Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-06 / 55. szám, kedd

2 UJ SZG 1951 március 6 Részletes ismertetés a kenyér és liszt vásárlásáról az éj jegyekre A Belkereskedelmi Minisztérium hirdetménye A belkereskedelmi minisztérium 1951 március 4-én hirdetményt adott ki a liszt, kenyér és péksütemény eladásáról március 5-től április l-ig. A kenyér, péksütemény, a sima- és darásliszt alapadagjai a következők: 6 éves korig a fogyasztó a 4a jegyre 5500 gr péksüteményt vagy 4125 gr sima lisztet kap. A sima liszt e menynyiségéből 1875 gr búzalisztet vagy darát lehet kiváltani. A 6—12 évesek a 4b. számú jegyre 5000 gr kenyeret, 4500 gr péksüteményt vagy 3375 gr sima lisztet, ebből pedig 1125 gr búza lisztet, esetleg darát kapnak. A 12 —20 éves korú fogyasztók a 4c. számú jegyre 6000 gr kenyeret, 7000 gr péksüteményt vagy 5250 gr sima lisztet és a sima lisztből 1875 gr gabonalisztet vagy danát válthatnak ki. A 20 éven felüli fogyasztók a 4d. számú jegyre 5000 gr kenyeret, 4500 gr péksütemény! vagy 3375 gr sima lisztet, ebből 1125 gr búzalisztet, esetleg darát kapnak. A kenyér, péksütemény, sima és daraliszt pótadagok a következők: A „Z" jelzésű jegyekre 2500 gr péksütemény vagy 1875 gr sima liszt és ebből a mennyiségből 375 gr darás lisztet vagy darát lehet kiváltani. A „P" jelzésű jegyek tulajdonosai 1500 gr kenyeret, 1000 gr péksüteményt vagy 750 gr sima lisztet kapnak. A „T" jelzésű jegyekre 2500 gr kenyeret, 2000 gr péksüteményt vagy 1500 gr sírna lisztet adnak ki. A 4a. jelzésű liszt- és péksütemény jegyekre, valamint a 4b„ 4c. és 4d. jelzésű liszt- és keny ér jegyekre a következő adagokat adják ki: a) Kenyeret: Minden „kenyér" vagy „CH" (chlieb) jelzésű jegyre a feltüntetett mennyiség szerint. b) Péksüteményt vagy sima lisztet: a péksütemény- és lisztjegyeken feltüntetett mennyiség szerint. Az 50 gros lisztszelvényekre zsemlyét és zsírtartalmú péksüteményt adnak ki, a 30 gr-os szelvényekre pedig a többi péksüteményt. c) Darás lisztet vagy darát: a péksütemény vagy liszt szelvényére, amelyeken nagy fekete pont van, a meghatározott mennyiségben. A fogyasztó választása szerint a következőket válthatja ki: a) Rizs: a gyermekeknek 12 éves korig és az állapotos asszonyok a darás liszt helyett 500 gr rizst válthatnak ki és pedig a 750 gr-os kis a-val vagy b-vel jelzett darás liszt szelvényre. A rizs kiváltásánál ugyanakkor gyermekeknél 6 éves korig át kell adni a törzslapnak 4a. jelzésű iliszt- és péksüteményszelvényét, amely az ellátási időszakot jelöli meg és a 3/1951/4a. jegy számát, a gyerekeknél 6—12 éves korig a 4b. jelzésű liszt- és kenyérjegyről a 4b.-l jelzésű külön szelvényt. b) Tésztaneműek: a 20 éven felüli fogyasztók 750 gr. daraliszt helyett 700 gr tésztaneműt válthatnak ká és pedig a kis b-vel megjelölt darás liszt szelvényre. c) Gyermekellátás: a gyermekek 6 éves korig: 1. A gyermekellátás I. (1000 gr kétszersültet vagy kekszet, esetleg 3 doboz Nestlét) a 750 gr értékű sima liszt szelvényre. 2. A gyermekellátás II. (100 gr piskótasüteményt) a 80 gr értékű sima liszt szelvényre. 