hűtését, továbbá a kemencék elején lévő ajtók hűtését V. G. Blazsenov ötszázasaink között V. G. Blazsenov, ötszázas, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselője, Zólyomban a szlovákiai közlekedési vonalak legjobb ötszázasainak ülésén a szovjet vasutasok munkamódszeréről beszélt. Beszédében rámutatott arra, hogy a Szovjetunióban három gépész-szakasz, amely egy csoportot alkot, több műszakban egy gépet használ. A csoport minden tagjára a gép egy bizonyos rész- van rábízva, melyet folyamatosan ellenőriz és kezel. E rendszeres ellenőrzésen kívül külön is ellenőrzik a gépeket, — mondotta V. G. Blazenov, — a műszakiak és más mozdonyok gépész-szakaszainak jelenlétében. Ugyancsak tudatta, hogy a gépészszakaszok szocialista munkaszerződésMunkások, mesterek és mérnökök! Legyetek jó gazdák üzemeitekben! Használjátok ki teljesen a termelési eszközöket és a nehéziparban állítsatok fel második és harmadik műszakot. Takarékoskodjatok az üzemanyaggal és az energiával! Szüntelenül emeljétek munkateljesítményteket mely alapja dolgozó népünk életszínvonala emelésének! • Munkások, mesterek, mérnökök! Gyorsabban terjesszétek a legjobb élmunkások és újítók munkamódszereit. Tanuljatok a szocialista munka szovjet hőseitől. Sajátítsátok el a magasabb technikát, magasan lépjétek túl a megszilárdított normákat! GUSTÁV BARES: PELLENGERRE! Nem egészen 3 évvel ezelőtt Veljko Vlahovics — ma a Tito-kamarilia egyik vezető udvaronca a belgrádi „Borbá"ban feleletet írt Bareš elvtársnak és a Rudé Právónak, amelyben az bizonyította, hogy „a legfájdalmasabb sérelem* és „Jugoszlávia becsmérlése", hogy a tájékoztatási iroda pártjaival és az összes becsületes kommunistákkal együtt megvádoltuk a jugoszláv rendszert, hogy minden alapvető külpolitikai kérdésben „helytelen vonalat valósít meg. amelynek semmi köze sincs a marxizmus-leninizmushoz." Erre az állításra — szerinte — nem volt semmi bizonyíték. Néhány nappal ezelőtt ugyanez a Veljko Vlahovics mint a belgrádi külügyminiszter helyettese kijaientést tett, amelyben igazolta, hogy a jugoszláv kormány fegyver- és hadianyag- szállítására kérte fel Amerikát, Angliát és Franciaországot. Zárószavaiban szószerint ezeket mondotta: „Különféle politikai körökben ezt a kérdést különfélekép kommentálják de egy dolog bizonyos, hogy ilyen és hasonló kommentárok következtében Jugoszlávia nem változtatja meg eddigi politikáját. .." Nem egész 3 évvel ezelőtt Vlahovics bizonyítékokat követelt arról, hogy Jugoszlávia elárulja a szocializmus táborát és át Ml az imperializmus táborába, ma pedig szégyentelenül büszkélkedik azzal, hogy a jugoszláv titói hadsereg az amerikai imperializmus zsoldos csapata a Szovjetunió ellen, a népi demokráciák ellen. Ez az összehasonlítás nemcsak a titóista banda fejlődését mutatja fokról-fokra, — a szégyenteljes árulásig tanulság ez mindenekelőtt arra a módszerre nézve, amellyel a jugoszláv fasiszta vezetők álcázni igyekeztek árulásukat és saját népüket bekivitelét, hanem bármi fajta nyers anyagok kivitelét is a szocialista és demokrata tábor békeszerető országaiba és a „stratégiai nyersanyagok" kivitelének eltiltásával népünk békés építő erőfeszítéseit igyekeznek megkárosítani, nem beszélve arról, hogy valamit szállítanának az ország védet mére. Nem eléggé feltűnő és