Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-06 / 55. szám, kedd

1951 március 6 UJS20 A negyedik árleszállítás Néhány napja a Szovjetunióból öröm­teli hír érkezett. A Szovjetúnió Kom­munista (bolseviki) Pártja és a szov­jet kormány határozata alapján újabb árleszállításokat foganatosítottak a nagy Szovjetunióban, ami jelentős bi­zonyítéka annak, hogy a szovjet embe­rek a béke építése frontján újabb je­lentős győzelmet arattak. Teljes mér­tékben igazolódnak Joszif Viszariono­vics Sztálin elvtárí megállapításai, amelyeket a moszkvai Pravda munka­társával folytatott beszéde során hang­súlyozott: „Magától értetődik, hogy ha a Szovjetúnió nem csökkenti, hanem ellenkezőleg kifejleszti békeiparát, ha nem korlátozza, hanem ellínkezcleg kifei?szti az óriási vízierőműrendsze­rek kiépítését, ha nem szünteti be, ha­nem ellenkezőleg folytatja árcsökken­tési politikáját, — akkor nem képes egyúttal a hadi'part is kifejleszteni és fegyveres erőit növelni a csődbejutás kockáztatása nélkül " A nagyjelentőségű sztálini nyilatko­zat után röviddel a Szovjetúnióban ha­talmas árleszállítást vezettek be, ami ismételten bizonyítékát adja annak, hogy a szovjet kormány állandóan nö­vekvő béke'parának termékeit, a szov­jet dolgozóhoz még olcsóbban juttatja el, hogy így a békecikkek valóban a dolgozó ember jólétét, a szovjet béke­harcosok életszínvonalának emelkedé­sét biztosítsák. Amikor szerte a világról arról ka­punk híreket, hogy az imperialista tábor „felügyelete" alatt álló országokban a béketermelés csökkentését vezették be, hogy fgy az őrjítő háborús fegyverke­zést még hatványozottabban elősegít­hessék, ugyanakkor a Szovjetúnióból világgá repült a hír, hogy a szovjet kormány megvalósította a háborúutáni negyedik árcsökkentés! rendeletét, így is bizonyítva, hogy a szovjet dolgozó nép békés életének továbbfejlesztésére törekszik. Igazol/a ez a kommunizmus építésének nagyszerű eredményeit, a termelési tervek túlszárnyalását, a mezőgazdaságban és az állattenyésztés terén kivívott újabb sikereket Mert hisz ezek váltották ki az újabb árle­szállítást. Ez az árleszállítás nemcsak a szov­jet dolgozó nép életszínvonalának emelkedését jelent;, hanem választ ad mindazokra a rágalmazó, aljas hazug­ságokra, amelyek a világgal azt akarnák elhitetni, hogy a Szovjetúnió háború kirobbantására törekszik. Mindennél vi­lágosabban beszélnek azonban a té­nyek, mindennél meggyőzőbben be­szélnek a szovjet árleszállítások, s vele párhuzamosan a nyugateurópai és ame­rikai fegyverkezés, a háborús pszihó­zis fokozása, a munkáskizsákmányolás, munkásnyomor. Míg a Szovjetúnióban és a népi de­mokratikus országokban napról napra emelkedik a dolgozó nép életszínvonala, addig Amerikában, ahogy ezt az ame­rikai Associated Press hírügynökségé­nek munkatársa előtt Wilson, az ársta­bilizációs hivatal vezetője kijelentette, különösen az Egyesült Államokban a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árát újból emelik, amire az árstab lizá­ciós hivatal a kormánytól már felha­talmazást is kapott. Az amerikai vá­rosokban a munkások képtelenek meg­venni az üzletekben az amúgyis is ne­hezen kapható élelmiszert, vagy más árucikkeket, mert nem keresnek any­nyit sem, hogy az mindennapi szük­ségletükre elegendő legyen. S Wilson úr most újabb áremelkedést, árdrágí­tást jelent be, amellyel munkaadójának, Morgannak és a többi tőkésnek jöve­del?mszaporulatát akarja biztosítani, nem tekintve arra, hogy közben a dol­gozó nép a mindennapira