Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-01 / 51. szám, csütörtök

UJS70 1951 március 1 Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója a Magyar' Dolgozók Pártja II. Kongresszusán Vasárnap, február 25-én nyílt meg B\ idapesten a MDP II. kongresszusa. Annak a pártnak választott küldöttei ültek össze, amely a dicsőséges Szí wjet Hadsereg által felszabadított Magyarországon új életet teremtett, amelynek nevéhez fűződik a földosztás, a nagytőkés kizsákmányolás megdöntése, a há vom- és az ötéves terv, — és amelynek vezetésével M'agyarország dolgozó népe szilárdan halad a felszabadult testvérnépek százmillióival együtt a szocializm üs és a kommunizmus felé. Ezt az előretörést és fejlődést a Csehszlovák l köztársaság dolgozói is figyelemmel kísérik, mivel \ udJuk, hogy Magyarország dolgozóinak harca a mi ti arcunk, mivel Csehszlovákia és Magyarország dolgozó népe a hajaimas Szovjetúnió vezetésével és a nlpi demokráciák oldalán együtt küzd a világ békeharcában a háborús gyújtogatok ellen. Tudjuk azt is, hogy ebben a hatalmas harcban a felszabadított országok dolgozóira szegeződik nagy bizalommal a kapitalista és gyarmati országok elnyomott és kizsákmányolt, békét áhító dolgozóinak tekintet^ is. Az egész magyar dolgozó nép és egyben az egész világ haladószellemű békeharcos dolgozóinak ügye ez a kongresszus is. A Szovjetúnió adta szabadsággal élve, a Szovjetúnió állandó segítségével és támogatásával Magyarország dolgozó népe rátért a szocializmus felé vezető útra. Az ötéves terv első évének első eredményei mutatják, hogy a magyar munkásosztály a MDP vezetésével szilárd akarattal, teljes erőkifejtéssel halad a szocialista iparosítás útján, hogy az agrárországból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országot építsen ki. A MDP II. kongresszusát Farkas Mihály elvtárs nyitotta meg, majd a kongresszus díszelnökségének és elnökségének -megválasztása után Rákosi Mátyás elvtárs tartotta meg nagyjelentőségű beszámolójátRákosi Mátyás elvtárs beszédében foglalkozott a nemzetközi helyzettel és a békeharccal, beszámolója második részében értékelte a hároméves terv eredményeit, a Magyar Népköztársaság belső helyzetét, majd beszámolója zárórészében foglalkozott a MDP helyzetével és fejlődésével, valamint az előtte álló feladatokkal. Rákosi Mátyás elvtárs beszéde második részét az alábbiakban közöljük: Az a több mint hétmillió aláírás, amellyel a magyar nép színié kivétel nélkül támogatta a stodKhoimi békeértekezlet határozatát, csak egyik megjelenési Sormája annak az egy•égnek, mely Pártunk vezetésével a reakcióval vívott harc eldőlte óta lét. rej&tt. Nemcsak a béke kérdésében egységes dolgozó népünk, hanem egy•éges népköztársaságunk minden döntő kérdésében. Egységesen helyesli azt a baráti jóviszonyt, mely hazánkat felszabaditónkhoz, a nagy Szovjetunióhoz és a népi demokráciákhoz fűzi. Egységes demokratikus vívmányaink megvédésében, ötéves tervünk megvalósítására irányuló erőfeszítéseiben. Ezt a nemzeti egységet, melynek politika! szervezete a Függetlenségi Népfront, Pártunk vezetésével a munkásosztály hóit* létre, szoros, őszinte szövetségben a dolgozó parasztsággal. Ez az egység a régi kizsákmányoló rend marádványaival szemben vívott bosszú és következetes harcok eredménye. Ennek a küzdelemnek kezdetén áll a föktoszfás % ennek volt folytatása az a szívóé harc. melynek fdya_ inán kiszorítottuk a tőkéseket és képviselőiket a nagyiparból, a bányákból, a bankokból, a nagykereskedelemből és helyűkbe a mtmkárt, a parasztok, a haladó értelmiségiek legjobbjait tettük. Ez a barc csak úgy sikerülhetett, hogy meg tudtuk valósítani Pártunk vezetése atatt » nemzeti demokratikus erők összefogását A dolgozó nép saját tapasztalata alapján győződött meg arról, hogy nemcsak be tudtuk gyógyítani a háborúüt&tte szörnyű sebeket, nemcsak eltakarítottuk a romokat, de előrelátó tervszerűséggel és eredményesen növeltük gazdasági és kulturális színvonalát Látta, hogy nehéz helyzetekben bátran éa sikerrel hafcoltmk a külső és belső ellenség elten, mely a régi tőkés, reakciós világot akarta visszahrwrti Meggyőződött erről, amikor Mindszenty ügyével kapcsolatban az egyház palástja mögé rejtőző reakcióra lesújtottunk, lljra tapasztalta ezt a Rajk-per idején, amikor felfedtük az iniperialisták aljas terveit és benne a Vto- banda provokátorainak és kémeinek piszkos szerepét. Ez az imperialista összeesküvés, melynek célja az volt, hogy hazánkat újra a régi tőkések és nagybirtokosok uralma alá hajtsa és az imperialistáik játékszerévé tegye, rávilágított az Imperialista háborús gyújtogatok aljas mesterkedéseire és ezzel hazánk határain messze túlmenő jelentőségei nyert. Sikerrel számoltuk fel a külföldi imperialisták segédcsapatát, a jobbotdali szociáldemokratákat Türelemmel és kölcsönős engedékenységgel rendeztük sz állam és az egyház viszonyát Dolgozó népünk kivívott jogainak biztosítására és továbbfejlesztésére megalkottuk a Magva Népköztársaság Alkotmányát, mely kimondja, hogy „a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgoz o népé", hogy a Magyar Népköztársaság állama „harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, hogy szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre"

