Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-18 / 91. szám, szerda

A terv gyorsabb teljesítésével népünk életszínvonalának emeléséért ujsz0 1951 április 18 Jelentés a losonci Járási konferenciáról Többet alkalmazzuk az önkritika fegyverét Szombaton, április 14-én Losonc városa zászlód-'szben fogadta a járási pártkonferencia küldötteit. A hatalmas fel­iratok mind szlovák, mma magyar nyelven hirdették a szo­cialista építőmunka fokozását a tartós béke védelmaben. A konferencia a ragyogóan feldíszített városháza nagyter­mében reggel 9 órakor vette kezdetét az Internacionálé el­éneklésével. Filip elvtárs, az UVKSS elnöke, a kiküldöttek szívélyes üdvözlésével nyitotta meg a konferenciát, azután sor került a díszelnökség megválasztására. Ábbaria pillanatban, amikor Filip elvtárs kiejtette Sztálin nevét, a konferencia résztvevői egyetlen emberként álltak fel és viharos tapsorkánban éltették a szocializmus, a béke nagy vezérét, éltették a Szovjetuniót és szövetségeseinket, a felszabadult Kínát és a népi demokráciákat. Amikor 1949-ben hozzáláttunk az el­ső ötéves terv feladatainak teljesítésé­hez. sokan kétségbevonták es való­szerűtlennek, teljesíthetetlennek tartot­ták az ötéves terv feladatainak teljesí­tését. A feladatok tényleg nagyok vol­tak! Ipari termelésünknek az öt év alatt feljes 57 százalékkal kellett vol­na emelkednie. Csak gondoljunk vissza, hogy a re­akció. a külföldi sajtó és rádió miként tette nevetségessé tervünket. Milyen választ adtak dolgozóink a reakciósoknak? Az ötéves terv eredeti feladatait nem­csak teljesítjük, hanem nagyméretben túl is lépjük. A munkásosztály, a dol­gozó nép maga változtatta meg ötéves tervét. Sokkal előbb teljesíthetjük tervün­ket. mint az eredeti ötéves előirányzat. Érről beszélt a CsKP Központi Bi­zottságának februári ülésén Gottwald elvtárs is. Az eredeti ötéves terv feladatait átla­gosan három és félév alatt teljesítjük. A mellékelt ábra mutatja, hogv az egyes ágazatokban mikor fogjuk telje­síteni az eredeti terv feladatait. Ellenségeink hallgatnak, mert sike­reink hatalmas csapás rájuk. Hazánk hatalmas fejlődése a mi büszkeségünk, a reakció vesztesége. A mi győzelmünk a béketábor győzelme és szilárdítja erejét. 1948-ban az imperialisták egy Csehszlovákiával álltak szemben. Ami az ipart illeti, 1953-ban háborús ter­veik ellen megkétszereződött Csehszlo­vákia fog állni. És így van az a többi népi demokra­tikus köztársaságokban és legfőkép­pen a Szovjetunióban, ahol a termelés gyorsan emelkedik. »Reszkessenek a háborús uszítók*, azt hirdeti terveink feladatának telje­sítése Még nagyobb erőfeszítéssel fogunk dolgozni, mert tudjuk, hogy tervünk teljesítésének minden százaléka, min­den nap, mellyel előbb teljesítjük ter­vünket, a béke győzelmének új bizto­sítéka' \ béketábor legvőzhetetlen erejének ezzel a tudatával üdvözöljük május el­seje ünnepét. A Szovjetunió iránti hála. az odaadó és hűséges ragaszkodás, az elvtársak részéről szűnni nem akaró, kitörő lel­kesedésben nyert kifejezést a konferen­cia egész ideje alatt. A díszelnökség és a bizottságok meg­választása után dr. Józsa elvtárs, a Párt kerületi kiküldötte emelkedett szó­lásra. Beszédében a Központi Bizott­ság ülésén elhangzott határozatokkal foglalkozott. Gottwald elnökünk hat pontját taglalta részletesen, megma­gyarázva e pontok megvalósításának döntő fontosságát mind az építőmun­kában, mind a béke védelmében. Be­szédét óŕfási tetszéssel fogadta a hall­gatóság és közkívánatra elismételte magyarul. Hogy a Központi Bizottság határoza­tának milyen hatása volt a dolgozó nép körében, azt leginkább azok a spontán szlovák és magyar nyelvű fel­kiáltások bizonyítják, amelyekkel mind­untalan félbeszakították Józsa elvtárs beszédét. A felkiáltások ütemesen hangzottak el Ezek közül egyet kira­gadunk: >Arulókkal leszámolunk, a bé­kéért úgy harcolunki* Az ünnep