Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-06 / 55. szám, kedd

ül $10 1951 március 6 A szabad ország szabad női - a szocialista társadalom egyenjogú tagjai A Szovjetúnió Legfelsőbb Taná­csának küldötte, S. Isanturajeva, az Üzbég Köztársaság nemzeti mű­vésznője a következőképpen nyi­latkozott a Nemzetközi Nőnap megünneplésének előkészületeiről: Az üzbég nők nagy munkasikerek­kel ünneplik örömteli ünnepnapju­kat, — március 8-ikát, a Nemzet­közi Nőnapot. A szabad nők a szabad ország­ban, az üzbég nők, akik a szocialis­ta társadalom egyenjogú tagjai, méltó helyet foglalnak el a Szov­jetúnió közéleti, állami, politikai, gazdasági és kulturális élete min­den szakaszán. Ki kell emelni azt. hogy 14 üzbég nőt választottak be a Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsa küldöttévé, 106 képviselőnője van köztársaságunk Legfelső Tanácsá­nak és 13.000 nőtagja a helyi taná­csoknak. Ezer és ezer üzbég nő vezet ipari üzemeket, kolhozokat, szövetkezeteket, kultúrközpontokat, dolgozik mérnöki, orvosi, építészi, színészi, tudományos munkaszaka­szokon. Majdnem 500 üzbég nőt tüntettek ki azokért a sikerekért, amelyeket a mezőgazdaságban ér­tek el éspedig az "ország legmaga­sabb érdemrendjével és érmeivel, 14 kiváló újítónő és magas termés­hozamokért küzdő nő nyerte el a szocialista munka hősének megtisz­telő címét. Köztük igen nagy nép­szerűségnek örvendenek Z. Muta­lova, M. Ubalidulajeva, L. Irbuda­jeva komszomolista tagok. Hetven üzbég nő nyerte el a kiváló tanítónő, kiváló orvosnő, ki­váló nemzeti színésznő címét köz­társaságunkban . A szovjet hatalom messzemenő lehetőségeket nyitott meg az üz­bég nő előtt, hogy tudását elmé­lyítse és különféle szakismeretekre tegyen szert. Üzbekisztánban, melynek lakosai a forradalom előtt majdnem teljesen írástudatlanok voltak, ma már több mint ötezer kö­zépiskola, hétéves iskola és szak­iskola működik ebben a köztársa­ságban és ezer és millió tanulót oktatnak ezekben az iskolákban. A köztársaságnak több mint 34 fő­iskolája, 92 technikai szakiskolája van. Ma már Üzbekisztánban száz­százalékosan kiküszöbölték az írás­tudatlanságot. A gyermekotthonok, bölcsődék, szülészeti klinikák, kórházak, üdü­lőotthonok, amelyeket államköltsé­gen tartanak fenn, megteremtik a nők sikeres munkája számára a legkedvezőbb ». feltételeket a üze­mekben, az építkezéseken, a kolho­zokban, a közéletben és a tudomá­nyos munka terén egyaránt. Március 8-ikát a Nemzetközi Nő­napot mi Üzbekisztán női ebben az esztendőben nagy alkotó sikerek­kel ünnepeljük meg a munka min­den szakaszán szocialista hazánk gazdasági megerősítése terén, az ország békéjéért és az egész vi­lág békéjéért folyó munka terén. Az üzbég nők százai és ezrei lel­kes békehahrcosok és a nemzetek közötti barátságért folyó küzdelem résztvevői. Az ipari üzemekben, a kolhozokban, az építkezéseken, bé­keműszakokban dolgoznak. Mi, a művészet képviselői a szo­cialista művészet, a legemberibb művészet, békefegj verével harco­lunk a békéért és az igazságosságért. Mint a szovjet Béke Hívei bizott­ságának tagjának, alkalmam nyílt arra, hogy elbeszélgessek ezer és ezer idősebb és fiatalabb nővel, lányokkal és anyákkal egyaránt. Mindannyian egyöntetűen elítélik a háborút, a háborús uszítók és be­avatkozók gyalázatos tetteit, akik tűzzel-vassal pusztítják Korea né­pét nehéz megpróbáltatása idején é^ egy új világháború tüzét