Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-24 / 71. szám, szombat

1951 március 3 UJSZ0 fl l'Humanité helyszíni beszámolója a barcelonai tömegtüntetésről BARCELONA NÉPE HARCOL UJSZO Az európai mun^áskonferencia a Béke Világfanécs határozatai mellett Vér festi pirosra Barcelona utcái nak kövezetét, egy nép vére, amely szabadságának visszaszerzéséért har­col és amelyet Franco rendőreinek golyói nem fognak tudni leverni. Mi történt a katalán fővárosban? Járőrök az útvonalakon Tiz kilométerre Figueras előtt kis sportkocsinak, amelyben két francia utazik, meg kell állania az utat szegélyező bokrokból hirtelen előbukkant őrjárat előtt. Az őrjá­rat vezetője — a „polgárőrség" (Franco csendörsége) diszes egyen ruhájában feszítő óriás — fenyege­tően fogja rá géppisztolyát az autó­ra. Egy másik- katona is közeledik, kezében revolverrel. — Merre tart? — kérdezi a gép­kocsi vezetőjét. — Hogy merre tartok? Hát Bar­celonába. — Okmányokat! — íme, az okmányaink. — Hm, hm, útlevelek. Rendben — mondja az őrjárat vezetője. — Mehet. Amint az autó tovább halad, a két francia egymásra tekint. — Szeretnék megállni és rágyúj­tani — mondja a vezető. — Gyerünk! Gyerünk! — mondja útitársa. — Legközelebb talán túl­ságosan kíváncsiak lesznek személy­azonossági okmányaimra. Valamivel Figueras előtt ismét megállítják a gépkocsit, öt polgár­őr, oldalukon két állig felfegyver­zett rendőr. Ujabb ellenőrzés. — Mi dolgotok Barcelonában? — Elintézendő ügyeink vannak. — Milyen ügyek? Az ilyen kérdezősködések napi­renden vannak Franco Spanyolor­szágában, a két francia azonban gyorsan kitalálja, hogy „a hegyek mögött" valami rendkívüli dolog tör­ténik, mert az őrség tagjainak hang­ja és nyugtalansága sok mindent elárul. Figuerasban a gépkocsi a város szélén megáll egy kávéház előtt. — Barcelona népe felkel Franco ellen. Ha eljuttok a katalán fővá­rosba, szerencsétek van: az útvo­nalakat őrzik és a megtorlás véres és borzalmas. Vér folyik, lángok csapnak fel és emberek halnak meg — mondja a kávéház tulajdonosa. Este hat óra. Az utcák népeseb­bek, mint máskor és az egész pol­gárőrség talpon van. A kaszárnya felöl tompa moraj­lás és fegyvercsörgés hallatszik. Va­lami megváltozott Spanyolország­ban. A népakarat első megnyilvánulá­sa egy egészen friss, óriási betűk­kel írt felirat volt, azon az úton, amelyen a gépesített rendőrség mo­torkerékpárjai száguldanak: „Mue­ra Franco! — Halál Francora! Egyetlen Francóhoz hü kéznek sem volt ideje letörölni ezt a feliratot. Valamivel távolabb újabb felira­tok: „Éljen a szabad Spanyolország! Kenyeret!'' Az útvonalakon katonai teher­autók cirkálnak. A katonákon kaki­színü egyenruha — az amerikaiak le erű i ab b ajándéka. Arcuk komor. Puskájukat térdük közé fogják. Asszonyok a péküzlet előtt — Mikor kezdődött? — kérdezi a vezető egy munkáskinézésü fér­fitől. — Nehéz ezt megmondani. Mind­ez magával Francóval kezdődött. De maga úgy-e a hétfői eseményekről akar beszélni? A mi városnegye­dünkben 11 óra körül kezdett me­leg lenni a he'yzet. A katalánt, aki ezeket mondotta, Joan C.