Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-22 / 69. szám, csütörtök

6 \ IIJSZ0 1951 március 22 _____ HJSÜ Hogyan építik az új életet a népi demokratikus országokban Lengyelország A szövetkezeti mozgalom gyors fejlődése, a magas termések, a szövetkezeti állattenyésztésben elért egyre szebb eredmények és a szövetkezeti tagok munkájának jutalmazása Lengyelországban jelentős mértékben hozzájárul az új szövetkezetek megalakításához. Ez év januárjában 135 új szövetkezetet alakítottak meg Lengyelországban, úgyhogy ma már összesen 2.334 különféle típusú szövetkezet működik. A falvak szocial'sta átépítésében a stetíni kerület vezet, ahol január végén minden negyedik községben volt már szövetkezet. A járások közötti versenyben a koszalini kerületben a drawskói járás vezet, a stetíni kerületben pedig a sztargradi járás, ahol 69 községből 61-ben már megalakították a szövetkezetet. A gdanyskoi kerületben most vannak folyamatban az évvégi közgyűlések, amelyeken az egész évi munkát értékelik és szétosztják a szövetkezeti ( gazdálkodás jövedelmét a tagok között • ledolgozott munkaegységek alapján. Ezeken a közgyűléseken a még egyénileg gazdálkodó földművesek is résztvesznek, hogy ők is megismerkedjenek a szövetkezeti gazdálkodással és annak eredményeivel. A kulichi szövetkezet közgyűlésére a tcsevszkói járásban sok egyénileg gazdálkodó is ellátogatott. A kulichi szövetkezeti tagok egész évi munkájának eredményei olyan jók voltak, hogy minden egyes jelenlévő földműves meggyőződött a közös gazdálkodás előnyeiről. A mult évben a kulichi szövetkezeti tagok 198.545 zlotyról (2,481.812 Kés) 1,245.564 zlotyra (15,589.550 Kčs) emelték a szövetkezeti vagyont A szövetkezeti tagok létszámának emelkedése szintén rohamos. A szövetkezeti tagok az állattenyésztés terén is nagyon szép eredményeket értek el. A fentemlített saövetkezet összes bevétele 4,032.562 Kč? volt. Az egyes alapok kiegészítésére szükséges pénzt, a különféle befektetések leszámítása után körülbelül 322.6IÄ zloty (3,870.000 Kčs) tesz ki. A „Mladá Qarda"-ifjúsági szövetkezet szintén jelentős sikereket ért el. A fiatal szövetkezed tagok a mult évben jelentős mértékben kiszélesítették az állattenyésztési termelést és hatalmas építészeti befektetéseket tettek. A lengyel szövetkezeti tanács a mult évben nagyon sokat tett kulturális téren is Igy például a „Maié Nebrowo"-szövetkezet tagjai a kwidzini járásban bölcsődét, gyermekotthont és kultúrházat létesítettek. Bulgária A Balkán és a Szredna Gora hegységek között Bulgáriában termékeny vidék van. Ez a kariovi járás. Meg kell említenünk a Sztrajama folyó mellett lévő Bogdán községet Annak ellenére, hogy a talaj itt mindig termékeny volt, a monarcho-fasiszta kormány alatt sohsem tudott a földművesek számára annyi termést biztosítani, amennyire szükségük lett volna. A népi demokratikus rendszer azonban megmutatta a bogdani földműveseknek a nyomorból kivezető útat: a szövetkezeti mezőgazdasági termelést. A bogdani kis- és középföldművesek már 1946-ban megalakították a mezőgazdasági szövetkezetet. Ekkor azonb-n még osak alig néhányan léptek be a szövetkezetbe. Ma azonban már több mint 262 tagja van a szövetkezetnek, akik mintegy 670 hektárnyi földön gazdálkodnak. A szövetkezed tagok a kezdet nehézségeit leküzdötték, úgyhogy öt év alatt a szövetkezet jelentős mértékben megerősödött A saját építőanyagból felépített istállóban 84 szarvasmarha nevelkedik. 17 lovuk is van. A juhakolban pedig 660 juh van elhelyezve. Minden gazdasági épületbe és lakóházba bevezették a villanyáramot. A vízszükségletet saját villanyszivattyújuk által biztosított víz fedezi, mind otthon, mind kinn a földeken az elárasztásnál. 'Az elmúlt öt év alatt a bogdani szövetkezeti tagok hatalmas lépéssel haladtak előre a természettel folytatott harcban. Nagyobb mennyiségű eddig kihasználatlan fcldet termékennyé tettek. Már 1946-ban szabályozták a Sztrajama folyót, amivel, húsz hektár szántóföldet és húsz hektár legelőt sikerült nyerniök. A folyón három gátat építettek, ami lehetővé teszi a víz helyes kihasználását. A bogdani szövetkezeti tagok továbbá bevezették a puszta hegyoldalok teraszszerű megművelést. Ezáltal 90 hektár földet sikerült nyerniök, ahol nagyszerűen beválik a rizstermelés. A bogdani szövetkezetben sokféle növényt termelnek: gabonát, zöldséget és aromatikus növényeket. Szorgalmas munkával, a földmunkák idejében való elvégzésével és a modern agrotechnika vívmányainak felhasználásával, a szövetkezeti tagok nagyon szép terméseket érnek el. A mult évben a bogdani szövetkezeti tagoknak hektáronként 43.5 q búzájuk termett. Ezt természetesen elsősorban a nagyszerű agrotechnikai előkészítésnek köszönhetik. Előveteménynek burgonyát ültettek, majd pedig 300 q istállótrágyával megtrágyázták a földet. A vetéshez kizárólag nemesített vetőmagot használtak. A vetés előtt közvetlenül még egyszer megtrágyázták a földet, még pedig hektáronként 300 kg szuperfoszfáttal. Tavasszal, amikor a hó elolvadt, fejtrágyázást alkalmaztak. A bogdáni szövetkezeti tagok a zöldségtermelésben is szép sikereket értek el. A tervezett 45 tonna korai alma helyett hektáronként 65 tonna termett. A paprika termelésben több mint százszázalékkal túlhaladták a tervet. A gabona és a zöldségféléken kívül a bogdani szövetkezeti tagok még aromatikus növényeket is termelnek: levendulát, rózsabokrokat, stb. Levendulával azokat a földeket vetették be, amelyek más növény termelésére nem voltak alkalmasak. Az aromatikus növények hatalmas jövedelmet biztosítanak a szövetkezeti tagoknak. Az 1950-es év munkáinak elszámolása után világosan kitűnt, hogy milyen előnyös a közös szövetkezeti gazdálkodás. . Nikola N e nov szövetkezeti tag, volt földnélküli paraszt, a következőket mondotta, amikor az elszámolásnál átvette munkája utáni jutalmát: „A múltban csak azért robotoltam, hogy ne kelljen éhen halnom és ne kelljen ruha nélkül járnom. Saját házról még álmodni sem mertem. Ma azonkívül, hogy jól öltözködöm és hogy ehetem annyit, amennyit akarok, annyi pénzt sikerült megtakarítanom, hogy egy szép kis házat tudok építeni." Nikola Nenov és felesége munkájuk után 317 kg búzát, 232 kg rozsot, 60 kg árpát, 387 kg kukoricát, 800 kg burgonyát, 15 kg borsót, 15 kg napraforgó olajat, 15 kg juhtúrót, 98 liter tejet és 69.840 leva készpénzt kaptak. Ma a bogdani szövetkezeti tagok élete boldog és örömteljes. Községükben mozi, könyvtár, olvasóterem, orvosi rendelő, bölcsőde, stb mind a dolgozók életszínvonalának emelését biztosítják. A házakban villanyárammal világítanak. A szövetkezeti termelés tehát mindannyiuknak meghozta az új életet, a boldogságot és a jólétet. Románia Románia északkeleti részén teljes iramban folyik a tavaszi vetés^ Az elmúlt napokban az ország más részein is megkezdték már a tavaszi munkákat. Március 4-ig összesen 15.385 hektárt vetettek be, ugyanez alatt az idő alatt további 111.241 hektárt előkészítettek a tavaszi vetés alá. A tavaszi vetés sikeres menetét Romániában még a tél folyamán biztosították, amikor ugyanis a traktorállomások, valamint a mezőgazdasági üzemek alkalmazottait különféle iskolázásokban részesítették. A román kormány nagy gondot fordit a jó káderek nevelésére. Különféle mezőgazdasági tanfolyamokon és iskolákon több mint ezer személyt tanít. Az állami traktorállomások alkalmazottai meggyőző tevékenységet folytatnak a dolgozó parasztok között az egész évi szerződések megkötéséről. Ennek köszönhető, hogy pl. csak a konstancai járásban a traktorállomások 10.468 földművessel és 72 mezőgazdasági szövetkezettel kötöttek szerződést. A földműves szövetkezetek azzal is biztosították a tavaszi munkák rendes menetét, hogy a munkát brigádrendszerben szervezték meg. Az egyes brigádok hosszabb időn keresztül állandóan egy táblán dolgoznak. Romániában a traktorállomások egyre több földet művelnek meg. Az 1948-as évben 65.100 hektárt műveltek meg traktorokkal. Ez a terület az 1950-es évben 2,447.000 hektárra emelkedett Ez a hatalmas fejlődés annak köszönhető, hogy igen nagy gondot fordítanak a falvak szocializálására. Gheorghe földműves, a Szlobozija Chiorazhi-i szövetkezet tagja, a szerződés megkötésénél a következőket mondotta: „Most jöttem csak rá, hogy kormányunk mennyire gondoskodik rólunk. Az elmúlt évben még két tehénkémmel műveltem meg földemet és csak 450 kg búzatermést tudtam elérni hektáronként. És most, amikor az én földemet is a szövetkezet keretében traktorokkal művelik, hektáronként 2.200 kg búza terem rajta. Kína A kínai traktorállomásokon a férfiak mellett több nő is dolgozik. Elég csak megemlítenünk Lu-Fen traktorosnőt, aki a következőket mondotta életéről: „A japán megszállás alatt egy nagybirtokosnál dolgoztam, mint mezőgazdasági munkás. Ezekben a nehéz időkben sokszor eszembe jutott, hogy de jó is lenne iskolába járni és valamilyen rendes álllást szereznem. Ez az álmom valóra vált, amikor a népi hadsereg felszabadította hazámat, Észak-Kínát. Lehetővé vált számomra, hogy egy charbini gyárban dolgozzak és tanuljak. Itt kaptam hírt első traktorosnőnkről, Liarn Csunról. Ebben az időben Pekingben traktoros-iskola nyílt meg. Eleinte nehézségeim voltak a tanulásban, de aztán, amikor visszagondoltam szomorú multamra, teljes mértékben kihasználtam azokat a lehetőségeket, amelyeket népi kormányunk nyújt számomra és minden dolgozó nő számára. Végre is minden nehézséget leküzdöttem és elvégeztem a gépészeti tanfolyamot. Ma már jól tudok traktort vezetni és pár nap múlva már egyedül fogok vezetni." Ugyanezen a gépállomáson egy másik traktoroslánnyal is találkozunk, a 24 éves Cui-Sunnal, aki mint mintadolgozó már kétszer részesült kitüntetésben. Cui-Sun bármelyik munkában felveheti a versenyt a férfiakkal. Még a .Sztálinec" típusú nagy traktor vezetését is százszázalékosan magáévá tette. A Kínai Népi Köztársaság kormánya hatalmas vízművek építésébe kezdett, hogy ne legyen kitéve a kínai mezőgazdaság sem a természet kényekedvének. A Hvaj folyón létesítendő vízműveken az elmúlt évben 600.000 munkás dolgozott. A tavasszal a kínai parasztok a hegyvidékekről a Hvaj folyó forrása körül és mellékfolyóinál erdősítési munkálatokat végeznek, hogy ezzel is biztosítsák a folyó rendes víztartalmát. Hasonlóképpen Észak-Kianszban is több mint 70.000 ember dolgozik a nagy csatorna építésénél. Shantun tartományban a Su folyó meghosszabbításán mintegy 200.000 munkás dolgozik. A kőgátak építése már csaknem készen van. A Ji-folyó szabályozása Észak-Kianszban is már , közvetlenül a befejezés előtt áll. Itt ^350.000 munkás dolgozik. Hasonlóképpen a Sárga-folyón létesítendő gát is csakhamar elkészül. A csapadék visszatartására, valamint a száraz szelek megakadályozására a kínai földművesek szélfogókat létesítenek. Homan-tartományban 320.000 fiatal facsemetét ültelek ki. A védő erdőövezetek ültetését tovább folytatják. Az 1951-es évben nyolcszor akkora területgt fognak beültetni erdővel, mint a mult évben. A kolhoz termelési terve Az állami nemzetgazdasági terv az egész szovjet nép munkatörekvésének az összegezése, amely munkatörekvéssel a kommunizmus megvalósításáért harcol. Minden szovjetember becsületbeli kötelességének tartja a terv teljesítését, sőt mi több annak túlteljesítését mind az egyes üzemekben, mind pedig a kolhozokban. Sztálin elvtárs a kolhozok terveinek hatalmas jelentőségére rámutatva a következőket mondotta: »A kolhoz nagy gazdálkodás. Nagygazdálkodást azonban nem lehet terv nélkül vezetni. A sokszor pár ezer földműves családot magában foglaló gazdálkodást csakis alaposan átgondolt és megszervezett módon tehet vezetni. Enélkül a kolhoz gazdálkodás szétesne.« A kolhozok terveinek jelentősége az utóbbi időben még nagyobb lett, mivel a kisebb kolhozok óriás kolhozokká egyesültek. A kolhozok már gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a tervezés terén. Hogvisne, hisz minden egves munkáról kíilön tervet készítenek egész évre Is és az egves időszakokra is. Hasonlóképpen az évi kiadások és bevételek tervét is kidolgozzák nemcsak az egész kolhoz számára, hanem az egyes brigádok és az egves farmok számára Is. A kolhoztagok a terv kidolgozásánál felhasználják a mezőgazdasági szakemberek segítségét. Nem kis mértékben a jó szervezésnek köszönhető a »Sztálin« kolhoz hatalmas sikere is a vurnari járásban, amelyben hektáronként több mint 30 mázsa gabonatermést értek el. A szocialista mezőgazdaságra az idén fokozott feladatok várnak. Hogy ezeket a feladatokat meg lehessen valósítani. különösen nagi/ gondot kell fordítani az egész évi termelési tervre, valamint a bevételek és kiadások tervének kidolgozására. 4

z a terv jó, ameluben minden egyes szám mögött tények állanak. A kolhoz termelési terveinek a belső források teljes mértékben való kihasználásával arra kell törekednie, hogy mennél nagvobb termést érjen el és mennél nagvobb hasznosságot a mezőgazdasági állatoknál. A helvesen kidolgozott tervnek a mezőgazdasági tudomány vívmányaira és a kolhoztermelésben szerzett tapasztalatokra fcell támaszkodnia. A kolhozban több termelési ág van. Ezért a termelési tervben nemcsak a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kell foglalkozni, hanem a többi termelési ágakkal is, valamint azokban a munka megszerzésével is. Elkerülhetetlen az építkezések tervének kidolgozása is. Különös figyelmet érdemel a bevétenék növelésének és a kiadások csökkentésének kérdése. A tervezésnél a kolhozban szigorúan szem előtt kell tartani a belső demokrácia elvét. A termelési terv, a bevételek és kiadások számvitele, az egyes brigádok termelési feladatai és a földek, valamint a farmok hasznosságának kiszámítása csak azzal nyer érvényszerűséget, ha a kolhoz közgyűlése jóváhagyja. A tervek kidolgozásánál feltétlenül jelen kell lenni a brigádvezetőknek, az egyes farmok vezetőinek és a legjobb kolhoztagoknak. A brigádok termelési feladatait a közgyűlés által való jóváhagyás előtt még az egi/es brigádok keretein belül is meg kell beszélni. E mellett fontos, hogy a kolhoztagok az értekezleten szocialista munkakötelezettségeket vállaljanak a terv túlteljesítésére. A kolhozok tervei nagy nemzetgazdasági szerepet játszanak. Ezért fontos, hogy a Párt és a szovjet szervezetek és különösen a mezőgazdasági szervezetek és a traktorállomások különös gondot fordítsanak rájuk. Csakis igv lehet biztosítani a terv teljesítését és ezzel a kolhoz rohamos fejlődését. E felelősségteljes munkába be kell kapcsolni a járási mezőgazdasági szakembereket, valamint a kutató intézetek és más szervezetek szakembereit. A tervek a Szovjetunióban nem ábrándozást jelentenek, hanem iránymutatást, amelyet feltétlenül be kell tartani. Minden egyes kolhoznak, amelv kidolgozza és elfogadja a termelési tervet és a bevételek, valamint a kiadás sok számvitelét az 1951-es évre, minden erejét latba kell vetnie, hogy a terv megvalósuljon. (A »Szocialisztlcseszkoje zemegyelje« 1951 I. 12/16. számából) Egy kolhoz az Azovi-tenger mellett Novo Alexandrovce község az azovi járásban van. Széles utcáit csinos házak sorai szegélyezik. Az úton keresztül villanydrótok húzódnak. A falu mögött a kolhoz földjei terülnek el. Az őszi vetések a nagy felszántott táblákkal és a barna legelőkkel változnak. A földeket erdő-övezetek szegélyezik, amelyek a távolban összeérnek az égbolttal. Ezek a fák őrként állanak a keleti szelek ellen. Langyos, napos téli >dő van. Iván Legkij a kolhoz elnöke meghívott bennünket, hogy menjünk ki a sztyeppére és tekintsük meg az őszi vetéseket, meg a baromfifarmot. „Tavasszal és a nyáron — mondotta Legkin Iván — alig volt csapadék nálunk és mégis 150 hektáron hektáronként 100 pud gabonát tudtunk betakarítani. A többi földeken is jó termésünk volt." „Most már nem várunk az időjárásra — módja kocsisunk — nem várunk arra, hogy esik-e vagy nem, a termésnek jónak kell lennie." „Látjátok ezeket a búzaföldeket? — folytatja a ki Ihoz elnöke. — Ez a korai keresztezett vetés. Erről a földről hektáronként legkevesebb 35 q-át fogunk betakarítani. És még nagyobb terméseket el tudunk majd érni, ha errevezelik az azovi csatornát, a hét szétválasztó csatorna egyikét, amelyet államunk a Volga-Don-i csatorna keretében épít a rosztovi és a sztálingrádi vidékek elárasztására." A farmhoz vezető út közben Legkin Iván kolhozelnök a mult évben elért eredményekről beszél. Az összes munkákat a kolhoztagok idejében és jól elvégezték és jelentős mértékben fellendítették a kolhozgazdálkodást. A baromfifarmon megismerkedtünk Pavel Goncsarenkóval, aki a legjobb baromfitenyésztők közé tartozik. A baromfifarmtól a tejfarm megtekintésére mentünk. „A mi embereink nem nyugszanak meg egykönnyen, — mondottá Iván Legkij rövid hallgatás után. — Igy például Pavel Goncsarenko csaknem húsz éve foglalkozik baromfitenyésztéssel, de munkáját még most is állandóan javítani akarja. Nemrégiben valamelyik folyóiratban azt olvasta, hogy a villanyáram, amely a rövid téli napokon a tyúkházakban vilájít, hozzájárul a tyúkok tojáshozamának emeléséhez. Ezért ezt a módszert a mi farmunkon is bevezette." Ideérkeztünk a tejfarmhoz. Egy hosszú épületet látunk magunk előtt. Nem messze az épülettől siglók vannak és azok mögött széna és szalmakazlak. A kolhoz túlteljesítette az ötéves tervet az állattenyésztés minden ágában. „Az 1950-es év — mondja Iván Legkin — a marhatenyésztők számára sok újságot hozott. A tejlarmban megkezdtük a villanyfejést, és új épületeket állítottunk fel a borjúk és a sertések számára." Novo Alexandrovw községben az éjszaka folyamán is világos van. A széles utcákat a kolhozházak ablakaiból kiszűrődő villanyfény, valamint a villanyoszlopokról lefüggő utcai lámpák viágítják meg. Ha az Azovi-tenger felé nézünk, nem messze újabb fények tűnnek fel. Ez Krasznogorkovka kolhozközség. Nemrégen ez még két különálló kolhoz volt, most azonban egv kolhozzá egyesültek, mégpedig M. I. Kalinin-kolhozává. Gorkij Ivason traktoros brigádvezezető megmagyarázta, hogy miért egyesült a két kolhoz: „Mezőgazdasági technikánknak riagy területekre van szüksége amelyek csakis a nagygazdálkodásban érhetők el." De nemcsak a mezőgazdasági, technikai, hanem a növényi termeléssel foglalkozó, valamint az építészeti brigádoknak is nagy terepre van szükségük. Most már az egyesülés után mindannyian elég helyet találnak munkájuk kifejtésére, mert hisz a kolhoz-' nak csaknem 4.000 hektár földje van. Igen gyors mértékben megnövekedett a kolhoz ló, tehén és juhállománya. Hatalmas lehetőségek nyíltak meg az építészeti dolgozók számára is. A téglagyárban évente 200.(KX) téglát gyártanak. Hasonlóképpen a kolhoz kertészei és gyümölcstermelői is meg vannak elégedve munkalehetőségeikkel. Az 1951-es évben még több zöldséget és gyümölcsöt akarnak termelni. A villany a mezőgazdasági termelés és a kolhozi élet magától értetődő alkatrésze. Ugyanúgy használják a zöldségtermelésben, mint a fűrészek hajtására, a kovácsműhelyekben, a tehenek fejésére stb ... A Kalinin-kolhoz gazdálkodása állandóan fejlődik és halad előre. A kolhoztagok élete egyre jobb és gazdagabb. E. Vlaszenkdj,