Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-24 / 71. szám, szombat

8 msm- 1051 március 595 UJSZÖ IDÉZZÜK A MULTAT. A „Munkás" története Indulás A I9-fk század végén és a huszadik század első éveiben ébredezni kezd a munkásság. A földbirtokosok és feltörő tőkések osztálya ú i versenytársat talál magával szemben a oolitikai porondon. Már megkezdődött a munkásság osztállyá szerveződése Magyarországon is. A „Kassai Munkás", a mai ,,Munkás" elője, ebben az időben indul útjára, hogy hangot adjon annak az osztálynak, mely éppen most jelentkezik szóhoz. 1907 március 16-án, tehát 30 esztendővel ezelőtt lelenlk meg a „Kassal Munkás" első száma. Abban az időben, mikor a szervezett munkásság már Magvarországon is olyan erőt képviselt, amellvel a feudalizmus maradványaihoz görcsösen ragaszkodó magyar nemességnek és feltörő kapitalistáknak számolniok kellett. A munkásszervezetek feloszlatása, újak megalakításának útjába gördített minden akadálv, minden üldözés, minden elnyomás ellenére ereje nőtt. A harc a munkásszervezetek elismeré séért, a 8 órás munkaidőért, az általános titkos választójogért, a ,,népparlamentért" mind szélesebb arányokat öltött. A munkásság öntudatának, saját erejében való bizalmának ez az ébredése teremtette meg a „Kassai Munkást" — mely azóta betiltása miatti megszakításokkal ugyan — harminc éven keresztül tükröztette vissza, hirdette és szervezte a harcot az osztrákmagyar császári és királvi uralom ellen, a magyarországi proletáriátus uralmáért, maid az ú i viszonyok után szlovákiai dolgozók helyzetének megjavításáért, oolitikai, gazdasági, kulturális helyzetének jobbátételéért. a fasiszta reakció tervei, a fokozott elnyomás és fenvegető hábrú ellen, a Csehszlovákiában élő nemzetek testvéri együttműködéséért — a munkásosztály végső felszabadulásáért. Először a szociáldemokrácia kispolgári reformista esközeivel, azfán a kikristályosodó kommunista, majd a tiszta boíseviki módszerekkel. Három szövetkezet a galántai járásban A munkacsoportok megszervezésével és tervszerű munkával biztosítják Alsószeli, Vízkelet és Feketenyék szövetkezetei a tavaszí munkákat Kassai munkások az élen A kassai proletariátus óriási áldozatkészségről tett tanulságot, mikor az akkori Felső-Magyarország számára megteremti a legnagyobb áldozatok árán a „Kassai Munkás"-t. A kassai proletáriátusnak ez az áldozatkészsége nem egyszeri fellángolás, hanem állandó folyamat, melv számos esetben ment el a végső határig, hogy fenntartsa a lapot- A munkások átlag 9— 10 órát dolgoznak naponta, fizetésük átlag 25—60 krajcár. Ezekből az öszszerakott krajcárokból teremtik meg a hetilapot, melyen mint kiadó a „Felsőmagyarországi szociáldemokrata párt" szerepel. A kispolgári szocializmustól a leninizmusig A munkások lelkesedéséből és áldozatkészségéből létrejött újság a kassai és vidéki munkásmozgalomnak hatalmas fegvverévé kovácsolódik. Azonban ha látni akarjuk a ..Munkás" 30 éven át megtett útját, akkor elkerülhetetlenül végig kell pillantanunk annak fejlődésén. Bár jóakaratú, de kispolgári, nem osztályharcos szellemben indul a lap. Az akkori szociáldemokrata párt hivatalos elmélete uralja. Mindjárt az első számban ilven sorokat lehet olvasni: „Lapot indítunk a becsületes emberek felvilágosítására." Nem a szervezett munkássághoz, a szétes dolgozó rétegekhez, a munkásokhoz és kisgazdához, hanem a „becsületes emberekhez" szól. A nincérmunkások elbocsátásával kapcsolatban fgy fr: „Bár a pincérmunkások elég szervezettek arra, hogv megakadályozzák az igazságtalan elbocsátást, ezt nem teszik, mert nem akarnak a tulajdonosoknak méltatlan károkat okozni." A lapnak nincs világos, egvenes osztályharcos iránva és a oolitikai s gazdasági kérdésekben csak a homályban tapogatózik. Nincs világos végcélja, hanem valami nem létező „emberi" igazságot