Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)
1951-03-29 / 74. szám, csütörtök
1951 március 29 U J $10 Halál Francára! Éljen a Köztársaság! — Jelszóval harcol a katalán munkásosztály Spansfoíország Kommunista Pártja politbürójáiHk tagjai, Vincento Űribe és Antonio Mije válaszolnak a Csehszlovák Távlati Iroda munkatársának A Csehszlovák Távirati Iroda munkatársa szombaton felkereste Spanyolország Kommunista Pártja politikai bizottságának tagjait, Vincento űribe és Antonio Niie elvtársakat, hogy megkérdezze őket a közvéleményt anynyira érdeklő barcelonai események jelentőségéről és lefolvásáról. Kérdés: A barcelonai események terjedelme meglepte a világ egész közvéleményét. Mi volt az oka annak, hogy' a spanyol dolgozók ilven egységesen és határozottan léptek fel? Felelet: Hogy teljes mértékben megérthessük a barcelonai és a katalán ipari városokban, mint például Sabadell. Tarraza. A'tatero Manreda, Badaluha, Cornelló, Gava, Hospitolet és Pueblo-Nuevoban lejátszódott általános sztrájkot, abból a ténvbői kell kiindulnunk, hogy az általános sztrájk a munkásság heteken és hónapokon át folyó kitartó harcának, utcai tüntetéseinek, az üzemekben és más munkahelyeken folytatott politikai agitációnak kicsúcsósodása volt. Az általános sztrájk közvetlen oka az volt, hogy a helyi érdekű vasutakon 100 százalékosan emelték az útiköltség árát, ami rendkívüli mértékben fokozta a dolgozó nép elégedetlenségét Ez az áremelés betetőzte azt a végtelen nyomort, amelyben a munkásosztálv él és amelyet a paraszti tömegek egvre nehezebben viselnek el. A spanyol nép sohasem alázkodott meg Franco előtt és gyűlöli Francot és rendszerét. Franco rendszere a spanyol nép számára reménytelen nyomort, elnyomást, kínzást jelent. A helvzet jelentősen rosszabbodott, a gyilkos Franco háborús politikájának bűnébőL Az életszükséglet cikkek, a ruha és a cipő ára 1936. óta lOszeresére emelkedett. Ezzel szemben a munkásság bére a köztársaság alatt elért reális értékének egynegyedére csökkent. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a béreket már annakidején is alacsonyaknak tekintették. Dolgozók életkörülményei nem lehetnek nyomorúságosabbak. Az éhség és a nvomor elleni harc az üzemekben nem maradt abba. Az utóbbi időben egész sorozat olyan sztrájkot szerveztek, amelyekben követelték a bérek emelését Amikor a munkások követelését nem teljesítették, a munkások csökkentették teljesítményüket és 50 százalékkal kevesebbet termeltek, mint rendesen. Ez volt tiltakozásuk egyik módja. Hangsúlyozni kell. hogy éppen Barcelonában volt a legutóbbi években a legtöbb sztráik, és ott volt legerősebb a munkásság mozgalma. De a közszükségleti cikkek árainak növekedése a kereskedelmi életben is erősen visszatükröződik és a kereskedelem, főleg a kiskereskedelem egyre jobban érzi a munkásosztály nyomorának következményeit, másrészt rettenetes hatással vannak rája az adók és járulékok különféle fajtái, amelvek a háborús előkészületek politikáját szolgálják. Igy vált a helyiérdekű vasútak tarifájának emelése a barcelonai tömegek haragjának kirobbantóiává. Február 28-án kezdődött meg a munkásság és a diákok tiltakozó mozgalma, akii; köveket dobáltak a közúti villamosok kocsijaira és tömegakciót rendeztek a bareelonai utcákon. Felgyújtották a fasiszta újságok sátrait és kikényszeritették a vásárcsarnok lezárását. Öszszeütközésre került sor a rendőrosztagokkal, miközben a nép a következő jelszavakat kiáltotta: Le Francoval! Halál Francora! Elien a köztársaság! Éljen a béke! Elien a forradalom! A nép egyöntetűen kihirdette a közúti vasútak bojkottját, amelvet március 1-én kezdtek és amelv 6 napig tartott. A Franco-kormánv Barcelonába a rendőrosztagok tízezreit mozgósította, de a népet megtörni nem tudta és a tömegek kiharcolták maguknak a vasúti tarifa leszállítását, visszaállítását