Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-08 / 57. szám, csütörtök

1939. március 8 UJSZÖ Azt akarjuk, hogy az egyénileg gazdálkodók földjein ís jé termés legyen (b. 1.) A CsKP Központi Bizottsá- sémiinknek tekintették és úgy is kogúnak ülésén elhangzott beszámolók zelték a szövetkezeten kívül álló, iránymutatást adtak az elkövetke- egyénileg gazdálkodókat. Ha egy zeneió' időkre, hogy népgazdaságunk paraszt az első gyűlés, az első agiminden ágában az ötéves terv fel- táelós meggyőző munkára nem volt adatait nemcsak teljesíten". tudjuk, hajlandó uz EFSz-be belépni, akkor hanem túl is teljesíthessük. A mező- azt, mint reakciós elemet, a népi gazdaság feladatait egyrészt Gott- demokrácia ellenségét könyvelték el. wald elvtárs, másrészt Slánský elv- Ha esetleg egy 10—15 holdas jobbtárs határozták meg nagyjelentősé- módú középparasztról volt szó, akgű beszédeikben. kor meg egészen felületesen k u iák „Mult évben a mezőgazdaságban nak minősítettek és a kulákkal — mondotta Gottwald elvtárs — szemben alkalmazható magatartást bizonyos sikereket jegyezhettünk fel. i

s tanúsították vele szemben. Igy Igy például a mezőgazdasági nö- aztán persze az ilyen dolgozó kövén} termelés és állattenyésztés hrut- zépparasztot nem hogy a munkástó értéke az 1949. évhez képest 5.3 osztály szövetségesévé és a népi százalékkal emelkedett." demokrácia hívévé tették volna, Mezőgazdusági termelésünkben hanem éppen az ellenkező hatást érezeket az elért sikereket nagyrész- ték el nála. Ez a paraszt ellensében a már jelentős mértékben meg- günk lett és az is marad legalább növekedett nagyüzemi szocialista i

s addig, míg most már, ha nehegazdálkodásnak, mind az EFSz-ek- zen is, de meg nem győződik arról, eknek, mind pedig az állami birto- hogy a vele szemben tanúsított elkoknak köszönhetjük, de helytelen lenséges magatartás nem a Párt és volna megállapításunk és igazság- a népi demokrácia álláspontja, hatalanok volnánk, ha ezeket a sike- nem egyes felvllágosulatlan funkeioreket kizárólag csak a szövetkeze- náriusoké. tek és állami birtokok javára írnók. „Nem szabad minden kis- és köAz eredmények elérésében a döntő zépparasztra — mondotta Slánský szerep mezőgazdaságunk e két szo- elvtárs, — akik minden felhívás elcialista szektorára jut, azonban lenére sem akarnak az EFSz-be beeredményeink elérésében jelentós ré- lépni, úgy tekinteni, mint az EFSzsze volt az ország egyénileg gazdái- ek javíthatatlan ellenségeire." kodó dolgo/.ó parasztságának is. Hogy a szövetkezeti gazdálkodás „Erdekünk az — mondotta Slán- szükségességéről és annak előnyeiský elvtárs —, hogy az ő földjeiken ről minél előbb és mind nagyobb is jó legyen a termés és minden te- mértékben meg tudjuk győzni a még kintetben segítenünk kell őket, ami- szövetkezeten kívül álló egyénileg ben csak segítségükre lehetünk." gazdálkodó parasztságot, főleg peSlánský elvtársnak ez a meghatá- dig a középparasztságot, ahhoz narozása iránymutatás kell, hogy le- gyon alapos meggyőző és felvilágogj'en a további munkánkra nézve, sító munkára van szükség. Éppen Népi demokráciánknak eddig sem azért, mert ezt a felvilágosító és volt az a célja, hogy „megsemmisít- meggyőző munkát nem lehet máról se" a kisparaszti gazdaságokat és holnapra elvégezni és nem lehet máezáltal így „erőszakos" módon rá- ról holnapra olyan eredményeket elkényszerítse őket a szövetkezeti érni, hogy mezőgazdaságunk túlnyogazdálkodásra. Ellenkezőleg! Szö- mó nagy részét a szövetkezeti gazvetkezeti mozgalmunk inegerősödé- dálkodás képezze, — éppen ezért a sét, a szövetkezeti gazdálkodás gya- felvilágosító és meggyőző munkárapodását felvilágosító munkával, val párhuzamosan arra kell tőremeggyőző és szemléltető példákkal kednünk, hogy mezőgazdasági terérhetjük el s így akarjuk a továb- melésünk fokozását a szükségletekbiakban is elérni. A szövetkezeti nek és a jövedelmeknek megfelegazdálkodás fölénye az egyéni gaz- lően biztosítsuk. Hogy a mezőgazHelyzetkép a vitkei EFSz-ről Munkánk és eredményeink meggyőzik a hitet'enkedőke! k Kovács György középparaszt is megtalá ta az riat a boldogsághoz dálkodás fölött éppen abban és akkor nyilvánul meg a legjobban, ha a termeléshez, a föld termelékenységének emeléséhez mind a szövetkezeteknek, mind pedig az egyénileg gazdálkodóknak ugyanazokat a dasági termelésből szükségleteinket biztosítani tudjuk, ehhez tehát az kell, „hogy felemeljük a kis- és középparasztságot — mondotta Sztálin elvtárs —, messzemenő támogatást nyujtsunk neki terméshozamáfeltételeket biztosítjuk, ugyanazok nak, termelékenységének fejlesztéaz eszközök és lehetőségek állnak sében. A faekét cseréljük kl vasrendelkezésükre — és a szövetkeze- ekére, adjunk nemesített vetőmagtek mégis jobb és magasabb ered- vakat, lássuk el műtrágyával, kis menyeket érnek el, eredményesebb gépekkel, fogjuk át az egyéni paés jövedelmezőbb gazdálkodást tud- rasztgazdaságokat a szövetkezetek nak folytatni. Ha a szövetkezeti széles hálózatával, a szövetkezetek gazdálkodásnak, a föld termeié-* kössenek szerződéseket egész falkenységének emelésére, a jó és vakkal (kontraktáció) — ez a felgyors, de e mellett mégis olcsó ta- adat." lajművelés elérésére alapfeltételnek A mezőgazdasági területeknek a gépi munkát tartjuk, — ez a gé- még csak egy jó egyötödét foglalja pi munka nemcsak a szövetkezetek- magában a mezőgazdaság szoeialisnek, hanem minden egyes egyénileg ta szektora, az EFSz-ek és ar állagazdálkodó földművesnek szamára mi birtokok, tehát a mezőgazdasági is biztosítva van. Az állami gépállo- termelés túlnyomó többségét még az mások nemcsak az EFSz-eknél vál- egyénileg gazdálkodó paraszti gazlalnak munkát, nemcsak az EFSz- daságok teszik ki. Nem tudjuk teekkel kötnek az összes mezőgazda- hát népgazdaságunk fejlesztését végsági munkákra egész évi szerződé- hez vinni, nem tudnánk az ötseket, hanem az egyénileg gazdái- éves terv feladatait teljesíteni, ha kodókkal is. Tehát a gépi munka, csak az EFSz-ekre és az állami bira föld termelékenysége fokozásának tokokra támaszkodnánk. Meg kell az alapja, a legolcsóbb és e mel- tehát adnunk és meg is adunk a palett mégis a legjobb talajművelési raszti gazdaságnak minden iehetősélehetőség biztosítva van a szövetke- get a többtermelés eléréséhez épzeteken kívülálló egyénileg gazdái- penúgy, mint az EFSz-eknek és az kodó parasztság számára is. állami birtokoknak. A jó termés eléréséhez szükséges Fokozottabb fiyelmet kell fordímásodik feltételt, az elegendő meny- tani a még szövetkezeten lríviil álló nyiségű műtrágyát éppen úgy meg- egyénileg gazdálkodó középparasztkapják az egyénileg gazdálkodó föld- ságra. Nem egy elvtárs összetéveszművesek is, mint a szövetkezetek, ti a középparasztot a kulákkal, a Ezen a téren földművelésügyi kor- kulákot nem tudja elválasztani a mányzatunk a legmesszebbmenő tá- középparaszttól s így a kulákra mogatást nyújtotta az egyénileg szánt ütés néha a középparasztot is gazdálkodó dolgozó parasztságnak a éri. Vannak, akik nem tudnak hamuit év őszén hozott azzal a hatá- tárvonalat húzni