keres Még az olyan eleminek látszó kérdésben, mint a köztársaság, vagv monarchia sincs tiszta álláspontja: a királlva! szemben reményeket táplál 1908-ban ilyeneket lehet olvasni: „Két hatalom van. mely elfogia dönteni a kérdést (választói jogról van szó): a királv és a nép. Azt hiszik, hogv ezt a két hatalmat lehetséges félrevezetni." Vaev (1908 43 számban): „Hiába zsaroliák az urak a királyt, hogy áll ion el királvi szavától, hogy ne kényszerítse őket fa magyar nemességet) a becsületes népjog alkotására". Ez a királvban való bizalom még akkor sem inog meg, mikor 1909ben megbukik a koalíció, mikor Budapest utcáit a munkások vére festi pirosra. Ezzel kapcsolatban a „Kassal Munkás" ígv ír: „Ilyen körülménvek között elképzelni sem tudjuk azt, hogv a király olyan emberekre bízza az ország ügyeinek vezetését, akik a nép jogoknak ellenségei. Azt hisszük, hogy becsesebb a királynak Magvarország dolgozó népe, mint egv pár svindlernek uralomra jutása." De a gazdasági harcok tekintetében sincs osztályharcos álláspont ia a lapnak, 1908-ban erről ilveneket írnak: „Amíg a parlament át nem alakul, addig a magvar munkásságnak a harcai lehetetlenek. Gazdasági harcaink nem a műhelvekben. nem a gyárakban, nem a földbirtokokon folynak és folyhatnak le. Ma a parlament dönti el harcunkat." Eredekes megemlíteni. hogy az osztrák-magyar monarchia idején nem foglal állást a magyar vezényszó mellett a hadseregben. Egy beküldött cikkhez ilyen megjegyzést fűznek: „A magyar vezénvszót illetőleg nem foglalhatunk ellenzéki álláspontot. Nem fogunk érte küzdeni, de ellene sem." Annál szebb fejezete a lapnak a demokratikus jogokért való harc. Bátran és hangosan felemeli szavát a kapitalizmus erőszak-szervezetei ellen, különösen a militarizmus ellen. Az 1910. évi választásoknál mozgásba hozta Kassa és vidéke magyarnyelvű munkásságát, a községi ügyekbe a munkásság csaknem kizárólag a „Kassai Munkás" útján tudott csak beleszólni. Élesen ostorozta az elnvomó apparátust, harsányan követelte a munkások gyülekezési és szólásszabadságát. 1912 május 23-i számában olvashatjuk: „Évek hoszú sora óta kér. követel, tiltakozik és tüntet az ország demokratizálásáért harcoló öntudatos munkásság. A kiváltságos uralom gőgös bitorlói erre mindannyiszor a nép gyalázásával, hazátlan bitangozásával és cinikus röhögéssel válaszoltak. Arcátlat gúnyt űznek a nép legszentebb törekvéseiből." Ugyanebben a cikkben: „De bármilyen eseményeket hozzon is a jövő, az bizonyos, hogv a nép jogok teljes érvényesüléséig ebben az országban nem lesz többé nyugalom." A hatóságok nem bír iák el a lap ilyen bátor hangját, ezért kobozzák, szerkesztőit elítélik, súlyos pénzbírságot szabnak ki. Igy 1909-ben 1500 korona pénzbüntetést kellett lefizetnie. Alsószelin a. szigetmajori negyedik típusú szövetkezet tagjai március 4-iki gyűlésükön megtárgyalták az 1951-es évre szóló munka- és pénzügyi tervet, hogy aztán a jó idő beköszöntésével teljes lendülettel kezdhessenek hozzá tavaszi munkákhoz. — Szigetmajor azelőtt földesuraké, meg a „vitéz" gazdag parasztoké volt, de hogy aztán nálunk is a nép lett az úr az országban, mi nincstelen béresek és kocsisok kezünkbe vettük a birtokot — mondja Kozmér István a szövetkezet tagja — és közös erővel hozzáfogtunk gazdálkodni. A kezdet bizony Szigetmajorban is nehéz volt. Az azelőtt kisemmizett cselédek üres kézzel álltak, hogy megkezdjék a szövetkezeti gazdálkodást, de azután, hogy a dolgozó nép állama segítette őket, rövid idő alatt a szigetmajori EFSz a galántai járás példás szövetkezetévé fejlődött. Hogy a szövetkezet" a munkákat jel es idejében el tudja végezni, három munkacsoportot alakítottak. Két munkacsoport Puskás István és Szabó Lőrinc vezetésével a növényi termelésben dolgozik, a harmadik pedig Györök lozsef vezetésével az állatok gondozását