Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-06 / 55. szám, kedd

ül $10 1951 március 6 A szabad ország szabad női - a szocialista társadalom egyenjogú tagjai A Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsának küldötte, S. Isanturajeva, az Üzbég Köztársaság nemzeti művésznője a következőképpen nyilatkozott a Nemzetközi Nőnap megünneplésének előkészületeiről: Az üzbég nők nagy munkasikerekkel ünneplik örömteli ünnepnapjukat, — március 8-ikát, a Nemzetközi Nőnapot. A szabad nők a szabad országban, az üzbég nők, akik a szocialista társadalom egyenjogú tagjai, méltó helyet foglalnak el a Szovjetúnió közéleti, állami, politikai, gazdasági és kulturális élete minden szakaszán. Ki kell emelni azt. hogy 14 üzbég nőt választottak be a Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsa küldöttévé, 106 képviselőnője van köztársaságunk Legfelső Tanácsának és 13.000 nőtagja a helyi tanácsoknak. Ezer és ezer üzbég nő vezet ipari üzemeket, kolhozokat, szövetkezeteket, kultúrközpontokat, dolgozik mérnöki, orvosi, építészi, színészi, tudományos munkaszakaszokon. Majdnem 500 üzbég nőt tüntettek ki azokért a sikerekért, amelyeket a mezőgazdaságban értek el éspedig az "ország legmagasabb érdemrendjével és érmeivel, 14 kiváló újítónő és magas terméshozamokért küzdő nő nyerte el a szocialista munka hősének megtisztelő címét. Köztük igen nagy népszerűségnek örvendenek Z. Mutalova, M. Ubalidulajeva, L. Irbudajeva komszomolista tagok. Hetven üzbég nő nyerte el a kiváló tanítónő, kiváló orvosnő, kiváló nemzeti színésznő címét köztársaságunkban . A szovjet hatalom messzemenő lehetőségeket nyitott meg az üzbég nő előtt, hogy tudását elmélyítse és különféle szakismeretekre tegyen szert. Üzbekisztánban, melynek lakosai a forradalom előtt majdnem teljesen írástudatlanok voltak, ma már több mint ötezer középiskola, hétéves iskola és szakiskola működik ebben a köztársaságban és ezer és millió tanulót oktatnak ezekben az iskolákban. A köztársaságnak több mint 34 főiskolája, 92 technikai szakiskolája van. Ma már Üzbekisztánban százszázalékosan kiküszöbölték az írástudatlanságot. A gyermekotthonok, bölcsődék, szülészeti klinikák, kórházak, üdülőotthonok, amelyeket államköltségen tartanak fenn, megteremtik a nők sikeres munkája számára a legkedvezőbb ». feltételeket a üzemekben, az építkezéseken, a kolhozokban, a közéletben és a tudományos munka terén egyaránt. Március 8-ikát a Nemzetközi Nőnapot mi Üzbekisztán női ebben az esztendőben nagy alkotó sikerekkel ünnepeljük meg a munka minden szakaszán szocialista hazánk gazdasági megerősítése terén, az ország békéjéért és az egész világ békéjéért folyó munka terén. Az üzbég nők százai és ezrei lelkes békehahrcosok és a nemzetek közötti barátságért folyó küzdelem résztvevői. Az ipari üzemekben, a kolhozokban, az építkezéseken, békeműszakokban dolgoznak. Mi, a művészet képviselői a szocialista művészet, a legemberibb művészet, békefegj verével harcolunk a békéért és az igazságosságért. Mint a szovjet Béke Hívei bizottságának tagjának, alkalmam nyílt arra, hogy elbeszélgessek ezer és ezer idősebb és fiatalabb nővel, lányokkal és anyákkal egyaránt. Mindannyian egyöntetűen elítélik a háborút, a háborús uszítók és beavatkozók gyalázatos tetteit, akik tűzzel-vassal pusztítják Korea népét nehéz megpróbáltatása idején é^ egy új