3. A gyermekellátás III. (500 gr kétszersültet vagy kekszet) a 350 gr értékű sima liszt szelvényre. Bármilyen fajtájú gyermekellátásd cikknél a megfelelő lisztszelvény egyidejű benyújtásával át kell adni: az l/D jelzésű cukor és más élelmiszerjegy l/D-12 jelzésű külön szelvényét. Szlovákiában a kerületi Nemzeti Bizottságok által kijelölt községek fogyasztói a kenyeret kiválthatják kenyérlisztért. A „Z" jelzésű élelmiszerpót j egyre a következő adagokat szolgáltatják ki: 2000 gr péksüteményt vagy 1500 gr sima lisztet és pedig a 3/Z jegy törzsrészének szelvényére, amely az élelmezési időszakot jelöli meg és a jegy számát „1—3. időszakasz" (3) 500 gr péksüteményt vagy 375 gr darás lisztet, a 3/Z jegy „Z-6" külön szelvényére. A „P" jelzésű pótjegyre: 1500 gr kenyeret a P-2 jelzésű külön szelvényre 1000 gr péksüteményt vagy 750 gr sima lisztet a P-3 jelzésű külön szelvényre. A „T" jelzésű pótjegyre. 2500 gr kenyeret, a T-2 jelzésű külön szelvényre 2000 gr péksüteményt vagy 1500 gr lisztet a T-3 jelzésű külön szelvényre Azon fogyasztók sziámára, akik közösen étkeznek és nem kapnak élelmiszerjegyeket, kenyérre, sima és darás lisztre szóló vásárlójegyeket (utalványokat) állítanak ki, tekintetbe véve minden ellátandó személynél azt az adagot, amely az Illetékes korosztály számára lett meghatározva az előző intézkedések szerint. A kórházaknál, gyógyintézeteknél a betegek számĽra kenyér, sima és darás liszt utalványokat állítanak ki és minden beteg számára az illetékes korosztály szerint határozzák meg az adagokat. Külön adagokat nem engedélyeznek. Hét napnál tovább tartó kórb.'zi kezelés idejére a betegnek be kell adnia Q liszt- és kenyérjegyen Az üzemi konyhák, iskolai étkezdék, rekreációs helyek, brigádok, a kórházak és más gyógyintézetek nem kapnak külön adagokat. Ezek a lisztet, kenyeret és péksüteményt a. termelőknél a beszolgáltatok n ál veszik át és utólag leszámolnak a fogyasztóktól kapott szelvények alapján készített kimutatásokkal. Szlovákiában a kiskereskedések, a pékműhelyek és a VDP fióküzemei a liszt, péksütemény és kenyér számlázásánál a 48/1950. sz. hirdetmény határozatai alapján jiárnak el. A járási Nemzeti Bizottságok a helyi szükségletek alapján felhatalmazhatják a helyi Nemzeti Bizottságokat, amelyek a jegyeket kiadják, hogy a kenyérre és lisztre szóló elszámolási kimutatásokat kiállítsák. A SZABAD PIACON a legjobb minőségű házikenyér kilogrammja a kenyér kötött piaci árára való 8 koronás ráfizetéssel kerül eladásra. A szendvicskenyereket 10 koronás ráfizetéssel árulják. A jobbfajtájú fehér péksütemény szabadon a kötöttpiaci árra való egy koronás ráfizetéssel kerül eladásra. A péksütemények eladó helyei a szabad kenyeret és péksüteményt csak a pontosan meghatározott mennyiségben adhatják el. A liszt szabadon csak a 10.000-nél több lakost számláló városok külön kijelölt Zdroj eladó helyein kerül forgalomba, kivételt csak néhány ipari város képez. A sima- és darásliszt, a dara és daraneműek, valamint a tésztaneműek kötöttpiaci árára a szabad piacon kilogrammonként 20 korona ráfizetést számolnak hozzá A vendéglőkben és az üzemi étkezdékben a szeletelt kenyér és péksütemény szabad eladása mellett a kötött árhoz való ráfizetés eszközlésével szabad liszttermékeket is fognak árulni és 100 gr. értékű le nem adott szelvanyért 2 koronát számolnak fel, egy adag gombócért a szelvény le nem adása esetében 2 korona 50 fillért. A magasabb ellátási adagok és ezek kiegészítésének lehetősége a szabad piacon most minden dolgozó számára biztosítja