Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-09 / 58. szám, péntek

UJSZ0 1951 március 9 A swmto&m versesy iránymutatásai Vwseny a „példás helyíszervezet" kitüntetéséért A „Pédás helyiszervezet" kitüntetésért folyó versenyben részt vesz a Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szövetségének minden helyi és üzemi szervezete. A „Pédás szervezet" kitüntetést elnyerheti a 'CsSzSz min­den alapszervezete, amelyik a terv szerint delgožik és példásan teljesíti a CsSzSz vezető szervei által kitűzött feladatokat. A CsSzSz városi és falusi szerve­zetei számára a versenyfeltételek a kővetkezők: 1. A helyi szervezet havonta leg­alább egyszer előadást vagy kultúr­eatet rendez, keskenyfilm vetítéssel vagy kultúrszámokkal, vitaestet vagy más kulturális és nevelő elő­adást tart, amelyre megszervezi a tagok teljes létszámban való rész­vételét. 2. Ha a helységben van mozi, ha­vonta legalább egyszer megszerve­zik egy szovjet filmelöadás közös megtekintését és utána részletesen megvitatják a filmet. 3. A szervezet magában vagy más szervezetekkel karöltve megalakít­ja a népi orosz nyelvtanfolyam ke­retén belül a tankört, amelyben a tagságnak legalább 15 százaléka ta­nulja az orosz nyelvet. 4. A bizottság havonta kétszer tart ülést és a bizottsági tagok leg­alább 70 százalékának részvétele kötelező. 5. Ki kell építeni a húszas-bizal­miak rendszerét, hogy a tagsággal így a szervezet fenntartsa a köz­vetlen kapcsolatot. 6. Biztosítani kell a szovjet ta­pasztalatokkal és a szovjet élettel foglalkozó lapok megrendelését, hogy legalább a tagság 30 százalé­kának járjon. 7. Rendesen kell vezetni a helyi szervezet tagjainak névsorát, ellen­őrizni és biztosítani kell az igazol­ványok kiadását az új tagoknak. 8. Egy hirdető táblát kell felállí­tani és pedig úgy, hogy havonként kétszer kicseréljék a táblán a kép­anyagot (amely a „Világ egyhatoda képekben" címmel látnak el), ezen­kívül legyen egy faliújság, ahova hetenként képeslapokból kivágott képanyagot és legaktuálisabb híre­ket ragasztanak. 9. Rendezni kell a tagdijakat, a pénzügyeket. 10. Legkésőbb minden hónap 5-én minden alapszervezetnek rendszeres jelentést kell beküldenie működésé­ről a járási titkárságnak. Ezeken a feladatokon kívül még a következő szabadon választható feltételek vannak: 1. Szovjet-tárgvú színdarabok tö­meges látogatásának megszervezé­se (jegyek beszerzése és szétosztá­sa). 2. A szovjet írók könyveinek ter­jesztése, e könyvekről előadások, beszámolók megtartása az irodalom terén működő munkatársak segítsé­gével (vagy a húszasbizalmiak se­gítségével). • 3. A szovjet sajtó és irodalom ter­jesztése eredeti kiadásban is. 4. Gondoskodunk a községi, váro­si, üzemi vagy iskolai könyvtárak­ban a szovjet irodalom terjesztésé­ről eredeti kiadásban és fordítás­ban. 5. Megszervezzük a Szovjetunió­ról a rendszeres előadásokat, hír­adásokat a helyi vagy az üzemi rá­dióban. 6. A falvakon és az üzemekben együttmüködünk a Nemzeti Arc­vonal többi szerveivel, főleg a CsISz­szel (előadások, kultúrestélyek ren­dezésében stb.). 7. Megszervezzük az egyes körök működését a CsSzSz második kon­gresszusa határozatainak irányelve szerint. (A szovjet film barátainak köre, tankörök a szovjet tapaszta­latok tanulmányozására, tankörök a Szovjetúnió élete különféle sza­kaszainak tanulmányozására, stb.) A verseny feladatainak teljesítését a helyi szervezetekben a járási bi­zottság fogja ellenőrizni oktatói se­gítségével. Az a helyi szervezet, amely telje­síti a verseny minden feltételét és legkevesebb egy szabadon választott feltételt is, elismerő, dicsérő okle­velet kap és elnyeri a „Példás szer­vezet" címet. Minden kerületben két legkiválóbb szervezet az elért sike­res eredményekért könyvtárat kap és a Köztársaság