akar­ják lángra lobbantani Mi, szovjet nők, békében akarunk dolgozni, békében akarjuk nevelni gyermekeinket és velük együtt aka­runk örülni. Nem akarjuk, hogy gyermekeink a frontokon pusztulja­nak, vagy árvákká váljanak. Egyetlen vágyunk a béke és har­colunk érte. Meg vagyunk győződ­ve, hogy a béke győzedelmeskedni fog, mert a Béke Hívei soraiban a jóakaratú emberek százmilliói ha­ladnak, élükön a béke legnagyobb' harcosával és zászlóvivőjével, szere­tett vezérünkkel, barátunkkal és tanítónkkal, Joszif Visszarionovics SztálinnaL &pítö mtutUáaui a tevmése.et átaiaUUásáért A Kubán vize a sztavropoÜ mezőket öntözi! A Jegorlik mentéi: I erülő földek századokon keresztül nélkülözték a vizet. Növényzet alig . It, csak keserű fű nőtt, a vetéseket k égette a nap. Ivóvíz is alig akadt. A vizet majdnem cseppenként gyűjtötték hordókba, vedrekbe a tavaszi hóolvadás, vagy a ritka esők Idején. A vízhiány a földet pusztasággá víKoztatta, gátolta az állattenyésztés, a gyümölcstermelés és a kertészet kifejlődését. A bcLevikok akarata, a kolhozparasztok hősies erőfeszítése vizet adott a sztavropoľ földeknek. Ma már a kolhozok százai bőségesen kapnak belő''". A múltban kiszáradt mediű Jegorlikba átvezették a Kubán állandóan örrPI vizét és széles kék szalagja ma 100 ki bmé tereken át húzódik a Don felé. A vízzel teli Jegorlik partjai meg­élénkültek. Folyik az öntözőcsatornák, szivattyú-telepek építése, felszántották a parlagon hagyott szűzföldeket. Egye­dül a Molotov körzet kolhozai a Jegor­lik árterületén most csaknem 4000 hold öntözhető földet hódítanak el a természettől A kolhozparasztok és a traktoristák százai dolgoznak állandóan az öntöző­hálózat kiépítésén. Még nem olyan ré­gen Pregradnij falu mellett elmocsáro­sodott pusztaság terült el. Most csupa frissen felszántott, bevetett földet lá­tunk, amelyeket nyílegyenesen csa­tornák szelnek át és hozzák a Jegor­lik vizét. A „Lenin-útja"-kolhoz csaknem 500 hold területen már befejezte az öntö- j zőhálózat építését A „Krupszkája"­kolhoz öntözött földjei is többszáz holdas területet foglalnak el. Roham­ütemben folytatják a munkálatokat a „Vorosilov", a „Mikojan" és más kol­hozok. A Molotov körzet 13 kolhoza még ebben az évben öntözött szántó­földekkel, dinnyeföldekkel és vetemé­nyes kertekkel rendelkeznek majd. Pe­dig egy-két évvé 1 ezelőtt a zöldség­félék még ritkaságszámban mentek erre, más területekről kellett őket ide­szállítani. Nem sok idő telik el és a Jegorlik árterületén megjelennek maid a gyü­mölcsösök, zötaelnek a szőlők is. A múltban aszályos, vízhiányban szen­vedő terület az ország virágzó részévé változik. Az izobiljnyenszki körzet kolhoz­parasztjai is a föld öntözésének harco­sai. ök voltak az elsők, akik földjükre vezették a régen áhított vizet Alig hogy a Kubán vize mosni kezdte a Jegorlik száraz partjait, az izobilj­nyenszki kolhozparasztok százai kezd­ték meg az öntözőcsatornák építését. Köztük Ptyicsije falu parasztjai jó egy km. hosszúságban tisztították meg és mélyítették ki a folyó régi medrét, szivattyútelepet, csatornahálózatot, zsi­lipet építettek. Az addig parlagon heve­rő földekből mintegy 400 holdat kezd­tek művelni. És Ptyicsije falu lakosai először jutottak sajáttermésű zöldség­félékhez és burgonyához. Az idén az izobiljnyenszki körzetben is még nagyobb iendületet vettek az öntözőcsatornák építésének munkálatai Ptyjicsije-kolhoz