Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)
1951-03-24 / 71. szám, szombat
6 \ II JS Z0 1951 március 4 A henger pörög. A kés bátran mar az acélba s alóla dugóhúzóként gyűrűzik a forgács. Mérős Ferenc nyugodt, kiszámított mozdulatokkal dolgozik. Pontosan hét órakor indította el a motort. Hirtelen a faliórára tekint. Hét óra tizenöt nerc. Körűinéz. A gépek egy része még áll. Megcsóválja a fejét és tovább folytatja munkáját Azonban nem tudia megállni, hogy ne szól ion a mögötte nyugodtan cigarettázó Kis Marcihoz — Igy aztán nem fogod a tervet teljesíteni! Kis Marci alacsony növésű legény. Már egy éve dolgozik az üzemben. Az esztergapadra terített újságban lapozgatott, amikor a füstkarikák eresztgetése közben tűszúrásként érték Mérős szavai. — Majd behozom a mulasztást — veti oda könnyedén és felelőtlenül. — Amit egyszer elmulasztottál, azt már nem hozhatod be — vág vissza Mérős elvtárs —, és épo te és a hozzád Hasonlók miatt maradunk le a versenyben és nem teljesítjük a tervet. Nézz tsak körül, még vagv tíz gép áll. Az emberek dohányoznak, újságot olvasnak. esznek és félórás késéssel kezd ;k a munkát. Számítsd csak k; mennyivel termelhetnénk többet, ha Valamennyien pontosan kezdenénk. K.s Marci már nem is hallgat Mérősre. Idegesen a padlóra haiítja a cigarettát, rátapos és bekapcsolja a motort. — Még egy cigarettát sem szívhalok el nyugodtan, — mérgelődik magában. M;t|d gondolkodni kezd. — Húsz perccel később kezdem a munkát, ez igaz Az alatt már egy-két darabot megcsinálhattam volna, de valahogy majd csak behozom. — és kapkodni kezd, elveszti türelmét ... — Azért sem maradok le Mérős mögött! Az idő telik. Már nvolc óra van. Mérős hatot és * csak két darabot csinált meg eddig. Pedig egyforma munkát végeznek. Észre sem veszi, hogv egyszerre hozzá lép Jasznv Vince, az ellenőr, aki nézegeti, méregeti a két kész darabot. — Az egyik selejt, két milliméterrel elmérted, •— és élesen Kis Marci szemébe néz, — miért nem vigvázd job. ban. Mi van ma veled? Marci arcát halvánv pír önti el. •„Mérős miatt történt" — dadognak benne a gondolatok, be akarta hozni a mulasztást és sietett a munkával. Ezt azonban nem merte megmondani 'Jasznynak, mert akkor be kellett volna vallania, hogv hét után cigarettázott, újságot akart olvasni... Inkább nem szólt semmit, szégyenkezett. Nem is mert az ellenőrre nézni. Félt a közelében dolgozó munkatársainak figyelő tekintetétől is. Jaszny elvtárs fogta a selejtet s a műhely egyik sarkában elhelyezett asztalra tette. Rövidesen egv papírlap is került melléje. „Igy dolgozik Kis Marci!" felírással. Hadd lássa mindenki. hogy a figyelmetlenül végzett munka eredménye csak seleit lehet. A tízórai szűnefGen Mérős Ferenc a műhely másik felében dolgozó Kilincsek elvtárshoz ment. aki a műhelyi pártszervezet elnöke is. Sokat akart egyszerre mondani és azt sem tudta, hogy hol kezdie el. — Sehogy sem megv ez a munka! — tör ki belőle a panasz. Hol le, ho! fel lendíti idegességében a karját. Közben még Hegvi István, Voda Ferenc és Brodács Jozsó is hozzájuk csatlakozott. Esztergályosok és agitátorok valamennyien. — Ne fégy nyugtalan — csillapítja Kilincsák elvtár? Ferencet. — mire valók az akadályok? Arra. hogy legyőzzük őket Látom én is a bajokat. Egvesf-k későn kezdik a