valóját sem tudja megkeresni A helyzet nemcsak az USA-ban lyen kétségbeejtő, hanem mindenüít, ahová az amerikai tőkések lábukat betették, ahová elhozták a Marshall-nevű „áldást jelentő" kBIcsö­nüket, amely megszüntette a nyugat­európai országok függetlenségét és a dolgozó nép szabadságát, Tőkéflakálok tshnyaló poľtlkája folyik a marsha'ľ­zált országokban, ahol a munkásem­ber életszínvonala folytonosan csökken és a nyomor, tengődés és kétségbeesés perspektívái bontakoznak kl a dolgozó nép előtt. A kiszabadi'lt ágyúgyáros Krupp franciaországi, angliai és amerikai ba­rátaival fegyvereket, ágyúkat, bombá­kat gyárt, hogv új világpusztülásfu sodorják az emberiséget. A másik eV> dal >n ott van a nagy béketábor, amely­nek él?n a Szovjetúnió és a béketábor osztatlan szeretetének örvendő Sztálin elvtárs áll. A Szovjetúnió ismét ragyo­gó péltát szolgáltatott rá, hogy milyen jövőt, milyen életet aksr biztosítan' a dolgozóknak. Az á; leszállítás ismét fi­gyelmeztetés mindannyiunk számára, figyelmeztet a Szovetúnló és a béke­tábor úiabb győzelmére, hogy kitartás­sal, erőink összefogásával kell fclytat­nunk azt a harcot, amelyet a béketábor nagy generallssz'musza útunkul k!|e­l'llt, mert az nemcsak az árleszá'ľtá­sokhoz az életszínvonal felemelkedésé­hez fog vezetni bennünket, hanem el­vezet a szocializmus megteremtéséhez, a béke megszilárdulásához, a háborús uszítók felszámolásához. Ä párizsi négyliataliiH érlel a Szovjetunió képviselője az emberié i túlnyomó többségének, a 800 milliós béketátor tagiaM nevéén száll síkra a béfce biztosítósáért, a háborús tervek megakadályozására Hétfőn nyílt meg Párizsban a kül­ügyminiszterhclvettesek értekezlete. A szovjet küldöttséget Gromiko elvtárs, az Egyesült Államok küldöttségét Jes­sup, az angcl küldöttséget Davies és a francia küldöttséget Parodi vezeti. Az amerikai, angol és francia kül­I dőttek szombat este és vasárnap kö­zös értekezletet tartottak, hogy „ösz­szehangolják álláspontiukat". „Az első lépés" című vezércikkében Pierre Courtade elvtárs a l'Humanité­„ ben hangsúlyozza: amikor a Szovjet­[< únió elfogadta, hogv Párizs legyen a | külíigyminiszterhelvettesek taaácsko­| zásának színhelye, ismét tanújelét ad­ta, hogy békés megoldást akar találni a nemze;közi kérdések tekintetében. A nyugati hatalmak a november 3-án tett szovjet javaslat óta nehézséget ne­hézrégre halmoznak az értekezlet megtartása elé, a Szovietúnió azonban mindvégig megőrizte türelmét, pont­ról pontra válaszolva a nvugatiaknak és nemcsak szavakkal, hanem tények­kel — így például az árak újabb le­szállitásával — b'zonvította be gazda­ságának békés jellegét. A Liberation szerint a népek béke­akaratának eredménve az a tény. hogy a külügyminiszterhelvettesek tanács­kozása az amerikai diplomácia négy­hónapos mesterkedése ellenére mégis összeül. Vájjon a közvélemény nyomása nél­kül a párizsi és a londoni kormány nem követte volna-e Washingtont, amely a Szovjetúnió javaslataira ismét vis­szautasítással akart felelni. Azokat, akik felelősek a nvugati fel­fegyverkezésért. most sarokba szorí­tják. Kiderül maid, vaiion hajlan­dók-e őszintén hozzájárulni a nemzet­közi megegyezéshez kölcsönösen ellen­őrzött egyezményekkel, ami az egyet­len követhető utat jelenti. A Béke Világtanács'határozata: Még erőteljesebben és utg szélesebb körben népszerűsíteni a varsói kongresszus határozatait, hogy minden ember magiévá tegye őket A Béke Hívei Világtanácsa az elmúlt napokban befejezte ülésezését