Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)
1951-03-22 / 69. szám, csütörtök
574 UJSZ Ö 1951 március 24 cA rffl emzetgyűJ plénuma nugUez dtf a U iiUségoetésJ oitát Idei költségvetésünk népünk békés építőmunkájának költségvetése A nemzetgyűlési bizottságok egész heti költségvetési vitája után a Nemzetgyűlés plénuma is hozzálátott a költségvetés tárgyalásához. A március 20-i ünnepélyes gyűlésen Janous képviselő jelentése került sorra, valamint az általános költségvetési plenáris vita első része, amelynek keretében a Nemzeti Arcvonal minden politikai pártját képviselő huszonhat képviselő szólal fel. A Nemzetgyűlés tárgyalásán résztvett a kormány minden tagja, élén 7,ápotocký miniszterelnökkel. Široký, Fierlinger és dr. Sevčik miniszterelnökhelyettesekkel. Jelen voltak dr. Horák, Gireth és Lukacsovics tanár, a Megbízottak Testületének tagjai is. A képviselők az ülés elején jóváhagyták a háromnapos plenáris illés tárgysorozatát, amelynek keretében megtárgyalják az 1951. évre szóló költségvetési kormányjavaslatot, valamint az 1949. évi állami zárszámadást. Janous képviselő beszámolójában többek között ezeket mondotta{ Az 1951. évi állami költségvetésről tárgyalva az illetékes bizottságok örömmel állapították meg, hogy kormányunk a gottwaldi ötéves terv harmadik és döntő évére is kiegyensúlyozott állami költségvetést dolgozott ki. Igy azon az úton haladunk, amelyet a dolgozó nép a reakció felett aratott dicső februári győzelme után megkezdtünk. Ez az újjászületett Nemzeti Arcvonal kormányának. Zápotocký elvtárs kormányának fiatal, de büszke tradíciója, amely az 1949. évi első kiegyensúlyozott ál'ami költségvetés előterjesztésével kezdődött Az állami költségvetéssel egvidőben megtárgyalt 1949 évre szóló állami zárszámadás lehetőséget nvujtott nekünk, hogv a költségvetési adatok valószínűségét ellenőrizhessük. A pénzügyminiszter elvtárs költségvetési beszámolójában már megismertette veletek az 1949. évi gazdálkodás örömteli eredményeit. Ugy gazdálkodtunk, hogy nemcsak mi itt, hanem az egész munkásosztály, az egész dolgozó nép velünk együtt örülhet és büszke lehet az elért eredményekre. A költségvetési bizottság ezért teljesen jogosan állapíthatta meg, hogv a 35,041,7 >".00 korona költségvetési többletel elsősorban dicső munkásosztályunk kezdeményező erejének és munkaigyekezetének köszönhetjük. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy ezeket az eredményeket csak szövetségesünk, a Szovjetunió önzetlen és testvéri segítségével érhettük el. A sikereket egyben azért is elértük, mivel államunkat, kormányunkat újtipusú ál laniférfiak vezetik, akik hű fiai a munkásosztálynak: Klement Gottwald elvtárs, szeretett elnökünk és Zápotocký elvtárs miniszterelnökünk. A költségvetési bizottság úgyszintén joggal állapította meg. hogy a sikerben osztozik egész újjászületett Nemzeti Arcvonalunk, amelyet dicső Kommunista Pártunk vezet. A lakosság alacsonyab száma mellett az ipari termelés háborúelőtti térfogatát 11.5%-kai léptük túl Az 1948-as évvel szemben termelésünk 8%-kai növekedett és a termelő erők fejlődése szempont iából igen fontos bázis a termelési eszközök gyártása a háborúelőtti állapottal szemben 40 kai növekedett lyy az 1949. év nem adott kétértelmű feleletet arra, vájjon menni fog-e mindez dollárok nélkül. Megy az dollárok nélkül is, espedig nagyon jól Az első 'őkés köztársaság idejében csak egy év volt éspedig az 1927. év, amikor az akkori uralmon lévő osztály vezetői nem -szorultak rá kölcsönökre. Különben minden évben kölcsönökhöz folyamodtak Tekintet nélkül arra, hogy az állam* költségvetés egyensúlyban voVt-e vagy nem. Dicstelen örökséget hagytak ránk. 1945 májusában 100 