látja el. Hogy a jó termést biztosítsák, a szövetkezet tagjai a tavasziak alá hektáronként 7 q műtrágyát szórnak el. Megjavítottak és megtrágyázták 130 hektárt kitevő legelőt is. Kell is ez, mert ha azt akarják a szövekezet tagjai, hogy a tehenek jól tejeljenek, akkor bőséges takarmányról is gondoskodni kell. Befejezték már az istállók javítását is, — most építettek egy új sertéstenyészdét, úgyhogy most már semmi akadálya annak, hogy a szövetkezet sertésállományát szaporítsák. A tavasziak vetését megkezdték már a vízkeleti szövetkezet tagjai is. A munkákat itt is munkacsoportokban végzik, mert rájöttek, hogy jó munkát csak tervszerűen és munkacsoportokkal lehet végezni. Négy munkacsoportot alakítottak. Az első két csoport a növényi termeléssel, harmadik a zöldségtermeléssel és a negyedik munkacsoport dohánytermeléssel foglalkozik. Ezenkívül egy állattenyésztő munkacsoportot is alakítottak, mert ha most, ugyan nincs is sok, de azért már áll 25 tehén, 49 növendék marha és 12 ökör a szövetkezeti istállókban. A vízkeleti szövekezeti tagok száma napról napra növekedik. A múlt évben, amikor áttértek a harmadik típusra, még csak 140 tagja volt a szövetkezetnek, ma meg már 234 tagja van. A szövetkezet azonfelül, hogy a tervnek megfelelően gabonát és kapásnövényeket termel, ültet még 10 hektár dohányt, vet 3 hektár gyógynövényt, egy hektáron fűszerpaprikát, és ezenfelül 13 hektáron még zöldségféléket is termelnek. Gyümölcsfát is ültettek, 400 korai cseresznyét, 700 barackiát, 300 körtefát és 800 bokor ribizlit. A vízkeleti dolgozó parasztok, nemcsak a szövetkezeti tagok, hanem az egyénileg gazdálkodók is, az elmúlt hetekben, hogy dolgozó népünk kenyérellátásának biztosításához ők is hozzájáruljanak, önkéntes gyűjtési akciót indítottak és így egy nap alatt 41 q kenyérgabonát gyűjtöttek össze és szolgáltatták be. A feketenyéki szövetkezet tagjai is látták, hogy elérkezett a tavaszi munkák ideje és elvégzésükhöz tervszerűen hozzá is fogtak. Elvégezték már a tavaszi szántást és a vetéssel is jól haladnak. A szövetkezet taggyűlésén megállapították a munkanormákat és a Beszámoló az ipolynyéki szövetkezet közgyűléséről Az ipolynyéki szövetkezet az elmúlt napokban tartotta meg évi közgyűlését, amelyen Dobos László, a szövetkezet elnöke beszámolt a szövetkezet eddigi munkájáról. Az őszi munkákat csak 30 taggal végezte a szövetkezet, de a tavaszi munkákra már 180 tagja van. A falu dolgozó parasztjai napról napra meggyőzödnek arról, hogy a falu dolgozóinak a jobb életet csak a szövetkzeti gazdálkodás biztosíthatja — és ezért mindig többen és többen lépnek be a szövetkezetbe. Dobos elvtárs rámutatott arra Is, mennyire ki volt szolgáltatva azelőtt a falu dolgozó parasztsága a földesurak és a zsírosparasztok érdekeinek. A kiküldöttek felszólalása és a különféle kultúrszámok után a szövetkezet ezévi munka- és pénzügyi tervének ismertetésére tértünk át, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A szövetkezet 671 hektár földön gazdálkodik. A pénzügyi terv szerint minden munkaegységre 142 korona készpénz és 5 kg gabona jutalmazás jut majd. A szövetkezeti tagjai tervszerűen felkészültek a tavaszi munkákra. Megalakították a munkacsoportokat. mégpedig 2 növénytermelő, I állattenésztő, 1 kertészeti, 1 dohánvtermeló. 