-nek hívják, 38 éves. Nős. három gyermeke van. Badolonában dolgozik egy textilgyárban, már amikor munkája van. Háromnapon­kint keres 50 pezetát. — És én még kivételes helyzet­ben vagyok — tette hozzá. — Mi történt, Joan? — Az egyik városnegyedben már reggeltől gyülekeztek a munkásasz­szonyok. Kezdetben csak talán ti­zenketten voltak, majd — ki tud­ja, honnan kerültek elő — már öt­venen, százan, kétszázan gyűltek össze, csupa asszony, karjukon gye­rekekkel, mások mögöttük szalad­tak. — Valóságos élő felvonulása a nyomornak. — Szinte hihetetlen, de egyetlen kiáltás nem hangzott el, de ez a néma felvonulás annál hatásosabb volt! — A városnegyedben van egy „panederia" (pék), aki megveszte­geti a falangistákat, hogy továbbra ls kilónként 14 pezetáért adhassa el a fehér kenyeret a rendszer ki­váltságosainak. — Nem tudom, hogy történt, de u üzlet kirrkatüvege nagy csatta­nással pozdorjává tört. Asszonyok, kiéhezett gyermekeikkel megrohan­ták a péküzletet. — A pék minden valószínűség szerint a tetőn keresztül menekült el. Fegyveres rendőrök támadtak a tömegre, tüzeltek, de meg kellett futamodniok a rettenetes népi erő elől. Kocsijukat felgyújtották. Eközben a rendörparancsnokság provokációkat kezdett. A városban ia népi felkelés légkőre uralkodott R ... szakszervezeti harcos a kö­vetkezőket mesélte a barcelonai ese­ményekről: A spanyol nép haragja már hosz­szú idő óta, pontosan szólva: afran­coista puccs óta morajlott az or­szágban. Az egész nép — munká­sok, kiskereskedők, alkalmazottak, stb. — haraggal fordult a rendszer ellen a leírhatatlan nyomor miatt. A barcelonai lakosság elsöprő többsége támogatta a dolgozókat. Hétfőn valóságos rendőrrajok be­vetése ellenére gyülekezésre került a sor a város utcáin, összeütközé­sek robbantak ki: valóságos népi felkelés légköre uralkodott. Egy­szerre robbant ki a sok felgyülem­lett harag. Autóbuszok gyulladtak ki és a tömeg behatolt az üzérkedők lizlet helyiségeibe. Vájjon a harag kirobbanása meg­lepte-e a francoista hatóságokat ? Lehetséges, mert ők azt hitték, hogy terrorral és nyomorral meg­törhetik a népet. A kormányzó azonnal felhívást intézett a ren­delkezésére álló összes rendőri erők­höz és telefonált Madridba is, hogy onnan hatalmas erősítéseket kér­jen. „Fuera los Yenkis!" „Ki az amerikaiakkal!" A hatalmas tömegfelvonulás so­rán, amely Barcelona utcáit hétfőn elárasztotta, a transzparensek ezt hirdették: „Fuera los Yenkis!" (Ki az amerikaiakkal!) A rendőrség megrohamozta a transzparenseket vivő tüntetőket Nem akarta, hogy a Barcelonában tartózkodó külföldi .megfigyelők'' világos képet kap­hassanak arról, mi a véleménye a spanyol népnek az ország területén lezajló háborús előkészületekről. Néhány óra latt a népharag a katalán főváros mind a négy sar­kán kirobbant. Barcelonát rendőri és katonai kor­donnal vették körül. A gépfegyve­rekkel őrzött kormányzói palotából szünet nélkül mentek ki a felhívá­sok: „Erősítést kérünk... további erősítést... Nem vagyunk többé urai a helyzetnek!' 1 Ürgéiből, Vichiből, Ripollból ka­tonákkal zsúfolt teherkocsik indul­tak Barcelona felé. Röviddel utána azonban kiderült, hogy Sevillából, Granadából, Salamancából és külö­nösen Oviedoból az ottani katonai kormányzók ugyancsak hatalmas erősítéseket követeltek. Az este folyamán a felfegyver­zett rendőrség razziákat foganatosí­tott. A „polgárőrség" behatolt a peremvárosok munkásházaiba és nagyszámú letartóztatásokat haj­tott végre. „Fuera de la calle!" (Menjetek haza!) — üvöltötték a sugárutakon állomásozó rendőri autók hangszó­rói. A nép azonban tudomásul sem vette a rendelkezést. Ellenkezőleg, pillanatok alatt ismét elöntötte az utcákat. „Barcelona csak a kezdet" A polgárőr gumibotja leterítette a fiatalembert. A szerencsétlen csu­pa vér. „Vörös kutya! Rohadt kom­munista! Most megkaptad a ma­gadét!" Koponyacsont ját betörte a gumibot ólomvége. „Eggyel keve­sebb" — mondja a tizedes a