milliárd ál lami és más közadósságot hagytak ránk. És mi 1949-ben négy jvvel a ret tenetes háború és országunknak a megszállók általi kirablása, iparunk vezető üzemeinek „szövetséges* bombázása után megvoltunk kölcsönök nélkül is. A dolgozók kezdeményezése, lelkesedése és szocialista munka versenye, melynek na^vrészben köszönhetők az 1949-es évben elért eredmények, nem csökken, hanem ellenkezőleg kiszélesedik és elmélyül, hogy így biztonságunk még jobban szilárduljon és biztosítsuk a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedését Ezt az igyekezetet telies mértékben ígrzolták az 1949 évi gazdálkodás gyönyörű eredménvei. A csehszlovák nemzetgyűlés még sohasem tárgyalt olyan kedvező állami zárszámadásról, mint az 1949. évi. örömtelies és népi demokratikus rendszerünk számára jellemző, hogv ezeket az eredményeket nem új adókkal és az adófizetőkre gyakorolt nyomással értük el. A legnagyobb mértékben mesnövekedett a hozam a kereseti adónál. Ezt az adót crak a termelési szektor, tehát a szocialista szektor fizeti. Az állami pénztár bevételének főforrása az állami vállalkozásból eredő haszon, amelyet azelőtt a kapitalisták kaptak. Csak így szűr,: meg az állam függő helyzete a bankoktól, mert államunk nincs rászorulva arra, hogv kölcsönök és hitelnyújtás segítségével szerezze meg a költségvetési tételekre a szükséges fedezetet. Ez annak bizonyítéka, hogv munkásosztályunk nemcsak kormányozni, hanem gazdálkodni is megtanult. Az 1949. év eredményeinek számbavételénél különösen magasra kell értékelnünk Szlovákia fejlődését, mert az egész költségvetési többlet 20 százaléka Szlovákiára esik. ígv az az országrész, amelyet az első köztársaság idején céltudatosan alacsony színvonalon tartottak és kétszeresen elnyomtak és kizsákmányoltak, most az új, hatalmon levő osztály segítségével mérföldes léptekkel hozza be a mulasztottakat. Az 1945-ös évtől, a felszabadulásból kezdődő rendszeres, celtudstos és terv szerint megvalósított iparosítás meghozta gyümölcsét. Szlovákia megszűnt a munkaerők gvüjtőmedencéie lenni, többé már nemcsak a nép : folklor, a bacsák. a szép tájak országa, hanem az inar és a haladószellemű szövetkezeti al°pon épülő mezőgazdaság országrészévé vált. Vízierőn űvek. új villanvművek és kohókombinátok. — mindez eltörli a különbséget a cseh országrészek és Szlovákia között. Feilőd'k az egészséges nemzeti öntudat, az igazi nemzeti kultúra. Sz!ovák ;a fiatal munkásosztálya mind iobban és iobban tudatosítja, hosv ezt az új örömteli életet elsősorban a felszabadító, gvöztes szoviet hadseregnek, a Szovjetuniónak és az egész haladószellemű emberiség nagy vezé rének. Sztálin elvtársnak köszönhetjük Ezért még szilárdabban és még egységesebben áll egvsorban a cseh munkásosztállyal és vele együtt Klement Gottwald köztársasági elnökünk vezetésével halad előre a szocializmus felé És ez az 1949. év további nagy eredinénve Az 1949. év vezérjelszava az volt, hogv a béke és a szocialista építés költségvetéséről van szó. Az ez évben elért eredmények bizonyítják, hogy hűek maradtunk ehhez a jelszóhoz Tovább szilárdítottuk szövetséges és testvéri kapcsolatainkat a szocializmus országával, a Szovjetunióval És a Szovjetunió teljes mértékben segítségünkre volt, akár ipari nyersanyagokról volt szó, akár élelmiszerről Csak hála e segítségnek, érhettünk el olyan nagy sikereket. A Szovjetuniónak ez a segítsége lehetővé tette, hogy gyárainkban fokozott mértékben termeljünk. Ez a segítség iparunk növekedése meggyorsítását és egész gazdasági alapépítményünk megerősödését jelentette. Egyszersmind a jobb ellátást biztosította és így hozzájárul az életszínvonal fokozásához Az 1950. évben a fejlődés útja hasonló