Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-21 / 94. szám, szombat

1951 április 21 Ili S7Ö 7 Zemplén községe a szocializmus útján Sütő Vince elvtárs, a zempléni EFSz elnöke, a királyhelmeci járási pártkonferenciáján beszélt arról, hogy mily nehézségekbe ütközött Zemplénbe, i a szövetkezet megalakítása, mert a község valamikor a demokrata párt fészkt volt és a reakciós banda mindent elkövetett, hogy megakadályozza a közös munka fejlődését A község elvtársai azonban résen voltak és viszszaverték az ellenség aljas támadásait Sikerült a szövetkezetet megerősíteni. Tavaly xősszel, a közös aratás után a barazdákat felszántották és a szö<etkezetbe bevezették a harmadik típusú nagyüzemi gazdálkodást Természetesen a szövetkezet megszilárdítása révén az osztályharc kiéleződött és a kulákság is szervezkedett. Kiválogatta a község legsilányabb anyagát és a tavaszi munkák előtt egy Ruzsinszky nevezetű asztalos, kizárt páFttag, továbbá Ricska János és Parajos Gábor 16 hektáros gazda összeálllak és hasonlóképpen, mint Szentesen aláírásokat gyűjtöttek a szövetkezet szétrombolására. A A zempléniek azonban óvatosabbak voltak, mint a szentesiek, és minden alattomos rágalomhadjárat ellenére, melyet a kulákok a községben indítottak, ellenálltak és nem hagyták magukat félrevezetni Amikor Zemplérben jártunk, megértettük, hogy a község dolgozó nepe miért nem dőlt be a reakciósoknak. Zemplénben ugyanis az a helvzet. hogy a helyi pártszervezet szilárdan tartja kezében az irányítást, mert az az elvtársak szenvedélyesen ragaszkodnak a szövetkezethez Bárki, aki arra felé jár, tapasztalhatja, hogy a szövetkezeti tagok, akik kint dolgoznak a tavaszi munkálatokon a határban. úgy őrzik a szövetkezet birtokát, mint a szemük fényét. A határban hét traktor dolgozott, és a tagok megbámultán a tavaszi fénytől, kipirultán a tavaszi széltől, ott dolgoztak valamennyein sŽorgos mozdultatokkal, hogy mindannyiunk számára több és jobb termés jusson. Zempléniek a kulákokról A szövetkezet 85 tagot számlál és 87S hektár földdel rendelkezik. Ebből 467 ha szántói a többi rét és legelő A vetési terv képe a következő: Oszszel 114 hektár búzát, 42 hektár rozst, tavasszal pedig 30 hektár árpát, 10 ha

1 zabot vetettük. Folyamatban van 67 ha krumpli ültetése, ebből 20 ha korai krumpli. Kiszedése után pedig csalamádéval vetik be. Amint látjuk minden talpalatnyi földre ügyelnek. Előkészületek folynak 30 ha zöldség ültetésére, amihez a palántákat a szövetkezet melegágyaiban ápolják. Továbbá 45 ha-n kukoricát, 13 ha-n cukorrépát és 5-n dohányt termelnek. Mindezeket a mun/ kálatokat előre meghatározott terv ' szerint 130 munkaerő fogja elvégezni csuportokba osztva. . A közös marhaállomány számára egy istálló van készen 20 állat befogadására. ť st javítanak még kettőt 2^—2.. darab számára. Az idén hizlaldát is építenek 100 sertés befogadására. Juhállományuk 230 darab. Mivel most a tavaszi munkálatok idején egyetlen tagot sem találunk otthon, felkeressük őket munkahelyükön, kint a mezőn. Ott találjuk Tóth János, 4 holdas, F. János 3.5 holdas, és Siitő Lajos 4 holdas kisgazdákat. Szó szót követ és a gazdák egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a kulákok haragja nem ismer határt, annyira gyűlölik a szövetkezetet és a szövetkezet tagjait. Nem bírják elviselni azt a gondolatot, hogy nem adhatják