nyilvánvaló, hogy Amerika és a vazallusai miért nem akarnak nekünk és szövetségeseinknek sem valutáért, sem üzle» ti alapon gépeket és nyersanyagokat szállítani, míg az uralkodó titóista klikknek hitelre, ami ténylegesen ingyen szállítást jelent, fegyvereket hadianyagot és hadseregfelszerelést szállítanak? Ez azért van, mert egyrészt meggyőződtek a titóista-klikk megbízhatóságáról, kalandor, háborús és go-i nosztevő céljaikra, továbbá azért mert biztosak a zsákmány felől, amely Jugoszláviában az ország kiárusításával a kapitalizmus felújításával ölükbe hull, biztosak abban, hogy mindea befektetést megér a jugoszláv nép könyörtelen kizsákmányolásán szerzeit haszon. Már a Jugoszláviába szállítandó fegyverekről szóló tárgyalások története maga is rendkívül tanulsá* g .s. A titóista, fasiszta klikk először titokban kérte a fegyverszállítást a •imint az most napfényre került hoszBZÚ időn keresztül zárt ajtók mögött tárgyaltak. Aztán egyszerre nyugaton elárulták, hogy a jugoszláv kormány fegyvereket kért. A külföldi sajtó megmagyarázta e diplomáciai „trükk" értelmét s azt mondja, hogy a belgrádi satrapák a mostani helyzetben nem engedhetik meg maguknak, miután az ügy kitudódott, hogy a tárgyalások csődöt mondjanak és hogy ilyen „trükkel" — amennyiben az egyáltalán szükséges volt, — a jugoszláv kormány kényszerült valamennyi feltételt elfogadni, még azokat is, amecsapni és hiszékeny embereket talál- lyek Jugoszláviát legjobban megalázsel kötelezik magukat, hogy megtakarítást érnek el a mozdonyokon és e megtakarítás alapján jutalékot kapnak. Az 5 gépész-csoportja 1949-ben 24.000 rubelt takarított meg, melyből 10.000 rubel jutalékot kapott. Jutalékot kapnak a műszaki brigádosok Is és a javító-műhelyek lakatosai is a jól végzett javításokért. Szovjet sztahanovisták a V. I. Leninről nevezett r.bárpolel üzemben. I. Kresztyanivov, F. M. Kuznyecov és N. K. Jarigina-Szilova, a szovjet sztahanovista küldöttség tagjai, meglátogatták a V. I. Lenin ribáprolei pamutipari műveket. Megtekintették az üzemet és N. K. Jarigina-Szilová elbeszélgetett az üzem legjobb élmunkásrőjével, Boraviak elvtársnővel. Az üzem alkalmazottainak összejövetelén N. K. Jarigina-Szilova üdvözlő beszédében rámutatott arra, hogy a szovjet és csehszlovák dolgozók, a szovjet sztachanovisták és a csehszlovák élmunkások munkája a legjobb biztosíték a tartós béke megőrzésére. Ismertette azután saját munkáját az ivanivi textilkomblnát üzemében, válaszolt a kérdésekre és felhívta a dol- » gozók figyelmét az egyes munkamódszerek kisebb hiányosságaira és kijelentette, hogy ezek javításával a munka termelékenysége és az anyagmegtakarítás eredményessége emelkedni fog. ni a világon. Nemcsak minden kommunistának, hanem minden becsületes embernek és minden békét akaró embernek arcul kell ma köpnie Vlahevicsot és a hozzá h-^oiió árulókat, akik iičgiben lelkendezve bizonygatták, hogy ők nem tehetnek semmiről, hogy „méltánytalanságot" követnek el ellenük, hogy rágalmazzák őket és mennyre-földre esküdöztek épp úgy, mint Vlahovics a Szovjetunióhoz való barátságukra. Ma ez a Vlahovics cinikusan kijelenti, hogy „Jugoszlávia nem fogja megváltoztatni eddigi politikáját semmiféle „kommentár" miatt, ez azt jelenti, hogy nem lesznek tekintettel a jugoszláv nép felháborodására, amely