az igazságos kenyér- és lisztellátást. Ezért dolgozóink az új intézkedéseket örömmel és helyesléssel fogadják. Bolgáromba is eljutott Sztálin elvtárs békeíelhívása Bolgárom kás község, alig négyszáz lelket saáinlál. Sztálin elvtárs nyilatkozata azonban itt is visszhangot vert. A falú gazdái megbeszélték a nyilatkozatot egymás közt és az egyik mindnyájunk nevében ki is jelentette: — Hát ki is akarna háborút? Neon volt elég átélni két viliágháborút? Most már végre békességben akarunk élni és dolgozni. A községi vezetőség felismerte a békeharc jelentőségét, összehívta a lakosságot. Vagy sziázan jöttek össze a község főterén és lelkesen kötelezettséget vállaltak, hogy május elsejéig nagy javításokat eszközölnek a községben. Az államtól 6000 koronát kaptunk útjavítás céljaira. Brigádmunkával 200 m hosszú utat kikövezünk. Nem állunk meg azonban ennél a feladatnál! és mivel az állam további 200.000 koronát utalt ki a község rendbehozatalához, mint jó gazdák tervet készítünk, hogyan tudnók ezt az összeget a leggazdaságosabban felhasználni. A rendelkezésünkre éHó pénzhez csak a saját jóakaratunkat és munkánkat kell hozzáadni. A gazdák meg is fogadták, hogy brigádmunával beszállítják az útkövezéshez szükséges köveket és 200.000 korona értékű munkaórát ledolgoznak a község javítási munkálatainál. Megfogadták, hogy 1952-ig kultúrházat is építenek a falunak, hogy nemcsak gazdaságilag, hanem kulturális szempontból is emeljék dolgozóink színvonalát és ezzel is erősítsék hazánkat és a béketábort. Még egy fontos kérdés foglalkoztatja falunk lakosságiát és ez az EFSz kérdése. Sokan vannak még Bolgáromban ingadozó gozdák, akik még nem kapcsolódtak be szívvel-lélekkel az építőmunkájba. Az ilyen embereknek fokozott figyelemmel kell elmagyaráznunk a való helyzetet, pontos részletességgel kell megbeszélnünk Sztálin elvtársnak a közelmúltban tett beken yilatkOizatát, amely világosan rámutat arra, hogy a háború igenis elkerülhető akkor, ha a dolgozók milliqinak öszefogó és egységes akarata rákényszeríti a háborús úszítókat a meghunyászkodásra és visszavonulásra. A maradi gondolkodású emberek elfelejtik, hogy ma már nem 1914-et írunk, u.nikor tudatlan barmokként hajtották a szegény népet, legfőképp pedig a dolgozó parasztságot a háborúba. Énekszóval ment a frontra a minden módon elbutított baka, mert hiszen „muszáj" volt, meg aztán azt sem tudták, hogy nem a saját érdekeikért, hanem a kapitalisták érdekeiért viszik vásárra életüket, azoknak a kapitalistáknak az érdekeiért, akik a nemzeteket egymás ellen uszították, hogy a háború hasznán osztozkodjanak. Egyiküknek sem fájt, hogy aljas céljaik szolgálatában embermilliók vesztették életüket. Truman úrnak és társainak sem fáj a második világégés. Kajánul helyeselték Hitler fasiszta politikáját, mert hisz céljuk közös volt, — megsemmisíteni a Szovjetúniót. Elfeledkeznek azonban arról, hogy már Lenin elvtárs is megmondta. milyen óriási kincs rejlik a munkásosztályban. Ezt a tudatot igyekeztek eltompítani a dolgozókban, sokáig azonban nem sikerült elleplezniük a valóságot. Amióta a dicső Vörös Hadsereg meghozta hazánk népének is a szabadságot, azóta fokozottan él Csehszlovákia dolgozóiban is a munkásöntudat érzése és nemzetiségi különbség nélkül, egyesült erővel, tehetségük szerint igyekeznek