parasztjai a Jegorlik folyótól csatornát vezetnek az egyik mélyebben fekvő pusztaságba, ahol mesterséges tavat létesítenek. Part­jain gyümölcsös, tölgyes, kolhozüdülő és gyermektábor lesz. A sztavropoli öntözött területeken új terményként megjelent a rizs is. A „Csangarjec"-kolhozban 200 holdon ültettek el rizst, de rizsültetvényeket létesítenek a Molotov, a Trunov és sok más körzetben is. Egyes kolhozok­ban gyapotot is vetnek az öntözött területeken. A Kubán vize hajtja a turbinákat is és villanyáramot ad iSztavropolnak. „A Kubán vize odafolyik, ahová a kommunisták akarják" — mondják Sztavropol vidékén S lám, a Kubán vize ott hömpölyög a tágas térsége­ken, életet adó ereje az aszályos pusz­tákon örömet, boldogságot, bőséget teremt. Nyikolaj Tyihonov: O a h ilyeľi pári! És fölfénylett az óriási ország, mintha a mappán villám csapna át, Mikor felállott Lenin és kimemdta: — Van ilyen Párt! Az ellenségnek vágta ezt oda, Mely taraján a háborús viharnak, A bomlás közt vinnyogta: Nincs olyan párt, Mély átvehetné itt ma a hatalmat! ... S eljő a nap, s szerte a nagyvilágon Lenin zászlaja győztesen lebeg, És mindenfelől zárt sorokban jönnék A mauzóleumba a követék. és megköszönik a világ nevében Az immár szabad s egy világ-h<xzát S a Lenin útján, mélyen Sztálin őket A leommunizmushoz vezette át. Kardos László fordítása A jugoszláv munkásosztály harca Titoék ellen Tito kém és gyilkos fasiszta bandája, miután Jugoszláviát ®2 angol­amerikai imperializmus gyarmatává változtatta, azt hiszi, hogy kényszer­munka, erőszakos mozgósítás és büntető munkásszázadok útján sikerül megvalósítania a „kiszállítási terv" teljesítését és az imperialista hábo­rús terveket a Balkánon. Tito bandája már 1948-ban „moz­gósította" a falu dolgozó tömegeit a bányába és ipari üzemekbe. A sze­gény parasztok ezreit hajtották el a földekről a bányákba és a vasgyá­rakba. Tavaly Bosznia, Szlovénia és Horvátorsziág bányáiba ingyenmunká­ra több mint 450.000 embert vittek el. A szerb falvakból 1949-ben csak a bányákba 120 ezer embert hurcoltak és mult évben ez a szám még növe­kedett. Tavaly kiadták a ,,munkaerő állan­dósításáról" szóló rendeletet, majd utána összeírták a munkaerőket és elhatározták, hogy az ipar számára erőszakos úton még újabb 97 ezer állandó ingyenmunkást és 75.000 kényszer-idénymunkást hajtanak fel. A jugoszláv dolgozók azonban fel­ismerik Titoék céljait. és mind eredményesebben harcolnak a kényszermunka és kizsákmányolás ellen- A szökés, a munkásak vissza­szökése a városból a faluba a jugo­szláv munkásosztály aktív harci for­mája, amely komoly nehézséget okoz. Tito már 1949 március 6-i szpliti beszédében bevallotta, hogy 2 rrvü­lió 200 ezer ipari munkásból több rrmvt 400 ezetr szökött el. Ez a szám azonban meg sem közelíti a valóságot. Ezt most maga az alve­zér, Sztambolics is megerősítette egyik beszédében, amikor beismerte, hogy csak S erbiában az elmúlt év 10 hónapja alatt 628 ezer kényszerrel „mozgósított" mam­kás közül 430 ezer szökött meg. Tény az is, hogy ma Jugoszláviában a munkásoknak átlag 40 százaléka marad el a munkától. Igy a bányaipa -ból a munkásoknak több mint 40%-a, a faiparból egyedül Horvátországban a munkások 32 szá­zaléka, Szerbia bőriparából 15—20 százaléka, Horvátország fémiparából a dolgozók 20—40% -a, az építőipar­ból a munkások 40%-a marad ki a munkából naponta. Az odzsocii, kulai