Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-23 / 70. szám, péntek

Berlinben találkozunk! A III. VIT HÍREI Néhány nappal ezelőtt tartották meg Prágában a III. Világifjúsági Találkozót előkészítő iroda első ülését, amely igen fontos határozatokat hozott. A berlini VIT augusztus 5-én kezdődik és augusztus 19-én ér véget. Programmja három részből áll: kulturális-, tudományos- és sportműsorból BÉKEVALTÖ PEKINGBŐL ÉS LONDONBÓL. A találkozót hatalmas nemzetközi békestaféta előzi meg. A stafétának két kiinduló pontja lesz: London és Peking. A Pekingből kiinduló váltó keresztülhalad az összes gyarmati országokon, a Szovjetunión és a népi demokráciákon és így jut el Berlinbe. A londoni staféta a nyugati országokon keresztülhaladva iut el Berlinbe. A nyugatról és keletről induló békeváltó augusztus 4-én este találkozik Berlinben az Alexander-téren. A VIT iroda elhatározta, hogy a Világifjúsági Találkozó egyik napját, augusztus 12-ét a Nugat-Németország újrafel fegyverzése elleni harcnak szentelik. Ezen a naDon nemcsak Berlinben, hanem az egész világon a békeszerető ifjúság aláírásokat gyűjt, majd Nyu gat-Németország újrafelfegyverzése ellen. A VIT iroda közleménye szerint az eddigi jelentések azt mutatják, hogy a berlini VIT méreteiben legalább kétszer akkora lesz, mint a budapesti. Egvre hatalmasabb méretűvé válnak a berlini előkészületek. Augusztus 5-ig, a VIT megnyitásáig 17 állandó. 103 ideiglenes filmszínházat, nyolc szabadtéri színpadot, hét sportpályát és négy úszómedencét épitenek fel. Augusztus I-ére készül el a Német Nemzeti Színház, amely Európa egyik leghatalmasabb és legszebb színháza lesz. A Szabad Német Ifjúság berlini szervezetének felhívására az egész országban megindult a VIT munkaverseny. A Német demokratikus Köztársaságban eddig 62 „Augusztus 5" brigád alakult. Ezek vállalták, hogy évi tervüket a berlini VIT tiszteletére augusztus 5-ig befejezik. A berlini egyetemisták február 27-i értekezletükön elhatározták, hogy minden vizs- " gát letesznek augusztus 5-ig. ' BÉKEBRIGADOK NYUGAT-NÉMETORSZAGBAN. Lelkesen készülődik a nyugatnémet ifjúság is a berlini VIT-re. A nyugatnémet FDJszervezetek mindenütt egységfrontot létesítenek azokkal a szervezetenkívüli fiatalokkal, akik Nyugat-Németország újNéhány szó JiEemnickýrôl Ifjúsági Szövetségünk minden egyes tagja, a CsISz kongresszusára készülve, felajánlást tesz. Mi is méltón készülnénk a kongresszusra, ha a Jilemnický-jelvény megszerzésére irányuló felajánlásainkat összekapcsolnánk Jilem1921 január 1-től tagja volt e Kommunista Pártnak. A katonai szolgálat végeztével Kiszucán tanítóskodott. Itt lehetősége nyílt megismerni mindazt, ami már gyermeklelkét megragadta, amit a könyvekben olvasott vagy amit szegény szüLáni/ok az olvasókörben nický születési évfordulójának megünneplésével. A Jilemnický-jelvény kitüntetés annak a CsISz-tagnak, aki tanulással, önneveléssel törekszik arra, hogy részese legyen hazánkban a szocialista kultúra terjesztésének. Jilemnický születésének évfordulója méltó megünnepléseként ajánljuk fel valamennyien, hogy a CsISz kongresszusáig megszerezzük az öntudatos CsISZ-tagok ió munkájának jutalmát, a Jilemnický-jelvényt. JILEMNICKÝ ÉLETE. Jilemnický Péter ÉszakkeletCsehországban Kisperk községben 1901 március 18-án született, mint egyszerű gépésznek a fia. 1919-ben elvégezte a gazdasági középiskolát, majd a lévai tanítóképzőben érettségizett. Tanulmányai befejezése után katonának ment és 1923-ig a IX. határvadász zászlóaljban szolgált Rimaszombaton és Besztercebányán. I Iőföld férői meséltek neki a kiszucal drótosok, mikor az úton kísérgette őket. Nemcsak tanúja, de résztvevői® is volte nép keserves életének, nehéz munkájának, nyomorának és fájdalmának. Ezek a mélyen átérzett élmények adták kezébe a tollat. Megírta első könyvét, a ,.Győzelmes bukást". Sohsem elégedett meg a nyomor passzív vizsgálatával. Mindig azokhoz az eszmei és politikai erőkhöz nyúlt, melyek a világ igazságos berendezését tűzték ki célul. Vágyott megismerni az új világot, a Szovjetuniót, amelvet határtalanul szeretett. 1926-ban. mint tanító a szlovákiai munkások egy csoportjával elment Közép-Ázsiába, majd a Kaukázusba, ahol kolonistáink gyermekeit tanította. Később Moszkvában élf, tanult, utazott, írt az újságokba. 1928ban visszatért Csehszlovákiába, a Pravda szerkesztője volt, utána ismét tanítói hivatásának és az irodalmi munkának élt. A rafelfegyverzése ellen akarnak harcolni. A müncheni FDJszervezet aláírásgyűjtő brigádokat szervezett. Egy-egy brigádban négyen vannak és aláírásokat gyűjtenek a nyugatnémet zsoídoshadseretr felállítása ellen. Készülnek a VIT-re a szovjetfiatalok is. A Szovietúnió tizenhat köztársaságában már megindultak az orszáeos kultúrverseny elődöntői. Ennek a versenynek a győztesei vesznek részt maid a berlini VIT-en. Lengyelrszágban az Országos Sporthivatal megkezdte annak a kétszáz tornásznak a kiképzését, akik a VIT snortversenyéire utaznak. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség hatalmas kiállítással készül a VIT-re, amelyben bemutatja a csehszlovák ifjúság boldog életét és alkotó munkáját a felszabadulás után. Szovjetunióban szerzett benyomásait egy karc- és képgyüjteményben örökítette meg, „Két év a szovjetek földién" címmel. Kolonistáink kaukázusi életét a „Döngő lépés" című regényében ábrázolta. A kiszucai életből vett két novella után megírta szülőföldiéről szóló legnagyobb regényét, a „Töretlen föld"-et. melv hazánkban több kiadásban és külföldön is megjelent. Elment a Vág vidékére, s a nagyszombati gazdag vidék szegény népének küzdelméről és nehéz életéről megemlékezve, megírta a „Darab cukor" című regénvét. Szintén a Szovjetunióban szerzett tapasztalatai nyomán írta „Iránytű bennünk" című regényét) 1939-ben kénytelen volt Csehországba menni, ahol tanított és résztvett az illegális munkában. 1942-ben a Gestano elfogta és bebörtönözte Pardubicén, Terezinben és Dessauban, ahol 8 évi kényszermunkatáborra ítélték. „Vigasztalan, szörnyű dolog volt ezekre az egyenruhás teremtésekre nézni, akik még csak állatok nem voltak az emberek között". írta Jilemnický a háború után. 1945 májusában Jilemnickv megtört egészséggel tért vissza a felszabadult hazába. Szlovenszkón bejárta az Ismerős vidékeket barátaival és elvtársaival. Látta, hogy mosolyog boldogan a kiszucai nép, látta az elvtársakat, akik figyelték a világot, olvasnak, gondolkoznak, aggódnak azért, hogy ne szenvedjen kárt az igazság, s hogy az emberek boldogan éljenek. Jilemnický egyike azoknak a szántóvetőknék, akik előkészítették a talajt, elvetették a felkelés magját, amelv olvan saépen kikelt 1944 augusztus, túrjaiban. Üjból elment a felkelés vidékére, mint az öntudat ébresztgető je, hogy a falvakban úira beszélhessen az egyszerű szlovák emberekkel, a nemzet nagy történelmi oillanatairól. Igy sem a felszabadulás utáni fáradhatatlan politikai munka, sem küldetése az ideiglenes, majd pedig az Alkományozó Nemzetgyűlésbe, sem az Iskolaügyi Megbízotti Hivatalban való munka nem akadályozta meg őt abban, hogv megírja ,,Garammenti krónikáiát", melyért jutalmat kapott, s amelyet oroszra, csehre és magyarra is lefordítottak. Rövid ideig működött a Külügyi Megbízotti Hivatalban, majd Moszkvába ment. mint kultúrattasé a Csehszlovák Nagykövetségre. 1949 máius 19-én halt meg szívszélhűdés következtében Moszkvában. abban az új világban, amely után annyira vágyott fiatal éveiben, ahol erőt merített arra a harcra, melyet a dolgozó szlovák nép folytatott a kizsákmányolás, elnyomatás ellen. K. M. Hogyan teljesited kongresszusi kötelezettségvállalásodat? v