Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-10 / 59. szám, szombat

s y j 510 A Szovjetunióban új vetési módszereket vezetnek be msm 1951 március 10 A szövetkezeti tagok a világbéke megszilárdításáért Most, a tavaszi munkák időszakában fontos, hogy gondolkozzunk a tavaszi növények vetéséhek módszereiről. Mint más esetben, úgy most is, a szovjet tapasztalatokból tanulhatunk. Az előrehaladott szovjet tudomány és kutatás ezen a téťen is megcáfolta a burzsoá elméletet és gyakorlatot. Bebizonyította, hogy az eddigi vetési módszerek nem helyesek a modern agrobiológia szempontjából és hogy még nagy lehetőségek vannak arra, hogy a termést a technika állandó tökéletesítésével fokozzuk. I. J. Jakuskin akadémikus a „Szocialiszticseszkoje Zemegyelje" szovjet folyóiratban „Üj módszerekkel végezzük a vetést" című cikkében a következőket írja: A vetési módszerek tökéletesítése — ez az egyik legfontosabb tényezője a mezőgazdasági növények termésének fokozásában Már régen megál ipították, hogy a közönséges sorú vetőgépekkel való vetés messziről sem biztosítja a gabonafajták jó fejlf/'sének az előfeltételét. A 15 cm-es sorközök túlságosan nagyok. A 15 cm-es sorközökkel való vetés egyáltalán nem jó a növények fejlődésére. Sokéves tapasztalatok után a mezőgazdasági tudomány azt ajánlotta, hogy a gabonafélék vetésénél szűkebb sorközöket hagyjanak. Ezt a javaslatot először a lenvetésnél alkalmazták. E célból különvetőgépeket gyártottak (ezeket a vetőgépeket láthattuk a prágai nagyvásár szovjet kiállításán — a szerk. megjegyzése). Az elmúlt években V. D. Bogacsev mérnök gyártott ilyen sűrűsorú vető gépet a „Sz. B.-48" gabonafajta vetésére. Eddig csak 700 drb. ilyen vetőgép működik és bizony érdemes lenne gyártásukat fokozni. Az elmútt két évben a sűrösorú vetési módszerekkel jelentős terjedelmű földeket vetettek be. Az ilyen vetésnek a tervét az 1948, évben 48 százalékra, az 1950-es évben pedig 67 százalékra teljesítették. Az idén a Szovjetunióban még jobban fokozzák a sűrűsorú vetési módszert. A vetéshez csakis olyan gépeket használnak, amelyek biztosítják a magas termést. A Szovjetunió különböző részein úgy Kubánban, mint Altájon és másutt is a kolhozok egyre nagyobb terjedelmű földeket vetnek be a sűrüsorú vetési módszerrel, a közönséges vetőgéneknek aggregátorokká való összekötése segítségével. Az ilyen aggregátoknál a második vetőgépet szilárdan az első után helyezik el, mégpedig úgy, hogy az utóbbi gépnek a csévéi a sorokat pontosan az első vetőgép csévéi által húzott sorok közé húzzák. Erede'leg ezt a módszert a fűfélék vetéséhez ajánlották az egyes gabonafajtákban. Több olyan kolhoz is van, amelyekben a sűrű sorú vetéshez 3 vetőgépet használnak. Ez lehetővé teszi a „CHTZNATf'-jelzésű hatalmas traktorok teljes mértékben való kihasználását. A szélen lévő vetőgép sorai közé a vetést a következő fordulatnál végzi e3 az akkor szélre kerülő vetőgép. De a leghaladottabb vetési módszer a gabonaféléknél az idén a keresztbevetési módszer. A sokoldalú Sztahanov-mozgalom_ a gabonafélék, de főleg a búza termésének fokozásában a Szovjetunió különböző részeiben nagyszerű eredményeket ért el a keresztbevetéssel. Ez a módszer jelentős mértékben fokozza a búza hozamát. Moszkva vidékén lévő hatalmas búzaterméseket a „Jirzsi Dimitrov-kolhoz" brigádja mindenekelőtt a keresztbevetésnek köszönheti. A ke