; Ez az alkotmány biztosítja a dolgozó nép jogait a munkára, a pihenésre, a kultúrára, biztosítja minden téren a nők egyenjogúságát és szélesre tárja az Ifjúság előtt a fejlődés kapuit. A népi demokrácia politikai és gazdasági sikereihez hasonlóan kulturális fejlődésünk is jelentékeny eredményekre tekinthet vissza Ez vonatkozik kulturális élletünk minden szakaszára Középiskolai hallgatóink száma 83.3 százalékul maprasabb, mint az utolsó békeévben v ott Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma maidnem háromszorosa annak, mint 1938-ban volt. 1950-ben 63 millió pildányban jelentek meg a könyvek és a brosúrák. 1960-ben a népoktatásra és népművelésre fordított beruházások értéke 100.5 százalékkal haladta meg az 1949. ávit. Ennek a fejlődésnek eredményeképpen kultúránk minden területén megjelentek az ú i szocialista hajtások. A fiatal magyar filmtermelés rövid idő atatt nemzetközileg is figyelemreméltó sikereket tudott felmutatni. Irodalmunkban sorra jelentkeznek a fiatal szocialista íróink. Képzőművészetünk, színházunk egyre inkáV'b rátér a szocialista realizmus sikeV es alkalmazására. Mindenütt biztató \kezdetnek vagyunk tanúi és rajta kezünk, hogy ezen a téren is megfelelőt^

1 biztosítsuk a kezdett sikerek egészség es továbbfejlődését. A belpolitikai sikerrel járt a Jó külpolitikai munka. Olyan nemzet, közi politikát folytattunk, mely mess. szilárdította világszelte sokat szenveA*tt népünk tekintélyét és néhány év aiť'tt lehetővé tette hogy emelt fővel léphettünk be a Szovjetúnió vezette bi