helytállni a szocialista országépítés munkájában. Büszkén és lelkesen építik azt az országot, amely a dolgozók állama, amelyben mindenkinek joga van a munkához és a tanuláshoz, amelyben mindenki rendes megélhetéshez, gazdasági és kulturális felemelkedéshez jut. Tudjuk, hogy mindezt a tartós béke biztosítja számunkra, tudják ezt a világ összes dolgozói és ezért a világ mriiden nyelvén teletorokkal kiáltják a világ békeszerető népei: „Békét akarunk! Vesszenek a háborús uszítók! Éljen a világ béketábora és vezetője a nagy Sztálin elvtárs." Albert József munkáslevelező, Kovosmalt, Fülek. Äí a hitu ? Kollár István, a Csehszlovák Állami Birtokok csúzi gazdaságá;nak dolgozója kritikai levéllel fordult szerkesztőségünkhöz az állami birtok egyik hivatalnokának visszaélése miatt„Vörös nevezetű tisztviselőnk felesége — írta Kollár elvtárs — a pulykák gondozásiát intézi. Vöröséknek ugyanakkor van 80 darab sajiát pulykájuk, egy sertésük, ötven ka-csájuk és sz'ámos csirkéjük. A pulykákat Vörösné eteti egy női munkaerő segítségével. Vörösné havonta 3000 korona fizetést kap, de a saját háziállatait is az állami birtok magtárából eteti. A kisegítő személyzet a Vörösek állatait is ellátja, fizetést azonban az állami birtoktól kap. Maga Vörös hivatalnok 5000 korona fizetést és 1500 korona szociális j'áradékat húz, a vadászat Időszakában azonban többet vadászik, mint dolgozik." Munkáslevelező szerkesztőségünk a kritikai levelet továbbította a Csehszlovák Állami Birtokok központi igazgatóságához, amely az ügy kivizsgálása után a következő felvilágosítást adta: „Kolllár István gazda kritikai levele alapján a csúzi állami birtokon január hónapban ellenőrzést hajtottunk végre. Megállapítottuk, hogy Kollár István gazda állításai valóságon alapulnak. Vörös hivatalnok felesége Benyó Margit kisegítő munkaerővel együttesen gondozta a pulykákat. Fizetésüket tehát nemcsak az állami birtok, hanem a magántulajdont képező pulykák ellátásáért is húzták. A sertéseknek kiadott élelemmel pazarló módon bántak és a pulykiák a malacok ételmaradékát széthordták az egész udvaron. A felülvizsgálásnál még más hiányt k és hibák is kiderültek, amelyek ügyében megfelelően intézkedünk. A baromfik gondozásáért könnyelműen kifizetett összeget Vöröséknek vissza kell téríteniök. A Csehszlovák Állami Birtokok Központi Igazgatósága, Bratislava" Szovjet nők küldöttsége érkezik a Nemzetközi Nőnap ünnepségeire A Nemzetközi Nőnap időpontja közeledik, világszerte nagy előkészületek történnek erre a napra. A Csehszlovákiai Nőszövetség központjában is lázas és serény munka folyik, hogy a csütörtöki manifesztáció kifejezze az ország haladó asszonyainak békevágyát és szolidaritását az egész világ békét akaró és békéért öntudatosan harcoló nőivel. A Csehszlovákiai Nőszövetséget nagy megtisztelés és öröm érte, sürgönyileg tudatta érkezését a szovjet küldöttség, amely részvételével alkalmat ad a csehszlovákiai aszszonyoknak, hogy ezen a manifesztáción tanújelét adják forró szeretetüknek, baráti érzésüknek és hálájuknak a dicső Szovjetúnió iránt. A szovjet nők küldöttsége a következő táviratban közölte a Csehszlovákiai Nőszövetséggel érkezését: A szovjet nők küldöttsége március 5-én hagyta el Moszkvát. A küldöttség tagjai: Alexandra Cholopova, a fasiszta-ellenes komité elnökségének