resztbevetés hektáronként 1—2 mázsás többtermést jelent. A többi agrotechnikai módszerek alkalmazása, mint pl. a trágyázás stb., is kb. ilyen többlermést biztosít. Az elmúlt évben a legnagyobb sikereket a keresztbevetéssel Szibériában, Kazachstánban és az Urálon érték el. A keresztbevetéssel egyidejűleg talajjavítást is végzünk. Külön kell hangsúlyoznunk, hogy a keresztbevetés megkönnyíti a vetésről való gondoskodást. Az elvetett gabona helyes elosztása a földben megakadályozza a gyomfélék fejlődését és ezért leegyszerűsíti a gyomlálási munkálatokat. A keresztbevetés és a sűrű sorú vetés egyik legfontosabb előnye az, hogy lehetővé teszi a napsugaraknak a növényekhez való jutását. A közönséges vetéseknél kedvezőbb fényfeltételek vannak, ha a sorok észak-déli irányúak. Ezt már több kísérlettel sikerült bebizonyítani Így az árpánál a kelet-nyugati irányú soroknak az észak-nyugati iránvú sorokkal való keresztezése hektáronként 1.72 q, vagv még annál is több tf'ltermést biztosít. Érdekes az is, hogy az ilyen változatnál a szemek keményítőtartalma is emelkedik. Tovább'- érdekes vetési módszer, a fé«rel'vetésl módszer, amelvet évről évre többfajta növénynél alkalmaznak. Az utóbbi években különösen a kokszagiz- és a kukoricavetésnél vált nagyon jól be. A kokszagiz vetésére most már kizárólag csak ezt a módszert használják. A fészekvetési módszer a kukoricánál nagyon elterjedt az 1949-es évben Ukrajna vidékéin. Tavaly itt már más vetési módszert nem is alkalmaztak. A kukorica négyzetes fészekvetése csaknem teljes mértékben feleslegessé teszi a sorok kézi kapálását. Ez természetesen igen nagy előnyt jelent a kolhoztagok számára. A négyzetes fészekvetés nagy előnyökkel bír a különféle olajos magvak, így pl. a napraforgó vetésénél. A fészkekbe vetett napraforgó nemcsak, hogy magas termést ad, hanem zsírtartalma is emelkedik. A voronyezsi kutató intézet adatai szerint, ha négyzetes fészekvetésf alkalmazunk, akkor a napraforgó zsíradéktartalma 1.5—2%-kaJ emelkedik. Az elmúlt két évben a távolkeleti mezőgazdasági kutató intézet foglalkozott a szójabab négyzetes fészkekbe való vetésével. Az egyes fészkek közötti távolság 45 cm volt. Az így vetett szójababot kétszer megsarabolták és ezután már nem is volt szükség további kapálásra. Ezáltal hektáronként 20 munkanapot sikerült megtakarítani, a szójabab termése nedlg hektáronként 100 kgmal emelkedett. Azokat a növényeket, amelyeknek vetésére csak kevés vetőmag szükséges, mint pl. a napraforgó, vagy a kukorica, összefüggő keresztbevetéssel vetjük. Emellett a magok kicsírázása után azokon a helyeken keletkeznek a fészkek, ahol a sorok keresztezik egy mást, vagyis ahol egyszerre több vetőmag került a földbe. Ezt a módszert a „Sztálin-szovhozban" alkalmazták. Az elmúlt évben a moszkvai vidék kolhozai a négyzetes fészekvetési mód szert kezdték alkalmazni a burgonya ültetésénél is. Ezzel a módszerrel mintegy 5000 hektárnyi területet ültettek be. A burgonyánál azonban ennek a módszernek vannak bizonyos hátrányai is. Ha a fészekbe egész gumókat teszünk, akkor ez 28.000 fészeknél hektáronként 84.000 gumót jelent. Ha figyelembe vészük azt, hogy egy gumó hat dekát nyom, akkor egy hektár beültetésére 50 q ültetőburgonyára van szükség. Hogy ezt elkerüljék, csak negyed gumókat helyeztek a fészekbe, de természetesen nem egyet, hanem 4—6 darabot. Ezáltal az ültetőburgonya szükséglet a felére csökkent, a termés azonban változatlanul jó maradt. A tudomány és a gyakorlat vívmányai alátámasztják, hogy sokkal előnyösebb az új vetési módszereket használni, mint a régieket Az új vetési módszerekkel csaknem minden növény fajtájánál lényegesen magasabb termést lehet elérni. A gépállomások, valamint az EFSz-ek és a kis- és középföldművesek közötti szerződések A traktorok és a többi mezőgazdasági gépek megjavításán kívül a tavasz munkák bztosításáról szóló kormányhatározat nagy súlyt fektet még az állami gépállomások segítségére, amelyet a gépállomásoknak az EFSz-ekkel, valamint a kis- és középföldművesekkel kötött szerződéseivel kell biztosítani. A szerződéskötések akcióia eleinte nem fodyt a legsimábban és a tervet sem tartották be. A tavaszi munkák biztosításáról szóló