Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-01 / 51. szám, csütörtök

1S51 március 1 UJS70 fokkal: # myflkav.er&eny s#lia nem Í9*í JiHíirje&i;tó§ó.y^l matatja ki . .és szeretetét Pártunk irártt a város'és fcalu dolgozó népe. A fejlett s?«jciaHetji sgovjet .terme­lési módszerek Magyaró r^Ž&g-ra való ^ilüiteté^ói gyorsí.tjáf meg /a' Szovjet­unióba í^umiányúti^f járó' fliérnqkeirik, munkásaink, speciatisfád-rik, az ottani eg.yetenteken tanulý diákok, akiken kfer.es^üil s^akadaí.ifKitfl ömiik tioz^áúk a szocialista építés mindig ú j^bb újabb vívmányainak ívméreté. Nincs olyan területe népgazdasá­gunknak — és hozzátehetem: egés^ i| szocialista életünknek —, mely ne kp­p^tt volna és ne kapna sga^ujatlat^il Hjrt a íelad^^t, amelyeket » es f atvaina Usan fciíSeejiüllteteilep Si­mogatást a ásoyjetjjbj^tól. Most kez­dünk rátérni, .hagy "t^f>aszt.al»taiirkiv»k £zf £ mérhe-Wleii tárházát, amely' a •szovjet szakirodalomban van teiek'ir-i­ve, a mi szocialista építésünk számára hozzáferlaMôvf és 'íŕlhaeafl^Uíťtóvjá te­c. A/ ŕlmúlt pvipp, különben 3Z utolsó hónapokban roham Índiílt meg a Szovjetunió sza.kiryqal­ma iei,é. ' Mérnökeink, íecluiikusákiik most ismerik cr# tel ##ojc?t a/. .előnyöket, metyexet számuma 9 f$fgf.­jeí szajíirj^dalom ismerete jelentés tudásvágyuknak egyik mutatója gz, hogy biHeleij óriási -tjiány keletkezett megfeleli ® tetyat mondani, hogy ezen a téren cšak Äio&t fedezi fel a mi technikai .értelmiségünk — es rajta túlmenően az egész ma­gyar inMigeticia — 9 Szuivjetániót. yfäi f^giáíi c%9jt tó 9 m&a je s.ég,é^en, hogy mepn.y irp éten járó és mennyig f érmeken yitő hatású szá­mukra 9 Szovjetunió kinieníheteáéii tudományos és iága«?t4?b f«gyý*í.- Un. Ali k#l Mwú jés todítositan.) kell. hpgy a magyaj affl demokrácia §ikéreinék egyik döntő összetevője ínfc$.ez 9 baráti segítség, amelyért lilém fehetünk effggé bájaik * jetunióíi^k akitől' ez a segítség nw» egyszer kiínduU, ímeánaí Sztálin elvtjŕsíiafc Előrelátható. íiogv ez a s ének ez a segítség a legbiztQsabb záloga Pá telj mylatqi 3173, fiogy 3 ta­pasztatotok kicserélése és a Kölcsönös segílés terén hasonió viszony kezd Kialakulni 9 baráti népi dem'qkracifafc srszj|gaív^ is. A népi deip^ráciakbaa meneti f§pa^tajat$ és azoí; kicse­rélése ajprt is font^, rpert a íejlo.des viszonyai £?ekb,en az ^fszátffiklwn nagyban és egészéten a mienkhez lia­spfilóak és ezért' ezeket a hasiww ta­pasztíiiíjtokaf könnyen át lehet hoznánk fjltetflf: Nyug«dt ffäjlôdéstipkhš? sokban bfljfzájarult a f*fijcsqnf>s gazdasági Segítés Tanácsa, s az 3 korfiimeny, hogy VglVprj^&fc&igD'k rSyre íak (? r zocfő része bonyolódik a Szovjet.