Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-23 / 70. szám, péntek

1951 március 23 UJSZO A kormány jóváhagyta Szlovákia ez évi telfes tervét Szlovákia gyors ütemben váSSozik át magas életszínvonalú fejlett országgá Kormányunk keddi ülésén, amelyet A. Zápotocký miniszterelnök vezetett le, dr. J. Dolánský miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke benyújtotta Szlovákia összesített tervének javaslatát, amely része az 1951. évi országos végrehajtási tervnek. Szlovákia ezévi teljes terve felöleli az összes gazdasági csoportok részére a feladatokat, tekintettel ötéves tervünk egyik fö feladatára, Szlovákia iparosítására, amely alapfeltétele a Csehszlovák Köztársaság keleti és nyugati országrészeinek gazdasági és kulturális színvonala kiegyenlítődésének. Az 1951. évre szóló összesített szlovákiai terv jellegzetes vonala nehéziparunk gyorsított fejlődése. Ötéves tervünk első évében nehézipari termelésünk Szlovákiában 10.7 százalékkal emelkedett. A mult évben fordulat következett be nehéziparunk gyorsított fejlődésében és termelésünk 25.7 százalékkal emelkedett. 1951-ben nehézipari termelésünknek a jelzett feladatok szerint 33 százalékkal kell emelkednie. Nehéziparunk gyorsított fejlődése megnyilvánul az alkalmazottak számának növekedésében is. 1949-ben a nehéziparban dolgozók száma 3267 személlyel növekedett és 1950-ben már 20.799 személlyel. 1951-ben a szlovákiai összesített terv szerint a nehéziparban dolgozók számának 29.849-el kell emelkednie. A szlovákiai összesített terv második nagyjelentőségű vonala az iparosítási törekvések súlypontjának áthelyezése és mielőbbi kifejlesztése az alap iparban, elsősorban a bányákban, villanyosságban és kohászatban. Az 1951. évi terv a bányáknak és a villamosságnak jelentős termelési feladatok felemelését irányozza elő s egyben biztosítja ezen üzemágaknak kiépítését 1951-ben és az utána következő években. Alapiparunk fejlődése érdekében már ez évben megkezdjük Szlovákia kohászati kombinátjának kiépítését A SZLOVÁKIAI NEHÉZ GÉPIPAR TOVÁBBI FEJLŐDÉSE A szlovákiai nehéz gépipar 1951 év során további fejlődésen megy ke\ resztül. Ezen ágazatban 1951. év során 69 százalékkal emelkedik a termelés és működésbe helyeznek néhány kiépített áj üzemet és az építés második időszakában további nehézipari üzemek építését kezdik meg. Az 1951. évben Szlovákia összesített terve alapján az ötéves terv fokozott feladatai értelmében Szlovákia gyorsított ütemü iparosítására és Szlovákia, valamint a cseh országrészek közti különbségek kiküszöbölésének további folyamatára kerül sor. A NÖVÉNYI TERMELÉS EMELKEDÉSE Szlovákia mezőgazdasági termelése az 1951. évben az 1950-hez viszonyítva 23 százalékkal emelkedik, emellett a növényi termelés fejlődése először lesz gyorsabb ütemü, mint az állattenyésztés fejlődése. Felmerül annak szüksége, hogy még jobban gyorsuljon Szlovákia mezőgazdasága fejlődésének üteme. Ez különösen összefügg az ipari termelés nagyütemü fejlődésével. A FIATAL MTJNKÁSKÁDEREK 1951-ben az alkalmazottak túlnyomó része a szocialista szektorban fog dolgozni. 1951-ben tovább fokozódik a szlovákiai dolgozók anyagi és kulturális színvonala. Még jobban kifejlődik a népjóléti és egészségügyi szolgálat még jobban gondoskodnak a dolgozó anyák gyermekeiről. 