Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-24 / 96. szám, kedd

4 UJSI0 1P51 Április 24 .Az egyéni kiválasztás - a tagfelvétel legfontosabb e^ve Az SzK(b)P tapasztalafaiból A Bolsevik Párt fejlődésének minden időszakában éberen őrködött so­rainak ťsztasága felett, ádandóan szabályozta a., új tagok felvételét, s azo­kat választotta kí, akik méltók voltak arra, hogv zászlaja alatt harcoljanak. A Párt a Nagv Októberi Szociális ta Forradalom után megkülönböztetett figyelemmel fordult növekedése szabá Ivozásának kérdései felé. Amikor a Bolsevik Párt vezető párt lelt, meg kellett látni azt a veszélyt, hogv idegen ingadozó elemek férkőz­nek soraiba. V. I Lenin többízben rá­mutatott. hogy „a karieristák és jött-mentek feltét­lenül igyekszenek a kormányzó­párthoz csatlakozni. Itt-ott karieris­ták, kalandorok furakodnak közénk, akik felvették a kommunista nevet és becsapnak minket, akik azért lo­pództak be közénk, mert a kommu­nisták most hatalmon vannak." A7 1919-es év márciusában lezajlott Vili Pártkongresszus határozata ki­mond iá: .,A Párt számszerű növekedése csak tnnyiban progresszív, ameny­nyiben a város és a fali egészséges proletár eleme : kerülnek be a Párt soraiba". A XI Pártkongresszus elhatározta a tagfelvétel feltételeinek megváltoz­tatását. Az új felvételi rendszer ka­tegóriáit. a belépők szociális összeté­tele szerint állapították meg. Az új rendszer bevezette azt. hogy a magasabb pártfórumok jóváhagyják az alapszervezeteknek a tagfelvételre vonatkozó döntéseit. Meghosszabbították a tagjelöltség idejét és magasabb követelményeket támasztottak az ajánlók számával és párttagságuk ideiével szemben. A kongresszus jelentősen korlátozta olyanok felvételét, akik más pártokból léptek ki. Az 1925-ben lezajlott XIV. és az 1934-ben lezajlott XVIII pártkongresz­szus újább változtatásokat eszközölt a szervezeti szabályzaton Az SzK(b)P szervezeti szabályza­tának egyik legfőbb követelménye az. hogv az új tagokat kizárólag egyéni elbírálás alapján lehet felven­ni. A Párt megingathatatlanul ra­gaszkodik ehhez az elvhez é? csakis a? egves jelöltek külön-külön való előzetes megvizsgálása után kerül­het sor tagfelvételre. A Központi Bizottság ugyanezt t a követelményt domborította ki 1924­ben. ,,A munkapad mellett dolgozó mun­kások felvétele a Pártba" című határozatában a lenini behívó ideién, amikor a munkások Lenin ha­lála után az^al bizonyították be Lenin eszméihez való ragaszkodásukat, hogy tömegesen léntek be a Pártba. A Párt minőségi összetételének javí­tása azonban nemcsak a tagfelvétel szabályozásával történt, hanem a Párt sorait rendszeresen megtisztították a méltatlan és bomlasztó elemektől. A párttagok els" általános iegyzék­befoglalását (felülvizsgálatát) a VIII. Pártkongresszus határozata alapján 1919-ben végezték el. amikor külön­leges ellenőrző rendszabályokat fogana­tosítottak azokkal szemben, akik 1917. októbere után léptek be a Párt sorai­ba A későbbiek folyamán 1921-ben, 1924-ben és 1933-ban is tartottak álta­lános és részleges felülvizsgálatokat. A párttisztítást szabad pártnapokon pártonkívüliek ielenlétében különleges bizottságok végezték. A pártonkívüli munkások segítsége — írta Lenin — rendkivül fontos volt a Párt szempont iából „Megtisztítani a Pártot, számolva a pártonkívüli dolgozók véleményével, nagv dolog, amelv komoly eredmé­nyeket fog hozni Az ilven párítisz­títás a Pártot az osztálvnak sokkal erősebb