Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-26 / 98. szám, csütörtök

6 UJSIG Milyen eíőnyöket biztosít a szövetkezeti tagOK szamára a közös állattenyésztés A földművelésügyi minisztérium iránymutatása 1951 Április 28 Harcoljunk a gyom és a kártevő rovarok ellen Hogy minél előbb meg lehessen valósítani a szövetkezeti közös állat­tenyésztést és hogy ezáltal az EFSz-ek minél előbb áttérhessenek a magasabb típusokra, meg kell köny­nyíteni a kis- és középföldmüvesek számára a fejőstehenek, az üszők, az anyasertések. a bárányok, a faikancák, stb. közös elhelyezését. Ezt úgy lehet elérni, hogv a föld­művesek, amikor átadják állataikat, azonnal megkapják az állatok árát, vagy pedig legalább ennek egy részét. Hogy ez a kif zetés ne késsék, a földművelésügyi minisztérium április 16-án a következő Iránymutatást ad­ta ki a nemzeti bizottságoknak: ^A tehenekre és a hasas üszőkre a közös elhelyezésbe való átadáskor a tagoknak 1.000—1.500 korona előle­get lehet kifizetni. Az anyasertések­nél és a fajkancáknál 500—800 koro­nát, a juhoknál és a fajbárányoknál 300—600 korona előleg jár. Azért az állatállományért, szarvas­marháért, anyasertésért és juhért, amelyet a szövetkezeti tag a meg­állapított terven felül tenvésztett, a közös állattenyésztésbe való átadás­kor az EFSz teljes árat fizethet, a szövetkezet osztatlan alapjára való 20 százalékos levonás nélkül. Hogy szövetkezeteink mindezt megvalósíthassák, a 43/49. számú törvény értelmében az EFSz-ek köl­csönben részesülnek, amelyet 20 éven belül kell részletenként visszafizetni. Az az elv, amely szerint minden egyes szövetkezeti tagnak a szövet­kezet oszthatatlan alapjába, az élő és holt leltár értékének 20 százalékát be kell fizetni, továbbra is erényben ma­rad a terven felüli állatok beadása esetét kivéve. A szövetkezeti állat­állomány összpontosításakor szolgál­tatandó ellenértékre vonatkozó ren­delet megváltozik olyan értelemben, hogy az állatok teljes értékét — az előlegen kívül, amelyet a szövetke­zeti tag rögtön az átadáskor meg­kap —, öt éven belül kifizeti a szö­vetkezet, természetesen, amennyiben ezt a szövetkezeti gazdálkodás ered­ményei megengedik. Fontos, hogy a földművelésügyi minisztérium e határozatával tisztá­ban legyenek a helyi nemzeti bizott­ságok, azokban a községekben, ahol magasabb típusú EFSz-ek működnek ós hogv a népi közigazgatás dolgozói kihasználják ezt a fontos rendeletet a szövetkezeti állatá'bmány közös elhelyezésének a meggyorsítására és a szövetkezeti istállók további építé­sére. Hogyan dolgoznak a felsők ereskény i szövetkezeti tagok A felsőkereskényi szövetkezeti ta­gok az elmúlt héten befejezték a ta­vaszi munkákat. Legutoljára 14 hektár répát és 6 hektár ledneket vetettek el. Hátra van még a kukorica és a burgonyaültetés, de ezt a munkát is 2—3 nap alatt befejezik. A harmadik típusú EFSz tagjai az első közös tavaszi munkáknál bebizonyították, hogy közös munká­val könnyen legyőzik a nehézsége­ket. A szövetkezet ellenségeinek megmu­tatták, hogy a csoportokban vég­zett közös munka könnyebb és jobb minőségű. 