1951-ben 8300 megkezdett lakásépítkezést folytatnak és 6200 új lakásegységet kezdenek építeni. Gusztáv Kiiment nehézipari miniszter javaslatára a kormány elhatározta, hogy a fémipari nemzeti vállalatok öt vezérigazgatóságba lesznek beosztva az eddigi négy helyett. Július Ďuriš földművelésügyi miniszter javaslatára a csehszlovák állami erdők vezérigazgatójává Marek Smidát, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjét nevezték ki. Ahol a jövő mesterei élnek (V. I.) A Keletszlovákiai Gépgyár Kassán egy tanoncotthont tart fenn, amely az üzem részére a munkás utánpótlási szolgáltatja. Ellátogattunk a hatalmas tanoncotthonba, amelyben 80 —90 tanonc lakik. A tanoncok megváltozott élete élő tanúbizonyságé annak, hogy népi demokratikus rendszerünk miiyen fontos feladatának tartja az új munkáskáderekről való gondoskodást. A tanoncok részére különféle műhelyek, internátus, konyha áll rendelkezésre. A tanoncok az iskolázáson m:nd elméleti, mind gyakorlati kiképzésben részesülnek A kora tavaszi sugárzó délutánon csak igen kevés tanoncot találunk az épületben, mindnyájan vagv a számukra berendezett műhelyekben tartózkodnak, vagy pedig az iskolában tanulnak. Hosszas keresés után végül megtaláljuk a tanoncok egv kis csoportját az udvaron, ahol kézilabdázással szórakoznak. A fiatal fiúk arcukon boldog örömmel merülnek bele a játékba. Rendes József borsi születésű, 17 éves ifjú az első, akit megszólítunk. Érdeklődtünk sorsa, tervei és élete felől. Rendes József elmondotta, hogy esztergályosnak tanul és szeptemberben szegődött 3 évre. azonban ezt a 3 évet is meglehet rövidíteni. A fiúk közül igen sokan szocialista kötelezettséget vállaltak, hogv a 3 éves szegődményes időt két évre rövidítik le. Elmondotta azt is, hogv mindennap 8 órát dolgozik az üzemben. Minden héten 4 napot dolgoznak és 2 telješ nap, a tanulási idő A számukra berendezett műhelyekben kiváló oktatók vezetése alatt kisebb munkákat is végeznek, hogy így gyakorlati ismeretekre is szert tegyenek. Az iskolában, ahol reggel fél 8-tól fél 3 órág tanulnak, politikára, mechanikára, számtanra, gazdaságtanra, magvar és szlovák nyelvre oktatják őket. A fiatal Rendes elvtárs elmondotta még a következőket: — Apámtól, aki kőművesmester, tudom, milyen nehéz volt ezelőtt a tanonc élete. Senki sem törődött azzal, hogy a tanonc hogvan lakik, hogyan él, mivel tölti szabadidejét. Az apám elmondotta, hogv a tanoncok tanoncidejük alatt mindennel foglalkoztak, csak éppen tanulással nem. Esetleg dajkálták a mester gyerekét, fát vágtak, szenet hordtak i mester konyhájára, de senki sem törődött azzal sem, hogy a tanonc szegödés ideje alatt jól kitanulja mesterségét. Senki sem foglalkozott vele. senki sem világosította fel, mit, hogyan kell csinálnia: rúgások és pofozások közt nőtt fel. Ezt a bánásmódot úgy megszokta, mint az útszéli kutyák a nekik járó rúgásokat. Most világos, tiszta, tanoncotthonokban lakunk. napjában ötszöri étkezést kapunk; gondoskodnak kultúrális és sportszükségleteinkről; a tanoncotthonnak hatalmas könyvtára van, főleg szakkönyvekből, amelyek nagy segítségünkre vannak a mesterség jó elsajátításában. Szerény zsebpénzt is kapunk, amelyből kisebb szórakozásainkra is futia. A színházlátogatás semmibe sem kerül, mert együttesen váltanak számunkra iegyet. Az intézet gondoskodik arról, hogy mindnyájan képzett, tanult emberek legyünk. Egy másik fiatalember, akit megszólítunk. Bukovinszkv elvtárs gépszerelőnek készül. A beszélgetés elején 5 is a megváltozott viszonyokról beszél és örömmel közli, hogy nagyon jól érzi magát az intézetben. Kéthetenként haza-haza látogat, hogv a szülői házban is töltsön egv kevés időt. Eleinte szülei csomagokat küldözgettek neki és amikor hazajött, az anvia faggatta, bizonyára igen rossz dolguk van az intézetben. Alig tudta megnyugtatni, hogy az intézetben nemcsak nincs rosszabb dolguk mint otthon, de sok tekintetben sokkal jobb dolguk van. Bátran lehet állítani, hogv nagyobb az intézetben a tisztaság, a higiénia, mint a falusi otthonokban A fiúk szabadidejükben foglalkozhatnak más, őket érdeklő kérdésekkel is. mint rádióamatőrséggel vagy fényképészettel, — Minden vágyam az, — mondotta Bukovinszky —, hogv P ár év múlva belőlem is jó szakember váljék. Csak az újtípusú munkásokból kikerült szakemberek tudják igazán megérteni, milyen változás történt már eddig is és milyen változásokra van