Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-29 / 74. szám, csütörtök

1951 március 29 U J $10 Halál Francára! Éljen a Köztársaság! — Jelszóval harcol a katalán munkásosztály Spansfoíország Kommunista Pártja politbürójáiHk tagjai, Vincento Űribe és Antonio Mije válaszolnak a Csehszlovák Távlati Iroda munkatársának A Csehszlovák Távirati Iroda munkatársa szombaton felkereste Spanyol­ország Kommunista Pártja politikai bizottságának tagjait, Vincento űribe és Antonio Niie elvtársakat, hogy megkérdezze őket a közvéleményt any­nyira érdeklő barcelonai események jelentőségéről és lefolvásáról. Kérdés: A barcelonai események ter­jedelme meglepte a világ egész köz­véleményét. Mi volt az oka annak, hogy' a spanyol dolgozók ilven egysé­gesen és határozottan léptek fel? Felelet: Hogy teljes mértékben meg­érthessük a barcelonai és a katalán ipari városokban, mint például Saba­dell. Tarraza. A'tatero Manreda, Bada­luha, Cornelló, Gava, Hospitolet és Pueblo-Nuevoban lejátszódott általá­nos sztrájkot, abból a ténvbői kell ki­indulnunk, hogy az általános sztrájk a munkásság heteken és hónapokon át folyó kitartó harcának, utcai tünteté­seinek, az üzemekben és más munka­helyeken folytatott politikai agitációnak kicsúcsósodása volt. Az általános sztrájk közvetlen oka az volt, hogy a helyi érdekű vasutakon 100 százaléko­san emelték az útiköltség árát, ami rendkívüli mértékben fokozta a dolgozó nép elégedetlenségét Ez az áremelés betetőzte azt a végtelen nyomort, amelyben a munkásosztálv él és ame­lyet a paraszti tömegek egvre nehe­zebben viselnek el. A spanyol nép soha­sem alázkodott meg Franco előtt és gyűlöli Francot és rendszerét. Franco rendszere a spanyol nép szá­mára reménytelen nyomort, elnyo­mást, kínzást jelent. A helvzet jelen­tősen rosszabbodott, a gyilkos Franco háborús politikájának bűnébőL Az élet­szükséglet cikkek, a ruha és a cipő ára 1936. óta lOszeresére emelkedett. Ezzel szemben a munkásság bére a köztársaság alatt elért reális értéké­nek egynegyedére csökkent. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a béreket már annakidején is alacsonyaknak tekintet­ték. Dolgozók életkörülményei nem le­hetnek nyomorúságosabbak. Az éhség és a nvomor elleni harc az üzemekben nem maradt abba. Az utóbbi időben egész sorozat olyan sztrájkot szerveztek, amelyekben követelték a bérek emelését Amikor a munkások követelését nem teljesí­tették, a munkások csökkentették teljesítményüket és 50 százalékkal kevesebbet termeltek, mint rende­sen. Ez volt tiltakozásuk egyik módja. Hangsúlyozni kell. hogy ép­pen Barcelonában volt a legutóbbi években a legtöbb sztráik, és ott volt legerősebb a munkásság moz­galma. De a közszükségleti cikkek árainak növekedése a kereskedelmi életben is erősen visszatükröződik és a kereskedelem, főleg a kiskereske­delem egyre jobban érzi a munkás­osztály nyomorának következmé­nyeit, másrészt rettenetes hatással vannak rája az adók és járu­lékok különféle fajtái, amelvek a há­borús előkészületek politikáját szol­gálják. Igy vált a helyiérdekű vasútak tari­fájának emelése a barcelonai tömegek haragjának kirobbantóiává. Február 28-án kezdődött meg a munkásság és a diákok tiltakozó mozgalma, akii; kö­veket dobáltak a közúti