többé földjeiket, sem harmadba, sem felesbe. Nem bírják elviselni, hogy a kis- és középgazdák most megállnak a maguk lábukon és nemsokára teljesen felszabadulnak az ő befolyásuk alól. A kulákok a hatalmukról nem tudnak és nem is akarnak lemondani. Még mindig pöffeszkedve járkálnak. Attól sem riadnak vissza, hogy fenyegetődzenek. A múltkor például Kiszti Endre, egy 27 holdas kuláknak a fia, megfenyegette az, egyik kisgazdát. hogv fogja be a szá ját és ne k "••'ölje senkivel, amit ő az autóbuszon p torsainak elmondott. Ez még a szentesi üggyel volt öszszefüggésben. amikor is Kiszti Endre az autóbuszban terjesztette azt a hírt. hogy Szentesen kiszakítják a földeket a szövetkezetből. Kiszti azzal fenyegette a kisgazdát, hogy baj lesz. ha eljár a szája .. Ugylátszik Kiszti Endre megfeledkezett arról, hogy u kisgazdák jóval többen vannak, mint ! ők. Kiszti megfeledkezett arról, h ny j nem élünk többé "a kapitalista érában. ! amikor egy kulák azt tehette t kis 1 és középparaszttal, ami neki jól esett | Kiszti, a kuláklegény, nyilvánvalóan lebecsüli a munkásosztály hatalmát, lebecsüli annak szövetségét, a kis- és .középparasztságot és éppen ezért e helyről figyelmeztetjük, hogy vigyázzon és válogassa meg máskor a szavait, ha egy kis- vagy középgazdával beszél. A kulák-tenyegetés és zsaiolás ideje ma már lejárt és Zemplenhen a kis- és középgazdák gondoskodnak majd arról, hogy n liyen alattomos . magatartás többé egyetlen kulák részéről se ismétlődjék. A szövetkezethez való őszinte ragaszkodás A zempléni kis- és középgazdák szenvedélyes ragaszkodását a szövetkezel íez mi sem bizonyít |a jobban, mint egyöntetű íelsorakozásuk a tervszerű munka pontos végrehajtására. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Szokol Miklóst, egy kétholdas kisgazdát könvvelői tanfolyamra küldték ki csak azért, hogy soraikból kerüljön ki az, aki vezeti a szövetkezet könyvelését, aki megbízható, aki a bürokrácia minden csökevényétől mentes. A zempléni szövetkezetesek ma már pontosan tud|ák, hogy ki az igazi ellenség, mert a Párt nevelte és öntudatosította őket. Itt van például Tóth János 4 holdas kisgazda, aki így nyilatkozik a szövetkezetről: — 1928 óta vagyok párttag és már az édesapám belém nevelte a szövetkezeti "ondolatot. Édesapám azt mondotta. hogy amíg a burzsoa-osztály fog uralkodni, addig a föld nem lesz a dolgozóké, haneem a nagybirtokosoké és a ki. ákoké, akik mindent el fognak követni, hogy ellentéteket szítsanak kö- k és ezáltal nagyobb hasznot húzzanak munkánkból. Én nyolctagú családnak' a feje vagyok és életemben egyebet sem tettem, mint gürcöltem és kínlódtam a négy hold mellett, hogy meg tudjunk-élni. Ilyen körülmények köz* érthető, hogy amikor felvetődött a szövetkezeti eszme és Pártunk kormányunkká' "yütt minden segítséget m< rriott nekünk megvalósítására, az elsők közé tartoztam, akik síkra szálltak a szövetkezetért. Eddigi tapasztalataim azt bizonyítják, hogy a múltban a mezsgye csak akkor tűnt el, ha a kis- és középgazda elmerült adósságaiban és a kulák kaparintotta meg a földjét. A szegénynek így még jobban összezsugorodott a kenyere, és a gazdag méc gazdagabb lett. Ma viszont a mezsgyét azért távolítottuk el, hogy több jusson mindannyiunk számára. — Hz az! — kiált fel Sütő Lajos kisgazda. — Nekem azért tetszik a szövetkezet, 'mert azt mondhajtuk, hogy a „miénk". Viszont ma is vannak a községben kulákok és azok. akik hozzájuk húznak, akiknek jobban tetszik az a szócska, „enyém". A két szócska között folyik most a kegyetlen harc és mi eiég éberek vagyunk, hogy r.