Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-23 / 70. szám, péntek

Fi lág proletárjai egyesüljetek í A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 március 23, péntek 2 Kčs IV. évfolyam, 70. számj Mi szovjetemberek készek vagyunk továbbra is elfogad­ni értelmes javaslatot, bármilyen körből is származzék, ha ez a jasalat elősegíti a világbéke megszilárdítását. Készek vagyunk megegyezésre jutni a béke minden igazi barátjá­val, az Egyesült Államokban, Angliában, Kanadában, a Skandináv államokban, a világ bármely országában, füg­getlenül attól, hogy a mi belpolitikai rendszerünkre vagy a nemzetközi élet általános koncepciójára nézve nézeteink különböznek, készek vagyunk megegyezni bármilyen kon­krét békejavaslatról, készek vagyunk keresni a közös dön­tést bármely kérdésben, ha ezen az alapon lehetséges az együttes tevékenység a béke javára. A Fagyejev. Az idei húsvét a nemzetközi békeharc jegyében A Béke Hívei csehszlovákiai bizottságának és a Vöröskeresztnek felhívása az ország népéhez A Béke Hívei csehszlovákiai bizott­ságának elnöksége, valamint a Vörös­kereszt országos elnöksége felhívással fordulnak Csehszlovákia nénéhez, hogy nagyszombaton pontosan déli 12 óra­kor kétperces csenddel tüntessenek a béke mellett. Manifesztációnk kifeiezi népünk el­tökéltségét, hogv a békét megvédjük, megőrizzük. E béketüntetés ez évben inkbb, mint máskor, hálánk kifejezése lesz azok iránt, akik életüket áldozták a népek szabadságának oltárán. Meg­hajtjuk az elismerés zászlaiát azok előtt is, akik országépitő munkájukkal naponta közelebb hoznak bennünket a szocializmus boldog életéhez. Egyúttal nagy tüntetés is lesz ez a Béke Világ­tanácsa követeléseinek megvalósítá­sáért. Élénk emlékezetünkben él a meg­szállás minden borzalma, a háború minden szörnyűsége és ezért felhábo­rodottan tiltakozunk Nyugat-Német­ország újrafelfegyverzése ellen, ame­lyet az amerikai és angol imperialisták valósítanak meg. Követeljük a német kérdés békés megoldását, követeljük az öt nagyhatalom tanácskozását és közöttük a békeokmánv megkötését. Tiltakozunk az imperialisták koreai gaz háborúja, a mérges gázok hasz­nálata ellen, felemeljük tiltakozó sza­vunkat a béke híveinek üldöztetése el­len a kapitalista országokban és kö­veteljük az atomfegyver és a tömeges gyilkolás más eszközeinek betiltását, követeljük az új háború propagandája elleni hathatós intézkedések életbe­léptetését. Egyúttal ünnepélyes ígéretet te­szünk, hogy népeink Iegiobb barátja és felszabadítója, a nagy Sztálin sza­vai értelmében mindegyikünk saját szívügyének tekinti a béke ügyét és ezért az ügyért harcolni és dolgozni fogunk a végső győzelem eléréséig. A felhívást a Béke Hívei csehszlo­vákiai bizottsága elnöksége nevében Hodinová-Spurná képviselőnő-elnöknő és a Csehszlovákiai Vöröskereszt ne­vében Kopriva Paula alelnöknő írták alá. A Béke Hívji csehszlovákiai bizott­ságának, valamint a Vöröskeresztnek felhívását az ország minden dolgozója örömmel fogadja és a nagvszombati kétperces béketüntetést az ország egész területén megvalósít ia. Franciaország dolgozó népe sohasem fog harcolni a Szovjetunió s a népi tieokrsciák allm A ntarseülesá kikötőmuakások az európai miiiišäskcnfór&ísciára Prígába érkeztek Szerdán délután a ruzini repülő­térre megérkezett a francia mun­kásküldöttség további csoportja, ame­lyet egy marseillesi dokkmunkás, Al­fréd Pacim vezetett. A francia mun­kások küldöttségével együtt Prágá­ba érkeztek a belga munkásság kül­döttei is. Pacini elvtárs Prágába ér­kezése után kijelentette, hogy Fran­ciaország munkássága elszántan küzd Nyugat-Németország újrafelfegyver­zése és az új világháború többi elő­készületei ellen. A marseillesi mun­kások továbbra is megtagadják az amerikai hadianyag kirakását és be­rakását és az egész francia munkás­osztály nevében ígérik, hogy hazá­juk népe sohasem fog hadakozni a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. Pacini elvtársat, a marseillesi ki­kötömunkást, a munkásság hatal­mas gyűlésén választották meg kül­döttnek a berlini munkáskonferen­ciára. Megválasztását egyhangúlag jóváhagyta a marseillesi kikötő egész munkássága, politikai és szak­szervezeti különbség nélkül. A másik marseillesi delegátust, Pierre Prindert szintén egyhangúlag választotta meg a marseillesi nagy vasfeldolgozó üzem munkássága. A Csehszlovák Távirati Iroda mun­katársával folytatott beszélgetés fo­lyamán a marseillesi küldöttek el­mondották, hogyan taszítja Francia­országot a Marshall-terv és az At­lanti Paktum a nyomor és az éhség szakadékába. Fokozódik a fasiszta terror a munkásság ellen, főleg azok ellen, akik beszüntetik a munkát az amerikai hadianyagot szállító hajókon vagy pedig az Indokínába menő szál­lítmányok mellett. A francia reakció háborús tervei­ben nem számíthat a marseillesi mun­kásságra. Ezért a kikötö egyrészé­ben különleges katonai övezetet lé­tesítettek, amelyet erős fegyveres alakulatok zárnak el. Csak így és csak katonai egységek terrorjával tudják biztosítani a hadianyag átraká­sát, mert a polgári munkásság kö­vetkezetesen megtagadja, hogy új há­ború előkészítésén dolgozzék. Ugyanezt kijelentették az Atlanti­part La Palice kikötőjének munká­sai, Alfréd Pleire dokkmunkás és Jean Menard bányász is. — Hiábavaló minden üldözés, hiá­ba bocsátottak el munkából engem is, mondotta Hubert Gosseaux fémmun­kás Roubaix városából, akit elbocsá­tottak a Mac Cormick amerikai vál­lalat kötelékéből. Békeharcunkat minden üldöztetés ellenére is foly­tatni fogjuk és győzni fogunk. A francia és belga munkások Francia­ország üdvözletét küldték Csehszlo­vákia dolgozó népének. A szovjet tapasztalatok segítségével dof^o^ólnk teljesítik májusi felajánlásaikat A CsKD Szokolovo üzem májusi kö­telezettségeinek egyik pontja az, hogy 1951 június végéig az összes ma­rógépek teljesítményét 25 százalékkal fokozzák és a gyorsvágáshoz szüksé­ges keménvfémötvözet élettartamát je­lentősen meghosszabbítják A szovjet tapasztalatok segítették hozzá a CsKD Szokolovo munkásságát ahhoz, hogy ezeket a felajánlásaikat teljesítsék és így nemzetgazdaságunknak értékes hasznot hozzanak A dolgozók a mun­ka frontján sok apró műszaki változta­tás segítségével jelentősen emelik a munka hrmelékenvségét és biztosítják ötéves tervünk sikerét Hogyan is állt a helyzet azelőtt a keményötvözetű kések köszörülésénél? A normális rendes köszörülés mellett a kések az esztergapadokon gyorsan el­használódtak. A szovjet módszer be-. vezetésével a kések éle tovább tart, csupán hosszabb idő után tompulnak el. Bohumil Slávik elvtárs gondolkod­ni kezdett azon, hogyan valósíthatná meg a munka jobb módszereit. Igen sokan ellenezték kísérleteit és azt mondták, hogv a szovjet módszerű kö­szörülés nem hoz majd olyan jó ered­ményeket a kés szögének megváltozta­tásával Néhány napi próba után Slá­vik elvtárs bebizonyította, hogy ez a megállapítás helytelen és a helyes az, amit ő Larin szovjet esztergályos könvvéből tanult, amelynek a címe: Marás. Miszka elvtárs, az osztrava-karvini szénvidék legkiválóbb vájárja elő­adást tartott a bányászati felsőiskolán. Elmesélte azt, hogyan jött rá az új fej­tés módszerére. Régi bányászokkal dolgozott együtt a csőrendszer átfek­tetésénél, sok hiányt látott és kihasz­nálatlan munkaidőt, amit eddig senki sem vett észre. Ez őt arra kényszerí­tette, hogy mérlegelje, nem lehetne-e az időt jobban kihasználni, összebe­szélt egy csoport fiatalemberrel és el­kezdett dolgozni Először bizony csak nagy testi erőfeszítéssel sikerült fel­adatait megoldania s -hátráltatta öt az is, hogy a fejtésben szakképzetlen bá­nyászokkal dolgozik. De a szovjet módszerek rásegítették Miszka elvtár­sat, hogy a hiányokat kiküszöbölhette és ma már az osztrava-karvini bánya­vidc": 32 tárnájában használjá': Miszka módszerét. 220 munkaerőt takarítottak meg eddig összesen és Miszka elvtárs örömmel és mosolyogva jelentette be, hogy már egész sor olyan részlerr is akad, ame'y nagyobb eredményt ér el, mint ő. I sz®*!®! ruisi vitás legszilárdabb Irta: J. KRONROD Egy ország gazdasági helyzete és valutájának szilárdsága közti köl­csönös viszony igen egyszerűen fe­jezhető ki: amilyen az ország gaz­dasági helyzete, olyan a valutája is. Vagyis kiegyensúlyozott, fokozatosan fejlődő gazdaságnak szilárd, növek­vő vásárlóerejű valuta felel meg és viszont a kiegyensúlyozatlan, bomló gazdasággal együtt jár az ingadozó, bizonytalan valuta, az infláció és a pénzegység vásárlóerejének csökke­nése. Ha csak egy futó pillantást vetünk a jelenkori valuták helyzetére, szem­betűnően kiviláglik ez a kölcsönös viszony. A kapitalista országok gaz­dasága, amelynek alapjait a legmé­lyebb általános válság rendítette meg, sajátságos módon megterem­tette a krónikus inflációt, az ingado­zó és értékében állandóan zuhanó va­lutát. Még a legnagyobb kapitalista országokban is — az Egyesült Álla­mokban és Angliában, a többi tőkés országokról nem is beszélve — a va­luta egyre mélyebbré sodródik az in­fláció örvényébe. S mindez a fegyver, kezesi hajsza, a harmadik világhábo­rúra való készülődés, a népek élet­színvonala ellen törő monopóltöke im­perialista politikája jegyében megy végbe. Az amerikai dollár és az angol font egyre értéktelenebbé válik mind a belső, mind a külső piacon, vásár­lóerejük alig haladja meg a háború előtti színvonal 40 százalékát; az árak fokozatosan emelkednek, a reál­bér pedig csökken. A francia frank, az olasz líra, a japán yen, stb. értéke csaknem egytizedrészre csökkent a háború előtti színvonalhoz képest. Ennek következtében a reálbér 25-30 százalékkal csökkent a háború előt­ti színvonalhoz képest az Egyesült Államokban és Angliában éa 50-55 százalékkal Franciaországban, Olasz­országban és a többi tőkés országok­ban. Teljesen más valutáris viszonyok vannak a Szovjetunióban — a Szo­cializmus Országában. A szovjet nép hatalmas sikereket ért el. A háború­utáni ötéves terv teljesítése és túl­szárnyalása, a szovjet állam békés politikája, a szovjet rúbel rendíthe­teUen szilárdságának, a rúbel vá­sárlóereje rendszeres növekedésének, a rúbel ingadozásmentes árfolyamá­nak legfontosabb feltételei. - A második világháború óriási erő­feszítésnek tette ki a szovjet gazda­ságot. Pénzforgalom szempontjából a háború számos káros következmény­nyel járt. A megnövekedett katonai kiadások következtében, valamint azért, hogy a fasiszta megszállók ha­mispénzt gyártottak, bizonyos pénz­fölösleg került forgalomba. Minthogy a Szovjetunióban terv­szerű szocialista gazdálkodás folyik, nem következhetett be és nem is kö­vetkezett be az infláció, mint ahogy ez minden tőkés országban kivétel nélkül megtörtént. Alig két évvel a háború befejezése után, a szovjet gazdaság gyors fejlődése alapján fel lehetett számolni a Szovjetunióban a háború következményeit pénzügyi vonalon. 1947-ben a szovjetkormány meg­valósította a pénzreformot, megszün­tette a jegyrendszert és csökkentett árakon kifejlesztette a közszükségle­ti és iparcikkek forgalmát. A pénz­reform során bevonták a forgalom­ból a fölösleges pénzmennyiséget, a régi nem teljes értékű rubelt felvál­totta az uj rubel. A pénzreformtól eltelt egy év alatt a f'bel vásárlóereje megkét­szereződött 1947-hez képest, a la­kosság pedig 86 milliárd rubelt ta­karított meg az árcsökkenés során. A gazdasági helyzet további si­kerei alapján a szovjet kormány 1949-ben ismét jelentősen csökken­tette a közszükségleti és ipari cikkek árát. Ez az árcsökkenés újabb 71 milliárd rúbel megtakarítást jelen­tett a szovjet lakosság számára. A rubel vásárlóereje újra emelkedett, árfolyama javult. A Szovjetunió vá­rosi és falusi lakosságának jövedel­me már a háborúutáni negyedik év­ben nem csak, hogy elérte az 1940-es színvonalat, hanem jelentős mérték­ben tul is haladta. 1950 márciusában a szovjet kor­mány megvalósította a harmadik árleszállítást és ezzel a szovjet la­kosság ujabb 110 milliárd rubelt ta­karított meg. A munkasok és tiszt­viselők reálbére 15 százalékkal emelkedett. 1950 március 1 óta, a parasztoknak ipari áruk vásárlásá­ra fordított kiadása pedig 16 szá­zalékkal csökkent. Egyidejűleg jelentősen emelkedett a rubelnek az idegen valutákhoz viszonyított árfolyama. A szovjet rubel vásárlóerejének rendszeres emelkedése a dollár és a többi im­perialista ország valutáinak egy­idejű csökkenésével arra vezetett, hogy a rubel hivatalos árfolyamá­nál is nagyobb vá^árlóképességet mutatott. Ezért szijŕségessé vált, hogý a rubel hivatalos árfolyamát összhangba hozzák tényleges arany fedezetével, vagyis hogy az idegen valutákhoz képest felemelték a rú­bel árfolyamát. 1950 március 1-én egy rubel aranyfedezete 0,222.168 gramm tisz­ta ar*ny volt. Ennek megfelelően emelték fel a rúbel árfolyamát. Míg 1950 március l-ig a Szovjet­unió állami bankja 5 rubel 30 kopéj­ket fizetett egy dollárért, 1950 már­cius 1 után már csak 4 rubelt adott érte. Az angol fontért az addigi 14.84 rubel helyett már csak 11.20­at kellett fizetni. Ugyanilyen arány­ban változott a rúbel és a többi ide­gen valuták közti arány. A dollár leértéktelenedő, bizony­talan valuta lett és alkalmatlannak bizonyult arra, hogy a világ legszi­lárdabb valutájának — a rubel ár­folyamának szolgáljon alapul. Min alapszik tulajdonképpen a Szovjetunió valutájának rendithe­teUen szilárdsága, biztonsága? Vannak, akik azt állítják, hogy ennek az aranyalap a magyarázata. Ez azonban téves állítás. Az ameri­kai dollárt is arany biztosítja, az amerikai bankok pincéiben 24 mil­liárd dollár értékű aranyat őriznek, de az USA aranygazdagsága még sem menthette meg valutáját az erős értéktelenedéstöl. Igy tehát cső­döt mondott az az elmélet, hogy a bomló gazdasági feltételek közt is aranytartalékkal biztosítható a va­luta szilárdsága. Sztálin elvtárs már a háború előtti években rámutatott arra, hogy a burzsoá közgazdászok régen belezavarodtak az aranytartalék el­méletébe, mint a valuta-szilárdság biztosításának egyetlen eszközébe. A Szovjetunió valutájának szüárd­ságát távolról sem csak az arany­tartalék biztosítja. A Szovjetunió teljesen új, a kapitalista országok számára elérhetetlen eszközöltkel biztosítja a valuta szilárdságát. Ilyen eszköz mindenekelőtt az a ha­talmas árumennyiség, ami az állam kezén van és amit az állam rögzí­tett árakon hoz forgalomba. A szo­cialista gazdaság növekedése alap­ján ez az árutömeg évről-évre nö­vekszik. Elegendő e téren megemlí­tenünk, hogy csu->án 1919 és 1950­ben a Szovjetunió áruforgalma 56 százalékkal emelk^Jett 1948-hoz képest. A Szovjetunió áruforgalmá­nak növekedése a szovjet nép anya­gi helyzetének áľandó javnl^-'-ól, valamint a szovjet rnbel 3­pességének emelkedéséről tw-'co­dik. Ilyen nagyszerű gazdssági alap­pal rendelkezik a rendíthetetlen szi­lárdságú szovjet valuta — a világ legbiztosabb valutája.

Next

/
Thumbnails
Contents