volt, mini 1949-ben. Mielőtt ezt taglalnám, engedjék meg, hogy érintsem az 1950. év néhány kérdését Elsősorban említeni akarom az általános adót. amelv nálunk nemcsak a szocialista akkumuláció eszköze, hanem, amelynek feladata piacunk irányítása Ennek az adónak segítségével rendezzük az árakat Ezt a rendezést úgv kell végrehajtanunk, hogv ne károsítsuk meg gazdaságunkat, hogy helyesen irányítsuk a fogyasztást. Tudatosítjuk, hogy az új szocialista rendért, a fokozott osztályharc időszakában folytatjuk harcunkat. Tudjuk, hogy azok a nehézségek, amelyekkel találkozunk *nnek az osztályharcnak gyümölcsei. Ezért igyekeznünk kell leszűkíteni azt a hatóterületet, amelyen a reakció árthatna nekünk. Felelősségteljesen megvitatni költségvetést annyit jelent, hogy a való élettel fennálló kapcsolatot minden lehető szempontból meg kell vizsgálni. A CsKP Központi Bizottsága mult év februári ülésén Klement Gottwald elvtárs köztársasági elnökünk a következő nagyjelentőségű feladatot állította elénk Gyorsabban és bátrabban előre a szocializmus felé! A konkrét irányelv ez volt: fejleszteni nehéziparunkat, különönsen gépiparunkat. minden iparágban felfedni a tartalékokat és befektetéseket, elsősorban a nehéz- és gépiparba tenni. A nehézipar fejlesztése az egyedüli helyes út az ipari ter nelés összes többi ágazatának fejlesztésére, amint ezt az 1950-es év eredménye is mutatja. A könnyűipar termelése az 1948-as évhez viszonyítva 10.8%-kal emelkedett. Az élelmezési 'par termelése 24.9 százalékkal. Ezek a számok önmagukban is bizonyítják a dolgozó tömegek életszínvonalának Sllandó növekedését. A könnyűipar termékeinek tervszerűen és céltudatosan csökkentett kivitele állandóan több és több terméket jelent belpiacunkon % 1950. évi tervünket, amely jelentősen magasabb volt az eredeti tervnél, egészében 101.8%-ra teljesítettük, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy ipari termelésünk egészbenvéve 50%-kal magasabb, mint a kapitrľsta Csehszlovákia létezésének legjobb évében. Már ma kijelenthetjük, hogy az 1950es év költségvetési bevételét túllépjük. Helyesen állapította meg a költségvetési bizottság, hogy még sohasem tárgyaltak meg állami költségvetést ilyen jó előfeltételek és a fejlődés ilyen örömteli távlatai mellett, mint ez évben. A fejlődésnek ez örömteli távlatait a-CsKP Központi Bizottsága ez év februári történelmi jelentőségű ülésén hozott határozatok adták meg nekünk. A gottwaldi ötéves terv első két évének jó eredményei lehetővé teszik, az eredeti ötéves terv határidőelőiti teljesítését. Ezért tűzhetett ki dr. Dolanszký miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke olyan nagyszabású merész célokat Az 1953-as év végéig ipari termelésünk az 1948. évhez viszonyítva egészében majdnem kétszeresére, pontosan 98%-kal növekszik. Mindez egyszerű szavakkal kifejezve annyit jelent, hogy mind nagyobb és nagyobb mennyiségű termékek kerülnek piacunkra, hogy vége lesz az országunk nyersanyag szegénységéről szóló beszédnek.' Az a szerencsénk, hogy állami költségvetésünket néhány nappal azután tárgyaljuk meg, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa jóváhagyta a Szovjetunió állami költségvetését. A Szovjetuniónak, a szocializmus országának ez a költségvetése a békés felépítés költségvetése Emellett a nemzeti jövedelem az 1950-es évvel szemben 21%-kal emelkedett. Kiegyensúlyozott költségvetés ez, mivel a bevétel 6 milliárd 489 millió rubellal túlszárnyalja a kiadásokat. A költségvetés kiadási tételeinek legnagyobb részét a nemzetgazdaság pénzelésére és a népgondozási kulturális intézményekre fordított kiadások alkotják. A Szovjetunió védelmére fordított kiadások az egész költségvetésnek