villamosok ko­csijaira és tömegakciót rendeztek a bareelonai utcákon. Felgyújtották a fasiszta újságok sátrait és kikénysze­ritették a vásárcsarnok lezárását. Ösz­szeütközésre került sor a rendőroszta­gokkal, miközben a nép a következő jelszavakat kiáltotta: Le Francoval! Halál Francora! Elien a köztársaság! Éljen a béke! Elien a forradalom! A nép egyöntetűen kihirdette a közúti vasútak bojkottját, amelvet március 1-én kezdtek és amelv 6 napig tartott. A Franco-kormánv Barcelonába a rendőrosztagok tízezreit mozgósítot­ta, de a népet megtörni nem tudta és a tömegek kiharcolták maguknak a vasúti tarifa leszállítását, visszaállítá­sát az eredeti színvonalra. A politikai előkészület következményeképpen ez­után március 12-én. hétfőn kitört az általános sztráik. Kérdés: Mi az önök nézete, ho­gyan lehetne értékelni a munkásosztály vezető szerepét a barcelonai harcban? Felelet: A barcelonai általános sztrájk a spanyol nép legkiemelkedőbb harca volt azóta, amióta a német és olasz imperializmus segítségéve! és a jobboldali szociáldemokraták be nem avatkozó politikája folytán térdre kényszerítették a spanvo! népet és nyakára ültették Franco véres diktatú­ráját. Nyilvánvaló, hogv az általános sztrájk, amelvnek alapja a drágaság elleni harc. közvetlenül a Franco-rend­szer ellen iránvul. Az általános sztráik március 14-én hétfőn kezdődött, és még aznap csatlakoztak hozzá tuk az üzleti és a közlekedési alkalmazottak. Rövid félnap leforgása alatt sztrájkban állt egész Barcelona és sztrájkolt az egész katalán munkásosztály és kis­kereskedelem. A sztráikban több mint félmillió ember vett aktív részt. A sztráik kezdetén a város központjába összpontosultak a töme­gek és erős tüntetést szerveztek a városháza előtt, amelvet meg akar­tak gyújtani. A tüntetők sok ezrei az Internacionálé! énekelte. Fel­gyújtották a városi ieazgatás öt autóját, amely a tüntetés helyére érke­zett. A tüntetők másik csoportja a közellátási hivatal elé vonult, és ilyen kiáltásak voltak hallhatók: Ha­lál Francora! A tüntetők harmadik nagy csoportja a Ritz-szálló előtt gyülekezett, ahol az amerikai „turis­ták" és nagytőkések laknak. A tün­tetők Itt beverték az összes ablak­táblákat. Gyakorlatilag a tüntetők az egész nap folyamán hatalmukban tartották a város közepét, összeütközésre került sor a rendőrosztagokkal, amelyek a nép közé lőttek. A tüntetők közül hár­man meghaltak és többen megsebe­sültek. A barcelonai munkásosztály harci szelleme nagvszerű. A katalán kommunisták az első pillanattól kezdve vezették a tömegek harcát és becsület­tel megállták a munkásosztály veze­tőjének szerepét. A Franco-kormánv, amelv megijedt I osztályát. a barcelonai mozgalom óriási erejétől, Barcelonában több mint tízezer rendőr­ügynököt, a rendőrség és a gárda fel­fegyverzett osztagait összpontosította, Barcelona alá küldte a hadiflotta egy részét, egv cirkálót és négv torpedó­rombolót. Kétezer felfegyverzett ten­gerészt partra tettek, hogv ezekkel erősítsék a rendőrosztagokat Barce­lona közelében a repülőtéren jó né­hány amerikai repülőgép szállt le, az­zal az ürüggyel, hogv elveszett re­pülőgépet keresnek. A kegyetlen üldöztetés, a brutális terror ellenére a dolgozók folytatták a sztrájkot és harci szellemük nem