1 szőlészeti és 1 építészeti munkacsoportot. Az első Istálló megjavítását már be is fejezték, melyben 52 szarvasmarha van elhelyezve. A szövetkezet tagjai most kezdték meg egy másik istálló megjavítását és a sertéshizlalda építését, amelyet május l-re be is fejeznek. A szövetkezet tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy ugyanúgy, mint az őszi munkában, a tavaszi munkák versenyében is az első helyre akarnak kerülni. TÓTH GYÖRGY, járási oktató, Ipolynyék munka minden fajában a munkaegységeket, úgyhogy most már a tavaszi munkákat ezek szerint végzik. A mútrágyaszórás normája pl. 5 hektár. — Mivel, műtrágyaszóró gépük még nincs, tehát azt is emberi erővel végzik. A munkacsoportok megalakításával és az egész évi termelési és pénzügyi terv kidolgozásával biztosították a munkák folyamatos menetét. A többi növények mellett, 10 hektár nemesített kukoricát is vetnek, mert tudják, hogy ezzel jobb termést érhetnek el. Ebből a nemesített kukoricából hektáronként 72 q-ás termést várnak. Ezenkívül 6 hektáron zöldségfélét és 2 hektáron gyógynövényeket is termelnek, ami ugyancsak jelentős mértékben növelni fogja a szövetkezeti tagok jövedelmét A munkacsoportok közül a harmadik csoport nőkbő

1 áll, — ez a csoport zöldségtermeléssel foglalkozik. Május végére lesz készen egy száz szarvasmarha befogadására alkalmas istálló, úgyhogy aztán a szövetkezeti állattenyésztést is ki fogják fejleszteni. Most még csak 11 tehén, 32 növendékmarha, 8 ló, 5 anyadisznó és 15 malac a szövetkezet egész állatállománya, de azt mondja Cseman György, a szö' vetkezet alelnöke, hogy csak legyen készen az új istálló, lesz majd akkor több is. A falu egyénileg gazdálkodói is Iparkodnak, hogy mielőbb elvégezzék a tavaszi munkákat, de aztán vannak itt is olyanok, akik a kulákokkal egy követ fújnak és sza" botálják a munkákat. Ilyen ember Sipeki János is, aki csak külön felszólításra kezdte meg a szántást az árpa alá. Sipeki nemcsak a munkákat hanyagolja el, hanem a beszolgáltatásról ia elfelejtkezik, mert pl. erre a negyedév* re jóformán még semmit sem szolgálta" tott be. Szelecki Károly se jobb a deákné vásznánál és egy gyékényen árul Si»' pekivel. Szelecki igényelt egy mázsa vetőmagot és 2 q műtrágyát, de már viszont egyáltalában nem törődik azzal, hogy azt ki is kellene váltani és el is kellene vetni. KERTÉSZ IMRE Várkonyon is hiába spekulál a kulák A várkonyi EFSz az elmúlt hónapok alatt nagyon sokat változott Még nem is olyan régen a falu egyenesen lenézte a szövetkezet tagjait és gúnyosan mosolyogtak, mikor a szövetkezet tagsága további kis- és középföldművesek toborzását kezdte meg. A falu gazdagjai elképzelhetetlenek tartották, hogy a mindig semmibe vett kisparasztok, a volt béresek nagy darab földeken is jól tudjanak gazdálkodni, többet tudjanak termelni és hogy jobb életet tudjanak maguknak biztosítani. A helyzet megváltozott. Ma már 160 tagja van a szövetkezetnek és a harmadik típus szerint gazdálkodik. A szövetkezet tagsága azA vihar hullámai A monarchia idegei nem bírták el a | lapot abban az időben, mikor gyászos müvüket végezték, mikor a világháborút lángra lobbantották. A Tiszakormány 1914-ben betiltotta a lapot azzal a megindokolással, hogy „Footbal milliók" cimű cikkében ..hadiérdekek elleni izgatást" látott. Amíg a vészes háború dűlt, a „Kassai Munkás" hangjának szünetelni kellett. De jöttek az úi idők Amikor a hullámok összecsaptak az osztrák-magvar monarchia felett, a magyarországi nagv októberi események után újból megjelenik a „Kassal Munkás". Négyéves hallgatás után 1918 november 9-én jelenik meg az első szám. A forradalmi tömegek bátor fellépése és hangulata kifejezést nyer benne. Bátran hirdeti a kassal és felsőmagvarországi munkások harcát a burzsoázia ellen. Azonban élete túlságos rövid volt. 1919 március 19-én betiltja a cseh reakció. De haladnak az idők. az események. A Magyarországi Vörös Hadsereg előrenyomulása után pünkösdkor megjelenik a „Kassai Munkás". A proletárdiktatúra lehetővé tette, hogy most már necsak mint hetilap, hanem mint napilap jelenhessen meg. Még nagy feladatához hozzá sem láthatott a proletárdiktatúra demokráciája által napilappá lett újság — a Vörös Hadsereg kivonulásával a lao megszűnik. 1919 július 26-án indult meg ismét a lap, de most már csak mint hetilap. Azonban a szlovákiai magyar forradalmi tömegek napilap után vágynak. A kassaiak áldozatkészségével ezt el is érik. 60.000 koronát gyűjtöttek össze és 1920 február 15-én megindul a napilap. 1920 áprilisától rohamos változást lehet észlelni: nagyobb figyelmet szentelnek a szlovenszkói viszonyoknak, pártkérdéseknek, nők és ifjúmunkások viszonyainak. E hó 18-án megjelenik ax első Komlntern kiáltván*. A „Munkás" Július 16-1 számában a „Kassa! Munkás" a Komintern kongresszusáról", mint a mi „kongresszusunkról" ír. Decemberben már a kommunista párt megalakítását követeli. 1921 május 15-én és 16-án a prágai kongreszszus kimondja a kommunista párt megalakulását és ebben a „Kassai Munkás"-nak nagv érdeme volt, mert hosszú időn keresztül harcolt érte. Május 20-án a lapot már nem a kassai szocialista párt. hanem a kassai kommunista párt jegyzi és a fej alá ís a „Csehszlovákiai Kommunista Párt szlovenszkói és ruszinszkói magyarajkú központi közlönve" kerül. 1921 július 10-én a szerkesztőség a kommunista párt mellé a „III. Internacionále szekciója" meghatározást teszi. Most már tiszta kommunista ideológiával agitál és szervez, nevel és erélyesen követeli a különböző nemzetiségű csehszlovákiai kommunista pártok egyesítését. 1922 március 1-én a „Munkás" nevet ves«l fel. hogy ezzel iá bizonyítsa nt, bog? nemcsak Kassa, hanem az egész szlovenszkói magyar nép szócsöve akar lenni. A lap ezentúl fokozatosan behatói a széles néprétegek közé, kifejlődnek a munkás- és kisgazdalevelezők, megszűnik helyi lap lenni és a szlovenszkói dolgozók kommunista néplapja lesz. A 30 éves határkőnél nvugodtan állapíthatjuk meg: a „Munkás" ideológiailag eljutott oda, ahol lennie kellett. Sok hosszú, nehéz és fáradságos harc és küzdelem után megtalálta a helyes útat: a Csehszlovák Kommunista Párt hivatalos lapja. Mint ilven, segít megoldani azokat a nagv feladatokat, melyeket a dolgozó népnek a tőke és különösen a fasizmus elleni harcban meg kell oldani. A 30 éves forradalmi mult arra kötelez, hogy naggyá tegyük ezt a komoly fegyvert a munkásmozgalom szolgálatáhan, hogv segíthessen építeni az egységfrontot, a széles tömegek Népfront iát. (A „Munkás" 1937. évi húsvéti számából.) zal a meggyőződéssel és azzal až akarattal tért át a szövetkezeti gazdálkodás magasabb formáira, hogy közös erővel iobban és olcsóbban lehet termelni és a szövetkezeti gazdálkodással meggyorsítjuk utunkat a szocializmus felé. Külsnösen majd ez az év fogja be" bizonyítani, hogy a szövetkezeti gazdálkodás mennyivel nagyobb jövedel-' met és jobb életet biztosít a szövetke* zeti parasztoknak, mint az egvéni gaz-' dálkodás A várkonyi szövetkezet pontos termelési és pénzügyi terrí alapján dolgozik és bevezették a munkanormákat, megállapították a munkaegységeket hogy így mindenki a végzett munkája szerint részesüljön a jövedelemből. A szövetkezet szépen fejlődik. Hiába várta a falusi reakció,. hogy majd felbomlik a szövetkezet — ehelyett inkább az történik, hogy napról napra újabb és újabb dolgozó parasztok lépnek be a• szövetkezetbe. Építik a közös istállót, tyúkfarmot terveznek és arra törekednek, hogyan lehetne a szövetkezet gazdálkodását minél eredményesebbé tenni. Ténv az, hogv vannak még hibák. Ezek a hibák pedig főleg abból származnak, hogy vannak még kishitűek, akik zslrosék szárnvai alá bújnak és hallgatják azok üres ígérgetéseit, mert zsíros most ígér fűt-fát. csakhogy mentse azt, ami már úgyis menthetetlen. Ugyanekkor kísérletek is történnek zsírosék részéről és küldöncöket küldenek azzal, hogv átadnák vagyen nukat a szövetkezetnek — és a kalap alól pislogva várnak a válaszra. Persze spekulál a kulák, — mikor nem spekulált — és hát mi átlátunk a szitán. A várkonvi szövetkezet tagiai igen jói visszaemlékeznek még az elmúlt idők" re és soha többé nem kc'rnek a kulákkal való >együttműködésből«. KUCSERA LAJOS Várkony