Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-22 / 69. szám, csütörtök

574 UJSZ Ö 1951 március 24 cA rffl emzetgyűJ plénuma nugUez dtf a U iiUségoetésJ oitát Idei költségvetésünk népünk békés építőmunkájának költségvetése A nemzetgyűlési bizottságok egész heti költségvetési vitája után a Nem­zetgyűlés plénuma is hozzálátott a költségvetés tárgyalásához. A március 20-i ünnepélyes gyűlésen Janous képviselő jelentése került sorra, valamint az általános költségvetési plenáris vita első része, amelynek keretében a Nemzeti Arcvonal minden politikai pártját képviselő huszonhat képviselő szólal fel. A Nemzetgyűlés tárgyalásán résztvett a kormány minden tagja, élén 7,á­potocký miniszterelnökkel. Široký, Fierlinger és dr. Sevčik miniszterelnökhe­lyettesekkel. Jelen voltak dr. Horák, Gireth és Lukacsovics tanár, a Megbí­zottak Testületének tagjai is. A képviselők az ülés elején jóváhagyták a há­romnapos plenáris illés tárgysorozatát, amelynek keretében megtárgyalják az 1951. évre szóló költségvetési kormányjavaslatot, valamint az 1949. évi állami zárszámadást. Janous képviselő beszámolójában többek között ezeket mondotta{ Az 1951. évi állami költségvetésről tárgyalva az illetékes bizottságok örömmel állapították meg, hogy kor­mányunk a gottwaldi ötéves terv har­madik és döntő évére is kiegyensúlyozott állami költségvetést dolgozott ki. Igy azon az úton haladunk, amelyet a dol­gozó nép a reakció felett aratott dicső februári győzelme után megkezdtünk. Ez az újjászületett Nemzeti Arcvonal kormányának. Zápotocký elvtárs kor­mányának fiatal, de büszke tradíciója, amely az 1949. évi első kiegyensúlyo­zott ál'ami költségvetés előterjesztésé­vel kezdődött Az állami költségvetéssel egvidőben megtárgyalt 1949 évre szóló állami zárszámadás lehetőséget nvujtott ne­künk, hogv a költségvetési adatok va­lószínűségét ellenőrizhessük. A pénzügyminiszter elvtárs költség­vetési beszámolójában már megismer­tette veletek az 1949. évi gazdálkodás örömteli eredményeit. Ugy gazdálkod­tunk, hogy nemcsak mi itt, hanem az egész munkásosztály, az egész dolgozó nép velünk együtt örülhet és büszke lehet az elért eredményekre. A költségvetési bizottság ezért tel­jesen jogosan állapíthatta meg, hogv a 35,041,7 >".00 korona költségveté­si többletel elsősorban dicső mun­kásosztályunk kezdeményező erejé­nek és munkaigyekezetének köszön­hetjük. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy ezeket az eredményeket csak szövetsé­gesünk, a Szovjetunió önzetlen és test­véri segítségével érhettük el. A sike­reket egyben azért is elértük, mivel államunkat, kormányunkat újtipusú ál laniférfiak vezetik, akik hű fiai a mun­kásosztálynak: Klement Gottwald elv­társ, szeretett elnökünk és Zápotocký elvtárs miniszterelnökünk. A költség­vetési bizottság úgyszintén joggal ál­lapította meg. hogy a sikerben oszto­zik egész újjászületett Nemzeti Arc­vonalunk, amelyet dicső Kommunista Pártunk vezet. A lakosság alacso­nyab száma mellett az ipari termelés háborúelőtti térfogatát 11.5%-kai lép­tük túl Az 1948-as évvel szemben ter­melésünk 8%-kai növekedett és a ter­melő erők fejlődése szempont iából igen fontos bázis a termelési eszkö­zök gyártása a háborúelőtti állapottal szemben 40 kai növekedett lyy az 1949. év nem adott kétértelmű feleletet arra, vájjon menni fog-e mindez dol­lárok nélkül. Megy az dollárok nélkül is, espedig nagyon jól Az első 'őkés köztársaság idejében csak egy év volt éspedig az 1927. év, amikor az akkori uralmon lévő osztály vezetői nem -szo­rultak rá kölcsönökre. Különben min­den évben kölcsönökhöz folyamodtak Tekintet nélkül arra, hogy az állam* költségvetés egyensúlyban voVt-e vagy nem. Dicstelen örökséget hagytak ránk. 1945 májusában 100 milliárd ál lami és más közadósságot