Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)
1951-03-08 / 57. szám, csütörtök
6 UJS 20 1931 március 8 r Evféjí közgyűlések a kolhozokban A moszkvai Pravda február 23-i Vi.zcrcikkében többek között * következőket írja: A háború utáni sztálini ötéves tervet a szovjet kolhozok épúgy, mint a Szovjetunió „többi termelési ágai nagy sikerekitel fejezték be. Rövid időn belül eltüntették a mezőgazdaságban a háború nyomait. A kolhozok megerősödtek. A mezőgazdasági termelést új, nagyszerű gépekkel, traktorokkal, kombájnokkal és más gazdasági szerszámokkal látták el. Különösen szép eredményeket ért el a mezőgazdasági termelés az ötéves terv utolsó évében, 1950-ben. .4 szovjet kolhozok annyi gabonát, gyapotot, répái és más mezőgazdasági terméket termeltek, ameny nyit soha azelőtt. Lényegesen megnövekedett a farmokon az állatállomány száma is. Hasonlóképpen a természetátalakító munkák is hatalmas sikerekkel Jártak. A kommunizmus nagy építkezéseiről szóló történelmi jelentőségű kormányhatározat új utakat nyit meg a mezőgazdasági termelésben. A kisebb kolhozoknak nagy kolhozokká való egyesülése is óriási jelentőséggel bír a kolhozok megszilárdulására és további fejlődésére. A szocialista mezőgazdasági termelésnek az 1951-es évben további nagy lépést kell megtennie a termelés fokozásának útján. A kolhozok szí mára nagy megerősítést jelentettek ae évvégi közgyűlések amelyeken felállították az 1950. évi mérleget és megválasztották a kolhoz új vezetőségét. A közgyűléseken a kolhoztagok ismételten meggyőződnek arról, hogy a mezőgazdasági termelés sikereinek egyetlen forrása a kolhozrendszer és az a hatalmas segítség, amelyat a szovjet állam nyújt a kolhozoknak. A kohloz közgyűlésekre való előkészületek különös figyelmet igényelnek a helyi, a párt és a szovjet szervezetektől. Ezeknek a szervezeteknek ügyelniök kell arra is, hogy a kolhortagok teljes mértékben és helyesen kihasználják az anyagi és a munkaerőforrásokat, amelyek a kolhoz rendelkezésére állnak, hogy az összes termelési tartalékokat bevessék a magasabb termésért folyó csatába, hogy ez állam iránti kötelességeket teljesíteni lehessen és hogy a kolhoztagok életszínvonala egyre jobban emelkedjékEzeket a pontokat minden egyes kolhoztagnak, aki részt vesz a közgyűlésen, szem előtt kell tartania. Különösen a párt- és a szovjet szervezeteknek nagy a felelősségük e közgyűlések helyes megszervezésében. A nagy egyesített kolhozokban különösen fontos, hogy részletesen megtárgyalják az olyan fontos kérdéseket, mint például a munkának új módon való megszervezése, a termelőbrigádok megerősítése, a szarvasmarhafarmok helyes szétosztása, elhelyezése, a füves vetésforgó és a j takarmánytermelés bevezetése, a traktorok és a többi gépek teljes mértékben való kihasználása, a helyes könyvelés, stb. A kolhozi közgyűléseket március 20-ig kell lefolytatni. Ezért fontos, hogy idejében előkészítsük őket. A helyi, a párt- és a szovjet szervezetek főfeladata most az, hogy megakadályozzák azoknak a hibáknak e megismétlődését, amelyek a tavalyi évben, ha ritkán is, de mégis előfordultak, főként az, hogy több közgyűlésen nem tárgyalták meg közösen a legfontosabb kérdéseket. Nagyon fontos szerepet jstszák az éwégi közgyűlések előkészítésében a vidéki, a kerületi és a járási sajtó. A sajtó feladata az, hogy megmutassa a kolhozoknak, hogyan kell előkészíteni helyesen a közgyűléseket, hogyan kell a közgyűléseken kritizálni a munkában előfordult hiányosságokat és elérni azt, hogy a legjobb kolhozok munkamódszereit átvegyék. További fontos kérdés a kolhoz elnökének megválasztása. Fontos, hogy elnökökké a politikailag legjobban bevált dolgozókat válasszák, akik egyúttal