Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)
1951-03-11 / 60. szám, vasárnap
UJSZ0 március 11 vťge^te M, miközben 45 liter naftát, S liter olajat és 1 liter benzint fogyasztott. A valóságban azonban osak 54 négyszögöl szántását végezte el 4 munkaóra alatt, 15 liter nafta, egy liter olaj és egy liter benzin fogyasztása mellett. Ugyanez a traktoros október 31-én hasonló mesével állott eíö. Gazdálkodásunkban tehát még mindig akadnak helyek, ahol köimyeJmüné?rbrtl rmgj roewzakaiutból, laUtílamerctlemségba káiosftjék nemzeti jövedelmünkéit. Minden dolgozónkat éberségre kell ösztönözni, hogy munkahelyén úgy gazdálkodjék, mint a sajátján és figyelmeztesse könnyelmű munkatársát hibáira és a rosszakaratú kártevők munkáját leleplezze. Ezért a legfontosabb feladat az, hogy a könyvelés mindenütt rendben legyen és sehol se legyenek olyan kiadási és bevételi tételek, amelyek könyvelési szempontból nincsenek rendben. Ami az 1950-es évet illeti, az állami kiadások első helyén ismét a beruházási költségek állanak. Az eddig még nem teljes és nem végleges számadatok szerint az elmúlt 12 hónap alatt beruházásra a polgári igazgatásban, a Nemzeti Bizottságokban 10 milliárd koronás befektetést eszközöltünk. A beruházások pénzügyi folyósítása az 1950-es évben lényegesen javult. Ki kell emelni Szlovákia fejlődését, amelyre aránylag sokkal több jutott, mint a oseh országrészek re. Az önköltségben az 1950-es évben jelentős megtakarítást értünk el. A személyi költségek növekedtek, mert az állami alkalmazottaknál ís bevezettük a munka szocialista jutalmazásának elvét. Azonban ennek az elvnek a megvalósításához nem elegendő, hogy megfelelő bérrendszert alkossunk, mert ezenkívül meg kell határoznunk a bérek teljes terjedelmét, teljes számláját is. Ezt a célt csupán béralappal érhetjük el, amely a szocialista eloltásnak, a reálbérek emelkedésének Ä a munkaerőkkel való takarékoskodásnak hathatós eszköze és segítséget nyújt a munka termelékenységének emeléséhez. Ezért az 1951-es évben megkezdjük a bérek tervezését és a közigazgatás azon szakaszok egyike lesz, amelyben bevezetjük a béralapot. Az állami költségvetésből eltűnnek ama tételek, amelyek a kapitalista elemek javát szolgálták, s ezzel szemben emelkednek a szociális politika kiadásai éa mindenekelőtt növeksad*: a doi&ocdk sasoci&M» Javadajmaosása a •amset! Mstoaftis költeé^e. Ac 4pMmo44 ba<* »aafca ba n naiádén érdeklődésünk az Ipw átépítésére és felépítésére Irányul*, ezért a lakásépítkezésnek nem szenteltünk megfelelő figyelmet és a lakásgazdálkodás alapjának szervezéséhez csupán a mult év végén láttunk hozzá. Kár, hogy a mult évben nem sikerült szervezetileg előkészítenünk a lakásgazdálkodás alapját és főleg azt, hogy a lakásépítkezések pénzelése ezen az alapon keresztül folyjék. A valóságban a nemzeti vállalatok intézték a lakásépítkezéseket és ezeket az államosított gazdálkodás alapjából fedezték. Kabeá pénzügyminiszter a továbbiakban a takarékoskodás é>s gazdaságosság elveiről beszélt, amelyek a szocialista államköltségvetésben igen fontos vezető szerepet játszanak. Míg a kapitalizmusban Ismeretlen az aktivitás és az alkotás jellemvonása, ismeretlen a jó gazdálkodás fogalma, addig nálunk új útak keresésével a gazdaságosság elve győz. A jó gazdálkodás elvével nem fér össze, hogy ne törődjünk a bevételekkel ott, ahol ez lehetséges és csupán a hitelre támaszkodjunk. Bizonyára nem helyes, ha nem elsősorban saját bevételeinkből merítjük a fedezetet. A mi gazdasági életünk általában egészségesen és