Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-26 / 98. szám, csütörtök

1951 április 25 ü l SI0 Jó felvilágosító munkával a szövetkezetek megszilárdításáért Q>: l.) A taksonyi EFSz egvik tagja hozzánk küldött levelében felvilágosí tást kért, hogy helyén való dolog-e az, hogy a szövetkezetben, tekintet nélkül arra, hogy a tagok egy része földdel lépett a szövetkezetbe, más része pedig földnélküli, mégis egyforma elbírálás alá esnek. Ugyancsak felveti azt a kérdést is, hogy itannak a szövetkezeti tagnak, akinek m saiát vagyona és földié van, az EFSz-ben milyen részesedés iár a sajátjáért, illetve milyen részesedés jár ebből az EFSz-nek». A levél további részéből — bár a levél írója nem írja meg — az tűnik ki, hogy ez a szövetkezeti tag megrövidítve érzi magát, úgy gondolja, hogy félrevezették és becsapták, mert szerinte még sem lehet igazságos dolog az, hogy a szövetkezetben mindegy legyen: volt-e saját földje az illetőnek, vagy nem. Az EFSz-ekben nem az első az ilyen felenség és éppen azért is tartottuk fontosnak, hogy erre a levélre ilyen formában válaszoljunk. Annál is inkább fcntosabb ennek a kérdésnek a tisztázása, mert szövetkezeti mozgalmunk továbbfejlődésének, a szövetkezetek megszilárdításának és a jó szövetkezeti munkának az alapját képezi, hogy a szövetkezetben dolgozó parasztember ne az enyémről', hanem a miénkről beszéljen, a miénkről viszont úgy beszéljen, mintha az enyémről beszélne. Nem dolgozhat becsületesen és odaadóan az a szövetkezeti tag és nem teheti szívügyévé a szövetkezet felvirágoztatását, ha megrövidítve érzi magát. Ez a szövetkezeti tag pedig úgy érzi, hogy megrövidítették. Az ilyen jelenségeknek mindenekelőtt a felvilágosító munka hiánya az okozója. Nem tették meg itt kötelességeiket sem azok az elvtársak, akik a szövetkezet megalakulását elősegítették, sem az instruktor és a többiek, sem a szövetkezet vezetősége, de a helyi pártszervezet sem, amelynek pedig a főfeladata lett volna, hogy a szövetkezet tagjait felvilágosítsa nemcsak a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, hanem a szövetkezetek egyes típusainak alapvető gazdálkodási szabályzatairól is. Ha az ember utána néz az ilyen jelenségeknek, rendszerint az derül ki. hogy a szövetkezet szervezését végző elvtársak és a szövetkezet vezetősége megelégszik azzal, hogy a földműveseket a szövetkezetbe való belépésre rávegye s aztán, mikor aláírta a belépési nyilatkozatot, tovább már nem törődnek vele. Az ilyen eljárás pedig helytelen eljárás. Hiba az és káros következményei vannak, ha a szövetkezet be belépő földművest nem ismertetjük meg a szövetkezetek egyes típusainak gazdálkodási szabályzatával, nem magyarázzuk meg és nem értetjük meg vele a szövetkezeti gazdálkodás menetét, ha nem tájékoztatjuk a valóságnak megfelelően a szövetkezeti életről, ha fel nem világosítjuk, hogy a szövetkezeti gazdálkodás megváltoztatja eddigi helyzetét és emberibb életet teremt számára. Nem arra kell törekednünk, hogy szózuhataggal győzzük meg a földműművest és az kábult fejjel lépjen rá a szövetkezeti gazdálkodás útjára, mert még minden ilyen esetben bebizonyult, hogy az így szerzett szövetkezeti tag rövid időn belül elégedetlenkedni kezd, nem tud beleilleszkedni a szövetkezeti életbe és nagyon kell vigyázni, hogy ne legyen belőle rendbontó és ne szegődjék a reakció szolgálatába Az a szövetkezet halad biztos úton, és az a szövetkezet tud eredményeket felmutatni, amelynek tagjat a szövetkezetbe való lépésük előtt már meggyőződtek a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, ismerik