Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)
1951-04-24 / 96. szám, kedd
4 UJSI0 1P51 Április 24 .Az egyéni kiválasztás - a tagfelvétel legfontosabb e^ve Az SzK(b)P tapasztalafaiból A Bolsevik Párt fejlődésének minden időszakában éberen őrködött sorainak ťsztasága felett, ádandóan szabályozta a., új tagok felvételét, s azokat választotta kí, akik méltók voltak arra, hogv zászlaja alatt harcoljanak. A Párt a Nagv Októberi Szociális ta Forradalom után megkülönböztetett figyelemmel fordult növekedése szabá Ivozásának kérdései felé. Amikor a Bolsevik Párt vezető párt lelt, meg kellett látni azt a veszélyt, hogv idegen ingadozó elemek férkőznek soraiba. V. I Lenin többízben rámutatott. hogy „a karieristák és jött-mentek feltétlenül igyekszenek a kormányzópárthoz csatlakozni. Itt-ott karieristák, kalandorok furakodnak közénk, akik felvették a kommunista nevet és becsapnak minket, akik azért lopództak be közénk, mert a kommunisták most hatalmon vannak." A7 1919-es év márciusában lezajlott Vili Pártkongresszus határozata kimond iá: .,A Párt számszerű növekedése csak tnnyiban progresszív, amenynyiben a város és a fali egészséges proletár eleme : kerülnek be a Párt soraiba". A XI Pártkongresszus elhatározta a tagfelvétel feltételeinek megváltoztatását. Az új felvételi rendszer kategóriáit. a belépők szociális összetétele szerint állapították meg. Az új rendszer bevezette azt. hogy a magasabb pártfórumok jóváhagyják az alapszervezeteknek a tagfelvételre vonatkozó döntéseit. Meghosszabbították a tagjelöltség idejét és magasabb követelményeket támasztottak az ajánlók számával és párttagságuk ideiével szemben. A kongresszus jelentősen korlátozta olyanok felvételét, akik más pártokból léptek ki. Az 1925-ben lezajlott XIV. és az 1934-ben lezajlott XVIII pártkongreszszus újább változtatásokat eszközölt a szervezeti szabályzaton Az SzK(b)P szervezeti szabályzatának egyik legfőbb követelménye az. hogv az új tagokat kizárólag egyéni elbírálás alapján lehet felvenni. A Párt megingathatatlanul ragaszkodik ehhez az elvhez é? csakis a? egves jelöltek külön-külön való előzetes megvizsgálása után kerülhet sor tagfelvételre. A Központi Bizottság ugyanezt t a követelményt domborította ki 1924ben. ,,A munkapad mellett dolgozó munkások felvétele a Pártba" című határozatában a lenini behívó ideién, amikor a munkások Lenin halála után az^al bizonyították be Lenin eszméihez való ragaszkodásukat, hogy tömegesen léntek be a Pártba. A Párt minőségi összetételének javítása azonban nemcsak a tagfelvétel szabályozásával történt, hanem a Párt sorait rendszeresen megtisztították a méltatlan és bomlasztó elemektől. A párttagok els" általános iegyzékbefoglalását (felülvizsgálatát) a VIII. Pártkongresszus határozata alapján 1919-ben végezték el. amikor különleges ellenőrző rendszabályokat foganatosítottak azokkal szemben, akik 1917. októbere után léptek be a Párt soraiba A későbbiek folyamán 1921-ben, 1924-ben és 1933-ban is tartottak általános és részleges felülvizsgálatokat. A párttisztítást szabad pártnapokon pártonkívüliek ielenlétében különleges bizottságok végezték. A pártonkívüli munkások segítsége — írta Lenin — rendkivül fontos volt a Párt szempont iából „Megtisztítani a Pártot, számolva a pártonkívüli dolgozók véleményével, nagv dolog, amelv komoly eredményeket fog hozni Az ilven párítisztítás a Pártot az osztálvnak sokkal