élcsapatává teszi, mint ami­lyen eddig volt Olvan élcsaoattá, amelyet szorosabb kapcsok fűznek össze az osztállyal, amelv jobban tud ia az osztályt, rengeteg nehézség és veszély közepette győzelemre ve­zetni. Lenin rámutatott arra. hogv a pár­fonkívül' dolgozók rendkívüli érzé­kenységgel veszik észre a különbséget egyrészt a becsületes és odaadó kom­munisták. másrészt azok között, ak'k undort keltenek az emberek! en. Mindezek az intézkedések arra irá­nyultak. hoev megakadályozzák ide­gen és ellenséges elemek befurakodá­sáf a Párt soraiba Később, amikor a Szovjetunióban végleg győzedelmeskedett a szocialista rendszer, megvalósult a szovjettársr­dalom erkölcsi és politikai egységének szilárd alapja a Pártba való felvétel rendiét újból megváltoztatták. A XVIII. Pártkongresszus új felvétel! szabályokat állapított meg, melyek egyformán érvényesek voltak a Pártba belépők számára, függetlenül -«ttól, hogy a munkásokhoz, a parasztokhoz, vagy az értelmiséghe. tartoztak. £z úi felvét leknek meg'elelően az SzK(b)P - •> -' :ba belépő három ol-an párttag ajánlását nyuitja be. aKik leg­kevesebb három éve tagjai a Pártnak és legalább egyévi közös munkából is­merik az illetőt. A jelöltek egyéves ielöltidőt töltenek ki. Az egyforma tagfelvételi feltételek megállapítása nem azt jelenti, hogy a Párt csökkentette a belépőkkel szem­ben támasztot követelményeket. Sztálin elvtárs a XVIII. Kongresz­szuson ismételten hangsúlyozta. hogy az új tagfelvételeknél érvény­ben marad az egyéni kiválasztás elve. Sztálin elvtárs feladatul tűzte a Párt elé minőségi összetételének további javítását. A pártbizottságok, a gyárak és üzemek, a kolhozok és szovhozok alapszervei, Sztálin elvtárs útmutatá­sa alapján szigorúan őrködnek a Párt sorainak tisztasága felett A Pártba csak a legjobb, az élenjáró, kipróbált en bereket választják ki, akik méltók arra, hogy a Kommunista Párt tagjá­nak megtisztelő címét viseljék. A CSEMADOK HÍREI A haladószellemű filmek tanulsága Ml, a CSEMA­DOK kultúrpolitikai iskolájának hallga­tói, rövid hát hét alatt szeretnénk el­sajátítani a szocia­lista kultúra helyes alkalmazását, ezért minden alkalmat meg is ragadunk ta­pasztalatszerzésre. Éppen ezért nagy segítségünkre volt a magvar filmfesz­tivál Bratislavában. Gyönyörködtünk a magyar filmekben, amelyek nemcsak szórakoztatnak, hanem munkánkban is nevelő hatásukkal támogatnak bennün­ket. Megnéztük a »Kis Kata házassága* és a »Dalolva szép az élet« című filme­ket. Nem csoda, hogv nagy az érdeklő­dés irántuk, hiszen olvan tanulságos filmek ezek, milyeneket nem mindig le­let látni. A »Kis Kata házasságáéból megta­nultuk, hogy milyen türelemmel kell dolgozni egv népnevelőnek és hogy nemcsak a munkahelyén, hanem oda­haza is be kell töltenie hivatását Lát­tuk, hogy miiven lakást kap ma egy munkás, amilyenről azelőtt álmodni sem mert volna És a munkahelyén is mennyivel más a helyzete, amikor tud­ja, hogy miért dolgozik De megmutat­ta a film azt is, hogv az osztályellen­ségnek ne higyjünk, mert ez minden al­kalmat megragad szabotálásra és aho! teheti, romboló munkát fejt ki És lát­tuk. hogy a nők nemcsak egyenjogú ál­lampolgárok lettek, hanem a mukából is éppúgy kivehetik a részüket, mint a férfiak. Kis Kata példája megmutatta, miiven szép eredményeket tudnak el­érni, ha csak egv kis akarat van ben­nük. A dolgozó nö egyszerre két célt érhet el: először is emeli a saját élet­színvonalát, másodszor az egész