sikeresen fejlődik, vannak azonban olyan mozzanatok és helyek, ahol jobban ki lehetett volna használni az összes lehetőségeket és nagyobb sikerrel lehett volna megoldani a feladatokat. Az 1950. évi költségvetésről szóló beszámolómat annak hangsúlyozásával fejezem be, hogy az állami üzemeket továbbra is és egyre nagyobb mértékben át kell változtatnunk nemzeti vállalatokká. Az 1951-es állami költségvetés Az 1950. év gazdálkodásénak eredményei azt mutatják, hogy az 1949. év pénzügyi eredményed, amelyeket az állami zárszámadás alapján megállapítottunk, nem véletlen körülmények. hanem a kizsákmányolóktól felszabadult dolgozók társadalma óriási belső rugalmasságának eredményed. Fennálló hiányaink ellenére is, ötéves tervünk eddigi két évének eredményei már mutatják gazdasági fejlődésünk lehetőségeit. Az üzemi tervekre támaszkodva és kiindulva aból, hogy az ötéves terv első évének redményei, amelyeket a második év ismert eredményei csak megerősítenek, szocialista és gazdasági folyamatunk logikus következménye, megállapíthattuk az 1951. évi állami költségvetési javaslat számszerű tételeit is- Az 1951-es költségvetés kiadási összege 166.2 milliárd koronát tesz ki, tehát 27,5%-kai többet, mint az 1950-es év összege. Az 1951-es év költségvetési mérlege egyensúlyban van. Bevételfölösleggel számolunk és pedig 273 millió koronával. Ez a költségvetés a fokozott gazdasági építés tervének pénzügyi kifejezése, A befektetési jellegű kiadási összeg 77.2 milliárd koronát tesz ki, tehát 12.1 milliárddal kevesebbet, mint az 1949-es év állami költségvetésének teljes kiadási összege- Ebből az állami közigazgatásira 17.9 milliárd korona befektetés esik, az úgynevezett államközigazgatásii berendezésre 8,5 milliárd, a központi nemzeti biztosítóra 800 millió, a z államosított gazdasási alapra 43.4 milliárd korona. Minden állami költségvetés az államban uralkodó osztály akaratának és céljaiinak kifejezője. Az állami kiadások sziámösszegei államunk céljait bizonyítják Munkásosztályunk, egész dolgozó népünk akarata egyetlen célra van beállítva, az ötéves terv építésére és a szocializmus építésére. Ezzel van meghatározva az egész világhoz való viszonyunk is: „a szocializmus építéséhez békére van szükségünk, éppen annyira, mint a sóra", mint ahogy azt febr. 22-én a CsKP Központi Bizottsága ülésén Gottwald köztársasági elnök mondott*. A békének ez az útja kifejezésre jut költségvetésünkben és a békeúton a. Szovjetúnióval ét szövetségeseinkkel és barátainkkal együtt haladunk, de nem haladnak ezen az úton az imperialista államok uralkodó osztályai, nem haladnak rajta, hanem uralmuk aliá hajtott és pedig az erőszak és kizsákmányolás mindenféle formáival igában tartott munkásosztály és egész népük akarata ellenére nem haladnak rajtaMíg a mi költségvetésünk nemzetgazdaságra az összes kiadások 52.1 százalékát, a szociális és egészségügyi gondoskodásra majdnem 19.2 százalékát, kulturális kiadasofcsra 9.G százalékát, a többi kozigazt'ási célokra 9-8%-át, a külső biztonsági védelemre 6.3% iát, « belső biztonságra 3.1%-át fordítja, az amerikai adófizer tők pénzéből az 1951—52-es gazdasági évre szóló költségvetésben az USA-ban hadikiadásokra 72,3%, a hadirokkantakra 6.8%, nemzetgazdaságra csak 14.6%, iskolaügyre és általános kutatómunkára 0-7%, a szociális és egészségügyi gondoskodásra 3.7% és általános közigazgatásra 1.9 százalék jut az összkiadásokból Ha ezzel a háborúba és nyomorba döntő költségvetéssel szembeállítjuk a mj költségvetésünket és azt nézzük, hogy nálunk, a kis