­únióval és a baráti tervországcjkkal Lehetetlen össze nem hasonlítani a szocialista országok baráti kölcsönös segítését a kapitalista országok, a ^arshalj-tery. az Atlapti .js^qvetség" országainak egymásközti yis'zaayiva|. Ezek k kapitalisti) ^^ôvgtségek és ESBÉ^wíhIÍW 3 par t nef K'­fft^tyjfl. kijiakm^nyolassn alapulpk­Bennük szakadatlan az egymás elleni Jiarc a piacokért, a nyersanyagokért, a jpttási titkuk wVgs?{iF?éséi*Ft és pl­IftB^iliFt; ^h, \fflfror a (íasj^í Répi ä§ÍP9Hrácja ete^ménp" ä ^en^gyobb elismereí és, (iic«éret hangjan kell meaémlékezaem a magyar munkás.-: qs.^tálv teliiísilmétíseir-tíi am^lygkkť! joaaaj tm 7 Mmv ptir.1 h^áí^t ty 3 ^rikáspfztalv pártynk triegmutatta. tiogv mVlto arra a történelmi szecepce. melv tpzáofcteia a swcia^tnus ápiíf eRt»«k szakalap r^ h:U«| Hája és qip^g a íflag^í- wmpkstsfl^m^r Sitef&mí! atóli^sáf!^! t^gyancsak mél'ainunk IjeH az értelmiség '{p mun­káiét. melynek zőroe. őszintén és ba­csiiletesei^ támeisatja a uáp,i dsmft: ^da félk'^'w^ Külpn ^ w^b^nlü 9\ ffiÍM tete'.wíi eítalm.i,-. ség érdemért. A' pier.npkők és techni­kusok izáaw á raunkások-lfuw viszy-. ijyítva átafteiRftíites ísökkea Efó? Vic­Kut^nj a^ca. h^vf a tófefl^HWMWt s^áma lparp.ro, w' av 4 7 lélf^aí riov^k^dett Mrndenki megérti;, hogy e." rövid "idő; ^taVt nem. ' tüdtoS méjínp^ttrt. és számolt smfrb .I^nlivg, í^Űegyete.me'oli:^ W^­nökháll^a'ó. tanul, mint az utojsd bé­keévben: de ezekből a diáin -kbót csak n,?k <?s a^dio, fíoJío^oM tpuflka, és (el/jj&sjeg. h^l. a régi feíbnikají értelmiségre" A,z a. körtHmény. hogy ipari- termelésünk áz 'ötéves terv. első e^zieode iéfeef. %/en impopáűó, exeíjiiié.­nyejjej. tjjdoti. f<eln5U,tetnj, a^t, to; nyitja, hogy technikai eftelmiségiink megfelelt a ráháruló fokozott feladö­toknak _és zömében lojálisán, helyes-, lően. pozitíve viszonyiik népi demo-. és. s&Mm Az. eredmények a-zJi is igíWfll'iá^i, hogíí, a, tflg^á^jpggíjjlók telisé®?,, ak^kn^lt. iTO'iJf/xijísrJt h^zdqíitejt r^qj^ váptf&ti mwi^ke;oli Hé£ke<Jaí«. ós kfJtäŕ kjjän rj^Jí^. % ho^iulv hogy <y. üzemekbql tízezer^miia emélljHk Jkí # iegjol>b. legömudato&ribb F szakniunkásokat .ügyeikkor i ^žréŕsol őwi'lötteK JÍe > ^yér^ktw # ^jmpl, # .iítnyi&ap] új. ^iul^lan munkások. >'Ö>3> tejlődésiinlauek ^yik híatató | /•á.oga .az. liogy .e^y .cswný jfWHip-V teny,ei;p még <c«#k AšWáf ifegjÍP •teíni -liatásál. A munkásokbol és pa­rasztokból jött értelmiség, a szocia­lizmus neveltjei csak ezután jelennek meg tömegesen a termelés pórondján. Egy for döntő t§r$n, ŕ ,hányáí>zatfoan, gjí 'é^ítöigarfen ,a £épesi.t,é« üey*:ze!,ése, S $éj*ek W!ifímeaSf^ » étefllP^tó és .egy csomó má? vótéíkedés -még csak a -fftMm ítófeš súly#v.al .ftrez-tqtni a 'fe^st, .amely szocialista épitéí«ílk .meggyórsu'.