ésen álljunk és közös erővel megvédjük a mi szövetkezetünket, megvédjük a békét, amely époly közös, mint a szövetkezet. M=t m ind a zempléni kőzáogazda Vajda István, a szövetkezet alelnöke, ém most a déli órákban érkezik haza ebédelni a község másik dűlőjéről, ahol a munka szakadatlanul folyik. Vajda István a község középgazda rétegéhez tartozik és-mi magunk is tanúi voltunk tavaly annak, amikor a közös aratásnál még kegyetlenül vívódott a szövetkezeti gondolattal. Vajdát a Párt felvilágosító munkája győzte meg arról, hogv a szövetkezetben van a lielye és ma már odáig vitte, hogy a szövetkezeti tagok bizalmát, elnyerte és alelnöke lett a szövetkezetnek. Az ő vívódásának az .idejét habozásnak neveztük, ezt meg is írtuk róla az újságban és azóta a községben ráragadt ez a név ,,A habozó". Vajda István ezen' mosolyog. Arca piros és poros, a tavaszi széltől és a mezei munkától. Derűsen mondja: — Amióta kiszakadtam azok köréből, akik még ellene vannak a szövetkezetnek, a

zťita neke .i tesznek szemrehányást, engem vonnak felelősségre a szövetkezet fejlődéséért. Én persze ezt a szemrehányást szívesen eltűröm. Habozónak gúnyolnak engem, holott pontosan tudom, hogy ők is haboznak és nem fér kétség hozzá, hogy ők is ugyanolyan eredményre jutnak, mint én. — Vannak egyesek, akik most is vonakodnak belépni a szövetkezetbe, mert azt hangoztatják, hogy az aláírással lemondanak a földjükről. Hát én ezt a legnagyobb ostobaságnak tartom. Nekem, az én földem volt olyan drága, mint nekik és szeretem is úgy földjeimet mint ők. Ha mégis beléptem a szövetkezetbe, akkor ezt alapos megfontoltsággal cselekedtem, A szövetkezet senkitől egv talpalatnyi földe' sem vesz el, ellenkezőleg többet ád mindannyiunknak A föld a szövetkezeti tagoké és ma az a helyzet,'hogy bárki annyi földet dolgozhat meg munkacsoportjával. amennvit magára vállal, mert mindenki munkája után kapja A járási konferencia leleplezte a kékkői építési vállalat súlyos mulasztásait A kékkői járási pártkonferencia április 14-én és 15-én zajlott le és irányt szabott az üzemeknek, szövetkezeteknek. hogv fokozottabb lendülettel a lövőben ú|abb sikereket értenek el, Ivanovics elvtáľ- nyitotta meg a pártkonlerenoiát és bevezető beszéde után Fal'tan földművelésügyi megbízott szólt a küldöttekhez. Felkérte a párttagságot arra hogy ne féljenek a kritikától, .őszintén mondják meg a hibákat, mert csak így tudjuk elősegíteni az üzemek és szövetkezetek sikerét. Utána Melich elvtárs a iárási pártvezetőcég évi beszámolóját olvasta fel. amelyből kitűnt, hogv igen gyönge munkát végeztek az elmúlt év alatt. Amit eddig elvégeztek, nem elegendő. \'em kifogás az. hogy sok munkával vannak megterhelve. A kékkői iárás, mint tudjuk, mezőgazdasági iellegű és mégsem kielégitő a járásban a beszolgáltatás. A látásban 22 megalakított szövetkezet v;n, melyekből hat szövetkezet ment át a közös gazdálkodás magasabb formáira. A többi, mintha egy varázskörben lenhének, visszamaradtak. Nem feilődtek semmit, és a 13 előkészítő bizottság, amely 1949-ben jött létre, semmi eredménvt sem ért el. Szécséijvkovácsi községben az EFSz nem tud semmi munkát kifejteni. Ebben