tört meg, amikor negyednap fölvették a munkát. A géppuskák, a hadihaiók ágyúi, a repülőgépek nem törték meg a hős katalán munkásosztályt, amely mint szervezett politikai erő lépett fel, és csatlakozott a békéért küzdők világ­táborához. Halál Francora! Éljen a köztársaság! — kiáltották a hős spa­nyol munkások, akiknek harcát bámu­lattal figyeli az egész világ. A spanyol kommunista párt polit­bürojának két tagja a továbbiakban arról beszélt, hogyon segítheti meg Csehszlovákia népe a hős spanyol nép harcát. A felelet ez volt: Csehszlovákia né­pe a szocializmus építésével segíti a békéért küzdők világtáborát és így győzelemhez segíti Spanyolország so­| kat szenvedett hős harcos munkás­Moszkvában 1299 lakóházat építenek Moszkvában egy sokemeletes ép iilet építését kezdték meg, amelyben 1.200 két-, illetve háromszobás lakás lesz. A óriás épület első emeletén iizle tek, hivatalok és két mozgószínház lesznek, ez utóbbi 500 személy befogadására alkalmas nézőtérrel. A ház körül több mint két hektárnyi területen virágos kertet létesítenek és gyer­mekjátszótereket. Ez lesz egyike azoknak a hatalmas épületeknek, amelyekhez Moszkvá­ban gyorsított ütemben láttak hozzá. A moszkvai építészek ebben az esz­tendőben több mint 700.000 négyzetméter új lakásterületet adnak át, azaz 50 százalékkal többet, mint a mult esz tendőben. Mac Arthur Koreában bakteriológiai háborút akar Mac Arthur utasítására megkezdték a bakteriológiai fegyverek termelését, amelyeket a koreai népi hadsereg, illetőleg a koreai nép ellen akar ez az amerikai fenevad felhasználni. Mac Arthur főparancsnoksága már 1,500.000 yent kiutalt céljai megvalósítására. Az amerikai imperialisták terveinek megvalósítására a Jo ida-féle japán koímány készségesen siet mindent megtenni. Mint ismeretes a japán hadsereg a második világháborúban Észak- és Közép-Kína vidékén tífusz-bombákat használt, amelyek szörnyű pusztítást vittek véghez a kínai lakosság köré­ben. A japán kapituláció atán a japán bakteriológiai háborús bűnösök Mac Arthur személyes védelmében része­sültek s így a népbiróság nem ítélkez­hetett felettük. Az amerikai imperia­listák most nyíltan szövekeztek ezek­kel a gonosztevőkkel, hogy a béke­szerető koreai lakosság ellenállását ily aljas módszerekkel megtörjék. Fokozsuk a hékeharcot Nem is olyan régen ült össze a Béke Hívei Világkongresszusa, hogy meg­tárgyalja az egész világ haladó embe­reinek feladatait, a békeharcban. Azóta a Szovjetunió és a nagy Sztálin vezet­te béketábor hatalmasabb lett, napról napra növekedett és fokozta harcát a világ minden részében a nyugati impe­rialista uszítók ellen. A béke világtá­borához tartozunk mi, csehszlovákiai magyar dolgozók is, akik vállvetve szlovák és cseh testvéreinkkel a munka frontján harcolunk a békéért, azért, hogy folytathassuk építő munkánkat, amely a boldog jövő, a szocializmus felé vezet. Nagy feladatok előtt áilunk és ezért fokoznunk kell harcunkat, éberségünket, a belső ellenséggel szem­ben is. Éberen kell vigyáznunk arra, hogy mit csinálnak a levitézlett kapita­listák, falun a kulákok és vigyáznunk keli arra is, hogy mit csinálnak azok a fasiszta érzelmű elemek, amelyek se­hogy sem tudják beleélni magukat a mai rendszerbe. Ezek azok, akik