Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-27 / 99. szám, péntek

IFJIMG lest április 27 III. évfolyam, 18. szám Köszöntsük nótaszóval Május elsejét A munkásmozgalom egyik töiténelml állomása volt az az esztendő, amikor törvénnyé és köztudomásúvá vált az a tény, hogy egy esztendőben egy na­pot a munka ünnepének szente­lünk. Két osztály harcának volt ez az eredménye. Az egyik ol­dalon állt a kizsákmányolt és egyre jobban öntudatosodó munkásosztály, mely tudatára ébredt erejének és annak, hogy a munkát, mely egyedül képes új iavakat előállítani, amelyből kizsákmányoló uraink élnek, meg kell ünnepelni A másik oldalon álltak a munkának a lefölözői, akik megrettentek et­től, mert erőt láttak abban, hogv a világ munkássága e na­pon egvmásra gondol, egymást üdvözli és ezzel is szorosabbra fűzi nemzetközi kapcsolatait. Ezt jól tudták és meg is akadályoz­ták május elseje ünneplését minden eszközzel. Május elseje e szimbolikus jel­leg után megtelítődött mé­lyebb és mélyebb tartalommal. Megkezdődött a nagv felvonu­lások, a vidám majálisok ide­je, mely kellemes emlék volt, vagy ha nem engedéyezték, az öntudatraébredés, a gyűlölet emlékét váltotta ki. Ezekben az időkben bármily körülmények közt is folyt le a munka ünnepe, egy biztos támaszra e téren is felfigyelt a dolgozó világ. Ez pedig a Szovjetunió volt! Min­denki jól tudta, hogy akkor a világon egyetlen szocialista ál­lamának hatalmas tömegei vo­nulnak fel Lenin elvtárs sfrja előtt, mindenki jól tudta, hogv e napon ott megemlékeznek min­den elnyomott munkásról, mun­kásifjúről, aki nem ünnepelhet. A felszabadító Vörös Hadse­reg meghozta szabadságunkat és ezzel május elsejébe új tartal­mat, új örömet öntött. Azon­kívül, hogy szabadon ünnepel­hetünk örömteljes, békés éle­tünkben, dolgozó népünk nagy munkafelajánlásokkal szélesíti ki az ünneplés eddigi keretét. Ezek a felajánlások lassan már törvényévé válnak gazdasági rendszerünknek. Minden öntu­datos dolgozó tudja, hogv csak úgy élhetünk^jobban, csak úgy győzhet a szocialista tábor, csak úgy ünnepelhetünk jövőre is boldogan, ha többet és jobbat termelünk. Nem véletlen ezért az. hoerv minden öntudatos dol­gozó munkafelajánlásokat tesz, nem véletlen az, hogv éppen ezekből a felajánlásokból szü­letnek azok a kimaeasló ered­mények, amelyek irányadók lesz­nek a további többtermelés szá­mára. Ebben az esztendőben a mun­ka nagy ünnepe még egy tarta­lommal bővül: a béke melletti kiállással, a béke melletti tün­tetéssel. Mindenki látja, min­denki tudja, hogy a béke ügye veszélyben van. E veszély elhá­rítására a világ munkássága mindent megtesz, ék'n a szovjet dolgozókkal. Láthattuk a Világ­béke Tanács munkáját, a berlini Munkásértekezlet határozatait, a Békealáírás-gyűjtés hatalmas sikerét. De tudnunk kell azt is. hogy ezek a hatalmas erőfeszí­tések nem hiábavalók. Nem vé­letlenül hívták haza a koreai hó­hért, nem véletlenül üléseznek a négy hatalom külügyminisz­teihelyettesei Párizsban. A bé­ketábor erejének hatására teszik ezt. De ez még mindig nem elegendő. Tovább kell haladni ezen az úton, ki kell alakíta­nunk május elsejét a béke meg­védésének hatalmas tüntetésévé. Gondoljunk azokra a fiatal testvéreinkre is, akik ezt a leg­nagvobb nehézségek árán tehe­tik meg. Gondoljunk mindenek­előtt a hős koreai katonára, aki­nek május elseje azt jelenti, hogy még szorosabban kell tar­tania a fegyvert kezében, fél­lábbal a harcban áll, féllábbal azon a földön, ahol még lehet szabadon ünnepelni. Gondoljunk a spanyol fiatalokra, akiknek ez a seregszemle csak a lelkük mélyén jelenthet ünnepet. Mert ha kimennek az utcára e napon, a fasiszta rendőrség talán már ezért is agyba-főbe veri őket. Gondoljunk Nyugat-Európa or­szágainak fiataljaira is, akik a vonatok elé vetik magukat, hogy ezzel akadályozzák meg az amerikai fegyverszállításokat Gondoljunk sok gyarmati fiatal testvérünkre, akik a gyarmati elnyomás miatt nemcsak hogy nem