az eredeti színvonalra. A politikai előkészület következményeképpen ezután március 12-én. hétfőn kitört az általános sztráik. Kérdés: Mi az önök nézete, hogyan lehetne értékelni a munkásosztály vezető szerepét a barcelonai harcban? Felelet: A barcelonai általános sztrájk a spanyol nép legkiemelkedőbb harca volt azóta, amióta a német és olasz imperializmus segítségéve! és a jobboldali szociáldemokraták be nem avatkozó politikája folytán térdre kényszerítették a spanvo! népet és nyakára ültették Franco véres diktatúráját. Nyilvánvaló, hogv az általános sztrájk, amelvnek alapja a drágaság elleni harc. közvetlenül a Franco-rendszer ellen iránvul. Az általános sztráik március 14-én hétfőn kezdődött, és még aznap csatlakoztak hozzá tuk az üzleti és a közlekedési alkalmazottak. Rövid félnap leforgása alatt sztrájkban állt egész Barcelona és sztrájkolt az egész katalán munkásosztály és kiskereskedelem. A sztráikban több mint félmillió ember vett aktív részt. A sztráik kezdetén a város központjába összpontosultak a tömegek és erős tüntetést szerveztek a városháza előtt, amelvet meg akartak gyújtani. A tüntetők sok ezrei az Internacionálé! énekelte. Felgyújtották a városi ieazgatás öt autóját, amely a tüntetés helyére érkezett. A tüntetők másik csoportja a közellátási hivatal elé vonult, és ilyen kiáltásak voltak hallhatók: Halál Francora! A tüntetők harmadik nagy csoportja a Ritz-szálló előtt gyülekezett, ahol az amerikai „turisták" és nagytőkések laknak. A tüntetők Itt beverték az összes ablaktáblákat. Gyakorlatilag a tüntetők az egész nap folyamán hatalmukban tartották a város közepét, összeütközésre került sor a rendőrosztagokkal, amelyek a nép közé lőttek. A tüntetők közül hárman meghaltak és többen megsebesültek. A barcelonai munkásosztály harci szelleme nagvszerű. A katalán kommunisták az első pillanattól kezdve vezették a tömegek harcát és becsülettel megállták a munkásosztály vezetőjének szerepét. A Franco-kormánv, amelv megijedt I osztályát. a barcelonai mozgalom óriási erejétől, Barcelonában több mint tízezer rendőrügynököt, a rendőrség és a gárda felfegyverzett osztagait összpontosította, Barcelona alá küldte a hadiflotta egy részét, egv cirkálót és négv torpedórombolót. Kétezer felfegyverzett tengerészt partra tettek, hogv ezekkel erősítsék a rendőrosztagokat Barcelona közelében a repülőtéren jó néhány amerikai repülőgép szállt le, azzal az ürüggyel, hogv elveszett repülőgépet keresnek. A kegyetlen üldöztetés, a brutális terror ellenére a dolgozók folytatták a sztrájkot és harci szellemük nem tört meg, amikor negyednap fölvették a munkát. A géppuskák, a hadihaiók ágyúi, a repülőgépek nem törték meg a hős katalán munkásosztályt, amely mint szervezett politikai erő lépett fel, és csatlakozott a békéért küzdők világtáborához. Halál Francora! Éljen a köztársaság! — kiáltották a hős spanyol munkások, akiknek harcát bámulattal figyeli az egész világ. A spanyol kommunista párt politbürojának két tagja a továbbiakban arról beszélt, hogyon segítheti meg Csehszlovákia népe a hős spanyol nép harcát. A felelet ez volt: Csehszlovákia népe a szocializmus építésével segíti a békéért küzdők világtáborát és így győzelemhez segíti Spanyolország so| kat szenvedett hős harcos munkásMoszkvában 1299 lakóházat építenek Moszkvában egy sokemeletes ép iilet építését kezdték meg, amelyben 1.200 két-, illetve háromszobás lakás lesz. A óriás épület első emeletén iizle tek, hivatalok és két mozgószínház lesznek, ez utóbbi 500 személy befogadására alkalmas nézőtérrel. A ház körül több mint két hektárnyi területen virágos kertet létesítenek és gyermekjátszótereket. Ez lesz egyike azoknak a hatalmas épületeknek, amelyekhez Moszkvában gyorsított ütemben láttak hozzá. A moszkvai építészek ebben az esztendőben több mint 700.000 négyzetméter új lakásterületet adnak