csak 21.3%-át teszik ki, míg 1942-ben a költségvetés 32.5%-át jelentették. Abban az országban, ahol átalakítják a természetet, ahol az atomenergiát békés célokra használják, ah«l a folyók medrének irányát megváltozatják és a terméketlen sivatagokból kerteket csinálnak, nincs hrive a háborús kiadásoknak, a háborús hisztériának. BoHogok vagyunk, hogy ezzel az országgal testvéri szövetségi kötelékek fűznek egybeTfe hogy népének tapasztalataiból taníthatunk és rájuk támaszkodhatunk. Ezek a tapasztalatok visszatükröződnek állami költségvetésünk összetételében is. Költségvetésünkkel biztosítjuk gazdasági terveink és feladataink teljesítését. F.zért elsősorban kötelességünk vizsgálni, vájjon a költségvetés biztosítja-e azoknak a nagy és örömteli távlatoknak elérését. amelyeket már Említettem. Erre a kérdésre az illető nemzetgyűlési bizottságok világos feleletet adtak. A bizottságok részletesen megtárgyalták az egves költségvetés-' tételeket. A kénviselők, mint a nép küldöttei. a vitákban arról beszéltek, amit "ábsztóik között tapasztaltak. Nem féltek rámutatni a hiánvokra és a hibákra sem, amelyekkel találkoztak A b ;zottságok ötnapi munkáia szocializmus felé haladó társadalmunk további fejlődésének sok kérdését megvilágította. Természetes, hogv néhánv kérdésről több bizottságban is tárgyaltak, azonban minden esetben más szemjjontokból. Ezért igyekszem most öszszevonni azokat az indítvánvokat és határozatokat, amelveket az egyes bizottságok hoztak. A Köztársaság elnökének és az Elnöki Irodának költségvetési tételét az illető bizottságban manfesztációsan fogadták el. Hangsúlyozták, hogy a Köztársaság elnökének feladata ma más, mint azelőtt volt. A Köztársaság elnökének beszédei népünknek iránvt mutatnak munkájában s fejlődésünk útját mutatják. Nem a felső tízezrek elnöke ő. hanem a munkásosztály, a r egész dolgozó nép elnöke. Ismeri a nép életét és ezért beszédeiben a dolgozók életével foglalkozik és az ő kérdéseiket oldia meg. Akár államgépezetünk felépítésének, az ipari felépítésnek, a nemzet kulturális életének, akár az ellátásnak kérdéseiről van szó, mindig látni lehet, hogy milyen hozzáértéssel, figyelemmel és felkészültséggel lát hozzá e kérdések megoldásához. Ezért a képviselők a legeldugottabb falvakban mondott beszámolóik alk-lmával is azzal találkoznak, hogv a nép kéri őket, hogy a köztársasági elnöknek fejezzék ki hálájukat a nép érdekében végzett munkájáért. A nép iránti szeretetet a nép ismét csak szeretettel viszonozza. A köztársasági elnök iránti szeretet még sohasem volt olyan, mint ma. Ezt néhány bizottság egvértelműleg megállapította. A Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács, a kormánvelnökség és a Megbízottak Testülete költségvetési cikkelyeinek tárgyalása hasonló tapasztalatokat hozott. A néo ismeri miniszterelnökét, kormányát és képviselőit. Ismeri életüket és munkájukat. Ezeknek a szerveknek munkája is azt bzonyitja, hogy ezek úi szervek, ténylegesen a nép szerve. A törvényeknek és a kormányrendeleteknek nincs népellenes jellege, mint az első köztársaság ideién. És ha a miniszter vagy képviselő elidegenedik küldetésétől, nemzetétől, megérdemelt büntetés éri, mint Köztársaságunk bármely árulóját vagy fellorgatóiát. Nemzetgyűlésünknek törvényei más jelleggel bírnak, mint a kapitalista köztársaság törvényei. Nemzetgazdaságunk és új szocialista társadalmunk felépítését szolgálják. A béke biztosítását szolgálják, amint ezt nemcsak a békevédelmi törvény bizonyítja, hanem a Nemzetgyűlés által ratifikált, a népi demokratikus országokkal kötött szövetségi szerződések is. Népünk munkaigyekezete kötelezi képviselőinket, hogy a nép szolgái legyenek. A Megbízottak