még szükség. Nekünk nem kellenek többé a munkás kizsákmányoló kapitalista, kapzsi, csupán saját hasznukat kereső korrupt mesterek, akiket egv liter borral, egy fél sonkával meg lehetett vesztegetni, akik mellett előrejutásra, tanulásra sohasem volt lehetőség. Mi mások akarunk lenni és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy tanulással, szakmánk jó elsajátításával építsük országunkat, a munkások, a dolgozók és értelmiségiek országát. A Nemzetgyűlés teljes illése megkezdte az állami költségvetés vitáiét Az igazi hazafiasság legszebb megnyilvánítsa a szocializmus építésében kifejtett finfeláldozó munka A Nemzetgyűlés tagjai Janous képviselő bevezető beszéde után márqius 21-én folytatták közös plenáris megbeszélésüket az 1951-es állami költségvetésről, az 1949. évi zárszámadásról és J. Kabes pénzügyminiszter költségvetési beszámolójáról. Szerda estig a képviselőház vitája során 18 képviselő szólalt fel. Az egyes hozzászólások jellege szerint az általános költségvetési vita önnálló részekre oszlik, amelyeknek keretében a Nemzeti Arcvonal politikai pártjainak képviselői értékelik az ipar, mezőgazdaság, szociálpoitika és kultúra összes kérdéseit. A nemzetgyűlés plenáris vitájának első részében a képviselők az ipari és mezőgazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Bina képviselő- ennek során az ipar nagyszabású kiépítésének tervéről beszélt. Milyenek a reális előfeltételeink ezekhez a merész távlatú feladatainkhoz. És mik a biztosítékai annak, hogy ezeket a feladatokat teljesítjük? Az első biztosíték az a tény, hogy a Szovjetunió hosszúlejáratú szerződés alapján iparunk egy részére fontos nyersanyagokat szállít, többek közt vasércet, és színes fémeket. Továbbá fontos gépeket, a bányák, kohók éáltalában a nehézipar részére különféle műszaki berendezéseket. EzenkívüV a Szovjetunió egész sor fontos üzem építésénél nagyszabású műszaki segítséget nyújt, ezek gyorsított felépítésére. Segítségünkre lesz az új termelési módszerek bevezetésében és tökéletesítésében és eddigi termelésünk megjavításában. A második biztosíték az, hogy saját nyersanyag kitermelésünket jobban felhasználjuk legfőképpen a vasérc kitermelésénél és feldolgozásánál, hogy a fokozott szükséglet nagy részét a saját kitermelésünkből fedezzük. A harmadik biztosíték az, amiről Sztálin elvtárs is beszélt, hogy munkásaink tudják, hogy nem a kapitalistáknak dolgoznak, hanem saját államuk részére, a saját osztályuk részére és ez a tudat hatalmas mozgató erő iparunk fejlődésében és tökéletesítésében. Az utolsó évek tapasztalatai feljogosítanak bennünket arra, hogy Sztálin elvtárs e szavait teljes mértékben magunkra is vonatkoztassuk. A tények igazolják, hogy a dolgozók alkotó ereje kimeríthetetlen. Szlovákia iparosításéi al? űj feladatai Daubner képviselő a megbeszélés folyamán részletesen rámutatott, hogy mily nagymértékben megváltozott Sziovákia és hogy az elmaradott, a burzsoázia által kizsákmányolt országrészből ipari ország lett, mely új, boldog élet felé halad. A további iparosítás egyik főfeladata az, hogy legyünk tekintettel KeletSzlovákiára, melynek ez ideig nem szenteltünk kellő figyelmet. Ha megfeszítjük minden erőnket, behozzuk azt, amiben elmaradtunk. Erről bizonyságot tesznek a Közép- és Észak-Szlovákiában elért eredmények, ahol Orava, Turec és Kisuca népe már érzi az iparosítás örömteljes eredményét. A nagy ipari építkezéseken kívül figyelemmel kell kísérnünk Észak-Szlovákia közlekedésének tervszerű kiépítését, mely nélkül iparosításunk nem tudna sikeresen haladni. Különös figyelmet követel a Szövetségi Vasútvonal kiépítése, mely összeköt bennünket a baráti Szovjetunióval. Főfeladatunk á műszaki, közepesen minősített káderek biztosítása üzemeink részére. Nevelésükkel mindennap törődnünk kell mind a szlovákiai, mind a csehországi