át, azaz 50 százalékkal többet, mint a mult esz tendőben. Mac Arthur Koreában bakteriológiai háborút akar Mac Arthur utasítására megkezdték a bakteriológiai fegyverek termelését, amelyeket a koreai népi hadsereg, illetőleg a koreai nép ellen akar ez az amerikai fenevad felhasználni. Mac Arthur főparancsnoksága már 1,500.000 yent kiutalt céljai megvalósítására. Az amerikai imperialisták terveinek megvalósítására a Jo ida-féle japán koímány készségesen siet mindent megtenni. Mint ismeretes a japán hadsereg a második világháborúban Észak- és Közép-Kína vidékén tífusz-bombákat használt, amelyek szörnyű pusztítást vittek véghez a kínai lakosság körében. A japán kapituláció atán a japán bakteriológiai háborús bűnösök Mac Arthur személyes védelmében részesültek s így a népbiróság nem ítélkezhetett felettük. Az amerikai imperialisták most nyíltan szövekeztek ezekkel a gonosztevőkkel, hogy a békeszerető koreai lakosság ellenállását ily aljas módszerekkel megtörjék. Fokozsuk a hékeharcot Nem is olyan régen ült össze a Béke Hívei Világkongresszusa, hogy megtárgyalja az egész világ haladó embereinek feladatait, a békeharcban. Azóta a Szovjetunió és a nagy Sztálin vezette béketábor hatalmasabb lett, napról napra növekedett és fokozta harcát a világ minden részében a nyugati imperialista uszítók ellen. A béke világtáborához tartozunk mi, csehszlovákiai magyar dolgozók is, akik vállvetve szlovák és cseh testvéreinkkel a munka frontján harcolunk a békéért, azért, hogy folytathassuk építő munkánkat, amely a boldog jövő, a szocializmus felé vezet. Nagy feladatok előtt áilunk és ezért fokoznunk kell harcunkat, éberségünket, a belső ellenséggel szemben is. Éberen kell vigyáznunk arra, hogy mit csinálnak a levitézlett kapitalisták, falun a kulákok és vigyáznunk keli arra is, hogy mit csinálnak azok a fasiszta érzelmű elemek, amelyek sehogy sem tudják beleélni magukat a mai rendszerbe. Ezek azok, akik a múltban azzal keresték kenyerüket, hogy a kapitalisták béres kutyái voltak, hogy kiszolgálták őket. Dolgozniok nem kellett, de nem is szerettek' dolgozni. Főleg jobboldali szociáldemokraták voltak ezek és ha jól körülnézünk, ma is láthatunk még köztünk ilyen jómadarakat, akik sok helyen nyíltan agitálnak a normák ellen és sok munkásnak el is veszik a kedvét. De a munkásosztály keményen elítéli az ilyen elemeket. Én magam sokat dolgoztam, küszködtem a tőkésrendszer idején, nyomorult létemért, családomért és erre visszaemlékezve fel k elli tennem a kérdést, volt-e a múltban egy munkásnak biztos kenyere, mindennapi biztos megélhetése, munkalehetősége és voltak-e a maihoz hasonló szociális intézmények. És a felelet: soha! Gondoskodott a kapitalista állam a családról, az anyákról, a gyermekekről, a munkában kiöregedettekről, vagy megrokkantakról? És a felelet újra csak: soha! Tehát, dolgozó társaink, ha mindazt, amit munkásosztályunk népi demokráciánkban kiharcolt, tneg akarjuk tartani, akkor még fokozottabb munkával kell csatlakoznunk a nagy béketáborhoz, még jobban kel! fokoznunk éberségünket, hogy leleplezzük a körünkben lappangó elenséget, amely meg akarja gátolni békés építőmunkánkat. Ezzel válaszolunk a nyugati imperialista háborús uszítóknak. Jávorka István, munkáslevelező, Trebony. A mult harcaiból merítsünk új eröt! 1944-et írtak akkor a kalendáriumok. Sápadtan pislantott vissza a nyugati égboltozatról az alkonyati nap. A gyilkos Horthy-rendszer egyik detektívje nyitott be a Szíjjártó-utca 56. sz. alatti padláslakasunkba Csak a feleségem és öcsém volt odahaza. Mire hazajöttem, a detektívek már nem voltak ott és feleségem azzal fogadott, hogy hol jártam? Megmondta azt is, hogy detektív keresett és hogy reggel be kell mennem a rendőrségre, mivel idézést kaptam. Délelőtt 11 órakor jelentkeztem a detektívek szobáján. A személyazonossági igazolványomat