Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)
1951-03-24 / 71. szám, szombat
6 UJSZ Ö 1951 március 24 A szovjet kolkozok a tavaszi vetés előtt A szovjet földművesek sikeresen befejezték az 1950-es gazdasági évet és ezzel az első háború utáni sztálini ötéves tervet. Az állam által kitűzött feladatokat az egész vonalon túlhaladták. A gabonafélék termése jóvai túlhaladta a háborúelőtti terméseket. Több mint 7.6 milliárd pudot tett ki. összesen 3,750.000 tonna gyapotot takarítottak be, vagyis 650.000 tonnával többet, mint ahogy azt az 1950-es évre tervézték. A cukorrépa termés szintén magasan, még pedig 1,200.000 tonnával haladta túl az 1950-es évben az előző évi cukorrépatermést. A vetési terület az 1950-es évben 6.6 millió hektárral megnövekedett. Ezek nagyjában az elmúlt gazdasági év sikerei a Szovjetunióban. A szovjetemberek azonban nem állnak meg ezeknél a sikereknél. A kolhoztagok és a szovhozok, valamint az állami traktorállomások dolgozói mindent megtesznek, hogy az idén még nagyobb terméseket érjenek el, mint az 1950-es évben. Ez hatalmas nemzetgazdasági feladat. Szibériában, Ukrajnában, Kubánban és Közép-Ázsiában a kolhozok 20—25 mázsa gabonát és 30—40 mázsa gyapotot termeltek hektáronként. Ez a termés azonban még nem jelenti a kolhoztagok számára a határt. Az Idén az élenjáró kolhozok 30—35 mázsa gabonatermést, 50—80 mázsás gyapottermést és 300—400 mázsás burgonyatermést akarnak elérni hektáronként. Hatalmas mennyiségű műtrágyát szállítottak a földekre. A kolhoztagok megtették a szükséges intézkedéseket a téli csapadék visszatartására. Ezáltal 2—3 mázsás túltermelést lehet elérni. A téli időszakban megrendezett falusi agrotechnikai tanfolyamokban az állam költségén több millió kolhoztag és kolhozasszony tanult. Az állatni traktorállomásokon és a szovhozokban gondosan megjavítják az összes traktorokat és gépeket. Az 1950-es évben a kolhozparasztok további hatalmas lépést tettek a kolhozrendszer megszilárdításának útján. A kis kolhozokat óriás kolhozokká egyesítették. Ezáltal biztosították a mezőgazdasági munkaerők teljesítméhye fokozásának előfeltételeit. Az idén a Szovjetunióban új elárasztási akciókat kezdenek. Közép-Azsiában és a Kaukázus vidékén az elárasztásnak hatalmas a jelentősége a termelés emelésében. A Szovjetunió európai részein lévő sztyeppés vidékek kolhozai számára az elárasztás kétszeresen jelentős a szárazság ellen vívott harcban, másrészt pedig a természet kénye-kedvének kiküszöbölésében. Az idén a szovjetállam az elárasztás alá kerülő vidékekre 11.000 mellékfelszerelési gépet, 8000 pótgépet és 3000 univerzális gépet küld az elárasztó csatornák kiépítésére. A Szovjetunió mezőgazdaságának színvonala évről évre növekszik. Az 1951-es évben a Szovjetunió szovhozaiban és kolhozaiban még nagyobbméretű agrotechnikai intézkedéseket tesznek a termés emelésére. Megemlítjük pl. a mélyszántás kimélyítését. Ezt a módszert több mint 15 millió hektáron alkalmazzák. A fekete földben a szántás mélysége 25—30 centiméter, a közönséges talajban pedig 20—22 centiméter lesz. A mélyszántás elősegíti a talaj tápanyagainak összegvülemlését és megkönnyíti a kártevők elleni harcot. Ezáltal az átlagos termés lényegesen emelkedik. így pl. a »Cservonij Slach« kolhozban az odesszai vidéken az ugar 25—27 centiméter mélyen való felszántásával hektáronként 27—35 mázsa őszi búzatermést értek el. Az »Avantgard« kolhozban a gzilordini vidéken, ahol kb. 30 centiméter mélyen szántottak, több mint 100 mázsa rizst takarítottak be. A kujbisevi vidék kolhozai a 30 centiméter mélvségű szántás után 30, sőt 35 százalékkal