a szövetkezeti gazdálkodás kérdéseit s mindennek helyességéről és szükségességéről meggyőződve t'sultak közös gazdálkodásra. Ennek a hiánya tűnik ki a Í említett taKSonyi szövetkezet tagiénak a leveléből. Meg is írja, hogy azui", akiknek földjük van — s úgylátszik neki is van — »jóhiszemüen« léptek be a szövetkezetbe. Hogy mit ért a »jóhiszemüség« alatt, azt bővebben nem magyarázza meg, de mint leveléből kitűnik, »jóhiszeműségében« ott érte a »ruegrövidítésc, hogv a szövetkezetben a földdel rendelkezők nem élveznek előnyöket a földnélküliekkel szemben Ez a »megrövidítés« pedig abban nyilvánult meg, hogy »most azok a tagok, akiknek nincs saját földjük, ugyanannyi földet kaptak saját megmunkálásra mint azok. akiknek van sajátjuK* Ezek szerint tehát a há'.táji gazdálkodásra juttatott föld nagyságával nincsen megelégedve. Egészen b'zonvr.s, hogv ebben az elégedc'lenséghen benne van az ellenség kez* is Mi sem könrivebb, mint az ilyen szövetkezeti tag alá lovat adni, hogy látod, arra való csak a szövetkezet, ha az embernek valamicskéje van, azt elvegyék ós ugyanolyan senkiházi legyél, mint aki mindig más jóvoltából és kegyelméből élt. Arra való csak a szövetkezet, hogy koldussá tegyék azt is, aki eddigi élete becsületes munkájával valamit összekuporgatott magának. Hát persze, hogyha aztán az ilyen kulák-ideológia: nem egyensúlyozza a jó felvilágosító munka, — ha a szövetkezetben csak egy pillanatra is lankad az öntudatosítás munkája, akkor persze, hogy a serpenyő hacsak átmenetileg is, de az ellenség javára billen. Éppen ezért a szövetkezet tagjai között egy pillanatra sem szabad a felvilágosító és az öntudatosító munkának megszűnnie. A szövetkezeti munka és a szövetkezeti élet minden egyes mozzanatát alapos felvilágosító munkának kell megelőznie. Különösen fontos ez az olyan eseteknél is, mint a háztáji gazdálkodásra juttatott föld nagysága, de ezt megelőzően a harmadik típusú szövetkezet gazdálkodási szabályzatának ismertetése, ami által a szövetkezet tagjaiban tudatosítanunk kell a szövetkezeti gazdálkodásnak azt az alapvető elvét, hogy nem a földből, hanem a földön végzett munkából él meg és hogy népi demokráciánk a Szocializmushoz vezető útunkon valóra váltja az embernek ember által történő kizsákmányolásának megszüntetését azáltal, hogy csak a munka jogosít fel jövedelemre. Ez az elv érvényesül már túlnyomóan nagy mértékben a harmadik típusú szövetkezetben. A harmadik típusú szövetkezetben ia tagok földjeiket a szövetkezetnek közös megmunkálás céljából átadják s a tagokat aszerint jutalmazzák, hogy a haszon nagyobb részét felosztják az elvégzett munka szerint, a kisebbik részről pedig a szövetkezetnek átadott föld bérét annak nagysága szerint fizetik« — mondotta Slánsky elvtárs a CsKP Központi Bizottságának 1950 februárjában tartott ülésén. A gyakorlatban pedig ez azt jelenti, hogy a harmadik típusú szövetkezetben még igenis számításba jön, hogy a tag a szövetkezetbe való belépésekor adott-e át földet a közös gazdálkodásra, vagy pedig nem. Hogy a földek után szétosztásra kerülő juttatás a tiszta jövedelem hány százaléka legyen, erről a szövetkezet közgyűlése dönt. A harmadik típusú szövetkezetekben a tiszta jövedelem túlnyomóan nagyobb részét a végzett munka arányában osztják szét a tagok között. Hogy ez igazságosan történjék, ezért szükséges a munkanormák megállapítása és a munkaegység bevezetése. Mivel a harmadik tjpusú szövetkezetekben a tagok földjeiket közős gazdálkodás céljára átadják a szövetkezetnek, éppen ezért már a