Csehszlovákiában mennyi esik a nép életszínvonalának emelésére, akkor latjuk, hogy az állami költségvetés 195I-re szóló kiadásaiból csak a főiskolákra több mint 1 milliárd Kčs esik. A tanulókról való szociális gondoskodásra 900 millió Kis, a színművészetre 630 millió Kčs, a testnevelési központok kiépítésére 202 millió Kčs, az iskolán kívüli testnevelésre 256 millió Kčs, az állami kórházakra és szakgyógyintézetekre 5.882 millió Kčs, a gyógyfürdőkre 220 millió Kčs, a preventív egészségügyi gondoskodásra majdnem 640 millió Kčs, a tüdgvész, és a ragályos betegségek elleni védekezésre 462 millió Kčs, a dolgozók üdültetésére 770 millió Kčs. Ezek az állami gondoskodásról — példaként — felhozott számadatok, a< lakosság életszínvonalának közvetlen emeléséről és biztosításáról tanúskodnak. Már beszámolóm elején rámutattam arra, mily hatalmas összegeket fordítunk gazdaságunkra, mindenekelőtt iparunkra és lakásépítésünkre és mezőgazdaságunkra is. A Szovjetunióban és a többi népi demokratikus államokban is óriási pénzösszegeket fordítanak a természeti erők kihasználására. Ez nálunk is meg van. Nemrégen a dollárokkal fizetett úgynevezett Szabad Európa adóállomás azt a hírt közölte, hogy biztos forrásból szerzett hírek szerint csakhamar parancsot adnak ki nálunk a pénzreform végrehajtására és hogy ez tavaszra meg lesz és olyan beváltási árfolyamot állapítanak meg, amely töredéke lesz a „hivatalos árfolyamnak". Ez a rádió felhívta az embereket, hogy mindenki ideiében tegye meg a szükséges intézne 'éseket arra, hogy a legkisebb veszteség érje. De éppen gazdálkodásunk eredményeiből, amelyekről jelentést tettem és azokból a feladatokból, amelyeket az 1951-es évre kitűztünk, mindenki előtt világos, aki inkább hisz az egészséges észnek, mint ellenségeink rosszakaratának, hogy nálunk valamiféle pénzreformra irányuló előkészületeknek hírük hamvuk sincs. Aki azonban egy kissé széttekint a világon, azt látja, hogy a pénz elértéktelenedésének tünetei nem hagyják aludni azokat, akik a háborúra törekszenek és hogy a háborús előkészületek inflációs f.iftdotet okosnak nekik A befektetési jellegű kiadások legnagyobb összegét az államosított gazdasagl alapra fordítják. Ez lett az öszszes nemzeti és kommunális üzemek pénzügyi központja, kivéve a bankokat és a csehszlovákiai biztosítást. Benne összpontosulnak az üzemekből eredő össaes pénzeszközök — kivéve a külön jövedelmi adót — és est fedeti ac Qxetnek minden befektetését, Sdegésritl a lerfaM alapot 4* a> egyes üzemek esetlege* mérieg- veszteségeit ta pótolja A V6zlga*gatásl WStségredés aa 1951-es évre az állami költségvetési javaslat alapján alacsonyabb, mint az 1950-es évben. Ez nem azért van, mintha sikerült volna lényegesen csökkenteni a közigazgatási hivatalnokok létszámát, hanem azért, mert a félüzemi jellegű berendezések egy részét, amelyeket azelőtt közvetlenül az állami közigazgatási költségvetés keretében kezeltek, az idén kiemelték az állami rezsiből. Az állami költségvetés tervezete nagy feladatokat ró ránk bevételi szempontból is. Az idén 166.5 milliárd Kčs állami jövedelmet kell elérnünk. Ez azt jelenti, hogy az 1950-es állami költségvetéssel szemben az állam jövedelme 27.4%-kal emelkedik. E jövedelmek magvát az adóbevételek képezik, amelyeknek ebben az esztendőben 156.3 milliárd Kčs-t kell kitermiők. Amikor itt fokozottabb állami bevételekről és állami kiadásokról szólunk, amelyek a mult évvel szemben több mint egy negyedrésszel emelkedtek, nem beszélünk a felemelt adóösszegekről. Nem beszélünk róluk