munkát s a versei ;y is gyengén megy. Nem maradhatunk meg nsak a műhelyek közötti versenvben. Hétfőtől kezdve a mi műhelyünkbe is bevezetjük a legjobb esztergályos címéért folyó versenyt és hetenként vörös élmunkási zászlóval tüntetjük ki a legjobbat. Most négy nap alatt ezt is alaposan elő kell készíteni. Két hét mu!va befeieződik az új munkások átképzése is. Egy részük hozzánk iön dolgozni _ s akkor bevezetjük a második váltást. Alános munkát kell végeznünk, — emeli fel szavát Kilincsák elvtárs —, hogv meggyőzzük valamennyi dolgor zónkat a második váltás szükségességéről. Kilincsák elvtárs az üzemi párttitkár szavait idézi most. akivel tegnap tartott hosszabb megbeszélést. — A terv teljesítésével kissé elmaradtunk, — folytatja Kilincsák elvtárs, — már hangosabban ejti ki a szavakat. Érzi, hogv fontos dolgokat raon (j. _ Fokoznunk kel! az agitációt, ne várjunk arra, hogv majd a hónap végén rohammunkával hozzuk be a mulasztást, amikor folyamatosan is teljesíthetjük a tervet. Kilincsák elvtárs hirtelen elhallgat. Üjból eszébe jutnak a párttitkár szaJ*£is ytlcirciból emberi kovácsoltak vai. Igy mondta neki 8 is. ..Ismétlem a szavait", gondolja magában az elvtárs s ez megzavarja Őt. — „azért ez még sem szégyen, ha őt is ismétlem. Egy cél, egy akarat vezérel bennünket." S ahogy az őt figvelő elvtársokra tekint, ismét eszébe iut, hogy tegnap ugyanilyen élesen figyelő tekintettel hallgatta ő is a párttitkárt. —.Na — mondja kissé zavartan Kilincsák elvtárs. — a tervet teljesítenünk kell — most már a saiát elgondolása szerint beszél s olajos kezével megigazítja sapkáját. — Figyeljétek meg, hogy mi a jó és mi a rossz a műhelyben, beszéljetek az emberekkel, használjátok ki erre minden alkalmat és győzzétek meg őket.... S az agitátorok megkezdték a munkát. Először, mindig politikáról, a békéről, a Szovjetunióról beszéltek s a koreai eseményeknél kötöttek ki. A munkások hallgatták őket, bólintgattak szavaikra, hogy bizony így is van, az amerikai imperialisták új háborút akarnak. De a munka tovább folyt a régi mederben Akadt köztük olyan munkás is, mint Kis Marci és még mások, akik azt mondották, egy ilyen beszélgetés lakalmával, hogy nekik bizony elegük van a politikából. kiolvassák azt az újságból, de szívesebben inkább több pénzt olvasnának e markukban Ez szöget ütött Mérős Ferenc fejébe. Kis Marci nem változott meg azóta-. Nemcsak negyedórával később kezdi, hanem még negyedórával előbb is befejezi a munkát. — Te, Marci, mennyit keresel hetenként, — szólt hozzá Mérős elvtárs az egyik műszak után hazafelé menet. — Öt, hétszáz koronát. Pénz ez? Meg lehet ebből élni? — vág vissza Marci és levertnek érzi magát. Eszébe jut, hogy új cipőt és ruhát akart venni, hiszen még fiatal és tetszeni akar a lányoknak. S ezt a. vásárlást újból el kell halasztania. Az anyjának két-háromszáz koronát ad haza hetenkért a kosztért s ő még kevesli ezt a pénzt „Nekem meg mi marad?" felelte vissza Marci az anyjának. „Két nap alatt megeszed ezt pénzt" — mondotta az any ja, — miért nem dolgozol többet? — kérdezte ekkor tőle. ..Hagyj fel ezekkel a kérdésekkel, — vágott vissza a fia, — elegem van már belőle, hiszen állandóan azt hallom, hogy többet és többet kell dolgozni." Ezt mind elmondta útközbe* MérSs Ferencnek. Nem