ünnepelhetnek, de nem is élhetnek emberi életet. Ezért mi, csehszlovákiai fia­talok, ne-feledkezzünk meg sza­badságunkról! É szabadságnak ára volt. E szabadságot el akar­ják tőlünk venni. Vegyünk ezért részt a májusi munkafelajánlá­sokban ki-ki a maga munkája területén és' teljesítsük túl ezt a felajánlást. Vegyünk részt a Békepaktum-aláírás i gyűjtésé­ben, hívjuk erre fel barátaink figyelmét is Május elsején pe­dig kivétel nélkül tüntessünk a béke, a haladás, szebb életünk ügye mellett ÉS ha majd a munka nagv ünnepének moz­galma túlterjed az ünnep kere­tén, mindennapi munkánk lendí­tő kereke lesz, akkor eleget te­szünk Sztálin elvtárs történel­mi jelentőségű mondásának: >A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek miliői kezükbe veszik a béke ügvét és végleg kitarta­nak mellette.* R. /. Magad se tudhatod... Kifutottál, föl a dombra, kicsalt az éneklő madár, kicsalt az éneklő természet. • Szemed kitágult, elámult, véletlenül a napba nézett; elkáprázott, mit se látott, de füleddel láttad akkor a megújuló, százféle virágot. S egyszerre megszállott a vágy: százfelé indulni, menni, egyszerre mindenütt ott lenni, ahol majd ünnepelnek, menetcinek virágos vörös zászlók alatt. Menni, menetelni! s rohammal, ostrommal bevenni minden szívet, — városfalat. Valahol messze megkondult egy harang. — o én, komoly harang, s azt mondta: »BékeU Utána mondtad, s már ketten zúgtátok föl a napra, föl a kéklő égre: i B éke, békeía Magad se tudhatod, miként buggyant a szó először ajkadon, de abban a pillanatban megérett szívedben a forradalom, s mintha a föld minden nedve betédszökött volna, olyan erös lelt a karod, hogy a napot Is tesüori, mint a rassz lámpást, — ha éppen azt akarod. BÁBI TI ľ\0R Az SzKP Központi Bizottságának ülése 1951 április 18-án összeült Pártunk, a Szlovákiai Kommu­nista Pártnak Központi Bizott­sága. A Központi Bizottság ülé­sén Široký, Bašfovanský, Slán­ský és Bránik elvtársak tartot­tak részletes beszámolókat Pártunk Központi Bizottsága ezen az ülésen dolgozó né­pünkre és ifjúságunkra nezve életbevágó fontosságú problé­mákat tárgyalt Ezért feltétlenül szükséges, hogy szervezetünk minden tagja alaposan áttanul­mányozza Pártunk vezetőinek beszámolóit és ezek felhaszná­lásával felvilágosító munkát folytasson a szervezetünkön kí­vül álló ifjúság kőzött is A Központi Bizottság ülése számos probléma és nehézség mögött mutatta meg az ellenség kezét. Világossá vált előttünk, hogy Clementisék nem egysze­rűen nacionalista elhajlók vol­tak, hanem az amerikai imperia­listák ügynökei, akik imperir-'is­ta gazdáik utasítására m. it eszközt használták fel a !>ur­zsoa-nacionalizmust a szocializ­mus építésének megdöntésere. Meg kell magyaráznunk min­den CslSz-tagnak. hogy első­sorban az ő munkájuk eredmé­nye volt az a nacionalista poli­tika, amelynek hatását minden magyar fiatal megérezte Köz­társaságunkban, Pártunk I5C kongresszusáig. ClemenÖs, Husák, Novome3­kv és a többi imperialista tár­saik munkájukkal nemcsak a Párton belül ártottak, hanem megmételyezték államapparátu­sunk és ifjúsági szervezetünk egyes szerveit is. Számos helyen alkalmazzák az ő módszereiket, helyi, üzemi és járási szervezeteink; a ku­lákok és politikailag gyanús múltú elemek beépítése szerve­zeteinkbe, bürokrajitkus, diktató­rikus bánásmód az emberekkel, a marxizmus-leninizmus tanu­lásának elhanyagolása, a mun­kás és szegényparaszt káderek háttérbe szorítása, a Szovjet­unió lebecsülése, stb., mind az ő hagyatékuk Minden CslSz­tagnak kötelessége, hogy tanulja meg szeretett Pártunktól e hi­bák leleplezését és kiküszöbölé­sét. Bašfovanskv elvtárs be­számolójából tudjuk, hogv Pár­tunk járási konferenciáin ai elvtársak mindenütt éles kriti­kát gyakoroltak a járási bizott­ságok munkája felett is Wm történt ez meg mindenütt a CslSz iárási konferenciáin Raj­tunk áll, hogv ezt a hibát minél előbb jóvátegyük és bolsevik

Next

/
Thumbnails
Contents