a múltban azzal keresték kenyerüket, hogy a kapitalisták béres kutyái voltak, hogy kiszolgálták őket. Dolgozniok nem kellett, de nem is szerettek' dol­gozni. Főleg jobboldali szociáldemo­kraták voltak ezek és ha jól körülné­zünk, ma is láthatunk még köztünk ilyen jómadarakat, akik sok helyen nyíltan agitálnak a normák ellen és sok munkásnak el is veszik a kedvét. De a munkásosztály keményen el­ítéli az ilyen elemeket. Én magam so­kat dolgoztam, küszködtem a tőkés­rendszer idején, nyomorult létemért, családomért és erre visszaemlékezve fel k elli tennem a kérdést, volt-e a múltban egy munkásnak biztos kenye­re, mindennapi biztos megélhetése, munkalehetősége és voltak-e a mai­hoz hasonló szociális intézmények. És a felelet: soha! Gondoskodott a kapitalista állam a családról, az anyákról, a gyermekek­ről, a munkában kiöregedettekről, vagy megrokkantakról? És a felelet újra csak: soha! Tehát, dolgozó társaink, ha mindazt, amit munkásosztályunk népi demokrá­ciánkban kiharcolt, tneg akarjuk tarta­ni, akkor még fokozottabb munkával kell csatlakoznunk a nagy béketábor­hoz, még jobban kel! fokoznunk ébersé­günket, hogy leleplezzük a körünkben lappangó elenséget, amely meg akarja gátolni békés építőmunkánkat. Ezzel válaszolunk a nyugati imperialista há­borús uszítóknak. Jávorka István, munkáslevelező, Trebony. A mult harcaiból merítsünk új eröt! 1944-et írtak akkor a kalendáriumok. Sápadtan pislantott vissza a nyugati égboltozatról az alkonyati nap. A gyilkos Horthy-rendszer egyik detek­tívje nyitott be a Szíjjártó-utca 56. sz. alatti padláslakasunkba Csak a felesé­gem és öcsém volt odahaza. Mire ha­zajöttem, a detektívek már nem voltak ott és feleségem azzal fogadott, hogy hol jártam? Megmondta azt is, hogy detektív keresett és hogy reggel be kell mennem a rendőrségre, mivel idé­zést kaptam. Délelőtt 11 órakor jelentkeztem a detektívek szobáján. A személyazo­nossági igazolványomat kérték, nyu­godtan nézegették, aztán kérdeztek egyet-mást, hol voltam tegnap, mit csináltam és hasonlókat. Az igazolványt visszaadták és pái perc múlva öcsém­mel együtt csendesen lépkedtem mun­kahelyünk felé. De alig léptünk be műhelyünk ajtaján, egyenruhás rend­őr eiővezetési parancsot íratott velem alá és vele kellett mennem a rendőr­ségre. A szivem hevesen kalapált, az utcán ismerősök tekintetével találkoztam, fejbólintással köszöntöttem őket és szó nélkül mentem kísérőmmel tovább. A rendőrségi épülethez értünk. A fo­lyosón már ott állt Kosiner Imre elv­társ. Rögtön mindent megértettem. Tőle kissé távolabb mi is megálltunk. A kapu felől lépések hangzanak, So­mogyi Pál elvtársat hozza egy rendőr. Egyelőre tehát hárman vagyunk. Soós rendőrfogalmazó elé visznek, tudomá­sunkra adják, hogy ie vagyunk tartóz­tatva és internálva leszünk. Este lett. Hideg sötétség terpesz­kedik a rendőrségi épület folyosójára, egy rendőrőrmester bakancsunk fűző­jét szedeti ki velünk, nehogy a cellá­ban felkössük magunkat, pedig ez ne­künk eszünk ágában sem volt. Nagy cella, benne 'óca, vaskályha. Reánk' hármunkra nyomasztó érzés nehezedik. Még szerencse, hogy a rendőrségi szolga befűt a vaskályhába. Aztán eltávozik, kívülről a rendőrőr­mester belakatolja az ajtót. Kosiner és Somogyi elvtársak pokrócaikat a kályha etó terítették és lefeküdtek, én pedig virrasztottam. Húsvét előtti na­pok volta!.