ma világosan látja, hogyan vonják be őt a háborús előkészületek piszkos játékába, hogyan teszik „ágyútöltelékké" a Wall-Streeti urak szükséglete szerint. Ez azt jelenti, hogy nem veszik tekintetbe a szocializmus sokmillió építőjének közvéleményét a Szovjetunióban, a népi demokráciákban, az óriási Népi Kínában és nem veszik figyelembe a béke híveit az egész világon. Jugoszláviának milyen „eddigi politikájáról" beszél Vlahovics? A titóista klikk politikájának egész alapvonaláról 1944 óta, amely politikát kezdettől fogva Júdás módon a Szovjetunió, Csehszlovákia és a többi népi demokráciák iránti barátság leple alá rejtettek, s amely politika ma NyugatNémetország náci csapatainak oldalán az Atlanti-egyezmény Eisenhoweri zsoldosainak tarka keverékében végződik. Fontos Vlahovics azon bevallása, hogy ez állandóan egy és ugyanaz a politika. Ez bevallása annak, hogy ő és társai provokátor módon hazuuak és csaltak egész addig az időig, míg hála Sztálin elvtárs és az SzK(b)P éberségének, az Inforbüró ülésén le nem leplezték és milyen álszenteskedő csűrés-csavarást végeztek, amikor leálcázták őket . Nevetségesen kell, hogy hasson ma, amikor komoly arccal megkísérlik bi•> nygatni azt, hogy a nyugati imperialistáktól „kereskedelmi úton" kértek íegyvereket. Minden kis gyerek tudja, hogy az amerikai háborús uszítók eltiltották nemcsak az összes fegyverek zák és azokat is, amelyek a jugoszláv néptől a legnagyobb verejték és véradót követelték. A mostani helyzetet általában az jellemzi, hogy a titóista rezsim az árulás logikája és a külső nyomás következtében kénytelen volt mellőzni azokat a különféle szépítgető fogásokat, amelyeket a tömegek becsapására és megtévesztésére szántak és mind világosabban és cinikusabban és szemérmetlenebbül lép fel a tömegek előtt, fasiszta módszereket használva, mint a kapitalizmus felújításának rezsimje, mint a nyugati és főleg amerikai imperialisták ügynökeinek és kémjeinek áruló rezsimje. Ez az önleleplezés kiviláglik Vlahovics kijelentéséből is, aki még nem égészen 3 év előtt azt írta, hogy Jugoszláviában állítólag „nem jelent meg egy újság sem, amelyben pletykák lettek volna a Szovjetunió ellen," nem tarthattak és nem tartottak egy beszédet sem, legkisebb gyűlést sem, amelyben a Szovjetunió eüen léptek volna fel (idézzük a „Borba" akkori cikkét). Ma pedig ugyanez a Vlahovics és társai a Szovjetunió ellen az imperialistáktól nemcsak a rágalmak éa uszítások fegyvertárát, hanem ágyúk, repülőgépek és tankok tömegét veszi kölcsönl Ez az önleleplezés világos a titóista rezsim nagyfejűinek „elméleti" ömlengéseiből is, akik még nemrégen megkísérelték, hogy áruló átállásukat az imperializmus táborába a marxizmusleninizmus kiforgatásával és mégha* misításával magyarázzák és mint egykor a trockisták, kihívó módon igyekeztek bizonyítani, hogy ők az igazi marxisták, mig a többiek mindnyájan tanulhattak volna Belgrád Göringmajmoló vérengző pojácáitól. Ma azonban ezekben az „elméleti" ömlengésekben egészen más hangnem uralkodik. Marx, Engels, Lenin és Sztálin állítólag „elavult" tanításával szemben az amerikai és angol imperializmus „modern" dicsőítését állítják, a marxizmus-leninizmus elleni nyílt, semmivel sem leplezett rágalmakat. Lenin az amerikai imperializmusról (Folytatás a 2. oldalon.)