Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-23 / 70. szám, péntek

IFJÚSÁGI 1951, március 23. III. évfolyam, 13. szám. A BEKEHARC HÓSEI... Az új háború kirobbantása csak akkor sikerülhet az amerikai imperialistáknak, ha piszkos terveik végrehajtásához sikerül megnyerniök a világ ifjúságát. Ha a világ minden fiatalja szembefordul a háborúval, ha fokozza békeharcát, az imperialisták tervei csődöt mondanak. A háború szörnyűségei elsősorban az ifjúságot sújtják. Nemcsak életük terveit döntik össze, nemcsak álmaik megvalósulása válik lehetetlenné, hanem sok fiatalnak az életébe is kerülnék. Jól tudják ezt az imperialisták is! Mindent elkövetnek, hogy piszkos terveik végrehajtására megnyerjék a fiatalságot. Amerikában a nevelést tömeggyilkos katonatisztek, a legfőbb halálkereskedök irányítják. Az iskolákból eltávolították a haladószellemű nevelőket és diákokokat. Eisenhower utasítására az amerikai fiatalokat barbárokká akarják nevelni, hogy az imperialisták gyilkos parancsait vakon, gondolkodás nélkül hajtsáC végre. Minden egyetemen és középiskolában bevezették a kötelező katonai kiképzést. Hivatásos kémeket és provokátorokét képeznek ki a fiatalok közül. A katonai filozófiai órákon a tömeggyilkolás módszereit tanítják az ifjúságnak. Terjesztik és kötelezőleg olvastatják a gangszter és háborús irodalmat. Mindez arra irányul, hogy az ifjúságba beleneveljék az állatiasságot, a vadságot, hogy felébresszék és fokozzák bennük a könnyű élet utáni vágyat. Hitlerék már egyszer elégették a baladó írók és tudósok könyveit. Ezt ismételték meg az amerikai imperialisták, amikor minden könyvtárból eltávolították az emberi haladást szolgáló írók és tudósok müveit ... Nem! Az emberből nem lehet kiölni az emberiességet! Az embert nem lehet többé visszasüllyeszteni az állatvilágba. Eisenhower úr téved, ha azt hiszi, hogy az amerikai ifjúságból minden emberi érzést ki tud ölni! Hitlernek sem sikerült. A második világháborúban nemcsak a nácizmust verték le. hanem egyúttal diadalmaskodott is az emberiesség az állatiasság, a vadság, a barbarizmus fölött. A nácizmus állati kegyetlenségei még elevenen élnek az emberekben és ez harcra mozgósítja őket az újabb állatiasságok, az újabb háború ellen. Trumanéknak sikerült egy időre megtéveszteni és a koreai háborúba berántani azokat az amerikai katonákat, akik nem vettek részt, a második világháborúban, akik csak újságból, vagy filmről ismerték a háború kegyetlenségeit. A gyors lerohanás hitleri módszere azonban Koreában sem sikerült és ez gondolkodóba ejtette még azokat az amerikai katonákat is, akiket egy időre sikerült megszédíteniük. »Mit keresünk mi Koreában?* — merült fel bennük a kérdés az első kudarcok után. A választ nem Acheson adta meg, hanem a fegyvergyárosok, a halálkereskedők nyereségének hatalmas emelkedése. Minden csöpp vér, amely Koreában földre hullt, csengő aranyként a tőkések ölébe gurult, a telhetetlen, a feneketlen tőkés pénzzsák nyelte el. Azonban Trumanéknak nem fog sikerülni az amerikai és az egész világ ifjúságának vérét csengő arannyá változtatni. A koreai fronton harcoló amerikai katonák egyre elkeseredettebben és határozottabban fordulnak szembe kormányuk bűnös politikájával. Az utóbbi hetekben ez az ének jár szájról szájra a koreai fronton harcoló amerikai katonák közt: Messze Távol-Kelet, gyászdalt énekelek. Nem írhatok haza, lefagy kezem uiia, otthon maid írni tán megtanulok újra. Messzi Távol-Kelet, be megjártuk veled. Lelkem kéri tőlem számon szép kedvesem. Állat lett belőlem Keleten. A haladó szellemű amerikai szervezetek, Amerika haladó ifjai, egvre határozottabban lépnek fel az ifiúsáe militarista nevelése, az úi háború, a koreai vérengzés ellen. A kubai fiatalok ezt vágták bátran Trumanék szemébe: »A kubai ifiúsáenak semmi oka sincs arra. hogv az imnerialista hóhérok és kizsákmányolók védelmében vérét ontsa!* Efész Amerika ifWísáwának harra egvre fokozódik a békéért. Ezt a harcot c=ak keevetlen terrorral tudiák fékezni, de elnyomni soha! Február másodikán és ötöldikén az amerikai Virginia államban kivégeztek hét ártatlan békeharcos néger ifjút. Köztük két 15 éven alulit. Ez az állati kegyetlenség nemcsak Amerika, hanem az egész világ haladó ifjúságának tiltakozó megmozdulását váltotta ki. Az összes kapitalista országokban mind elszántabbá és szervezettebbé válik az ifjúság harca a békéért. Népeik legjobbjainak, a kommunistáknak vezetésével mindenhol az első sorokban harcolnak az életért, a békés, boldog jövőért. Trumanék azt hitték, hogy biztosan számithatnak a fasiszta Spanyolország szilárdságára. Az utóbbi napok története, Barcelona dolgozóinak harcos megmozdulása azt mutatja, hogy Franco fasiszta rendszere is inog, hogy a spanyol nép kegyetlen elnoymása végéhez közeledik. Barcelona ifjai az első sorokban harcoltak, amikor Franco fasiszta rendőrei a tüntető dolgozókra tüzeltek. Jugoszlávia ifjúsága hallatlan bátorsággal és hősiességgel harcol a kommunistákkal Tito fasiszta rendszerének megbuktatásáért. A Tito hadseregében szolgáló fiataloknak ez a jelszava: »Elvtársak, a kezünkben lévő fegyvert sohasem fordítjuk sem népünk, sem pedig felszabadítónk, a Szovjet Hadsereg ellen!* Az ifjúmunkások megrongálják a gépeket, szabotálják a termelést.. Ezért állították a bíróság elé Roduljobov ifjúmunkást is. A kegyetlen vallatás nem tudta, megtörni. Vádlottból vádlóvá vált, amikor megkérdezte a tanácselnököt: »önök fegyvereket gyártanak, hogv gyilkoljanak, mi pedig harcolunk a gyilkosság ellen. Hát ki itt a bűnös, tanácselnök úr?« Az egész jugoszláv ifjúság egvre határozottabban kijelenti: »Sohasem fogunk harcolni a Szovjetunió és a népi demokraI tikus országok ellen. A hős koreai ifjúság üzenete bátorítást jelent a világ minden békét akaró fiataljának a foko• zottabb harcra és elszántságra. »Bátran harcolunk — hangzik üzenetük — az egész világ békéjéért. F.rős a hitünk, hogy Korea „ifjúsága, nemzetünk színe-virága nem ontja hiába vérét az amerikai hódítók elleni harcban. Szétzúzzuk az amerikai imoerializmus Korea ellen irányuló tervét és segítséget nvuiltink a békéért küzdő népeknek.* A világ haladó erői egv percig sem kételkednek abban. hogv Korea MM nénének és ifjúságának testvéri szövetségben a kínai néppel sikerül meghiúsítani az amerikai imperialisták hódító terveit. A Szovjetunió ifjúsága, párhuzamosan az imperialista országok ifjúságának elkeseredett szabadságharcával hősi erőfeszítéseket tesz országa felvirágoztatásáért, megerősítéséért. Kiveszi részét a hatalmas erőmüvek építéséből, hogy a Szovjetuniót virágzó kertté varázsolja. Az egész világ ifjúságának példát mutat a békéért folyó harcban. A komszomolisták példáját követik a népi demokratikus országok fiataljai, ők is elől akafnak járni a szocialista munkaversenyben, az üjítómozgalomban és a sztahanovista mozgalomban. Lengyelországban a Párt hívó szavára 25.000 ifjú építőmunkás jelentkezett munkára Nova Hutában. A város építése úgy kerül majd be az új Lengyelország történetébe, mint a Lengyel Ifjúsági Szövetség küzdelmének dicső szakasza. Magyarországon a DISZ fiatalok ezrei óriási erőfeszítések árán felépítik hazájuk legnagyobb vasművét Dunapentelén. Hazánkban az ifjúsági építkezések — a Szövetségi Vasút, az Ifjúsági bánya, stb. — fiatal dolgozói nagy segítséget nyújtanak Pártunknak a hazánk megerősítéséért folytatott küzdelemben és ezzel erősítik az egész béketábort is. Szövetségesünk egyre több élmunkást és újítót nevel ki ifjúságunk köréből. Fiataljaink napról napra újabb jelét adják hősi erőfeszítéseiknek a térmelőmunka és a tanulás terén. Országunk, népünk szabad és független. Mindent elkövetünk, hogy alkotó munkával még virágzóbbá tegyük hazánkat és boldoggá népünket. Nom engedjük, nogy ezt az alkotó munkát az imperialisták egy újabb háborúval megzavarják. Mindig ott leszünk az első sorokban, ha a békéért kell harcolni, ha hazánkat kell még virágzóbbá tenni! Együtt harcolunk a világ öszszes demokratikus ifjaival a békéért, a népek szabadságáért A világ demokratikus ifjúságának harca összefogva a világ összes haladó erőivel egyre inkább olyan akadályokat gördít az imperialisták háborús tervel elé, hogy ezek napról napra mind lehetetlentebbé teszik egy újabb háború kirobbantását. Éljen a világ demokratikus ifjúságinak harcos összefogása a békéértl Szőke József.