hagytak ránk. És mi 1949-ben négy jvvel a ret tenetes háború és országunknak a megszállók általi kirablása, iparunk ve­zető üzemeinek „szövetséges* bom­bázása után megvoltunk kölcsönök nélkül is. A dolgozók kezdeményezése, lelkese­dése és szocialista munka versenye, melynek na^vrészben köszönhetők az 1949-es évben elért eredmények, nem csökken, hanem ellenkezőleg ki­szélesedik és elmélyül, hogy így biztonságunk még jobban szi­lárduljon és biztosítsuk a dolgozók élet­színvonalának állandó emelkedését Ezt az igyekezetet telies mértékben ígrzolták az 1949 évi gazdálkodás gyönyörű eredménvei. A csehszlovák nemzetgyűlés még sohasem tárgyalt olyan kedvező állami zárszámadásról, mint az 1949. évi. örömtelies és népi demokratikus rendszerünk számára jellemző, hogv ezeket az eredménye­ket nem új adókkal és az adófizetőkre gyakorolt nyomással értük el. A leg­nagyobb mértékben mesnövekedett a hozam a kereseti adónál. Ezt az adót crak a termelési szektor, tehát a szo­cialista szektor fizeti. Az állami pénz­tár bevételének főforrása az állami vállalkozásból eredő haszon, amelyet azelőtt a kapitalisták kaptak. Csak így szűr,: meg az állam függő helyzete a bankoktól, mert államunk nincs rászorulva arra, hogv kölcsö­nök és hitelnyújtás segítségével szerezze meg a költségvetési téte­lekre a szükséges fedezetet. Ez an­nak bizonyítéka, hogv munkásosz­tályunk nemcsak kormányozni, ha­nem gazdálkodni is megtanult. Az 1949. év eredményeinek számba­vételénél különösen magasra kell érté­kelnünk Szlovákia fejlődését, mert az egész költségvetési többlet 20 száza­léka Szlovákiára esik. ígv az az or­szágrész, amelyet az első köztársaság idején céltudatosan alacsony színvona­lon tartottak és kétszeresen elnyom­tak és kizsákmányoltak, most az új, hatalmon levő osztály segítségével mérföldes léptekkel hozza be a mu­lasztottakat. Az 1945-ös évtől, a fel­szabadulásból kezdődő rendszeres, cel­tudstos és terv szerint megvalósított iparosítás meghozta gyümölcsét. Szlo­vákia megszűnt a munkaerők gvüjtő­medencéie lenni, többé már nemcsak a nép : folklor, a bacsák. a szép tájak országa, hanem az inar és a haladó­szellemű szövetkezeti al°pon épülő me­zőgazdaság országrészévé vált. Vízi­erőn űvek. új villanvművek és kohó­kombinátok. — mindez eltörli a kü­lönbséget a cseh országrészek és Szlovákia között. Feilőd'k az egészsé­ges nemzeti öntudat, az igazi nemzeti kultúra. Sz!ovák ;a fiatal munkásosztá­lya mind iobban és iobban tudatosítja, hosv ezt az új örömteli életet első­sorban a felszabadító, gvöztes szoviet hadseregnek, a Szovjetuniónak és az egész haladószellemű emberiség nagy vezé rének. Sztálin elvtársnak köszön­hetjük Ezért még szilárdabban és még egységesebben áll egvsorban a cseh munkásosztállyal és vele együtt Kle­ment Gottwald köztársasági elnökünk vezetésével halad előre a szocializmus felé És ez az 1949. év további nagy eredinénve Az 1949. év vezérjelszava az volt, hogv a béke és a szocialista építés költségvetéséről van szó. Az ez évben elért eredmények bizonyítják, hogy hűek maradtunk ehhez a jelszóhoz To­vább szilárdítottuk szövetséges és test­véri kapcsolatainkat a szocializmus or­szágával, a Szovjetunióval És a Szov­jetunió teljes mértékben segítségünkre volt, akár ipari nyersanyagokról volt szó, akár élelmiszerről Csak hála e se­gítségnek, érhettünk el olyan nagy si­kereket. A Szovjetuniónak ez a segít­sége lehetővé tette, hogy gyárainkban fokozott mértékben termeljünk. Ez a segítség iparunk növekedése meggyor­sítását és egész gazdasági alapépít­ményünk megerősödését jelentette. Egyszersmind a jobb ellátást biztosí­totta és így hozzájárul az életszínvonal fokozásához Az 1950. évben a fejlődés útja hason­ló volt, mini 1949-ben. Mielőtt ezt taglalnám, engedjék meg, hogy