Ber­linben. A Béke Hívei Világtanácsa rendkívüli időben tartotta meg nagyjelen­tőségű összejövetelét Az amerikai háborús uszítók a legutóbb már minden képzeletet felülmúló módon fokozták háborús uszításaikat, cselszövéseiket és előkészületeiket, hogy a béketábor hatalmas támasza és őrzője, a Szovjet­unió ellen aljas támadást indíthassanak. Üjabb és újabb háborús tűzfészkeket képeztek ki, hogy megakadályozzák az európai népek akaratának megvalósu­lását, a békés építést A mult héten a vilá-g különböző népeinek és országaiban tömörült béke­harcosok kiküldöttei jöttek össze Berlinben, hogy megállapodjanak a Béke Hívei világtáborának munkájáról és azokról a feladatokról, amelyek a teszült nemzetközi helyzetből erednek ós amelyek az amerikai tőkés agresszorok németországi felfegyverzési programm jártak megakadályozását jelentik. A Béke Hívei Világtanácsa most világos és félreérthetetlen módon meg­adta a háborús tőkésvilág uszályhord ozóinak, a béketábor százmilliós töme­gei nevében a választ, meghatarozta azokat a feladatokat, amelyeknek je­gyében a béke megvédésére és biztosítására, valamint a háborús uszítók megsemmisítésére folyó harcát az elkövetkező időben irányítani fogja. A Béke Világtanács határozata így hangzik: 1. Folytatni kell a tárgyalásokat a mondial sta mozgalommal (kozmopoli­ta, pacifista mozgalom), a különböző országokban, hogy tisztázzák, mely kérdésekben juthatnak megegyezésre és folytathatnak közös akciót a konfe­renciákon és kongresszusokon való kölcsönös részvétel előmozdításával. 2. Kívánatos paritásos elvek alapján megszervezni a quakerek társasága (vallásos pacifista szervezet) által ja­vasolt értekezletet, melynek célja meg­találni a közös akciók feltételeit. 3. Fontos, hogy az egyházakat meg­ismertessék a tanács mostani üléssza­kán elfogadott határozatokkal és kér­jék e határozatok támogatását. J'.liot­Curie elnök a vezetőség nevében leve­let intézett a magasabb egyházi ható­ságokhoz, melyben a II. Békevilág­kongresszusnak a lefegyverzés kérdé­sében hozott határozatait ismertette. Az a néhány válasz, amely e levélre beérkezett, azt mutatja, hogy a közlés érdeklődést keltett. 4. Fejleszteni kell a kapcsolatodat a különböző országokban lévő semleges­ségi irányzatokkal, hogy ezek az irányzatok valóban a béke megőrzésére törekedjenek 5. Meg kell találni az együttműködés útját a pacifista mozgalmakkal és minden más csoporttal, amennyiben ez a kapcsolat és együttműködés a béke ügyét szolgálja. A Béke Világtanács megelégedéssel veszi tudomásul a nemzetközi konfe­renciák szervezésére vonatkozó kezde­ményezést és javaslatokat. Ezek a konferenciák lehetővé teszik a véle­ménycserét a különböző országok közvéleményének méivadó képviselői számára és elősegítik, hogy közösen oldjanak meg egyes kérdéseket az egész világ békéjének érdekében. Ezek a konferenciák lehetőséget adnak új kapcsolatok megteremeíésere és a béke­mozgalom újabb kiszélesítésére. Eb­ben a tervben a Béke Világtanács: 1. HelyesD, hogy Nyugat-Német­ország újrafelfegyverzése ellen küzdő francia-belga bizottság a legrövidebb Időn be'ül egybehívja Párizsba, vagy Brüsszelje azon európai országok né­peinek konferenciáját, melyek kormá­nya aláírta az Atlanti Egyezményt. Ezen a konferencián vegyen részt a német nép is. A konferencia célja, megvizsgálni a Nyugat-Németország újrafelfegyverzése elleni küzdelem, va­lamint a námet kérdés békés megoldá­sának kérdéseit 2. Helyed az ázsiai és csendesóceáni országok konferenciájának szervezésé­re vonatkozó javaslatot. A konferencia célja megtárgyalni főleg a Japán újra­felfegyverzése elieni küzdelem és a fenn'llí konfliktusok békés megcliásá­nak kérdését, valamint azt, hogy tart­sanak népszavazást az érdekelt ázsiai és csendesóceáni országokban Japán újrafelfegyverzéséről és a japán béke­szerződés ebben az évben történő megkötéséről. 