tár­sadalomnak segít a szocializmus épí­tésében, amivel nem utolsó sorban a világbéke megszilárdításához is hozzá járul. Ugyancsak tanulságos volt a »Dalol­va szép az élete című film is Kivilág­lott belőle, hogy a reakció minden szal maszálba belekapaszkodik, ha ezzel akadályozni tudja a fejlődést Ezért iparkodik még a zenébe is belevinni az ő régi, elavult stílusát Amikor ma ne­künk minden téren újat kell produkálni, a zenében sem maradhatunk el Nem a régi altató dalokat kel! énekelnünk, ha­nem a munkába lendítő víg dalainkat, haladó szellemű indulóinkat és béke­kórusainkat Ugyanebben a filmben láttuk, hogy a reakció a zenét is a munka lazításá­nak és a munkások közötti viszály szi­tásának szolgálatába állította, hogy a termelésben így kárt tegven Nekünk népnevelőknek és minden haladó szel­lemű munkásnak az ilyen fondorkodó karnagyok ellen harcot kel! indítanunk Ne terjesszük Amerika bolondos és maskarás táncait, hanem a mi igazi né­pi táncainkat. Sokszor nem is tudjuk, miiven ölő hatása van főleg a fiatalok­ra az ilyen rossz erkölcsű táncnak, amelv mögött mindig a reakciónak va­lamilyen ármánva bújik meg. Ajánlom, hogv aki csak teheti, nézze meg ezt a filmet, s ha megnézi, figyel­ie meg jól a tartalmát, meg az értelmét és vonja le a belőle meríthető tanulsá­gokat. Csandal István A CSEMADOK kultúrpolitikai Isko Iájának hallgatói nagy érdeklődéssel indultak Bratislavába, hogy megnéz zék a »Kis Kata házassága* című úi magvar filmet Ott álltunk a Hviezda mozi előtt és mikor az előző előadás ról kifelé jöttek a nézők, innen és nnnan is hallottuk: »ebből aztán tanulhat­tunk!* Megszólal a csengő, tologunk befelé A moziterem ünnepélvesen van fel díszítve, jobboldalon Sztálin elvtárs haloldalon Gottwald elvtárs, a középen Rákos elvtárs képét látjuk Megkezdő dik a vetítés Mozdulatlanul, tágra nvi­tott szemmel nézzük a vásznon pergő képet. Kis Kata házasságából meg tanulhattuk különösen mi fiatalok, ho gyan kell dolgozni a gvárakban, ho gyan kell a nehézségeket legvőzni s a szocializmus építését meggyorsítani Arra is oktat bennünket, hogv éberek legyünk, a reakciós üzemvezetőket lep­lezzük le és ne tűrjük a termelés gyors fejlődésének megakadályozását. Mikor végignéztük a darabot és me gyek kifelé, odajön hozzám Vajda elv­társ Ezt mondja: — Te, ilyen szép és tanulságos fil­met keveset láttam. — Bizony, elvtársam — mondom — én is kevés hasonlót láttam De ez­után már csak ilveneket fogunk látni A szocializmus felé haladó Magyaror­szág ilven filmeket fog készíteni. Míg mi beszélgettünk, a többiel^l lemaradtunk Hogv időnket kihasznál­juk, elmegyünk a Tátra-moziba, ahol a sDalolva szép az élet« van műsoron Ebből is tanultunk Útmutatást kap tunk, hogy a népnevelőknek hogyan kel! harcolniok az ellen a régi kapitalis ta kultúra ellen, amelynek nem a nép tömegek nevelése, hanem butítása volt a törekvése. A skarmester úr« dalárdá ját a tömegektől teljesen idegen éne kekre tanította. Voltak azonban éber elvtársak, akik leleplezték ezt a reak­ciós zenés mesterkedést és meggyőzték a munkásokat arról, hogy nekik más­féle zene és énekkultúra való Átálltak új dalárdába, ahol népi és forradalmi dalokat tanultak Ennek meg volt aztán a látszatja a munkahelyen is Mindenki vidáman, gyorsan és öntudatosan dol­gozott. Ezt a filmet nagyon ajánlhatom az aktív kultúrmunkásoknak s minden dolgozónak is, mert a film munkájuk ütemét előre fogja lendíteni Hazafelé indultunk