n&ett reája, érezte, hogy magában kell keresnie a hibát, de nem akarta ezt beismerni. Dacos természetű volt. Ajka szélét tarapdálja. Már sajnálja, hogy ezt is elmondta idősebb munkatársának. Még kineveti őt s ezután nem is szólt többet. Hallgatagon lépegettek tovább s csak néha-néha pillantott szomszédjára. Válaszra várt. Érezte, hogy szüksége volna bátorító szavakra.. Mérős elvtárs pedig erre nem is váratta őt sokáig. — Lusta vagy. Tudnál jobban is dolgozni, értesz a szakmához s ezt mégsem teszed meg, Ha iparkodnál, te is kereshetnél annyit, mint én, ezerkétszáz, háromszáz koronát is hetente. S mi ennek a titka? Ledolgozom a teljes munkaidőt, pontosan kezdek és lefújáskor végzek, S te ezt nem tudnád negtenni, fontosabb neked, hogy munkaközben olvassad az újságot. Olvasd este, mint én. . A kérdésre Kis Marci nem felelt. — Nézd Kisák Feri is majdnem annyit keres, mint én, pedig nálad jóval fiatalabb s ő sem párttag, — folytatja Mérős elvtárs, — « hagyod, hogy ő téged lefőzzön? Ez már sok volt Marcinak. Lealacsonyítva érezte magát. Ebbe már nem nyugodhatott bele. — Azért sem hagyom magam! — válaszolt Marci emelt hangon és gyorsan, nehogy még valamit mondjon Mérős, — holnaptól kezdve már máskép fogok dolgozni. . De már megy a villamosom! — Hol laksz? — A Tégla mezőn. Kis Marci már a villamos felé futott. Mérős gondolt egyet és ő is utána szaladt. — Elmegyek hozzád! — mondotta Marcinak, amikor már mind a ketten a villamosban voltak. — Még elbeszélgethetünk egy keveset... — magában pedig azt gondolja „Addig üsd a vasat, amíg forró." Alkalmas időnek tartja, hogy Kis Marcit emberré kovácsolja ... Kis Marci anyja már odahaza volt. Az ebédet főzi. Takarítónő az egyik nemzeti vállalatnál, őszes haját, kifakult fekete kendő takarja Kötényét PETRŐCI BÁLINT vagy három fott tarkítja. A férfiak cigarettára gyújtottak. A konyha melletti kis szoba rövidesen megtelt a szürkén gomolygó füsttel. Az ágy felett egyszerű fakeretben Marci anyjának és apjának felnagyított, fakón kiszínezett fiatalkori fényképe lógott. Az apja nagybajúszú volt. Egyenesen, mereven tartja a nyakát. Erő sugárzik most is a tekintetéből. Ferenc Jóska bakája volt és , meghalt a hazáért még az első világháborúban, szerzett betegségben, azért a hazáért, mely nem is volt az övé. Erre gondolt most a fia, Marci. Az élet kegyetlen volt hozzájuk. Csak az anyja mondhatná el igazán, hogy milyen sokat szenvedett. Mérős mintha megérezte volna Marci gondolatait, szavaival szinte fején találta a szöget. — Látod, nem tudod megbecsülni azt, amit a népi demokrácia ad neked. Nem kell félned, hogy holnap munka nélkül leszel, csak jobban kellene dolgozni ... — Haszontalan ember ő, — szólt be a konyhából az anya, aki hallotta Mérős szavait és erre ő is bejött a szobába, kezét előbb még megtörölte kötényében, — lássa milyen szegényesen élünk, mutat a kopott bútorokra, — nem tudunk újat venni, pedig itt a szomszédunk is egy munkás, ö bizony élmunkás és sokkal többet keres, mint Marci. És most a tél folyamán új bútort vett magának... De Marci csak lesné hogy más venné meg azt neki. Igy aztán nem is nősülhet meg, ki is akarna egy ilyen legényt... pedig már elég öreg legény ... — Ne csúfolódjék, anyám. — Hát melyik lány is szeretne téged, hiszen