magasabb termést értek el a tavaszi búzánál, mint a csekélyebb szántásnál. A magasabb termést biztosító intézkedések közé tartozik a sSrűsoros vetés és a keresztbe való vetés is. A burgonyánál és a kukoricánál pedig a fészekbe való vetést használják. » . A kolhozokban, a traktorállomásokon és a szovhozokban hatalmas méreteket ölt a szocialista munkaverseny a tavaszi munkák legjobb megvalósításában. A kolhozok, szovhozok és a traktorállomások minden erejüket latbavetik, hogy az 1951-es év a szocialista mezőgazdaság új, hatalmas sikereinek éve legyen. A Német Demokratikus Köztársaság földművesei a béke jegyében kezdték meg a tavaszí munkákat A „Szebb jövőért szántunk" és „A tavaszi munkák idejében való megvalósításával megerősítjük a békét" — jelszó alatt kezdték meg a Német Demokratikus Köztársaság földművesei a tavaszi munkákat. Az elmúlt hetekben lázas előkészület folyt. A földművesek az elmúlt napokban még egyszer felülvizsgálták, hogy minden gép, minden fogat készenlétben áll-e, hogy van-e elegendő mennyiségű vetőmag, stb. A Szabad Német Ifjúság központi bizottsága felhívta az egész Német Demokratikus Köztársaság ifjúságát, hogy segítsen a földműveseknek a tavaszi munkák elvégzésében. A felhívásban a központi bizottság hangsúlyozta, hogy a földműveseknek nyújtott segítséggel az ifjúság hozzᎠ'ártil az ötéves terv teljesítéséhez, a éke megszilárdításához és a német dolgozók életszínvonalának emeléséhez. A német földművesek tényleg nagy segítségben részesülnek. A mezőgazdasági gépek juttatásának tervét a tavaszi munkákban a gépügyi minisztérium jelentése szerint március 15-ig jelentős mértékben túlhaladták. A tervezett 900 traktor helyett 1000 traktort'kapcsoltak be a munkába. A traktorekék juttatásának tervét 170 százalékra, a traktorboronákét 595 százalékra, a kultivátorokét 110%-ra, a vetögépekét 350%-ra, a fogatokkal vontatott vetőgépek tervét pedig 170 százalékra teljesítették. Az önkéntes munkával nyújtott segítség is egyre nagyobb méreteket ölt. A stralsundi járásban több cpint ezer férfi és nő dolgozott önkéntes brigádokban. A mecklenburgi vidéken 250 hektár mocsarat csapolnak le. A „Falu és a város karöltve halad" jelszó alatt vasárnaponként több mint húszezer földműves, munkás, diák és hivatalnok dolgozik. így néz ki a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasága, ilyen a munkások és a földművesek szövetsége náluk. Több mint félmillió földműves gazdálkodik ma olyan földeken, amelyek azelőtt feudális uraké, junkereké, nagybirtokosoké, és a nád párté voltak. A német kis- és középparasztok ma olyan földön gazdálkodnak, amely azelőtt olyan egyéneké volt, akik ezeket a földeket támadási céljaikra használták. A következetesen megvalósított földreform a Német Demokratikus Köztársaságban fő céljául a német imperializmus fő képviselői földjeinek kisajátítását tűzte ki. A földreform számai arról tanúskodnak, hogy tényleg következetesen járnak el ebben az ügyben. Az 1949 január elsejei helyzet szerint összesen 3,225.364 hektár földet sajátítottak ki. Ebből 7.112 gazdaság, hektárokban kifejezve 2,504.732 hektár junkereké és nagybirtokosoké volt. A nagybirtokosok és a német nemesség földtulajdonának kisajátításával a Német Demokratikus Köztársaságban ledöntötték a német imperializmus tartó oszlopait. Kisajátították pl. von Putbus 18.850 hektárját, Ármin gróf 15.800 hektárját, Bismarck 2044 hektárját, Schulenburg gróf 1563 hektárját, Stinnes iparvállalat tulajdonos 3161 hektárját, stb. Ezeket a földeket több mint 544.079 kisparaszt és mezőgazdasági munkás között osztották szét. Az átlagos juttatás négy hektár volt. Több mint 90.000 Lengyelországból és Csehszlovákiából áttelepített földműves család is részesü't földjuttatásban. Az áttelepíttettek Kelet-Németországban új hazára találtak, ahol új életet kezdhettek. Azon a földön, amely azelőtt a német militarizmus, fasizmus és háborús expanzió melegágya volt, ma kis-és középföldmüvesek dolgoznak. A volt úri birtokokon ma nem beszélnek már más nemzetek elleni támadásokról, hanem a tavaszi munkák előkészületeiről, az ötéves terv teljesítéséről, a földmunkák gépesítéséről, stb Az emberek itt már a Német Demokratikus Köztársaság békés építéséről beszélnek, arról az országról, amely egyszersmindenkorra leszámolt a militarizmussal és a reakcióval és amely ma már a világbéke táborának egyik szilárd támasza és a mi barátunk és szövetségesünk. Kiküszöböljük a multéví hibákat és megjavítjuk szövetkezetünk munkáját A nagymegyeri EFSz március 18án tartotta meg évi közgyűlését és ebből az alkalomból beszámolok a szövetkezet eddigi munkájáról. Szövetkezetünk az elmúlt évben az aratási és cséplési munkáknál bizonyos sikereket ért el a közös munka megszervezésében. Nem tagadhatjuk le azonban, hogy ezek az eredmények nem hozták meg azt, amit szövetkezetünk tagsága várt a közös munkától. Ez pedig- azért történt, mert a szövetkezet tagságának határozatai sokszor csak papíron maradtak és nem hajtottuk végre őket. Szövetkezetünk ebből is okul. Ezentúl a legnagyobb figyelmet fordítjuk arra, hogy a határozatok a gyakorlatban is megvalósuljanak, mert hiszen a terv csak úgy ér valamit, ha azt végre is hajtják Mult év augusztusában tagositottuk a szövetkezet földjeit. Ezzel megteremtettük előfeltételét a magasabb típusra való áttérésnek és szeptember 10-én a taggyűlés határozata alapján áttértünk a harmadik típusra. Szövetkezetünk tagjai között akadt egynéhány, akik meginogtak és nem helyeselték a taggyűlés határozatát és ezek nem is írták alá a harmadik típusra való áttérést. A harmadik típust 71 taggal kezdtük meg és azóta 224-re szaporodott fel. A nagymegyeri szövetkezet tagságának birtok szerinti megoszlása azt mutatja, hogy szövetkezetünk valóban a dolgozó parasztok szövetkezete A földnélküli tagok száma 28, fél hektárral rendelkező tagunk négy van, két hektárig terjedő 39, 5 hektárig 46, 10 hektárig 21 és 15 hektárig terjedő földterülettel rendelkező tagja egy van a szövetkezetnek. Ezen kívül még nő tagjai is vannak a szövetkezetnek, valamint nem földműves tagjai is. Szövetkezetünk 1753 hektár földön gazdálkodik. Ebből 1307 hektár szántóföld, a többi rét és legelő és terméketlen terület. Öszi vetésünk 220 hektáron van. A tavaszi vetemények alá 1006 hektár földet hagytunk, a tagok háztáji gazdálkodására pedig 81 hektár földet adtunk. A földműves raktárszövetkezettel a műtrágya- és vetömagellátásról szerződést kötöttünk, úgyhogy mind a műtrágya, mind pedig a vetőmag biztosítva van. Hogy földjeinken biztosítsuk a jő termést, hektáronként S métermázsa műtrágyát szórtunk eL Az ősziek alá összesen 220 mázsa szuperfoszfátot, 220 mázsa kálisót és 220 mázsa nitrogénműtrágyát adtunk. A tavasziak alá 32 vagon műtrágya van már raktáron, aminek egy részét már el is szórtuk a földekre. A rétek és a legelők feljavítására 126 mázsa műtrágyát használtunk fel. Szövetkezetünk a mult év őszén az állam segítségével felépített egy új istállót 100 szarvasmarha befogadására. Ezenkívül a tél folyamán megjavítottunk 9 istállót, amelyekbe lovakat, növendékmarhákat, sertéseket és baromfit helyezünk el. Ugyancsak a tél folyamán 2 teljesen használhatatlan istállót lebontottunk és az így nyert épuletanýagból megkezdtük egy sertéshizlalda építését. A taggyűlés határozata alapján megkezdtük egy fürdőnek átalakíMinden csalás a napvilágra kerül egyszer A királyhelrneci járásban lévő Nagytárkányon lakik egy Králik Erich nevű falusi spekuláns. Húsz hektár földje van. Emellett a belai állomás főnöke. Nős, — három gyermeke van. Odahaza szolgát tart, aki dolgozik rá. 1950 őszén spekulálni kezdett földjeivel. Szabotálta a termelést és ezért földjeit elkobozták. Mivel Nagytárkányban ebben az időben még nem volt megalakítva az EFSz, nem tudták kinek átadni a földeket. Ezért a helyi nemzeti bizottság felhívta Králikot, hogy földjeit továbbra is művelje meg, még pedig lelkiismeretesen. Ezt azonban Králik nem tette meg. Földjeiről egyáltalán nem gondoskodott, — szabotált. Még 1950 nyarán Králik arra a meggyőződésre jutott, hogy jó lenne lovaival valamit tenni, nehogy aztán később hivatalos áron az EFSz-be kelljen beadni őket. Rábeszélte szolgáját, Zivák Józsefet, hogy ha valamire sor kerül, mondja azt, hogy a lovak az övéi. Hazugságának alátámasztására még passzust is állíttatott ki Zivák nevére. Ezeket a passzusokat azonban magánál tartotta, hogy azért a tulajdonos továbbra is ő maradjon. Mivel a földmunkát elhanyagolta, de azért a lovait ki akarta használni, jelentkezett a belai építészetnél, mint fuvaros, ahová Zivák József, szolgáját küldte dolgozni. Králik Zivák József munkájáért és a lovakkal való fuvarozásért napi nyolc órai munkája után 500 koronát vágott zsebre. Ezzel szemben a lovak és a többi állatok etetéséért Králik Ziváknak havonta 2000.— Kčs-t fizetett. A községi terv szerint az 1950-es évben Králiknak egy hektár cukorrépát kellett volna vetnie, o azonban ezt a feladatot is szabotálta. Ennek ellenére 1950 őszén Zivák Králik udvarára három szekér cukorrépa szeletet hozott, ami igazság szerint kizárólag csak a cukorrépatermelőknek járt. A nagytárkányi helyi nemzeti bizottság megállapítása szerint Králik az 1950-es évben 4.650 kg cukorrépát szolgáltatott be a cukorgyárba, ezért hat kilogramm cukrot kapott többek között. Nagyon érdekes, hogyan sikerült Králiknak így kispekulálni a dolgokat, hogy egeszem répát sem vetett és mégis anynyit be tudott szolgáltatni. Érdekes, hogyan tudta Králik a belai vasúti állomáson elintézni azt, hogy az ő nevében kerüljön az a bizonyos 4650 kg cukorrépa a cukorgyárba. Ezt a közeljövőben megállapítják a biztonsági szervezetek. 1950 november 20-án a nagytárkányi biztonsági testület feljelentést tett Králik Erich ellen a vetési terv be nem tartásáért, vagyis az ötéves terv szabotálásáért a királyhelrneci járási ügyészségen, ahol talán szándékosan „fektették" ezt az ügyet, vagyis nem törődtek az ügy kivizsgálásával. Lehet, hogy a járási ügyészség elaludt vagy pedeg itt is vannak Králiknak „jó emberei?" Ez év februárjában a helyi nemzeti bizottság felszólította Králikot, hogy adja be lovait az EFSz-be. Králik azonban jól kispekulált tervével érvelt, vagyis, hogy a lovak már nem az övéi és ha az övéi lennének is, akkor sem adná be őket az EFSz-be, mert erre ma még törvény nincs. Ezenkívül Králik különféle kijelentéseket tett, mint pl. csak az én udvaromba próbáljon valaki bejönni a lovakért, majd meglátja, stb... 