Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-19 / 92. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljelek! • Jfc" •áL. gíJSSeVŕ'tsffiilsaf-, •HHH iiílir ESis nH mmm •p •MHHBHHMBHBHBMHW iŠilläMi HVP A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 április 19, csütörtök 3 Kčs IV. évfolyam, 92. szám j Munkások, kis- és középparasztok, Csehszlovákia dolgozó népe! Előre az ötéves terv felemelt feladatainak tel­jesítéséért és túlteljesítéséért! Bátrab­ban építsük a szocializmust, erősítsük Köztársaságunkat és ezáltal a világ­békét! Közzétették a Szovjetunió Állami Tervbizottságának és Központi Statisztikai Hivatalának jelentését a háborúutáni első ötéves terv teljesítéséről A terv legfontosabb feladatait jelentősen túlteljesítették • Moszkvában közzétették a Szovjetunió Állami Tervbizottságának és Központi Statisztikai Hivatalának jelentését a Szovjettmió negyedik (háború utáni első) ötéves tervének teljesíté­séről. A Szovjetunió népgazdasága újjáépítésének és fejlesztéseitek 19Ifi—1950. évi> háború utáni ötéves tervét, amelyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 191/6 márciusában fogadott el, sikeresen teljesítették, a terv legfontosabb feladatait pedig jelentősen túlteljesítették. A Szovjetunió ipara az ötéves tervei határidő előtt, négy év és három, hónap alatt teljesítette. Az ipari termelés 1950-ben, az ötéves terv utolsó évében az 191/0-es esztendővel összehasonlít­va, az előirányzott J/8 százalék helyett a termelés 73 százalékos növekedését érié él. Az ipar ötéves tervének teljesítése Az utolsó ót évben a Szovjetunió iparának fejlődésében és megújításá­ban hatalmas eredményeket értek el. Az ötéves terv megállapította, hogy b Szovjetunió egész ipari teljesítmé­nyének 1950-es évben — az ötéves terv utolsó évében a háború előtti 1940-es év feladatait 48%-kal kell túlhaladnia. Valóságban az 1950-es évben az ipari termelés *z 1940-es évvel szemben 73%-kai emelkedett. A Szovjetunió ipara ötéves tervét a kitűzött idő előtt, négy év és három hónap alatt teljesítette. Az ötéves tervben kitűzött feladatot, a2 1950-es év termelése 17%-kal túl­teljesítette. A technika legújabb vív­mányainak bevezetésével biztosították a szocialista ipar minden ágazata mű­szaki színvonalának további emelését. A fekete-érc termelésében, az acél és a hergerelt vas termelésében az ötéves terv feladatait túlteljesítették. Az öt­éves terv által 1950-es évre kitűzött hengerelt vas termelés színvonalát a kitűzött idő előtt, már az 1949-es év harmadik negyedévében elérték és az acéltermelés színvonalát az 1950-es év második negyedévében. A fekete-érc termelés minisztériuma teljesítette az ötéves terv öntvény-termelési tervét. A fekete-fémek termelése az 1950-es évben egész évi viszonylatban 45%-kal haladta túl a hábo. í előtti szinvonalat a tervezett 35% emelkedéssel szem­ben. Az öntvénytermelés pedig a há­ború előtti színvonalat 29%-kai haladta túl. Az acéltermelés 49, a hengerelt vas termelése pedig 59%-kai magasabb. Az ércipar a hábortí alatt a déli or­szágrészekben teljesen elpusztult, az új műszaki alapokra helyezéssel azon­ban több fémet termeltek, mint a há­ború előtt. Az ország keJeti körzetei­ben a fekete-ércek termelése tovább fejlődik. Az Uraiban az öntvényter­melés az 1950-es évben az 1940-es évvel szemben 2.6-szeresére, az acél 2.7-szeresére, a hengerelt vas termelése pedig 2.8-szeresére emelkedett. Szi­bériában az öntvény termelés 1.2-szere­sére, az acél 1.7-szeresére, a hengerelt vas termelése pedig kétszeresére emel­kedett. Közép-Ázsiában, és a Kauká­zus mögötti vidékeken megkezdték a fekete-fémek termelését. Ámbár az acél- és öntvénytermelés tervét túltel­jesítették, elmaradás mutatkozik a fe­kete-fémek termelésében, különösen a hengerelt vas néhány fajtájában, te­kintettel a nemzetgazdaság fokozódó szükségleteire. A fekete-fém termelésben a termelés technológiája tökéletesedett. Az acél­olvasztásban bevezették az oxigén használatát. Bevezették a hengerelt vas és az acél külön fajtáinak terme­lését újtípusú gépek és eszközök ké­szítésével. Nagy mértékben megva­lósult egyes különösen nehéz munkák gépesítése és egyes termelési folyama­tok automatizálása. Erősen emelkedett a berendezések kihasználása is. így az 1950-es év végén a fekete-fémipari minisztt lum üzemeiben a magas-ke­mence befogadóképességének kihasz­nálása a magas-kemencéknél 25%-kai emelkedett az 1940-es évvel szemben A Martin-kemencék egy négyzetmé­ternyi felületére eső acéltermelés 33%­kal emelkedett. A színes fémtermelés­ben új bányák, üzemek és gyárak ki­építésével és a munka megjavításával a már működő üzemekben is jelentős mértékben túllépték a háború előtti színvonalat a réz, az alumínium, a nikkel, ólom, cink és más színes és ér­tékes fémek termelésében. A nemzet­gazdaság fokozódó szükségletei azon­ban a színes-fémek termelésének to­vábbi emelkedését követelik meg. A széntermelés ötéves tervét szintén túlteljesítették A széntermelés az 1950-es évben 4 százalékkal magasabb volt, mint az ötéves terv előirányozta és a há­ború előtti 1940-es évvel szemben 57%-kal emelkedett. A szénipari minisztérium bányáiban az ötéves terv által az 1950-es évre megállapított színvonalat a kitűzött idő előtt, az 1949-es év negyedik negyedévében elérték. A háború által sájtott bányakörzetekben a szén­bányákat rendbehozták. A Donyec-me­dence bányái szintén több szenet ter­melnek, mint a háború előtt és többet, mint az ötéves terv előirányozta. A donyecmedencei körzet ismét az or­szág legnagyobb és legkorszerűbb szén körzete. A Moszkva alatti bányakörzetben a széntermelés a háború előtti színvona­lat háromszorosan túllépte. A donyec­medencei és a Moszkva alatti szénme­dencék fejlődésével és megújításával párhuzamosan fejlődött a szénipar az Uraiban, a Kuzbasz-medencében és a Karagandáni medencében és az or­szág más körzeteiben is. A keleti or­szágrészeken az 1950-es évben két­szer annyi szenet termeltek, mint a há­ború előtt. Nagy mértékben kiszélesí­tették az új pecsori szénmedencét. A tőzegtemelés háború előtti szín­vonalát szintén túllépték. Befejezték a fejtés és a szén elszállításának gé­pesítését, valamint a földalatti szállí­tási és rakodó berendezések gépesíté­sét. Üj gépeket készítettek és alkal­maztak a szén gépi berakására, vala­mint a szén és a földrétegek eltávo­lítására. Megkezdték a szénbányák­ban a komplex gépesítés megvalósítá­sát, és folyamatban van a gépek és berendezések távolsági és önműködő irányításának bevezetése. A naftaipar megújítására és kifejlesztésére kitű­zött feladatokat az ötéves terv ke­retében szintén túlteljesítettük. A naftatermelés az 1950-es évben hét százalékkal volt magasabb, mint ahogyan az ötéves terv előirányozta és 22 százalékkal nagyobb, mint a háború előtt. A majkoni és groznii naftakörzet és a nyugatukrajnai naftaipar berendezé­seit, melyek a háború alatt elpusztul­tak, teljesen megújították és ismét felszerelték. A geológiai kutató mun­kák sikeres munkája következtében új nafta- és gázkészleteket fedeztek fel. A nafta kitermelésére, a szondák fú­rására és a nafta feldolgozására új gépi berendeeést vezetnek be. Emelke­dett a magas oktán értékű repülőgép üzemanyag termelése, valamint a re­piilőgépolajok termelése és megjaví­tották a naftatermékek minőségét. Üj üzemek épültek a nafta feldolgozásá­ra, melyek el vannak látva a magas fejlettségű szovjettechnika vívmányai­val és nagy távolsági naftavezetéke­ket építettek. A naftatermelés gyors emelkedése egyúttal megköveteli a fi­nomító üzemek építésének meggyor­sítását. Emelkedett a keleti körzetek új naftaiparának jelentősége is. A baskirl autonóm szovjet szocialista köztársa­ságban új naftamezőkön és finomítók­ban kezdték meg a termelést. Ugyan­csak gyorsan fokozódik a nafta terme­lése és feldolgozása a kujbisevi kör­zetben, a turkmén szovjet szocialista köztársaságban, az üzbég és kazach köztársaságokban. A tatár autonóm szovjet szocialista köztársaság terü­letén új naftamezőket fedeztek fel. A keleti körzetek termelése a Szovjet­unió leljes naftatermelésében 44 szá­zalékra emelkedett, mig 1940-ben az összes termelésnek csak 12 százalékát tette ki. Nagy fejlődést mutat fel a gázipari termelés is Szaratov és Moszkva, Dasava és Kiev, valamint Kochtla-Jarve és Le­ningrád között új gázvezető-csőveket építettek ki és adtak át rendeltetésük­nek. A mesterséges folyékony üzem­anyagok termelése számára szintén sok új üzem épült. A viílamosenergia termelésének feladatait az ötéves tervben túlteljesítették. Az ötéves tervben az l950-es év­re előirányzott villamosenergia ter­melési színvonalat még a kitűzött idő előtt — az 1949-es év negyedik i negyedévében elérték. A villamos­energia termelés az 1950-es évben 110 százalékot mutat fel és 87 szá­zalékkal haladja túl az 1940-es év színvonalát. Azokban a körzetekben, amelyek a háború alatt szenvedtek, sokkal több villíamosenergiát termeltek, mint 1940­ben A donyecmedencei körzet a kievi, charkovi, lvovi, odesszai, nikolajevi, szevasztopoii. novororoszijszki, krasz­nodari. grozni, sztálingrádi, voro­nyezsi, bejanszki, kalinini. min­szki, vilnoi, rigai, talini, petroza­vodszkoi és más városokbeli villany­telepeket, melyek a háború alatt el­pusztultak, szintén megújították. Ezen- I kívül megújították az összes vízierő- ' műveket; közöttük hat nagy vízierőmű­vet korábban, mint az ötéves terv elő­irányozta. Megújították a V. I. Lenin nevét viselő vízierőművet. Ezenkívül új vízierőműveket helyeztek üzembe Scser­bakovszka, Nivszká, Farchadszka, Chramszka, Suchumszka, Krasznopol­janszka, Sirokovszka mellett és másutt. Hatalmas építési munkákat végeztek a verchesznivszkai, ustykamenovorsíkai, gjurnuszkai, cimljanszkai, a nivszki, valamint a matkozsnenszkai és más vízierőműveken. Ezek a munkálatok biztosítják, hogy a villanyfejlesztőket 1951—52. folyamán üzembe helyezik. Nagy előrehaladást értek el a Volgán épülő gorkovszkaí vízierőművön és a molotovszkai vízierőművön. Uj hőerö villanvtelepeket építettek és épültek ezenkívül villany- és csővezetékek is. Az 1946—50-es években a villanytele­peken legújabb energetikai és műszaki berendezéseket szereltek be. A hőerS villanytelepeken új szovjetgyármányú gőzturbinákat és magasnyomású kazá­nokat helyeztek ütembe, köztük új gőz­turbinákat 25.000 kilowattos teljesít­ménnyel. Beszereltek ezenkívül 100 at­moszféra nvomású dobkazánokat, me­lyek 510 fokos gőzzel dolgoznak Al­kalmaztak ezenkívül új hidrogénhűté­ses generátorokat magasfeszültségű légkikapcsolókat. magasfrekvenciájú és más modern védőberendezéseket és a villanytelepek kazánjainak önműködő fűtését. A körzeti villanytelepek két­harmada már önműködő irányítással működik. A gépipar ötéves tervét a fémfeldolgozó és más gépek, berende­zések és eszközök termelésében 17 szá­zalékkal teljesítették túl. A gépipar termelékenysége az 1950. évben az 1940-es év termelésének 2.3-szeresére emelkedett. A gépek, berendezések és eszközök termelési mennyiségét, ame­lyet az 1950-es évre az ötéves terv ki­jelölt, még a kitűzött idő előtt az 1950. év első negyedében elérték. A gépek és berendezések terme­lésének fokozódása új műszaki alap­ra támaszkodik. A gépipari üzemek­ben nagymértékben elterjedt a nagy teljesítménnyel iáró termelési mód­szerek és technológiai folyamatok használata. Az ötéves terv keretében a gépipari ágazatokban sok áj típus termelését vezették be, közte körül­belül 250 újtípusú forgótengelyt, több mint ezer különleges agregát­gépet. 34 újtípusú önműködő kovács­prést. hatalmas légnyomású formá­zógéoeket. Felépült ezenkívül egy önműködő üzem autóalkatrészek ké­szítésére. A fémipari termelések be­rendezése 1950 évben 4.8-szer ma­gasabb, mint az 1940-es évben volt. A gőzturbinák termelése 2.6-szer, a villamos berendezések termelése pe­dig 3.3 -szer magasabb. A bánya- és naftaipar számára szénkombájnokat. érc- és szénrakodógépeket, a nafta­termelés számára pedig mélyfúrókat, hatalmas szivattyúgépeket és más magastel jesítmónyű berendezéseket készítettek. A naftaipar számára szük­séges gépi berendezés termelése az 1950-es évben az 1940-es év színvo­nalát 3.5-szer haladta túl. A vasúti közlekedés számára új tá­volsági tehermozdonyok termelését is megszervezték, ezenkívül villanymoz­donyokat, motorhajtású mozdonyokat készítettek, valamint teljesen fémből készült vagonokat és személykocsikat. A traktorok termelése az 1950-es évben az 1940-es év színvonalát 3.8­szer haladja meg. Kombájnok 3.6­szer. traktorekék 3.1-szer, traktor­vontatású vetőgépek 5.5-szer, kulti­vátorok pedig 3.5-szer nagyobb mennyiségben készültek. A mező­gazdaság számára 150 fajta új ma­gasteijesitményű gép tömegtermelé­sét kezdték meg. Az energetikai berendezések, a ne­héz fémmegmunkáló és kovácsprés­berendezések. valamint a naftaipar egyes különleges berendezései, továb­bá néhány segédeszköz termelésének eredményei nem elégítették ki a nem­zetgazdaság fokozott követelményeit. A vegyiiparban az ötéves terv azt a feladatot tűzte ki, hogy a háborúelőtti termelési szinvonalat másfélszeresére kell emelni. A valóság az, hogy a ve­gyiipar a háborúelőttj színvonalat 1.8-szeresére emelte. A nitrogén­műtrágyák termelésének háború­előtti színvonalát az 1950-es évben 2.2-szeresére, a kálitartalmú mű­trágyákét 1.4.szeresére fokozták, tehát az eredmény magasabb, mint ahogy a terv feltételezte. A fosz­fortartalmú műtrágyák termelése az 1950-es évben az 1940-es év színvonalának 1.9-szeresére emel­kedett. A háborúelőtti színvonalhoz vtszo. nyitva a szintetikus kaucsuk termelé­se szintén emelkedett. Nagymértékben emelkedett a müfonalak, a plasztikus anyagok, a lakkok, festékek, gyógy­szerek, és más vegviipari termékek termelése és több új vegyitermék ké­szítését kezdték meg. A festékterme­lés feladatait az ötéves tervben túltel­jesítették. A termelt festékfajták száma az 1940-es év 186 fajtájával szemben 1950-ben 320-ra emelkedett. Közben fokozódott a fínomminőségű és tartós festékek termelése. Bevezeti­tek- a színes filmek készítését Az építési anyagok termelése túlhaladta a háborúelőtti színvonalat A cementtermelés az 1950-es év­ben az 1940-eshez viszonyítva 1.8­szeresére emelkedett, a táblaiiveg pedig 1.9-szeresére. A Szovjetunió építcanyagiparl minisztériuma az öt­éves terv által 1950-es évre kitű­zött cementtermelési tervet 101%­I ra teljesítette. Egészében ezt a ter. vet 97%-ra teljesítették. A tégla- és cseréptermelés tervét nem teljesítették egészen. Az építő­anyagok termelése és minősége még elmaradt a nemzetgazdaság fokozódó szükségleteivel szemben. A faiparban az 1950-es évben 36%-kai több ipari fát szállítottak le, mint 1940-ben, de az ötéves terv feladatait egészében nem teljesítették. A faipar szükség­leteire szállítandó gépek és gépi be­rendezések termelésének feladatait túlteljesítették ugyan, de a gépi be­rendezések nem kielégítő felhasználá­sa következtében a faiparban a mun­katermelékenység fokozódása az öt­éves terv éveiben nem volt megfelelő. A papírtermelés az 1940-es évhez vi­Dicsőség a nagy Sztálinnak, a világ dolgozói nagy tanítómesterének és népünk legjobb barátjának!

Next

/
Thumbnails
Contents