Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-22 / 95. szám, vasárnap

1951. április 22 119 520 7 retes, hogy a növényi termelés össznövekedése az ötéves terv első és második esztendejében csekély volt. Ennek pedig érthető következménye az volt, hogy az állattenyésztés takarmányalapja megszűkült, ami a mezőgazdasági termelés általános növekedését jelentősen gátolta. Az eredeti ötéves terv az 1953. évre a mezőgazdasági termelés 27.3 százaiékos növekedését helyezte kilátásba az 1948. évhez viszonyítva.A felemelt ötéves terv szerint a mezőgazdasági termelés 1953-ban 64.5%-kai emelkedik, ami az elmúlt évhez viszonyítva 44.8%-os emelkedést jelent, emellett a növényi termelés 48.2 százalékkal, az állattenyésztés 40.7%-kal fokozódik. Világos tehát, hogy az eddigi fejlődéstől eltérően ebben az időszakban fokozottabban kell emelnünk a növényi termelést, mint az állattenyésztést, hogy így megnöveljük saját takarmányalapunkat. Ebben rejlik a mezőgazdasági termelési terv egyik alapvető feladata is. Rohamos növekedés várható az ipari növények termelésében is, így pl. a len vetési területe 1950-hez viszonyítva hatszorosára, és a kenderé megközelítőleg háromszorosára emelkedik. A hústermelés az eredeti tervtől eltérőleg 1953ban egynegyedével, a tejtermelés pedig egyötödével emelkedik. A terv e magas termelési célkitűzésék elérésénél a hektárhozamok lényeges emelkedésével számol. Búzában, tavaly v átlagban 17.1 métermázsát értünk el, 1953-ban 19.2 métermázsát kell elérnünk. Rozsban 15 métermázsáról 17 métermázsára kell emelnünk a hektárhozamot, árpánál a tavalyi 14.2 métermázsáról 18.2 métermázsára, a kukoricánál 22.2 mázsáról, amelyet 1948-ban értünk el (1950ben nagyon rossz volt a termés), 26.7 métermázsa hozamot kell elérni, cukorrépából 222 métermázsa helyett 260 métermázsát, burgonyából az 1948. évi 101.7 métermázsa helyett 130 métermázsát. A többi termények hektárhozamát is lényegesen kell emelni. Az átlagos tejhozamot az 1950 évi eredményhez képest 18.8%-kai kell emelni és az eddigi 1472 liter helyett tehenenként és évenként legalább 1750 litert kell elérni. Ezzel lényegesen túllépjük a háború előtti hektárhozamokat és hasznosságot. A mezőgazdasági termelés fejlődését elsősorban a kiterjedt agrotechnikai intézkedések további gépesítésével segítjük elő, az állami birtokok gyorsütemű kiépítésével és elsősorban a szövetkezeti nagytermelés fejlesztésével. A gépesítést úgy fokozzuk, hogy 1953. évben a termővidékek összföldjének csaknem 70%-át gépekkel fogjuk megmunkálni. Jelentős fejlődést várunk a birkatenyésztésben, amelynek 1953-ban a mai állapotot 131 százalékban kell túlhaladnia. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében, főleg a további esztendők során, nagy jelentőséggel bírnak majd a szárazság elleni intézkedések. A szárazság elleni intézkedések keretében füvesvetésforgók bevezetését foganatosítjuk, ahol a here- é.% lucernakeverékek vetési területe 110.000 hektárt ér el és 1955-ben 205 ezer hektárt. Gyorsan fogjuk folytatni a mezőgazdasági erdősítést, 1955-ig több mint 110 ezer hektár erdősítését fogjuk végrehajtani, szélfogókat 1953-ig 8000 hektáron fogunk elültetni, azaz Szlovákia össz-szükségletének egyötödét fedezzük. Nagyobb öntözőterveket készítünk elő és a Dunának energetikai célokra való kihasználásával kapcsolatosan nagyvonalú öntözőrendszer kiépítése válik lehetővé Dél-Szlovákia széles területein. B felértés A ipari és mezőgazdasági termelés meggyorsított fejlődését a beruházási tevékenység jelentős kiterjesztése is lehetővé teszi. A beruházások