erősebb élcsapatává teszi, mint amilyen eddig volt Olvan élcsaoattá, amelyet szorosabb kapcsok fűznek össze az osztállyal, amelv jobban tud ia az osztályt, rengeteg nehézség és veszély közepette győzelemre vezetni. Lenin rámutatott arra. hogv a párfonkívül' dolgozók rendkívüli érzékenységgel veszik észre a különbséget egyrészt a becsületes és odaadó kommunisták. másrészt azok között, ak'k undort keltenek az emberek! en. Mindezek az intézkedések arra irányultak. hoev megakadályozzák idegen és ellenséges elemek befurakodásáf a Párt soraiba Később, amikor a Szovjetunióban végleg győzedelmeskedett a szocialista rendszer, megvalósult a szovjettársrdalom erkölcsi és politikai egységének szilárd alapja a Pártba való felvétel rendiét újból megváltoztatták. A XVIII. Pártkongresszus új felvétel! szabályokat állapított meg, melyek egyformán érvényesek voltak a Pártba belépők számára, függetlenül -«ttól, hogy a munkásokhoz, a parasztokhoz, vagy az értelmiséghe. tartoztak. £z úi felvét leknek meg'elelően az SzK(b)P - •> -' :ba belépő három ol-an párttag ajánlását nyuitja be. aKik legkevesebb három éve tagjai a Pártnak és legalább egyévi közös munkából ismerik az illetőt. A jelöltek egyéves ielöltidőt töltenek ki. Az egyforma tagfelvételi feltételek megállapítása nem azt jelenti, hogy a Párt csökkentette a belépőkkel szemben támasztot követelményeket. Sztálin elvtárs a XVIII. Kongreszszuson ismételten hangsúlyozta. hogy az új tagfelvételeknél érvényben marad az egyéni kiválasztás elve. Sztálin elvtárs feladatul tűzte a Párt elé minőségi összetételének további javítását. A pártbizottságok, a gyárak és üzemek, a kolhozok és szovhozok alapszervei, Sztálin elvtárs útmutatása alapján szigorúan őrködnek a Párt sorainak tisztasága felett A Pártba csak a legjobb, az élenjáró, kipróbált en bereket választják ki, akik méltók arra, hogy a Kommunista Párt tagjának megtisztelő címét viseljék. A CSEMADOK HÍREI A haladószellemű filmek tanulsága Ml, a CSEMADOK kultúrpolitikai iskolájának hallgatói, rövid hát hét alatt szeretnénk elsajátítani a szocialista kultúra helyes alkalmazását, ezért minden alkalmat meg is ragadunk tapasztalatszerzésre. Éppen ezért nagy segítségünkre volt a magvar filmfesztivál Bratislavában. Gyönyörködtünk a magyar filmekben, amelyek nemcsak szórakoztatnak, hanem munkánkban is nevelő hatásukkal támogatnak bennünket. Megnéztük a »Kis Kata házassága* és a »Dalolva szép az élet« című filmeket. Nem csoda, hogv nagy az érdeklődés irántuk, hiszen olvan tanulságos filmek ezek, milyeneket nem mindig lelet látni. A »Kis Kata házasságáéból megtanultuk, hogy milyen türelemmel kell dolgozni egv népnevelőnek és hogy nemcsak a munkahelyén, hanem odahaza is be kell töltenie hivatását Láttuk, hogy miiven lakást kap ma egy munkás, amilyenről azelőtt álmodni sem mert volna És a munkahelyén is mennyivel más a helyzete, amikor tudja, hogy miért dolgozik De megmutatta a film azt is, hogv az osztályellenségnek ne higyjünk, mert ez minden alkalmat megragad szabotálásra és aho! teheti, romboló munkát fejt ki És láttuk. hogy a nők nemcsak egyenjogú állampolgárok lettek, hanem a mukából is éppúgy kivehetik a részüket, mint a férfiak. Kis Kata példája megmutatta, miiven szép eredményeket tudnak elérni, ha csak egv kis akarat van bennük. A dolgozó nö egyszerre két célt érhet el: először is emeli a saját életszínvonalát, másodszor az