nagy szerep jut a helybeli pártszervezet rossz munkájának . Megtörtént az. hôgy a helybeli Nemzeti Tanács és a he'vbeli pártszervezet elnöke lovait és tehenét az EFSz kezös széná iával eteti. Az első napon elhangzott felszólalások bizonyítják, hogv az elvtársak élnek a kritika fegyverével. Az 1 első napon csak egy magyar elvtárs 1 szólalt fel. Beszédében a CSEMADOK § kultúregvesiilétének ' működését és hiányait hozta fel. A konferencia második napján Kovács Imre, a kékkői Stavebný kombinát munkása szólalt föl, és rámutatott arra, hogy még mindig érezteti hatását a reakció, mert az építőipari üzemek hivatalánál még mindig a 40 holdas kulákok fiai és lányai ülnek, akik magatartásukkal a munkások között felháborodást váltanak ki. Egv nagy hibára mutatott itt tá. a tervszerűtlensegre, hogy a már kész munkát szétbontat iák És így a munkás látta azt. hogv szabotálnak. A zsihlavaí építkezésnél a bánya vezetőségének akkor jutott eszébe, hogy nyolc fabarakk helyett csak öt kell, amikor mind a nyolcnak betonalapját elkészítettük. A második napi felszólalásokban rámutattak olyan hibákra, ami a kékkői dolgozóknak nagvon fái mert a kékkői felvásárló szövetkezet még mindig a reakciósok és kulákok. azok fiainak' és leányainak a fészke, ahol úgy viselkednek, mintha ők lennének a kiskirályok Több felszólaló rámutatott arra, hogy a felvásárló szövetkezet elnöke Luborjecskán eladta a saiát földjét és a szövetkezeten élősködik. A hivatalok mind ilyenékkel vannak tele. mint Moizis, a volt 200 holdas nagybirtokos. Rybár Joli 18 hektáros kulák lánva, Budinszký és Bíró Dániel De még sok nevet lehetne felhozni a felvásárló szövetkezet Ivenfajta tisztviselőiről Ez mind arra mutat, hogv a járási pártvezetőségnek még nagvobb éberséggel kell figvelni az üzemek, az Egységes Földműves Szövetkezetek működését. A munkások soraiból több munkáskádert kell kinevelni, hogv az ilyen egyéneket fel tudjuk váltani és el tudjuk távolítani, hogy ne tudjanak sehol munkájukkal ártani. A felszólalók bátor kritikával éltek, mert tudják, hogv csak így lehet a hibákat kiküszöbölni. Vicián István felszólalásában a LukonTla községben előforduló hibákat említette. Többek .között megemlékezett Kozár Imre kereskedő cséplőgéptulajdonosról, . aki tetteivel felháborodást vált ki a falusi dolgozók között. 1950-hen harminc gazdának a saját cséplőgépével csépelt feketén, amiért háromhónapi vizsgálati fogságban is volt, de azóta az ügy alszik, semmi sem történt. A falusi nép követeli, hogy ilyen szabotáló cselekményért méltóan megkapja büntetését, mert ez árulás a munkássággal szemben. Az építkezések terveiben nagyon el vannak maradva a kékkői építővállalatnál. amelv a járásban a mult évben megkezdte működését De a járási pártvezetőség itt nem feltett ki elég ió munkát. A munkások sokat panaszkodnak a vezető személyekre, akik a munkásokkal 'durván bánnak, ami a kivizsgálásnál is megállapítást n vert, mert ezek a személyek a múltban mint magánvállalkozó egyének . kizsákmányolták a munkásokat Feltétlenül szükséges a vezetőség leigazolása, mert lehetelen, hogy ilyen elyeken a levitézlett kulákok fiai húzódjanak meg. Ezen a téren szükséges. hogy gvorsan változás történjen. Ki a felelős a zsihlavai bányászlakások építéséért, amelyekben most víz áll. Hogy Malý Krtišben az állami gépállomás építkezése kisebb hiányok miatt nem