Testülete költségvetés tételénél is hangsúlyozták, hogy a két testvéri nemzet együttélésének új koncepciójáért folvó harcban miként fejlődtek a szlovák nemzeti szervek és milyen feladatot szánt nekik a közelmúltban a reakció. Ezeknek a szlovák nemzeti szerveknek feilődési irányát a kassai kormányprogramul és alkotója, Klement Gottwald köztársasági elnökünk határozta meg. aki 1945 április 5-én ezeket mondotta: ..Ha az új köztársaságban a cseh és szlovák nép akarata fog uralkodni, semmi és senki sem teheti lehetetlenné és zavarhatja még a csehek és szlovákok tényleges testvéri együttélését." Ezt az igazságot a legutóbbi események is bizonyítlák. A szlovák nép nemcsak az áruló Clementíst ítélte el. hanem Husák és Novomeský burzsoá-nacionalista elhajlókat, éppúgv mint azelőtt szétverte és elítélte a demokrata pártban szervezett szlovák reakciót. A Megbízottak Testülete megtisztítva a felforgató elemektől, nem iátssza a felforgató szerepét, mint ahogy a reakció szerette volna, hanem együttmunkálkodva a koormánnval. a szlovák nép alkotó ereiére támaszkodva irányítja és szervezi Szlovákia gigantikus iparosítását, amelv nemcsak az országrész és népe arculatát változtatja meg, hanem jelentőségét is a világbéke megtartásáért folvó harcban. Jogrendszerünk feladatait az élesedő osztalyharc időszakában az igazságügyminisztérium költségvetési tételeinek vitájánál tárgyalták meg. Igazságügyünk gépezetét felfrissíti a munkás osztály és a kisparasztság soraiból jött káderekkel. Ezek a polgárok nemcsak, mint népbírák működnek, hanem mint ügyészek és mint bírák is. Az iskola, tudomány és művészetügyi minisztérium költségvetése ez évben 2 milliárddal magasabb, mint tavaly. Ez a költségvetés nagy segítséget jelent az ifjúság neveléséért folyó harcban. A szocializmus felépítését biztosítani kell az imperialisták támadásai ellen is Ezért a legnagyobb figyelmet és igyekezetet kell szentelni annak, .hogy hadseregünk harcképes legyen. Ariami költségvetésünkből csak 6.3 százalékot fordítunk hadseregünkre, ellentétben a nyugati kapitalista országokkal. Nem az a fontos azonban, hogy hány százalékot fordítunk a hadseregre, mert nem zsoldoshadsereget tartunk. A hadsereg szelleme a fontos és a mi hadseregünk szelleme olyan, hogy minden támadó, akárhogy is felhasználná az áruló emigráció szolgálatait, bármilyen támadási kísérleténét alaposat kapna a fejére. Hasonló feladatok, mint a hadsereg előtt, állnak Nemzeti Biztonsági Testületünk előtt, a belső ellenség elleni harcban. A külügyminisztérium költségvetési tételének tárgyalásánál a bizottság megállapította, hogv a külpolitika alapvető feladata a béke és ezzel Köztársaságunknak és szocialista felépítésének biztosítása. Ezért külpolitikánk tényekből indul ki: a kapitalizmus általános válsága fejlődéséből, a gyarmati és félgyarmati nemzetek felszabadító harcának fejlődéséből. Abból indul ki, hogy az imperialista hatalmak új világháború kirohbantására készülnek Figyelmesen követjük Nvugat-Németország újrafelfegvverkezését és a titoista Jugoszlávia szerepét. Minden békeharcosnak megmutatja az utat Sztálin generalisszimusznak a Pravda levelezőjével folytatott beszélgetése. Külpolitikánknak a jövőben még jobban kell támaszkodnia a Szovjetunióra. A Szov-' jetunióval nemcsak tanulnunk kell, hanem segítségére is kell lennünk sokkal nagyobb mértékben a világbéke megtartásáért foló harcában. .4 népjóléti — politikai és az egészségügyi bizottság az egészségügyi minisztérium költségvetési tételeivel foglalkozva megállapította, hogy egészségügyünk a következő jelszót tűzte ki: »Arccal az üzemek felét* Az egészségügyi gondoskodás nyújtásában nálunk most elvi jelentőségű különbség van a múlttól. A tőkés rendszer idején arról gondoskodtak, akinek pénze volt. Ma minden dolgozó jó egészségügyi gondozásban részesül. Költségvetésünk a béke országának költségvetése, egészségügyünknek annyit nyújt, hogy világviszonylatban mindjárt a Szovjetnunió után a második helyen áll. Az Állami Tervhivatal költségvetési tételeinek vitáján hangsúlyozták, hogy dolgozóink nagy figyelemmel és érdeklődéssel kísérik a tervezést és hogu az AH ami Tervhivatalban mindjobban köztársaságunk műszaki, gazdasági vezérkarát látják. A sikeresen megoldott feladatok mellett a tervteljesítés során mutatkoztak hiánvok is. Ezeknek a hiányoknak telies eltávolítása, az új termelőközpontok felépítésének biztosítása, a termelési térfogatban lévő tartalékok további rhozgósítása: ezek az Állami Tervhivatal főkérdései ez évben A CsKP Központi Bizottsága ezévl üléséből nagy feladatok hárulnak a nethézipari minisztériumra, különösen a termelés gazdaságosabbá tétele, valamint a meglévő géptérfogat kihasználása terén. Többet kell fel-! használnunk, jobban kell kiaknáznunk a szovjet dolgozók tapasztalatait. A nehéz gépiparban le kell győznünk a nehézségeket, a tervezést egészen a munkahelyekig kell vinni és biztosítani a terv folyamatos teljesítését. Ä további feladat az új munkamódszerek megvalósítása a termelésben. A könnyűiparnak, amelv főleg a hazai piac számára termel, nagyobb segítséget kell nvujtania a nehézipar számára, saját nyersanyagokat kell felhasználnia és állandóan javítania kell termékei minőségét. Az építészeti iparnak nagy jelentősége van a beruházások megvalósításában Az építészeti termelés hiányai, így pL a nehéz építészeti gépek elégtelen kihasználása és így az alacsony munkatermelékenység, az építészeti előkészületek elhanyagolása, a tervek gyakori változtatása képezte a nemzetgyűlési bizottság néhány órás vitájának tárgysorozatát Lassan valósítjuk meg az új munkamódszereket, igen magas az elmaradás és nem tartjuk be a 48 órás munkahetet. Szorosabb és nagyobb együttmunkálkodásra van szükség a hozzácsatolt termeléssel. A terveket minden munkahelyre szét kell írni A mezőgazdasági bizottság a mezőgazdasági minisztérium költségvetési cikkelyeiről tárgyalva, különösen a CsKP Központi Bizottsága ülésének jelentőségével foglalkozott és ugyancsak nagy figyelmet szentelt az EFSz-ek felépítésével kapcsolatos kérdéseknek és azoknak a kérdéseknek, amelyek összefüggnek az EFSz-ek iobb gazdálkodásának, az osztályellenség ellen: harcának, a falusi gazdagok elszigetelésének kérdésével. Mindezen kérdéseket úgy tudjuk legjobban megoldani, ha nemcsak a szervezési munkákat mélyítjük el az EFSz-eknél, hanem fokozzuk a nevelő, politikai öntudatosító munkát. Az Állami Gépállomások munkájában jelentkező hiányok eltávolításával kapcsolatban egész sor indítvány hangzott el, ugyanígy a Csehszlovák Állami Birtokok munkájának megjavításával kapcsolatban. Beszéde zárórészében Janouš képviselő megemlítette békés költségvetésünk legfőbb számadatait a kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatban. Az állami költségvetés kiadási tételei 166,245,686,000 koronát, míg a bevételi tételek 166.520,133.000 koronát tesznek ki, úgyhogy 273.447,000 korona többlet mutatkozik. Janouš képviselő jelentése után a Nemzetgyűlés elnöke átadta a szót Václav Dávid nemzetgyűlési alelnöknek, aki kifejezte munkásosztályunk és egész dolgozó népünk legforróbb qgyüttérzé«éniek nyilvánítását Katalánia és Barcelona munkásosztályának, hősi dolgozó népének. Dávid képviselő beszédét a jelenlévők hatalmas tetszésnyilvánításokkal és tapssal fogadták Ezután az általános vitában felszólaltak még Juha, Bína, SnobI, Souček és Daubner képviselők.