a kisparaszt és a rozatával, amelyben lehetővé teszi, középparaszt, főleg pedig a közép hogy a műtrágyaellátásról és an- paraszt és a kulák, között. Igy tornak tömeges szállításáról és átvé- ténlietik meg aztán, hogy a középteléről a község összes földművesei- parasztot egy kalap alá fogják a nek nevében a helyi nemzeti bízott- kulákkal, — ennek pedig serrimiság szerződést kössön a földműves esetre sincsenek kedvező eredményei, raktárszövetkezettel. Ugyané/, vo- Tehát, ahol az ilyesmi előfordult. Hosszas előkészületek és meggyőző munka után a mult évben 2b taggal Vilkén is megalakult a második típusú szövetkezet A szövetkezet gazdasági alapját a 80 holdat kitevő veit egyházi birtok képezte. A szövetkezet tagságát néhány kisgazda, nagyobbrészt pedig földdel dolgozó, de földnélküli parasztok képezték. A szövetkezet már az ősszel elvégezte az egységes vetést, Atvet'.e az úrbéri legelőt és mindjárt megkezdte a legelő rendbehozásá' Egyrészét felszántották és négyes vetésforgóra állították be, hogy több fűfélékkel be vetve emelkedjen a legelő hozama legelő másik részét 40 hektárt, még ugygancsak az ősszel megmütrágyáz ták. Eleinte a szövetkezet állandó és na gyon komoly bajokkal küzködön. Pél dául az őszi munkák, a vetőmag, a gépállomás munkájának költségeit a szövetkezet nem bírta fizetni, mert nem volt pénze Ugyanis a losonci járási Nemzeti Bizottság, nem tudni miért, de nem akarta a szövetkezetet második típusúnak elismerni, viszont addig nem kaphattunk kölcsönt. Később aztán ezen az akadályon is túl jutottunk. Elismerték a második típusú szö vetkezetet, a kiadásokhoz szükséges kölcsönt megkaptuk és a szövetkezet megerősölött A tél folyamán újabb lökést adott a szövetkezet fejlődésének az, hogy Tompé és Braktorisz kulákok 80 hol das birtokait — mert azok földjeiket nem művelték és a termést szabotál ták — a szövetkezet vette át a csont tá aszott marhaállománnyal együtt Ugyanekkor a szövetkezet tagsága, amely közben 36-ra szaporodott, elhatározta, hogy áttérnek a szövetkezeti gazdálkodás harmadik típusára. Ahogy ez megtörtént, rögtön hozzáfogtunk a volt Tompe-brtokon lévő elhanyagrlt ál'apotban lévő ist/üá megjavítása hoz. A szövetkezet tagjai egyúttal a marhaállományukat is a szövetkezeti közös állattenyésztésbe adták, kivéve egy-egy tehenet, amit a saját szükségletük e'látására meghagytak. Ebben az istállóban helyeztük el aztán a szövetkezet 13 fejőstehenét, mig a másik istállóban, Kovács György középparaszt istállójában 16 növendékái lat van elhelyezve Ez a Kovács György középparaszt megértette és tisztán látja, hogy a szövetkezeti gazdálkodás az egyedüli út amely a dolgozó parasztot az embertelen éjjel-nappali munkából kivezeti. Ugyancsak Kovács György volt az, aki a harmadik típusra való áttérést javasolta és ő volt a? első, aki a közös gazdálkodásra felajánlotta az egész marhaállományát, lovát és gazdasági felszerelését is. Másik ilyen fáradhatatlan tagja a natkozik a jó termés eléréséhez uélkülözhv etlen nemesített vetőmagellátásról is. azt a legsürgősebben ki kell küszöbölni. Állandóan szem előtt kell tartanunk és meg kell valósítanunk Mina-zek a tények pedig azt bi- Lenin elvtárs szavait: „Támaszkodj zonyítjáR, hogy népi demokráciánk a szegény parasztra, lépj szövetségsegítő kezet nyújtott az egyénileg re a középparaszttal és egy pillagazdálkodó parasztságnak is. Pár- natra se hagyd abba a kulák elleni tunk nem ellenségének, hanem szö- harcot." vetségesének tekinti és tartja a dol- Kitartó, felvilágosító munkával és gozó parasztságot és minden lehető- kézzelfogható, szemléltető példákséget megad a dolgozó parasztság- kai tudjuk leghamarabb a még egyénak ahhoz, hogy gazdálkodását kor- nlleg gazdálkodó parasztságot megszerűvé és jövedelmezővé tegye. E?t győzni a szövetkezeti gazdálkodás szolgája az előbb említett és még előnyeiről és akkor „idővel sikerül ezenkívül sok más lehetőség és ép- minden becsületes és tisztességes dolpen a dolgozó parasztság érdekeit gozó parasztot az EFSz-ek számára szolgálja a szövetkezti gazdálkodás megnyerni" — mondotta Slánský is. elvtárs. Sok helyen előfordult és ez hiba Jgy valósíthatjuk meg mi is Lenin volt, hogy egyes funkcionáriusok, elvtárs szavait, hogy a paraszti gekiilönöspn a falusi szervezeteknél jó- bérítl fokozatosan átülünk az Ipar hiszerafien bár, de helytelenül ellen- acél-lovára. Füstbe ment a kulák terve Azzal nem is kell bővebben foglalkozni, hogy a kulákok a gabonát az állatokkal etetik fel. a lisztet halmozzák és nem teljesítik beszolgáltatási kötelezettségüket. A kulákok ilyen díszpéldánya Radnóton Varga Géza 42 hektáros kulák is, aki nem teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét. A mult évben tej kontingenséből is kétezer liter tej hiányzott. Viszont értett a kulák ahhoz, hogy a naponta kifejt tejet kétszer értékesítse. Ügy spekulált a kulék ész, hogy az előírt tejbeszolgáltatási kötelezettségének is eleget tegyen papíron, de ugyanakkor a pénztárcája ís gyarapodjék a feketén eladott tej árából. A fa'.ubeli cigányoktól olcsó pénzen felvásárolta a tejjegyeket és ezekkel tett eleget tejbeszolgáitatási kötelezettségének, a tejet viszont zsíros áron feketén eladta. Ki tehet aztán arról, hogy a kuláknak ez a bölcs elgondolása megbukott és a fölműves raktárszövetkezet instruktorai rájöttek a gazságra. Az instruktorok a jegyekit elvették, a ku'Jákot pedig átadták a büntető b

;rónak- A népbíróság az ügyben Radnóton nyilvános tárgyalást tartott, ahol Varga Géza zsírosparaszt az egész falu előtt kénytelen volt beismerni üzérkedését. A bíróság a kulíkot az egész falu helyeslésével 30.000 korona pénzbüntetésre ítélte és gondoskodott arról is, hogy a kulák a büntetést nyolc napon belül ki is fizess*. szövetkezetnek Magyar Józset, aki most a szövetkezet elnöke, de ha a teendői megengedik, rögtön szerszámot fog és doigozik a többivel. Persze ugyanúgy, mint másutt, itt is van nehézség bőven. Node a nehézség nem azért van. hogy megtorpanjunk és meghátráljunk előtte, hanem azért, hogy azokat legyőzzük Szövetkezetünk most 367 hektár földön gazdálkodik 36 taggal Folyamatban van a szövetkezel ffldjelftek tagosítása, amelyen most két mérnök dolgozik. Ennél a földmérésnél több régi rejtély oldódott meg Már három éve,- hogy a beszolgáltatás szélírásánál mindig hiányzott 44 hektár szántóföld a község egész szántóföld területéből A járási vezetőség a kataszteri ív alapján írta ki a községre a beszolgáltatást s így aztán, mert a kataszteri ívben 44 hektárral több volt, mint amennyiről mi tudtunk, ezt a 44 heklárra eső beszolgáltatást mind