kérték, nyugodtan nézegették, aztán kérdeztek egyet-mást, hol voltam tegnap, mit csináltam és hasonlókat. Az igazolványt visszaadták és pái perc múlva öcsémmel együtt csendesen lépkedtem munkahelyünk felé. De alig léptünk be műhelyünk ajtaján, egyenruhás rendőr eiővezetési parancsot íratott velem alá és vele kellett mennem a rendőrségre. A szivem hevesen kalapált, az utcán ismerősök tekintetével találkoztam, fejbólintással köszöntöttem őket és szó nélkül mentem kísérőmmel tovább. A rendőrségi épülethez értünk. A folyosón már ott állt Kosiner Imre elvtárs. Rögtön mindent megértettem. Tőle kissé távolabb mi is megálltunk. A kapu felől lépések hangzanak, Somogyi Pál elvtársat hozza egy rendőr. Egyelőre tehát hárman vagyunk. Soós rendőrfogalmazó elé visznek, tudomásunkra adják, hogy ie vagyunk tartóztatva és internálva leszünk. Este lett. Hideg sötétség terpeszkedik a rendőrségi épület folyosójára, egy rendőrőrmester bakancsunk fűzőjét szedeti ki velünk, nehogy a cellában felkössük magunkat, pedig ez nekünk eszünk ágában sem volt. Nagy cella, benne 'óca, vaskályha. Reánk' hármunkra nyomasztó érzés nehezedik. Még szerencse, hogy a rendőrségi szolga befűt a vaskályhába. Aztán eltávozik, kívülről a rendőrőrmester belakatolja az ajtót. Kosiner és Somogyi elvtársak pokrócaikat a kályha etó terítették és lefeküdtek, én pedig virrasztottam. Húsvét előtti napok volta!.- ezek. Reggel két rendőr kísért bennünket Szepesbélai Pál, tiszti főorvos elé, vizitre. Majdnem ránk sem nézett, a papírokra ráírta, hogy egészségesek vagyunk, az utazást kibírjuk és máris indultunk visszafelé. Az épület előtt munkáselvtársak álltak csoportokba verődve és felemelt ököllel vettek búcsút tőlünk. Arra gondoltunk, hogy talán már meg sem látjuk ezt a várost, hogy már nem találkozunk elvtársakkal. A kerületi fogházba kísértek minket „zongora-óráira". Ujjlenyomatokat vettek tőlünk. Dél lett. minden papír készen volt, négy órakor kellett indulnunk. Hozzátartozóinktól pár percig búcsúzkodhattunk a minket kísérő rendőr jelenlétében Megjelent a rendőrkapitány és rászólt a szolgálatos rendőrre, hogy minek engedélyezte a hosszú búc6Űzkodást. Aztán már indultunk is ki az állomásra. Szenvedéseink újabb állomásai felé vitt minket a vonat. Feled, majd Fülek következett. Ott sok ismerős losonci elvtárssal találkoztunk. Wcil, Gizko, Céner, Gertner és a többiek suttyomban tudtunkra adták, hogy náluk 28 eivtársat tartóztattak lé. Valaki letartóztatása előtt agyonlőtte magát. Keleti Feri elvtárs- pedig az ablakon keresztül szökött el a letartóztatás elő!. Örültünk, hogy legalább egynek a sok közül sikerült megszabadulnia a pribékek karmaiból. Este 11 órára érkeztünk Pestre. A Mosoni-utca felé vezető trtcák mind sötétek, mintha gyászlepellel takarták volna le őket. Itt-ott vékony fénysugarak villannak fel a sötétségben és ezekben megcsillan a rendőrőrszemek puskájára tűzött szurony. A gyűjtőfogház udvarára kísértek minket, s állandóan hozzák a letartóztatottak újabb és újabb csoportjait. Most egy összeláncolt csoport érkezett kakastollas csendőrök kíséretében, Tornaija és Pelsőc vidékéről. Éjfél után megmotoztak és beosztottak bennünket. A szolgálatos rendőrőrmester bejelentette, hogy az alagsorban a gyűjtőfogház alatti pincehelyiségben helyeztek el minket. Hosszú folyosón keresztül megyünk, itt már sokan fekszenek a cementpadozaton. A kazánház melletti szélesebb területen egy vizcsap mellett mi is leterítjük pokrócunkat a hideg cementre. A szemek lázasan kutatnak, ismerő; söket keresnek. Egy 14 éves zsidó fiúcska, akit apjával és édesanyjával együtt tartóztattak ie, nem tudja, hol vannak szülei. Elszakították tőlük. A gyűjtőfogház tele van az emberek ezreivel, akiket ez a döglődő kapitalista rendszer testileg, lelkileg megkínzott. Ott fekszünk és az elvtársak közül sokan álmodoznak