tagja, Asi Atanepesová, a turkmén-szovjet köztársaság népjóléti minisztere. Maria Liszenkova, a szocialista munka hőse, kolhozelnök, a Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsának ukrajnai képviselőnője, Anna Churovszká, moszkvai Iskolaigazgató. Mária Vateriková, leningrádi textilmunkásnő, a Legfelsőbb Tanács képviselőnője. Irina Chatunceva, a komité tagja. Aláírás: Nadežda Parfenova. A Német Demokratikus Köztársaság Demokratikus Nőszövetségének távirata: A Nemzetközi Nőnap alkalmából forró üdvözleteinket küldjük. Teljes mértékben tudatosítottuk Sztálin elvtárs szavainak jelentőségét. E nyilatkozat értelmében mi, német asszonyok és anyák mozgósítunk minden erőt, ho£j megakadályozzuk Nyugat-Németország újra felfegyverzésének aljas művét. Megfeszítjük minden erőnket, hogy megvalósítsuk a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetségének és a Világ Béketanácsának határozatait es hogy fokozzuk a békeharcot. Teljes sikert kívánunk munkátoknak és a világbéke biztosításáért kifejtett harcotoknak. Éljen a nemzetközi Nőnap! Éljen a Csehszlovákiai Nőszövetség, amely példás harcot folytat a békéért. Elli Schmidt Németország Demokratikus Nőszövetségének elnöknője. A rimaszombati szövőiizem békeharcosai Ahogy beléptünk a Polana rimaszombati szövőüzembe, a vidám munkáslányokat szorgalmas munkában találtuk. Tudatában vannak annak, hogy ma a gépekre nem úgy kell tekinteni, mint a kapitalista, kizsákmányoló rendszer alatt. A gép és annak terméke ma már a dolgozóké. S ezért fokozottab munkalendülettel igyekeznek a májuselőtti kötelezettségvállalásoknak eleget tenni. Herz és Kovács elvtárs beszámol a januári terv teljesítéséről. — Sajnos, a magas abszencia miatt — mondják — nagyon visszaestünk a termelésben. Nem tudtunk még százszázalékos teljesítményt elérni. Hiába volt minden igyekezetünk, a kimaradók száma elérte a 30%-ot. Nehéz behozni így az elmaradást, — mondja Herz elvtárs. De van rá reményünk, mert különben a munkaerkölcs jó. Olyan ez a kis szövőüzem, akár egy kis család. Dolgozóink nagyon jól tudják, hogy honnan származik ez a visszaesés és ezért a terv teljesítését túlórákkal igyekeznek behozni. Eleget akarunk tenni a májuselőtti kötelezettségvállalásoknak. Nagy gondot fordítunk a gépek gazdaságosabb kihasználására A minőséget tízszázalékkal fogjuk javítani. A hulladékot igyekszünk lecsökkenteni négy százalékra. A műhelyben, ahogy körültekintek, meglátom a gépeken a vörös zászlócskát. Két gép egymás mellett, mindkettőn kiérdemelt kitüntetés ez a zászló. A gépen egy táblát látok, amelyen fel van írva a név és a termelésben elért százalék eredmények. Megkérjük Sztolár Mária élmunkásnőt, hogy mondjon valamit munkájáról. Szeretem a munkámat, — mondja Sztolár Mária, — ha a gépem elromlik, mindjárt arra gondolok, hogy lemaradok a termeléssel, már pedig én nem szeretnék lemaradni, mert az elmaradást nehéz behozni. A táblámra 128% van írva. De nem elégszem meg ezzel az eredménnyel. Tovább akarom fokozni eddig elért eredményeimet. Büszkén tekintek a gépen lengő vörös zászlóra és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy továbbra is gépemen maradjon." Hasonlóképpen nyilatkozik Szlezák Mária is, akinek tábláján 113% van feltüntetve. „A béke megvédése mindannyiunk közös ügye, — kezdi Szlezák Mária — és ezért annak megvédéséhez fokozottabb munkával akarok hozzájárulni. Nemcsak szép szavakkal, de tettekkel is bebizonyítjuk, hogy szilárdan a béke mellett foglalunk állást." • Mester István komoly,- megfontolt szavakkal ezeket mondja: „Hogy minél több élmunkás legyen, ahhoz nekünk, gépjavítóknak is hozzá kell járulnunk, a termelékenység fokozása rajtunk is áll. Ezért a gépeket igyekszünk minél hamarább megjavítani. Május elsejét szebb és eredményesebb munkával akarjuk üdvözölni, mert nekünk dolgozóknak egy a célunk, a békés alkotó munka és ezzel hazánkban a szocializmus felépítése. Kertész Imre Ugy vigyázz az anyagra, mint sajátodra! A Molotov-vasmüvek májusi felajánlásai A Molotov-vasgyárban az ötéves terv harmadik évében a munkások ezrei felajánlásokat tettek május elsejére és a felszabadulás 'évfordulójára. Ezért mi a villamosművek munkásai is részt veszünk Korunti elvtárssal együtt ebben a felajánlásban, hogy példát mutathassunk az alkalmazottaknak. Kladno a CsKD, Stalingrád versenyzői is részt vesznek a versenyben. A versenyfeltételek a köv.: két elvtársnővel és hét elvtárssal, mint a 105-ös számú csoport tagjai kezeskedünk azért, hogy a szilárdított egységes normabevezetése után kialakulhat szélesebb formában üzemünkben a munkaverseny. A munkások körében meg fog szűnni az aggódalom, hogy ha túlteljesítik a normát, keresetük csökken, vagy túlteljesítményeiket nem fizetik meg. A szilárdított normák után emelkedni fog 1951-ben a munkásság életszínvonala. A villamosművek 105-ös sz. csoportjának tagjai elhatározták, hogy január 1-től a tervet május l-ig teljesíteni fogják és az egész évi tervet még 5%-kal lépik túl. Ezt a felajánlást a csoport tagjai, Korunti, Stefka, Frencla, Staska, Czurni, Garliková, Masalková aláírták. Felajánlást tettek még a CsISz tagjai is, akik szintén hozzájárulnak ehhez a felajánlásokhoz. Ezzel is kiakarják fejezni békeakaratukat. A béke nem vár ránk, a békét ki kell harcolni, de ezt csak úgy fogjuk elérni, ha még fokozottabban kiszélesítjük az üzemünkben a szocialista munkaverseny magasabb formáit. Ez a mi fegyverünk a békeharcban. Elvtársnők és elvtársak! Szervezzétek meg ti is magatok között a Koruntiéhoz hasonló munkacsoportokat, mert így kialakulhat üzemünkben a munkaverseny magasabb formája. Az üzem vezetősége várja értékes hozzászólástokat. A felajánláshoz még hozzájárul Jurci Edvard, a 102-es számú új üzemvezetője. Felajánlásai ezeket tartalmazzák: csökkenteni fogom az időt a szerelői munkánál, a minőségi munkát fokozni fo^om. Fokozni fogom az anyagtakarekosságot. Tudásomat és a munkamódszeremet a többi munkatársaimnak átadom, hogy üzemünkben ezzel a lehető legnagyobb teljesítményt érjük el. Reméljük, ezt az egyéni kezdeményezést üzemünkben minél többen fogják követni. A munkaverseny három hónapig tart és feltételei mindazokra érvényesek, akik részt vesznek a versenyben. Az ötödik csoport kis- és nagytekercselő munkásai felajánlották még, hogy a megállapított normát 30%-kai túllépik. De kérik, hogy a gyűléseken hirdessék ki, hogy minden csoport munkása fordítson nagyobb gondot a villamosmotorokra és minden alkatrészükre. Ha minden munkás úgy vigyáz az anyagra, mint a sajátjára, akkor a többtermeléssel előbb meg tudjuk valósítani a szocializmust. P a n y k ó Mihály munkáslevelező.