magad is oly nehezen tudsz megélni... még jó, hogy én is dolgozok... — Hagyja csak Kis néni, Marci megígérte, hogy már jobban fog dolgozni. S rövidesen maguk is vehetnek új bútort és meglátja majd, hogy nemsokára szép, fiatal aszszonyt is hoz a házhoz. Igaz-e* Marci? Marci erre fellélekzett és bólintott. — Lehetséges, — és magában arra gondolt, hogy vájjon ki is lesz az a leány. Sulyok Manci, vagy pedig Misük Rózsi, aki a szomszéd műhelyben dolgozik s már a fúrógépet kezeli. Rózsira többet gondol s most épp az jutott az eszébe, hogy holnap este találkára hívja őt. Elmennének a moziba ... Erre ed is mosolyogja magát. Az asztal alatt összedörzsölte tenyerét. Jó asszony lenne belőle! S kissé féltékeny pillantást vetett Mérősre, amikor ő hirtelen egészen másról kezdett beszélni és kizökkentette gondolataiból... — Be kell vezetnünk a második vál. tást, — mondotta Mérős elvtárs, — mi magunk egyedül nem teljesíthetjük a tervet. Üj, betam'tott munkásokat kapunk, akik a falvakból jöttek hozzánk. Nők is vannak köztük, akik még nem ismerik ki eléggé magukat a gyári munkában. — Nekem semmi kedvem nincs délutánokon is dojgoz-ni, egész este tízig, En maradok a régiben ... Dolgozzanak az újak a második váltásban, — dacoskodik újból Marci. De Mérőit nem hozzák ki sodrából ezek a szavak és nyugodtan folytatja mondanivalóját Üjból cigarettára gyujtenak. — Ök még nem tudnak egyedül dolgozni, sok selejtjük volna s nekünk, a régebbi munkásoknak kell őket segítenünk Egymás között elosztjuk őket és munka közben mindig akad annyi idő, hogy rájuk is figyeljünk. — Még mit nem! — akadékoskodik továbbra is Marci — azért mm fizetnek meg, inkább többet törődök majd magam munkájával. — Azt meg hagynád, hogy 5k lemaradjanak s velük együtt a mi egész műhelyünk is lemaradjon! A Párt arra tanít, hogy segítsd az elmaradottat, jobb munkára ösztönözd az előlhaladót, mert csak így érhetjük el az általános emelkedést... — Én még ehhez nem értek, nem vagyok párttag. — Majd rájössz erre te is, csak becsüld meg jobban azt, amit a népi demokrácia nyújt neked. Kis Marci ezután csak gondolkodott. Mérős pedig tovább beszélt. — Tudod-e, hogy mit jelent a második váltás bevezetés®? Kétszer annyit termelhetünk, mint eddjg. Több villanymotort adhaltunk az iparnak, a baráti népi demokráciák üzemeinek, hogy ők is gyorsabban építhessék hazájukban a szocializmust, erősítsék a munkások hatalmát. Most egyek vagyunk ám mi, együtt védjük a békét, kölcsönös segítségnyújtással küzdünk szebb életünkért S a Szovjetunió segít bennünket... Most még elárulok neked valamit. Rövidesen mi is bevezetjük a gyorsvágást. Átvesszük a szovjet munkamódszereket és meglátod akkor, hogy fog menni majd a munka. Nem ezer, de kétezer koronát is megkereshetsz hetente. — Bár már úgy volna! — szólal meg most már lelkesedéssel Marci. — Mit gondolsz, ha valaki jobban dolgozik, többet termel, többet keres, ha elégedetten él, kívánja-e a háborút? — Nem a! — vág rá Marci. — Még csak az kéne! — Pedig azt akarják ránk kényszeríteni a kapitalisták, hogy ne élhessünk jobban és munkánk gyümölcsét újból ők élvezhessék. 1 — Azt már nem engedjük meg! Elegünk van már a keserves múltból, amikor ők uralkodtak. — És Kis Marci kemény öklével az asztalra csap. — Na látod, végre megjön neked is az eszed... Gondolkodj csak a dolgok felett és ráiössz te is arra, hogy miért harcol a koreai nép az amerikai banditák ellen, a vietnami dolgozó a francia elnyomók ellen. A szabadságukért, hogy ők is szabadon élhessenek és dolgozhassanak, mint mi, amihez bennünket a Szovjetunió segített. Az öreg Kis néni is már rég az asztalnál ült és nyílt, szerény tekintettel hallgatta Mérőst. Szerette volna, ha fia is így beszélne és már alig várja, hogy ezt az időt is megélje. Miért? Tudja ő nagyon jól. Egész életükben küszköditek Üldözte őket a sors, s a fia ahelyett, hogy merész lenne, félénkké, gyúrták a gondok. Majd beszél ő vele, csak menjen el Mérős. — Bizony igazakat mond — mondja az anya az elvtársnak és köténye sarkával törli az arcán gördülő könynyeket. Másnap Kis Marci volt az első a műhelyben. Csodálkoztak ia ezen a többiek. Nem tudták eat hová tenni. Hozzá még fütyürészett is. Jobbról, balról nézegette gépét, simogatta. — Mégis csak szeretlek, téged, te öreg masina! — és óvatosan bekapcsolta a motort, mely vidáman énekelni kezdett. Beszorította a darabot, mely még kissé rozsdásan szürkéllett. Beigazította a kést, csavart egyet, kettőt a noniuszon és megkezdte a vágást... A ké* alól gyűrűzött a forgács. S a megkéselt aeéldarab fényleni kezdett. Most már ment a munka, örült is neki. Hátra tekintett Mérősre és rákacsintott. — Mégis csak segített a tegnapi beszélgetés — gondolta magában Mérős. — De miért megy ez a munka olyaa iassan? — töprengett Kis Marci és nagyobb fordulatszámra kapcsolt át. Néhány pillanatig még vágott a kés, hosszúra gyűrűzött a forgács, majd kiverte a szemét, és egyaeerre csak kis roppanás hallatszott. Kapkodva állította le a gépet. Erre Mérős is odament. — Mi baj van? — Nagyobb sebességgel akartam dolgozni. Mérős csak elmosolyodott. Tudta, hogy hol a hiba. — Az éles kés nem bírja ki a nagy fordulatszámot. Nagy sebessége* nem érhetsz el forrasztott késekkel, vagy más gyorsvágó késekkel, ehhez kemény ötvözetből készült kések kellenek, melyeket negatív szög alatt kell beerősíteni... Marci elképedve bámult Mérősre. „Na, még mit nem!" — gondolta magában. — Ügy látszik nem olvasod alaposan az újságokat — folytatja Mérős — Mi bizony lemaradtunk. Holnap egy esztergályossal elmegyünk Szvobodához átvesszük az 6 munkamódszer®. Kapunk új kemény ötvözetű késeket, és meglátod akkor, hogy fog tnerml majd a munka a gyorsvágással. Kis Marci és a többi esztergályos is türelmetlenül várta Mérős és Bozó esztergályosok visszatérését. Azalatt Mérős épébe erősebb motort szereltek be s mire visszajöttek, megkapták az új késeket is. Mindnyájan Mérős köré csoportosultak. Svoboda elvtárs módszerével kezdett dolgozni. Felbúgott a motor. A negatív szögű kés bevágott a darabba. A fordulatszám emelkedett. A kés tartotta magát. Az emberek izgatottan figyelték, hogy miként füstöl a kés alatt a gyorsan pörgő darab s a forgács már nem kígyózott többé és nem halmozódott fel, mint azelőtt, hanem ahogy beleütközik a bevágásba, a forgács apró darabkákra hull és szétrepül. A mester gyorsan számol a noteszába, kétszáz, háromszáz, majd négyszáz méteres percenkénti vágási sebességről ad hírt. Az esztergályosok hitetlenkednek. De látják saját maguk, hogy nincs csalásról szó. Mérős pedig nyugodt