töb­bieknek. A hóhérok által a járdán hagyott sebesültet jótékony kezek gyorsan felemelik. Kórházba vitték, ahol rövidesen meghalt. Egyébként kiderült, hogy az Ifjú spanyol egyike volt a kíváncsisko­dóknak a tüntetők tömegében. Ap­ja francóista ezredes. Amikor meg­tudta, hogy fiát meggyilkolták, fáj­dalomtól eszét vesztve a polgárőr­ség legközelebbi őrszobájára rohant és a legelső polgárőr mellének sze­gezte revolverét. — Melyikötök ölte meg a fiamat? A gyilkost nem találták meg, vagy ha ott is volt, az ezredes nem tud róla semmit és kétségtelenül soha nem fog semmit megtudni. Franco egy bizonyos Rodriguez nevü embert küldőt 1: Madridból telj­hatalommal felruházva, hogy lever­je a népi felkelést. Rodriguez összehívta a rendőrség magasrangú tisztjeit, „önök jelen­tős zaoldemelést fognak kapni, de aztán dolgozzanak" — mondotta ne­kik. „Munkájuk" a provokáció, haza­fiak tömeges letartóztatása. Hiva­talos parancs: nem kell kímélni a kisiparosokat sem, azok ugyanúgy lakoljanak, mint a többiek. A katalán főváros lakónegyedeit a rendőrség övezetekre osztotta fel. A rendőrségi nyomravezetők és be­súgók egész köteléke ténykedik. De a rengeteg letartóztatás és a rend­őrség kegyetlen magatartása sem A Nyugat-Németország felfegyver­zése ellen t ltakozó euróoai munkás­konferenciára Berlinbe esrvre érkeznek a külföld: állimok munkásküldöttei. Szerdán érkezett meg Berlinbe a négytagú finn delegáció. A finn mun­kásokat a szabad német szakszerveze­tek elnökségi tagjai fogadták. A fran­cia delegáció már több napia tartóz­kodik Berlinben és a francia munkás­küldöttség vezetője, Victorin Duguet, a francia bányászszövetség főtitkára, az újságírók előtt tett nv Iatkozatában hangsúlyozta, hogy az európai mun­káskonferencia egybehívása Francia­tudta metörni a lakosság bátorsá- ; országban nagy visszhangra talált. Lengye'ország gyáriizeme'ben össz­Barcelona népe nem hagyja ma- : jj zet nj értekezleteken adiák át az üzem gát megfélemlíteni. Rőocédula-eső Az elmúlt éjszakák egyikén esett. Röpcédula-eső volt. A röpcédulák aiég a Catalogne-téren, a kormány­zói palota előtt ciskáló polgárőrök sisakjait is elborították. A röpcédulák felszólították a ka­tonákat, tengerészeket, rendőröket, hogy vállaljanak szolidaritást a mun­kásokkal. „Ti mindnyájan a nép fiai vagy­tok. Álljatok testvéreitek oldalára, ne legyetek a hóhérok cinkosaivá. Le a gyilkosokkal, éljen a köztár­saság!" Más röpcédulák a sztrájkban álló munkásokhoz szóltak: „Ne válaszoljatok a szakszerve­zeti vezetők provokációira. Bélye­gezzétek meg a terrorista módszere­ket. Követeljétek bebörtönzött tár­saitok szabadonbocsátását!" Franco rendőrsége megpróbálta mozgósítani a városi alkalmazotta­kat a röplapok összesöprésére. Ez azonban nem sikerült neki. A járó­kelők gyorsan összeszedték, elol­vasták és egymásnak továbbadták a röpcédulákat. A francóista vezetők most abban mesterkednek, hogy megosszák „az utcára ment" katalán népet. Felke­resték a kiskereskedőket, az alkal­mazottakat, a munkásokat és azt mondták nekik: „Ne csatlakozzanak egy erőszakos kommunista felkelés­hez". ' Raphael V ..., aki egy földalatti szakszervezet felelőse, ezzel kapcso­latban ezeket mondta nekünk: „Min­denáron fenn kell tartanunk azt az egységet, amely az utcán magától kovácsolódott ki a hóhérok ellen". Miközben pedig a város főútvona­lain redörök igazoltatják a járóke­lőket, a géppuskások állandó fenye­getése alatt, a fegyverraktár köze­lében a polgárőrség egy hadnagyá­nak orra előtt hirtelen feltűnt egy felirat: „Barcelona csak a kezdet". j alkalmazottai a lengyel delegáció tag­i jainak a megb rzást, hogv miképpen S képviseljék a lengvel munkásosztály érdekeit a berlini tárgyalásokon. A felsősz lézíai „Béke"-fémüzem munká­sai Wiktor Szczakel küldöttnek meg­hagyták, hogy tolmácsolja a berlini munkáskonferencián Lengyelország dolgozó népének üzenetét, hogy teljes mértékben a Béke Világtanácsa ha­tározata és felhívása mellett sorako­zik fel, hangsúlyozottan követelve, I hogy az Bt nagyhatalom kössön Béke­paktumot. A román munkások Bukarestben nagygyűlésen választották meg azo­kat, akik Románia dolgozó népét fog­ják képviselni a berlini munkáskonfe­rencián. Budapestről szerdán a késő esti órákban utazott el a Magyar Népköz­társaság munkáskülJöttsége, amely az európai munkáskonferencián Ber­linben a magyar munkásosztály hang­ját fogja tolmácsolni. A delegáció ve­zetője Bozsóki Ferenc, a nemzetközi kémiai ipar szakszervezeti szövetsé­gének titkára. A Német Demokratikus Köztársa­ság dolgozói egyöntetű lelkesedéssel készülnek a berlini munkáskonferen­ciára, hogy a leghatározottabban el­ítéljék és visszautasítsák a Német­ország felfegyverzésére irányuló im­perialista terveket, Rostockban a ,,Nep­tun"-hajógyár munkásai ünnepélyes külsőségek között búcsúztatták el kül­dötteiket, fels-ólítva őket, hogy a leg­nagyobb eréllyel szálljanak síkra Nyugat-Németország remilitarizálása ellen. Ádáz harcok a keresi front minden szakaszén A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadserege főparancsnoksá­gának legutóbb kiadott jelentése a következőket állapítja meg: A népi had­sereg csapatkötelékei a kínai önkéntesekkel karöltve a front valamennyi szakaszán ádáz harcot folyatnak az ellenséggel, emberben és anyagban sú­lyos veszteségeket okozva nekik. A Hang folyó mentén hosszú időn át folytatták kemény harcaikat a koreai népi egységek a kínai önkéntesekkel együtt és közben az ellenségnek súlyos I veszteségeket okoztak. A Kvanminbao jelentése szerint az egyik kínai szakasz egyetlen akció során 160 ellenséges katonát ejtett foglyul Szuvontól északnyugatra. Egy szakasz 13 napig éjjel-nappal megszakítás nélkül vívta harcát a Hang folyó mentén és összesen 3155 intervenciós katonát tett ártalmatlan­ná. Egy másik koreai egység a Vuin hegyen öt napon és öt éjjelen át erős harcokban védte pozícióját. Több mint 1500 Uszinmanista katonából álló egységet morzsolt fel, majd tá­madásba lendült a 23-as és a 28-as amerikai ezredek ellen és több mint 460 ellenséges katonát tett harckép­telenné. Henszontól északra a kínai önkénte­sek az amerikai és a liszinmani csapa­tok elleni támadásuk során 30 ágyút és 200 nehéz gépkocsit zsákmányoltak. Súlyosak azok a veszteségek, ame­lyeket az amerikai imperialisták el­szenvedtek és csak a legnagyobb vér­áldozatok árán tudtak utat törni Szöul irányába, — állapítja meg a Kvanmin­bao, Kormányválság Finnországban A TASzSz iroda jelenti a finn fővárosból, hogy Finnországban kormány­válság robbant ki. A kormányválság oka, hogy a koalíció pártjai között nagy ellentétek támadtak a lakbérek emelését célzó kormányjavaslat parla­menti tárgyalásai során. súlyozták, hogy amennyiben javasla­A kormányjavaslat 43%-os lak­béremelést követel s életbeléptetésére augusztus elsejét jelölte meg. A szociáldemokrata miniszterek hang Azt akarjuk, hogy a világ minden nemzete békében él­hessen és élvezze a természet erőit kihasználó egyre hatal­masabb eszközöket, melyek most mindenki számára hoz­záférhetőkké válnak. Ha akadnak emberek, akik világ­uralomra törekednek és azzal a reménnyel kecsegtetik ma­gukat, hogy ez sikerül, mivel a földi élet kiirtására a leg­hatásosabb pusztitóeszközök egyedüli birtokosainak kép­zelik magukat, tudják meg és véssék jól emlékezetükbe, hogy a béke híveinek egyre növekvő hadserege meghiú­sítja gonosz terveiket s örökre kiközösíti őket. Frederic Joliot-Curie. További Franco-ellenes tüntetések Barcelonában A véreskezű spanyol diktátor parancsára a hivatalok Barcelonában el­képzelhetetlen terrorral akarják elfojtani a spanyol dolgozó nép tüntetéseit. Barcelonát a fegyveres katonák és rendőrség ezrei lepték el. Ennek ellenére Barcelona munkás negyedeiben a felfegyverzett katonákkal szemben ellen­állást fejtenek ki, ahogy erről hírt ad a francia Ce Soir. A falangisták és a dolgozó nép között a munkásnegyedeken kívül Barcelona több kozponti út­vonalán is összetűzésre került sor. tések során egy barcelonai munkás öt­éves gyermekét ; gyonverte. A Szabad-Spanyolország rádió le adója közvetítette a katalániai dolgozók üzenetét, amelyben e sokat szenvedett nép hálásan köszönetet mond a világ dol­A Ce Soir egyébként hírt ad arról is, hogy Franco rendőrségének nem sikerült összeszednie az éjjel folyamán az utcákon terjesztett röplapokat, ame­lyeket Barcelona népe a kora reggeli órákban szétkapkodott. A röpirat felszólítja Barcelona lakóit, ne engedjék megfélemlíteni magukat Franco állati terrorjától, tiltakozza­nak a leghatározottabban a mai rend­szer ellen, követeljék a nyomor, az éhség és a háborúra való készülődés azonnali megszüntetését A Szabad-Spanyolország rádió le­adója legutóbbi jelentése szerint a fa­langista rendőrség a legutóbbi tünte­gozóinak, azért a szolidaritásért, amelyet Spanyolország dolgozó népe iránt tanúsítanak és egyben leiszólítja a kapitalista or­szágok népeit, hogy fokozzák tiltako­zó kampányukat Francóék külképvise­letei előtt és egyben követeljék a köve­tek visszarendelését Madridból. tuk nem találna meghallgatásra, kivo­nulnak a koalícióból. A nemzetgyűlés a jobboldali szociáldemokraták hangos­kodása ellenére nemcsak, hogy nem vette tudomásul a törvényjavaslat szorgalmazását, hanem határozottan elutasította. Franciaországban egyre nő a sztrájkhisllám A franciaországi sztrájk továbbter­jed és már nemcsak Párizsban szün­tette be a dolgozó nép a munkát, ha­nem a sztrájk a vidéki városokra is ki­terjedt. A párizsi földalatti vasút és az autóbuszok alkalmazottainak sztrájkja már hetedik napja tart, a vasutasok pedig Párizs, Le Havre, Orleans, Ren­nes, Brest, Saint Etienne, Tours, Díjon, Lyon, Marseille városokban és több ki­sebb városban ugyancsak sztrájkba lép­tek. Franciaországban a vasút-, sze­mély- és teherforgalom teljesen megbé­nult. Párizsban az építőmunkások csat­lakoztak a sztrájkolókhoz és szerdán beszüntették az építkezéseken a mun­kát. A párizsi villany- és gázmüvek dolgozóinak sztrájkja következtében a párizsi üzemekben a vilanny és gázhiány miatt kénytelen voltak a munkát ugyancsak leállítani. A fraiv­cla kormány rendőri és katonai csa­patokkal szállja meg a párizsi gáz­és villanyműveket és így akarja kényszeríteni a dolgozókat a murv ka felvételére, hogy munkamozgósí­tási behívókat küld a sztrájkoló munkásoknak. A fémipari gyárakban a dolgozók tiltakozó nagygyűléseket tartottak, amelyek során határozatot fogadtak el, hogy amennyiben béreiket azonnal nem emelik, csatlakoznak a sztrájk­mozgalomhoe.

Next

/
Thumbnails
Contents