egész társadalomnak segít a szocializmus építésében, amivel nem utolsó sorban a világbéke megszilárdításához is hozzá járul. Ugyancsak tanulságos volt a »Dalolva szép az élete című film is Kiviláglott belőle, hogy a reakció minden szal maszálba belekapaszkodik, ha ezzel akadályozni tudja a fejlődést Ezért iparkodik még a zenébe is belevinni az ő régi, elavult stílusát Amikor ma nekünk minden téren újat kell produkálni, a zenében sem maradhatunk el Nem a régi altató dalokat kel! énekelnünk, hanem a munkába lendítő víg dalainkat, haladó szellemű indulóinkat és békekórusainkat Ugyanebben a filmben láttuk, hogy a reakció a zenét is a munka lazításának és a munkások közötti viszály szitásának szolgálatába állította, hogy a termelésben így kárt tegven Nekünk népnevelőknek és minden haladó szellemű munkásnak az ilyen fondorkodó karnagyok ellen harcot kel! indítanunk Ne terjesszük Amerika bolondos és maskarás táncait, hanem a mi igazi népi táncainkat. Sokszor nem is tudjuk, miiven ölő hatása van főleg a fiatalokra az ilyen rossz erkölcsű táncnak, amelv mögött mindig a reakciónak valamilyen ármánva bújik meg. Ajánlom, hogv aki csak teheti, nézze meg ezt a filmet, s ha megnézi, figyelie meg jól a tartalmát, meg az értelmét és vonja le a belőle meríthető tanulságokat. Csandal István A CSEMADOK kultúrpolitikai Isko Iájának hallgatói nagy érdeklődéssel indultak Bratislavába, hogy megnéz zék a »Kis Kata házassága* című úi magvar filmet Ott álltunk a Hviezda mozi előtt és mikor az előző előadás ról kifelé jöttek a nézők, innen és nnnan is hallottuk: »ebből aztán tanulhattunk!* Megszólal a csengő, tologunk befelé A moziterem ünnepélvesen van fel díszítve, jobboldalon Sztálin elvtárs haloldalon Gottwald elvtárs, a középen Rákos elvtárs képét látjuk Megkezdő dik a vetítés Mozdulatlanul, tágra nvitott szemmel nézzük a vásznon pergő képet. Kis Kata házasságából meg tanulhattuk különösen mi fiatalok, ho gyan kell dolgozni a gvárakban, ho gyan kell a nehézségeket legvőzni s a szocializmus építését meggyorsítani Arra is oktat bennünket, hogv éberek legyünk, a reakciós üzemvezetőket leplezzük le és ne tűrjük a termelés gyors fejlődésének megakadályozását. Mikor végignéztük a darabot és me gyek kifelé, odajön hozzám Vajda elvtárs Ezt mondja: — Te, ilyen szép és tanulságos filmet keveset láttam. — Bizony, elvtársam — mondom — én is kevés hasonlót láttam De ezután már csak ilveneket fogunk látni A szocializmus felé haladó Magyarország ilven filmeket fog készíteni. Míg mi beszélgettünk, a többiel^l lemaradtunk Hogv időnket kihasználjuk, elmegyünk a Tátra-moziba, ahol a sDalolva szép az élet« van műsoron Ebből is tanultunk Útmutatást kap tunk, hogy a népnevelőknek hogyan kel! harcolniok az ellen a régi kapitalis ta kultúra ellen, amelynek nem a nép tömegek nevelése, hanem butítása volt a törekvése. A skarmester úr« dalárdá ját a tömegektől teljesen idegen éne kekre tanította. Voltak azonban éber elvtársak, akik leleplezték ezt a reakciós zenés mesterkedést és meggyőzték a munkásokat arról, hogy nekik másféle zene és énekkultúra való Átálltak új dalárdába, ahol népi és forradalmi dalokat tanultak Ennek meg volt aztán a látszatja a munkahelyen is Mindenki vidáman, gyorsan és öntudatosan dolgozott. Ezt a filmet nagyon ajánlhatom az aktív kultúrmunkásoknak s minden dolgozónak is, mert a film munkájuk ütemét előre fogja lendíteni