:g szét ke'Iett írni az egész község földműveseire Most aztán kidet fiit, hogv bol van a kutya elásva Kozma Géza mérnök, még az első köz'ársaság idején az akkori földreform során a már meglévő hatvan hold földje mellé még 33® hold erdőt is szerzett Ebben társa ^olt sógora Chibula volt községi iegyző is Ezután pedig 44 hektár erdő irtására engedélyt és szubvenciót kértek amit meg ís kaptak. A disznóság abban volt. hogy a szubvenciót nem felejtették el felvenni, ellenben elfelejtették a 44 hektár erdő irtását végrehajtani. Ezt persze nem is jelentették be s igy látszotta, még pedig úgy, hogy amikor látta, hogy baj van, hir.elen 'öidreformot csinált Birtokát háromfelé osztotta. A földek egy-egy részét és az egész gazdasági fd-terelést a két régi cselédje kapta, persze úgy, hogy ezért a harm?dik részt is megd. Igozzák A két szerencsé len volt cseléd pedig dolgozik döglésig. A szövetkezetbe való belépéstől félnek, hoiott most csak a munka az övéké, míg a haszon továbbra is Kozma uré. Nem volna teljes a soi, ha nem említeném e levitézlett munkásnyúzó urak közül dr Dima Bélái, akinek 700 holdas birtoka volt III Dl Dima, aki ügyvéd is volt. ugyancsak értett ahhoz, hogyan fizesse ki birtoka árát a különféle címen felszedett szubvenciókból. Ugyancsak dr Dima voll itt a felszabadulás után a demokrata párt főkolomposa is, ak' néhány barátjával együtt ugyancsak zsí