e forró légkörében emelke­dett aztán szólásra Hámor elvtárs já­rási párttitkár, aki igazi bolsevik szel­lemben, a bírálat és önbírálat szellemé­ben összegezte a Párt járási és helyi szervezeteinek, a tömegszervezeteknek mult évi munkáját. Részletes beszámo­ló volt ez, kíméletlenül rámutatott a hibákra, kíméletlenül leleplezte az elv­társak hanyag munkáját, a helyi párt­szervezetek passzív magatartását a környező községekben és falvakban, majd rámutatott arra is, miképpen, mi­lyen módon, kell ezeket a hibákat sür­gősen kiküszöbölni. Délután 3 órakor került sor a vitára, amely 69 elvtárs felszólalásával elnyúlt másnap a délutáni órákig. A vita tíz óra hosszat tartott. Természetesen Hámor elvtárs beszámolója után, amely alapos és konkrét volt, el lehetett vol­na várni, hogy a felszólalók is az ön­kritika fegyveréhez nyúlnak, de nem így történt. A felszólalók zöme általá­nosságban beszélt s inkább a kritika, mint az önkritika fegyveréhez nvúlt. Az elvtársak mindenesetre a kényelme­sebb módszert választották. Akik mégis közel jártak az önkritikához, azok fő­leg munkások és parasztok voltak. E felszólalók révén derült aztán ki. hogy Hámor elvtárs beszámolója meny­nyire alapos és indokolt. Kiderült, hogv a losonci járásban ugyanakkor, amikor az üzemek már komoly eredmé­nyeket tudnak felmutatni, a falu szo­cializálása teljesen el van hanyagolva Husák és Novomeskv áruló magatar­tása itt alapos pusztítást végzett, ami­kor eerves falvakban a kulákok kezébe juttatta a szövetkezetet, A vita folyamán elhangzott hibás nyilatkozatokra dr. Józsa elvtárs mu­tatott rá igen szigorúan és helyesen, konkréten szembeállítva egymással azokat az elvtársakat, akik megértet­ték az önbírálat bolsevik fegyverét és azokat, akik másokra akarták hárítani a felelősséget az elkövetett hibákért. Majd a burzsoá-nacionalizmus csöke­vényeire mutatott rá, amelyek megmu­tatkoztak mind a magyar, mind a szlo­vák elvtársak részéről. Értékes össze­foglaló beszédében dr. Józsa elvtárs A besztercebányai kerület sajtókam­pánya első részének az eredményei a következők: Az első helyen Ipolyság járás helyezkedett el, mely 324 elő­fizetőt szerzett. A második helyen van Losonc, 137 előfizetővel, a har­madik helyen Rimaszombat 117 elő­fizetővel. Ebben a versenyben, melynek első része március 15-től április elsejéig tartott, az egész kaíületben kitűntek: Gyuris János, a járási Kommunista Párt titkárságának dolgozója Ipolysá­gon, ki 124 előfizetőt szerzett. A má­sodik és a harmadik helyre Lauko Já­nos ipolysági, és Bartal Lajos ipoly­"'ski dolgozó kerültek, akik 56—56 előfizetőt szereztek. A negyedik helyen Sípos Magda losonci dolgozó nő van, ki 51 előfizetőt szerzett, továbbá ki­tűntek Sztriezs János, Losoncról 42 előfizető, Blanárek Ferenc, Ipolyság­hangsúlyozta, hogy csakis akkor tel­jesíthetjük a ránk háruló feladatokat, ha a Szovjetunió nyomdokain haladunk és a burzsoá-nacionalizmust gyökere­sen kiírtjuk. Majd beszámolója végén rámutatott arra, hogy közeledik Pár­tunk nagy ünnepe, Pártunk 30 éves fennálásának nagy jelentőségű évfor­dulója. Harminc év eleven bizonyíté­ka annak, hogy Pártunk minden aka­dály és nehézség ellenére erősödött. Ezt tanúsítják azok az elvtársak, akik jelen voltak Pártunk születésénél. Pár­tunk izmosodott mind a kapitalizmus, mind a fasizmus szörnyű elnyomása alatt. Pártunk vezetése olyan elvtársak kezében van, mint, Gottwald és Širo­ký elvtársak, akik Sztálin elvtársnak hűséges tanítványai. Józsa elvtárs beszédét lelkes taps­sai köszönte meg a hallgatóság. A vita során minden egyes felszólaló konkréten kifejezésre juttatta béke­vágyát és haragját Sling, Klementis Husák és mindazon árulókkal szem­ben, akik, vissza akarták taszítani né­pünket a kizsákmányolók karmaiba. Ez a békeakarat, a szeretet a szocia­lizmus és a Szovjetunió iránt forrasz­totta felbonthatatlan egységgé a kon­ferencián megjelent elvtársakat és ez biztosítja, hogy az újonnan megvá­lasztott járási pártvezetőség kiküszö­böli az elkövetett hibákat és teljesíti mindazokat a feladatokat a losonci já­rásban, amelyeket Pártunk mindany­nyiunk számára kitűzött. Sz. B. ról 41 előfizető, Skarba János m ipolysági földműves raktárszövetkeze^ tektől 20 előfizető, Hojsza elvtárs i Kommunista Párt ipolysági járási tit­kárságáról 18 előfizető, Kovács elv­társnő Rimaszombatról 15 előfizető. Chlupusz elvtárs a losonci állami birto­kokról 12 előfizető, Dancs Pál a losonci Tátra-bútorgyárból 12 előfizető, Gem­biczki Tibor Zacharoviceből 11 előfi­zető, Golián elvtárs, a besztercebányai Szmrecsina üzemből 8 előfizető szer­zésével. Mivel a Kommunista Párt járási tit­kárságaira még nem érkeztek meg az egyes községek összes megrendelő lapjai, a verseny eredményét pontosan közölni még nem tudjuk, tény az, hogy ezek a számok napról napra növekednek. Az említett elvtársak se­gítik terjeszteni a sajtót, mert meg­értették annak fontosságát. Az ötéves'terv eredeti teljesítési idej e» pöszén, tiytraacéltermelés,könnyűipar, finom g^p. Barnaszén,nyer»va»-ttmielés r1iefjg«rclt áru, auto gyártás,nitrojénes és foszforos műtrágya gyár­tá s (müselyemtermel és,d«ment, szí ntetikus hafto­Nehe'z 3epipar, építőipar. J L 19 5 1 19 5 2 19 5 3 l(3olci og és gazdag laoasz A Vltava felett nyugodt szárny­csapással röpködő sirályok prédát lesve, időnként fürgén le-le csapnak a folyó hullámaira. A parton gyermekek játszadoznak é® felkacagnak, amikor a sirályok fejüket a vízbe mártják ... A vízen megjelentek már az első cső­nakok is és a szőke hajú leánykák és a mosolygó legények boldogan evez­nek. Kápráztató tavaszi fények vibrál­nak a hullámokon .. . A város felett kiemelkedő, aranyló napfénnyel bevont Hradcsany, mely az ország szíve lett, ahonnan a szocia­lista építőmunka erős áramlata indul ki, a biztonság érzetét ülteti belénk. Az új tavasz, a szabad élet tavaszát, az építés, az alkotás eleven forrását jelenti... A múltban a kapitalisták csak a ma­guk érdekeit nézték, csak a kizsák­mányolás céljaira építkeztek. A fényűző paloták mögött elterülő, bekormozott munkásnegyedek, piszkos sikátorok, pocsolyákkal teli térségek tesznek er­ről tanúságot. Az egykori, elhanyagolt letnai tér­ség is a mult rendszer örömtelen éle­tére emlékeztet. Igen, csak emlékez­tet. S most már csak mint álomkép tűnhet fel előttünk. A prágaiak könyörtelenül felszámol, ják a mult maradványait, az új, szo­cialista Prágát építik. Ez nem is lehet máskép, amikor az itteni üzemekben oly kezdeményező lendülettel folyik a szocialista munka. Mi ösztönöz bennünket, mi ad erőt és hitet, hogy szocialista életünk ta­vaszán oly bátran és merészen tépjük ki gyökerestül hazánk földjéből a kapi­talista korszakból itt maradt bozóto­teat? Mi az, ami arra ösztönöz ket, hogy a tüskés bozótok helyébe virágokat, ibolyákat, szegfűket, rózsá. Itat ültessünk a romok helyén, Szlová­kiában pedig a magas hegyek közötti völgyekben, ahol nem is olyan rég még a pásztorok sípjai sírták a nehéz élet keserves dalait, új, hatalmas üze­meket építsünk? — A szovjetemberek életmódja! — hangzik fel a válasz hazánk minden részén. Igen, a szovjetemberek élete, a szovjetemberek jelleme. Moszkva szépsége ós fejlődése felett érzett büszkeségük, hazaszeretetük vezet bennünket arra, hogy minél eőbb fel­építsük mi is új, szocialista főváro­sunkat. Amikor megragadjuk a csákány nyelét, a fúrógépeket, amikor megin­dítjuk üzemeinkben a gépek motor­jait, a mezőkön a traktorokat, vagy a könyvek fölé hajolunk ós tanulunk — a nagy sztálini építkezésekre, a sztá­lingrádi, a varsói munkásokra is gon­dolunk, akik az üszkös romok helyén új várost, új üzemeket emelnek. A magyar dolgozók is eszünkbe jutnak, akik örömmel telve építik Duna-menti fővárosukat. — S mi is építünk! — Vájjon milyen lesz ac új Prága? — hangzik fel a kérdés. Oj, széles útcák. Levegős, szép te­rek. Fákkal, virágokkal körülvett la­kástömbök. Üj hidak, parkok, üdülő központok, pionír-otthonok, új színhá­zak, könyvtárak, főiskolák ... M ár január elején megkezdték a I * leftnai nagy térség átépítését. Akkor hidegben, fagyban s most derűs tava­ÄÍ Étű boidggBfrbao épító; a prágaiak új fővárosukat. Eddig több mint száznegyvenezer brigádos váltot­ta fel egymást. Több mint 120.000 köbméter földet emelnek ki és takarí­tanak el. A gépek bömbölése, erős zúgása fogad itt bennünket. A zajba beleve­gyül a csákányok, lapátok csörömpö­lése, a brigádosok vidám beszélgetése, kacaja. Boldogan dolgoznak egymás mellett gyári munkások, diákok, tisztviselők, katonák. Az anyák néha-néha felegye­nesednek s kissé távolabbra tekinte­nek, ahol idős nénike vigyáz a gyer­mekkocsikra, melyekben életünk új •hajtásai* a mosoiyú .gKOTne­kek ide-oda forognak és fürödnek a tavaszi nap éltető sugaraiban... A bu-ldozérok, olyan könnyedén tol-' ják maguk előtt a felhalmozott földet, mintha szalma lenne. A kaparó val fel­szerelt hernyótalpas traktorok vfgan kotorják, szedik fel tartályukba a föl­det és száguldanak zsákmányukkal a feltöltésre váró térség másik felére. Szovjetgépek ezek! Sztálinyec trakto­rok! ... A bágerek meg „kanalaikkal" szinte játszva merítenek a felhalmoz zott földből s azt a teherautókba rak­ják ... A térség java részén már géphen­gerek dolgoznak, simítják a talajt A brigádosok a salakot terítik szét... Hosszú, hullámzó sorban több százan, nők és férfiak, adják, dobálják egy­másnak a kődarabokat. Itt hangos a beszéd és jóleső a kacagás. A brigá­dosok néha meg is pihennek. Percekre lehevernek a kőrakásokra, majd újból frissen folytatják munkájukat. A bá­gyasztó tavaszi fénysugarak aranylóan pihennek meg a leányok 6zőke haj­fürtjein s a vörösrózsák színében ra­gyogó ajkakon.... Beköszöntött Prágába is a tavasz ... Milyen boldogok és vidámak az embe­rek! És sietnek a munkával, hogy már május elsején sima, egyenletes legyen az egész térség, mert itt ünneplik meg a prágai dolgozók tízezrei a Munka, a Szabadság ós a Béke nagy ünnepnap­ját... ft kigyúlt reflektorok fényébert felragyogott Sztálin elvtárs bratisla­vai bronzszobra, Körülötte az ifjak százai csoportosultak. Szólt a zene, hangos volt az ének. A fiúk és leányok körtáncokat jártak. A tavasz boldog mosolya sögárzott róluk;.:;* és .boldog; apai jósággal tekintett le reájuk a szoborbaöntött Sztálin elvtárs... Ai felszabadulást ünnepelte Bratislava népe! A hős szovjetkatonákat ünne­peltük, akiket Sztálin vezetett győze­lemre ... A Gottwald-téren már készen ra­gyog az új, fehér palota, Bratislava legnagyobb épülete. A kétéves terv adta nekünk ezt a pompás épületet. Az építőmunkások felgyűrt ingben rakják a vörös téglákat, emelik az új falakat, az ötéves terv új épületeit, új üzemeit... A Nemzeti Színház, a Szabadság­szobra körül a kis gyermekek százai játszadoznak és a felnőttek méltósá­gával maguk tolják kocsijaikat... Felettük békésen keringenek a fehér, galambok ... A Duna vizén is a tavasz derűs fényei vibrálnak s felette várt vendé­geink, az első fecskék cikáznak s ké­kes szárnyaikon felcsillan a napsu­gár... A pattogó, fakadó rügyekből a zöld levélkék bontakoznak ki. Az egyik> ágról a másikra röppenő madarak a tavasz dalával csalogatják munka után az embereket a parkokba, ahol fel­csillanó szemmel, mosolyogva figyelik a zöldes rétet ékesítő tarka szirmú vi­rágok hosszú sorát. A városhoz közeli hegyoldalakon virágba borulnak a barackfák s körü­löttük a közeledő nyár üzenetét züm­mögik a méhecskék ... így szép s így ragyog Bratislava, amikor a tavasa jelére virágok díszébe öltözik a táj. Milyen szép és gazdag a má tava-» szunk.. i t P. Ä Ipolyság vezet a besztercebányai sajtóterjesztés versenyében

Next

/
Thumbnails
Contents