Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)
1951-03-10 / 59. szám, szombat
1951 mácius 10 7 NEM AKARUNK ÁRVÁK LENNI! — mondták a pionírok a Nemzetközi Nőnap bratislavai maniSesztációján A Turkmén Szocialista Szovjetköz ársaság m nisztersiőiének felszólalása Jtlegoédjiík a békét! Csütörtökön délután a Slavianska cesta felé vezető utakon a dolgozók hatalmas áradata hömpölygött zászlókkal és feliratos táblákkal a kiállítási csarnokba, hogy résztvegyenek a Nemzetköm Nőnap alkalmából rendezett békemanifesztáción. Eljött Bratislava minden becsületes dolgozója és őszinte lelkesedéstől áthatva tüntetett a béke mellett, a háborús uszitók ellen és fogadalmat tett hazánk szocialista építésének meggyorsítására. Ezen a nagyszabású megmozduláson dolgozóink meleg szeretettel üdvözölték Bašťovanský elvtársat, a Szlovákiai Kommunista Párt vezértitkárát, Mosko elvtársat, az ö helyettesét, Gažik elvtársat, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökét és K. Bacilek elvtársat a Megbízottak Testületének elnökét, valamint a népi demokratikus államok konzuljait, élükön Viszotiň elvtárssal a gzovjet konzullal. Amikor Tvaroskova képviselőnő bejelentette a gyűlésnek a szovjet delegáció tagját Aszji Atanepeszovát, a turkmén szocialista köztársaság miniszternőjét, szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel ünnepelték és ez a lelkesedés csúcspontját érte el Sztálin elvtárs és a Szovjetunió ünneplésével. A manifesztáció föszónoka dr. í. Puli, a Megbízotti Testület alelnöke volt. Beszéde nagy hatást tett az egybegyűltekre és mind lelkesen helyeselték szavait, amikor leszögezte azt, hogy mindent meg iogunk tenni, hogy a békét megvédjük. A gyűlés fokozott lelkesedéssel fogadta Puli elvtárs szavait, amikor a pártellenes összeesküvőkről Slingről, Svermováról, Clementisről, Husákról és Novomeskyről ítéletet mondva, leszögezte azt, hogy leleplezésükkel a szocialista építésnek nagyon jelentékeny akadályát hárították el. Beszédének további részében még ezeket mondta: Előttünk a szocializmus építésének nagy feladatai állnak. Üj nagy gyárak, áramfejlesztők, vasúti hálózatok készülnek és ezeket nem lehet felépíteni, hogy hl újabb tízezer asszony nem vesz tevékeny részt ebben az épitömuhkánkban, és nem foglalják el a termelésben és a többi foglalkozási ágakban, a disztribúcióban, a kereskedelemben, a hivatalokban a férfiak helyét. Az asszonyokat nemcsak a termelőmunkába hívjuk, hívjuk őket kultúréletünkbe, mint tanítónőket, mint ápolónőket, hívjuk őket a politikai életbe is. Puli elvtárs beszédét igy végezte be: Dolgozó asszonyok! Tömörüljetek a békeharc első soraiba! Legyetek az első sorokban a szocializmus építésében. Az érdeklődés, a rokonszenv megnyilvánulása valósággal túlfűtötté a levegőt, amikor a Turkmén Szocialista Szovjetköztársaság népjóléti miniszternője Aszji Atanepeszova lépett a szónoki emelvényre és beszélt közvetlen szavakkal az ö turkmén hazájáról, amelyet a szovjet államhatalom régi, szegény, elmaradott, terméketlen állapotából a mai virágzó turkmén köztársasággá fejlesztett. — A régi turkmén falvak helyén új szocialista falvak keletkeztek iskolákkal, klubokkal, gyermekottho- , , . ... nokkal, mozival, rádióval - folytatta ! ^ aj^kozták meg beszámolóját a szovjet kiküldött — és hála a Kommunista Pártnak, a ,. , , szovjet kormánynak, hála Sztálin I ket t^ te n? e g/ ez v o" dolgozomk koelvtársnak és a testvéri orosz nép saonetenek es szeretetének kifejezess használatának betiltását. A