Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-26 / 98. szám, csütörtök

1931 április 28 ÜJSZÖ AZ OSZTÁLYHARCRÓL J. V. SZTÁLIN A SzK(b)P Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának 1929 áprilisi plénumán mondott beszédéből Ml i Buharln-csoport vakságának és fejvesztettségének elméleti alapja? Azt hiszem, hogy e vakság és fej' vesztettség elméleti alapja az a helytelen, nem marxista szempont, amelyből Buharin az országunkban folyó osztályharc kérdését megítéli. Buharinnak arra a nem marxista elméletére gondolok, amely szerint a kulákság belenő a szocializmusba, arra gondolok, hogy Buharin nem érti a proletárdiktatúra viszonyai közt folyó osztályharc mechanikáját. Itt több ízben idézték Buharin „A szocializmushoz vezető út* című könyvének azt a helyét, ahol Buharin arról beszél, hogy a kulákság belenő a szocializmusba. De bizonyos kihagyásokkal idézték. Engedjék meg, hogy ezt a részletet teljesen idézzem. Ez, elvtársak, azért szükséges, hogy bemutassam önöknek, milyen messzire távolodott el Buharin az osztályharc marxista elméletétől. Halljuk csak: Szövetkezeti parasztszervezeteink fö hálózata nem kulák, hanem „dolgozó" típusú szövetkezeti sejtekből fog állani, olyan sejtekből, amelyek belenőnek általános állami szerveink rendszerébe és ilymódon a szocialista gazdaság egységes láncának láncszemeivé válnak. Másrészről, a kulák szövetkezeti fészkek a bankok stb. útján éppen így bele fognak nőni ugyanebbe a rendszerbe; de bizonyos fokig idegen testek lesznek, mint például a koncessziós vállalatok". Egyes elvtársak, amikor Buharin brosúrájának ezt a helyét idézték, valami okból elhagyták a koncessziótulajdonosokról szóló utolsó kitételt Rozit, nyilván azért, hogy segítsen Buharinnak, kihasználta ezt és közbekiáltott, hogy Buharint elferdítik. Holott az egész idézet zamatját éppen a koncessziótulajdonosokról szóló utolsó kitétel adja meg. Mert ha a koncessziótulajdonosokat egy sorba állítják a kulákokkal, s ha a kulákok belenőnek a szocializmusba, akkor mi sül ki ebből? Ebből csak egy dolog sül ki, nevezetesen az, hogy a koncessziótulajdonosok szintén belenőnek a szocializmusba, hogy nemcsak a kulákok, hanem a koncessziótulajdonosok is belenőnek a szocializmusba. (Altalános derültség.) Lám, mi sül ki ebből. Rozit: Buharin azt mondja, hogy „idegen testek". Sztálin: Buharin nem azt mondja, hogy „idegen testek", hanem hogy *bizonyos fokig idegen testek". Tehát a kulákok és a koncessziótulajdonosok „bizonyos fokig" idegen testek a szocializmus rendszerében. De Buharin hibája éppen abban áll, hogy szerinte a kulákok és a koncessziótulajdonosok, habár „bizonyos fokig" idegen testek, mégis belenőnek a szocializmusba. Ilyen sületlenségre vezet Buharin elmélete. Városi és falusi tőkések, kulákok és koncessziótulajdonosok, akik belenőnek a szocializmusba — íme ilyen ostobaságot nem átalt kimondani Buharin. Nem, elvtársak, ilyen „szocializmus" nem kell nekünk. Ezt csak tartsa meg Buharin magának. Eddig mi, marxista-leninisták, azt hittük, hogy egyfelől a város és falu tőkései és másfelől a munkásosztály között kibékíthetetlen érdekellentétek vannak. Ezen alapszik az osztályharc marxista elmélete. Most azonban, ha elfogadjuk Buharin elméletét, amely szerint a kapitalisták békésen belenőnek a szocializmusba, mindez fenekestül felfordul, a kizsákmányolók és kizsákmányoltak osztályérdekeinek kibékíthetelen ellentéte eltűnik, a kizsákmányolók belenőnek a szocializmusba. Rozit: Ez nem igaz, Buharin feltételezi a proletáriátus diktatúráját. Sztálin: De a proletariátus diktatúrája az osztályharc legélesqfcb formája. Rozit: Éppen erről van szó. Sztálin: Buharin azonban azt állítja, hogy a tőkések belenőnek a proletárdiktatúrába. Miért nem akarja ezt megérteni, Rozit? Ki ellen kell akkor harcolni, ki ellen kell akkor a legélesebb formájú osztályharcot folytatni, ha a város és a falu tőkései belenőnek a proletárdiktatúra rendszerébe? A proletariátus diktatúrája arra kell, hogy engesztelhetetlen harcot folytassunk a tőkés elemek ellen, arra kell, hogy elnyomjuk a burzsoáziát és gyökerestől kitépjük a kapitalizmust. Ha azonban a város és a falu tőkései, a kulákok és a koncessziótulajdonosok belenőnek a szocializmusba, akkor szükséges-e egyáltalán a proletariátus diktatúrája, és ha szükséges, milyen osztály elnyomására? Rozit: Éppen arról van szó, hogy BuharinnáJ a belenövés feltételezi az osztályharcot. Sztálin: Látom, Rozit megesküdött, hogy mindenáron szolgálatot tesz Buharinnak. De ez olyan szolgálat, mint a mesebeli medvéé, mert amikor menteni igyekszik Buharint, valójában vízbefojtja. Nemhiába mondják, hogy „a szolgálatkész medve rosszabb az ellenségnél". (Altalános kacagás.) Vagy — vagy: vagy engesztelhetetlen érdekellentét van a tőkésosztály és a munkásosztály kőzött, amely hatalomra jutott s megszervezte a diktatúráját, vagypedig nincs meg ez az érdekellentét és akkor csak egy marad hátra — hirdessük ki az osztályérdekek összhangját. Vagy — vagy: vagy az osztályharc marxi elmélete, vagy az az elmélet, mely azt hirdeti, hogy a tőkések belenőnek a szocializmusba; vagy az osztályérdekek kibékíthetetlen ellentéte, vagy az osztályérdekek összhangjának elmélete. Még meg lehet érteni a Brentano, vagy a Szidney Webb tipusú „szocialistákat", akik a szocializmusnak a kapitalizmusba és a kapitalizmusnak a szocializmusba való belenövését hirdetik, mert ezek a „szocialisták* valójában szocialistaellenesek, burzsoa-Iiberálisok. De nem lehet megérteni azt az embert, aki marxista akar lenni és ugyanakkor azt az elméletet hirdeti, hogy a tőkésosztály belenő a szocializmusba. Buharin beszédében egy ismert Lenin-idézetre való hivatkozással Igyekezett alátámasztani azt az elméletet, hogy a kulákság belenő a szocializmusba. És azt, állította, hogy Lenin ugyanazt mondja, mint Buharin. Ez nem igaz, elvtársak. Ez Lenin durva és megengedhetetlen megrágalmazása. Im* a Lenin-idézet szövege: „Természetesen, SzovjetkdztirsaSágunkban a társadalmi rend két osztály: a munkásosztály és a parasztság együttműködésén alapszik, amelyhez most, bizonyos teltételek mellett, odaengedtük a „nepmanokat", vagyis a burzsoáziát i«" (XXVII. köt. 405. old. 4a). Láthatják, itt egyetlen szó sincs arról, hogv a tőkésosztály belenő a szocializmusba. Itt csak arról van szó, hogy „bizonyos feltételek mellett" a nepmanokat, azaz a burszoáziát is „odaengedtük" a munkások és parasztok együttműködéséhez. Mit jelent ez? Azt jelenti-e ez, hogy éüsmertük annak a lehetőségét, hogy a nepmanok belenőnek a szocializmusba? Dehogy la. Lenin-Idézetet így csak olyan emberek magyarázhatnak, akikből kiveszett a szégyen érzete. A Lenin-idézet értelme az, hogy a burzsoáziát most nem semmisítjük meg, hogy most nem sajátítjuk ki, hanem bizonyos feltételek mellett megengedjük a létezését, vagyis azon az alapon, hogy feltétlenül aláveti magát a proletárdiktatúra törvényeinek, melyek a tőkések szakadatlan korlátozására és népgazdaságunk életéből való fokozatos kiszorítására vezetnek. De ki lehet-e szorítani a tőkéseket é" meg lehet-e semmisíteni a kapitalizmus gyökereit elkeseredett osztályharc nélkül? Nem, nem lehet. Meg lehet-e szüntetni az osztályokat, ha elméitben és gyakorlatban az az állásponrtunk, hogy a tőkések belenőnek a szocializmusba? Nem, nem lehet. Az ilyen elmélet és gyakorlat csak ápolhatja és örökkévalóvá teheti az osztályokat, mert ez az elmélet ellentmond az osztályharc marxi elméletének. Márpedig a Lenin-idézet teljesen a proletárdiktatúra viszonyai közt folyó osztályharc marxista elméletén alapszik. Mi köze lehet tehát Buharin elméletének, mely azt hirdeti, hogy a kulák belenő a szocializmusba, Lenin elméletéhez, mely azt tanítja, hogy a diktatúra elkeseredett osztályharc? Világos, hogy e két elméletnek nincs és nem is lehet semmi köze egymáshoz. Buharin azt hiszi, hogy a proletárdiktatúra idején az osztályharcnak ki kell aludnia és meg kell szűnnie, hogy megszűnhessenek az osztályok. Ezzel szemben Lenin azt tanítja, hogy az osztályokat csakis szívós osztályharc útján lehet megszüntetni, t hogy az osztályharc a proletárdiktatúra viszonyai közt még elkeseredettebbé válik, mint amilyen a proletariátus diktatúrája előtt volt. „Az osztályok megszüntetése — mondja Lenin — hosszú, nehéz, szívós osztályharc műve, s az osztályharc a tőke hatalmának megdöntése után, a burzsoá állam lerombolása után, a proletárdiktatúra megteremtése után, nem tűnik el (miként ezt a régi szocializmus és a régi szociáldemokrácia sekélyes „teoretikusai" képzelik, hanem csak formáit változtatja és sok tekintetben még elkeseredettebbé válik" (XXIV. köt, 315. old. 4b). Ezt mondja Lenin az osztályok megszüntetéséről. Az osztályok megszüntetése a proletariátus elkeseredett osztályharca útján — ez Lenin tétele. Az osztályok megszüntetése az osztályharc kialvása és a tőkéseknek a szocializmusba való belenövése útján — ez Buharin tétele. Mi köze lehet ennek a két tételnek egymáshoz? Buharin elmélete tehát, mely azt hirdeti, hogy a kulákság belenő a szocializmusba, eltávolodás az osztályharc marxista-leninista elméletétől. Buharin elmélete közeledés a katedra-szocializmus elméletéhez. Ebben van Buharin és barátai minden hibájának az alapja. Azt mondhatnák, nem érdemes sok időt vesztegetni arra a buhariní elméletre, hogy a kulákság belenő a szopializmusba, mivel ez az elmélet maga beszél Buharin ellen — sőt nemcsak beszél, hanem kiabál ellene. Ez helytelen volna, elvtársak! Amíg ez az elmélet véka alá volt rejtve, addig megtehettük, hogy nem fordítottunk rá figyelmet: hiszen nem kevés ostobaság akad különböző elvtársak firkáiban! Igy is jártunk el a legutóbbi időkig. De az utóbbi időben a helyzet megváltozott. A kispolgári légkör, amely az utóbbi években megélénkült, kezdett életet lehelni ebbe a marxistaellenes elméletbe és aktuális jellegűvé tette azt. Most már nem lehet azt mondani, hogy ez az elmélet véka alá van rejtve. Buharinnak ez a furcsa elmélete most arra tart igényt, hogy pártunkban s jobboldali elhajlás zászlajává, az opportunizmus zászlajává legyen. Ezért most már nem hagyhatjuk szó nélkül ezt az elméletet. Ezért kötelességünk ezt az elméletet, mint helytelen és káros elméletet, izzé-porrá törni, hogy elvtársainknak, pártunk tagjainak megkönnyítsük a jobboldali elhajlás elleni harcot A dolgozó parasztokból álló lévai szövetkezet jól fejlődik, a kulákoktól hemzsegő nagyodi pedig visszamarad Léván az EFSz a mult év októberében alakult meg és a fiatal szövetkezet példásain végzi munkáját. A szövetkezet tagjai jól tudják, hogy a tavaszi munkák idejében való elvégzése egész évi munkájának az alapja. Éppen ezért minden percet kihasználnak, hogy minél hamarább végezzenek a vetéssel. Mint ahogy a szövetkezet gazdája mondja, a tavaszi munkákkal pár nap múlva végeznek is. A szövetkezetnek vannak még nehézségei, mint pl. a föld egyesítése. Eltüntetni a helyenként látható parcellákat, amik még akadályozzák a gépi munka sikeres alkalmazását. Ezek a parcellák azoknak a tulajdona, akiket a szövetkezet nem fogadott be, vagy ha eleinte be is fogadott, de aztán a legrövidebb időn belül ki is zárta. A város földműveseinek 97 százaléka kapcsolódott be a szövetkezeti munkába. A szövetkezeten kívülállók, vagy kulákok, vagy pedig még nem eléggé felvilágosodott középföldművesek, mint Pszárszki Mihály 14 hektáros középparaszt. PszárSaki Mihály úgy gondolta, hogy ad a fiának egy hektár földet és a fia ezzel az egy hektár földdel belép a szövetkezetbe. A hektár földet aztán úgy is visszakapja, mert minden egyes szövetkezeti tag háztáji gazdálkodásra egy hektár földet kap A szövetkezeti tagok azonban látták a ravaszságot és Pszárszki Mihály fiát kitessékelték a szövetkezetből. A lévai szövetkezet tagjai, valósággal egy család, olyan kölcsönös megértéssel dolgoznak. A szövetkezet minden egyes tagja őrömmel tekint a gyönyörű őszi vetésekre, amelyek helyenként már a 20—25 centiméter magasságot is elérik. A tavaszi munkák is tervszerűen folynak. A munkaerő eleinte kevésnek bizonyult, de ezt a nehézségeit Is leküzdötték úgy, hogy pl. a vetőgépek mellett, eddig három ember dolgozott, most már csaik kettő. Eddig úgy ment a vetés, hogy egy ember vezette a lovat, egy a vetőgépet, egy pedig a vetőgép után ment. Tóth Sándor szövetkezeti tag látta, hogy ez a munkamódszer sok embert igényel ezért elhatározta, hogy egyedül fogja végezni a lóvezető és a vetőgépvezető munkáját is. Tóth Sándor azt mondja: — Ugyanezt a mennyiséget ketten is elvetjük, amit eddig hármain. Annyi csak a különbség, hogy most nagyobb figyelemmel kell dolgozni. Naponta edvetek négy hektár cukorrépát, azonfelül megetetem a lovakat, mert a gyűlésen úgy határoztunk, hogy mindenki saját maga végzi el a gondjaira bízott lovak etetését és ápolását is. Igy aztán naponta három munkaegységet is megcsinálok és mindem munkaegységre 80 korona előleget kapok. Hornyák István már nem éppen fiatal ember, hiszen 71 éves is elmúlt Két hektár földdel lépett a szövetkezetbe. Hornyák bácsi a gyümölcsfa ültetésénél a legmagasabb munkateljesítményt érte el. Amíg a fiatal, erős emberek naponta csak őt gödröt ásnak ki, addig Hornyák bácsi tízet is kiásott. A norma öt gödör kiásása, Hornyák bácsi pedig tízet ásott ki s így minden nap két munkaegységei ért el. Hornyák bácsinak már nem kellene dolgoznia, de azt mondja hogy nem tudja megállni, mikor látja, hogy a szövetkezetnek milyen nagy szüksége van a munkaerőre, hogy ne álljon munkába. Novoszád Ferenc, az állattenyésztésben dolgozik. Mivel azelőtt is nagybirtokon dolgozott, cseléd volt, éppen ezért tudta, hogy a nagybani gazdálkodás sokkal jövedelmezőbb, mint a kisparaszti gazdálkodás. Novoszád Ferencnek és társának, Sebő Antalnak, most 33 tehén és 2 borjú van a gondjaira bízva. Reggel 4 órakor kezdik meg a munkát. Először kihordják a trágyát, aztán következik az első etetés, majd pedig a géppel való fejés. Egy géppel egyszerre két tehenet fejnek. Novoszád Ferenc most visszaemlékezik a mnltra, amikor napi egy pengőért 12—13 tehenet kellett megfejnie kézzel. Amikor a fejést már befejezte, még a kezét «em bírta felemelni. Most pedig felteszi a tehén tőgyére a fejőgép tömlőjét és kényelmesen hallgatja, amint a tej e kannába folyik. Fejés után az állatok újból szecskát kapnak ós aztán megitatják őket. Ezzel aztán be is fejeződik a reggeli munka. Napközben szecskát kevernek, előkészítik a takarmányt, de azért a háztáji gazdálkodásra adott föld megmunkálására is bőven van idő. Délután négy órakor kezdik meg újra az etetést, amely aztán este 7 óráig eltart. Novoszádék minden nap két és fél munkaegységet csinálnak meg, vagyis mindennapra 200 korona előleget kapnak. Azonfelül pedig minden borjú elválasztásáért fejenként 100 koronát kapnak. A fiatal lévai szövetkezetben minden munka a legnagyobb rendben folyik, csak egy dolog nem helyes, mégpedig a könyvelés nem megy ágy, mint ahogy kellene Novodni Gyula, a szövetkezet körrf* velője mindent csinál, csak éppen . könyvelésre marad a legkevesebb ideje. A szövetkezet vezetőségének be kell látnia, hogy egy embert nem szabad ennyire túlterhelni, különösen pedig az olyan fontos munkát végző embert nem, mint a könyvelő. A könyvelő nem azért van a szövetkezetben, hogy a tejcsarnokos szerepét töltse be és egész nap a tejet mérje.' Az Uyen mulasztásokból aztán igen nagy bajok keletkezhetnek. A lévai szövetkezet jó munká iának pontosan az ellenkezőjét tapasztalni Nagyodon. Míg Léván a szövetkezet tagsága kis- és középparasztokból tevődik Ö6sze, Nagyodon a kulákoktól hemzseg a szövetkezet Nagyodon Is a szövetkezetet a kis- és középföldművesek alakították, de a kulák társaság, ahogy megérezte, hogy talpuk alatt ég a főid, azonnal megrohanták a szövetkezetet. A szövetkezeten belül akarták tartani hatalmukat. A kulák társaság szívesen beadta a földjét a szövetkezeti közös gazdálkodásra, mert hiszen munkást, vagy cselédet úgy sem kapott, a földet pedig egyedül nem tudták megművelni. Persze arról mindegyik gondoskodott, hogy marhaállományának csak a lagsilányabbját adja be a szövetke* zetbe. A többit ped'g megtartja magának, hogy majd a szövetkezet úgy is ad számukra takarmányt, vagy ha nem, akkor zsebre vágják a® állatok árát. Például az idősebb Jakab Ernő, úgy vélekedik, hogy pár éven belül ennek a szövetkezeti munkának úgyis vége lesz, akkor aztán újból „Jakab úr" lesz, mint ahogyan azelőtt volt A „Jakab úr" úgy látszik, hogy valami titokzatos hatalomban bízik, ami majd újból lehetőséget ad neki arra, hogy néhány fillérért és egy fazék aludtejért a földjét megműveljék. Vagy nézzük meg Szilvás Arpád 24 hektáros kulák magatartását. Milyen szívveJ-lélekkel dolgozik azon, hogy a szövetkezetet minél hamarább széjjel bomlassza. Szilvás Arpád, hozzá volt szokva ahhoz, hogy ő csak parancsolgasson és most is azt szeretné. Most is jó tanácsokkal segíti a szövetkezetet, de nem a fejlődésében, hanem annak sz étb omlás z t á sá ban. Például a tavaszi vetésnél erőszakkal el akarta hitetni a szövetkezeti tagokkal, hogy a műtrágyát olyan állapotban kell elszórni, hogy az rátapadjon a magra. Ezzel csak azt akarta elérni, hogy a magra rátapadó műtrágyában a mag veszítse el a csíraképességélt. Ilyen tanácsokkal segíti Szilvás Arpád a szövetkezetet. Amikor a járási párttltkárságon Ribár elvtárstól, a járási instruktortól érdeklődtem a nagyodi szövetkezet iránt, ő azt válaszofta, hogy ez egy jó szövetkezet és ő is, meg a nagyodi pártszervezet is úgy gondolja, hogy a kulákok majd megjavulnak és belenőnek a szocializmusba. „A földműves szövetkezeti mozgalom további fejlődése számára — mondotta Široký elvtárs az SzKP Központi Bizottságának ülésén, — komoly veszedelmet jelent a falusi gazdagok nagyarányú részvétele az EFSz-ekben. Ez a burzsoá-nacionalista Hrszák veszedelmes ténykedésének a következménye, melyet a földműves vonalon kifejtett, az 5 ideológiájának következménye, hogy a szövetkezeti fejlődes számára meg kell nyernünk a „köztiszteletben álló gazdát", hogy így megszerezhessük a középföldmüvest is. A falusi gazdagoknak az EFSz-ekben való részvétele azonban helyi szervezeteink azon veszedelmes nézeteinek is következménye, hogy „a mi falusi gazdagunk jő ember", stb. Ebben a helyzetben fokozott mértékben érvényesek Slánský elvtársnak a Központi Bizottságban mondott szaval: „Nem szabad az EFSzekbe beengedni a falusi gazdagokat s ezért mindenütt, ahol az EFSz-ekbe már beengedték, taggyűlést kell ősz. szehívni és megmagyarázni a tagoknak, hogy miért kell végrehajtani a kulákok kizárását." Ezt tartsa szem előtt a lévai járási pártbizottság és a legrövidebb időn belül a kulákoknak a szövetkezetből való kisöprésével teremtsen rendet a nagyodi szövetkezetben. SZARKA ISTVÁN.