4A mojmirovcei állami traktorállo­más traktorosainak segítségével ösz­szeállítottak egy vetőagregátot. Az árpa vetést az agregát segítségével 22 hektáron elvégezték. A felsőkereské­nyi szövetkezeti tagok azonban nem tá­maszkodtak kizárólag csak az állami traktorállomás munkájára, hanem saját fogataikat is teljes mértékben kihasz­nálták. Az istállótrágyát is fogatok­kal hordták ki és több táblát fogatok­kal műveltek meg, amelyeken a talaj nedvessége miatt a traktorok nem tud­tak volna dolgozni. A szövetkezeti ta­tagok nem törődtek a munkaidő hosz­szúra nyúlásával, hanem kora reg­geltől késő estig minden percet ki­használtak a vetés gyors elvégzésére. Szliszka János, a szövetkezet elnöke és három tagból álló munkaosztag veze­tője az állattenyésztésben, munkatár­saival együtt már kora reggel tisz­tította az istállót és megetette az álla­tokat, hogy aztán ő is segíthessen a földeken. Az elmúlt hét csütörtökén, vagyis három nappal a tervezett időpont előtt, a felsőkereskényi szövetkezeti tagok befejezték 22 hektár árpa, 14 hektár répa, 6 hektár lednek, 2.5 hektár bor­só és 2 hektár mák vetését. A mun­ka jó előkészítése és megszervezése hozzásegítette őket, hogy mérföldek­kel elhagyják az egyénileg gazdálko­dókat, akik még csak most végzik a szántást. Bebizonyították, hogy igenis az egyesített földeken munkacsopor­tok keretében 10 ember nagyon rövid idő alatt meg tud művelni 120 hektár földet. Milyen síkereket értek el a sáréi traktorosok A nyitrai kerületben a legjobb trak­torállomások egyike a sárói traktorál­lomás. A traktorosok annak köszönhetik szép eredményeiket, hogy a munkát alaposan megszervezték és két váltás­ban dolgoznak. Naponta 20 hektárt mű­velnek meg. Lamos István traktoros három műtrágvaszórógépből összeállí­tott aggregátjával 12 óra alatt 18 hek­tárt megművelt. Tibor Iván traktoros pedig 14 óra latt 13 hektáros teljesít­ményt ért el. A sárói traktorállomás sikereit nagymértékben elősegítette az is, hogv a traktorosoknak sikerült a gépjavítások számát minimálisra csök­kenteniük és hogy olyan tervet készí­tettek a munkára, hogy az egyes trak­toroknak ne kelljen fölöslegesen földről földre átmenniök. Az aggregátorok, amelyeket a trak­torosok a javítókkal karöltve állítottak össze, lehetővé teszik a gépek teljes mértékben való kihasználását. így pél­dául Tóth Miklós traktoros 2 négyes­ekéből és 28 boronából összeállított ag­gregátjával a dombos vidéken 10 óra alatt 12 hektárt művelt meg. Hasonló­képpen a vetésre is több aggregátot ál­lítottak össze. Polák Ernő traktoros 12 óra alatt 18 hektárt vetett be aggre­gátjával. Azt, hogy a sárói traktorosok példásan teljesíteni tudják szocialista munkafelajánlásaikat, szintén az aggre­gátok segítették elő. A traktorosok fel­ajánlották, hogy az év folyamán 1500— 1700 hektárt művelnek meg. Hubka Kálmán, Majorán János, Kusztái Já­nos, Paloska Pál, Polák Ernő traktoro­sok már a tavaszi munkák alatt elér­tek 300 hektáros teljesítményt, sőt mi több, Schneider Károly és Zabránszki János traktorosok eddig már 400 hek j táros teljesítményt értek el, vagyis ter­) vüket 155 százalékra teljesítették. Az 1951 február 6-án kiadott kor­mányhatározat a tavaszi munkák biz­tosításával kapcsolatDan felhívta a termelők figyelmét ? gyom és a kár­tevő rovarok elleni harc fokozására is. Erre a harcra különösen a cukorrépa, burgonya és az ipari növények terme­lésében kell