az eljövendő új világról. Lassan virrad, a rácsos pince ablakán kilátunk a gyűjtő udvarára, amely a letartóztatottak százaival népesül meg. Minket is közéjük kísérnek. Itt osztályozzák a foglyokat Kit Sárvárra,kit Nagykanizsára, kit Topolyára, Csurgóra, s a többi kínzótelepre osztanak be a führer parancsára. Közben dél lett és köleskásától bűzlőtt a gyűjtőfogház. Nagypéntek. Húsvét, volt a küszöbön. Egész éjjel berregett a toloncautók motora, hordták az áldozatokat. Reggel minket is elvittek mocskos vagonokban Nagykanizsára. Innen pedig többeket Németország haláltáboraiba, ahol megölték őket. Ezeket az emlékeket őrizzük meg, ezek az emlékek serkentsenek minket még fokozottabb harcra a világbékéért! Réthv L. — levelező, Rimaszombat. A Koreai Néphadsereg Főparancsnokságának jelentése A Korea! Néphadsereg Főparancsnoksága március 27-én a következőket jelenti: A Néphadsereg egvségei karöltve a kínai önkéntesekkel a front valamennyi szakaszán folytatták elszánt harcukat, melvek során az ellenségnek emberben és hadianyagban nagy veszteségeket okoztak. A froní középső szakaszán négv nap alatt március 21-től 24-ig a Nóohadsereg egységei több mini 3.000 ellenséges katonát és tisztet megöltek és megsebesítettek, akik közül több mint 1000 amerikai volt. Békemozgalom Kaeiadában A Brit napokban volt Vancouverben a Colombia-tartomány békevédőinek második konferenciája, amelyen 400 delegátus vett részt, akik képviselték a fémmunkásokat, bányászokat, a villanyművek alkalmazottait, a bőrfelA szicíliai bányászok győzelmes sztrájkja A szicíliai kénbánvák 7000 bányászának sztrájkja 32 nap után győzelemmel végződött. Hála a sztrájkolok egységének, Sikerült nekik megtömi a vállalkozók ellenállását és elérni követelésüket: a béremelést, egves munkalehetőségek jávítását, nyugdíjalap létesítését az öreg és már munkaképtelen bányászok részére. A sztrájk február 19-én kezdődött és szilárd egységben folyt a rendőri terror ellenére. A sztrájkolok szilárd akaratát nem törte meg sem az a fenyegetés, hogy vízzel árasztják el a bányákat, sem a szakszervezeti vezetők elleni terrorisztikus támadások. dolgozó ipar alkalmazottait és más dolgozókat. A konferencia a Békevédők II. Világkongresszusának felhívása alapján a békéért való harc programmját dolgozta ki. Ezen a konferencián megválasztott külön delegáció előterjesztette ezt a programmot a tartományi parlament és kormány elé. Ezzel egyidejűleg folyt le Edmontonban Albert-tartomány békevédőinek konferenciája, amelyen felszólalt Arthur Ray a Béke Világtanácsának kanadai delegátusa. A konferencián résztvevők követelték, hogy a kormány csökkentse a fegyverkezést és minden lehetőséget használjon ki az öt nagyhatalom között megkötendő békepaktum megvalósítására. Franco terror-legényeinek bűnös mesterkedése Barcelonában A hős katalán nép ellen Franco, a spanyol nép hóhérja 50.000 fasiszta rendőrt sorakoztatott fel. akik szünet nélkül járják a felkelő város utcáit. A londoni Daiv Express hírt adott arról, hogv Barcelonában a mozgóképszínházak. valamint a színházak szünetelnek és mindennemű gyülekezés tiltva van. A mult hét csütörtökién váratlan vendégek érkeztek Sevillába, a világ egyik legveszedelmesebb háborús uszítója, Winston Churchill, valamint az Egyesült Államok római nagykövete James Dunn. A sajtónak adott nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy a húsvéti ünnepeket iöttek eltölteni Sevillába. „Keresztényi zarándokújuknak" főcélja azonban, hogy Francóval találkozzanak. hogy a spanyol nép gyilkosával arról tárgyaljanak, miképpen lehetne az Atlanti Paktum tényleges tagja. A spanyol nép a háborús uszítót ezen aljas terve ellen nem szünteti <s? harcát, tovább küzd Franco véres rezsimje ellen. Áldozatokat nem kímélve harcol a világ dolgozóival szolidaritásban saját népe és a többi dolgozó népek békéjéért.