lett befejezve. Ez a munka két éve húzódik és állandóan meghosszabbítják Szlovákgyarmaton különböző gazdasági gépek szabadon kitéve esőnek, sárna k rongálódnak. így bánnak az ország vagyonával? Ezeket a munkákat szintén a járási pártvezetőségnek kell figvelni és a károk okozóit felelősségre kell vonni. A kékkői járásban az átigazolásnál a helyi szervezetek nem értették meg, hogy az átigazolások időhöz voltak kötve, és azt pontosan be is kell tartani. A helyi szervezetek nem vezetik pontosan a tagok létszámát. Vigyázni kell a Párt minden egyes tagjára, mert csak igv tudunk a járásban jó munkát végezni A kékkői iárási pártkonferencia felszólalói értékes szavakkal szóltak hozzá az Egységes Földműves Szövetkezet és az üzemekben felmerülő hibákhoz. Felszólalásukkal bebizonyították. hogy nemcsak kritizálni tudnak, de meg is tudják mutatni a helyes irányt, hogv a felmerülő hibákat ki lehet küszöbölni, hogy bátrabban mehessünk előre hazánk szocialista felépítésében. KELEMEN BÉLA. A csernői építkezéseken új ötletek születnek A legjobb munkacsoportért folyó verseny kéthetes műsaakának győztese Illés László csoportja volt. A téglák szállításánál 200%-os teljesítményt értek el, annak ellenéte, hogy a gépek közben megrongálódtak és kézi. erővel végezték munkájukat. A gépészek segítségükre siettek és a gépeket gyorsan megjavították. A versenyt a dolgozók azért szorgalmazták, mert tudták, hogy gyorsított munkájukkal az ötéves terv feladatainak teljesítésével a béke ügyét védik. Az ácscsoportok között az első helyet Puhala István és Bodzás elvtárs foglalta el. Sikereiket annak köszönhetik, hogy Ptihala elvtárs újítása alapján a teljesítményt 200%-ra emelték, mert a létralépcső készítésénél körfűr.észt használ'ak. P'.iha'a elvtárs következőképpen számolt be tapasztalatairól: „Kis családi házak építését végezzük. 1950 decemberétől élmunkás vagyok, Bodzás csoportjában dolgozom, a decemberi és a januári munka'el iesítményiink átlaga 164%-os volt. Én azelőtt is. de különösen az állami bérkatalógus bevezetése után azon törekedtem, feogy miként tudnák csoportommal magasabb teljesítményt elérni, hogy még:magasabb kereseti lehetőséghez jussunk. Ennek meg is volt az eredménye és bizonysága a szocialista verseny eredménye, melyben ti jí* ásómmal meggyorsítottam a munka menetét. A padlás fa'épcső építésénél 200 százalékos teljesítményt értünk el azáltal, hogy körfürészt vettem igénybe, melyre egy mozgatható illetve tologatható másodasztalt szereltem, amely j>ontosan oly magasra emelte a fűrészlapot, ampnnvire a lépcső oldal bemélyítésére szükséges vrtlt A lépcső dűlésfokát a másodasztalra rajzoltam, erre erősí- I kezesi üzemünkben a munka menete teltem egy akadófát, melyhez szorosan hozzászorítottam a lépcsőoldalfát, a fűrész felett a másodasztalt áttoltam és megkaptam a befűrészeld szükség szerint. A munka meggyorsítását az is elősegí'ette, hogy mellőztem a lépcsőoldalfáknak a berajzolását." A szocialista munkaversenyek bizo. nyítékul szolgálnak arra, hogy épitpompásan meggyorsítható. Példánkul szolgálnak a Szovjetunió bölcs tapasztalatai, melyeknek felhasználásával gyorsltjuk munkánkat, ötéves tervünk feladatainak teljesítését és a szocializmus építését. Török Imre, munkáslevelező. Csehszlovák építkezési üzemek n. v., Csernő. A kosuti események 20 éves évfordulójának előkészületei