azért, mert a tervgazdálkodás folvtán és dolgazó népünk alkotó fejlődése következményeképpen növeljük az állami bevételek anyagi alapját — a társadalmi termelést, nincs szükségünk tehát az adósróffal csökkentenünk a lakosság jövedelmét. Állami jövedelmünk fokozásának egyetlen alapja a munka termelékenységének egvre fokozódó növekedése, amelvet az ú i munkamódszerek bevezetésével és nagyszabású befektetésekkel valósítunk meg. Állami jövedelmünk költségelőirányzatát azon az alapon építjük fel, hogy teljesítve lesz az ötéves terv harmadik évének operatív terve. Ez az előfeltétel, az a legreálisabb előfeltétel, amelyre a társadalmi folyamatban építeni lehet. A terv teljesítése lényeges nemzeti feladat és társadalmunk mozgató erejének, a Csehszlovákiai Kommunista Pártnak alapvető feladata A CsKP Központi Bizottsága utolsó ülésezésén Klement Gottwald köztársasági elnök a főhangsúlvt újra az ötéves terv harmadik évének sikeres teljesítésére helyezte és a Párt és az egész Nemzeti Arcvonal erejét ezért veti latba. A költségvetés e latbavetés sikeres eredményeinek fog megfelelni. E sikert a termelés gazdaságosabbá tételével érjük el, a gépberendezés kihasználásával, az ú i műszakok bevezetésével, a termelési költségek csökkentéséért folytatott harc, a túlságosan elburjánzott közigazgatási hivatalok csökkentésével, a bérek és fizetések emelésének és a termelés növekedésének olyan viszonyba való hozásával, hogy az egyik ne emelkedjék nagyobb mértékben, mint 9 másik, továbbá azáltal, hogv a mi ellenőrző bankszerveink éppen ezekre a kapcsolatokra irányítják a gondoskodást. Mindezek előfeltételei annak, hogy a költségvetés számadatai valósággá váljanak. Azon feladatok teljesítésének eredményei, amelvek Klement Gottwald köztársasági elnök legutóbbi beszédének ama részéből hárulnak ránk, amely a termelés gazdaságosabbá tételére vonatkozik, következményeikben megnyilvánulnak az állami költségvetésben — azáltal, hogy újra kedvezőbb eredményeket érünk el, mint áhogv azt az állami költségvetés előfeltételezi. Természetesen attól az erőkifejtésből függ ez. amelvet ebben az Irányban teszünk. Kabes pénzügyminiszter beszéde befejező részében még egyszer összefoglalta az 1951-es állami költségvetési javaslattal kapcsolatban mondott beszámolójának főpontjait Korabelnyikova módszerével 30.700 koronát takarítanak meg havonta Lídia Korabelnyikova szovjet sztahanovistanő takarékossági módszerei szerint üzemeink dolgozói takarékossági javaslatok benyújtásával járulnak hozzá a munka termelékenységétMk fokozásához. A bratislavai DanuWus-üzem munkásnői Denielis J., Korenv M., Ferenczi Ákos és Sirvon F., a CsISz tagjai, új módszer alapján kezdtek dolgozni, ami jelentékeny anyagmegtakarítást jelent. Igy havonta 30.700 koronát takarítanak meg. A Danubius-üzem munkásnőinek takarékossági módszerét sikeresen felhasználhatják az egész köztársaság területén hasonló munkáknál. A Molotov-vasművek dolgozó asszonyai a békeharc első soraiban A tfined Molotov-vasművek munkásnői az „Asszony anya, az asszony munkáanő, u aaazomy szocialista" jelaoó alatt, harcolnak a békéért. A Csehszlovák Nfo*övetHte helyi szervezetébe tömörülve kéthetenként gyűlést tartanak. Március 4-én a Nemzetközi Nőnap előkészítő gyűlésén jöttek öszsze. Néhányat közülük felkerestem a munkahelyén és így módomban áll rövid pillanatfelvételekkel megvilágítani egy-egy lelkes munkásn&nk és békeharcosunk személyét. Ptosková Emiija, mint segédmunkásnő dolgozik az építkezéseken. Két gyermek anyja, öntudatos és példás munkájával a békéért küzdő nők első sorában áll. Kukocková Mária 15 éves kislány, mint lakatos segédmunkás dolgozik. Munkáját nagyon szereti, élmunkás akar lenni, ezért minden igyekezetével el akarja sajátítani a szakmai tudnivalókat. Siudova Anna a keskenyvágányok javításánál dolgozik már két éve. Kérdésemre, hogy honnan veszi nagy munkaalcaratát, azt felelte: „Már mint 8 éves kisgyermek átéltem a háború borzalmait. Azt akarom, hogy többé ne az imperialisták kapitalista lakájai, a munkásokon élősködő urak élvezzék munkánk gyümölcsét, hameim csalá. dunk és gyermekeit^. Vujková Erzsébet, Gondlová Erzsébet és Srojkova Szonya, három fiatal lény, mint esztergályos tanulók az alapasakískolát végzik. E téren az üzeni úttörői kösé tartósnak. Kukocková Johanna, sűrített levegővel hajtott köszírSiCgépen dolgozik a műszaki műhelyben. Május elsejére tett munkakötelezettségét eddig már 20 százalékban teljesítette. Kuligová Eliska, a magkészltSben dolgozik. Már fél éve élmunkásnő. Szerény természetéért, kitartó munkájáért nagyon szeretik. Stoskova Anna és Kotosova Zsófia, a Nemzetközi Nőnappal kapcsolatban így nyilatkoztak: „Mi nők tudjuk legjobban értékelni a békét. Nem fegyverrel, hanem munkánkkal harcolunk a jobb jövőért, mert seholsem becsülik és értékelik úgy a női munkát, mint a szocializmusban." Csak néhány vonás ez, a nehéziparban elhelyezkedett úttörő munkát végző nőkrőí, mégis azt bizonyítják, hogy öntudatos dolgozó nőink közül a legjobbak már megtalálták a helyes útat, amelyen haladniok kell. Panyko Mihály, munkáslevelező, Molotov-vasművek. Trtnec. Dolgozó nőink ünnepe a füleki Kovosmaltban A füleki Kovosmaltban március 8-án, a Nemzetközi Nőnap megünneplése alkalmából hangszórón keresztül szóltak dolgozó asszonyainkhoz és leányainkhoz. Rámutattak az imperialisták háborút előkészítő intézkedéseire és azokra a feladatokra, amelyek a béke megóvásában reánk várnak. A múltban, a kapitalizmus ideje alatt, amikor a kizsákmányolás a dolgozó munkásságot éhségbe és nyomorba döntötte, a családapák nem tudták családjuk tagjainak a mindennapi kenyeret biztosítani. Még kevésbbé tudták megkeresni mindennapi kenyerüket a dolgozó nők, mivel a kapitalizmusban csak papíron volt meg a nők egyenjogúsága és még jobbam kizsarolták őket, mint a férfiakat. Ha felszólaltak és egyenlő munkájukért, egyenlő bért követeltek, akkor durván visszautasították őket, vagy egyszerűen azt mondották: „Ha nem tetszik, akkor mehet". Arra nem gondoltak, hogy ez a szegény nő miből fog élni, hogyan biztosítja kenyerét, hiszen általános munkanélküliség volt. Ha csinos volt az illető, rossz útra terelték, könnyebb keresetet ajánlva neki. Ma népi demokráciánk megteremtette és a gyakorlatban megvalósította a nők egyenjogúságát. Ma már mindegyikünk munkateljesítménye szerint egyenlő munkáért egyenlő bért kap. Megszűnt az embernek ember általi kizsákmányolása. Munkánk haszna nem egyes kapitalisták zsebébe kerül, hanem saját életszínvonalunk emelését, a szocializmus felépítését szolgálja. Nekünk, dolgozó nőknek kötelességünk, hogy a városokban és a falvakban agitációs munkát végezzünk a pártonkívüli és még öntudatlan nők tömege között, hogy bebizonyítsuk nekik, nemcsak a háztartásban lehet tudásunkat érvényesítenünk, hanem be lehet kapcsolódnunk egész népünk életszínvonalának emeléset, szocialista társadalmunk felépítését, szebb és boldogabb jövőnket biztosító általános munkafolyamatba. Ki kell fejleszteni nehéz gépiparunkat, hogy ne legyen szükségünk külföldi áruk felvásárlására. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a női munkaerők bekapcsolásával minél több szakmunkást felszabadítunk a nehézipar számára, amely új gépeket fog termelni a könnyűipar széles aiapolcra fektetéséhez és megkönnyíti dolgozó parasztságunk munkáját a kollektív gazdálkodásban. Minél több traktort, vetögépet és más szerszámot gyártunk, annál több kenyér fog jutni asztalunkra. Követnünk kell a szovjet sztahanonlsták példáját, akik között számos esetben kiváló helyet foglaltak eJ az öntudatos dolgozó nők. A szovjet nök nemcsak az országépítésböl vették kí részüket, hanem, amikor hazájuk békéje veszélyben forgott, fegyvert ragadtak és szembeszálltak az ellenséggel. Minden veszteségük ellenére sem keseredtek el, és bár rengeteg pusztítást okoztak nekik a fasizmus gonosz kutyái, mégis újait erővel fogtak hozzá országuk felépítéséhez. A szovjet nőknek öröm a munka, derű és munkakedv tükröződik arcukon. Nekünk is így kell dolgoznunk. Munkahelyünket, munkatársainkat úgy szeressük, mitt otthonunkat. Mienk a gyár, a dolgozóké. Nem kell attól rettegnünk, hogy a holnap nyomorba és éhségbe sodor berniünket. A kapitalisták azt hitték és azt hirdették, hogy a munkásosztály nem állja meg a helyét az ország vezetésében. Ma már bebizonyosodott az, hogy igen is egyedül a munkásosztály hivatott erre a szerepre. Az imperialisták, látva hatalmas méretű építkezéseinket, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, azon vannak, hogy meggátoljanak minket munkánkban. Nem bírják elviselni, hogy a szerintük tudatlan és általunk mindig letiport nép, amelyet a kapitalizmus arra kényszerített, hogy munkaerejét áron alul eladja, felszabadult és bátran halad felfelé a tudás és jólét lépcsőfokain. Az imperialisták és kiszolgálóik újabb háborút akarnak provokálni, ami Nyugat-Németország újrafelfegyverzésében Is megnyilvánul. Ismét szabadlábra helyezték a második világháború elítélt gyilkosait — Kruppot és társait —. akik gyilkos fegyvereket gyártottak békés országok, városok, falvak és népek kiirtására. Újból hatalmat adnak a kezükbe és minden eszközt igénybe vesznek a háborús előkészületek céljaira, hogy a békeszerető népeket állandó rettegésben tartsák. A nyugati imperialisták levetették álarcukat és megmutatták igazi énjüket. Minden erejükkel a békeszerető kis Koreára törtek, ahol mai napig is barbár háborút folytetnak, ártatlan gyermekeket, anyákat ölnek meg. Érzik, hogy közeleg összeomlásuk ideje és ezért minden erejüket kifejtik, hogy meghosszabbítsák életüket, mentsék vagyonukat. Azonban minden erőfeszítésükért kár — az igazságnak, a békeszerető népek építő-munkájának győznie kell és győzni is fog. A Csehszlovákiai Nőszövetségnek a füleki Kovosmaltban dolgozó nőtagjai a Nemzetközi Nőnap alkalmából üdvözletüket és harcos egységük nyilvánításét küldték a Nemzetközi Demokiraitikus Nőszövetség táborinak, kérve őket, hogy ne rettenjenek vissza semmiféle nehézségtől, szálljanak síkra a békéért, ne engedjék meg. hogy férjeik, gyermekeik és apáik újból igazságtalan báború áldozataivá váljanak. Népi demokráciánk békeszerető asszonyai a világ többi asszonyaival együtt hangoztatják: „Nem akarunk háborút, amely családunkat, otthonunkat feldúlta és tönkretette! Elég volt már a vérengzésből! Békét akarunk!" Igen, békét akarunk, újj, á akarjuk építen; országunkat, a Szovjetunió és a nagy Sztálin testvéri bariig igára támaszkodva meg akarjuk valósítani hazánkban a szocializmust, amely örökre biztosítja békénk megőrzésétFukáct Klára munkáslevelező, Kovosmalt, Fülek.