világháború tüzét akarják lángra lobbantani Mi, szovjet nők, békében akarunk dolgozni, békében akarjuk nevelni gyermekeinket és velük együtt akarunk örülni. Nem akarjuk, hogy gyermekeink a frontokon pusztuljanak, vagy árvákká váljanak. Egyetlen vágyunk a béke és harcolunk érte. Meg vagyunk győződve, hogy a béke győzedelmeskedni fog, mert a Béke Hívei soraiban a jóakaratú emberek százmilliói haladnak, élükön a béke legnagyobb' harcosával és zászlóvivőjével, szeretett vezérünkkel, barátunkkal és tanítónkkal, Joszif Visszarionovics SztálinnaL &pítö mtutUáaui a tevmése.et átaiaUUásáért A Kubán vize a sztavropoÜ mezőket öntözi! A Jegorlik mentéi: I erülő földek századokon keresztül nélkülözték a vizet. Növényzet alig . It, csak keserű fű nőtt, a vetéseket k égette a nap. Ivóvíz is alig akadt. A vizet majdnem cseppenként gyűjtötték hordókba, vedrekbe a tavaszi hóolvadás, vagy a ritka esők Idején. A vízhiány a földet pusztasággá víKoztatta, gátolta az állattenyésztés, a gyümölcstermelés és a kertészet kifejlődését. A bcLevikok akarata, a kolhozparasztok hősies erőfeszítése vizet adott a sztavropoľ földeknek. Ma már a kolhozok százai bőségesen kapnak belő''". A múltban kiszáradt mediű Jegorlikba átvezették a Kubán állandóan örrPI vizét és széles kék szalagja ma 100 ki bmé tereken át húzódik a Don felé. A vízzel teli Jegorlik partjai megélénkültek. Folyik az öntözőcsatornák, szivattyú-telepek építése, felszántották a parlagon hagyott szűzföldeket. Egyedül a Molotov körzet kolhozai a Jegorlik árterületén most csaknem 4000 hold öntözhető földet hódítanak el a természettől A kolhozparasztok és a traktoristák százai dolgoznak állandóan az öntözőhálózat kiépítésén. Még nem olyan régen Pregradnij falu mellett elmocsárosodott pusztaság terült el. Most csupa frissen felszántott, bevetett földet látunk, amelyeket nyílegyenesen csatornák szelnek át és hozzák a Jegorlik vizét. A „Lenin-útja"-kolhoz csaknem 500 hold területen már befejezte az öntö- j zőhálózat építését A „Krupszkája"kolhoz öntözött földjei is többszáz holdas területet foglalnak el. Rohamütemben folytatják a munkálatokat a „Vorosilov", a „Mikojan" és más kolhozok. A Molotov körzet 13 kolhoza még ebben az évben öntözött szántóföldekkel, dinnyeföldekkel és veteményes kertekkel rendelkeznek majd. Pedig egy-két évvé

1 ezelőtt a zöldségfélék még ritkaságszámban mentek erre, más területekről kellett őket ideszállítani. Nem sok idő telik el és a Jegorlik árterületén megjelennek maid a gyümölcsösök, zötaelnek a szőlők is. A múltban aszályos, vízhiányban szenvedő terület az ország virágzó részévé változik. Az izobiljnyenszki körzet kolhozparasztjai is a föld öntözésének harcosai. ök voltak az elsők, akik földjükre vezették a régen áhított vizet Alig hogy a Kubán vize mosni kezdte a Jegorlik száraz partjait, az izobiljnyenszki kolhozparasztok százai kezdték meg az öntözőcsatornák építését. Köztük Ptyicsije falu parasztjai jó egy km. hosszúságban tisztították meg és mélyítették ki a folyó régi medrét, szivattyútelepet, csatornahálózatot, zsilipet építettek. Az addig parlagon heverő földekből mintegy 400 holdat kezdtek művelni. És Ptyicsije falu lakosai először jutottak sajáttermésű zöldségfélékhez és burgonyához. Az idén az izobiljnyenszki körzetben is még nagyobb iendületet vettek az öntözőcsatornák építésének munkálatai