turkmén asszonyok nem szavakkal, hanem munkával harcolnak a békéért. A gyárakban, az üzemekben, a kolhozok mérhetetlen földjein odaadóan ós áldozatosan teljesítik termelési feladatukat. A iTurkmén Szovjet Köztársaság messze van Csehszlovákiától, de a szivünkben közel vagyunk a csehszlovák dolgozó asszonyokhoz. Éljen a nemzetek barátsága és éljen a szovjet földön élő asszonyok és a csehszlovák népi demokrácia dolgozó asszonyainak barátsága! A szovjet kiküldöttnő beszéde után öt bratislavai asszony iépett a szónoki emelvényhez és gyönyörű virágoka Turkmén Szovjet Köztársaság miniszternő j jét. A termet hatalmas hurrá reszsegítségének, a turkmén földön fel virágzott az ipar és mezőgazdaság és kinevelődött hozzá egy nemzeti Káder, a nemzet népi értelmisége. Száz évig szenvedett a turkmén nép és harcolt azért, hogy vízzel lássák el földjüket és ezáltal termékennyé tegyék és ezt a vágyukat teljesítette a szocialista építkezés, amelyen az egész szovjet nép dolgozik Sztálin vezetése alatt. A turkmén asszonyok az új Turkménia felépítőinek első soraiban állnak. Köztársaságunkban az ipari dolgozók 44 százaléka nö, a közlekedés dolgozói szintén nagyrészt asszonyok. A szocialista versenyben kitűnő helyet foglal el a Zsardzsuszkaji selyemgyárnak legjobb sztahanovistája, Zaraguli Aksimuradova, aki már az 1952-es év teljesítményét dolgozza 121 százalékra naponta. Több mint ötezer asszony dolgozik nálunk szőnyegek készítésén, amelyek az egész világon hírt szereztek a turkmén asszonyok ügyességének. A szovjet kiküldött ezután még felsorolta a nagyszerű turkmén aszszonyok teljesítményeit a munka, a kultúra és a politikai élet minden ágában. Beszélt a kitűnő gyermekjóléti intézményekről,'az aggkori biztosításról, a Bolsevik Párt különös gondoskodásáról. A turkmén asszonyok tudják értékelni azt, hogy a szovjet hatalom egyenlő jogot adott nekik a többi nemzetekkel és örömteli és szabad életet és ezért a turkmén asszonyok a többi szovjet néppel és az egész világ haladó embereivel együtt nem tűrik, hogy a gyalázatos angol-amerikai uszitók boldog életüket megzavarják. A szovjet Turkménia minden asszonya csatlakozik Sztálin elvtárs békepolitikájához és aláírta a stockholmi békefelhívást és követeli az atombomba a szovjetgyár, a szovjetfalu és a szov j etváros iránt. Ezután a Mély-úti XIII. középiskola pionírjai sorakoztak fel a tribünön és J. Očenáš 12 éves pionír megilletődve így beszélt: „Anyáónk, mi gyermekek nem akarunk háborút. Mert a háború borzalmas, elpusztítja atyáinkat, bátyáinkat, nem akarunk árván maradni, nem akarunk meghalni, mi élvezni akarjuk a mi boldog és örömteli gyermekkorunkat, mi nyugodtan akarunk tanulni." Az aszszonyok szemében könny csillogott. Mindenki arra gondolt, aki a legdrágább neki és a kis pionír felhívta a gyűlést: „ ... Ne engedjétek, hogy új háború zúduljon ránk. Minden gyerek köszönetet fog mondani nektek, ha megakadályozzátok a háborút és ígérjük nektek, hogy ebben a békeharcban gyermeki erőnkkel mi is segíteni fogunk nektek." A manifesztáció Gottwald köztársasági elnökünknek küldött levél felolvasásával fejeződött be ünnepi hangulatban. T. M. A Nemzetközi Nőnapot megelőző előkészítő munkálatokról akarok beszámolni, amelyek bizonyságot tesznek arról, mennyire él az emberekben a békevágy. A váraljai csoportba kaptam beosztást házi agitációra. Ezen a részén a városnak a hangulat azelőtt nem volt egységes. Ezért igen nagy meglepetés volt részemre a családokban uralkodó jelenlegi