térfogata Szlovákiában eddig is gyorsan emelkedett. A kétéves tervben elért átlagos évi beruházásokkal szemben az 1949-es évben megvalósított beruházások értéke 57%-kai és az 1950-es évben 130%kal nőtt. A kétéves tervben megvalósított beruházások átlagos értékével szemben az 1949-es esztendőben a nehéziparban a beruházások 107%-kai és az 1950-es évben 286%-kai nőttek. Az 1953-as esztendőben a beruházások térfogata az 1948-as esztendővel szemben 411%-os bővítést tesz ki. Ezzel arányosan növekszik az építőipari termelés is, amely az 1950-es évvel szemben 88%-kai nő, amellett az építkezések térfogata az iparban háromszorosára, a mezőgazdaságban három és félszeresére és a vízművek építésénél négyszeresére emelkedik. Ilyen terjedelmű beruházási építést csupán a beruházási tevékenység lényeges javításával valósíthatunk meg, mindenekelőtt a beruházások előkészítését, főleg a tervek előkészítését illetőleg. E célból külön tervező és szerelő szervezetek alakulnak és az építőipari termelésben is megvalósulnak a termelés ipari formái, a szerkezeti részek és félkészáruk gyári termelése felé irányuló gyorsabb átmenet, amely Szlovákiában is az 1950-es évvel szemben jó néhányszorossal emelkedik. Megkívánják továbbá, hogy a lakás-, a mezőgazdaság-, a szociális és a kulturális építkezések, valamint jelentős részben az ipari építkezések tipizációja is messzemenően megvalósuljon. a kerületen fejődése Szlovákia iparosításának meggyorsulása jelentős befolyással lesz az egyes kerületek egyenletesebb fejlődésének elérésére, mert hála a termelőerők tervszerű széthelyezésének a szocialista iparosítás alapelvei értelmében, lehetővé válik néhány járás és kerület fejlesztési kérdéseinek gyorsabb megoldása. Szlovákia háború előtti kisméretű ipara túlnyomó részben Nyugat-Szlovákiában és kisebb részben Középszlovákiában volt összpontosítva. Még az 1949-es év kezdetén csupán 29 járás volt, amelyben az ipari alkalmazottak száma elérte az 5 százalékot vagy ennél is többet. Ezért az ipar széttelepítésének kérdése Köztársaságunkban az egész nemzetgazdaság érdekeivel és követelményeivel és az egyes gazdasági területek fejlesztési kérdéseivel, összhangban, Szlovákia iparosításának legfontosabb problémája. Az iparosítás fokozatosan megváltoztatja az ipar kedvezőtlen széttelepülését és biztosítja minden kerület termelőerőinek fejlődését. Telies iramban folyik Eszak-Szlovákia, a Kysuca völgyének és vidékének, valamint Dél-Szlovákia egyrészének iparosítása, Ezideig telies mértékben nem tudtuk kifejleszteni Kelet-Szlovákiának, Köztársaságunk e legelhanyagoltabb részének iparosítását. A keletszlovákiai iparterület kialakítása a kohászati kombinát felépítésével kapcsolatban fordulatot jelent KeletSzlovákia fejlődésében, amely még inkább hangsúlyozva van azokkal a nagy feladatokkal, amelyek a bányászát fejlesztésében reánk várnak. E körzet megteremtése főleg az eperjesi kerület északi járásaiban a tüzelőanyag- és energia ellátás, az útépítés, a vízviszonyok megjavítási kérdéseinek megoldását feltételezi. Ezért a bányaipar, kohóipar, gépipar, vegyipar, cementgyártás és a faipar széleskörű kiépítése mellett a megváltozott ötéves terv Kelet-Szlovákiára fokozott feladatokat ró tüzelőanyagok utáni geológiai kutatásában, egyáltalában minden ásvány geológiai térképezésében e területen és az összekötő vonalak kiépítésében. Kilenc vízierőmű és néhány nagyobb hőerőmű tervét készítjük, illetőleg kezdünk építeni. Az 1950-es évben a községek 43%-a volt villamosítva, az 1953-as évben 71.5%-uk kap villanyáramot s az 1951. és 1953. közötti