3. Javasol h, hogy a vezetőség támo­gassa a reg onál's konferenciák szer­vezését: a) a közeikeleti és észak­afrikai országokban, b) a skandináv országokban 4. Javasolja, hogv a titkárság tanul­mányozza át ugyanilyen jellegű konfe­renc ák szerve-ésének kérdi sét: a) a Fekete-Afrika országai számára, b) Észak- és Latin-Amerika számára. (Ez a konferencia megtartható augusztus­ban Mexikóban) A Béke Világtanács felhívja az érdekelt országok bizott­ságait, kövessenek el mindent a konfe­renciák legnagvobb sikere érdekében. A Béke Világtanács elhatározza, hogv 1951 nyarán a Szovietún'óban egybehívja valamennyi ország közgaz­dásza nak, technikusainak, nagyiparo­sainak, üzletembere'nek és szakszerve­zeti funkcionáriusainak nemzetközi gazdaság konferenciáját a gazdasági kapcs<iito!< újr»felvétele és a néoek életszínvonalának felemelése érdeké­További miniszterelnöktelöltek sesi fudiák megoldani a franrh kormányválságot Queuille megbízott miniszterelnök vi?sz adta megbízatását Auriol köztár­sasági elnöknek. Mint ismeretes, a mostani kormányválság során Queuil­le már a harmad'k jelölt, aki nem vál­lalta a kormányalakítást. Vincent Auriol köztársasági elnök. Guy Mrl­let-t. a jobboldal szocialista nárt főtit­kárát bízta meg, hogv ..tájézódjék" a kormányalakítás lehetőségeiről. A dolgozók egész Franciaországban és különösen Párizsban és körnvékén demokratikus egységkormánvt köve­telnek. A Puteaux-i, Boulogne-i, Van­ves-i, SMnt Germain-i é.s a Sartrou­v :lle-i gáz- és vülanvgvári dolgozók kétórás munkabeszütetés során köve­telték a demokratikus egvségkormány megalakulását. A Renault-gvárban a munkások elhatározták: egvségbizott­ságot létesítenek a f általános válasz­tó jog védelmére. A S:iint Ouen-i vilany­művek dclgozói egyhangúlag határo­zatot fogadtak el. melvben követelik a választójog tiszteletben tartását és olyan kormánv alakítását, molyben a kommunisták parlamenti kénviseletük­höz méltó helvét kapnak. La Rochelle­ben a dolgozók ezreinek részvételé­vel nagygyűlést tartottak, amelven j megbélyegezték a kikötő amerikai megszállását. A jelenlévők követelték az általános választójog ' Az Intervenciósok a vereség útján A Literaturnála Ga etta című szov­jet lapban Jevgerfylj Tarle akačémikus vezércikket írt .,Az int-rvenc ósok a vereség út jár." címmel Jevgenvíi Tarle a kiváló szoviet történész cik­kében ezeket ír la: Sztálin elvtárs a Pravda szerkesz­tőjével folytatott beszélgetésében a S p Ihnaínyi nemzetközi helyzetnek mé'y lés tudományos taglalását nagyon je­j ientős pillanatban tette. Az idegháború, amelvet az Észak­amerikai Egyesi! Államok uralkodó körei 1946 tavasza óta nviltan vezet­nek. most olvan fordulóponthoz ért, amelv a militaristi imoerhl'zmus el ön­járó tagjait ls. m'nt Taft szenátort, Hoover szenátort, a É-.zak-merikai Egyesült Államok vcl* el "két, sőt Walter Lippmannt, a iebbc!d ľ újság­írót is zavarba horta. Miként reagált a szoviet diplomácia az amerikai Imper aüzmusnak az ideg­háborútól nyilt támidásba való áttéré­sére? A Szovjetúnió megőrizte nyu­galmát és ugvamkkor felfr'vást adott ki a béke me"ő zés're. Joszff Viss-ario­novics Sztálin támogatta Nehru javas­latát, amelv annak megvitatását kí­vánta, hogv a koreai vérfürdőt mi­ként lehetne megszüntetni. A szov :et diplotrác'a ezután sem mulas'tott el legyetlen .