árál^n •tóg mu^Vv.tii c msütöste '•m nyeit éí s'^wit Mpj/fat k&aogs#yo,z­Züjí, rá Jtfjtl .mutatnunk arwi e wngeteg fif^skpg és Hmfr mtíj/ ywjm-w f. ü-écep teomjtáRmó­.epilítoiiink ja ínuiokafegplero w '.az állaiupolg^ri (egyelem .h'anyak, fejlődéftnj^e(t. ^füffltflUTlT dásoi; .és 9 tegye!mereikn&ég sz.íz egyeb me^jiyilvánuiásai még invndig rendkivül ^vajkor-'ak. lépten .-íiyomon tátj^Zf&bp to 9P ^wág^L^arl&s/'jjK lamj ^avftk fasgfáffefi » ta'l\a­ré'kof&slg hiánya A n(fl<öz{imság H<ormáoyáfl^.k Wéifeéit, sei meg sem megtelefó er.edaienyt. jReodtdv^ gyakori az ft^yÉ tti felelősség föfowa. az egyéni ftfejfi§ áttiári-tésja » riefigefcg.et #téeet# ktjilöpbÍMjp kafteWv^JfJVí. A/, äpenték éa intézmények szinte szaka^tí™ gyakran íetealeges átszeg ve jsé s« ís ide.­taríozili. Mindenn.aeos 3$ éberség táj* ny? az fHfxm^gggf «ae«beij. A fa* általáfios tdWetíéeítéséfi befiji egésa ipar|®ak y,ínnak, melyek nem tíij««»'.­teiteíí a ítí,emelt tervet, ďyar iont^k. wipt a tofgáf&f^ó ^ffezafH­ffepeíc. a Oie&ieJ-mQtoróíi, a nagy villa­mos fof^dgépek gyártása. Aa aUp anyagok' (ivar, acá; tarmelís-­jgyorsuJásáíiják pteme is elrarfaát «ÍŔW *Stgf? terpjeiiés gyorsylás^íf mögött g zel; ^ Itjt^k ᧠b?jok rendkfvül megf)ťi(nViljk s^ficígljst^ fej)6déíönket. P<iisjE#?Ölé6tjfc g mí j© fÜ8g különösen Pái tufikiwk, « Ma­gyár p.;igoi£öii Pjrtjáfiak jó murMié­fÄ- A mi ^yMr^iffkflíík més mwmg nm mnt 0 verébé ás hgsaba a? g tyd^t, hagy egykenként és kíjJlsk ij»£ felelősek pandanért, ami miinka tprtiiefRkön, az íiíem^sfl, fiivatsltiari, tefmel^szövptkezetbei? töftéqjk. Még ffimdig fiem ^okf.ájí meg, hogy jö, vagy rossz munkájuknak legbiztosabb mutatója a termelés, a termésbeszol­gáltatás, az adózás, stb. emelkedése, vagy csökkenése. Álég mindig sokan f inak, akik joggal magukénak vsll­ugyan az oa'szágot, tje nem éfijk ézzel lapesolatb^n a ló gazda felelős; spgét. Espn 9 téren Rprtyflk még aia­ífsan IP vflfl maf^va és 9 munkéi hez^ ffiég e!ó'tttiRk á" A Msgi'ar PqI­ggzók Pártja Ij. kon«F|šszusának egyik feladata, hftgy e ^aj^íra fftffi njíjtsa <1 figvjjmei '#s kjfjolgi^ga e l^eredmö^ese'hh wŕÍSIPWÚ^^ S^ftpialistfS fejjődfspk ^eggyofsítá­lM(íW|gyapb fék« maztíirazdasá^ gynk heiyapte Mindiárt hen-íáie«?efn, hogy mexqgazfksíeiink a Mtorô^tl^ t^ s^örayíi kái M mm, 0 RWK évbw lenyegét^eíl elérte a? i^toj^o b^koév termelését, sot egy sor területen túl is halaá»a b ^w és Tissütik g^lagí VM gyftpfe, ^t 9 háborút megelőjái ti?, pkfévben. Ez a kö.rölméBy' 1 a»Hát U fig.y«lemr«mtdtóhk meri a há^wú elčjt t a, f^ tííWlés 20, sz^Jétf-kaí . (wgyofeb a<te*t,. njrá( 9, p^sjji bir-íoikoké.. Bnu?tt a fajdosztás után ellenségetek arra mtteiiUik. bogy a mezőgaadasá^böB sokkal tovább' 'fog ^ífefti míg a W­keszínvonala^ elérek Ami 97 "átlntát­lományt