hangulat. Egyetlen helyen sem tapasztaltuk, hogy bezárták volna előttünk az ajtót vagy elutasító módon viselkedtek volna, ami ezelőtt, ha felkerestük őket napirenden volt. Mindenütt vasárnapi, pihenő hangulatban voltak a csaladok és kedvesen fogadtak bennünket. Mondhatnám testvéri meghitt beszélgetés közben, nagy megértéssel fejtegettük a közös gondolatot: soha többé háborút! Kedves jelenetek*játszódtak le a kisgyermekes anyáknál, ahol mindenütt örömmel állapítottuk meg, hogy az anyák nyugodtak, higgadtak, a kicsinyek jól tápláltak és tiszták. Valósággal új asszonytípus állt előttünk, nem a régi, jajveszékelő, hanem új öntudatos asszony, aki tudja, hogy miért dolgozik és mit kell tennie, hogy megvédje otthonát. A férjek is megértéssel fogadták munkánkat és szívesen látták azt, hogy látogatásunk célja megnyerni őket, hogy velünk együtt manifesztáljanak a Nemzetközi Nőnapon és hogy manifesztációnk tartalma az, hogy ne zavarja meg boldog családi életünket a háború veszedelme. így láttuk azt az örvendetes tényt, hogy ma minden becsületesen dolgozó ember a milliós béketáborhoz tartozik. Érdekes hosszú beszélgetésünk volt négy-öt 70 és 80 éves magas kort elért nénikékkel, akik ma aggkori segélyben részesülnek és meg vannak kímélve attól, hogy könyöradományokra szoruljanak, ők is megígérték, hogy eljönnek a békegyülésre, hogy kifejezést adjanak békeakaratuknak. Még egy igen kellemes meglepetés ért Váralján. Nagyon sok dolgozó nővel találkoztunk, akik üzemben, hivatalban, a postánál, a vasútnál dolgoznak. Vasárnap délelőtt volt, mindnyájan otthon sütöttek-főztek a gáj. és villanytűzhelyeken. Kb. negyven családot látogattunk meg és ezekből talán csak tíz asszony volt, aki nem kenyérkereső. Es akit nem köt a háztartás, vagy gyermek, azok egyenesen vágyódnak munka után. Itt meg kell azonban említenem, ezen a vidéken nincs elegendő számú napközi otthon. Hogyha ezeket az intézményeket jobban meg tudjuk szervezni, akkor sok v nőt fogunk megnyerni a termelő munkának. Sokat meséltünk nekik a Csehszlovákiai Nőszövetség munkájáról és mindegyik azt az óhaját fejezte ki, hogy szeretne belépni a szövetségbe, hogy így erősítse a béke táborát, örömmel állapítottuk meg azt is, hogy dolgozóink megértik Pártunk politikáját és jól látják kormányunknak azt az igyekezetét, hogy népünkről minél jobban gondoskodjék. Boldog megnyugvással tértünk haza, láttuk a nagy és szilárd békeakaratot az emberek szívében. És ott voltak mindnyájan a békemanifesztáción és odakiáltották a háborús uszítóknak, hogy békét akarunk és érte körömszakadtáig harcolni fogunk. A bratislavai asszonytársak nevében: Kopacsek Irén. Asszonyaink felajánlásai a Nemzetközi Nőnap alkalmából Az egész országban, minden városban, mindén faluban különös gondossággal és szeretettel készültek az idei Nemzetközi Nőnap megünneplésére. Az idei ünnepségeken kivétel nélkül minden dolgozó résztvett és minden ünnep magán hordja a jellegét annak, hogy dolgozó asszonyaink megértették azt, hogy a nemzetközi politika komolysága következtében különös jelentőséggel bírt ez a nap. A Csehszlovákiai Nőszövetség somorANDREJ SPANKEVICS: A JÓKEDVŰ MEDVE A medvékről sok igazságot és valótlanságot mesélnek.. En is ismerek egy ilyen históriát, a tajga íőserdö) egyik öreg lakója mesélte nekem. Egy távoli szibériai falucskában élt — a legközelebbi városka háromnapi jiárásra volt. . Az apónak ki kellett cserélnie az oszlopokat a kapu mellett Vette a fejszéjét és kiment a tajgaba Nem kellett messzire