ros üzleteket bonyolított le. ö vnľ a lege'ső, aki a háborús kárát másfélmillió koronára emelte fel Gépszövetkezetet alakított, amelybe már tagnak szükség vrlt a kisparasztokra is, de nem .ízért, hogv azok olcsó gépimunkában részesítenek, hanem azért, hogv a szövetkezet cégére alatt olcsón, 85.000 koronáért jusson traktorhoz és ezt a traktort ehdja 130.000 koronáért Potórra. Ez volt az a reakció által emlegetett jó világ Tényleg jó volt az uraknak, akik aztán természetes, hogy az illetékes I könyökig vájkáltak húsosfazékban, i. t i< í

. ..j- amikor a másik oldalon a nép az inseghatosagok a 44 hektár erdo hrlvere munkáér) e?ymás1 tapo

s£ p

ze

k% 44 hektár szantoföMet varázsoltak a léhűtők az első köztársaság idején papirosra. majdnem Ingyen kapták i maradékEzért nem szántót a vilkei határban, mert ez a 44 hektárnyi állítólagos szántóföld ma találtuk mi a 44 hektár 3 P»

r?

,l

t?

4ír./

1* Ä 1 bol a foidekhol k.aDott is valamit, csak jo is szép szálas erdő, míg a papíroson, a kataszterben, mint kivágott erdő. tehát mint szántóföld szerepel Ugyancsak most derült ki az is, hogy ez a Ko?ma 20 hold elsőrendű rétet hasznavehetetlen terület gyanánt vett meg. A földreform idején ré volt bízva, mint mérnökre, a gróf Forgáehféle uradalom szétparcellázása és persze Kozma úr sem volt jobb a többi szentnél és neki is maga felé hallott a keze. A saját részé'e is ő maga mérte ki a földet, a rétet és az erdőt és nem volt annyira ostoba, hogy ha magáról volt szó, akkor ne tudta volna megkülönböztetni a rosszat, a lótól Gyakran elszámolta magát és tévedett, de mindig csak a mag? javára Az erdő kimérésénél is elszámolta magát és 37 holdal tévedett, persze a saját lávára Tíz év múlva a gróf ugyan észrevette a tévedést és vissza vette tőle a 37 hold erdőt Dehál megmaradt még a I rajta elérni A szövetkezet áttette az drágán, bankadósságon tudott vásárolni. aminek aztán egész életében nyomorultja volt Dehát ez a világ elmúlt Népi demokráciánkban s 'py V'lkén is azé lett a íöld. aki dolgozik rajta A vilkei szövetkezeti tagok megértették, hogy a föld csak akkor ér'ék. ha megmunkátlák Ezért 's tértek át a szövetkezeti gazdálkodásra. hogv minél lobban tudiák a földeket megművelni és akkor abból minden étieket ki ehet hozni Szövetkezetünknek dohánykertésze is van Adám Miska bácsi, aki régi jó munkás, ugyancsak a szivén viseli, hogv a szövetkezel dohánytermelése jól sikerüljön. , Szakemberünk van a zöldségkertészethez is A szövetkezet kb. hat hektáron dohányt és négy és fél hektáron zöldségfélét és dinnyét fog termelni. Nálunk a föld minősége is kitűnő a kertészetre és a legjobb termést lehet egész községre kifrt , öldségkontingenst, mivel az egvéniíp" gazdálkodók nem igen értenek a zöldségtermelőéhez és a kprtpczp'ho? ä7i"V-spge« felszerelésük sincs meg A szövetkezel löldjeinek 00 százalékát a losonci gépállomás művel' meg. többi erdő, amit ma is zavartalanul pusztítanak és élősködnek belőle A tulaidonjogot ugyanis még a háború előtt ravaszul szétírták méö h oelen kás gyerekekre is, úgyhogy ezen az alapon az erdő még ma 's az övék ló volna, ha ennek az egész dolognak. \i ott folyó erdőpusztítá«nak az illetéke? I rj"gy'látszik állami erdészeti hivatalok tüzetesebbet utána néznének. a losonci géoállnmáson SÍnCS Méltó társa volt Kozma Gézának ^ ^ sogora, Chibľla volt |egvzo es a harácsolásban nemcsak sógorok, de és egyáltalán nem ve zik figyelembe a CsKP Központi B'íotKáq* elnökségének a mult év deremhet 18-án botestvérek voltak. Nálunk az első köztársaság idején a községi képviselő testületben a magyar nemzeti párt tagiai voltak többségben és a jegyző úr ezekkel az aranykalászos, fejbólintó iánosokkal mindent megszavaztatott Mivel hivatala mellett még gazdálkodott is, kitalálta, hogy a község építtessen neki egy húsz szarvasmarha befogadására alkalmas istállót. Bár ezeknek az aranykalászos vitéz gazdáknak nem igen tetszett a községi pénznek ilyen nyilvánvaló pocsékolása, még sem mertek semmit sem szólni a jegyző úr istállóépítési tervei ellen. Azért nem mertek szólni, mert féltek attól, hogy akkor kiesnek a jegyző ťii kegyeiből és utóbb is nem fog velük többször kezet Fel is építették az istállót és amilor Chibub elment a községből és az utánajövő jegyzőnek nem volt többé istíllóra szükségük, szétbontották és eladták tizedrész árért, mint amennyibe került. Kozma Géza mérnök még az 1948ban foganatosított konfiskálást is kizott határozatát, mert a7 állomás vezetősége többszöri felhívásunk ellenére sem jön ki a szerződést megkötni. Az egész évi munkaterv elkészítéséhez sem küldenek agronómust, aki pedig ebben nagy segítségünkre lehetne. Itt volna már az ideje a tervek elkészítésének. mert hiszen már a vetés előtt állunk Bár segítséget sem a járástól, sem a gépállomástól nem kaptunk, mi azért liozzákezdtiink a tervek elkészítéséhez. Meg lesz a terv is, a munka is el lesz végezve rendesen, mert a szövetkezet tagjai lelkesedéssel és odaadással dolgoznak Tud iák, hogy nemcsak a munka, hanem annak a jövedelme is az övék lesz. Nem vagyunk még sokan a szövetkezetben. de mert szövetkezetünk minrfcn egyes tagja be'si'letesen megállja a helvét, biztos úton haladunk előre Eredményeink, maid meggyőzik a hitetlenkedőket ís arról, hogy minden dolgozó parasztnak a szövetkezetben a helye. KOVÁCS IMRE, Vilke. «É