illek, a szaF-vasmarbák és dš^^ sz^ma Kt'Miaďo 9 * Mlfcé- k^ssé ^ Warad.X'a­Mant^ kell yeni}. hogv ^ f.ekza­badwías. óta romdé» érvbe.B ^záfazság­volt Iw^iöswk volt az a^^ly, t^y^Y Ezelfíiei a % fénvéb^n, meg tehet áli^ftjBi hogy dolgozó, parasztságunk n^vban eš. egésjébeo fcelifeaífiette hozza.fe'säit r»-. ttiáf a^nÍKW' s, a «#) rnőM. A lap » -ta, •v^lyi éy 4í»lyamáu, dnint «niiKet-tfik, S inlHiárd <k»ninžta! lett öagyobb és eeem összeg jeleni ékeny részét fokozott <ék)l«nszer-víisá':iiWi;a & Iweoflló, jdí«'^et| f. -mezőgazdaságból «r.ánmaó ái'-HW íöe -oemcsak a -v^cos él jobissti. » 40lti % ©tönt a lyvmf, •amely # ífalut ífítvrjtky idejébei; ícujto­A iteW 4> s tuÖw* me^asdfjság a/, ^tifaiémek (feeár­r« kead eaé»z szocialista fejlődésünk gátlójává valrji. mert a követelrusnyelt sokkal: styoTí.ibbítn nőtwk. mi«.t a zőgazdaság termelése. Büszkén hivat­kozhatunk életnívónk emelkedésére, arra. hogy a város és a falu dolgozói ma jobban élnek, joljfcan táplálkoznak, tottvlp, rHfíiťBUpKliK-tít 6l»l>sz/-ívon^J)j«k eken- ógésofRéíe* mvgnöxiáftifáw. $ rév. gim'H 1 h^soólWhaíaílpntíJt WtozoJÁabft.' k<jk vQj>glmén,yek6t| állíít elé. A tiém d^ndkf4ei^»ft«' a rmmkanódkiiliBég. és min-t* itfér rámu-.. faííufik híff.om fjs. ft'Hi óv- aJatd' .j, wnn-. fűzött reményeket és megoldotta. llkásofc é& tisžtyjs^líik saánm 60V;Q9^. [Bitik-n? V-m -sžiŔkségttttk, lOfiwít A .-Képibe 0 itteg$mzte>­Sági •ki.vŕte!' .-osökkentéséíkwll pdíaÄtťk. de eontík i« » flwga rj», ment # krifiiöldríll iUessemeeM ^.ya­•potbä. gwjúWil. gimúhgl, ^z'-sves íésve'kből Í4é&stik Müwt e Wwi MbwM (MA, A Mm tudvalevőleg nemcsak élelmiszert., .nem ag. iopr iky^rsanya^taik ^ynés^ét is termeli; .g^qdoliiikmk ee«k 4W ips*rí §f » tmgflW kerestet itslőiífj?., feíigy s^kk^i l^Aet ter.meliK'ife, májt » MwhkyAfä, Imi i6e ihwy ,«»wei :!ü,k cueg nmbm ter-fríésáitlagirHilw'.- mejwfk > ;v i ? atacsouvak' A'ivkv ősszei itt .voltžáí Swi.vjk-ÍJkwjnáUd' a nw^yar tetfe^ír'k. egyik leg•fímy&b megle, petésük a mi 'tnezfígazűaságiitnk ata­c^ony ,t^-ffiésJti9ÄS)<ma 'V-ftlt. A terrrés­h-V^ycsgk úgy Jehet mege-meifii. ha & magyar mexíjgaxdaság te rátér a modern aígyfisemi gazdálkcdíií-ra, a osgjr •me*eg>sw<ÍasJg i gépek Hasrr.áfí­tára. figi 9" parasjztság (6 t^ezdi <e!»s­ffier® s ŕ&ért v.es« irápvt a termelő­kérciéseiyťl k»p­&*A*>A>íf) .yegüJ fi kiy#íK4> muUtaí* Uogy az Htofeó áygkben hogyan véU Ww mag ^nmetiiUn emtiiyok. A m^nkásoíf ée ttggtvjs^rk szásna HiW i m-ilMó 750 em k örül jár.. A fejíödés íuenetére jeltemíő, * mult évhez képest 223 ezer fő az emelkedés. A hároméves tervünk meg. kezdése, 1947 aagusztus elseje óta a munkások és tisztviselők száma kb. «Xt tíH'el, több mint 00%-kal emelkedett. Hčr*m év