- ezek. Reggel két rendőr kísért bennünket Szepesbélai Pál, tiszti főorvos elé, vizitre. Majdnem ránk sem nézett, a papírokra ráírta, hogy egészségesek vagyunk, az utazást kibírjuk és máris indultunk visszafelé. Az épület előtt munkáselvtársak álltak csoportokba verődve és felemelt ököllel vettek bú­csút tőlünk. Arra gondoltunk, hogy talán már meg sem látjuk ezt a várost, hogy már nem találkozunk elvtársakkal. A kerületi fogházba kísértek minket „zongora-óráira". Ujjlenyomatokat vet­tek tőlünk. Dél lett. minden papír ké­szen volt, négy órakor kellett indul­nunk. Hozzátartozóinktól pár percig búcsúzkodhattunk a minket kísérő rendőr jelenlétében Megjelent a rend­őrkapitány és rászólt a szolgálatos rendőrre, hogy minek engedélyezte a hosszú búc6Űzkodást. Aztán már in­dultunk is ki az állomásra. Szenvedé­seink újabb állomásai felé vitt min­ket a vonat. Feled, majd Fülek követ­kezett. Ott sok ismerős losonci elv­társsal találkoztunk. Wcil, Gizko, Cé­ner, Gertner és a többiek suttyomban tudtunkra adták, hogy náluk 28 eiv­társat tartóztattak lé. Valaki letartóz­tatása előtt agyonlőtte magát. Keleti Feri elvtárs- pedig az ablakon keresz­tül szökött el a letartóztatás elő!. Örültünk, hogy legalább egynek a sok közül sikerült megszabadulnia a pribé­kek karmaiból. Este 11 órára érkeztünk Pestre. A Mosoni-utca felé vezető trtcák mind sötétek, mintha gyászlepellel takarták volna le őket. Itt-ott vékony fénysu­garak villannak fel a sötétségben és ezekben megcsillan a rendőrőrszemek puskájára tűzött szurony. A gyűjtő­fogház udvarára kísértek minket, s állandóan hozzák a letartóztatottak újabb és újabb csoportjait. Most egy összeláncolt csoport érkezett kakas­tollas csendőrök kíséretében, Tornai­ja és Pelsőc vidékéről. Éjfél után meg­motoztak és beosztottak bennünket. A szolgálatos rendőrőrmester bejelen­tette, hogy az alagsorban a gyűjtő­fogház alatti pincehelyiségben helyez­tek el minket. Hosszú folyosón keresz­tül megyünk, itt már sokan fekszenek a cementpadozaton. A kazánház mel­letti szélesebb területen egy vizcsap mellett mi is leterítjük pokrócunkat a hideg cementre. A szemek lázasan kutatnak, ismerő; söket keresnek. Egy 14 éves zsidó fiúcska, akit apjával és édesanyjával együtt tartóztattak ie, nem tudja, hol vannak szülei. Elszakították tőlük. A gyűjtőfogház tele van az emberek ezreivel, akiket ez a döglődő kapita­lista rendszer testileg, lelkileg meg­kínzott. Ott fekszünk és az elvtársak közül sokan álmodoznak az eljövendő új világról. Lassan virrad, a rácsos pince abla­kán kilátunk a gyűjtő udvarára, amely a letartóztatottak százaival népesül meg. Minket is közéjük kísérnek. Itt osztályozzák a foglyokat Kit Sárvárra,­kit Nagykanizsára, kit Topolyára, Csurgóra, s a többi kínzótelepre osz­tanak be a führer parancsára. Közben dél lett és köleskásától bűz­lőtt a gyűjtőfogház. Nagypéntek. Húsvét, volt a küszöbön. Egész éjjel berregett a toloncautók motora, hord­ták az áldozatokat. Reggel minket is elvittek mocskos vagonokban Nagy­kanizsára. Innen pedig többeket Né­metország haláltáboraiba, ahol meg­ölték őket. Ezeket az emlékeket őrizzük meg, ezek az emlékek