Ptyjicsije-kolhoz parasztjai a Jegorlik folyótól csatornát vezetnek az egyik mélyebben fekvő pusztaságba, ahol mesterséges tavat létesítenek. Partjain gyümölcsös, tölgyes, kolhozüdülő és gyermektábor lesz. A sztavropoli öntözött területeken új terményként megjelent a rizs is. A „Csangarjec"-kolhozban 200 holdon ültettek el rizst, de rizsültetvényeket létesítenek a Molotov, a Trunov és sok más körzetben is. Egyes kolhozokban gyapotot is vetnek az öntözött területeken. A Kubán vize hajtja a turbinákat is és villanyáramot ad iSztavropolnak. „A Kubán vize odafolyik, ahová a kommunisták akarják" — mondják Sztavropol vidékén S lám, a Kubán vize ott hömpölyög a tágas térségeken, életet adó ereje az aszályos pusztákon örömet, boldogságot, bőséget teremt. Nyikolaj Tyihonov: O a h ilyeľi pári! És fölfénylett az óriási ország, mintha a mappán villám csapna át, Mikor felállott Lenin és kimemdta: — Van ilyen Párt! Az ellenségnek vágta ezt oda, Mely taraján a háborús viharnak, A bomlás közt vinnyogta: Nincs olyan párt, Mély átvehetné itt ma a hatalmat! ... S eljő a nap, s szerte a nagyvilágon Lenin zászlaja győztesen lebeg, És mindenfelől zárt sorokban jönnék A mauzóleumba a követék. és megköszönik a világ nevében Az immár szabad s egy világ-h<xzát S a Lenin útján, mélyen Sztálin őket A leommunizmushoz vezette át. Kardos László fordítása A jugoszláv munkásosztály harca Titoék ellen Tito kém és gyilkos fasiszta bandája, miután Jugoszláviát ®2 angolamerikai imperializmus gyarmatává változtatta, azt hiszi, hogy kényszermunka, erőszakos mozgósítás és büntető munkásszázadok útján sikerül megvalósítania a „kiszállítási terv" teljesítését és az imperialista háborús terveket a Balkánon. Tito bandája már 1948-ban „mozgósította" a falu dolgozó tömegeit a bányába és ipari üzemekbe. A szegény parasztok ezreit hajtották el a földekről a bányákba és a vasgyárakba. Tavaly Bosznia, Szlovénia és Horvátorsziág bányáiba ingyenmunkára több mint 450.000 embert vittek el. A szerb falvakból 1949-ben csak a bányákba 120 ezer embert hurcoltak és mult évben ez a szám még növekedett. Tavaly kiadták a ,,munkaerő állandósításáról" szóló rendeletet, majd utána összeírták a munkaerőket és elhatározták, hogy az ipar számára erőszakos úton még újabb 97 ezer állandó ingyenmunkást és 75.000 kényszer-idénymunkást hajtanak fel. A jugoszláv dolgozók azonban felismerik Titoék céljait. és mind eredményesebben harcolnak a kényszermunka és kizsákmányolás ellen- A szökés, a munkásak visszaszökése a városból a faluba a jugoszláv munkásosztály aktív harci formája, amely komoly nehézséget okoz. Tito már 1949 március 6-i szpliti beszédében bevallotta, hogy 2 rrvülió 200 ezer ipari munkásból több rrmvt 400 ezetr szökött el. Ez a szám azonban meg sem közelíti a valóságot. Ezt most maga az alvezér, Sztambolics is megerősítette egyik beszédében, amikor beismerte, hogy csak S erbiában az elmúlt év 10 hónapja alatt 628 ezer kényszerrel „mozgósított" mamkás közül 430 ezer szökött meg. Tény az is, hogy ma Jugoszláviában a munkásoknak átlag 40 százaléka marad el a munkától. Igy a bányaipa -ból a munkásoknak több mint 40%-a, a faiparból egyedül Horvátországban a munkások 32 százaléka, Szerbia bőriparából 15—20 százaléka, Horvátország fémiparából a dolgozók 20—40% -a, az építőiparból a munkások 40%-a marad ki a munkából naponta. Az odzsocii, kulai és vebaszi kenderüzemekben mindennap a munkások 40%-a hiányzik munkahelyéről. Titoék mindent elkövetnek, hogy ezt megakadályozzák. A bányákban különleges rendőri különítményeket létesítettek. sőt egy kereskedelmi miniszteri rendelettel felhatalmazták a vállalatvezetőket arra, hogy azoknak a munkásoknak adjanak élelmiszerjegyet, akik „rendesen járnak munkába". Ezzel a rendszerrel a titoisták nemcsak az üzemhez akarják kötni a munkásokat, hanem arra is rá akarják kényszeríteni őket, hogy naponta 14—16 óráit dolgozzanak. Igy a zemuni fémfeldolgozó üzemben a munkásak szökése miatt TStoék 800 dolgozótól vették el az élelmiszerjegyet. A terorr válogatott eszközeivel dolgoznak Titoék. A szökések megakadályozását célozza a már említett kiadott „munkaerő állandósításáról" szóló rendelet is. Ennek alapvető célja: a munkásokat az üzemek igazgatóivau kötendő szerződésekre kényszeríteni, hogy azutáni bíróság elg állíthassák mindazokat, akik elhagyják az üzemet. Az ilyen munkások ellem a vtód az, hogy a „vádlott" nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét. A jugoszláv dolgozók ellenszegülnek e szerződés megkötésének. A „Vjesznik" című kp beismerte, hogy az „Elektro-kombinát"-üzem munkásadnak csak 17.9 százaléka kötötte meg a szerződéseket, míg Szlovénia egyes üzemeiben a munkásoknak mindössze 10 százaléka írta alá őket. Horvátországban szintén csődöt mondott a thoistáknak ez a manővere. Az adatok szerint Horvátország össziparában 27.7 százalék munkás kötötte meg * szerződéseket, a szállítómunkásoknak 24.5 százaléka, a kereskedelemben és kozellátósban dolgozók közül pedig mindössze 14-7 százalék. A bányászatban pedig, ahol igen erős a rendőri elnyomás, csak 6.1 százalékban kötöttek szerződést, amit csak hihetetlen nyomás és erőszak útján sikerült elérni. A munkából való távolmaradással, szökésekkel, a faluba való visszatéréssel, állandó sztrájkokkal, a szerződések meg nem kötésével harcol Jugoszlávia maunkásosztálya és dolgozó népe az illegalitásban működő Kommunista Párt vezetésével a Tito-fasízmus ellen. Ezzel fejezi ki Judoszlávia dolgozó népe szolidaritását az egész világ dolgozói iránt és ezzel járul hozzá a nagy Szovjetúnió vezette demokratikus béketábor megerősítéséhez. Wt

Ht

»t

<HtM»H«W(MMMH

W>

Wt

l>WH SZERKESZTŐI ÜZENETEK Rotova: Az a véleményünk, hogy mint munkáslevelező sokkal jobban érvényesülnél. Hosszú vers, Somorja, Ha kevesebbet írtál volna, talán sokkal többet mondtál volna. K. I. Rozsnyó: Hogy honnan szedted az akácfáról szóló verset azt nem tudjuk, hanem azt határozottan tudjuk, hogy nem nekünk való. Ipolyság: Költeményednek az a fő hibája, hogy ugyanakkor, amikor rámutatsz a koreai háború borzalmaira, nem mutatsz rá arra a fontos tényre, hogy az imperialisták azok, akik a profit kedvéért zúdították rá a koreai népre a rengeteg szenvedést. T. J. Komárom: Beküldött verseid arról tanúskodnak, hogy határozottan van mondanivalód. Sokat kell azonban még tanulnod és olvasnod, hogy érzelmeidet költőien kifejezésre juttasd. M. I. Prešov: Minden eddig beküldött versére választ kapott a szerkesztői üzenetekben. Most is, az „Előre" című versre azt feleljük, hogy tartalma félreértésre ad okot, ezért nem közölhetjük. ÜJ ÉLELMISZERIPARI ÜZEMEK a középázsia Szoviet Köztársaságokban. A szovjet élelmiszerÍDar a háború