platt teljesen » régi az it>erból, * nj»gykôF#sitede}emb&, a bankokból. A mwltémä mkély HiyýWM múr nem fesISményolí proletár, mert a ssjéí šlíaíiíáfiak üzemeibe/t, tnsfáiixk íjtíiaňstilwí^ofntottÄk minóazűk t j vr Uwti én egyét) toriM, melyekkel 9 fég. mé&en4 kímvttt a jogokból. i spíitikai hatjtWmból, a kösigaz^f tiísi)®!, JisdseFegböl, ískol^bó",. Ez mér » Ms«tf»4iJU muTtk»á«>»zíéiy, A »eqi ŕllftw: késen 14vö kitóptr ni4g 71400 munkás dolgozik, Jellemző e nn«k a kategóriának gyors mym'i, hogy sstímute ta­valy még 135 000 veit. Mindjérihoz­íáteHftíÜk, högy ezek swt voUek a sjtó cégi ófteímében kiasákmé* nyeltek, mert a népi demokrácia inu«ká»vé4«lini iptéikedóaei a kl­3dáknrsnyo)iii»t sütik kei^t-ek köü* szofijottik, A a fejlődést <* következő mutatják, A faiyn jelenleg tobb mmt J mil^ld 100 ezer körüli gaadaságot «u?ift»ak számún, ebből ezer tuiajflonoáä mesô* ga*daaágaal n«n etöthivatátó^eriwn l :»ígiaíkoz.ik és 03.000 kulák. Ha s^embráijijuk a^ I9<41-es aasmlé­lás adatait as lS49.es népwumlátye­sak » követező váUo* aok képét kep.jvtk, A t«-jesen nincstelen bér­muflWtteöl élők (nípszámosok, tlkn­dó mvHkáswh é* mezogaadasíigi »l" kairna?flttak» saáwUékan-.nva a m«­Z3ga?da.sáffi néneaségbäl 4{kft sjkbw lék volt. szóvá" a földműves Ukw ^átíP^k. rnaicíncm a fele: ez 194a-re l?4ísett 17,1 adalékra; az 1—-35 hol di^ íe^jedň birtok ak 1941-laen 47 saá­z«ékát alk-otivk twa-ben e? a föld­íVi^táa eredtwflyekéBen 78-6 l^lfí-a miit. gz a Bftrasztság sem a ré' gí taáí A népi denvakrácia ppegsswn' tette a kapitalista kiasákiíiájftvolás annyi parasztnyúzó formáját: meg­szűnt a bankuzsova és a kiszipolyo­zás szisz más mddj*. A dolgozó pa­rasztság előtt megnyílt, minden pá­lya. elvből ax-etíW a? wr«lkodó osartiily- kiaárta. A oépi dewalírée's á" 1 i äkw is m»ii«fl rnódo® tá- naegíktja. A, aaáyfei^tok: felosatiása le^­fo%t(?safeb, vélto^ás a, életéfeŕa az. iftogy nT,e?',ie«<iődiJM a eaezd®®­dag.gb^n, » szoifi.!,l,Í7-m,u» épicésé- A szspi9üa)» szektOí a mezősazdiaság.' bgo? ; n^íK töfete. mjpt e®vne^v«dHkllió, dolgozót ölel fel és gyorsan növek­szik. .Február :23-án J'alt a kési Város Hadsereg megalakulásának ,S3-'sk év~ íardulóija. firw az ünt«)pr* tijirta äräm- :»nel. osíiuie titűke&áéted Jséseiiiäfäk hazárik dolgozót. M®iťkátíle\«leŕ8H»k telkes lewefetk tbgám .sará^'al "taafesítfá'k. .hogy iCsebsujloy^Jfia magyarajkű óel­ís aeiyeMsB énéíeiik a secvjet Satlser-tg íeiezsáBulÄó teüét A beériiezett lettetek ItözűS számosat már kötői tünk, az alábbiakban újabbak­nak adunk heiyet a kánaradó levele­ket pedi^' csak tótzSnetíd nyugtáz­zuk a íeítoSódött aagjr levélanyag ffláaiL Felszabadítónk, a szovjet hadsereg retjruár 23-Án &f«iepdt«k 33-ik évíjerMójíii .wawát, hoéy