és vebaszi kenderüzemekben minden­nap a munkások 40%-a hiányzik mun­kahelyéről. Titoék mindent elkövetnek, hogy ezt megakadályozzák. A bányákban különleges rendőri különítményeket létesítettek. sőt egy kereskedelmi miniszteri ren­delettel felhatalmazták a vállalatve­zetőket arra, hogy azoknak a mun­kásoknak adjanak élelmiszerjegyet, akik „rendesen járnak munkába". Ezzel a rendszerrel a titoisták nem­csak az üzemhez akarják kötni a munkásokat, hanem arra is rá akar­ják kényszeríteni őket, hogy naponta 14—16 óráit dolgozzanak. Igy a ze­muni fémfeldolgozó üzemben a mun­kásak szökése miatt TStoék 800 dol­gozótól vették el az élelmiszerjegyet. A terorr válogatott eszközeivel dolgoznak Titoék. A szökések megakadályozását cé­lozza a már említett kiadott „munka­erő állandósításáról" szóló rendelet is. Ennek alapvető célja: a munkásokat az üzemek igazgatói­vau kötendő szerződésekre kény­szeríteni, hogy azutáni bíróság elg állíthassák mindazokat, akik elhagy­ják az üzemet. Az ilyen munkások ellem a vtód az, hogy a „vádlott" nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét. A jugoszláv dolgozók ellenszegül­nek e szerződés megkötésének. A „Vjesznik" című kp beismerte, hogy az „Elektro-kombinát"-üzem munkásadnak csak 17.9 százaléka kö­tötte meg a szerződéseket, míg Szlo­vénia egyes üzemeiben a munkások­nak mindössze 10 százaléka írta alá őket. Horvátországban szintén cső­döt mondott a thoistáknak ez a ma­nővere. Az adatok szerint Horvátor­szág össziparában 27.7 százalék mun­kás kötötte meg * szerződéseket, a szállítómunkásoknak 24.5 százaléka, a kereskedelemben és kozellátósban dolgozók közül pedig mindössze 14-7 százalék. A bányászatban pedig, ahol igen erős a rendőri elnyomás, csak 6.1 százalékban kötöttek szerződést, amit csak hihetetlen nyomás és erő­szak útján sikerült elérni. A munkából való távolmaradással, szökésekkel, a faluba való vissza­téréssel, állandó sztrájkokkal, a szerződések meg nem kötésével har­col Jugoszlávia maunkásosztálya és dolgozó népe az illegalitásban mű­ködő Kommunista Párt vezetésével a Tito-fasízmus ellen. Ezzel fejezi ki Judoszlávia dolgozó népe szolidaritását az egész világ dolgozói iránt és ezzel járul hozzá a nagy Szovjetúnió vezette demokrati­kus béketábor megerősítéséhez. Wt Ht »t <HtM»H«W(MMMH W> Wt l>WH SZERKESZTŐI ÜZENETEK Rotova: Az a véleményünk, hogy mint munkáslevelező sokkal jobban érvényesülnél. Hosszú vers, Somorja, Ha keve­sebbet írtál volna, talán sokkal többet mondtál volna. K. I. Rozsnyó: Hogy honnan szed­ted az akácfáról szóló verset azt nem tudjuk, hanem azt határozottan tudjuk, hogy nem nekünk való. Ipolyság: Költeményednek az a fő hibája, hogy ugyanakkor, amikor rá­mutatsz a koreai háború borzalmaira, nem mutatsz rá arra a fontos tényre, hogy az imperialisták azok, akik a pro­fit kedvéért zúdították rá a koreai népre a rengeteg szenvedést. T. J. Komárom: Beküldött verseid arról tanúskodnak, hogy határozottan van mondanivalód. Sokat kell azonban még tanulnod és olvasnod, hogy ér­zelmeidet költőien kifejezésre juttasd. M. I. Prešov: Minden eddig bekül­dött versére választ kapott a szerkesz­tői üzenetekben. Most is, az „Előre" című versre azt feleljük, hogy tartal­ma félreértésre ad okot, ezért nem kö­zölhetjük. ÜJ ÉLELMISZERIPARI ÜZEMEK a középázsia Szoviet Köztársa­ságokban. A szovjet élelmiszerÍDar a háború utáni években hatalmas mérték­ben