mennie — köröskörül állottak a fák, egyik szebb, mint a másik. Kiválasztott egy megfelelő vörösfenyőt és hajrá, csapkodja a fejszével. A dolog egyébként hétköznapi. Bár vastag volt a vörösfenyő, mégis hamarosan recsegni kezdett és ledőlt a hóra. Pihent egy keveset az apó, elszítt egy pipát és bele akart kezdeni az ágak levágásába. Amint nekilátott a munkának, ledobta a kesztyűit, tenyerébe köpött és éppen a fejsze után akart nyúlni, mikor valaki hátulról barátságosan a vállára csapott. Megfordult az apó — *egy embermagasságú medve áll előtteAz apó erdei ember volt, nem az első ilyen vadállatot látta és tüstént megállapította, hogy a medve fiatal. De 9cmml kedve nem volt megküzdeni vele. És mégis, akarva-nemakarva. j'átszani kellett a vidám Talpassal. Alighogy jobbra fordult — a medve utána. Apó balra — a mackó is balra fordult. És így forogtak-keringtek egymással szemben: egyik a fa egyik oldalán, a másik a másikon. Apó mondta később, hogy vagy negyvenszer futotta körül a fát, egész beleizzadt És bár a medvéről is dőlt a pára. mégsem engedte az öreget iétekzethez jutni. Apóka könyörgött, meg akarta szégyeniteni a mackót: — Hagyd abba, ta átkozott, mi is jutott eszedbe! Én már túl vagyok a hetvenen, te meg, gonosz erdei lélek, bizony kétéves sem vagy . . Lódulj a barlangodba. Miféle erdei szellem keltett téged fel tél közepén? Ügy agyongyötrődött már, hogy semmit sem Látott maga előtt. Maga sem tudta, hogyan történt, de beleütközött a medvébe és egyenesen a hátára dőlt. A mackó felordított és topogni, ráncolni kezdett, öregapó félelmében belevájta ujjait a mackó bundájába és úgy megülte, mint egy versenylovat. Á medve megvadult, megfordult és rohant az apóval a tajgába ... Nem is tudjuk megmondani, ki ijedt meg jobban — öregapó-e vagy a medve. A Talpas úgy száguldott, hogy a hó felhőként csapott fel mögötte, de az öregapó csak öleli kariával. csak szorítja lábával, igyekszik erősen belekapaszkodni a mackó bundájába. Valahogy úgy történt, hogy apó erősebben húzta jobb kezével a mackó gyapját (eddig csaknem a fülénél tartotta a medvét) — és a mackó jobbár fordult. Balra búzta az apó — a medve balra fordult. Apóka szíve egyre hevesebben dobogott a vágtatóstól, mégis megértette, hogy a medvét is lehet irányítani. Kivezette a m ackót a faluhoz vezető útra — az úton a vadállat még fürgébben haladt. Egy egész óráig tartott, míg az apó kijutott az erdőből. ir.nei még öt perc alati elgaloppoztak a falu széléig. Ügy felbátorodott, hogy elhatározta, a kolhozparasztok bámulatára az egész falun keresztülszáguld. De a bozoncos paripa l'ábai hirtelen felmondták a szolgálatot és a medve elnyúlt az úton Az apó sem tudta tartani magát, a medve fején át fejjel egy hóbuck'ába bukott. Mikor pedig a hóbuckából kimászott. látja, hogv a medvének bottal ütheti a nyomát Megörült a mackó. hogy megszabadult a lovasától, így is volt. És ki tudja- Lehet, hogy kó jobbra fordult. Balra húzta az apót ledobja! A szlovák dalocskák Hol termettek vájjon A szlovák dalocskák? Tán a z égből jöttek? Tavaszi fán hozták? Nem az égből jöttek, A tavasz sem adta. Úgy talált rájuk a Legény, leány ajka. Szlovák népdal. Tavaszodik Itt a tavasz, itt van, itt, Mesélek h'át valamit. Méhe mondja: züm, züm, züm, Teljél, teljél, kiis köpüm! Kis fürj mondja: pittypalatty! Szép tavasz, nyár, itt ne hagyj! Csikó mondja: nyehehe, Kizöldült már a here. Kovács Dezső. jai járási vezetősége gyönyörű és bensőséges ünnepet rendezett, amelyen résztvett a város