Hazafelé indultunk autóbuszon. Mi kor befelé jöttünk Bralislavába, min denki énekelt. Most nem daloltunk, hanem vitatkoztunk a filmekről Minden kinek akadt problémája, amelvet kapcsolatba tudott hozni a látottakkal Tapasztalata, vagv élménye volt, ame Ivet családi körben vagv népnevelő tö megtnunka folyamán szerzett. Mikor hazaértünk, a vita akkor sem szakadt meg, a szobákban is tovább folyt. Csak éjfélután tértünk nyugovóra. Kerekes István Román mtrakásíiők irlák a szovjet asszonyoknak... „Nagy örömmel vettük leveleteket. Annak a csodálatos barátságnak újabb bizonyítéka ez amely népeinket a nagy szoviet néppel összefűzi. O abb bizonyítéka annak a nagv felelősségnek, melyet a szoviet emberek éreznek a világ békéiének fenntartásáért. Az a kérdés, melyet ti magatok naponként feltesztek: „Mit tettem ma a békéért?" lelkesít' a mi munkánkat is. A béke megvédésének gondolatától áthatva iavitiuk mi is állandóan munkamódszereinket. A ti példátok nyomán vezettük be a menetelő munkamódszert Vannak munkánőink, akik egyszerre 1178 orsón dolgoznak a mi számunkra ez nagy sikert 'elent. Ugyanakkor minőség' és takarékossági brigádokat szerveztünk. Sikerült a Hulladékéit nyolc százalékkal csökkenteni, a minőségi indexet 54 százalékról HO százalékra emelni. De tudiuk, hogv nem elégedhetünk meg eddigi eredményeinkkel Feladataink ú i erőfeszítéseket. úi teliesiíménveket követelnek tőlünk. Példátok nyomán, drága elvtársnők, gondoskodunk róla. hogv a kérdés ..Mit tettem ma a békéért?" állandóan élien brigádjaink gondolataiban. Köszönjük leveleteket s kérünk benneteket ír iátok nekünk ismét, közöljétek velünk munkamódszereiteket, hogy azokat gyárunkban alkalmazni tudjuk A Szovjetuniónak, nektek, "zoviefembereknek köszönjük eddigi sikereinket s a ti segítségetekkel "Difink hazánkban a szocializmust. ÜJ és úi sikpreket kívánunk nektek 0 kommunista társadalom felépítéséért, « békéért és az emberiség haladásáért ,>pcr 7 Pff rmirMtokho7 " w w mt ww wHmMtMwimm nwwtw F E f. H IV A S A Csehszlovákia! Szovjefbarátok Szövetsége Szlovákia! Bizottságának Titkársága kéri a CsSzSz hely' és üzemi szervezeteit, hogy 3 lehető leggyorsabban ielentsék be járási biznftságuknak, számszerint hány magvar szöveggel nyomtatott igazolványra lesz szükségük 3 CsSzSz tagsági igazolványainak úi igazolványokra való kicserélésénél. Felkérfük a CsSzSz Járás! Bizottságait. hogv címünkre, a Csehszlovákiai •Szovjefbarátok Szövetsége, Szlovákiai Bizottság Titkársága, Bratislava. Horkého 17, ez év április 25-ig jelentsék be, hánv űi magyar szöveggel nyomtatott igazolványra lesz szükségük. Sz'mítani kel! arra is, hogy ez é\? őszén a „Csehszlnvák-Szoviet Barátság Napiai" alatt tagtoborzás' akciót 'ndítunk. melvnek keretéhen nagyszámú új fagot szerzünk a magyar nemzetiségű lakosság köréből. II á KIS tlöi Irta: JURIN JANOVSZKIJ A háborúban az egyik harctéren I térre, a haza védelmében. A kis falut lévő ezredhez vezényelteK, mint haditudósítót. Borzasztó volt az út oda ; Bőrig áztam a soffőrömmel a zubogó őszi, hideg esőben. Autóm a sikos útról az árokbá* futott, alig tudtam a soffőrömmel onnan kivezetni. Dühösen zúgott, dohogott a motor, hányta a sarat az autó négy kereke. Amikor nagykeservesen sikerült elindítanunk az autót, alig mentünk egy kilométert, újból kezdődött az egész. Autólámpáink nem égtek, nem gyujtottuk meg, nehogy a német éjszakai repülők észrevegyenek