időben Kelet-Szlovákiában a villamos hálózatba általában 347 községet kapcsolunk be. Egyidejűleg intenzívebbé lesz iskolák, a szociális és egészségügyi intézmények és lakások felépítése. Mindamellett már az 1950—1953-as időszakban az iparban dolgozók száma 81%-kai növekszik, vagyis az iparban alkalmazottak állománya a lakosság teljes számához viszonyítva 4.8%-ról 8.4%-ra emelkedik. A felemelt ötéves terv Kelet-Szlovákiában nagy súlyt fektet a mezőgazdasági termelés fejlesztésére és azt a feladatot rója ránk, hogy az 1953-as esztendőben legalább 50—55%-kai növeljük a mezőgazdasági termelést az elmúlt évi termeléssel szemben. A len vetésterületének nyolcszoros kiterjesztése van tervbe véve. A felemelt ötéves terv így teljes lehetőséget nyújt arra, hogy megteremtsük a fejlesztési kérdések rendszeres megoldásának és az egész keletszlovákiai körzetben hatalmas gazdasági és kulturális fejlődés minden előfeltételét. fl szociális és osztálvszerkezet megváltozása Az 1953-as esztendeig 234.000 embert kell bekapcsolnunk a munkafolyamatba és ha ide számítjuk a természetes csökkenés pótlását, úgy összesen 300.000 embert. Szlovákiának van elegendő tartaléka, hogy ezt a szükségletet fedezhesse és hogy részben biztosíthassa a cseh országrészek kulcsiparának szükségletét is. Az utánpótláson kívül a munkaerők legfőbb forrása a mezőgazdaságban dolgozó munkások és a nők lesznek. Szlovákia iparosításának meggyorsításával jelentékenyen változik a lakosság szociális és osztályszerkezete. Az iparban tevékeny munkaerők 1948as évi számáról, 11.3%-ról az iparban dolgozók száma 1953-ra 20%-ra nő (a Köztársaságban egészében az ipari dolgozók 31.7%). A mezőgazdaságban és az erdészetben tevékeny személyek száma, amely még az 1948-as évben 69.2 százalékot tett ki, az 1953-as évben 46%-ra apad (a Köztársaságban általában 34.6%). Az építőiparban tevékeny személyek számaránya 5.3%-ról 10.6^-ra nő. 1937-ben egy ipari dolgozóra hozzávetőlegesen 12 mezőgazdasági dolgozó jutott, az 1950-es évben már csak 4.3 és az 1953-as évben egy ipari dolgozóra 2.3 mezőgazdasági dolgozó fog jutni. A szocialista szektorban dolgozó emberek száma 44.3%-ról 58 százalékra nő, nem számítva az EFSz-ek tagjait. Az 1953-as évben az EFSz-ek tagjainak számát is tekintve, — amely ma még ismeretlen — a lakosság túlnyomó többsége a szocialista szektorban fog dolgozni. Még jelentékenyebb az osztályszerkezet megváltozása. Számítunk a munkásosztály rohamos számbeli növekedésére. A termelési ágazatokban alkalmazott munkások részaránya a tevékeny személyek teljes számában 28%-áról 37.4 %-ra nő. Az ipari munkások száma 190.000-ről 277.000-re növekszik. A lakosság eme szociális és osztályszerkezeti áttolódásai növelik a munkásosztály súlyát és kedvező gazdasági feltételeket teremtenek az összes dolgozók számára, hogy szociális öntudatuk növekedjék. Az életszínvonal növekedése Szlovákia meggyorsított iparosítása a lakosság életszinvonalának gyorsabb emelését teszi lehetővé. Ez mindenekelőtt a nemzeti jövedelem rohamos növekedésében nyilvánul meg. Az eredeti ötéves terv szerint a nemzeti jövedelemnek 1948-tól 1953-ig 60 százalékkal kellett volna emelkednie, míg a felemelt ötéves terv szerint ez az emelkedés 114 százalékos, vagyis csaknem kétszerese. A fokozott termelésnek köszönhetjük azt, hogy úgy emelkednek a fogyasztási alapok, hogy az 1953. évben az egy főre eső fogyasztás, az 1950-es évvel szemben húsban 50.4 százalékkal, textilárukban 30.9 százalékkal, cipőben 16.3 százalékkal, cukorban 17.6 százalékkal emelkedik, de hasonló növekedést mutat a többi iparcikkeknél és élelmiszereknél. A mult évvel szemben 1953. év végéig az üdültetési akciók mérete csaknem megkétszereződik. Jelentősen növekszik a lakásépítkezés is olyképpen, hogy 1953-ban legalább kétszer annyi lakást adunk át, mint tavaly. Az életszínvonal emelkedésére nagy befolyással lesz a nők bekapcsolása a munkafolyamatba, ezzel lényegesen emelkedik a háztartások jövedelme. Jelentékeny mértékben kibővül továbbá a szociális, az egészségügyi és a kultúrépítkezések terjedelme. Az ezer lakosra eső kórházi ágyak száma az 1950-es évben elért 4-ről, 1953-ban 4.9-re emelkedik. A kisdetgondozókban a mezőgazdasági napközi otthonokon kívül, 6691 helyett 20.500 hely lesz. Az összes iskolák tanulóinak száma, beszámítva az óvodákat is, az 1950-es évi 690.000-ről az 1953as évben 755.700-ra emelkedik, amelyből alapszakiskolákban 34.000-ről 41.000-re, ipariskolákban 5584-ről 15.000-re, műszaki irányú főiskolákon 3870-ről kerek 7000-re ugrik a diákok száma. A mozik száma 1950-es 573-ról 880-ra nő. A könyvek és különböző más, nem rendszeresen megjelenő sajtótermékek példányszáma 17.5 millióról 32 millióra nő. Ezzel a kultúrélet még nagyobb fellendülésének, a nemzeti kultúra növekedésének további anyagi előfeltételeit teremtjük meg. Elvtársak és elvtársnők, körülbelül ezek a felemelt ötéves terv feladatai Szlovákiában. Az új fellendülés, az alkotó országépítő munka, az erők új nagy megfeszítésének, összes dolgozónak minden ereje és képessége megfeszítésének elragadó távlata tárul fel előttünk. Éltölt bennünket hazánkban a szocializmus felépítése nagy művén, a béke és a szocializmus világtáborának megerősítésén való, még jelentőségteljesebb részvétel örömteli tudata. Teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy ma azért tárgyalhatunk Szlovákia meggyorsított iparosításának gyönyörű távlatairól, mert Pártunk, Gottwald elvtárs szilárd és körültekintő vezetése alatt (hosszantartó taps) leleplezte és ártalmatlanná tette Sling, Svermová, Clementis, Husák, Novomesky és társainak gonosztevő összeesküvő bandáját. A burzsoa-nacionalisták, élükön Husákkal és Novomeskyvel, más távlatot akartak, a kapitalizmushoz való visszatérés távlata mellé áltak. A CsKP gottwaldi Központi Bizottságának, Marx, Engels, Lenin és Sztálin halhatatlan tanításai vonalán haladó bölcs politikája akadályozta meg azt, hogy Husák és Novomesky kapitalista pozíciókat mentő és kapitalista rendet felújító tervei megvalósulhassanak. A felemelt ötéves terv nemcsak a nemzetiségi politika helyességéről szolgáltat további bizonyítékot, amelyet Pártunk Gottwald elvtárs vezetésével megvalósít, hanem annak életerejéről és nagy hatásáról is. A kétéves terv kezdetén Gottwald elvtárs azt a feladatot tűzte ki, hogy emeljük fel Szlovákia gazdasági és szociális színvonalát a cseh országrészek színvonalára és így biztosítjuk Köztársaságunk mindkét részének egyenletes fejődéséi A szocialista országépítés eddigi lefolyása és a CsKP Központi Bizottsága által kitűzött új feladatok azt bizonyítják, Szlovákia mérföldes léptekkel közeledik ehhez a célhoz, hogy Szlovákiában a gazdasági és kultúrális élet viharos fejlődése szakadatlan gyorsuló ütemet mutat. Azt a kérdést kell feltenni: hol vannak és miben rejlenek Szlovákia iparosítása meggyorsításának reális feltételei? A dolgozó nép alkotó, országépítő lelkesedésében rejlenek. A termelési ágazatok többségében Szlovákiában az ötéves terv eredeti feladatai három év alatt teljesülnek. Az öntudatos dolgozók, munkások, szövetkezessek, parasztok, műszakiak és hivatalnokok, akiket öntudatos, szo-