serkentsenek minket még fokozottabb harcra a világbé­kéért! Réthv L. — levelező, Rimaszombat. A Koreai Néphadsereg Főparancsnokságának jelentése A Korea! Néphadsereg Főparancs­noksága március 27-én a következőket jelenti: A Néphadsereg egvségei kar­öltve a kínai önkéntesekkel a front valamennyi szakaszán folytatták el­szánt harcukat, melvek során az ellen­ségnek emberben és hadianyagban nagy veszteségeket okoztak. A froní középső szakaszán négv nap alatt március 21-től 24-ig a Nóohadsereg egységei több mini 3.000 ellenséges katonát és tisztet megöltek és megse­besítettek, akik közül több mint 1000 amerikai volt. Békemozgalom Kaeiadában A Brit napokban volt Vancouverben a Colombia-tartomány békevédői­nek második konferenciája, amelyen 400 delegátus vett részt, akik képvisel­ték a fémmunkásokat, bányászokat, a villanyművek alkalmazottait, a bőrfel­A szicíliai bányászok győzelmes sztrájkja A szicíliai kénbánvák 7000 bányá­szának sztrájkja 32 nap után győze­lemmel végződött. Hála a sztrájkolok egységének, Sikerült nekik megtömi a vállalkozók ellenállását és elérni köve­telésüket: a béremelést, egves munka­lehetőségek jávítását, nyugdíjalap lé­tesítését az öreg és már munkaképte­len bányászok részére. A sztrájk február 19-én kezdődött és szilárd egységben folyt a rendőri terror el­lenére. A sztrájkolok szilárd akaratát nem törte meg sem az a fenyegetés, hogy vízzel árasztják el a bányákat, sem a szakszervezeti vezetők elleni terrorisztikus támadások. dolgozó ipar alkalmazottait és más dol­gozókat. A konferencia a Békevédők II. Világkongresszusának felhívása alapján a békéért való harc programm­ját dolgozta ki. Ezen a konferencián megválasztott külön delegáció előter­jesztette ezt a programmot a tartomá­nyi parlament és kormány elé. Ezzel egyidejűleg folyt le Edmon­tonban Albert-tartomány békevédőinek konferenciája, amelyen felszólalt Ar­thur Ray a Béke Világtanácsának ka­nadai delegátusa. A konferencián részt­vevők követelték, hogy a kormány csökkentse a fegyverkezést és minden lehetőséget használjon ki az öt nagy­hatalom között megkötendő békepak­tum megvalósítására. Franco terror-legényeinek bűnös mesterkedése Barcelonában A hős katalán nép ellen Franco, a spanyol nép hóhérja 50.000 fasiszta rendőrt sorakoztatott fel. akik szünet nélkül járják a felkelő város utcáit. A londoni Daiv Express hírt adott arról, hogv Barcelonában a mozgókép­színházak. valamint a színházak szünetelnek és mindennemű gyülekezés tiltva van. A mult hét csütörtökién váratlan vendégek érkeztek Sevillába, a világ egyik legveszedelmesebb háborús uszí­tója, Winston Churchill, valamint az Egyesült Államok római nagykövete James Dunn. A sajtónak adott nyilat­kozatukban hangsúlyozták, hogy a húsvéti ünnepeket iöttek eltölteni Sevillába. „Keresztényi zarándok­újuknak" főcélja azonban, hogy Francóval találkozzanak. hogy a spanyol nép gyilkosával arról tár­gyaljanak, miképpen lehetne az Atlanti Paktum tényleges tagja. A spanyol nép a háborús uszítót ezen aljas terve ellen nem szünteti <s? harcát, tovább küzd Franco véres re­zsimje ellen. Áldozatokat nem kímélve harcol a világ dolgozóival szolidaritás­ban saját népe és a többi dolgozó né­pek békéjéért.

Next

/
Thumbnails
Contents