bennünket. Végre, keserves utazás után, elérkeztünk az ezredtörzshöz. Megérkezésünk napja támadás előestéje vo!t. Nagy volt a sürgés-foi gás, készülődés! Megkértem a parancsnokot hogy még az éjjel indítson útnak a századhoz, hogy már kora reggeltől, a támadás kezdetétől kellő időbéh tudjak tudósítást küldeni szerkesztőségemnek Ljénooska vállalkozott, hogy elkísér engem a századhoz. Elindultunk. Liénocska bámulatos biztossággal és könnyedséggel rótta az útat a vaksötét őszi. csendes pinkában. Alig tudtam nyomában maradni Az egyik fánál megálltunk, egv kis pihenőt tartva — Itt egy sír van! — szólt tompa hangon Liénocska és a sntf ;ben egv esővízzel teli árokfé'ére mutitott. — Ki fekszik itf? — kérdeztem. megérintve gyengén Liénocska vállát -- Npm tudom, mi volt a neve. pedig megkérdezhettük volna tőle, amikor még élt — felelte Liénocska. fátyolozott hangon — Ta!.'!! val; mi bai át ja volt? kérdezter Ljénocskát. Liénoes'-a sóhaitott egyet, aztán elmondta, hogy ki fekszik ott. — Élt egyszer egy fiúcska — kezdte e! T.iénocska — egv Vis faluban. Kiev körül /Míg járt az iskolába a fiúcska, kitört a háború Mé=apia bevonult katonának, aztán ki a harcelfoglalták a németek, éjjel-nappal száguldottak motorkerékpárjaikon. A kis fiú mostohája nem akarta eltartani őt s elküldte hazulról, hogy másnál keresse meg a kenyerét. Szomorúan ment el hazulról a kis fiú Első útja a kolhozvezetőséghez vezetett, ott be akarta panaszolni mostoháját, de ott egy idegen bácsi azt mondta neki, hogy már nincsen kolhoz, menjen, ahova akar. Ezután az óvoda épületébe ment a kis fiú. De ott a német „községi gazdasági főnök" lakott, az óvodába járó gyerekeket ismeretlen helyre vitték. Ezután a községi tanácshoz fordult a kis fiú. Ott a tanácsépületben váöidegen emberek fogadták és megmagyarázták neki. hogy már nincsen községi tanács, hanem katonai hatóság működik a tanács helyett. A fiúcska, az utcán — amint a régi mesékben van — találkozott egy nénivel, aki őt magával vitte, enni adott neki. megfoltozta ingét, ruhácskáját. Másnap egy másik néninél volt, ugyanígy a kis fiú. Fbbö! azután megértette a fiúcska, hogy a szovjethatóságok nem szűntek meg a valóságban, h'áha aka rta azokat a megszálló némpf katonaság kiírtán!. F.gv idősebb iskolás fiú vászontáskát aiándékozott a fiúcskának. Volt megélhetése, ismeretlen felnőttek gondoskodtak róla. amint az árvákról szó ' ť mesédben van Partizán akart lenni a kis fiú. de a r>arti7ánok egyelőre még nem vették fe! maguk közé. azt mondták neki, hogy még nőjön s erősödiék egy kicsit. A földalatti mozgalom egvik vezéréhez került a fiúcska, egy idősebb asztaloshoz .Tákov asztalos alaposan szemügyre vette a fiúcskát, '.érdire ültette, megsimogatta « ízt mondta nek. hogy maradion nála. «míg az édesapja visszajön a háborűhő! A fiú-ska prre Halkan a' asztalos fülébe súgta, hogy 5 elmegy a nagy Sztálinhoz, de ez köztük maradjon, mint titok. Tetszett a fiú ötlete az asztalosnak, de azt tanácsolta, hogy ezt a tervét ne tartsa a fiú titokban, hanem mondja el mindenkinek. így is lett. A falu népe tudomást szerzett erről s az emberek egymás után adták át leveleiket a nagv Sztálinhoz, hogv azokat vigye el a fiúcska, hadd tudja meg Sztálin, a nép atyja, hogy az emberek szeretik őt s bíznak benne s nem félnek az ellenségtől, hanem keményen, elszántan harcolnak ellene. A kis fiú a leveleket az iskolatáskájába tette