a Vörös líadser«g PszkoMiál és mrvénfil győ­zelemre vitte a vörös lobogót és le­verte a német imperialista hadakat. Ezidén tehát a Vörös Hadsereg 33-ik •születésnapját ünnepeltük. M üadeplö tömegek lelkesedését főleg az » viss.zaeiíílékezés fűtötte, Iwgy W45 .előtt tnég a fasizmus jár­ma alatt roskadozva, munkától -vagy munkanéükfiíiségtől efcsígátva, meg­gjsftUjr m Utťwik. A njnesteten cmn­kísnép netn teü képes keresetéit WgéMM, Korj reggeltől késő estig ckílgožhtattônJt, mégis hányszor ékez­tünk, fagyoskodtunk. Ruhára nem telt. rongyosan, mezítláb vagy otromba fapapacsokban jártunk. (ín aratni men­tünk, az éles tarló véresre törte a lá­bunkat. Ha panaszra mentünk, hogy nincs cipőnk, a közellátási hivatalban azt felelték: „Ha nincs cipője, akkor arasson mezítláb.* fis ma? Nincs boldogabb ember a munkásembernéj. Nem fél most attól hogy a családja éhezne vagy nyomo­rogna. Nem jár ten ki rongyosan és mezítláb még nyáron sem. És kinek köszönhetjük mindezt? Kinek köszönhetjük, hogy nem nyomja vállunkat a bizonytalanság terhe, hogy boldogan, újult erővel dolgozhatunk, alkothatunk. Minde­zért a felszabadító szovjet hadsereg­nek lehetünk hálásak. Szeressük ezt a hősi hadsereget, amely mint megmentő Jött el hozzánk, szeres­sük bölcs vezérét, a mi drága Sztá­lin elvtársunkat, mert megszabadí­tottak minket a rabigától és megis­merhettük, hogy mi a szabad élet. A nagy Szovjetúnió segítő jobbot nyújtott, hogy elvezessen bennünket egy szebb, jo.dogibb jövő — a szo­cializmus felé. Hiába terjesztik a kapitalista álla­mok a háború rémhírét. Mi nem fé­Iflnk Mi nem akarunk háborút é« meg­akadályozzuk « vérontást. Nekünk min­den ember élete drága, mi csendes bé­kés, nyugodt életet akarunk A háborús uszítók, akik újra elaknriák adni a dol­gozó népet * vérsílvóknak és gyil­kosoknak, nem méltók arra. hogy ve­lünk éljenek, Békénket minden ár­mánykodásuk ellenére is megvédjük, ha kell fe.gyverrel is, Magunkévi tesz­s*ük f varsói II. Vllágbékekongresszus ás a prágai I csehszlovákiai Béke­kongresszus harcos üzenetét: ..A bé­kére nem várunk, a békét kiharcol­juk" Rrös támaszunk ebben a har­cunkban a legyőzhetetlen Szovjetúnió éí unnak hSsI hadserese. De nekünk dolgozóknak Is minden eszközzel, minden erőnkkel küzdenünk Ml a bé­kéért. mert ha igazán akartuk, hogy ne legyen háború, mi. » doteozó nép. t víláp sok százrnläió dolffoeója ezt meg tud»ak akadálrozoj. Ne gondoljuk azi. amit talán sokan gondolnak és .mondanak is. hogy: .