fejlődött. Üj élelmiszeripari ágak keletkeztek, különösen a Kauká­zus mögötti és középázsiai köztársasá­gokban. Azerbeidzsánban. — amely a teatermelés egyik főbázisa lett — tea feldolgozóüzemeket. Kazachsztánban Uzbégsztánban és örménvországban, pedg cukorgyárakat építettek. Az élel­miszeripar termelése ezekben a köz­társaságokban a háborúelőtti színvo­nalhoz képest 20—50 százalékkal emel­kedett ÜJ SZOVJET TEACSERJE. A szovjet tudósok ú i teacserjét ter­mesztettek. amelv Kárpát-Ukrajna te­rületén is megél és termést hoz. Ilyen szélesség fokon még senki sem ter­melt teát. A kárpátukrajnai teacserje a legészakibb a világon. MEGKEZDŐDÖTT A VETÉSEK TRAGYAZASA. A Szovjetúnió déli körzeteiben a re­pülőgépek már megkezdték az őszi vetések és évelő növénvek trágyázá­sát. Az idén a repülőgépek már több mnt 100.000 ha vetésterület trágyázá­sáról gondoskodnak. A repülőgépeket Ukrajnában és más fontos cukorrépa termelő vidékeket felhasználják a nö­vényi kártevők elleni harcokban is. A repülőgépek különféle vegyianya­gokat permeteznek a vetésekre. Ilyen módon semmisítik meg a növényi kár­tervőket. SIKERESEN FOLYNAK CIMLJANSZKI VIZIERŐMÜ ÉPÍTKEZÉSI MUNKÁLATAI. Cimljanszki jelentések szemit a Vol­ga—doni csatorna építői, az erős fa­gyok és a hő ellenére sem szünetelte­tik a betonozási munkálatokat. Most végzik a gát alapozását. A gyár körül annak egész terjedelmében különleges fémlemezeket vernek a talaiba. Ezt a munkát gépek segítségével végzik A munkások szocialista versenveik során példát mutatnak a lelkes és önfeláldo­zó munkában. Vannak olvan napok, amikor a fúrómunkások csaknem két­szeresére teljesítik normájukat. A KIRGIZ FESTŐMŰVÉSZEK MÜVEINEK KIÁLLÍTÁSA. A Kirgiz Köztársaság festő- és szobrászművészei a legutóbbi évek so­rán számos olvan művet alkottak, amelyek visszatükrözik a kirgiz nép sikereit a népművészet és a kultúra területén a háború utáni sztálini öt­éves tervben. Az örömteli alkotó mun­káról, a fejlett anyagi és kulturális életről beszél Akiibekos kéne Az orosz és a kirgiz nép barátságát örökíti meg Sztukosin „Utasok" c. festmé­nye. Az alkotómunkát tükrözi Tjurin „Gépállomáson" c. festménve. Mind­ezeket a képeket a Köztársaság mű­vészének számos más alkotásával együtt megtalálhatjuk a Frunzenben megnyíl kiállításon. A látogatók leg­nagyobb elismerését Kirgizia Sztálin­díjas festőművésze. Sz. Csujkov al­kotásai váltják ki. ÚJ KÖNYVEK. A elmúlt hetekben a Szovietúnióban számos új könyv látott napvilágot. K- F. Vorosilov ..Sztálin és a Szovjet­únió fegyveres erői" című könyve, „A sztálini korszak nagy építményei" című anyaggyüjteménv. A. Nikiforov, Erenburg művei és N. Jurvej „Népi forradalom Kínában" c. könvve, I. V. Micsurin „Munkaelvek és módszerek, Micsurin: ,,Néhánv módszertani kér­désről", Morozov „M. V, Lomono­szov" című könyve. Fiodor Gladkov válogatott művei 5 kötetben és Asot Grasi „A béke katonád" c könyve je­lentek metr. 1« HOLDAS MELEGHÁZ LENINGRÁDBAN. A lesMnerádii Moszkva utcában óriá­si melegházat építenek. A melegház 150 holdnyi területet foglal el. Lenin­grád dolgozói innen évente többezer tonna friss zöldséget és gyümölcsöt kapnak. A városban eddig 11 meleg­házban folyik a termelés és bőven jut a piacokra korai retek, saláta, uborka és paradicsom. A most épülő új meleg­házban szilvát, citromot, narancsot ós dinnyét is fognak termeszteni.

Next

/
Thumbnails
Contents