és elindult az ellenségtől megszállt területen. Sztálinhoz, aki az ő atvia is Híre ment ennek s mindenhol támogatták a szovjetemberek a bátor kis fiút Nvomában egyre jobban és jobban erősödött a oartizánok tevékenykedése. a földalatti mozgalom is, s ahol még nem volt ilyen, ott meglepetésszerűen feltámadt ez a mozgalom. Bátrabbak. elszántabbak lettek az emberek — A fiúcska eljutott a harctérig. Ott, e környéken azonban már nem laktak békés emberek és így nehezebb s körülményesebb tett a fiúcska útja. Eledele az " elhagyott kertekből szedett krumpli volt, a németektől felgyújtott kunyhók parazsánál melegedett. öreg futóárkokban húzta meg magát éjjelenként s fázva, összehúzod z k odva, mint egy gombolyag, aludt. Remegett, nyögött a föld, fénysáv húzódott a front felett Már tanácsosabb volt, ha elrejtőzött az ellenség elöl. Mert bizony c c!ipa mulatságból az ellenséges katonák célba vettek gyerekeket, állatokat, madarakat is. Elérkezett egy támadás előestéie A kis fiú ijedten nézte a gazdátlan földek felett pe rcenkénti fel-felröppenő rakétákat, majd innen, majd onnan hallotta a német golyószórók kattogását, A fronf előtti egy'k aknamezőn árkászaink átjárókat -.'sináltak Egyszer csak gyermeksóhajtást hallottak Majd nyögéseket A családos katonák a sóhajtozó s nyögő gyerek segitsé. gére akartak menn!. de a parancsnokuk kiadta a narancsot hogv előbb 37 aknák között' átjárót kel! megr'siná!niok. Erre azután kijeleltek maguk közül egy árkászt — a legjobb katonát az árkászszázadban, — hogy ő menjen a fiú segítségére. A kijelölt árkász az aknák között csúszvakúszva ment a gyerek segítségére. Nagyon vigyázva csúszott-kíí szőtt, biztos kézzel, mert egy helytelen kézvagy testmozdulát felrobbanthat ia maga alatt a lerakott aknáka*- Az aknák között véresen elterülve ta'ált rá a fiúcskára. Egy ellenséges miskagolvó terítette le őt Még élt. Gyorsan bekö'özte sebét, vállára vette s visszafelé kúszott vele az aknamezőn. A fiúcska erősen szorongatta kis kezében az ütöff-konott isko'atáskáiát éš elmondta az árkásznak. a megmentőjének, hogy leveleket visz a szovjetnép atyjának, a nagy Sztálinnak. Az árkász katona látta, hogy a 'iúcská órái már rrípg vannak szá-nlá'va. Sietve kúszott vele az egészségügyi kötözöhelvre. Lázálmában Sztálinhoz szólt, s láttuk, akik az ágya körű! álltunk, hogy kinvúitia kis kezét, mintha valakinek a kezét fogná meg s Wé' r? aikához húzta, s csókot lehelt a 'evegőbe, mintha va'akinek a W*t- búzta volna az ajkához, megcsókolva azt. Bizonvára azt látta lázálmában hogy Sztálin odalép hozzá, megsimogatta őt. a feiét, a lázas kis homlokát Maid rövid időre öntudatra tért. fáidalmak-, ról panaszkodott Észrevett? megmentőjét. K'nyuitotta sovány kezét fe'eie. Arcán mosoly villant M. egv-kettőt lélekzett. azután kis szíve örökre megszűnt dobogni. Ljénocska befejezte meséiét. Elhallgatott. A körülállók közül valaki elmondotta nekem, hogy a kis fiú! a saját édesanja mentette meg. de a fiúcska már nem ismerte meg őt. Az apa 3 temetés után nyomban a harctérre indult és száz ember helyett harcolt az ellenség ellen, aki lelőtte az 6 kis fiát. A kopott iskolatáskát, amelyben a Sztálinhoz írt levelek voltak, repülőgépen továbbították Moszkvába, a szovietnép sty'ához: a nagy Sztálinhoz ... Ez voft a bős kisfiú életének és halálának története Sztálin is ejtett érte egv könnvet..És a nép is szivébe zárta emlékét.....