utáni években hatalmas mértékben fejlődött. Üj élelmiszeripari ágak keletkeztek, különösen a Kaukázus mögötti és középázsiai köztársaságokban. Azerbeidzsánban. — amely a teatermelés egyik főbázisa lett — tea feldolgozóüzemeket. Kazachsztánban Uzbégsztánban és örménvországban, pedg cukorgyárakat építettek. Az élelmiszeripar termelése ezekben a köztársaságokban a háborúelőtti színvonalhoz képest 20—50 százalékkal emelkedett ÜJ SZOVJET TEACSERJE. A szovjet tudósok ú i teacserjét termesztettek. amelv Kárpát-Ukrajna területén is megél és termést hoz. Ilyen szélesség fokon még senki sem termelt teát. A kárpátukrajnai teacserje a legészakibb a világon. MEGKEZDŐDÖTT A VETÉSEK TRAGYAZASA. A Szovjetúnió déli körzeteiben a repülőgépek már megkezdték az őszi vetések és évelő növénvek trágyázását. Az idén a repülőgépek már több mnt 100.000 ha vetésterület trágyázásáról gondoskodnak. A repülőgépeket Ukrajnában és más fontos cukorrépa termelő vidékeket felhasználják a növényi kártevők elleni harcokban is. A repülőgépek különféle vegyianyagokat permeteznek a vetésekre. Ilyen módon semmisítik meg a növényi kártervőket. SIKERESEN FOLYNAK CIMLJANSZKI VIZIERŐMÜ ÉPÍTKEZÉSI MUNKÁLATAI. Cimljanszki jelentések szemit a Volga—doni csatorna építői, az erős fagyok és a hő ellenére sem szüneteltetik a betonozási munkálatokat. Most végzik a gát alapozását. A gyár körül annak egész terjedelmében különleges fémlemezeket vernek a talaiba. Ezt a munkát gépek segítségével végzik A munkások szocialista versenveik során példát mutatnak a lelkes és önfeláldozó munkában. Vannak olvan napok, amikor a fúrómunkások csaknem kétszeresére teljesítik normájukat. A KIRGIZ FESTŐMŰVÉSZEK MÜVEINEK KIÁLLÍTÁSA. A Kirgiz Köztársaság festő- és szobrászművészei a legutóbbi évek során számos olvan művet alkottak, amelyek visszatükrözik a kirgiz nép sikereit a népművészet és a kultúra területén a háború utáni sztálini ötéves tervben. Az örömteli alkotó munkáról, a fejlett anyagi és kulturális életről beszél Akiibekos kéne Az orosz és a kirgiz nép barátságát örökíti meg Sztukosin „Utasok" c. festménye. Az alkotómunkát tükrözi Tjurin „Gépállomáson" c. festménve. Mindezeket a képeket a Köztársaság művészének számos más alkotásával együtt megtalálhatjuk a Frunzenben megnyíl kiállításon. A látogatók legnagyobb elismerését Kirgizia Sztálindíjas festőművésze. Sz. Csujkov alkotásai váltják ki. ÚJ KÖNYVEK. A elmúlt hetekben a Szovietúnióban számos új könyv látott napvilágot. K- F. Vorosilov ..Sztálin és a Szovjetúnió fegyveres erői" című könyve, „A sztálini korszak nagy építményei" című anyaggyüjteménv. A. Nikiforov, Erenburg művei és N. Jurvej „Népi forradalom Kínában" c. könvve, I. V. Micsurin „Munkaelvek és módszerek, Micsurin: ,,Néhánv módszertani kérdésről", Morozov „M. V, Lomonoszov" című könyve. Fiodor Gladkov válogatott művei 5 kötetben és Asot Grasi „A béke katonád" c könyve jelentek metr. 1« HOLDAS MELEGHÁZ LENINGRÁDBAN. A lesMnerádii Moszkva utcában óriási melegházat építenek. A melegház 150 holdnyi területet foglal el. Leningrád dolgozói innen évente többezer tonna friss zöldséget és gyümölcsöt kapnak. A városban eddig 11 melegházban folyik a termelés és bőven jut a piacokra korai retek, saláta, uborka és paradicsom. A most épülő új melegházban szilvát, citromot, narancsot ós dinnyét is fognak termeszteni.