nagy súlyt fektetni. A kártevő rovarok és a gyom megjele­nésének ideje már itt van, ezért meg kell tenni a szükséges védekezési be­rendezéseket a megtámadott növé­nyeknél. Az idén várható, hogy nagyon sok kártevő rovar lesz, mert a gyenge tél lehetővé tette számukra az áttelelést. Ezért a harcot még fokozottabbá kell tennünk és rendszeresen, tervszerűen kell megvalósítanunk.. A kártevő rovarok elleni harcra na­gyon jól felkészültek a földműves raktárszövetkezetek iss amelyeknek raktáraiban elegendő mennyiségű vé­dőszer, mint például kainit, nitrogénes mész, stb. van. Az állami traktor­állomások pedig permetezőket és szó­rógépeket kapcsolnak be a rovarírtásí harcba. A kártevő rovarok azonban nemcsak a földeken tehetnek nagy károkat, ha­nem gyümölcsöskertjeinkben s. Ezért nem szabad megfeledkeznünk a gyü­mölcsfák, de főleg az alma- és a kör­tefák permetezéséről sem. A kártevő rovarok és a növénybe­tegségek ellem harc csak akkor lesz sikeres, ha ezt a harcot idejében meg­kezdjük. A földeken már most egész csomó kártevő rovar puszt't. A* EFSz-ek, állami birtokok, az egyénileg gazdálkodó földművesek és a helyi Nemzeti Bizottságok elsőrendű felada­ta tehát, hogy rendszeresen figyelem­mel kisérjék, hogy hol vannak rova­rok és hogy ellenük ideijében felve­gyék a harcot Minden szövetkezetben, állami birtokon és helyi. Nemzeti Bi­zottságon állandó figyelő szolgálatot kell létesíteni, amely idejében jelentést tesz, ha kártevő rovarok fordulnak elő. Ha valamelyik EFSz-ben, vagy helyi Nemzeti Bizottságban az állandó fi­gyelő szolgálatot még nem szervezték meg, akkor haladéktalanul pótolni kell ezt a mulasztást. Nem engedhetjük meig, hogy a gyom, vagy a kártevő rovarok és a növényi betegségek tönkre tegyék szépen fejlődő növényeinket. A kár­tevő rovarok elleni alapos é« időben megkezdett harccal megakadályozhat­juk pusztításukat és biztosíthatjuk a jó termést A nagyszombati állami birtok dolgozói, akik répamag termeléssel foglalkoz­nak, már felfedezték a kártevő répabogarat. Ez a rovar nagyon gyorsait szaporodik és akkor tesz igen nagy károkat a növényben, amikor virágzik. A nagyszombat' állami birtok alkalmazottai április 19-én megkezdték ennek a rovarnak a rendszeres irtását. E kártevő rovar pusztítására szórógépet használnak, amelyet traktor vontat. Ezzel a géppel 1 nap alatt IS hektárt beszórnak az úgynevezett „Dynocid" porral. TAVASZ A KOREAI FALVAKBAN Észak-Korea, 1951. április hónap. A tavasz a koreai félszigeten is beköszöntött. Észak-Koreában a ta­vaszi vetés nagy lendülettel folyik. Szinte hihetetlen nehéz feltételekkel kellett a koreai földműveseknek meg­küzdeniök a tavaszi vetés megkezdé­sénél. ősszel az amerikai imperialis­ták lehetetlenné tették . a földek fel­szántását. Barbárul tönkretették a falvakat. Amikor átmenetileg sike­rült megvetni lábukat Észak-Koreá­ban, az amerikai Li-Szin-Man banditák kifosztották a földműveseket, elszed­ték állataikat és tönkretették gazda­sági felszerelésüket. Lássunk egy-két tényt. A Csucse vidéken lévő Len­dambi községben (Dél-Fenjan tarto­mány) 83 szarvasmarhából csupán csak 20 maradt meg. A menszani já­rásban lévő Nodekri községben 126 földművesgazdaságból 111-et el­pusztítottak, leromboltak, vagy fel­égettek. Itt