autóbuszon. Mi kor befelé jöttünk Bralislavába, min denki énekelt. Most nem daloltunk, ha­nem vitatkoztunk a filmekről Minden kinek akadt problémája, amelvet kap­csolatba tudott hozni a látottakkal Tapasztalata, vagv élménye volt, ame Ivet családi körben vagv népnevelő tö megtnunka folyamán szerzett. Mikor hazaértünk, a vita akkor sem szakadt meg, a szobákban is tovább folyt. Csak éjfélután tértünk nyugovóra. Kerekes István Román mtrakásíiők irlák a szovjet asszonyoknak... „Nagy örömmel vettük leveleteket. Annak a csodálatos barátságnak újabb bizonyítéka ez amely népeinket a nagy szoviet néppel összefűzi. O abb bizonyítéka annak a nagv felelősség­nek, melyet a szoviet emberek érez­nek a világ békéiének fenntartásáért. Az a kérdés, melyet ti magatok na­ponként feltesztek: „Mit tettem ma a békéért?" lelkesít' a mi munkánkat is. A béke megvédésének gondolatától áthatva iavitiuk mi is állandóan mun­kamódszereinket. A ti példátok nyo­mán vezettük be a menetelő munka­módszert Vannak munkánőink, akik egyszerre 1178 orsón dolgoznak a mi számunkra ez nagy sikert 'elent. Ugyanakkor minőség' és takarékossá­gi brigádokat szerveztünk. Sikerült a Hulladékéit nyolc százalékkal csökken­teni, a minőségi indexet 54 százalék­ról HO százalékra emelni. De tudiuk, hogv nem elégedhetünk meg eddigi eredményeinkkel Felada­taink ú i erőfeszítéseket. úi teliesiímé­nveket követelnek tőlünk. Példátok nyomán, drága elvtársnők, gondosko­dunk róla. hogv a kérdés ..Mit tettem ma a békéért?" állandóan élien bri­gádjaink gondolataiban. Köszönjük leveleteket s kérünk ben­neteket ír iátok nekünk ismét, közöl­jétek velünk munkamódszereiteket, hogy azokat gyárunkban alkalmazni tudjuk A Szovjetuniónak, nektek, "zoviefembereknek köszönjük eddigi sikereinket s a ti segítségetekkel "Difink hazánkban a szocializmust. ÜJ és úi sikpreket kívánunk nektek 0 kommunista társadalom felépítéséért, « békéért és az emberiség haladásáért ,>pcr 7 Pff rmirMtokho7 " w w mt ww wHmMtMwimm nwwtw F E f. H IV A S A Csehszlovákia! Szovjefbarátok Szövetsége Szlovákia! Bizottságának Titkársága kéri a CsSzSz hely' és üze­mi szervezeteit, hogy 3 lehető leg­gyorsabban ielentsék be járási biznft­ságuknak, számszerint hány magvar szöveggel nyomtatott igazolványra lesz szükségük 3 CsSzSz tagsági iga­zolványainak úi igazolványokra való kicserélésénél. Felkérfük a CsSzSz Járás! Bizottsá­gait. hogv címünkre, a Csehszlovákiai •Szovjefbarátok Szövetsége, Szlovákiai Bizottság Titkársága, Bratislava. Hor­kého 17, ez év április 25-ig jelentsék be, hánv űi magyar szöveggel nyom­tatott igazolványra lesz szükségük. Sz'mítani kel! arra is, hogy ez é\? őszén a „Csehszlnvák-Szoviet Barát­ság Napiai" alatt tagtoborzás' akciót 'ndítunk. melvnek keretéhen nagy­számú új fagot szerzünk a magyar nemzetiségű lakosság köréből. II á KIS tlöi Irta: JURIN JANOVSZKIJ A háborúban az egyik harctéren I térre, a haza védelmében. A kis falut lévő ezredhez vezényelteK, mint hadi­tudósítót. Borzasztó volt az út oda ; Bőrig áztam a soffőrömmel a zubogó őszi, hideg esőben. Autóm a sikos út­ról az árokbá* futott, alig tudtam a soffőrömmel onnan kivezetni. Dühö­sen zúgott, dohogott a motor, hányta a sarat az autó négy kereke. Amikor nagykeservesen sikerült elindítanunk az autót, alig mentünk egy kilométert, újból kezdődött az egész. Autólám­páink nem égtek, nem gyujtottuk meg, nehogy a német éjszakai repülők észrevegyenek bennünket. Végre, ke­serves