minden tömegszervezete és az est sikeréhez nagyrészben hozzájárultak az iskolák. A somorjai tanítótestület becsületes és nagy munkát végzett. A Slavia-moziban folyt le a Nemzetközi Nőnap ünnepi műsora. A mozihelyiség annyira megtelt közönséggel, hogy az ajtókat nyitva kellett hagyni, hogy a folyosókra kiszorult hallgatók legalább onnan hallgathassák a programmot A műsort Sándorné és Zsigó Mária elvtársnö. a somorjai járás női referensei nyitották meg, majd gazdag kultúrprogramm következett. A kultúrprogrammot a város legkedvesebbjei, a gyermekek adták, akikért a háború és béke most felmerült kérdésénektárgyalásánál a legtöbb féltés és aggodalom érezhető. A szlovák és magyar beszámolókat, amelyek a nap jelentőségével és az asszonyok feladataival foglalkoztak, nagy megértéssel és lelkesedéssel fogadták a hallgatók. A kultúrprogramm legkedvesebb pontja Ježková és Hručeková pionír-lányok orosz énekszáma volt, Kovács pionír harmónikakíséretével és a „Dumala, dumala" című orosz dal zenéjére összeállított Truman paródia. Az ünnepség befejező pontja a Csehszlovákiai Nőszövetség somorjai járási csoportjának kötelezettségvállalása volt, amelyből egyes részleteket itt közlünk: Agit-kettősöket fogunk szervezni, akik házról házra fognak járni, hogy meggyőző munkájukkal azokat az aszszonyokat is bevonják a termelésbe, akik még eddig a háztartásban vannak. Ez év végéig a harmóniai politikai iskolába küldünk 15 nőt. Aktivizálni fogjuk azokat a helyicsoportokat, amelyek nem fejtenek ki kellő munkát. Szervezeteink patronátust vállalnak a gyermekotthonok és bölcsődék felett és segíteni fognak azokat kiépíteni. A somorjai helyi szervezet kötelezettséget vállal, hogy a városi parkot rendbehozza; védnökséget vállal a somorjai napközi otthon felett, ahová havonta két testvért fog kiküldeni ellenőrizni a gyermekotthon munkáját Hetven új tagot szerzünk az egyesületnek és 15 nőt alkalmazásba juttatunk, akik eddig még nem dolgoztak. | A szövetség minden tagja résztvesz a kulturális tanfolyamokon. Március 8-ra a járási szervezet egy új helyi csoportot létesít Vajkán és kötelezettséget vállalt, hogy ennek a csoportnak segíteni fog, hogy aktíve bekapcsolódjék a kulturális és szociális munkába. Komáromba a Nemzetközi Nőnap ünnepségeire delegáció jött Magyarországról és a tagság ez alkalomból a következő kötelezettséget vállalta: 12 asszonyt nyernek meg ipari munkára, 50 asszonyt az Egységes Földműves Szövetkezetekbe és 200 új tagot szereznek a Csehszlovákiai Nőszövetségnek. Az érsekújvári járásban 31 asszony kötelezettséget vállalt 5.200 órát ledolgozni és Szimő községben 32 asszony lépett be ezen a napon az Egységes Földműves Szövetkezetbe A ógyallai járásban ezer brigádóra ledolgozását vállalták az asszonyok az Egységes Földműves Szövetkezetben, óvodát és bölcsődét avattak a Nemzetközi Nőnapon. A Csehszlovákiai Nőszövetség radványi helyi szervezete kötelezettséget vállalt kétezer brigádóra ledolgozására a tavaszi munkálatoknál az Egységes Földműves Szövetkezetekben. 5 A CSEMADOK központi titkár- ! j sága új helyiségekbe költözött és i J címe: Bratislavi, ul. Červenej Ar- j i mády 38. sz. Telefonszám a régi I I (335-96.) } Munkában. tArsaiAgban ét ott •uradban öllöiéha mindig •*<«>•* tett! M.»# e»»M»ú >20bOara<«iďt kerp • ••»» • VKUS — Miiemmel, „i. • ruiHOfcoi, SS *<a»o II |»a<i|ika ul » B-o-Ho-a S'oM>o»o aom II L«am«*« >0 T ma - o • ío'Ori <'»i<j»,iio»o ">«n> / • • *<*d*» Bogvobb vä'oshxm I /SfcaZ&ťi iii tm Titn XčUb cu2. 1