mozdulatokkal végzi tovább munkáját. Üj darabot tesz be és a kést a darab középpontjánál egy hajszgllal alacsonyabban ileszti be. Azelőtt egy ilyen darab 110 perc alatt készült és Mérős most húsz perc alatt csinálta meg. — Ez aztán munka! — kiáltott fel Marci, — adjatok nekem is ilyen kést, én is így akarok dolgozni. S a gyorsvágási módszer Mérősék műhelyében is hódított. Már tizenöten dolgoznak ezzel a módszerrel. Kis Marci már kezdetben kétszáz méteres percenkénti vágási sebességgel dolgozott. Ö is új, erős. ,b motort kért. Hamarosan meg is kapta s azóta ötszáz —hatszáz méteres percenkénti vágási sebességnél tart. örömmel dolgozik és már teljesen kihasználja a munkaidőt. Tervét közel háromszázszázalékra teljesíti. Cigarettára nem is gondol, és az újságot sem olvassa már munkaközben. Szombat van. Kilincsák elvtárs a műszak után összehívja a dolgozókat és kihirdeti a versenyeredményeket — Elvtársak, — emeli fel hangját Kilincsák elvtárs, — örömmel jelentem be, hogy ezen a héten Kis Marci érdemelte ki a büszke élmunkási vörös zászlót. Kétszázhetven százalékra teljesítette a tervet! Nagy taps hangaik fel és itt-ott éljent is kiáltanak a munkatársak. Kis Marci megilletődve veszi át a vörös zászlócskát. Nem is tud mit szólni, és hálásan Mérősre tekint, aki hozzámegy és keményen kezet szorít vele. — Tűzd csak fel a gépedrel — mond' Ja neki szeretettel Mérős. Marci odasiet és ráerősíti a zász* lót. Kilincsák elvtárs még bejelentig hogy hétfőtől, kezdve már két váltásban fognak dolgozni. Kis Marci az emberek közé furakodik és szólásra jelentkezik feltartott kézzel. — Elvtársak! — kiált fel — május elseje tiszteletére felajánlást teszek! A délutáni váltásban dolgozó öt új munkás felett védnökséget vállalok és átadom nekik ia a gyorsvágás módszerét! Az emberek újból tapsolnak. — Derék embar vagy! — mondja Kilincsák elvtárs és Marcit kellemes érzés fogja el. Tudja, hogy Mérőa úf embert kovácsolt belőle. Boldogan gondol arra, hogy tegnap, pénteken a fizetéskor már ezerötszáz koronát vitt haza az anyjának. S már takarékoskodik is. Üj bútort akar venni. — „Miért ne vennék, én is élmunkás vagyok!" és boldog érzés tölti el, amikor arra gondol, hogy rövidesen ö a Párt tagja lesz ,.. Majd a pirospozsgás arcú Rózsi jut eszébe. Azóta már egymásra találtak és meg is beszélték a nagy dolgot. Most tavasszal tartják meg az esküvőjüket. i mM»IWI HI HMW>MW» MI HII MI II >HMW A bratislavai magyar szülők figyelmébe! Értesítjük a helybeli magyar szülőket, hogy a magyar napközi otthon folyó évi április hó elsején kezdi meg működését a volt Notre Dame-kolostor első emeletén, Palacký-utca 3. sa. alatt a magyar wvóda helyiségeibenA napközi otthonba azon szülők helyezhetik el 3—6 éves gyermekeiket reggel 7 órától kezdve aa esti órákig, akiknél az anya gyárban vagv irodában dolgozk, vagy ha az anva nincs alkalmazásban, íegalább 4 kiskorú gyermek van. Az anya alkalmaztatása a munkaadó bizonyítványával igazolandó. A gyermekek a napközi otthonban méltányos árért ellátásban részesülnek. A gyermekek részére a napközi otthon helyiségeiben papucs vagy tornacipő használata kötelező. Az érdekelt szülök felentkezzenek f. hó 28-án, szerdán délelőtt 8—1 óra között a magyar óvdda tanítónőjénél? Palacký-utca 3, első emelet.