;kés, haladó nemzetek nagy családjába. Ennek az eredményes munkáVak helyeslését és támogatását bizonyította az az elsöprő választási győzele-ji, melyet a Magyar Függetlenségi Néj.V front, Pártunk vezetésével, az 1949, Iájára nöU: (Taps.) a pontos számítást megnehezíti az, hogy ma egy sor olyan iparcikket gyártunk, melyet a felszabadulás előtt Magyarországon nem készítettek. Szocialista iparunk termelése tavaly 35 százalékkal volt nagyobb, mint 1949-ben. Többet fejlődött egy évben, mint a kapitalizmus idején 20 esztendő alatt. Első kongresszusunkon, mint jelentős sikert említettem, hogy a munkások és tisztviselők életszínvonala elérte az 1938-as év 97 százalékét. Most viszont arról számolhatunk be, hogy a munkások és alkalmazottak béralapja ej. 1950-es év folyamán több min* 3 milliárd forinttal nótt s hogy a munkások átlagbére 1950. decemberében havi 59 forinttal volc maga. májusában tartott országgyűlési vá- 1 sabb, mint egy év •lőtt. A nemzeti lasztásoköB aratott. Az ekkor válasz- *>> iöv«rielpm tavalv. ötéves tervünk tott képviselőház összetetéle mutatja, hogy gyakorlatban hogyan néz ki a Népfront és benne a munkás-paraszt szövetség. A 402 képviselő közül 176 a munkás, 115 a paraszt, 92 a haladó értelmiségi. Ezeken belül 72 munkásnő és parasztasszony jelenléte méri a nők egyenjogúsításának fokát. Ezt. a váiasztást másfél esztendővel később követte a helyi tanácsok választása, melyben dolgozó népünk 220.000 tanácstagi és póttagot választott. Ez a választás, mellyel a demokrácia államának helyi szerveit vette birtokába n dolgozó nép. még fokozottabban mutatta a munkás-paraszt szövetség elmélyülését. A 3217 helyi tarác&ba rendes tagul megválasztottak 23.016 ipari munkást, 103.638 dolgozó parasztot, 11.116 haladó értelmiségit s a kisiparosok, kiskereskedők s egyéb kisemberek ezreit. A dolgozó népnek az államigazgatásba való bevonása betetőzte közigazgatásunk demokratizálását és egfez államapparátusunkat a dolgozó nép kezébe adta. A tanácsok választása újra igazolta, hogy dolgozó népünk helyesli a nemzeti demokratikus erők összefogását és egy emberként áll, ezt az egységet képviselő Magyai Függetlenségi Népfront mögött. Ebből viszont következik, hogy tovább is változatlanul folytatni kelt a helyesnek bizonyult, annyi sikert eredményező népfront-politikát. Az egységes dolgozó nép Pártunk vezetésével megvívott harcainak eredményeképpen jött létre a népi demokrácia állama, az az állam, melynek segitségével a Szovjetúnió győzelmének eredményeképpen és a Szovjetúnióra támaszkodva a dolgozó nép a munkásosztály vezetése ilatt halad a kapitalizmusból a szocializmus felé. A népi demokrácia funkciójára nézve proletárdiktatúra. Ennek az államnak a feladata, hogy megtörje a megdöntött és kisajátítót' földbirtokosok és kapitalisták ellenállását, hogy meghiúsítson minden kísérletet, mely a tőke hatalmának visszaállítására irányul, hogy a szocializmus építésének, a gazdasági és kulturális felemelkedésének céljaira proletariátus kö'é tömörítse az egész dolgozó népet és az imperialista külső ellenséggel szemben megfelelő honvédelmet hozzon létre. Az a népi egység, melynek párját hiába keresnők történelmünkben, csak azután jöhetett létre, hogy megvertük az elnyomókat és kizsákmányolókat. Ezek a politikai győzelmek tették lehetővé, hogy fokozatosan kiszorítottuk őket államunk, gazdasagunk legfontosabb területeiről és megnyithattuk az utat szocialista építésünk előtt. Gazdasági fejlődésünkről és problémáiról kongresszusiunk második napirendjének keretén belül Gerő elvtárs fog részletesen beszámolni. Eért itt csak röviden ismeretem a legfontosabb és legjellemzőbb adatokat és tényeket. Mikor jó két és fél éwel ezelőtt Magyar Dolgozók Pártjának első kongresszusán eredményeinkről beszéltem, büszkén hivatkoztam arra, hogv gyáriparunk már csak 3 százalékkal termel kevesebbet, mint 1938-ban. Az azóta eltelt 30 hónap alatt gyáripari termelésünk az 1938. évinek körülbelül a diup,10 vedelem tavaly, ^ Iső esztendejében. ötéves tervünk 20 százalékkal nVtt, többel, mint Horthy idejében kéV érvtized alatt. 1948-ban, mint nafty eredményt jelentettem be, hogy bái\méves tervünket, melynek beruhÄ isii meghaladták a 10 milliárd 1 órintot, előreláthatólag 2 év és 5 1A 'nap alatt be tudjuk fejezniArra is* rámutattam, hogy hároméves taa vünk számait milyen kételkedve, 'ľ®t gúnyolódva fogadta a polgári \gtika. Viszont az ötéves terv eisó 'sztende jében a beruházások összege'; megközelítette az egész hároméves •ft -rvét. Mi 1949-t^i. mikor az ötéves tervet kidoltW ztuk. azt tűztük ki célul, kiogy e \

ferv megvalósításával lerakjuk a sz*H "aüzmus alapjait s ezzel kapocsolatA an hazánk fejlett ipari termeléssel" rendelkező mezőgazdasági országfcft >1, fejlett mezőgazdasággal rend-íV kező ipari országgá váljék. Ennsk a tervnek megvalósítására 5 tw alatt 51 milliárd forintot szán\'mk beruházd sokra. Az elmúlt tapasztalatai meggyőztek bennünket!

; axról, hogy célkitűzéseink alacsonyít és ezért új tervet készítettünk, iv^ely 80—85 milliárd forint beruházá'.U irányoz elő (Nagy ta

p)

s, 65—C^

1 százalékkal többet az eredetink S hogy ezek a tervek reálisak, ann^'t egyik bizonyítéké »z 1950-es év. má yben a megemelt tervet 109.6 százalékra teljesítettük. Leggyorsabban fojV ődött építőpirurik, mely tavaly 116 stfv^zalékkel termelt többet, mint 1949 20 százalékkal nőtt meg a munka te. rmelékenysége: ez az eredeti ötév'ev'

5 tervben egy évre előirányzott növtílehetővé váii'k a mezőgazdaság termelésének több mint 50 százalékos emelése. Vtáms- és községi ej leaztésre 33 százalékkal többet irányoz elő a terv: 10 milliárdot, amely összegből többek közt 220-000 új lakiás épül. A közlekedés beruházásait is megfelelően növelni kell: itt is egyharmaddal többet, 11 milliárdot éllít be a

z új terv. Ezeknek a megnövekedett célkitűzéseknek megfelelően nő a végrehajtásukhoz szükséges munkások, alkalmazottak száma is. Eredeti ötéves tervünk megvalósításához 480.000 új munkást és alkalmazottat tartottunk szükségesnek. A megemelt tervekhez ennél sokkai több, 600.000—650.000 .munkás és alkalmazott szükséges, köztük 11.000 új rijjérnök, több mint amennyi mérnök ötéves tervünk kezdetén volt é* 17.000 új technikusVégül, é* nem utolsó sorban: az új terv a nemzeti jövedelem 63 százalékos növekedése helyett több mint 120 százalékos növekedést ír elő, ami a dolgozó nép életszínvonalának, kultúrájának további emelését teszi lehetóvé. Nézzük meg azokat • tényezőket, melyek eddigi sikereinket lehetővé tették s melyeik továbbfejlődése biztosíték arra, hogy új ötéves tervünk hatalmas, az eddiginél nagyobb erőfeszítést megkövetelő célkitűzéseit ia el tudjuk érni. Tervünk megvalósításának megvannak már a legfőbb előfeltételei. Iparunk « kisipar kivételével a szocialista állam kezében van. A közlekedés, a nagykereskedelem, a bankszervezet 100 százalékig szocialista szektorhoz tartozik. A kiskereskedelem 70 százalékát is a szocialista kereskedelmi szervek bonyolítják le. A mezőgazdaságban is megindult a szocializmus építése. Ezek a tényezők lehetővé teszik, hogy népgazdaságunk minden terén fokozódó tervszerűséggel tudjunk dolgozni és kitűzött terveinket meg is valósítsuk, ötéves tervünk első esztendejének sikerei részben abból adódnak, hogy fokozottabb mértékben tanuljuk meg a tervgazdálkodást és hogy a vezetés egyre sikeresebben fogja át és koordinálja gazdasági életünk tényezőit. Eredményeink másik fontos öszszetevője. hogy gyökerében megváltozott a felszabadult m un k

:á sosztá ly beállítottsága a szocialista munloasia^rfiflWaart; R iadtuk a munkásosztály felé a jelSiót: „Tiéd az ország, magadnak •ipv'ted " De két-három esztendő telkítje bele, míg a munkásosztály mutatja, hogy alábecsültük a szocialista ipar lehetőségeit 9 tartalékainkat, melyekkel rendelkezünk s melyeket most kezdünk csak mozgósítani. Mit jelent az új, megemelt ötéves terv? Elsősorban azt, hogy az új terv sokkal többet ruház be a nehéziparba, ezen belül a vus-, acél-, szén- és villamosenergiatermelésbe. Számszerűleg ez úgy jelentkezik: 37—38 milliárdot kívánunk beruházni a nehéziparba, az eredeti tervnek több mint kétszeresét 1949-ben úgy terveztük, hogy gyáriparunk 86.4 százalékkal emelkedik; az új terv szerint a gyáripar termelése hozzávetőleg háromszorosára, mintegy 200 százalékkal nő s benne a nehézipar csaknem megnégyszereződik. (Nagy taps.) A könynyűipar az eredeti terv 72.9 százaléka helyett, mintegy 150 százalékkal nő. A mult évben a nehézipar termelésének értéke csak 2-2 százalékkal volt nagyobb, mint a könnyűiparé: az ötéves terv végén a nehézipar részesedése a termelésben 70 százalékos lesz, a könnyűiparé 30 százalék. A mezőgazdaság beruházását az új terv 40 százalékkal emeli meg. 11 milliárd forintot szán az új terv több mezőgazdasági gépre, műtrágyára, épületre. A tervezett 22.800 traktor helyett 26.000—28.000-et kap a mezőgazdaság, az öntözött területet nem 118.000 holddal, hanem 323.000 holddal fogjuk növelni. Ezzel neiti'sak megértette ezt a tényt, hanem V levonta belőle a következmények'e\'" és a mindennapi munkára alkali XRizni tudta. Ezt a folyamatot elősegít^ték és meggyorsították demokrác.V'nk sikerei, dolgozóink öntudatának é s kultúrájának megnövekedése, any U gi *;

e

lyzotének megjavulása, fokozóíto felismerése annak, hogy munkájukkal most már a szocializmust magukért és maguknak építik. Ez azt eredi* ényezte. hogy dolgozóink között 'y

T

e többen értették meg, hogv a á unka nálunk nem kényszerű robot -v *öbbé, hanem a felszabadult dolgozni" becsületének és dicsőségének ügye., A proletariátus ..megváltozott beállítottságának < fc -uinkával szemben 1949 őszén kez\ mutatkozni a gyümölcsei. GazA ls

áSl fejlődésünk akkor már kita, -melte a szocialista munkamódszer előfeltételeit, de a magyar szft; ihanov-mozgalom, a szocialista mi\ nkaverseny, újítómozgalom előtt naif\ ok voltak az akadályok A mi munkáV -águnk a kapitalista időkből a termeié* * emelő kísérletekre úgv emlékezett vissza, mint amelynek alapfeltétele a mkásság fokozottabb kizsákmányolási, E

m" Iékeztek a rosszhírű Bedeaux-ra.. m

e'

v elten sztrájkokkal védekeztek. Tx'c'

1nikai értelmiségünk részére is áf idegen volt az észszerflsltők és munkásújítók mozgalma és a munkaversennyel iáró szervezési feladatok, új módszerek bevezetése. A szocialista munkamódszerek elterjedésének az a felaiánlás adott lendületet, amellyel a magvar dolgozó nép a nagy Sztálin 70-ik születésnapját ünepdte. Ez a munkafelaiánlás magával ragadta a dolgozókat, megtörte a jeget és szabaddá tette nálunk is mindazoknak a munkamódszereknek az* elterjedését, melyeknek a Szovjetúnió annyi gazdasági sikerét köszönheti. A magyar munkásosztály most már minden téren kezdi követni mintaképének, a Szovjetúnió munkásosztályának példáját, a magvar viszonyokba átülteti a Szovietúnióban szerzett szocialista termelési tapasztalatok egyre jelentősebb részét. A Szovjetúnió segít legmodernebb üzemeink építésében, átadia nekünk legjobb gépeit, legújabb gyártási eljárásait, de amí nem kevésbbé fontos, nagylelkűen rendelkezésünkre bocsátja legjobb tudósait 4a élmunkásait. Nálunk jártak Bárgvin akadémikussal, a világhírű kohásszal az élükön a Szovjetúnió legjobb mérnökei, technikusai. akiknek tanácsai és útmutatásai felbecsülhetetlen szolgálatot jelentettek. Itt voit Bikov elvtárs, aki a gyorsvágás területén adta át tapasztalatait, Zsuravliov elvtárs, aki a gyorsolvasztásra tanította meg olvasztárainkat. Petrov elvtárs, a Sztálin-autógyár főkohásza. aki az öntés és a kohászat területén adta át tapasztalatait. Dubiága elvtársnő a textiliparban a többgépes rendszerre való áttérésben adott segítséget. Ananyeva elvtársnő megtanította a fonónőket, hogyan csökkentsék a minimumra a fonodái hulladékot. Savljugin elvtárs a gyorsfalazási módszert tanította kőműveseinknek. Makszlmenko, Koba, Zuiev elvtársak egész sztatiánovista gárdát neveltek ki nálunk az építőmunkások közül. Pányín elvtárs a vonatok átlagsebességének a felemelésére tanította meg a magyar mozdonyvezetőket. Filimónov Podzsa^ rov és Logvinyenka a bánvagépkezelésbet és a ciklusos feitési módszer meg

J tanulásában nyújtottak segítséget és így tovább és így tovább. Nem folytatom a felsorolást. Köztudomású, hogy ezeknek és a többi szovjet sztahánovistál^jiak közvetlen munkamódszerátadása alap ián hatalmasan megnőtt a magvar sztahánovista-mozgalom. Az 5 tanítvánvaik Muszka Imre vasesztergályos, a Rákosi Mátyás Művek munkamódszerátadója, Pióker Ignác gyalus, az Egyesült Izzóban, Kugler Lajos hengerész, Diósgyőrben, akinek a brigádja a legjobb az országban. Szőtei Sándor. Kossuthdíjas kovács. Ormai Aroádné. Kossuthdíjas szövőnő. Makár Jánosné. a Magyar Pamutipar 16 gépen dolgozó szövőnője, Piszkei Erzsébet ifjúmunkás, aki Győrben 22 automatagépen dolgozik, Varga Barnabás, tatabányai vájár, aki kitűnő munká iáért Kossuthdíjat kapott, Dietrich József, sztahánovista vájár, Tajkov András. Tatabánya legjobb vájárja. Pozsonyi Zoltán. Kossuth-díjas építőmunkás. Lengyel József, a legjobb mozdonyvezető és százai meg ezrei azoknak a sztahánovistáknak, akik a magyar szocialista ipar élcsapatát képezik. A szovjet sztahánovisták és a magyar szocialista élmunkások kőzött eleven és termékeny összeköttetés keletkezett. Levelekben, rádió-üzenetekben tovább folytatják tapasztalataik kicserélését és átadását. A magyar munkások hálájukat többek közt azzal is kifejezik, hogv tanítóknak, a legjobb szovjet sztahánovistáknak a nevét viselik brigádjaik. A Szovjetúnióban a szocialista vérsenv már a munkások természetévé vált Mi még nem tartunk itt, de nálunk Is kezd meghonosodni az a ió szokás, hogy a dolgozó nép minden nagy évfordulóiát vagv fontos eseményt munkafelajánlással ünnepel. Ezt tapasztalhatjuk most is, mikor Pártunk kongresszusára hatalmas munkafeiajánlá-