Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)
1951-03-11 / 60. szám, vasárnap
Vtlág proletárjai egyesüljétek! BratMava, 1951 március M, vasárnap 2 Kés IV. évfolyam, 60. szám ..Iparunk beruházási tételeibe csupán az utolsó két esztendőben, 1049-ben és 1950-ben úgyszólván 125 milliárd Kés-t állítottunk be, tehát olyan összeget, amilyenről a régi urak még csak nem is álmodtak. A tervezett beruházások élesen mutakoznak meg Szlovákiában, amely folyamatosan, de gyorsan válik agrár országból mezőgazdasági ipari országrésszé. 1950 ívben Szlovákiában a nehézipari termelés több mint egynegyedével növekedett, tehát k országos átlagnál lényegesen erősebben. Az Hyen növekedés nem JBn magától, hanem alapos beruházási tevékenység a feltétele. Igy lesz ez továbbra Is: továbbra Is meg fogjuk sokszorozni termelésünk anyagi feltételeit, mert tudjuk, hogy enélkül nem tudnánk megvédelmezni országunk függetlenségét és szabadságát, egyben nem haladhatnánk előre a szodalizI1HM Wé." Klement Qottwald elvtáM M61. február • 22-i beszédéből. Az 1951. évi állami költségvetés népünk országépítő és békeerőfeszítéseinek bizonyítéka Kabei pénzügyminiszter nemzetgyűlési beszámolója az 1949. évi zárszámadásról és az 1951. évi állami költségvetésre Klement Gottwald elvtárs, a Köztársaság elnöke a napokban tavaszi ülésszakra hívta össze Köztársaságunk nemzetgyűlését, amelynek legfontosabb feladata lesz az 1951. évi állami költségvetés megtárgyalása. Március 9-én a Nemzetgyűlés első ülésén az 1951. évi költségvetés törvényéhez bevezető beszédet mondott Kabeš elvtárs pénzügyminiszter. A költségvetési parlamenti munka ünnepélyes megkezdésén résztvettek a kormány tagjai, a Nemzetgyűlés szűkebb elnöksége és az össz i á képviselők. A karzaton nagy figyelemmel követték a tárgyalásokat a -köztársaság elnöki irodájának képviselői és a magas állami hivatalok és kerületi Nemzeti Bizottságot> pénzügyi előadói. Kabeš pénzügyminiszter kétórás beszámolójába p az 191$. és 1950. év állami gazdálkodásáról hű képet adott. Kifejtette az új kormányjavaslat fő élveit, amelyek a Csehszlovák Köztársaság állami költségvetését az 1951. évre meghatározzák. A törvényhozó testület örömmel fogadta a pénzügyminiszter beszámolóját, új politikai és gazdasági rendszerünk hű tükörképét. Az 1951. évi új állami költségvetés tartalma népi demokratikus államunk dolgozóinak ország építő és békeerőfestítése. Egyedül ezek az élvek döntőek nálunk a költségvetés pénzügyi eszközeir nek elosztásában és ezek ha: ár ózzák meg a szocialista országépítés fedez- tét, ameTlyel biztosítjuk a termelő erők fejlődéser., népünk anyagi és Iculturális színvonalának állandó emelkedését és ezzel a társadalmi jólétet. Kabeš miniszter beszámolója után a Nemzetgyűlés jóváhagyta a megüresedett képviselői mandátumok helyére új képviselők behívását. Az erről szóló törvényjavaslat nem jelent semminemű új választójogi reformot, csupán a póttagok egyszerűbb és gyorsabb behívását. Az eddigi eljárást azzal egyszerűsítik, hogy azt a választói csoportot, amely a megüresedett képviselői mandátumra kijelöli az új képviselőt, megbízzák azzal, hogy az új képviselők behívásáról gondoskodjék, illetőleg erre javaslatot nyújtson be. A választási csoport a póttagot csupán a jelöltlistákon szereplő egyénék közül javasolhatja. A Nemzetgyűlés a Kabeš pénzügyminiszter beszámolójáról szóló vitát legközelebbi plenáris ülésén kezdi meg. Kabeš pénzügyminiszter beszámolója bevezetőjében megemlítette, hogy a legfontosabb feladatok egyike, amely elé az országot a IX. kongresszus és elnökünk, Klement Gottwald elvtárs állította, az, hogy nemzetgazdaságunk minden szakaszán teljesítsük és túllépjük az ötéves gazdasági tervet, még pedig nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is. Ezért, amikor benyujtjuk az 1949-es évi zárszámadást és az 1950-es évi gazdálkodás eredményeiről szóló előzetes jelentést, az a feladatunk, hogy bemutassuk, mit értünk el az ötéves terv első két esztendejében és mi vár ránk a harmadik évben. Az állami gazdálkodás eredményei az 1949-es évben kedvezőek és az 1950-es év eredményei bizonyítják azt, hogy ezek az eredmények nem voltak véletlenek, igy azután az 1951. évi feladatok ezekhez az eredményekhez igazodnak. Kabeš pénzügyminiszter a továbbiakban az 1949. évi állami gazdálkodás sikereiről beszél. Az eredeti költségvetés szerint 42 millió koronás felesleggel kellett volna zárulnia az 1949-es évi költségvetésnek. Azonban a költségvetésben az év folyamán olyan változásokra került sor, hogy a költségvetési fölösleg 2498 millió koronára emelkedett. Mi idézte ezt elő? Főleg a munkások és dolgozók kezdeményezése, lelkesedése, alkotó ereje. Az ország építésének az üteme sokkal jobban változott előnyére, mint ahogyan mi magunk azt feltételeztük, a terv belső ereje hatalmasabban fejlődött, mint ahogy vártuk. A fölösleg több, mint kétharmada költségvetésen felüli bevételekből és egyharmada meg takarításokból ered. Amikor ezt megállapítjuk, egyúttal önkritikailag kijelentjük, hogy ezek az eredmények még jobbak lehetnének, ha nem követtünk volna el hibákat. Az álcázott reakció és a most leleplezett árulók és összeesküvők Sling, Svermová, Clementis és társai tevékenységükkel sokat ártottak nekünk, de ezek az egyének nem tudták megakadályozni egészséges gazdálkodásunknak, a tömegek munkájának sikereit. Az 1949-es esztendő a Pártkongresszus éve és megmutatkozott benne a Párt óriási mozgósító ereje. Az alkotó erők februárban felszabadult tömege az 1949. évben az ipari termelést 8 százalékkal emelte az 1948-as év eredményei fölé és 11.5 százalékkal lett magasabb, mint a háború előtti évek termelése. Elöször történt meg, hogy termelőeszközeink gyártása a háborúelötti színvonalat 40 százalékkal meghaladta és ezzel párhuzamosan emelhettük dolgozóink életszínvonalát, fokozhattuk a fogyasztást, bevezethettük a szabad piacot, fokozhattuk kivitelünket és passzív kereskedelmi mérlegünket aktívvá változtathattuk. A továbbiakban a pénzügyminiszter a pénzügyi rendszerünkben beállott nagyjelentőségű szerkezeti változásokról beszélt. Megemlítette azt, hogy maga az 1949. évi állami költségvetés is egészen más jellegű volt, mint az elözö éveké és az általános adó hozzásegített bennünket ahhoz, hogy deficites költségvetésünkből kiegyensúlyozott költségvetésre térjünk át, még ha az magában foglalja az összes állami beruházásokat is. Az összes állami jövedelmeknek több, mint 46 százalékát és a pénzügyi bevételeknek több, mint felét, mint már említettük, új és jól bevált általános adónk jelentette. Ez az adó fogta fel és adta át az államkincstárnak a szabadpiac hasznát. Ez az adó vált nagyszerű eszközünkké a fekete kereskedelem letörésében. Ebben az adóban találtuk meg a fogyasztás szabályozásának eszközét. Az általános adó azt hozta magával, hogy emelkedett a nemzeti értékek termelése és a nemzeti jövedelem, emelkedett a munka termelékenysége és a nép életszínvonala. Igen nagy bevételi tételt jelentett számunkra az eddigi különleges kereseti adó. Mindezen bevételi tételek hozama mindenekelőtt üzemi gazdálkodásunk fejlődéséből ered. Az 1949. évi felesleg termékekben, kitermelt beruházási cikkekben és árutartalékban fekszik, nem pedig a pénz tömegében. A pénz csupán ezen áruk értékének mérője. Hogyan használták fe! az állam által kiadott pénzt? Köztársaságunk politikájának irányát és tartalmát nem lehet hatékonyabban jellemezni, mint azzal a ténnyel, hogy az állami kiadások öszszegéből a nemzetgazdaságba eszközölt befektetések adják a költségvetés legnagyobb tételét, vagyis 44.8 százalékot. s rögtön ezután következik a szociális és egészségügyi gondoskodás, amely a nyugdíjakkal együtt 21.9 százalékot tesz ki, kisebb tétel a közigazgatás 13.3 százalékkal, kultúrára és tájékoztató tevékenységre az egész állami költségvetés 10.4 százalékát fizettük ki és a nemzeti védelemre 9.6 százalékot. Emellett mégsem lehetünk megelégedve ezekkel az eredményekkel, mert igen sok esetben rájöttünk arra, hogy egyes gazdálkodási egységek ismételt figyelmeztetés ellenére is minden áron a maguk egyéni előnyére akarták kihasználni eszközeiket a költségvetési év végéig. Igy például előfordult, hogy néhol, kapitalisták módjára nagyon helytelenül arra törekedtek, hogy pénzüket bánit könyvecskére helyezzék el, mint ezt tette pl. az egyik helyi Nemzeti Bizottság. Egy másik Nemzeti Bizottság pedig az Állami banknak csekket küldött, amelyen nem töltötte ki az összeget és azt követelte, hogy a bank utalja át költségvetési eszközeinek feleslegét készpénzben. Másutt a helyi Nem zeti Bizottság arra vetemedett, hogy folyószámlán lévő saját betétjéből 36.800 koronás összeget egy nem létező erdőszövetkezet betétkönyvére helyezett el és 109.900 koronát mint ajándékot átutalt a vízgazdálkodási szövetkezet betétkönyvére. Kabeš pénzügyminiszter megjegyzi, hogy sokszor a központi hivatalok is segítettek a NemzetiBizottságoknak az ilyen ügyeskedésben, amely csupán arra szolgál, hogy a következő évi magas költségvetési tételek előfeltételeit megteremtse. Mindenki kénytelen elismerni, hogy ez nem helyes és nem felel meg a rendes gazdálkodás feltételeinek és így ártalmas. Az állami zárszámadás egyik Iegpozitivebb jelensége, hogy az állami költségvetés feleslegében Szlovákia része majdnem 20 százalék és Szlovákia az állami bevételek költségvetését 145 százalékra túlteljesítette és így abban a helyzetben van, hogy a költségvetés által rárótt feladatokat teljes mértékben teljesítse. Szlovákia azonkívül túllépte 3 százalékkal a beruházási költségvetést, míg a es h országrészekben 10 százalékra kihasználatlan maradt. A kormány javaslata az, hog? fölösleg egész összege, kb. 35 liárd korona, AtVltessék az állai tott gazdálkodás alapjára szocih üzemeink törzsvagyonának gaz' .gltására. Kabeš pénzügyminiszter bes^ „mólójának e részét azzal a kéréssel fejezte be, hogy az előterjesztett állami zárszámadást az 1949-es évre a nemzetgyűlés eredeti szövegezésében hagyja jóvá Ezzel kapcsolatban kifejezte köszönetét mindenkinek, aki érdemeket szerzett e győzelem elérésében, a dolgozó nép egész tömegének, a munkások, parasztok, mérnökök, műszakiak, hivatalnokok, szervezők, tervezők és politikai munkások millióinak. Az 1950-es évi állami gazdálkodásról Valaki azt is állíthatná, hogy az 1949-es eredmény kivételes, véletlenszerű jelenség. Azonban az 1950. év eredményei, amelyekről Kabeš pénzügyminiszter előzetes jelentést tett, bizonyítják a fejlődés törvényszerűségét. Kabeš pénzügyminiszter megemlítette azt, hogy Sztálin elvtárs a szocializmus alapvető törvényeként azt a tényt hangsúlyozta, hogy a szocializmust csupán a termelő erők rohamos fejlődésének alapján lehet felépíteni, ha van bőven áru és termék, ha biztosítjuk a dolgozó nép boldog életét a kultúra rohamos fejlődésének alapján. Csupán a szocializmusban képezik ezek a tényezők a fejlődés feltételeit. A kapitalizmusban a jólét csupán a burzsoázia számára létezik, mert ott az emberhez méltó életszínvonalat a dolgozók egésze nem tudja elérni. Lássuk csak, hogyan fejlődtek nálunk a termelő erők. Az ötéves terv második évében az ipari termelés további 15.3 százalékkal emelkedett. A nehézipar termelésének fejlődése 15.6 százalékot tett ki. Életszínvonalunk emelkedéséről a következő adatok tanúskodnak: az élelmiszerek legfontosabb fajtáinak eladása a kötött és szabad piacon az 1949. évvel szemben a következőképpen emelkedett: Hús és hústermékek 40 százalékkal, zsír 59 százalékkal, sajt 29 százalékkal, tojás 16 százalékkal és a búzaliszt 28 százalékkal. Figyelemreméltó a behozott termékek fogyasztása. Igy pld. a kávéfogyasztás 84 százalékkal és a teafogyasztás 80 százalékkal emelkedett. Textilárut 21 százalékkal, kész ruházati cikkeket 49 százalékkal és cipőt 231 százalékkal adtunk el többet, mint az előző évben. Rádiókészülékeket 18 százalékkal, kerékpárokat 2 százalékkal, motorbiciklit 8 százalékkal és varrógépet 37 százalékkal adtunk el többet, mint 1949-ben. Ezzel párhuzamosan növekedett kulturális életünk színvonala is. 811 új óvodát és napközi otthont, 782 nemzeti és középiskolát létesítettünk, amelyből 668 új iskola Szlovákiára esik. Fejlődtek a főiskolák és javult a diákság osztályszerkezete. Míg 1946-ban és 1947-ben főiskoláinkon a beiratkozott diákoknak csupán 7.15 százaléka volt munkáseredetü, addig az 1950—1951 tanévben a főiskolákon a hallgatók 37.5 százaléka már munkáseredetü és 10.5 százaléka 15 hektáron aluli birtokú földműves családokból származik. Kabeš elvtárs a továbbiakban még egy egész sor érdekes számadatot sorol fel, amelyek közül a legjellemzőbb az, hogy a könyvek és brosúrák példányszáma az elmúlt évvel szemben 45 százalékkal emelkedett. 11 százalékai több mozi nyílt meg az 1950. évben, mint a mult évben. A dolgozók üdültetésének fejlődése is igazolja, hogy a magánfogyasztás és a közintézmények által szervezett fogyasztás is rohamos fejlődésen megy keresztül, rohamosan emelkedik a nemzeti jövedelem és ezzel a dolgozó nép életszínvonala is. A dolgozók keresetének reális értékét növelték azzal, hogy a fogyasztási cikkek árát néhányszor csökkentettük. Az országépítés folyamata természetesen a külső és belső ellenségek elleni osztályharc formájában is megnyilatkozik. Megbirkóztunk az ellenség által szított átmeneti jelenségekkel és dolgozó népünk általános jóváhagyásával megszüntettük a közellátás terén mutatkozó zavarokat is. Az élelmiszerjegyek mindenkinek biztosítják kenyérrel és liszttel való kellő ellátást és egyúttal megakadályozzuk velük a kenyérgabona pocsékolását. A fogyasztás növekedésével az általános adó tételei is növekednek és az állami költségvetés támaszát alkotják. Az 1950-es évben az egyéni tevékenység utáni külön jövedelmi adó az 1949-es évvel szemben 738 százalékkal emelte az államkincstár bevételeit Emelkedett a bérek és fizetések adótétele is, amely párhuzamosan haladt a dolgozók Jövi ^elmének és számának fokozásával. Álti '4-ban azt mondhatjuk, hogy az állam, istár az 1950-es évben vállalkozásunk pénzügyeinek döntő központjává vált. Már a mult - vben is bebizonyult, hogy dolgozó népünket óriási belső erő fűti és kezdeményezése, lelkesedése, alkotó ereje csodákat művel. Ennek az alkotó erőnek eredményei pénz formájában befutnak, még pedig hatalmas áramlatban az állami bank folyószámláira, amelyekről azután ugyanilyen hatalmas áramlatban visszakerülnek gazdasági szervezetünk vérkeringésébe. Gondoskodunk róla, hogy népünk munkájának eredményeit célirányosan használjuk fel. A Párt politikájának érdeme, hogy a felelősség érzete egyre inkább áthatja gazdasági életünk minden munkását. Ezzel ellentétben néhány zavaró eset is mutatkozik. Igy pld, a bory-i üveggyárban az az eset, hogy a z exportáruval telt ládákat védetlen helyen raktározták el, ahol az időjárási viszonyok tönkretették dolgozóink munkájának eredményét. A munkások kifogásolták is a rossz raktározást, de nem hallgatták meg szavukat. A Dereda nemzeti vállalatnál megállapították, hogy a kartotékokban olyan hibák voltak, amelyek részben könyvelési jellegűek voltak, részben azonban hiányok fedezésére szolgáltak. Ezt a rendetlenséget titkolták. És e mögött az volt, hogy az üzem reklám, és díszítőmühelyeiben magánosok számára gyártottak bútort és pedig olyan árakért, amelyek nem feleltek meg a tényleges költségeknek. Az usty-i húsüzemben meg olyan élelmiszert árusítottak, amelynek minősége kifogásolni való volt. Sok esetben nemcsak ilyen közvetlen károkról van szó. Sok üzem eddig még nem mérlegelte megfelelően azokat a károkat, amelyeket a készletek terven felüli felhalmozása okoz. Igy például a vermezsicei nemzeti vállalat hosszú időn át gyártott ipari keféket, amelyekre nem volt semmiféle megrendelés és ezzel csak feleslegesen növelték a raktárkészletet. Meg kell valósítani tehát a munka következetes ellenőrzésének lenini jelszavát, s akkor azután nem fog előfordulni, mint például Hornátkán e'öfordult, hogy a gépállomáson egy traktorista olyan kimutatást terjesztett elő, mely szerint szeptember 15-én a középszántást 11 munkaóra alatt 3 hektáron és 78 négyszögölön