jó szakemberek is « mezőgazdasági termelésben és akik középiskolás vagy főiskolás mezőgazdasági műveltséggel bírnakA kolhoz közgyűlések bizonyára még jobban fellendítik a szocialista mezőgazdaság fejlődését és a kolhozparasztoknak a bolsevik P :rt körül való tömörülését. Vízkelet dolgozó sépe a zavartalan kenyérellátásért Vízkelet dolgozó parasztsága őrömmel fogadta a kormány kenyér- és lisztellátásnak biztosításáról hozott intézkedését, és a vízkeleti kis- és középföldművesek önkéntes gabonabeadási akcióval akarnak hozzájárulni dolgozó népünk zavartalan kenyérellátásánnak biztosításához. Pipis György egyhektáros kisparaszt, háromszáz kg. búzát, Mészáros Szilveszter, félhektáros munkás 250 kg. rozsot, Kis Imre egyhektáros kiparaszt, pedig 150 kg. búzát adott be önként a közélelmezés céljára. Kis Ágoston 63 éves munkás (00 kg. búzát adott be azzal, hogy nekem így is marad még elég és biztosítani kell a dolgozó nép mindennapi kenyerét. Az akció keretén belül több mint félvagon kenyérgabona gyűlt össze, ami mindennél jobban tanúskodik arról, hogy Vízkelet dolgozó népe megvédi népi demokráciánk dolgozóinak zavartalan kenyérellátását a rendbontó és szabotáló reakciós kulákok ellen. Hogyan balad a nagymányai EFSz Svetz Mihály nagymányai földműveslevelezőnk a következőket írja: „Szövetkezetünk megalakításánál elég nehéz akadályokba ütköztünk. Községünkben 400 ház van összesen 800 lakossal. A lakosság legnagyobb része kis- és középföldműves. Kezdetben csak 38 tagot tudtunk megnyerni a szövetkezeti mozgalomnak, akiknek földjei összesen 50 kataszteri holdat tettek ki. Az előkészítő bizottságot 1950 május 3-án választottuk meg. Ezután átvettük az egyházi és a községi földeket is, úgyhogy összesen 218 hektáron kezdtük meg a gazdálkodást. 1950 szeptember 24-én megvalósítottuk a földek tagosítását. Eközben további 41 új tagot sikerült megnyernünk EFSz-ünk számára. Az őszi munkákat sikeresen elvégeztük Búzát 45 hektáron vetettünk, a mélyszántást az állami gépállomás segítségével szintén idejében és jól elvégeztük. A tagok létszáma 1951 január 25-ig 132-re emelkedett. Még a mult év végén áttértünk a harmadik típusú munkamódszerre. Régi épületeket közös istállókká alakítottunk át, úgyhogy 1951 január 21-én bevezettük a közös állattenyésztést. A szövekezeti tagok 7 szarvasmarhát és 2 pár lovat adtak be a közös állattenyésztésre. További 9 szarvasmarhát pedig vettünk. Ezenkívül 100 sertés elhelyezésére alkalmas épületet is megjavítottunk. Megalakítottuk a baronfifarmot is, amelyben eleinte 200— 300 darab baromfit fogunk tudni tenyészteni. Most arra törekszünk, hogy még több űj tagot tudjunk bekapcsolni a szövetkezeti gazdálkodásba, főleg a munkások soraiból, mest ök (mintegy ötszázan) az iparban dolgoznak és ezért kis földecskéjüket nem tudják rendesen megművelni." HH M» MM M» H H« MHMMHMMMH M» MMHU Mi történik az újításommal? Mult év áprilisában a tornaijai EFSz baromfifarmjának építésénél dolgoztam mint kőművessegéd. A baromfifarm fűtőberendezésének építésénél egy újítást alkalmaztam. Az eddig megépített baromfifarmoknál a meleget három vaskályha szolgáltatta. En a fűtést leegyszerűsítettem, ezután egyáltalán nem lesz szükség vaskályhára. Az istálló előhelyiségében, a padló alatt 70 centiméter mélyen beépítettem egy 60—70 centiméteres téglakályhát. Ezt a kályhát egy ajtó eltakarja. Ebből a kályhából az istálló hosszában, a padló fölött U méter hosszú, 35 centiméter széles téglából épített melegítőcsatorna vezet, amely az egész istálló fűtését ellátja. A melegítőcsatorna mííkeltetővel is fel van szerelve. A csatorna egyszeri fűtéssel is 35—40 fokos meleget szolgáltat. Ezt 3f újítást ki is próbáltuk és a gyakorlatban bevált. Annak idején az illetékesek készítettek is róla jegyzeteket és azt mondták, hogy alkalmazni fogják az öszszes baromfitelepeken, tekintve, hogy ezzel többmilliós megtakarítást lehet elérni. Most már csak az a furcsa a dologban, hogy azóta majdnem egy év telt el és még semmi hír arról, hogy újításomat elfogadják és alkalmazzák-e, vagy nem. Erre a kérdésre szeretné'', feleletet kapni azoktól, akiknek ez a dolog a hatáskörükbe tartozik. BARCZI BÉLA, Gömörpanyit, A leleszi EFSz közgyűlése megmutatta, hogy mí'yen gyorsan emelkedik a szövetkezeti tagok életszínvonala A leleszi harmadik -íídusú EFSz tagjai március 3-án tartották meg az évvégi közgyűlést. Nagv napia volt ez nemcsak a leleszi szövetkezeti tagoknak, hanem az egész királvhelmeci járás szövetkezeti tagjainak is. akik a ieleszi szövetkezetben látták példaképüket. A leleszi EFSz közgyűlésén megjelentek a szomszéd nagykaposi járás szövetkezeli tagjai is. hogy a helyszínen meggyőződjenek arról, hogy hogyan gazdálkodtak a leleszi szövetkezeti tagok az 1950-es évben. A közgyűlés megmutatta, hogy igenis jól gazdálkodtak. Az 1949 májusában megalakított kis szövetkezet, az 1950-es év alatt Cap István elnök vezetése alatt a kassai kerület egyik legnagyobb szövetkezetévé fejlődött. A második tíousra a leleszi szövetkezeti tagok mult évi aratás után tértek át. Hamarosan, még pedig már novemberben a harmadik típusú munkamódszer szerint dolgoztak. Ma már 320 tag, közülök 230 nő kapcsolódott be a közös gazdálkodásba, melynek alapját 1.049 hektár szántóföld, 600 hektár legelő és 400 hektár rét képezi. A leleszi EFSz közös istállójában 180 tehén, 26 ló. 700 juh, 182 sertés és a baromfiiarmon 260 tyúk van elhelyezve. Az 1950. évi elszámolás. amikor a szövetkezeti tagok még csak a második Hdus szerint dolgoztak, több mint 220.000 korona tiszta jövedelmet mutatott feL A tagok munkájáért az elmúlt évben a leleszi szövetkezet 1,803.135— koronát fizetett ki. Beszolgáltatási kötelezettségüket a szövetkezeti tagok százszázalékon felül teljesítették. A gabonabeszolgáltatást 200 q-val túlhahdták A húsbeszolgáltatási tervét 200%-ra teljesítették. A közellátásra 40.000 liter tejet adtak le, a szövetkezeti tagok között pedig 9.000 Mter teiet osztottak szét. A gondos munka után a szövetkezeti tagok lelkiismeretesen felkészültek az évvégi közgyűlésre is Előtte több értekezletet tartottak, amelven minden egyes tag munkáját igazságosan kiértékelték, hogy a végelszámolásnál mindenki megkapja azt, amit megérdemelt. A legszorgalmasabbak k ásták a legtöbbet Elérkezett az ünnepélyes nerc, a jutalmak kifizetésének az ideie. A jövedelem egvrészét a szövetkezeti tagok már az év folyamán pénzben vagv természetbeni előlegekben felvették, azonban szép összeghez jutottak még most is. Es itt meg kell jegyeznünk, hogy éppen ezek az összegek adtak sok susogásra okot a szövetkezet ellenségei között. A szövetkezeti tagok között is keringtek hírek. Nem dolgoztam-e véletlenül hiába? Természetesen az ellenség azt állította, hogv a szövetkezet nem fizeti ki az igért összeget, lehetetlen az, hogy annyi pénze legyen. Es bizony a kételkedők a közgyűlésen rájöttek, hogv nem volt igazuk. Ott volt az egész falu. a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodók egyaránt. Odajöttek azok is. akiket a társadalom a múltban lenézett, a cigányok. Nekik is meg volt rá az okuk, hogy odamen jenek. I A könyvelő felállt. A teremben teljes csend lett. A könyvelő aktatáskájából az ezresek és az ötszázasok egész csomó iát tette ki az asztalra. Es a csend tovább tartott, miközben megA harmadik és negyedik típusú szövetkezeti tagok betegbiztosítása Tekintve, hogy szerkesztőségünkhöz az EFSz-ektől már több kérdés érkezett a szövetkezeti tagok betegbiztosításáról, amelyekben bővebb felvilágosítást kérnek arról, hogy a betegbitosítás milyen formában történik és hogy milyen jogokat és előnyöket biztosit a szövetkezetek tagjai számára, ezért a harmadik és negyedik típusú szövetkezeti tagok biztosítósásról szóló kormányhatározat első részét, amely a betegbiztosításról intézkedik, kivonatosan az alábbiakban közöljük. A kormányhatározat második részét, amely a szövetkezeti tagok jövedelem biztosítását tartalmazza, . az Uj Szó jövő heti, csütörtöki számában ismertetjük. Január elsejével lépett életbe a harmadik és a negyedik típusú EFSzek tagjainak nemzeti biztosításáról szóló kormányhatározat. Nemzeti biztosításban csak azok a szövetkezeti tagok részesülhetnek, akik a szövetkezeti közgyűlés áJta: egy tagra, egy évre megállapított munkaegységek számáit a szövetkezetben ledolgozták, illetve annak ledolgozására kötelezik magukat. Például: a közgyűlés úgy határoz, hogy a szövetkezet rainden egyes dolgozó tagjának évente 200 munkaegységet kell ledolgoznia. A nemzeti biztosításra bejelentetté szövetkezeti tag tehát csak abban az esetben részesülhet a biztosításból származó előnyökben, ha ennek a munkaegységnek ledolgozására kötelezi magát. A szövetkezet tagjai száméra kétfajtájú betegbiztosítási szerződést köthet a nemzeti biztosítási intézettel, még pedig az A) vagy a B) fajtájú biztosítást. A szövetkezet tagjai csakis az egyik fajtájú szerződéssel biztosíthatják magukat. Az A) fajtájú bztosítás a szövetkezet tagjának és családjának a következő járandóságot biztosítja díjtalanul: ^ 1. Orvosi, vagy ha szükséges, akkor szakorvosi kezelést. 2. Fogak kezelését (fogtömés, foghúzás), de új műfogsor nélkül , 3. Gyógyintézetekben vagy kórházakban való kezelést, de nem különös, speciális gyógyintézetekben való kezelést. 4. Szülésnél orvosi és bábaasszony! és ha szükséges, az/üiészeti klinikai kezelést. 5. Meddőség esetén orvosi kezelést. 6. A beteg kórházba, gyógyintézetbe vagy pedig orvoshoz való szállításának költségeit. A biztosítottnak és családtagjainak joga van a szükséges gyógyszereket, va»in»t * S3*ke«agt, ortonéctoi wr gédeszközöket csökkentett árért megvásárolni. Családtagnak számítanak a 15 éven aluli gyermekek, valamint a 15 éven felüli gyermekek is, ha még iskolába járnak- A biztosított szövetkezeti tag felesége, ha nem tagja a szövetkezetnek. nem részesülhet a nemzeti biztosítás előnyeiben. A B) fajtájú biztosítás a szövetkezet tagjának és családjának a következő járadékokat biztosítja: 1. Éppen úgy, mint az A) fajtájú biztosításnál az orvosi vagy szakorvosi kezelést. 2. Műfogsort, fogegyenlítést, koronákat. hidakat, stb. 3. Különös gyógykezelést szakgyógyintézetekben, üdülőhelyeken, stb. való kezelést olyan feltételek szerint, mint ahogy azt a betegség gyógyítása megkívánja. 4. Az újszülöttek számára gyermekés babakelengyét vagy pedig ennek pénzbeli ellenértékéit. 5. Baleset esetén díjtalan operálást vagy más szükséges kezelést. A biztosításban részesülő asszonyok szülés esetén vagý pedig máskor, ha az orvos utasítására ágyban kell maradniok, külön segélyben részesülnek. A biztosított szövetkezeti tagnak vagy hozzátartozójának tartós betegség esetén joga van legalább egy évig járadékra (táppénzre), amelyet a biztosítási intézet a lehetőség szerint még ezen idősaak letelte előtt kifizethet. A biztosítási díj az A) fajtájú biztosításnál havi 40 korona, a B) fajtájú biztositásnál pedig havi 60 korona. A szövetkezeti tagok biztosítási díjét a szövetkezet a szociális alapból fizeti. Betegség vagy baleset következtében beállt munkaképtelenség esetén a biztosítási intézet e®y évig járadé•-kjot MusA. kezdték az egyes szövetkezeti tagok névsorának felolvasását, hogy egyenként odamenve az asztalhoz, átvegyék a munkájukkal megérdemelt jusslmat. Szarvas Erzsébet. Szarvas Imre, sfb„ stb. A teremben egvszer csak viharos taps tört ki. Az asztalhoz egy fiatal, alig 18 éves fiú. Hornvák iános ment, akí bizonv a múltban nagy nehézségekkel küszködött. Elég anynyit megjegyezni, hogy mint árva kulákoknál dolgozott. Az EFSz-ben ú j élet kezdődött számára. Mint etető az elmúlt évben tisztán 59.890 — koronát keresett, amiből a közgyűlésen, leszámítva az előlegeket, még 32.229 koronát kapott. Hornyák elvtárs jól dolgozott, —• azért tapsoltak neki. Ezután a többi szövetkezeti tagok járulnak az elnöki asztalhoz: Hornvák József. Mészáros Olga, llkó István — mindegyikük jó egynéhány ezrest kapott. A tagok nagyobb része ennyi pénzt, mint saját tulajdonát, még sohsem tartott kezében. Elég megemlítenünk Szakos Andrást, Kázmér Jánost, Palágvi Jánost, Gatyás Bertalant, Hornvák Ilonát, Bajkanyícs Pétert stb. Sapos András férjhez adta lányát és bizony nem üres kézzel. Mégis maradt neki 17.000.— koronáia. Sapos András azelőtt a kulákoknál robotolt. A szövetkezetben az 6 számára is új élet kezdődött. Egyévi munkájáért 59.800.— koronát kapott. A közgyűlésen nagyon meglepődött. Nemrégen ugyanis nagyobb összeget vett fel, amelyből a lánvát férjhez adta, ezért most azt hitte, hogy csak kb. úgy 4.000.— koronát fog kapni. Es bizonv, mikor a könyvelő átadta neki a 17.522.— koronát, a meglepetéstől szólni sem tudott. Kazsmer János azelőtt a premontrei papoknál dolgozott, mint kertész. Eví jövedelme 14 q gabona, 10 köbméter fa és félhektár föld használata, no és negyedévenként 250.— korona alamizsna volt. Most a szövetkezetben csak a természetbeniekben többet kapott, mint 14 q gabonát, fát, káposztát, gvümölcsöt. Nem is beszélve a 61.620.— koronáról, amelyet készpénzben átvett. A közgyűlésen az előlegeket leszámítva, 25.750.— koronát kapott. Hasonlóképpen Palágvi János kisparaszt is nagyon szép jövedelemhez jutott a szövetkezetben. Azelőtt két gyermekével együtt egy hektár földjén nyomorgott. Most egyév alatt egyedül megkeresett 61.620.— koronát, amiből 54.995.— koronát készpénzben kapott. A kögyűlésen 28.835.— korona összeget vett át. E mellett otthon tart egv tehenet, sertést, szóval mindent, amiie azelőtt volt. Ajtaján nem kopogtatnak a végrehajtók és nem retteg a dobszótól, stb. De ez még nem minden. 18 éves lánya szintén megkeresett a szövetkezetben 28.600.— koronát. Es ha fia a katonaságból hazatér, az további jövedelmet jelent a családnak. Gatyás Bertalan szintén megtalálta a helyes utat Gatyás Bertalan nemrégen kint a faluszélén lakott a cigánysorban. Most ő is ott ül a közgyűlésen, mint teljesen egyenjogú szövetkezeti tag. Vagyis, hogy még sem egészen egyenlő velük, mert mint etető az összes többi szövetkezeti tagoknál többet keresett: 86.290.— koronát, és még ez sem minden. A szövetkezet kis törlesztésre felépített neki egy házat, szobát, előszobát, konyhát és kamrát. 380 ruhajegy „V" ponttal egyätt A leleszi szövetkezeti tagok a gyapjúbeszolgáltatásokért 380 ruhajegyet Aaptak ,,V" ponttal együtt, fit több íií méter elsőrendű ruhaanyagot jelent a szövetkezeti tagak számára. A leleszi szövetkezeti tangók helyesléssel fogadták a mult évi mérleget és azután megkezdték az 1951. évre szóló termelési terv megtárgyalását. Ezután megválasztották az ú i szövetkezeti vezetőséget, amelynek elnöke újra Cap István lett. Cap elvtárs azelőtt a szövetkezet instruktora volt. A közgyűlés szüneteit a kassai nemzeti színház kul túrbrigád ia különböző kattárszámokkai élénkítette.