több mint 5.000 zsák ga­bona, vetőmag pusztult el. Donnám vidékén az észak fen jani tartomány­ban az amerikai Li-Szin-Man banditák több mint 450 földműves házát éget­ték fel, elloptak 710 szarvasmarhát, 900 sertést, jó pár ezer baromfit, a vetőmagnak kétharmadát. Tönkretet­tek 108 szekeret és még sok más gazdasági felszerelést. A Kehor járásban (Dél-Fenjan tar­tomány) a megszállás alatt 1.090 em­bert megöltek. A földművesektől el­raboltak 4.200 szarvasmarhát és 7.856 sertést. Ugyanebben a járásban lé­vő Dzsilik községben 42 földműves­családnak kb. 32 szarvasmarhája valt. Jelenleg az amerikai pusztítás után mindössze csak két bika maradt meg. A Csunhuai járásban a szarvas­marhaállomány 72 százalékát rabol­ták el. Dél-Fenjan tartomány föld­műveseit összesen 92.254 torma rizs­től, 64.000 szarvasmarhától és 150.000 sertéstől fosztották meg. Ezenkívül 14.500 földműves háza fekszik romok­ban. A többi tartományokban ugyan­ez a helyzet. Észak-Korea volt állat­állományának több mint a 60 száza­lékát elveszítette. A amerikai gyilkos bombázógépek romokba döntötték a legnagyobb Chi­narni komb^átot, amely egész Ko­reát ellátta műtrágyával. Ez igen nagy veszteség, mert a hegyoldala­kon fekvő födek nagyon sok műtrá­gyát kívánnak. A népi kormány mindent megtesz, hogy újjáélessze a mezőgazdaságot. Az állami vetési alapból a földműve­seknek vetőmagot utaltak ki, úgy­szintén a vetőmagcserét is megvaló­sították. Azokat a földeket, amelyek gazda nélkül maradtak, vagy pedig amelyek árulók birtokát képezték, szétosztották a kisparasztok között. A földművesek nagy lelkesedéssel fogadták a kormány rendeletét. Ja­nuárban a köztársaság minden ré­szén tartományi földműves értekez­leteket tartottak, amelyeken megtár­gyalták a koreai helyzetet és a gaz­daság újjáélesztésének kérdéseit. A földművesek hálás köszönetüket fe­jezték ki a néphadseregnek és a kínai önkénteseknek, hogy felszabadították őket. köszönetüket fejezték ki a népi kormánynak, hogy úgy gondosko­dik róluk és megígérték, hogy min­den erejüket latba vetik a háború ál­tal okoľott nehézségek leküzdésére. Megígérték, hogy egy darab földet sem hagynak bevetetlenül. Elhatároz­ták, hogy a tavaszi vetést a lehető legjobban és a legrövidebb időn belül elvégzik, hogy a jó termést biztosít­sák. Műtrágya helyett hamut használ­nak. Nandanri községben (Teganl tartomány) minden hektár rizsföldre 18 tonna természetes trágyát, a töb­bi földekre pedig 14 tonna műtrágyát szórtak fel. A földművesek most el vannak látva jóminőségü vetőmaggal Elhatározták, hogy a tavaszi vetést tíz nappal előbb megvalósítják, mint tavaly. Munbonri községben (Kan­von tartomány) és Bonszanri község­ben a fen jani tartományban az idén háromszor annyi trágyát használtak el. mint tavaly. Pakcson vidékén (Ésizítk-Fenjan tartomány), Fenvon (Dél-Fenjan tar­omány), Hamhin (Hamgen tarto­mány), Anben (Kanvon tartomány) vidékem és még sok másutt a föld­művesek míár befejezik a háborús gyújtogatok által okozott károk megjavítását az öntöző berendezése­ken. Észak-Korea falvaiban hazafias versenyt indítottak a magas termés eléréséért. A földművesek, akik már új munkamódszerekkel dolgoznak, át­adják tapasztalataikat többi társuk­nak. Pak In-Jen Szanbokri