Pünkösdhétfőn lesz húszéves évfor- I len, akik a múltban az egész világon . í ' 1 ... ^ 1. L, _ „ 1 : i „ 1 : „ 1 _ • 1 ó iülűr, I Qfi n tni rriton c ortuo rrriH >í L'l_ dulója annak, (hogv a kapitalista gyi kos csendőrterror Kosuton munkásvérrel áztatta az utcákat. • Dolgozóink, főképpen azok, akik résztvettek a diószegi cukorgyár és a Kosut-környéki földművesek sztrájkjában, fájdalommal telt szívvel gondolnak vissza 1931 május 25-re, amikor a dolgozók egységbe tömörülve. Major kép viselővel az élen munkát követeltek. Munka helyett golvót, kenyér helyett nyomort és szabadság helyett börtönt kapott a proli. Fegyveres csendőrbeavatkozás folytán . életüket vesztették Zsabka Sándor, Gyevát János és Turzó István elvtársak, továbbá hét nehéz és huszonhét könnyebb sebesült elvtárs ontotta vérét a proletárok dicső vörös zászlaja alatt Ezek az elvtársak sokat áldoztak a dologozók jogaiért, teljes erejükből küzdöttek a kapitalisták elA lengyel nők harcolnak a var óí határozatok megvalósításáért A varsói Béke Világkongresszus idején' a Lengyel Nőszövetség 500.000 taggal gyarapította sorait, 500.000_ új harcost szerzett a béketábor számára. A lodzi „Wiedskowki" ruhripari üzem női dolgozói üzemi gyűléseken elhatározták, hogy máiur elseje tiszteletére két nappal hamarabb végezik el az üzem első negyedévi tervét, ami több, mint hatszázezer zloty megtakarítást jelent. Ugyanilyen határozatot fogadtak el a lodzi dohánygyár dolgozói is. A pomerániai zsiradék-üzem szappanosztályának dolgozói kötelezték magukat, hogy május elsejéig nvolí tonna szappant gyártanak terven felül. meg a neki járó osztalékot. Ennél becsületesebb eljárást el sem tudok képzelni. Ezért ismételten felhívóm a kisés középgazdákat, jöjjenek közénk a szövetkezetbe és építsük közös erővel a szocializmust. így termelhetünk többet és jobbat, így védhetjük meg a békét, mert a régi kapitalista rend csak háborút hozott cs nyomort zúdított ránk. Ezt mindannyian tudjuk, mert tanúi voltunk a háború^ borzalmaknak. SZABÓ BÉLA. és jelenleg nyugaton sanyargatják, kizsákmányolják, ütik-verik a becsületes munkásembert. Kosuton 26 tagú bizottság alakult, amelv feladatául tűzte ki, hogy megszervezik a kosuti események húszéves évfordulójának méltó megünneplését. Május 14-én díszbe öltöznek Kosut község utcái Jelentős nap lesz ez, mert ugyanekkor fogjuk ünnepelni Pártunk megalakításának harmincéves évfordulóját is. Ismét fölvonulnak Kosut utcáin a dolgozó nép tömegei, most is a vörös zászló alatt, mint húsz évvel ezelőtt, csak azzal a különbséggel, hogy most nem a munkáért fognak tüntetni, hanem a békéért Szabad hazában gondolnak vissza elvtársaink azokra a harcokra, amelyeket Pártunk fennállása óta folytattak Örömüket fogják kifejezni elvtársaink, hogv a jelenben szabadon építhetjük hazánk boldog jövőjét, a szocializmust Dolgozóink értékelik és soha el nem felejtik azokat a véráldozatokat és küzdelmeket. melvekkel Pártunk harcosai és a dicsőséges Vörös Hadsereg meghozták népünk szabadságát. D V. Meghívó a CSEMADOK bratislavai helyi csoportja saját kultúrotthonában, Vazov u. 2. szám alatt 1951 ápriMs 21-én, 18 órakor megtartandó kultúrműsorral egybekötött Lenin-békeelődására Az ünnepi beszédet Fábry István, a KSS Központi iíizottsága magyar osztályának vezetője fogja nondani Kérjük tagjainkat, hozzák magukkal ismerőseiket. A v»zetőség.