-lkaimat sem arra. hogv a háborúknak ezt a? egv k legal.iasabli'­kát befejezzék. A Szovietűnií és i Sztálin elvtárs, a lenlni-sztálln' nol ti­ben, A konferencia napirend |e a kö­vetkező lesz: a) a népek életszínvonala megjavításának lehetősége a XX. szá­zad derekán a béke megőrzésének feltétele mellett, b) az országok kő- i , _ , . ... zötti gazdasági kapcsolatok megjavítá­ä ka t Pontosan követve, kesz mnaent sának lehetőségei. | megtenni a háborús akció megakada­A II. Békevilágkongresszusnak a ?lyorására ott. ahol az még nem kő­kulturális kapcsolatokról hozott határo­zata teljesítésére a Béke Világtanács javasolja a vezetőségnek: adjon meg minden lehető támogatást annak az orvoskonferenciának a szervezéséhez, amelyet ismert francia és olasz orvo­sok javasoltak. Ezt a konferenciát Olaszországban tartják meg ebben az évben. A konferencia a háborús előké­születeknek a néptömegek egészség­védelmére gyakorolt káros hatása el­leni küzdelem kérdéseivel fog foglal­kozni. A vezetőség utasítsa a titkársá­got, hogy tanulmányozza és nyújtson segítséget azoknak a nemzetközi kon­ferenciáknak megtartásához, amelye­ken megvitatják a nemzeti kultúra fej­lődésének és a nemzetközi kulturális együttműködésének kérdését a béke megőrzése érdekében. Ezen a konfe­rencián írók, művészek, tudósok és f Imszakemberek vesznek részt A ve­zetőség bízza meg a titkárságot azzal, hogy 1951-ben szervezze meg az írók és művészek konferenciáját A Béke Világtanács javasolja a tit­kárságnak, hogy támogassa a pedagó­gus-, újságíró-, sport-, stb. konferen­ciák megtartására irányuló tervezetet. A Béke Világtanács iavasolia, a tit­kárság tanulmányozza az ifiúsági és diákszervezetek által kezdeményezett, 1951 augusztus 5. és 19. között Ber­I nben tartandó nagyszabású békevé­delmi Vllágifiúsági Találkozó megtar­tásához nyújtott támogatás módoza­tait. A Béke Világtanács elhatározza, hogy a tanács mellett létrehozza a nemzetközi kulturális kapcsolatok bi­zottságát, amelyet időszakonként egy­behív. A Béke Világtanács javasolja, hogy valamennyi országos bizottság me lett késedelem né kül alakítsák meg a kulturális kapcsolatok bizottságát. Ennek a bizottságnak a lehetőség sze­rint elő kel' mozdítania kölcsönös uta­zásokat, melyek célja a béke megszi­lárdítása, a nyomdai kiadványok és kul­turális killítások cseréje. A Béke Világtanács utasjtja a veze­vetkezett be és egyben a legnagyobb mérté 1 ben hozzájárul a háború lokali­zálásához, gyorsított megállításához, ott. ahol a vérfürdő már megkezdődött. Sztáln elvtársnak mostani nv :htko­zata következetes folvtatása ennek a szilárd és töretlen Iránynak, a békére törekvő világos állásfoglalásnak, amely a szovjet nép nagv vezérének az efész hékeszerető emberiség szemében elvan hatalmas erkölcsi tekintélyt hiztosított. A népek sz'Iírdan bíznak ahbin. hogv a Sztálin zsenirl'tásától inspirált béke­harc ugyanúgy győzelemmel fog vég­ződni, mint ahogv gvőzelem koroná ta a fasszta barbárok ellen folytatott harcunkat is. Mac Arthur jóslataiban olyan megállapításokat tett. hogv * koreai „v llámháború" rövidesen vé­get ér. Az időleges ..győzelem" helyett minden esetben az amerkai megszá'lík súlyos veresége következett be és azoké, akik őket e veszélyes kalandban támogatták. Az emberiség f'gyelmét már hosszú idő óta az a vereség köti le. amelv az amerikai támadókat érte koreai ka­landor-háborújukban. Joszif Viszario­novics Sztálin nyilatkozatában ugyan­csak ráv lágt e ténvre. Nviltan és a meggyőző igazság ereiével szólva, le­hetővé teszi nekünk, hogv a dolgokat mi is reálisan tudjuk értékelni és meg­lássuk, hogv a koreai események m'lv mértékben ielentenek nemcsak a ko­reai néo ellen elkövetett halhtlan go­nosztettet. hanem az Egyesült Mlamok népei ellen is. Koreában 43.000 tonna bombát zúdítottak a békés koreai népre Ugyanakkor Donell tábornok megállapít la. hogv Ko-eában hét hónap platt használták fel ezt a 43.000 tonná­nyi bombát, tehát 3.000 tonnával töb­bet, mint 1942. esztendőben a hitl-rl Németország ellen. Mindenesetre 43 tőséget, tanulmányozza egy olyan 1 ezer tonna bomba más, mint a katonák flmkőzpont létesítésének kérdését, I százezrei. melynek feladat serkenteni és össze- I A iele n háborúban a gvőzelem elér­egyeztetni a békevédelmi filmek gyár- | hetetlsn ha a kat onák egválWában tüsat es terjeszteset. A filmkozpont t , ,., , .. . . „ .... . minden módon leplezze le azokat a ' ert k- h o? v m " rt k e" ele uke t filmeket, amelyeket a háborús propa-I fe,a,doznio k- Eges-en bi onvos, liogy ganda céljára használnak fel. A tanács | azok az amerikai katonák, akik önfel­javasolja a titkárságnak, tegyen intéz- § áldonóan harcoltak a hitleristák ellen, kedéseket, hogy az összes békeszerető nem értik meg semmiképpen sem, tudósok javasol'ák, nemzetközi és ^hogy miért volia a békeszerető koreai nemzeti tudományos szervezete k nép szamukr a „Ivan ..rendkívül" ve­ahpokmányába iktassák be, hogy tu­dományos felfedezéseiket kizárólag bé­kés célokra használhatják fel. A tanács felhívást intéz vnlameny­nyi országos bizottsághoz, hogy az országos bizottságok a legnagyobb fi­gyehmmel kísérjék a béke-világ: 1 ipra történő gyűjtést. E kampány sikere úiabb b zonyítéka lesz a népek hűsé-I gének a béke iránt és lehetővé teszi mozgalmunk számára, hogy az eddigi­nél is hatásosabban teljesítse küldeté­sét. Mindezeknek az intézkedéseknek tel­jesítése döntő rródon elűmozdítja moz­galmunk kisz'hsítését. A mozgalom kiszélesítése vrl m?nnyi ország lakos­lelkesen « ságának minden rétegére k'terjedő, a ... ,. .. ,. „ ! béke kérdéséve! kapcsolatos széles­az ajtalanos valasztó, o* J körü fclv i, ágosít ó kampány segítségé­tiszteletben tartásat és — mint a béke- | v e, történjék. E kampánynak rhpot politika elengedhetetlen feltételét — a nyujtanla szabad és becsületes kommunisták részvételét a kormány- ; vita számára. v?hmint a béke érdeké­ban. I ben végrehajtott közös akció számára. I szélyes és hogv miért szükséges, hogy még szorgalmasabban gyilkoljanak Koreában, m'nt ahogv azt a hitleristák tették Európában. Az egész világ már régen tudja, hogy Joszif Visszarionovics Sztálin minden egyes megnyilatkozásának mllv jelentősége van A kizsákmá­nyolók és ragadozók, akik a Korea elle­ni gyilkos expedíciót megszervezték és megvalósították, szemmel látható­lag folytatni akariák aggressziójukat. ugyanúgy, ahogy mindmostanág tet­ték. De nem le^et vita a tekintetben, hogyha a népek salát kezükbe veszik a béke megőrzésének iigvét. akkor a tőzsdések, a gonosztevők klikkét, akik a háború útján hrh.dnak, sokkal hama­rább, m>nt várnák, nagyon kellemetlen meglepetés fogja érni. Joszif Vissza­rionovics Sztálin szavai nagyon sok esetben jós szavak voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents