Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-06 / 55. szám, kedd

UJSZG 1951 március 6 — ÜJ sin Miért újít, miért agitál a kassai Kender Jakab? Huszonöt évig dolgozott Polednyák­nak. Huszonöt évig ette a kizsákmá­nyoltak keserű kenyerét. — Az ember mindig attól remegett, hogy mi történik holnap. Szüleim ha­mar elhaltak. Heten voltunk testvérek. Köztük én a legidősebb. Törődtem velük, neveltem őket. .. Polednyák gyára fejlődött Több és több munkást vett fel. A gépesítésről azonban meg­feledkezett. Az emberi erőkön nye­részkedett . . Sokat lehetett volna ak­kor is újítani De munkás ember nem újíhntott Nem volt miért s a munkás nem is akart újítani, mert azzal mun­kaerőket takaríthatott volna meg és nagy elbocsájtásokra került volna a sor örültünk, hogyha dolgozhat­tunk . .. S jött a felszabadulás éve. A Po­lednyák-üzem állami gondnokság alá került. Abban az időben az üzemben dolgozó kommunisták jó szervező munkát végeztek. A gyár munkásai előtt világossá vá't, hogy már vége a tegnapnak, a tőkések uralmának. A szabadság igazi jelentőségét csak ké­sőbb ismerték fel. Később, évek mul­tán, amikor már láthatták, mi a kü­lönbség a mult és a jelen, a béke és a kapitalizmus országai között. — Csak most látjuk, hogy a szov­jet katonák miért harcoltak olyan hő­siesen, amikor mi is építünk, — mond­ja Kender Jakab. — Nekünk is meny­nyire fájna, ha üzemeinket, új gyárain­kat, lakóházainkat romokba döntenék, mint a fasiszták tették a Szovjetúnió­ban, Látjuk, hogy mit ad a munkás­ságnak a fasizmus és a kommunizmus, látjuk mi történik a világon. Nyugaton a katonai szakértők új háborúról ta­nácskoznak. míg nálunk, a szocializ­mus országaiban békekongresszusokat tartunk. A győzelmes február végleg lerán­totta a leplet munkáshazánk ellensé­geiről és megkezdhettük magunk aka­rata szerint, bolsevista módon építeni a népi demokráciát A volt Polednyák­üzem a Keletszlovákiai Gépművek nemzeti vállalatának alapüzerae lett. Kassán is, mint bármely más városunk­ban a februári események utáni első szabad, tavasz szellőjében iide májusi virágokként lengtek" az ďtcákon; a há­zakon a megsokasodott vörös' lobogók. — Február után a mult bizonyta­lansága a biztonsággal cserélődött fel. A régi üzemeket tovább fejlesztettük s újak építésébe kezdtünk . .. Lett­richék, meg a többiek nem törődtek velünk. Gottwald, Široký elvtársak küzdöttek azért is, hogy nálunk is új üzem épüljön, mely most a „Szovjet Hadsereg-üzem" büszke nevét kap­ta.. . Azóta saját részünkre dolgozunk s ha kell az országot, mely most a miénk, minden erőnkkel védeni fogjuk. Olyan szép gyárat, mint amilyet mi kaptunk, soha ki nem adunk a ke­zünkből ... A rozsnyói, dernői bányászok több bányacsillét kérnek. A kapitalista ter­melési módszerekkel végleg felakarnak számolni. Tudják, hogy több vasércre van szükségük, tudják, hogy 1953-ban az eredeti teivhez vszonyitva 2 7-sze­resére emeljük a vasérc termelését. Ezt nemcsak újabb bányák feltárásá­val. hanem főleg a meglévő bányák­ban a gazdaságosabb termelési mód­szerek bevezetésével akar iák elérni. — Tudod elvtárs, — mondotta az egyik dernői bányász. — rövidesen be akariuk vezetni ä ciklusos ütemtervet, de ehhez bizony több bányakocsira volna szükségünk ... — Tudod elvtárs, — szólt hozzám egy rozsnyói bányász, — ott, Kassán van egy élmunkás. Kender Jakabnak hívják, újításával meg tudná négysze­rezn 1 a bányakocsik termelését. Csak valami nehézségek merültek fel.. . Pe­dig be jól jönnének azok a „többlet" kocsik Akadályok csak voltak, de leküzdöt­ték őket. Ügy történt, hogy Kender Jakab hegesztő lassúnak találta