„Nem rajtunk múlik, tőlünk, kis­emberektől nem kérdik, hogy aka­runk-e háborút' vagy sem. mi annak az eldöntéséhez nem szórhatunk hoz­zá. előtérik azt az tirak." Nem ígv van ez. kedves dolgoeó testvéreim. leenis natrvon sok függ t5(ür:k. A mi munkánk teljesítménye és értéke szintén fegyver a háború elken. A háborút csak az kívánja, aki nem akar becsületesen doipozra. vagy aki azelőtt a dolgozók verejtékes munkájából élt. Igen. az ilyeneknek nem tetszik a mi rendszerünk. De egy becsületes, a család iáért és biztos jövőjéért dolgozó munkásembertől so­hasem fogjuk azt hallani, hogy neki háború kell. Azt hiszem, velem együtt egyetlen egy dolgozó sem óhajtja a régi rendszer visszatérését, amelyben nyomor, nélkülözés és megaláztatás volt osztályrészünk. A kanitalizmus és fasizmus uralma ideién nem volt értéke a munkásembernek. Munkán­kat lebecsülték, kizsákmányoltak min­ket. mert h'szen a munkanélküliek kö­zött mindig pótolhatták az elégedet­lenkedőket Legyünk ezért most a béke öntu­datos, bátor harcosai, védtük meg azt a jogunkat, amelyet a felszabadító szoviet hadsereg adott nekünk és amelyet népi demokratikus kormá­nyunk és Pártunk biztosít számunkra. Mi csak két embertípust ismerünk: az egyik a szocializmus becsületes építője s a béke harcosa, a másik pedig becstelen háborús uszító, bé­keróntó fas'szta Mi dolcrozök azon leszünk, hogv az emberiségnek és a békének ezt a káros ellenségét minél előbb megsemmisítsük, hogy tényleg egy emberként egy akarat­tal éljünk mindnyájan, egv célunk legyen: biztosítani a világ békéjét és minél előbb felépíteni a szocializ­must hazánkban. Példaként állnak előttünk a Szov­jetunió dolgozói. Baráti támogatásu­kat és szeretetüket megismerhetjük a Csehszt. Szovjetbarátok Szövetsége út ián. Lépjünk minél többen ebbe a szövetségbe, ápoliuk és őrizzük ezt a barátságot hogv ezzel is kimutas­suk nagy hálánkat és szeretetünket a szovjet nép és a bölcs Sztálin iránt. Ezt a hálát és szeretetett leg­jobban úgy tudjuk kimutatni, ha mindnyájan az 6 példájukat fogjuk követni. TÓTH ILONA mimkásleteleafi, Kalinkovo. KBd/emss íigyeiemiiaiel. k.isé«aú a uatf­Zô/gfcas&äwgt proXaíiátus é« a kuiáit­ság. fejlődését » wt-Ssó két, sszwndő­bes. A nfcei}$g*2d*aiaf pjNtebajHéüa» íele. lítoljsó. esztendő, aiatí eÄe-- lxeakedetfc, áJlaajj g^asagoJtfMa, íiö^iotwjtfokoij. vagy belépett 3, twr n^lőKz-ö^k-e^ekíbe, Több mint egy­képelj 90;M9> a» ipa'r­W és épíík^ziéalvez-menjt! A * sswcfejiste. IszektonoR k ívűt: keresd mjunfeáaefc Iszásna.; ma már- qs^í va-livrover h*. [{pclTia a Öp-ftW-etí A kulákok szórna- két évvel azeidtt 63 000 volt. ez a szám csak azokat foglalja mag'ban. akiknek több mint 25 hold földjük van. vagy több mint 3$ö kataszteri aranykorona után fizet addt Majdnem kétmillió hold föld­területtel rendelkeztek, s ebből 1949 jötfua W óta 32.000 kulák felaján­lott az államnak 662.500 hold földet:; a felajánlásból naár 17,000 kuí&któl át is v«ttek 3^40.000 hóid siaotót. A kulákok kezéa raara^lt es. év elején a wántóteritlet kb.. IS sz> Ea a 13 szl za!4k adja a besyűjtöH g boaaaneiaíwk lä saáaaléfcát. Hzeö a s^áaiok aat tnwtati'ík. hagy a Bnalä- k<jl<at korl-lwaaó síknek 1 van­nak wre<toé«wi.. ho«r a kurtát ráír c.