öt legjobb helyi szervezete rádió-grammofónt. A leg­jobb helyi szervezet megállapításá­nál nemcsak a kötelező feladatok teljesítése lesz mérvadó, hanem a szabadon választott feladatok telje­sítése is. A feladatok elvégzésének megbírálásánál azt is tekintetbe ve­szik, hogy a helyi szervezet hány funkcionáriusa vagy tagja vett részt egyénileg a versenyben. Minden helyi vagy üzemi szerve­zet, amely elnyeri a „Példás szer­vezet" címet, az 1952-es évben hasz­nálhatja a „Példás szervezet" meg­jelöléssel ellátott bélyegzőt. Felhívjuk helyi szervezeteink ve* zetőit, tagjait, húszasbizalmijait, hogy kapcsolódjanak be ebbe a versenybe és írják meg nekünk, ha már bekapcsolódtak, eddig mi­lyen eredményeket értek el, ha pedig még nem kapcsolódtak be ebbe a versenybe, milyen nehézsé­gek akadályozzák őket ebben. ír­ják meg nekünk eddigi tapasz­talataikat. hogy közölhessük la> punk hasábjain és így abból ta­nulságot meríthessenek a többi alapszervezetek is. Kórterét eredményeket hozott az éwéró taqcyžtes Elmélyítjük a pártmunkát, fokozzuk a termelést Az éoítkezési üzemek kapcsolt vállalatai az éoítkezések számára olv fontos abl .küvegeket, kályhákat, a szobák paüló­deszkáit. a csatorna-bei ende/.éseket, szóval mindazt gyártják, ami a lakóházak, kórházak, iskolák és egyébb középületek saámára elengedhetetlen fontosságú. Ezeket az előbb emlí­tett munkálatokat valamikor magáncégek végezték, de az államosítás óta ezeket is egyhelyre tömörítették és ezzel lehe­tőség ny ílt az építkezési ipar és az ;iyen fontos melléktermékek gyárt a sa közötti együttműködés k mélyítésére. Hatrlmas műhelv részekről van szo, amelyek az ország minden részében terv szerint készítik az építke­zeshez oly fontos anyagokat. Legközelebbi feladataink: Befejezni a tagsági igazolványok kiállítását és kiadását. Végrehajtani olyan szervezetek felosztását, ahol 250-nél nagyobb a taglétszám. Be kell vezetni a húszasbizalmiak rendszerét, hogy igy közvetlen kapcsolatot tartsunk fenn a tagsággal. Elő kell készíteni negyedévenként előre a kultúr és propaganda munkatervet. A kerületi és járási bizottságoknál fel kell állítani a szakosztályo­kat. Meg kell szervezni a CsSzSz alapszervezeteit az állami birtokokon és az állami gépállomásokon. Rendszeresen kell vezetni a tagsági bélyegek eladását. Meg kell kezdeni minden alapszervezetnek a szövetségi versenyt a kiadott irányelvek alapján. A pelSGri „ZiiirQvia u-üzem dolgozóinak májust köszöntő felajánlásai A. pelsöci Csetnek patak mellett fekszik a Zbirovia kis acélárugyár. Ennek a kis üzemnek munkásai már hosszú évek óta dolgoznak ebben a pelsőci gyárban. A dolgozóknak több, mint 80 százaléka élmunkás. Teljesítmény szerint a legjobbak Re­gecz László fejszekovács, aki 172 százalékra teljesíti normáját. Nagy Lajos üzemi lakatos 180 százalékos teljesítménnyel. En magam, aki mint villanyhegesztö dolgozom az üzem­ben, 176 százalékra teljesítettem nor­mámat az 1950. évben. Ezektől a tel­jesítményektől nem maradnak el azonban a többi élmunkások sem, akik normájukat jóval százszázalé­kon felül teljesítik. Üzemünk dolgozóinak egy része bejáró munkás, akik annak ellenére, hogy 5 kilométer távolságból járnak be az üzembe, a munkában pontosan jelennek meg. Minden esetre nagy könnyítést je­lentene a munkások számára, ha a kassai vasútígazgatóság enge­délyezné két motoros vonatjárat­nál a pillanatmegálló létesítését. Üzemünk 1950. évi átlagos terv­teljesítménye 104 százalék volt és hogyha a fejszegyártáshoz erős prés­gépet kapnánk, a tervet még jóval túlteljesíthetnők. A munkások egészségét szolgálná az. ha üzemünk kovácsműhelyét új tetőzettel látnák el és azonkívül nagyon szükséges volna a műhe­lyeknek porszívóberendezéssel va­ló ellátása. Mint sok száz más üzem dolgozói, mi is májugelötti felajánlásokat tet­tünk és pedig vállaltuk, hogy 1951 március 31-ig százszázalékban be­kapcsolódunk a szocialista munka­versenybe, egy napszámost betaní­tunk köszörülésbe, két más új mun­kást kovácskisegítőnek képezünk ki. A. lakatos és kovácsmühelyek mun­kásai kötelezik magukat, hogy a se­lejt százalékszámát 0.08 százalékra csökkentik. A kötelezettségvállalások szerint a műhelyek havi tervüket 105 szá­zalékra teljesítik, anyagmegtaka­rífrás terén pedig minden 95 kg anyagnál 3 kg-ot takarítimk meg, ami évenként 5.5 tonnát tesz ki, úgy hogy a megtakarított anyag­ból tíz napig fog dolgozni az egész üzem. Meg vagyunk győződve, hogy ter­vünket és felajánlásainkat teljesít­jük és túlteljesítjük. Máté Anton muníás, pelsöci Zbirovia-üzem. Ezeknek a különféle műhelyeknek sokszáz munkása az üzemi szervezet­ben három alcsoportra oszlott, az egyikbe beletartoznak az üzemvezető­ség tagjai, a másik a termelésben résztvevő párttagok és a harmadik a szerelőmesteremberek Dártcsoportja. Erre a három részre osztásra azért volt szküség, mert mindaddig, amíg a pártszervezetek egy üzemi szervezet­ben voltak, a politikai munka gyöngén folyt és a politikai titkár nem tudta a Párt vonalát a munkások közt. érvény­re juttatni, a széttagoltság és a mű­helyrészek szétszórtsága miatt. Az évzáró taggyűlés rámutatott azokra a hibákra és eredményekre, amelyeket az építkezési üzemek kap­csolt műhelyeiben észlelt. A kritika részletesen és behatóan foglalkozik az üzem múltévi munkájával Elöljáróban megállapítja, hogy az üzem a mult év­ben igen figyelemreméltó fejlődésen ment át a párttagok, az üzembizott­ság, valamint Marell munkáigazgató vezetésével Pártszempontból megállapítható, hogy az együttműködés a mult évben az üzembizottság és a munkások kö­zött nem volt kielégítő. Ezt egyébként maguk a munkások is megállapították az átigazolások során. Ennek oka az, hogy az üzem több ízben átszervező­dött, több műhelvrészt egyik helyről a másikra vittek át. és így igen nehéz volt kielégítő politikai munkát vé­gezni. Azokban a kötelezettség vált (ásókban, amelyeket az elvtársak az átigazolá­sok során vállaltak, szerepel az, hogy a tervek teljesítését ellenőrzik, hogy szétosztják a különféle funkciókat, nem terhelik túl az egyes elvtársakat, hogy figyelemmel fog iák kísérni a szocialista versenyeket. Egyszóval a kötelezettségvállalások nem voltak elég konkrétek és olvan jellegük volt, hogy valaki könnyen azt gondolhatná, az elvtársak csupán csak általánosság­ban meghatározott kötelezetségeket vállaltak. A mult évben az élmunkások sorai­ból 20 tagot szerveztek be a Pártba. Az átigazolás azt is felfedte, hogy a tízesbizalmiak, a részüzem szerve­zetek vezetői elég gyenge munkát vé­geztek. A szocialista versenvek és a párt­tagság. Az átigazolás feltárta azt is, hogy a he;yi pártszervezet nem segített kellőképpen abban, hogy a szocialista­versenyek és az élmunkásmozgalom kifejlődjék. Az, hogv az üzem dolgozói január 8-ára már 100 százalékra be­kapcsolódtak d szocialista munkaver­senybe, nem annyira az üzemi párt­szervezetnek, mint inkább egyes párt­tagok politikai meggyőző munkájának köszönhető. Ennek a meggvőső mun­kának eredményeképpen az év végéig 354 élmunkása volt az üzemnek. Az év folyamán különféle versenye­ket is rendeztek, így pl. a 9—10. gaz­dasági hónapban verseny inautt a leg­jobb é'munkáscsoport címmért. Ebben a versenyben a legjobb élmunkás címet Sinó elvtárs keramikus nverté el 268 százalékos teljesítményével. Igen ió eredménye­ket ért el ezenkívül Slezák elvtárs csempéző 255 százalékos eredményé­vel. Valentovics János kövező 254 százalékos és Vihodil elvtárs üveges csoportjával, ahoi 181 százalékos ered­ményeket értek el. Az év végére, no­vember hónapban a legjobb teljesít­ményt érték el Durcsi, Méri. Mikulás, Simo és Cserbenka elvtársak. Ezek az eredmények a részüzem­tanácsok aktivizálásának köszönhetők. Ezek a részüzemi tanácsok igen fontos feladatot teljesítenek az üzem munkájában Ellenőrzik a mun­kát. ellenőrzik a kötelezettségvállalá­sokat, intézik az üzemrészek munká­sainak szociális szükségleteit, ellen­őrzik az abszenciát. Általában feladatuk, kapcsolatot fenntartani az üzembizottsággal, meggyőző munkájukkal elősegíteni a részüzemben a zavartalan munkát. Általában minden 30 emberre jut rész­üzembizottság. amely egv elnökből, 2 szociális előadóból és 3 tagból áll. Az anyagtakarékosságért folytatott harc. Az évzáró taggyűlésen elhangzott kritika kimutatta azt is. hogy az anyagtakarékossággal igen rosszul álltak az üzemben. Az anyagokat, amelyeket az egyes építkezésekre ki­vittek nem használták mind fel és a felhasználatlan anyagokat értékte­lenné tették, szétdobálták, szóval mérhetetlen kárt okoztak nemzet­gazdaságunknak Ezeket az állapoto­kat az üzemi szakszervezet és az üze­mi pártszervezet együttesen leleplez­te és segített az anyagtakarékosság­ért folytatott harcban. Az üzemi pártszervezet és szakszer­vezet tagjai egyszersmind azo-n vol­tak, hogy az üzemben minél nagyobb mértékben meghonosodjék az ak­kordmunka. Ennek eredményeképpen, az üzemben 1950 első negyedében a munkásságnak 61,7%-a, a máso­dik negyedben 65.6%-a, a harmadik negyedben 67.1%-a és a negyedik negyedben. 68.3 %-a dolgozott ak­kordmunkában. Tavaly vezették be az állami kataló­gus szerinti munkáit az ácsoknál és a villanyszerelőknél. Az üzeim párttagsága védnökséget vállalt a racsai EFSz fölött, sőt az üzem állandó instruktort is nevezett ki a szövetkezet számára, Istók elv­társ személyében. Védnökséget vál­lalt az üzem továbbá egyik trnavai népiskola felett is. Kulturális téren az üzemnek bala­lajka zenekara, énekkara, tánc, szín­házi és szavaló csoportja van. Az üzemben a munkások számára könyv­bár és üzemi újság áll rendelkezés­re és az üzemi rádió mindennap ál­talános politikai kérdéseket ismertet az üzem munkássága előtt. A Szovjetbarátok Szövetségének az üzemben mintegy 460 tagja van. Az évzáró taggyűlésen elhangzott kritika megállapítja azt, hegy igen laza a kapcsolat az építkezési üze­mek és a kapcsolt vállalatok között és ez a magyarázata annak, hogy mi­után az építkezési vállalatok évi ter­vüket a kapcsolt üzemek megkérde­zése nélkül dolgozták ki, állandóan panaszok merülnek fel, hogy a se­gédüzemek későn szállítják az épít­kezéseknél oly fontos ablakokat és egyéb felszerelési tárgyakat. Ha azon­ban az. építkezési üzemek terveiket összhangba hozták volna a kapcsolt üzemrészek terveivel, akkor együttes munkává] a terveket idejében telje­síthették volna. Végül az évzáró taggyűlésen hatá­rozatot hoztak, amely 15 pontból áll. Főbb pontjai a következők: Élmunkjásokat szerveznek be a Pártba. Az üzem munkássága kötele­zi magát, hogy mindnyájan részt­vesznek az iskolázáson, hogy a gyű­léseken 100 százalékban megjelen­nek, aktivizálják a Szovjetbarátok Szövetségének szervezetét, az újító­mozgalmat tömegszervezetté fejlesztik az üzemet 1951-ben élmunkás üzem­mé fejlesztik, a késések és távolma­radások számiát csökkentik, a vezető helyekre több munkást állítanak be, javítják a munkások szállásait és több gondot fordítanak ez évben a munkásság szociális szükségleteire, fejlesztik az üzem kulturális és sport­életét, szorosabb kapcsolatot terem­tenek az építkezési üzemek és a kap­csolt üzemrészek között és végül, hogy kiküszöbölik a terv teljesítésé­nél azokat a hiányokat, amelyek a mult évben mutatkoztak. VIDOR ISTVÁN „Jó munkát és kiváló eredményeket kívánunk az új bizottságnak" Alsósaién is megtartották az üzemi évzáró taggyűlést Alsósajón a bánya üzemi pártszer­vezete a mözi termében megtartotta évzáró taggyűlését. A tagok szép számban jelentek meg. Varga Jenő az üzemi szervezet el­nöke az állami és a szovjet himnusz után üdvözlő beszéddel megnyitotta az évzáró taggyűlést. Köszöntötte a je lenlévőket és üdvözölte a vendégek so rában a hadsereg képviseletében meg­jelent Koperei István elvtársat, Majo ros és Kedere elvtársakat és a rozs­nyói járási párttitkárság által hozzá juk politikai oktatónak kinevezett Din­ter Oszkár mérnök elvtársat. Ezután ismertette a gyűlés tárgy­sorozatát. Az évzáró taggyűlést egybekap­csolták a Vörös Hadsereg napjának megünneplésével. Ezért az elnök felhívta a jelenlevőket, hogy kétper­ces csenddel adózzanak a Vörös Had­sereg hősi halált halt katonái emlé­kének, majd felhívta Koperei elvtársat, hogy vegye át a s»ót. A hadsereg képviselője előadásában nagyszerűen és világosan ismertette a Vörös Hadsereg megalakulásának előfeltételeit és rámutatott arra, hogy a világ e legnagyobb és legkiválóbb hadseregét, Sztálin és Lenin elvtársak alapították meg és szervezték meg. A jelenlevők hosszantartó tapssal és éljenzlssel ünnepelték a Vörös Hadse­reget. Ezután az évzáró taggyűlés - tő­beszámolója következett, amelyben a jelenlevő elvtársakkal ismertették mindazt, amit az üzemi szervezet a nehézségek ellenére is megtett az elmúlt esztendőben. 1950-ben 12 taggyűlést tartottak és három ünnepélyt. Ezenkívül szeptem­ber 9-én ünnepélyes keretek között ki­fizettük a hűségpótlékot és az év folya­mán 32 aktívát is tarottunk. Az aktí­vákon leginkább a választervezéssel foglalkoztunk és az állami katalógus magyarázásával. A mi törekvésünk az, hogy erős kádereket építsünk ki. So­rainkból 78 elvtársat küldtünk külön­féle iskolákba. Legnehezebb feladatunk a tagok fe­lülvizsgálása volt, de ezt a feladatot is idejében megoldottuk, habár elkö­vettünk hibákat is ezen a téren. Egyes tagjainak közömbössége és fegyelmet­lensége okozta, hogy a legfokozottabb szorgalom és áldozatkészség ellenére is még mindig csak 90 darab igazpl­ványt kaptunk a járási párttitkárság­ról. A felülvizsgálás adminisztratív részCvel ugyanis még mindig nem va­gyunk készen. Az íizemi tanácscsal szervezetünk együttműködött és együtt oldottuk meg az üzemet és az alkalmazottakat érintő legnehezebb problémákat. Ennek bizonyítéka, hogy az elmúlt év november 30-ig teljesí­tettük a tervet és még túl is léptük. Hogy az együttműködés helyes vona­lon haladt; azt bizonyítja az is, hogy két autóbuszjáratot is sikerült bánya­vidékünknek szerezni. ár Az elmúlt évben 24.000 Kčs ér­tékben dolgoztunk le önkéntes mű­szakot Koreának és 50.000 Kčs ér­tékben hadseregünknek. Ezután megválasztották az új ífte­mi pártszervezeti bizottságot. Elnök­nek Varga Jenő elvtársat választották. Az új tagsági igazolványok kiosz­tása előtt Majoros elvtárs mondott be­szédet, aki kiemelte, mily nagy jelen­tősége van a pártigazolvány megbe­csülésének, rnilv nagy megtiszteltetést jelent párttagnak lenni és ezért büsz­kéknek kell lennünk igazolványunkra és mindig a legnagyobb rendben kell tartani. Felhívta az elvtársak figyelmét itt is az éberségre, nehogy a pártiga­zolványok az ellenség kezébe kerül­jenek és így azok visszaéljenek vele és felhasználásával beférkőzzenek felelős helyekre és bomlasztó államellenes te­vékenységet folytassanak. Ezután még Placsko és Dinter elv­társak mutattak rá, az eddig elért ered­ményekre és főként arra, hogy az elő­állt hiányosságokat, hogyan kell ki­küszöbölni. A vita során igen sok elvtárs érté­kes felszólalással járult hozzá az év­záró taggyűlés színvonalának emelé­séhez. A vitával az évzáró taggyűlés befe­jeződött. F a f r á k J., az alsósajói pártszervezet üzemi títkára. i

Next

/
Thumbnails
Contents