utazás után, elérkeztünk az ezredtörzshöz. Megérkezésünk napja támadás elő­estéje vo!t. Nagy volt a sürgés-foi ­gás, készülődés! Megkértem a pa­rancsnokot hogy még az éjjel indítson útnak a századhoz, hogy már kora reggeltől, a támadás kezdetétől kellő időbéh tudjak tudósítást küldeni szer­kesztőségemnek Ljénooska vállalko­zott, hogy elkísér engem a századhoz. Elindultunk. Liénocska bámulatos biz­tossággal és könnyedséggel rótta az útat a vaksötét őszi. csendes pinká­ban. Alig tudtam nyomában maradni Az egyik fánál megálltunk, egv kis pihenőt tartva — Itt egy sír van! — szólt tompa hangon Liénocska és a sntf ;ben egv esővízzel teli árokfé'ére mutitott. — Ki fekszik itf? — kérdez­tem. megérintve gyengén Liénocska vállát -- Npm tudom, mi volt a neve. pedig megkérdezhettük volna tőle, amikor még élt — felelte Liénocska. fátyolozott hangon — Ta!.'!! val; mi bai át ja volt? kér­dezter Ljénocskát. Liénoes'-a sóhaitott egyet, aztán el­mondta, hogy ki fekszik ott. — Élt egyszer egy fiúcska — kezd­te e! T.iénocska — egv Vis faluban. Kiev körül /Míg járt az iskolába a fiúcska, kitört a háború Mé=apia be­vonult katonának, aztán ki a harc­elfoglalták a németek, éjjel-nappal száguldottak motorkerékpárjaikon. A kis fiú mostohája nem akarta eltartani őt s elküldte hazulról, hogy másnál keresse meg a kenyerét. Szomorúan ment el hazulról a kis fiú Első útja a kolhozvezetőséghez vezetett, ott be akarta panaszolni mostoháját, de ott egy idegen bácsi azt mondta neki, hogy már nincsen kolhoz, menjen, ahova akar. Ezután az óvoda épületébe ment a kis fiú. De ott a német „köz­ségi gazdasági főnök" lakott, az óvo­dába járó gyerekeket ismeretlen hely­re vitték. Ezután a községi tanácshoz fordult a kis fiú. Ott a tanácsépületben váöidegen emberek fogadták és meg­magyarázták neki. hogy már nincsen községi tanács, hanem katonai ható­ság működik a tanács helyett. A fiúcska, az utcán — amint a régi mesékben van — találkozott egy né­nivel, aki őt magával vitte, enni adott neki. megfoltozta ingét, ruhácskáját. Másnap egy másik néninél volt, ugyanígy a kis fiú. Fbbö! azután meg­értette a fiúcska, hogy a szovjetható­ságok nem szűntek meg a valóságban, h'áha aka rta azokat a megszálló né­mpf katonaság kiírtán!. F.gv idősebb iskolás fiú vászontáskát aiándékozott a fiúcskának. Volt megélhetése, isme­retlen felnőttek gondoskodtak róla. amint az árvákról szó ' ť mesédben van Partizán akart lenni a kis fiú. de a r>arti7ánok egyelőre még nem vették fe! maguk közé. azt mondták neki, hogy még nőjön s erősödiék egy ki­csit. A földalatti mozgalom egvik vezéré­hez került a fiúcska, egy idősebb asz­taloshoz .Tákov asztalos alaposan szemügyre vette a fiúcskát, '.érdire ültette, megsimogatta « ízt mondta nek. hogy maradion nála. «míg az édesapja visszajön a háborűhő! A fiú-ska prre Halkan a' asztalos fülébe súgta, hogy 5 elmegy a nagy Sztálin­hoz, de ez köztük maradjon, mint ti­tok. Tetszett a fiú ötlete az asztalos­nak, de azt tanácsolta, hogy ezt a ter­vét ne tartsa a fiú titokban, hanem mondja el mindenkinek. így is lett. A falu népe tudomást szerzett erről s az emberek egymás után adták át leve­leiket a nagv Sztálinhoz, hogv azokat vigye el a fiúcska, hadd tudja meg Sztálin, a nép atyja, hogy az emberek szeretik őt s bíznak benne s nem fél­nek az ellenségtől, hanem keményen, elszántan harcolnak ellene. A kis fiú a leveleket az iskolatás­kájába tette és elindult az ellenségtől