«b o a ré®i. hog.y d«f«azíYába. sao-ri­r?í«ittiBajfe, A kiaiakok erej» ,j®leií1)ékeffly«B' nar­gyobi>. amaáüL, taíat aaailt a oussta ss nnelt munsatnak. A mi kBliákstatcsE-tór ká»kban péletó-af nem- szere ipeía«íc azok a Itulátt^lc. ackiknek 15—35 hord föMfjuk és wgyana&kor kocsmájtüft,, kwesk«dési>k-. cséplSíméptfk., trak+orufr, vagy e«ytb váilŕtetuk vam kjiRjettkstr­n«k, spekiíjálnak Ezetojek a száma tizeweltfe rúe s a kimutatott fttrfafeüS­teai' (rí'-viitt- biztosan: többi mint száeeüer iQ^aiíd­lfi'((i5»nrekvSj, ltoa>v a kiiiaüt sjaeda­sági ereje- mindliart 4 Itozzátohetjjíilfc. ucriljťltnii Itaíolváea. ma is, sokfcal tta­gyobb:. rrrinít ailogjw számarárr^ vasy szárnoteiiiete' itif-á'n aondfrfuőfc-. Anti' a 'megmaradt Ifenjjfelíafa. elmmtet! illteti., !nálünk is- vonatkozik ráiiik az,, amit Iienin-' mondott­„A kizsákmányolók. a> földesurak ée kapitalisták osztálya nem tűnt el és nem is tűnhet el egyszerre a proletár­diktatúra alat f A kizsákmányolók szét vannak verve, de nincsenek megsem­misítve. Megmaradt nemzetközi bázi­suk, megmaradt a nemzetközi tőke, melynek ők maguk is, egy részét al­kotják. Kezükben maradt a termelő­eszközök egy bizonyos része,, megma­radt a pénzffk, megmaradtak hatalmas társadrfnú összeköttetéseik. Eíeaáflá­stik ereje éppen vereséeSk kövefkrz­tétwn srfassoresan és ezerszeresen rnesmövekedefl ,\<s ágarri. katonai, gazdasági igazgatásban raíó. jártasság­ŕgefHgert naey tttteáirt fcfetssii: saa­rmokra, i^yhosr feteratfőségük fcasan­Ktftaüalfoiiul nagyobb, mfirll asnek&ora arirarszinrark a® eswsz üatossságHüti be­liiJt A megdűliöf$ kfesáftmámdőfe gsz­táäytemca a kiz-sáftrnánveiraír gySzni­trtes ács^jata. azaz a onsleťariafes el­len. sokftaf riJteseredeiŕŕeftfeé váM.* A ťôfeés osztályok maradiváűyaról /tincs stafisz+ika, ďe még- mindig- elég szSeseti vanriaít kéwrisefye áíTam­apderátustmk közröső- funftemoánnsaf, ' a Tiil®:i ; váílaíirfcrft rfkaünrscrotftif ftö'zt és-- újabönn a tanácsdt anüeráfusá&L is. Támegabja öitei az es^Tiifetrit- fmrk­c ;®rrúrittsaiitait vm része. kiflEnüsen- ai Itateiikaa egnidtáetei-. Ezek m. efawrelr abban a roHônattemi. amikor urfüfc szómban lanvirul az ébersés. azmmal niú'.kíjtifl'ste lépnek és nem ffswszer je." lentékonv Károkat okoznak a náni j ^emokráciahek. Ezért foltozni' kell' az éberséget & lankatlSIbnuli özíiffetm: Kell,' a tSttés cendfeer mnrferr mararf­vá'rryával' szem&m a harccrí.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents