Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-25 / 97. szám, szerda

165 ujs7 0 1951 április 21 Bruszó János emléke kötelez Mikor kezdenek már dolgozni a gömörhorkai műszakiak Ahogy végigmegyünk a gömörhor­kai cellulóze-üzem irodáin, mindenhol üres helyiség fogad Azt hisszük, hogy ebben az üzemben nincsenek tisztviselők, nincsenek vezetők. Az üres iroda helyiségekből kilépünk a gyárudvarra. A legközelebbi munkás­tól megkérdezzük, hogy hol vannak a vezetők, mert nem találjuk őket az irodában. Ekkor tudjuk meg, hogy az étkezde helyiségében gyűlésen vannak. Gyor­san az étkezde felé indulunk és ott megtudjuk, hogy a Kassa kerületi pa­pír- ós ceilulóze szövetségnek vezető sége látogatott el az üzembe, hogy az üzemvezetőség, a technikusok és munkások jelenlétében az üzem pon­tos munkatervét megtárgyalják, le­szűrjék a tanulságot, hogy így a fel­merülő hibákat ki tudják küszöbölni és a feltárt hibákon oíkulva, megin­dulhasson az üzembein olyan munka, ami méltóvá teszi a gömörhorkai munkásokat régi multjukhoz. Tudjuk jól, hogy a régi gömörhor­kai munkások még nem felejtették d 1933-at, amikor az üzemet le akarták szerelni és 80 község lakossága több mint 2000 ember vonult fel, hogy megakadályozza az üzem leszerelését. Az öreg munkások emiékeznek arra is, mikor a csendőrök hátulról leszúr­ták Bruszo Jánost és a munkásvér folyt azért, hogy dolgozhassanak. Ezt az emlékeit csak azért idézzük fel, mert sokan már elfelejtették a multat és annak szörnyűségeit. Sokan nem tudják megbecsülni, amit a di­csőséges szovjethadsereg hozott ne­kik. Azt, hogy lehetőség van a mun­kára és az emberi módon való meg­élhetésre. A kassai igazgatóság szavai szállnak, mintha intenének keményen, figyelmeztetően, hogy ez nem mehet így­Az étkezde termében, a technikusok meghunyászkodva nem tudják még megmagyarázni sem, hogy mi az oka a hanyagságuknak. Nem tudnak fe­lelni, hogy miért nem megy a munka­verseny, hogy miért nem kielégítő az űjítójavaslatok száma. Erre nem tud­nak fedetai De Jankovics mérnök az egyik újítójavaslatra rá tudta monda­ni, hogy az halva született valami. És azóta már be is bizonyították, hogy nem is olyan halva született vall az a gondolat, mert az újítója vaslattal sú­lyos ezreket lehetett megtakarítani. Nagyon súlyos szavak, amik itt e!­hangzdttak, de ezek után reméljük, hogy a technikusok nagyabb munkát fognak kifejteni az üzemben. Mikor a kassai igazgatóság felkérte a jelen­levő munkásokat, hogy mondjanak vé­leményt a technikusokról, Máz i István ezeket mondotta: — „Hogyha a technikusok segíte­nék a munkásokat, könnyítenének egy kicsit a munkájukon, nagyobb ered­ményt tudnánk felmutatni. De ha nem lesznek azon, hogy segítsenek a mun­kánkban, nem tudunk semmit elérni." Kovács elvtárs hangsúlyozta, hogy 'Jankovics mérnöktől még semmi se­gítséget sem kapott. Ezelőtt nem woJt mérnök az üzemben, de jobbam ment a munka. Ezekből láthatjuk, hogy mi­íyen munkát végeznek a technikusok . és olyan mérnök, aki a múltban diplo­mát szerzett, de a tudását most nem tudja felhasználni az üzem fejlesztésé­re. Az üzem vezetősége már sokszor felhívta figyelmüket, hogy fejtsenek ki aktívabb munkát, de ez nem hasz­nál semmit. Be kell látni a technikusodnak, hogy M terv nem csak papírra vetett szá­mok és betűk tömege, hanem teljesí­teni való feladat, a munkásokkal Eberhard ifjúsága egységesen harcol a békééit Eberhárdon vasárnap, április 22-én ünnepélyes felvonulással mutatták meg a dolgozók, hogy ők is a béke hívei és hogy ők is tiltakoznak a nyugati im­perialisták háborús tervei ellen. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség helyt szervezetének tagjai kék ingekben zárt sarokban felsorakozva 12 kilomé­tert meneteltek. Az ünnepség során Pusztai elvtárs beszédet intézett a megjelent tömeghez. Az ünnepség befejeztével az ifjak a kultúrházba vonultak és készülődtek az e»ti színi előadásra. Az éberhárdi CsISz-tagok békeme­netteT és kultúrműsorral ünnepeitek és felvonultak azért, hogy szabadon, békésen építhessék Köztársaságunk boldog jövőjét. BUDAI TIBOR teveiezff, Illésháza. A CSEMADOK központi titkár­sága új helyiségekbe költözött és címe: Bratislavu, ul. Červenej Ar­mády 38. sz. Telefonszám a régi (335-96.) együtt dolgozva. Polatrtszký a Kassa kerületi papír- és ceilulóze szövetség elnöke azt mondotta, hogy a techniku­sokra hárul az a feladat,'hogy a mun­kásokat felvilágosítsák az újítások­ról, s az űjítójavaslatok helyes hasz­nálatáról. A gömörhorkai cellulóze-üzem üzemtanácsa sem fordít kellő gondot a munkásak politikai felvilágosítására, főleg e munkásifjúság soraiból kine­velendő új káderek iskoláztatására. A májusi elsejei felajánlások az üzemben olyan gyöngék, hogy való­sággal a semmivel egyenlőek. És ami kötelezettséget vállaltak, azt csak részben teljesítették. A gömörliorkai üzemben a CsISz-szervezet nagyon el van hanyagolva A május elsejei köte­lezettségvállalást, hogy két szerepet eljátszanak, nem teljesítik azért, mert a CsISz al elnöknője, Farkas Margit visszaadta a szerepet érthetetlen okok miatt. Az ifjúsági szervezet alelnök­nője, akinek példát keltett volna mu­tatnia, megakadályozta az ifjúság má­jusi kötelezettségvállalását. Az is nagy hiba, hogy az üzemi tanács, a pártszervezet és a CsISz között nincs szoros kapcsolat. Azt sem tudják sok­szor, hogy dolgozik az üzemi ifjúsági szervezet. Bán elvtárs védnökséget vállalt a CsISz felett, de még nem csinált semmit az ifjúság érdekében. A munkásság sokszor az üzemi ta­nács felhívására sem jelentkezik tan­folyamokra, iskolába. Sokszor a mun­kásság hibája az, hogy az üzemi ta­nács nem tud jó munkát kifejteni. Az élmunkásmozgalomban és a munka­versenyben a technikusoknak,' az iizemitariácsnak és a pártszervezetek­nek együtt kell dolgozniok. Mert csak így lehet az üzemben sikert elérni. Az üzemtanácsnak segítséget kell nyúj­tania a technikusoknak, mert csak így tudják a munkásság széles rétegeit megnyerni a munkaverseny kiszélesí­tésére. Kelemen Béla, A lévai CSEMADOK-csoporf munkájáról A CSEMADOK lé­vai helyicsoportja sze­rencsésen keresi azt a helyes útat, amely bizonytalan tapoga­lódzásbó! kivezet a szocialista kultúra vi­lágosságára. Sok ellentét és vita után műsorra került Földes Mihály: „Mély­szántás" című darabja, amely siker­ben felülmúlta az eddig színrshozott darabokat. Ez a siker jórészben armak köszönhető, hogy az újonnan megszer­vezett lelkes kuKúrbrigádot munkás .káderekből válogatták össze. Léva után Tek. Lužanyban hozták színre a darabot, ahol két előadást tartottak. A falu dolgozó népe hálával és szeretet­tel köszönte meg, hogy végre az étet igazi arcát és nem kitaiáit meséket láthatott. Galántán is meg veit a várt sikert a darabnak, örömmel, hálával búcsúz­tattik el a CSEMADOK lévai kult úr­gát dá ját. Kellemesen lepett meg ben­nünket, hogy i CsISz galántai szerve­zete baráti fogadtatásban részesítette csoportunkat és elősegítette a színmű sikerét. Dokanek Lajos, a CsISz kul­túrreferense, fáradhatatlan munkával segédkezett a színdarab megrendezé­sében. Következő űtunk: Ipolyság-, Losonc, Alsószecse, Tőre éa a környező fal­vak. A darab előadásává mind a CSE­MADOK tagsága, minid a munkásság széles réteg* megbizonyosodott afelől, hogy csak a szocialista kultúráé a jö­vő, a régi rendszer ízléstelen, giccser csúfosan megbuktak, ma már a gyárak és tanyák világa adják a színdarabok hőseit. A következő színdarab, amelyet elő­adunk: Dunajevszkij „Szabad szél" «. operettje lesz. A CSEMADOK lévai színigárdára ellátogat a dolgozó föld­művesekhez, a falvak, városok mun­kásai közé, hogy szocialista kultúrával tegye fczéppé a munka utáni pihenést. HEFFNER SÁNDOR, Léva. tanítónő és Bolyos Dudás Jánosné, a CSEMADOK helyicsoportjának alelnök­nője. A CSEMADOK rappf helyicsoportjának vezetősége. A CSEMADOK vágsellyei járási ak­tíváján a következő határozatot hoz­ták a helyicsoportak kiküldöttei: 1. Egyetértünk a Békevédők Világi­tanácsának berlini határozatával és követeljük, hogv az öt nagyhatalom haladéktalanul kösse meg a békeszer­ződést. 2. Kötelezzük magunkat, hogy min­den helyicsoport odahaza a legmesz­szebbmenő agitációval járul hozzá a lakosság felvilágosításához, hogy tel­jes egészében megnyerjék a falu la­kosságát a béke ügyének. 3. Végül elítéljük a nyugati impe­rialisták háborús törekvését, amely Nyugat-Németország felfegyverzésé­re és a fasizmus felélesztésére irányul. A CSEMADOK vigsellyei járási aktívája, Agitkettős kopogtat • • • Vasárnap délelőtt Borsos néni az ünnepi ebédet készítette. Közben két vendége érkezett. Várta őket, hisz tudomása volt arról, hogy a Nemzeti Arcvonal agitációs kettősei meghívókat fognak szétosztani a májusi ünnepségekre. Borsos néni mosolyogva fogadta őket: — Elmegyek, az természetes, hogy elmegyek, csatlakozom a májust ünneplő nagy tömeghez, — mondotta, mikor Takács elvtárs átnyújtotta neki a meghívót. A tűzhely felől kellemetlen szag terjengett a konyhában. — Odaégett a rántás, — kiáltotta Borsos néni. — Sebaj! Május elsején azért felvonulok, hagy ne égjenek falvaink, városaink, hogy a t amerikai imperialisták gyu jtóbomb ái ne gyújtogassák békés otthonun­kat, hanem béke, egyetértés legyen a. nemzetek között és a világ dolgo­zói egyesüljenek. Chovanec elvtárs mosolygott, Borsos néninek nem kellett sokat ma­gyarázni, miért kell, hogy a dolgozók minél nagyobb számban vegye­nek részt a májusi felvonuláson. — Férjem már a mult köztárs aságban a Pártnak harcos tagja volt, — magyarázta Borsos néni. — Egy gyermekem a fronton vesztette éle­tét, de további öt gyermekem kezei segítik az ötéves terv nagy feladatai­nak teljesítését és ezek a kezek május elsején a proletárok dicső vörös zászlaját fogják vinni és a menetben büszkén fogok menetelni én is. Az agitációs kettős búcsúzót t. Borsos néni kikísérte a vendégeket a kapuig s ott elköszöntek egymás tói. — Viszontlátásra a májusi fel vonuláson! — i Cseszty práci! — mondották az agitációs kettősök. — Találkozunk a májusi felvonulásán. D. V, Az érsekújvári gépállomáson Politikai munkával emeljük a traktorosok teljesítményét Ä CSEMADOK bresztovcei színJ­gárdája nagy sikerrel adta elő Ján Szkalka: „Kecsketej" című színművét. A j<51 szereplő együttes Tarcy és Csilizradvány községekben is színre­hozta » darabot, amely ott is nagy tetszésre talált A nagy siker még jobban megacélozta a színigárda hitét abban, hogy csak igazi szocailista tar­talommal átitatott sziimnövek vezet­hetnek teljes sikerre. PALLPY ZSIGMOND Bresztovce. A CSEMADOK rapjrt helyicsoportja a Zsivenával karöltve szép kultúrműsor keretében Mkegyűlést tartott. A mű­sorban látványos orosz, szlovák népi táncok gyönyörködtették a nagyszá­mú közönséget. Jól szerepelt az isko­lás gyermekek énekkara is. Sinka Gyula hatásos beszédet mondott a béke megvédécének ügyéről. Majd el­határozták, hogy békemenetet rtadea­nek. A* ünnepély siker éhei szép, önzet­ifta munkával járóit hozná Koroaes Az állami gépállomások tevékeny­sége a szocializmus építésében nagy feladatot tölt be a falvakon. Segítő ke­zet nyújt a falu kis- és középparaszt­jaínak és megszabadítja őket azoktól a terhektől, amelyek a kapitalista rendszer alatt nehezeitek vállukra. A kis- és középparasztokmak látástól­vakulásig határtalan nehéz testi mun­ka jutott orsztályrészül a múltban. De a gépek segítségével felszabadultak és felszabadultak igavonó állataik is. De nem minden gépállomás vezetője tar­totta szívügyének, azt a feladatot, amit a szocializmus építése megkíván. Igý volt ez azelőtt az érsekújvári gépállomáson is. Kunderiik András vezette ezt a gépállomást, de vezeté­se alatt a legnagyobb rendetlenség uralkodott. Pazarlások, az alkatrészek és a gépek nem kímélése napirenden voltak. Olyan hanyagul ment a mun­ka, hogy még annyi áttekintésük sem j volt, hogy hánv gép hol dolgozik. A gépek számáról nem volt pontos sta­tisztikai kimutatás, de ugyanúgy nem volf pontosan vezetve az alkalmazottak száma sem. A hibák és fogyatékossá­gok napról-napra növekedtek Kunder­iik András vezetése alatt. Az ő nem­törődömsége folytán a twktoristák el­seje helyett 15-én kapták fizetésüket s ezét t a végsőkig fel voltak háborod­va. Az elvtársak nem bírtak széles látókörrel és nagyon sokáig nem tud­ták megállapítani azokat a hibákat, amelyek gátolták a munka folyamatos menetét. S ezért az üzem összes dolgozói szükségesnek tartották, hogy ez az állapot minél előbb megváltoz­zon. Kunderiik András gépállomásve­zetőt eltávolították állásából és már­cius 29-én Formánek Rudof vette át a gépállomás vezetését. Formánek Rudolf elvtárs vezetése alatt gyökeresen megváltozott az ér­sekújvárosi gépállomá' munkája és fo­kozatosan kezdi visszanyerni azt a vérkeringést, amelyet ma már példá­san vezetnek. Tehát úgy nézett ki az érsekújvári gépállomás a sok hibá­tól, mint egy ember teste, amelyôt a fekély ellepett. — Láttam, hogy nagy a rendetlen­ség, — mondja Formánek Rudolf. A traktoristák tétlenül hemzsegtek az udvaron és ezért át kellett szervezni, bogy a munkaerkölcs megszilárdul­jon. Az átvételnél 397 személy volt s ezt a létszámot lecsökkentettük 60 személlyel és a jó munka megszerve­zésével sikeresebb munkát tudtunk ki­fejteni. Kiküszöböljük azokat a hibá­kat, amelyek a terv teljesítését gátol­ják. Bevezetjük az összes munkahe­lyeken a normarendszert, amelyet az összes munkások helyeseltek, hogy munkájuk után a kiérdemelt fizetésü­ket kapják, meg. Minden munkahelyen kijelöltek felelős vezetőket, akik felel­nek a munka helyes elvégzéséért s a tanácskozáson elhatározták, hogy szi­gorúan ellenőrzik a tavaszi munkála­tokat s ellenőrizve lesznek a váltások, reggel és este, mert azelőtt nagy volt a fegyelmezetlenség. Az első szaka­szon megállapítottuk, hogy reggel 6 órakor a brigád még nem foglalta el munkahelyét és ezért ezt a brigádot felelősségre is vontuk. — Alsójaton szintén hasonló hibákat találtunk, — folytatja Formánek Ru­dolf. — A brigádvezető 3 napon ke­resztül későn járt munkába, de any­nyira laza volt a munkafegyelem, hogy engedély nélkül elhagyta munkahelyét és elment mulatságra. A munkába­érkezést és a munkából távozást az­előtt senki sem ellenőrizte. A brigád­központok rettenetes rossz állapotban vannak. Ahol a legnagyobb rendetlen­ség uralkodik, Tardoskedden és Ud­vardon, az üzemanyag künn van a. szabad ég alatt, még csak csűr sincs, ahol az értékesebb anyagot le lehetne rakni, természetes, a brigádvezetők az anyagért így nem felelhetnek. A brl­gádközpontok nem voltak elégségesen berendezéssel ellátva, még azzal sem, ami legfontosabb volt, jéldául székkel, asztallal, mosdótállal. Az alkalmazot­tak létszáma nem volt könyvelve pon­tosan, de még az sem volt pontosan könyvelve, hogy melyik alkalmazott mikor s egyáltalán kapott-e szabadsá­got, s most az alkalmazottak kérik a ki nem vett szabadság anyagi meg­térítését. A gépállomás dolgozói s-e­retnének világos képet kapni arról, hogy Kunderiik András vezetése alatt a könyvelést hogyan vezették, különö­sen a kiadott munkaruhákról és hason­ló dolgok ól, amelyekben 5 intézke­dett. Az alkalmazottak fontosnak tart­ják, hogy ezt az ellenőrzést a legrövi­debb- időn belül hajtsák végre. Formánek Rudolf ezeket mondja: — Sok akadályt és rendetlenséget kellett eltávolítani, hogy a tavaszi munkát időben el tudjuk végezni. At kellett helyezni a mechanikai javító­műhelyt az új állomásra, ami nehézsé­gekbe ütközött, mert az új állomáson az áram bevezetése csak 1952. évre volt tervezve s hogy a munka zökke­nőmentesen haladjon, szükségesnek tartottuk az áram ideiglenes beveze­tését. Beszereztünk pótalkatrészeket és elősegítettük 30 százalékkal a trakto­rok javítását, mert nagyon el voltak hanyagolva, azonkívül megjavítottuk mindazoknak a traktoroknak a világí­tó berendezéseit, amelyek két váltásra dolgoznak. Beszereztünk egy villanyos gyalugépet és egy szalagfűrészt, hogy a cséplőgépeket is minél előbb ki tud­juk javítani, összeállítattunk egy bi­zottságot, amely a villany hajtású gé­peket és traktorokat, cséplőgépeket fogja felvásárolni a magántulajdono­soktól. Az érsekújvári gépállomás dol­gozói kötelezettséget vállaltak május elseje ünnepségére, hogy ezzel is ki­fejezzék a békéhez való ragaszkodá­sukat. Jobbat, többet termelünk, a békéért harcolunk A nadabulai bányaüzem munkásat elhatározták, hogy szombaton is teljes műszakot fognak ledolgozni. Az üzem dolgozói tudatában vannak a szocializmus építése jelentőségének s azért emelni akarjuk termelési fel­adataink teljesítését. Azt akarjuk, hogy gyáraink minél több aratógépet, traktort nyújtsanak földműveseinknek, az EFSz-eknek. Figyelemmel kísérjük az EFSz-ek fejlődését és szívügyünk­nek tekintjük a tervezett feladatok időelőtti teljesítését, amivel emeljük életszínvonalunkat és szilárdítjuk a világbékét. BAJCER ISTVÁN munkáslevelezSc Rozsnyói

Next

/
Thumbnails
Contents