kormányhatározat azonban lényegesen fellendítette a szerződések kötését. Mindenekelőtt a magasabb típusú EFSz-eknek segítettek a népi közigazgatás szervei. Az állami gépállomások tapasztalt alkalmazottai is segédkezet nyújtottak az egészévi termelési terv kidolgozásában, amibe beleesik a tavaszi munkák terve is. Egészévi termelési terv nélkül a magasabb típusú szövetkezeteknek nem túrt a gépállomás megfelelő segítséget nyújtani, mert a gépállomások munkatervét a magasabb típusú EFSz-ek munkatervével összhangban kell kidolgozni. Ebben az EFSz-eket segítő munkában nagy érdemeket szereztek a gépállomások agronómusai. Nagyobb nehézségekbe ütköztek a szerződések megkötésénél a gépállomások az ala' csonyabb típusú EFSz-eknél és a kisés középföldműveseknél, ahol állandó meggyőző tevékenységet kellett kifejteni a géppel végzett munka előnyeiről. Ebben az agitációs munkában nagyon beváltak a traktorosok kettes csoportjai, amelyek, ha kellett, házról házra jártak, hogy meggyőzzék a földműveseket. Az egyik községben például a traktorosoknak a gyakorlatban meg kellett mutatniok azt, hogv igenis a géppel végzett munka nem hogv csökkenti a talaj minőségét, hanem éppen ellenkezőleg, lényegesen megjavítja. Ennek a munkának meglesz az eredménye, mert a község földművesei mindannyian megkötötték a szerződést az állami gépállomással a tavaszi n unkákra. A bratislavai kerületben, amelyben bizony eleinte nagyon rosszul ment a szerződések kötése, nagyon sokat segített a „szerződéskötési vasárnap", amelvet a népi közigazgatás szervezett meg a kerület minden járásában a Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsának javaslata szerint. Ezen akció előtt a szerződéskötés tervét csuDán 34 százalékra tudták teljesíteni. A szerződéskötési vasárnap azonban 30 százalékkal fellendítette az akciót. Az állami gépállomások szerződései az EFSz-ekkel, valamint a kis- és középiöldmüvesekkel a nyitrai kerületben A téli időszakban a gépek megjavítása után a nyitrai kerület minden egyes gépállomása hozzálátott a szerződéseknek az EFSz-ekkel, valamint a kis- és középföldművesekkel való megkötésé hez. A nagymányai állami gépállomás a verebélyi járásban minden egyes EFSz-szel és helyi nemzeti bizottsággal megkötötte a szerződést. A tavaszi időszakban a szerződések alapján 4.174 hektárt, a nyári időszakban 6.273 hektárt, az őszi időszakban pedig 10.904 hektárt fog megművelni. A kis- és középföldművesekkel kötött szerződések alapján a nagymányai állami gépállomás A szövetkezetek közgyűléseinek ideje alatt 1000 új taggal növekedett a szövetkezeti tagok száma a kassai kerületben A kassai kerületben, ahol a magasabbtípusú EFSz-eknek még csak a felében tartották meg a közgyűléseket, már eddig is 1.000 új tag lépett be az EFSz-ekbe. Legtöbb új tagot a kassai járásban sikerült szerezni: 219-et. A királyhelmeci járásban, ahol már csaknem minden községben megalakították a szövetkezetet, a közgyűlések ideje alatt 210 földműves lépett be a szövetkezetekbe. A nagyrőcei járásban 209 új taggal gyarapodott a szövetkezeti tagok száma. A szepsi járásban lévő Jászó községben 33 új tag jelentkezett az EFSz-be. A lőcsei járásból 40 új tagról érkezett jelentés. 19.709 hektár föld megművelésére kötelezte magát. A köbölkuti állami gépállomás a párkányi járásban eddig 21 EFSz-szel kötött szerződést, összesen 7.000 hektár föld megművelésére. A sulekovoi állami gépállomás 13 EFSz-szel és 35 községgel kötött szerződést, amely szerint összesen 25.877 hektárt fog megművelni. Hasonló szerződéseket kötöttek a nyitrai kerület többi gépállomásai is. A nyitrai kerületben összesen 246 EFSz-szel és 480 helyi nemzeti bizottsággal (a kis- és középföldművesek nevében) kötöttek a gépállomások szerződéseket, amelyek szerint 40.027 hektár szövetkezeti földet és 25.232 hektár egyéni gazdaságban levőt fognak megművelni. A nyitrai kerületben eddig 56 traktoros brigádközpontot alakítottak meg. A tavaszi munkák tervét 163 EFSz dolgozta ki. Ebben a munkában a szövetkezetek tovább haladnak. Traktorosaink a szocializmus gyors megvalósításáért harcolnak A magasabb típusú szövetkezetek közgyűlésein a szövetkezeti tagok nemcsak kiértékelik eddigi munkájukat, hanem fokozott' szorgalommal készülnek további feladataik megvalósítására is, hogy a szocializmust mennél előbb kiépíthessék és ezzel is hozzájáruljanak a világbéke megszilárdításához. A szövetkezeti tagok csaknem minden közgyűlésen kötelezettséget vállalnak, hogy szövetkezetüket példás munkával tovább építik és magasabb földhozamok elérésével hozzájárulnak a világbéke megsz lárdításához. Igy például a negyedi III, típusú EFSz tagjai példás munkájukkal biztosítják a negyedik típusra való áttérést, hogy ezáltal elősegítsék a szocializmus gyors megvalósítását falvainkban. Az alsókereskényi IV. típusú EFSzs tagjai pedig a következőket vállalták: „Mi, szövetkezeti tagok azon iparkodunk, hogy mennél több földművest megnyerjünk a szövetkezeti mozgalomnak és hogy mennél többet tudjunk termelni, mert fudjuk, hogy így hozzájárulhatunk a világbéke megőrzéséhez." A kopcsani EFSz tagjai azt ígérik, hogy feladataikat 100 százalékra teljesíteni fogják. A késmárki munkacsoport vezetők számára rendezett tanfolyam hallgatói köszönetüket fejezik ki e tanfolyam megvalósításáért és ígérik, hogy a tanfolyamon szerzett ismereteket teljes mérékben felhasználják az EFSz-ekben, hogy így meggyorsítsák a szocializmus kiépítését a falvakban. i A Losoncon rendezett munkaaktíván ! résztvevő újítók és traktorosok ígéretet tettek, hogy a tavaszi munkákat úgy fogják elvégezni, ahogy azt tőlük dolgozó népünk elvárja. A kassai kerület gépállomásainak újítói ped'g ezt vállalták: „Tapasztalatainkat kölcsönösen kicseréljük, hogy mindannyian jó munkát végezhessünk. Egyhangúlag elhatároztuk, hogy normáinkat megszilárdítjuk, ígérjük, hogy a tavaszi munkák tervét 100 százalékra teljesítjük a gépek teljes mértékben való kihasználásával A két váltás bevezetésével megjavítjuk munkánk minőségét. Takarékoskodni fogunk a hajtóanyaggal és kiküszöböljük a gépek kisebb sérüléseinek lehetőségeit is. Meg vagyunk győződve, hogy egyedül csak a szovjet traktoros elvtársak példája szerint, a nálunk Amler és Loksa elvtársak által megkezdett úton juthatunk el célunkhoz: a szocializmushoz és a béke megszilárdításához." A köbölkuti traktorosok szintén kötelezték magukat, hogy példásan elvégzik a tavaszi munkákat és ezáltal hozzájárulnak a világbéke megvédéséhez, A komjáti állami gépállomás alkalmazottai kötelezik magukat, hogy a tavaszi munkákat idejében és jól végzik el. Ezenkívül a földhozamot is emelik, mert tudatában vannak annak, hogy ezáltal a béke ügyét szolgálják és meggyorsítják a szocializmus kiépí< tését hazánkban. A vágsellyei állami birtokon tervszerűen készülnek a tavaszi munkákra A vágsellyei állami birtok alaposan felkészült a gottwaldi ötéves terv harmadik évében a tavaszi munkákra. Február 20-ig kidolgozták a munkafeladatokat az egyes munkaosztagokra, amint elegendő munkaerőt biztosítanak (eddig a szükséges munkaerők 50 százalékát biztosították) a munkásokkal karöltve azonnal megkezdik a munkák időrendi tervének kidolgozását. A traktorokat és a többi mezőgazdasági gépeket az alkalmazottak saját maguk megjávították, mégpedig két váltásban. A normákat és a prémiumrendszert a munkásokkal 1951 március 10-ig megtárgyalják. A mélyszántást a vágsellyei állami birtokon már befejezték. Az istállótrágya kihordása is befejezés előtt áll. A nemesített és csávázott vetőmagot már elegendő mennyiségben biztosították. Jelenleg a gyümölcsfák