a csil­lék gyártását. — Eddig szegecselték a bányacsillé­ket, — mondja — s arra a gondolatra jutottam, hogy azokat hegeszthet­nénk is A műszakiak azzal adták vissza az újításomat, hogy nem felel meg. Azt* mondották, a hegesztett csillék nem lesznek olyan erősek, mint a sze­gecseltek. De Kender elvtárs nem tágított. A nagymennyiségű vas, idő- és munka­erő megtakarítására gondolt. — Próbáljuk k' s meglátjuk, kinek lesz igaza — S így is történt. Hegesztéssel csináltunk néhány próbakocsit s el­küldöttük Rozsnyóra, Rudnanyra és Korompára. Súlyosan megterhelték a kocsikat s a vizsgálatnál kitűnt, hogy jobban bírják a telhet, mint a szege­cselt kocsik s több esetben még cél­szerűbbek is A próba sikerült! Lesz már elég bányacs He. A bányá­szok nem is remélték, hogy ilyen ha­mar jutnak hozzájuk. — Azelőtt három ember dolgozott egy csillével, akik fúrták, szegecselték S most egy ember ugyannyi idő alatt, háromszor annyit termel. S ami még Fontos, ezt a munkát már olvan beta­nult munkások végzik, akik három héttel ezelőtt még földművesek voltak A szakembereket, ak :k eddig a sze­gecselést végezték, fontosabb munká­val bíztuk meg. Meggyorsítottuk a termelést. A bányáknak több csillét adunk, hogy hamarább kaphassunk nyersanyagot. Minden tudásunkat. erőnket felhasználjuk, hogy gyorsít­hassuk a nehézipar termelését, mert tudjuk, hogy így is harcolhatunk a békéért. Nagy súlyt fektetünk az újításokra, — mondja ezután Kender Jakab, — mert az újítási mozgalom elmélyítésé­vel fejlesztjük az élmunkásmozgalmat is. Nem az a cél, hogy az élmunkás tönkre tegye magát, hanem hogy könnyebben teljesítse a tervet. Ez év­ben már hat újítási javaslatot nyújtot­tam be. — Májusi kötelezettségemben szin­tén újabb módosítási javaslatra vállal­koztam, — folytatja az elvtárs, — négy régi kezihajtású darut gépihaj­tásra szerelek át Nem kel! újakat ven­ni s a régieket megmentjük. Miért és hogyan agitál? Csak az agitálás módszereinek helyes elsajátí­tásával érhetünk el értékes eredmé­nyeket. S ép az alapos meggyőzés módszerei hiányos felhasználásának tulajdonítható, hogy az agitátorok kö­zül többen nem eléggé tevékenyek. Kender elvtárs nem megbízott agitá­tor, csak párttag és mégis sikereket ér el a meggyőzés terén. — Ki kell ismernünk az embereket. A Csehszlovákiai Nőszövetség köz­ponti titkársága nagyszabású mani­fesztációt rendez a Nemzetközi Nőnap alkalmából Az ünnepi manifesztáció március 8-án 16 érakor tartiák a Szláv-úton lévő kiállítási csarnokban. — mondja —, hogy kivel hogyan be­szélhetünk. A meggyőzés egyik leg­erősebb fegyverünk. Szükség van rá, mert a világ békéje megkívánja. A nyugati oldalról az ember csak a há­borúról hall Óvnunk kell munkatar­sainkat ettől a háborús propaganda ól. A mi célunk a béke kiharcolása! Töb­bet termelünk, hogy jobban éljünk, hogy jobban öltözködjünk s virágzó kultúrúletünk legyen. S ha az emberek elégedettek, rtrndnyájan a háború el­len lesznek. S mi az e'len vagyunkl — Fia'al legények jöttek hozzám Unulni s komoly munkások váitak be­lőlük. Beszéltem nekik új életünk je­lentőségéről. „Nem éltek úgy, mint én a múltban, a bizonytalanságban, amikor remegnem kellett a kenyérért." Fiatal­jainknak, akik nem éltek a kizsákmá­nyolás korában sokat kell beszélnünk a múltról. S bizony ők fontolóra is ve­szik ezt a dolgot és iparkodnak, nehogy visszakerüljünk az azelőtti helyzetbe. S ezek az ifjú legények, akiket taní­tottarp, Kubovcsik Viktor, Demko, Zsébic, Csányi élmunkások lettek! A hegesztő élmunkás üzemi karban­tartó lett. Kender Jakabot az új test­vérüzembe, a Szovjet hadsereg-üzemé­be helyezték át és ott kapta ezt a fontos megbízatást, öntudatos mun­káshoz illően tudja, mi a teendője. — Fontos funkciót kaptam, az egész üzem karbantartását. Lelkiismeretesen kell végeznem a munkát... Meg so­kat szeretnék tanulni, — mondja lel­kesen, — otthon bizony mindig a szak­könyveket bújom, hogy nagyarányú technikai fejlődésünkkel lépést tudjak tartani. Az új munkamódszerek átvé­teléről sem feledkezünk meg. Mihelyt nehezebb munkát kapunk, azonnal be­vezetjük Doutnács elvtárs gyors he­gesztési eljárását. Kender elvtárs most kissé elkomo­rodik. Korára, a maga negyv >nhat évére gondol. Az idő . bizony múlik, de már más körülmények között él, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor még Po­lednyáknak dolgozott. — Meg vagyok mindennel eléged­ve, — mondja kissé szomorkásán, ­csak egy a baj, már gyorsan öreg­szem . .. Majd legyint. Egyszerre elmúlott róla ez a pillanatnyi visszaesés. Fel áll s újból legényesen, ruganyosan mozog. Kitárja az ablakot. A közelgő tavasz napsugara derűs fénnyel szórja teli mosolytól ragyogó arcát. — Bár most lehetnék húsz éves, hogy még erőteljesebben dolgozhat­nék! — tör ki belőle az építő indulat, — jó már a fiataljainknak, iskolába járhatnak, ami nekünk ezelőtt nem adatott meg .. Mennyi erő és fiatalos tettvágy rej­lik ezekben a szavakban. Példát mu­tat. Példát mutat fiataljainknak, de munkatársainak és a műszaki dolgozók­nak is, hogy csak lelkesedéssel és a Párt iránti szeretettel fektethetjük le szépülő életünk alapjait Ezért újít és ezért agitál a kassai Kender Jakab. Petrőci Bálint. tara /^KXíIr / ÁKyÍM Tiltakozunk Az amer ;kai imperiaľsták a II. világ­háború befejezése óta ara törekszenek, hogy Nyugat-Németországból újabb világháború tűzfészkét építsék ki. Nem törődnek azzal, hogy ezáltal Nyugat-Németország dolgozóit újabb katasztrófába döntik. ReDiilőtereket és katonai támaszpontokat épitenek a szántóföldek helyén és a gyárakban traktorok helyett hadifelszerelést gyár­tanak. Levelemet a füleki Drevoindustria nemzeti vállalat dolgozói nevében írom és azt hiszem, hogy a világ összes be­csületes dolgozói hangiának adok ki­fejezést amikor tiltakozom Nyugat­Németország ú jrafelfegvverzése és ott élő dolgozó munkástestvéreink nyugodt életének megakadályozása el­len. Tudjuk jól, hogv a német nép számára az egyetlen helves út az egész német nép szocialista fejlődésé­nek útja lenne. A nyugati imperialisták azt hiszik, hogy háborús uszító oolitikájukka) megfélemlíthetik és megtéveszthetik a német népet és a világ dolgozóit. Nagyon tévednek, mert ma már a népek milliót világosan látnak és a munkásság ereje minden atoménál nagyobb. Békevágvukat és béke­harcukat legyőzni nem lehet. Dolgozó testvéreink, álliunk ki nyiltan az erőszakosan'elnvomott né­pek mellé, ne hagviuk őket az ameri­kai imperializmus karjaiban vergődni, segítsünk nekik, mutassunk jó pél­dát a szocializmus éoitésével. bizo­nyítsuk be, hogy igenis meg lehet és meg kell védeni azt. amire minden jó­zan^és becsületes ember egyformán vágvik: a békét. Láthatjuk, hogv a Német Demokra­tikus Köztársaság miiven szépen fejlő­dik és a dolgozó nép miiven boldogan építi országában a békét, s a szocia­lizmust. Tudjuk azt is, hogv Nyugat­Németország dolgozóinak nagy része ugyanerre a fejlődésre váevik, de a Hitler nyomdokain haladó amerikai imperializmus e?t a békevággval tűzzel­vassa! pusztítani igyekszik. A nyugat­német dolgozókban is visszhangot kelt azonban Sztál'n elvtárs szava, hogy a béke győz. m ndennek ellenére Ezért résen vannak és az egvre erősödő bé­ketábor megakadályozza Amerika és a nyugati imperializmus