harmadik típusú szövetkezetekben a tagok részére háztáji gazdálkodás céljára fél vagy egy hektár földet juttatnak. A háztáji gazdálkodásra adott föld nagysága «azonban egyenlő nagyságú, akár volt az illető tagnak földje, akár nem. A harmadik típusú szövetkezetekben a tagok között a jövedelemben különbség azért, hogy az egyiknek volt földje, a másiknak pedig nem, csak abban nyilvánul meg, hogy az a szövetkezeti tag, aki saját földjét átadta a közös gazdálkodás céljára, az előbb említett arányban a földjei után is részesül a szövetkezet tiszta jövedelméből. Sck helyen összetévesztik a harmadik tjpusú szövetkezetet a negyedik típusú szövetkezettel. Ugyanis a negyedik tjpusú szövetkezetben a jövedelemből való részesedés már kizárólag csak a végzett munka arányában történik és a szövetkezeti gazdálkodás céljára átadott földekért már nem jár juttatás Hiba, hogy legtöbb helyen ugyanezt teszik a harmadik típusú szövetkezetekben is. A Párt nem .azért határozta meg a szövetkezeti gazdálkodás négy típusát, s így a harmadik típusban a szövetkezeti gazdálkodás céljára átadott földekért a jövedelem egy részének a juttrtását, hogv egyes szövetkezetek vezetőségei az egyes típusoknak a gazdálkodási szabályzatát figyelmen kívül hagyják, — hanem Az oroszvárí szövetkezet tagjai leküzdik a nehézségeket és munkájukkal bebizonyítják a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit A CsKP Központi Bizottsága februári ülésének határozatai szerint az oroszvári harmadik típusú EFSz tagjai elhatározták, hogy ez év április 15-ig befejezik a tavaszi munkákat. Annak ellenére, hogy a tavaszi munkákat a kedvezőtlen időjárás cniatt csak március 19-én lehetett megkezdeni és hogy az oroszvári szövetkezet nem rendelkezett elegendő munkaerővel, a tagok szorgalmas munkájukkal a tervezett vetést mégis már április 8-én befejezték. A munkát három 22 tagból álló munkacsoport végezte, 24 ló és 7 traktor segítségével. Tizennégy nap alatt 411 hektárt vetettek be. Ebből 266 hektár árpa, 23 hektár tavaszi búza, 38 hektár zab, 22 Hektár borsó, 4 hektár napraforgó," 12 hektár cukorrépa és 46 hektár takarmánykeverék. A munkacsoportok közüí a legjobb eredményeket Opic János csoportja érte el, amely öt taggal 12 nap alatt 136 hektáron végezte el a vetést. Utána Kocur István csoportja következik, amely hat taggal 126 hektárt vetett be, 14 nap alatt. Végül Gál Lajos II tagból álló csoportja 15 nap alatt 149 hektáros teljesítményt ért el. Hátra van még 30 hektár burgonya és 3 hektár cukorrépa elvetése Amint már említettük, ez a szövetkezet nem rendelkezik elegendő munkaerővel.. A szövetkezeti tagok sokat gondolkodtak hogy lehetne ezt a nehézséget megoldani A burgonyaültetésne Sneider Lajos és Rebró István csoportja újítójavaslatot talált ki. Az ültetést traktorok által vontatott ekével végzik, az egyik a sorokat húzza, a másik pedig betakarja a sorokban elhelyezett burgonyát földdel. A burgonyaültetést egy csövön keresztül végzik. Ez az egyszerű ú jítójavaslat nagyon jól bevált. Nagy munkaerőmeg-takarítást jelent, mert nem kell az embereknek kosalakban hordani az ültetőburgonyát a földön keresztül,, mert a traktor mindezt elvégzi. Az oroszvári szövetkezeti tagok több mint 1000 hektár földön gazdálkodnak. Az új vezetőség megválasztása után minden munka tervszerűen megy. A tagoknak meg vannak a feljegyzési könyveik, a csoportvezetők pedig pontosan vezetik a munkakimutatásokat. Minden szombaton kidolgozzák a következő hétre eső munkák tervét. Az oroszvári szövetkezeti tagok közös szövetkezeti istállójukban 68 szarvasmarhát helyeztek el. Naponta új tagok jelentkeznek, akik. szintén be .akarják adni állataikat a közös állattenyésztésbe, de helyszűke miatt a szövetkezet egyelőre több állatot nem tud közösen elhelyezni. Ezért még ebben az éíben felépítenek egy 150 szarvasmarha befogadására képes új istállót. Ugyanez a helyzet a lovakkal is. A tagoknak összesen 60 "lovuk van. Ebből harmincnéggyel a szövetkezet dolgozik. a többit pedig a földműves raktárszövetkezet rendelkezésére bocsátották. A lovak számára sincs megfelelő istálló. Ezért teljes lendülettel végzik az istálló javítási munkálatokat. Jelenleg a lovak számára és 15 anyasertés számára javítanak istállót. A szövetkezeti tagok tervbe vették a baromfifarm kiépítését is. Erre a célra a Dunaparton szemeltek ki alkalmas helyet. A zöldségtermelési munkacsoport 14 hektáron dolgozik. Ez a csoport Gampel Nándor vezetése alatt a téli időszakban nagyszerű üvegtetöságyakat készített. Jelenleg az öntözőberendezés elkészítésével foglalkoznak. Az ősszel a szövetkezet' tagok bevezetik a gyümölcs- és szöllőtermelést is Az oroszvári EFSz nagyon szépen fejlődik. Ez világos bizonyíték mindenki számára, hogy a szövetkezeti gazdálkodás előnyösebb, mint az egyéni gazdálkodás és hogy megszabadítja a földműveseket a robotolástól. Nagy segítséget nyújt a szövetkezetnek a védnökséget vállalt tájékoztatásügyi megbízotti hivatal. Segítette a szövetkezetet az egész évi termelési terv kidolgozásában, megajándékozta rádió-gramofonnal és mikrofonna! és sok értékes könyvvel. A petržalka! Matador pedig villanymosódát bocsátott rendelkezésre, sőt mi több, a berendezési munkákat is a Matador vég

w zi A természettudományi főiskolának botanikai osztálya 252 órát ledolgozott a szövetkezetben. A bratislavai külkereskedelmi főiskola hallgatói pedig több mint 80 órával, az oroszvári tai nítók pedig 64 órával segítették elő az adminisztrációs munkák rendes vezetését. A nemzetbiztonság tagjai pedig 50 órát dolgoztak le a vetésben. Ez a példás együttműködés hozzásegítette az EFSz-t, hogy minden nehézséget leküzd jön és hogy bátran hcladhasson a szocializmus felé vezető úton. SZITNYIANSZKY PAL. A csallóközcsütörtöki traktorosok már az aratásra készülődnek A traktorosok azokon a traktorállomásokon, amelyek már befejezték a tavaszi munkákat, a Párt üzemi szervezete, a ROH és a CsISz vezetése alatt, úgy szaktéren, mint politikailag készülődnek azoknak a feladatoknak a megvalósítására, amelyek az év további részében rájuk várnak. A csallóközcsütörtöki traktorállomás a tavaszi munkák tervét eddig még a hengerekből és boronákból öszszekapcsolt agregátok is. A csallóközcsütörtöki traktorosok a legnagyobb bizalommal dolgoznak az új gépeken, így pl. sikeresen használták az istállótrágyaszóró gépet. A szövetkezeti tagok is örömmel fogadták ezt az újságot, amikor látták, hogy e gép segítségével lényegesen rövidebb idő alatt el lehet végezni ezt a ím***™ «•»'«• 108.37 százalékra teljesítette. Ezt a traktorosoknak úgy sikerült elérni, hogy teljes mértékben kihasználták a gépeket és hogy észszerűen összeállított agregátokkal meggyorsították a munka folyamát. A csallóközcsütörtöki traktorállomáson 16 vetőagregátot állítottak össze. Van egy-két agregát, amely a mütrágyaszórást végzi. Jól beváltak nehéz munkát, amit ők azelőtt jó egynéhány nap alatt tudtak csak elvégezni. Két ilyen istállótrágyaszóró gépet kapcsoltak be a forgalomba. Amíg a szövetkezeti tagok az egyikre felrakják a trágyát, addig a másik gép a földeken dolgozik. ' Három-öt mázsa