permetezésével foglalkoznak. Figyelemreméltó tény az is, hogy a vágsellyei állami birtok már két szerződést kötött az Egységes Földműves Szövetkezetekkel a kölcsönös segélynyújtásról. A szerződések értelmében az állami birtok kisegíti a szövevtkezetet gépekkel és fogatokkal, valamint szakelőadásokat tart a szövetkezeti tagok számára. Ezzel szemben az EFSz kézimunka segítséget nyújt az állami birtoknak. A vágsellyei állami birtok alkalmazottai megértették azt, hogy az állami birtokoknak a szocialista nagytermelésben mintául kell szolgálniok. Ezért mindent megtesznek, hogy már most a tavaszi munkákban eleget tegyenek feladataiknak. A komjáti traktorállomás jól felkészült a tavaszi munkákra A komjáti traktorállomás a nyitrai kerület azon gépállomásai közé tartozik. amelyek példásan felkészültek a tavaszi munkákra. A tavaszi munkák megkezdése előtt alaposan megjavították az összes gépeket. Hogy a traktorállomóa a szerződésileg magára vállalt tavaszi munkáknak idejében és jól eleget tudjon tenni, Krasztenovics István műhelyvezető segítségével összeállítottak egy aggregátot a gépek vontatására- Eddig minden traktor egy vetőgépet vontatott. Az aggregát elkészítése után. most már három vetögépet vontatnak egyszerre. Igy naponta, 18—20 hektárt is be lehet vetni. Az állomás alkalmazottai a hengerek, kultivátor ok, boronák stb. vontatására is készítettek aggregátot. A komjáti gépállomás eddig 17 EFSz-el kötött szerződést, öszszesen 5160 hektár föld megművelésére. A kis- és közép f ölmiíp esek A szövetkezeti tagok létszáma egyre emelkedik A multévi munkák elszámolása, a szövetkezeti közgyűlések kampánya, valamint az egész évi termelés és munkatervek kidolgozása világosan megmutatják kis- és középparasztjainknak azt, hogy milyen hatalmas előnyökkel jár a szövetkezeti gazdálkodás életszínvonaluk és jólétük emelkedésében. Ennek köszönhető, hogy egyre többen jelentkeznek az EFSz-ekbe. Figyelemre méltó sikert ért el ezen a téren a bratislavai kerület, amelyben a közgyűlések kampánya keretében eddig 1.800 új tag lépett az EFSz-ekbe. A galántai és a dunaszerdahelyi járásokban már minden egyes községben megalakult az EFSz, vagy legalább a szövetkezeti előkészítő bizottsága. Ehhez a két járáshoz kapcsolódott a szenei járás is, amelyben az elmúlt napon alakították meg a járás utolsó községében a második típusú EFSz-t. Január 1-től kezdődőleg t szövetkezeti gondolatnak a járásban i>35 kis- és középföldművest nyertek meg, akik mindannyian beléptek az EFSz-be. nevében 29 helyi Nemzeti Bizottság 2160 hektár megművelését, az állami birtokok pedig 40 hektár megművelését kötötték le szerződésileg. A javító munkálatoknál legjobb teljesítményeket Vrábel Béla, Sztankó István, Gálik József mechanikusok és Melatics Jenő villanyszerelő, valamint Trsztenovjcs István kovács érték el, akik normájukat 135 százalékra teljesítették, A javító munkálatokat a brigádok éknunkáscsoportokban végezték, melyek közül a legjobban Vrábel Béla élmunkáscsoportja vált be. A szocialista munkaversenybe az alkalmazottaknak már 86 százaléka bekapcsolódott, de ezt a számot az idei földmunkák alatt lényegesen emelik. A komjáti traktorállomáson a traktorosok két váltásban dolgoznak- A legjobb traktoros élmunkások Buránszky Mihály, Porubszky János és Ondrejka János, A legjobb brigád pedig Kanasza János brigádja, amely a januári tervet 136 százalékra teljesítette. A

z egyes traktorosok között verseny folyik, de a munkacsoportok sem maradtak a versenyen kívül. Kanasza János csoportjának versenykihívásiára 12 brigád jelentkezett. A komjáti traktorai lomás védnökséget vállalt a m-ilánovicei és a dőlni vindoli EFSz fölött. Az állomás alkalmazottai szak- és politikai előadásokat tartanak ezekben az EFSz-ekben, és segítik a különféle tervek kidolgozását.