üzemekben. Legfőképpen a csehországi műszakiaknak van nemes küldetésük és habár ezzel egy bizonyos időre le kell mondaniok egyes kényelmekről: a haza kiépítése, a béke megtartása és nemzeteink barátságának megszilárdítása érdekében nagyobb számban kell Szlovákiába jönniök és segíteniök e problémák megoldásában nem riadva visszá a nehézségektől és akadályoktól. Az új szocialista hazafi az, aki képes megszabadulni a burzsoá életfelfogástól és nem a legkönnyebb munkát keresi, hanem kedvvel vállal munkát a szocializmus építésének legnehezebb vonalán. Ez a ma igazi hazafiság. Az EFSz-ek nek miaialtépDé kell vátniok a falu úi életében Szova képviselő, mezőgazdaságunkat azon új feladatai szerint értékelte, melyeket állami költségvetésünk kitűz. A vita során részletesen foglalkozott az egyes EFSz-ek szervezésével és életével. Példák bizonyítják, hogy dolgozó földműveseink tömegeit oly módon nyerhetjük meg szövetkezeti tagoknak, és az eddigi szövetkezeteket olymódon alakíthatjuk át magasabb tjpusú szövetkezetekké, ha földműveseinknek az eddigi EFSz-ek példát mutatnak és gyakorlatilag bebizonyítják nekik a szövetkezeti nagy gazdálkodás előnyeit. Aki evvel nem törődne, az feltétlenül a nem engedélyezett parancsoló és elnyomó módszert alkalmazná az őntudatosító és meggyőző munka helyett. De a 3000 magasabb típusú szövetkezet, melyek ősszel egyesítették földjeiket és részben a közős' istállózást is bevezették, nem tudott még a környékbeli kis és középparasztoknak, meg a falunak elégséges bizonyítékot nyújtani a szövetkezeti gazdlélkodás előnyeiről. Neim értek még rá, hogy tényekkel bizonyítsák a szocialista mezőgazdasági nagytermelés előnyeit. Ezért a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom gyors fejlesztésében első feladat az, hogy elsősorban megszilárdítsuk a már fennálló EFSz-eket gazdaságilag és szervezetileg, hogy a hektárhozamok emelésével az állatok jobb hasznosításával nagyobb eredményeket érjenek el, mint az egyénileg gazdálkodók. Ezért állandóan emlegetnünk kell e háromezer EFSz tagjainak, hogy az 5 gazdálkodásuk eredményeire 12.000 falu,és a kis- és középparasztok százezrei figyelnek. Ezeknek nem elegendő csak szavakkal bizonyítani, hogy a szocialista nagytermelés a munka magasabb termelékenységét jelenti es magasabb életszínvonalat. Régi közmondás, hogy a szavak elhangzanak, de a példák vonzanak, és kétségtelen, hogy falvainkra és földműveseinkre ez kétszeresen áll. Az EFSz-ek boldog jövoie a szövetkezeti tagok tisitességes munkájától függ Simonková képviselőnő a vita során hangsúlyozta, hogy az EFSz-ek boldog jövője és gazdasága a tagok szorgalmas és tisztességes munkájától függ. Konkrét példaként rámutatott a szegényebb, hegyes vidéken működő egyik EFSz-re, melyben a szövetkezeti tagok szorgalmas munkájukkal állandóan javítják életfeltételeiket. Ez a szövetkezet jól megszervezte munkáját és jó vezetéssel rendelkezik. Ez a szövetkezet Trpík községben Lanskroun járásban van. Itt az őszi munkák bevégzése után mindjárt hozzáláttak az adaptációs munkálatokhoz. Csatlakoztak a versenyhez, melyet az Ujazd pri Chocni, Vysoké Mýto járásbeli szövetkezet indított meg. Ebben a versenyben győztek és jutalmul egy fejős tehenet és egy fejőgépet kaptak. Ez a jutalom egy kezdő ÉFSznek volt szánva, amely növénytermelésben és állattenyésztésben közösen kezdett gozdálkodni. Ma már jó! felszerelt közös istállójuk van, melyben 66 fejőstehenet helyeztek el és éppen mostanában építkezési csoportjuk feladatául tűzte ki, istálló felépítését a borjas tehenek részére. Egyszersmind közös disznóólakat is építenek és 14 nap alatt befejezik baromfiólak felépítését ezer tyúk- részére. Ebben a szövetkezetben nagyon jól dolgoznak az asszonyok is, minden irányú kezdeményezésükkkel. A szövetkezeti tagok megbecsülik munkájukat. Nem feledkeztek meg a szövetkezet szociális szükségleteiről 6em, 1950 tavaszán napközi otfhont kezdtek építeni, melyet mult év július 1-én nyitottak meg. A csehszlovák állami frrto^oH úi feladatai Navracsics képviselő a vita során a csehszlovák állami birtokok munkaszervezési és termelési kérdéseivel foglalkozott. Megemlítette a nehézségeket, amelyek a mult évi répaszedésnél adódtak. Mikor vizsgáltuk a helyzetet, hogy ki vannak-e használva az állami birtokokon az összes munkaerők rájöttünk arra, hogy azokban a községekben, ahová brigádoeokat küldtünk, elég munkaerő van, csak meg kell szervezni és meg kell győzni őket. Ezek többnyire munkásaink feleségei voltak. A helyzet megmagyarázása után segítettek a répa kiszedésében. Ilymódon sikerült a répát idejében kiszednünk és elszállítanunk. Ezeket a tapasztalatokat már felhasználtuk az állami birtokokon a tavaszi munkák előkészítésénél és pedig úgy, hogy az összes EFSz-ekben és a többi községekben, ahol EFSz-ek nincsenek, java

r soltuk a Nemzeti Bizottságnak, hogy az említett módon legyen segítségére az állami birtokoknak a munkaerők biztosításában. Még hathatósabban lehetne az állami birtokoknak segíteni, ha asszonyaink gyermekei részére elégséges csecsemő otthont és merőgazdasági napközi otthonokat tudnánk létesíteni. Tán lehetséges lenne az is, hogy állami birtokaink önállóan szervezhetnének és létesíthetnének csecsemő otthonokat arra az időre, míg asszonyaink ott dolgoznak. Kritikai szavak é5elm<®zés

5in§?l!öz és elosztásunkhoz Netusilová' képviselőnő a vita során foglalkozott állami költségvetésünk két fontos részével, az élelmezéssel és az elosztással, melyek szorosan öszszefiignek és segítik egész építő igyekezetünket Netusilová képviselőnő felhozta, hogv sok asszonyhoz kérdést intézett, hogyan vélekednek élelmezésünkről. legfőképpen a kenyér- és lisztellátásra vonatkozó intézkedésről. Nem akad köztük egv sem. aki akár leplezetten is egyetértett volna osztálvellenségünk állításaival. A kenyérés lisztellátási intézkedést örömmel fogadták gyáraink és falusi szövetkezeteink dolgozói. Ezt Shiková elvtársnő, a jabkynici EFSz elnöknője. Plecitá a Középcsehországi malmok élmunkásnő ie, Kovarik elvtársnő, az Avia élmunkásnő je. továbbá ezer és ezer asszonv a Csehszlovák Nőszövetség konferenciáján igazolták Hiba lenne, hogyha sikereink mellett nem látnánk a hiányokat, amelvek az élelmezési iparunkban még fennállnak. Hiányaink természetesen van* nak és ezeket el kell távolítanunk. hogy ne fékezzék építő munkánkat. Egyike ezeknek a hiányoknak az élelmezési ipar szervezési és műszaki elmaradottsága. Az objektív hiánvok mellett ezen a szakaszon a régi munkamódszerekhez és"a régi nézetekhez való nagv ragaszkodást látunk, ami gátolja a munkatermelékenység fejlődését. Például van 5.000 péküzem, melyekbe a gépesítést még nem vezették be. Továbbá nagv hiányokat látunk a szocialista munkaverseny fejlődése terén Az élelmezési iparnak is segítenie kell a nehéz gépipar fejlődését és elj kell segítenie a nők százezrednek alkalmazását Az elosztásba ú i élet futott a háztartásból érkező munkásnők alkalmazásával. Az elosztásban dolgozó alkalmazottak helyzetén sok változott, sokan átmentek a szocialista verseny iskoláján és megértették, hogv mii v hazafias feladataink vannak nehéz gépiparunk kiépítésének időszakában. Még néha előadódnak kivételezés esetei. A kapitalista időszak maradványának is teljesen el kell tűnnie üzleteinkből. A jó ellátáson azonban nemcsak a* élelmiszerekkel, hanem a más fogyasztási cikkekkel való ellátást is értjük Ez irányban kereskedelmünk és belkereskedelmi minisztériumunk alkalmazottai együttmunkálkodva a termeléssel, jobban gazdálkodhatnak, tekintetbevéve mai lehetőségeinket és különösen a fogyasztók munkaideiét. Jobb ellenőrzéssel biztosítani kell. hogy 3 fogyasztók kezébe ne kerüliön rossz árú. ľ