'ivák József azonban leleplezte alattomos gazdáját. Kijelentette, hogy soha nem is gondolt arra, hogy Králik lovait megvegye és hogy az ilyen vásárlásokra neki pénze nem is volt soha. Március 13-án Králik Erichet a nagytarkányi biztonsági testület letartóztatta. Emellett házkutatást is tartottak nála. A házkutatáskor felesége beismerte, hogy a 220 kg-os sertésen kívül, amelyet engedéllyel öltek, még egy 180 kg-os sertést és egy egyéves borjút is levágtak feketén, amelyeknek a húsát felfüstölték. Ezen a napon a nevezettnél 80 kg húst és zsírt L.iáltak. A fent említett példákból világosan kitűnik, hogy milyen körmönfont módon tudnak a zsírosparasztok szabotálni. Azonban előbb, vagy utóbb napvilágra kerülnek a csalások. Králik is már ül és rövid időn belül felelni fog a törvény előtt gaztetteiért, amelyekkel dolgozó népünket meg akarta károsítani. tását, illetve újjáépítését. Két kádfürdő és 8 személy részére zuhanyozó lesz benne. Ugyanebbe <*r. épületbe szereljük be a mosodát is. A nagymegyeri szövetkezet állatállománya ma a kővetkező: 16 tel hén, 41 növendékállat, 4 tenyészbika, 21 igásló, 50 süldösertés van a hizlaldában, 6 választott malac, 3 tenyészkan és 170 tyúk. Az 1951-es évben az összes munkák elvégzésére 44.000 munkaegység ledolgozására lesz szükség. A munkaegységek értéke ebben az évben 104 korona és 3 kg búza. A taggyűlés határozata alapján évközben a munkaegységek 70 százalékát fizetjük ki mint előleget. A tavaszi munkákra minden előkészületet megtettünk Nagyban elősegíti munkánk helyes menetét a munkacsoportok megalakítása és az állami traktorállomással kötött szerződés az egész évi munkákra. Szövetkezetünkben van néhány fontos kérdés, amit még ma sem tudunk kellőképpen eimélyíteni szövetkezetünk tagjai közt. A szövetkezet több tagja olyan nézetet vall, hogy ö csak mint napszámos dolgozik a szövetkezetben és megfeledkezik arról, hogy a szövetkezetben a tag nem alkalmazott, hanem a szövetkezeti vagyon társtulajdonosa. Népi demokráciánk lehetővé tette, hogy valóra válthassuk a jelszót: A föld azé, aki megműveli. Ez az elv pedig teljes mértékben érvényesül a szövetkezeti életben. Ha értékelni és felbecsülni akarjuk mai helyzetünket, akkor vissza kell gondolnunk a múltra, arra, hogyan ütötték dobra a kisember egyetlen tehénkéjét, eladták feje alól a várflrost is és a kisparasztnak sohasem termett, annyi, hogy családja kenyerét biztosítani tudta volna. Mindez ma a népi demokrátek a koldusok, a nyomorgók és a tek a koldusok, a nyomorgók és — falu dolgozó népének a szövetkezeti gazdálkodás minden lehetőséget megad, hogy gazdaságát korszerűvé tegye, termelését fokozza és hogy életét mindennap szebbé és boldogabbá tegye. Ezt adja meg számunkra a Párt és ezért kell minden erőnkkel arra'törekednünk, hogy a gottwaldi ötéves terv teljesítéséből becsületesen kivegyük részünket. A nagymegyeri EFSz tagjai március 18-án megtartott évzáró közgyűlésükön az alábbi kötelezettségvállalást tették: ígérjük, hogy április 5-ig 276 hektáron befejezzük az árpa vetését és 120 hektáron pedig a zab vetését. Április 5-től május 15-ig 911 hektáron elvégezzük a takarmány, a kapásnövények és az ipari növények vetését. Az őszi vetéseinkre hektáronként 1 mázsa péti sőt szórunk el, hogy ezzel is elősegítsük a szövetkezeti földek termésének emelését. így a búza hektárhozamát 18 mázsáról 20 mázsára, az árpáét 17-ről 19-re, a zabét 15-ről 17-re, a cukorrépáét pedig 220ról 230 mázsára emeljük. A tehenek tejhozamát átlag 5 literről 6 literre emeljük fel. Április 15-ig befejezzük egy 150 sertés befogadására alkalmas hizlalda építését, amit saját forrásainkból és saját magunk munkaerejével építünk fel. Május l-ig a kis- és középparasztok soraiból 20 új tagot szerzünk szövetkezetünknek. Szövetkezetünk közgyűléséről üdvözlő táviratot küldtünk Gottwald és Široký elvtársaknak, amelyben köteleztük magunkat, hogy szövetkezetünket a legrövidebb időn belül mintaszövetkezetté építjük ki. Arvai József, az EFSz elnöke, Nagymegyar.