megszállt területen. Sztálinhoz, aki az ő atvia is Híre ment ennek s minden­hol támogatták a szovjetemberek a bátor kis fiút Nvomában egyre job­ban és jobban erősödött a oartizánok tevékenykedése. a földalatti mozgalom is, s ahol még nem volt ilyen, ott meglepetésszerűen feltámadt ez a mozgalom. Bátrabbak. elszántabbak lettek az emberek — A fiúcska eljutott a harctérig. Ott, e környéken azonban már nem laktak békés emberek és így nehe­zebb s körülményesebb tett a fiúcska útja. Eledele az " elhagyott kertekből szedett krumpli volt, a németektől fel­gyújtott kunyhók parazsánál melege­dett. öreg futóárkokban húzta meg magát éjjelenként s fázva, összehú­zod z k odva, mint egy gombolyag, aludt. Remegett, nyögött a föld, fénysáv húzódott a front felett Már tanácso­sabb volt, ha elrejtőzött az ellenség elöl. Mert bizony c c!ipa mulatságból az ellenséges katonák célba vettek gyerekeket, állatokat, madarakat is. Elérkezett egy támadás előestéie A kis fiú ijedten nézte a gazdátlan földek felett pe rcenkénti fel-felröppenő rakétákat, majd innen, majd onnan hallotta a német golyószórók katto­gását, A fronf előtti egy'k aknamezőn ár­kászaink átjárókat -.'sináltak Egyszer csak gyermeksóhajtást hallottak Majd nyögéseket A családos katonák a sóhajtozó s nyögő gyerek segitsé. gére akartak menn!. de a parancsno­kuk kiadta a narancsot hogv előbb 37 aknák között' átjárót kel! megr'siná!­niok. Erre azután kijeleltek maguk közül egy árkászt — a legjobb kato­nát az árkászszázadban, — hogy ő menjen a fiú segítségére. A kijelölt árkász az aknák között csúszva­kúszva ment a gyerek segítségére. Nagyon vigyázva csúszott-kíí szőtt, biztos kézzel, mert egy helytelen kéz­vagy testmozdulát felrobbanthat ia ma­ga alatt a lerakott aknáka*- Az aknák között véresen elterülve ta'ált rá a fiúcskára. Egy ellenséges miskagolvó terítette le őt Még élt. Gyorsan be­kö'özte sebét, vállára vette s vissza­felé kúszott vele az aknamezőn. A fiúcska erősen szorongatta kis kezé­ben az ütöff-konott isko'atáskáiát éš elmondta az árkásznak. a megmentő­jének, hogy leveleket visz a szovjet­nép atyjának, a nagy Sztálinnak. Az árkász katona látta, hogy a 'iúcská órái már rrípg vannak szá-nlá'va. Siet­ve kúszott vele az egészségügyi kötö­zöhelvre. Lázálmában Sztálinhoz szólt, s láttuk, akik az ágya körű! álltunk, hogy kinvúitia kis kezét, mintha va­lakinek a kezét fogná meg s Wé' r? aikához húzta, s csókot lehelt a 'eve­gőbe, mintha va'akinek a W*t- búzta volna az ajkához, megcsókolva azt. Bizonvára azt látta lázálmában hogy Sztálin odalép hozzá, megsimogatta őt. a feiét, a lázas kis homlokát Maid rövid időre öntudatra tért. fáidalmak-, ról panaszkodott Észrevett? megmen­tőjét. K'nyuitotta sovány kezét fe'eie. Arcán mosoly villant M. egv-kettőt lélekzett. azután kis szíve örökre meg­szűnt dobogni. Ljénocska befejezte meséiét. Elhall­gatott. A körülállók közül valaki el­mondotta nekem, hogy a kis fiú! a saját édesanja mentette meg. de a fiúcska már nem ismerte meg őt. Az apa 3 temetés után nyomban a harc­térre indult és száz ember helyett har­colt az ellenség ellen, aki lelőtte az 6 kis fiát. A kopott iskolatáskát, amelyben a Sztálinhoz írt levelek voltak, repülő­gépen továbbították Moszkvába, a szovietnép sty'ához: a nagy Sztá­linhoz ... Ez voft a bős kisfiú életének és ha­lálának története Sztálin is ejtett ér­te egv könnvet..És a nép is szivébe zárta emlékét.....

Next

/
Thumbnails
Contents