istállótrágya szétszórása 15—20 percig tart. Nagyon jól beváltak a burgonyaültetőgépek Is. Ezekkel a gépekkel az éjszakai váltásban is minden nagyobb nehézség nélkül lehet dolgoz-, ni. Hogy a munkát &z éjjeli váltásokban pontosan figyelemmel lehessen kísérni, a gépekre lámpásokat szereltek fel. Pagács Dusán agTonómusnak pontos áttekintése van arról, hogy hol dolgoznak az egyes gépek, milyen mellékfelszereléssel vannak ellátva. KI van dolgozva aria is a terv, hogy mikor, melyik gépet, vagy agregátot kell más áblára átvanra. Az egyik tábláról a másik táblára való átvonást a korareggeli vagy a későesti órákban végzik. A munka jó megszervezése, a pontos és részletes tervezés, valamint a terv teljesítésének rendszeres felülvizsgálása tette lehetővé a csallóközcsütörtöki állomásnak, hogy a tervet teljesítse, sőt túlhaladja. Ferdics József traktoros pl. 190 százalékra, Lúcs Pál pedig 175 százalékra teljesítette tervét. Ma már a csallóközcsütörtöki állomás vetőgregátjait, műtrágyaszórógépeit, boronáit és hengereit a többi traktorállomások kisegítésére kölcsönözhette. A csallóközcsütörtöki traktorosok készülődnek az aratásra. A traktorállomás vezetősége további politikai és szakiskolázást rendez a traktorosok számára. A szakiskolázáson a traktorosokat főleg az önkötöző- és kaszálógépek, valamint a kombájnok kezelésével ismertetik meg. A jó előkészület, jó eredményeket is biztosít. jól tudják ezt a traktorosok. Ezért a legnagyobb szorgalommal sajátítják el az új munkamódszereket és a lehető legtöbbet merítenek a gazdag szovjet tapasztalatokból. az egyes típusokra azért volt szükség, hogy a szövetkezeli gazdálkokodás útjára lépett dolgozó parasztot az egyéni gazdálkodásból fokozatosan átvigyük a legfejlettebb típusú szövetkezeti gazdálkodásba. Nem megy máról holnapra, hogy a kapitalista rendszer és a magángazdálkodás csökevényeivel küszködő földművesből minden átmenet nélkül szocialista embert neveljünk. Mint ahogyan a kapitalizmusból a szociali musra való áttérésre is átmeneti időt kell szánnunk, éppen így az egyes embernél is erre az átmenetre szükség van Ezt a szükséges átmenetet adják meg az EFSz-ek egyes típusai és nagyon fontos, hogy az EFSz-ek szövetkezetük gazdálkodási szabályzatát a CsKP Központi Bizottsága 1950 február ülésén hozott határozatok alapján dolgozzák ki és hogy azt be is tartsák. A III. típusú szövetkezetekben fontos, hogy a III. típus gazdálkodási szabályzatának megfelelően a szövetkezeti gazdálkodás céljára átadott földekért a tagoknak járadékot fizessenek. Ha bármilyen kis összegről is van szó, mindegy, ennek a különbségnek a harmadik és a negyedik típusú szövetkezetek között meg kell lennie. Éppen a harmadik típusú szövetkezetben a jövedelemnek kétfelé oszlásával vannak megadva a feltételek ahhoz, hogy a szövetkezet tagjaival megértessük, hogy eddig sem a földjéből, hanem munkájának gyümölcseiből élt. Ugy kell a felvilágosító munkát végeznünk és a közös gazdálkodás útjára lépett földművest szemléltető példákkal meggyőznünk, hogy rávezessük, tegyen öszszehasonlítást, mikor élt jobban, amikor néhány hold földecskéjén egyénileg gazdálkodott és dolgozott látástól vakulásig, vagy pedig most, a szövetkezetben, amikor fele munkává! jövedelmét a kétszeresére, vagv pedig még többszörösére is emelheti. Hogy pedig ezt elérjük, ahhoz az kell, hogy a felvilágosító munkának a szövetkezetben egy percre sem szabad szünetelnie, hanem kitartó és meggyőző munkával a dolgozó parasztságot rá kell vezetnünk arra az útra, amely mindnyájunk szebb jövőjéhez vezet.