község földművese, a Csoszemi járásban a z elmúlt évben rizst ültetett, még hozzá már a hűvösebb időjárás be­állta után és sikerült elérnie száz­százalékkal több termést, mint az­előtt. Most Pak In-Jen agronómiai tankört vezet, amelyet 35 földműves látogat. Pak In-Jen nagy lelkesedés­sel adja át munkamódszereit és ta­pasztalatait földműves társainak. A szanbokri földművesek elhatározták, hogy ők is úgy fogják a rizst ter­melni, mint Pak In-Jen. Az északkoreai földművesek jól tud iák, hogy milyen nagy feladatok várnak rájuk. Tudják, hogy nekik kell dicsőséges néphadseregük szá­mára élelmiszert biztosítaniok. Ezért dolgoznak olyan odaadó lelkesedés­sel a magas termésért. „Láttam amerikai gonosztevőket, akik községünket vezették", — mon­dotta Csa Buk-Jen burani földműves, a szoncshoni járásban, amikor átadta 31 zsák rizsét a néphadseregnek. „Sokat átéltem és meggyőződtem ar­ró, hogy népi kormányunk nélkül ml dolgozók soha sem élhetnénk szabad­ságban. Tavasszal, amennyire csak módomban áll, jól előkészítem a föld­jeimet. Én, öreg földműves, ezzel akarok hozzájárulni országunk meg­védéséhez." * Az igás állatok lehajtása a hegyes vidékről a síkságokra már befejező­dik. A Huanhe-i és délfenjani tarto­mányokban a földművesek átvehetik azokat az állatokat, amelyek eddig a hegyekben tartózkodtak. Délhangcm, Kanvon é» mág tartományokban a szarvasmarhaáilományt egyenlően szétosztották a községek között. A földműves-bank nagy előnyökben ré­szesíti a földműveseket a gazdaság újjáélesztésében. Hogy mennél jobban ki tudják használni az igásállatokat és a gaz­dasági felszereléseket és hogy men­nél előbb befejezzék a tavaszi vetést, a földművesek az egyes községekben szövetkezeteket létesítenek, amelyek közösen használják a felszerelést é» közösen dolgoznak. Ezekhez a szö­vetkezetekhez rendszerint 3—5 föld­művestelepülés tartozik. Sammorl községben a kanzei járásban 23 ilyem szövetkezetet alakítottak meg. A tavaszi munkák Észak-Koreában teljes iramban folynak. Március 19-ig Délfen jan és Huanhe tartományok­ban 2.090 hektár földet vetettek be különféle veteményekkel. Ez a mun­ka 15 nappal előbb elkészült, mint a* elmúlt években. A koreai földművesek munkája a szó szoros értelmében hősies munka. Az amerikai gonosztevők bombáik­kal egy perc nyugalmat sem hagynak a földeken dolgozó földműveseknek. Repülőgépeikből nem egyszer tüzet indítanak a szorgalmasan dolgozó pa­rasztokra. A kanoei járásban az am©. rikai gonosztevők március első 15 napjában több mint 20 igásállatot lelőttek. Nemrégen Mac Arthur parancsot adott ki különleges repülőegységek megalakítására, amelyeknek a főíej­adatuk az, hogy meghiúsítsák a ko­reai népi demokráciában a vetési munkákat. A földeken tehát szintén harc fo­lyik. A barázdákon kívül bunkereket kell készíteníök a földműveseknek, ahová bombázás esetén elrejtőzhet­nek. A földeken nagyobbrészt csak éjszaka lehet dolgozni. A koreai földművesek harc? a ke­nyérért szorosan összefügg az ame­rikai imperialisták ellen folytatott harccal. Ez az életért, szabadságért és függetlenségért folyó harc. Ebben a szent harcban a győzelem egyedül a koreai népet illeti meg. A. CURINOV. (A „Rudé Právo" 1951. április 20-i számábói.)

Next

/
Thumbnails
Contents