alias háborús terveit. Kalas István munkáslevelező, Drevoindustria. Fülek. Az apátfalusi ..Poľana" textilgyár nemzeti vállalat dolgozói határozatban t ltakoznak a francia kormánv brutális eljárása ellen, amellvel Franciaország­ban betiltja .a Szakszervezeti Világ­szövetség működését. Ez a rendelet ellentétben áll a munkásság de­mokratikus jogaival. „Mi szintén a szakszervezeti növet­ség tagjai vagyunk és mivel tisztelet­ben tartjuk a szövetség demokratikus hagyománvát. szilárdan a aszbadság­szerető francia dolgozók mellé állunk és követeljük, hogv a fentemiitett francia kormányrendeletet vonják vssza. Követeljük, hogv a Szakszerve­zeti Világszövetség székhelve igenis, Párizsban legvenl Mi dolgozók tisztában vagyunk az­zal, hogv Szakszervezeti Világszövet­ség a népek igazi, magasztos céljainak megvalósításáért, a dolgozók szabad­gigáért, magasabb életszínvonaláért, a demokráciáért és a világ tartós bé­kéjéért küzd. Éppen ezért emeljük fel határozottan tiltakozó szavunkat, an ely a többi dolgozók szavával egye­sülve hatalmas erőt képvisel és meg­mutatja a nyugati imperializmus kép­viselőinek, hogv a népek demokratikus jogait megsérteni nem lehet A textilüzem nevében: Mihályi András munkás. A Nőszövetség dunaszerdahelyí konferenciájáról Elmunkás-műszakok hete a Szövetségi Vasútvonalon Legnagyobb és legfontosabb közle­kedési építkezésünkön, a Szövetségi Vasútvonalon dolgozók a februári győzelem évfordulójának tiszteletére éimunkás-műszakok hetét dolgozták le. Figyelmünket ráirányíto'tták arra, hogy a munka jobb megszervezésével és előkészítésével lehetővé tegyük minden munkás számára, hogy él­mumkiásként dolgozhasson és hogy teljesítményével segítse kifejleszteni a munkaversenyt. Az élmunkásmü­szakok lefolyása bizonyítja, hogy ezen az építkezésen tanultak a bírá­latból, amely felfedte a munkánál ta­pasztalt hiányokat. Ezt bizonyít­ják a javuló teljesítmények, a töme­ges felajánlások és a szocialista mun­kaverseny fejlődése. Elősegítette mindezt főleg a jelentős mértékben megjavult agitációs munka és a dol­gozókról való fokozott gondoskodás. A munkások legjobbjai közé tartoz­nak M. Zahorancsik, J. Kocsis, K. Gábor, M. Petro és J. Drozda elvtár­sak. Kocsis és Petrik munkacsoport­ja normáját 120 százalékkal lépte túl. Az éknunkásműszakok jó lefolyása fokozta az összes munkások igyeke­zetét. Több mint háromneegyd ré­szük új szocialista felajánlásokat tett. amelyekben kötelezik magukat, hogy állandóan megtartják magas teljesítményeiket. Ezen a munkahe­lyen a heti tervet 26 órával a határ­idő előtt fejezték be. Nagyon szép eredményeket értek el a ÜSD híd­építő csoportjai, amelyek egymás kö­zött versenyeznek. Az első helyen Grécs és Csunderlik elvtársak mun­kacsoportja végzett és szorosan mö­götte Srnka és Szenesek munkacso­portja helyezkedett el. Az úgynevezett Smid munkaszaka­szon nagyon szép eredményeket ér­nek el az egyes munkások építke­zés idejének lerövidítésében. Itt há­rom műszakban doloznak, Ennek ellenére még jobban mehet­ne a munka, ha fokozódna az agitá­ció ezen a szakaszon. Hogy a politi­kai munka nem elégséges itt, azt bi­zonyítja az, hogy nagy az elmaradás és ezt brigádokkal kell behozni. Az alkalmazottak eddig még csak %-e kötött szocialista szerződést. Ezen a szakaszon tehát az üzemi pártszerve­zet és szakszervezeti csoport elvtár­sainak még széles munkaterük van. Kötelességül?, hogy a hiányokat tu­datosítsák és a CsKP Központi Bi­zottsága történelmi jelentőségű ülé­se után munkájukat megjavítsák. A Csehszlovák Nőszövetség Duna­szerdahelyen tartotta második járási konferenciáját A békére vágyó, az országépítő és közéleti munkában résztvevő haladószellemü asszonyok küldöttei nvolcas-tízes csooortokban érkeznek még a legtávolabbi falvak­vakból is. Olvan ajszonvok ezek, akik az úri demokráciában a társada­lom mostohagyermekei voltak Keserű szavakkal emlékeznek a múltra. Az egyik patonyi asszonv például ezt mondja: ,,Bizonv. a lefölözött tejért a fizetségen kívül kezet is kellett csókol­ni a kulákné asszonvnak. ruert külön­ben nem volt tej." Hála az egyre fo­kozódó öntudatosságnak és az Egy­séges Földműves Szövetkezet nevelő hatásának, az alázatos kézcsókok, a kulákok uralmával együtt meg­szűntek. A világ női. az anvák ma már tud­ják, hogy gyermekeik életét, a békét, a kizsákmánvolásmentes szép jövőt csak úgy tudják biztosítani, ha min­den erejükkel részt vesznek a béke­harcban. A járási konferencia részt­vevői egyhangú fogadalmat tettek, hogy a béke megőrzéséért mindent el­követnek, figyelik és leleplezik a rém­hírterjesztőket és bujtogatókat De kiveszik a részüket a termelési ver­senyből is mind az iparban, mind a mezőgazdaságban és a munka minden frontján, mert tudják, hogv csakis így biztosíthatják a fejlődést, ígv erősíthe­tik az országot és a béketábort. A Csehszlovák Nőszövetség tagjait az ötágú vörös csillagtól beragyogott béke útján akarnak haladni hogy a Szovjetúnió és Sztálin elvtárs vezeté­sével mielőbb elérienek a szocializ­mushoz. Havran Ferencné, munkáslevelező, Csécsénypatoqy. A bodrogszerdahelyi EFSz évzáró közgyűlése A bodrogszerdahelvi EFSz ünnepé­lyes keretek közt megtartotta évzáró közgyűlését. A himnuszok elénekelése után az EFSz elnöke megnyitotta a gyűlést, amelvnek kultúrműsorát a CSEA1ADOK helvi kultúrcsooort ja és a középiskola növendékei adták. A gyűlésen elhangzott beszámolók egyikét Urbancsik Géza a szövetkezet elnöke tartotta meg. Rámutatott az 1950. évben elért földhozamra, az EFSz egyévi munkáiára a termelé­kenység emelése és a falu szocializálá­sa terén Mátyás elvtárs, az EFSz iárási ok­tatója, a közélelmezés színvonalára mutatott rá. összehasonlítva azt a mult kapitalista rendszer viszonvaival, amikor a béresek, a napszámosok jö­vedelmét a kulákság. a nagybirtoko­sok és az arisztokrácia vágta zsebre. Ezzel kapcsolatban foglalkozott a kis­é" középparasztság nehéz életével a mult kizsákmányoló rendszerbem. Dzurovcsák iárási közművelődési előadó a mai kenvér- és lisztellátás kérdésével foglalkozott, példákat sorolt fel, hogyan etették fel a reakciósok, a kulákok a kenveret és a lisztet a házi­állatokkal, hogv ezzel ellátási zavart keltsenek, hogy a dolgozókat megká­rosítsák és támogassák a bej- éa I külföldi reakció titkos munkáját. A gyűlés folvamán többen szólaltak fel és rámutattak a falu fejlődésének kétségtelet bizonyítékaira, a villany bevezetésére, a községi hírleadó hang­szóró üzembehozására és a fejlődés egyéb megnyilvánulásaira A hozzászólások után ismét az el­nök vette át a szót és foglalkozott a III típusú szövetkezet további teen­dőivel. Beszámot! arról, hogv a szövetke­zet egy javított istállóiába a tagok 400 darab marhát. 100 darab iuhot és egy­pár lovat adtak be. Az eddig elért eredményekkel kapcsolatban felhívta a tagság figyelmét feladatai fokozott teljesítésére, arra. hogv csak munka­teljesítményükkel erősíthetik a béke táborát, törhetik le a reakciót és érhe­tik el azt az életszínvonalat, amelyhez minden dolgozónak lehetősége és joga van és amelyet egvedfil a béke és a szocializmus biztosít. Az évzáró közgvíílés termékenv vita ulán az Internacionále eléneklésével ért véget. Kuczik Pál Bodroeszerdahely.

Next

/
Thumbnails
Contents