érintsem az 1950. év néhány kér­dését Elsősorban említeni akarom az általános adót. amelv nálunk nemcsak a szocialista akkumuláció eszköze, ha­nem, amelynek feladata piacunk irá­nyítása Ennek az adónak segítségével rendezzük az árakat Ezt a rendezést úgv kell végrehajtanunk, hogv ne káro­sítsuk meg gazdaságunkat, hogy he­lyesen irányítsuk a fogyasztást. Tudatosítjuk, hogy az új szocialista rendért, a fokozott osztályharc idő­szakában folytatjuk harcunkat. Tud­juk, hogy azok a nehézségek, amelyek­kel találkozunk *nnek az osztályharc­nak gyümölcsei. Ezért igyekeznünk kell leszűkíteni azt a hatóterületet, amelyen a reakció árthatna nekünk. Felelősségteljesen megvitatni költ­ségvetést annyit jelent, hogy a való élettel fennálló kapcsolatot minden lehető szempontból meg kell vizsgálni. A CsKP Központi Bizottsága mult év februári ülésén Klement Gottwald elvtárs köztársasági elnökünk a kö­vetkező nagyjelentőségű feladatot ál­lította elénk Gyorsabban és bátrab­ban előre a szocializmus felé! A konkrét irányelv ez volt: fejleszteni nehéziparunkat, különönsen gépiparun­kat. minden iparágban felfedni a tar­talékokat és befektetéseket, elsősor­ban a nehéz- és gépiparba tenni. A nehézipar fejlesztése az egyedüli helyes út az ipari ter nelés összes töb­bi ágazatának fejlesztésére, amint ezt az 1950-es év eredménye is mutatja. A könnyűipar termelése az 1948-as évhez viszonyítva 10.8%-kal emelke­dett. Az élelmezési 'par termelése 24.9 százalékkal. Ezek a számok önmaguk­ban is bizonyítják a dolgozó tömegek életszínvonalának Sllandó növekedését. A könnyűipar termékeinek tervszerűen és céltudatosan csökkentett kivitele állandóan több és több terméket jelent belpiacunkon % 1950. évi tervünket, amely jelentő­sen magasabb volt az eredeti terv­nél, egészében 101.8%-ra teljesítet­tük, ami gyakorlatilag annyit je­lent, hogy ipari termelésünk egész­benvéve 50%-kal magasabb, mint a kapitrľsta Csehszlovákia létezésének legjobb évében. Már ma kijelenthetjük, hogy az 1950­es év költségvetési bevételét túllép­jük. Helyesen állapította meg a költ­ségvetési bizottság, hogy még soha­sem tárgyaltak meg állami költségve­tést ilyen jó előfeltételek és a fejlődés ilyen örömteli távlatai mellett, mint ez évben. A fejlődésnek ez örömteli távlatait a-CsKP Központi Bizottsága ez év februári történelmi jelentőségű ülésén hozott határozatok adták meg nekünk. A gottwaldi ötéves terv első két évének jó eredményei lehetővé teszik, az eredeti ötéves terv határ­időelőiti teljesítését. Ezért tűzhetett ki dr. Dolanszký miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke olyan nagyszabású merész célokat Az 1953-as év végéig ipari termelésünk az 1948. évhez vi­szonyítva egészében majdnem két­szeresére, pontosan 98%-kal növek­szik. Mindez egyszerű szavakkal ki­fejezve annyit jelent, hogy mind na­gyobb és nagyobb mennyiségű termé­kek kerülnek piacunkra, hogy vége lesz az országunk nyersanyag sze­génységéről szóló beszédnek.' Az a szerencsénk, hogy állami költ­ségvetésünket néhány nappal azután tárgyaljuk meg, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa jóváhagyta a Szov­jetunió állami költségvetését. A Szov­jetuniónak, a szocializmus országá­nak ez a költségvetése a békés felépí­tés költségvetése Emellett a nemzeti jövedelem az 1950-es évvel szemben 21%-kal emelkedett. Kiegyensúlyozott költségvetés ez, mivel a bevétel 6 milliárd 489 millió rubellal túlszárnyal­ja a kiadásokat. A költségvetés kiadá­si tételeinek legnagyobb részét a nemzetgazdaság pénzelésére és a népgondozási kulturális intézményekre fordított kiadások alkotják. A Szovjet­unió védelmére fordított kiadások az egész költségvetésnek csak 21.3%-át teszik ki, míg 1942-ben a költségve­tés 32.5%-át jelentették. Abban az országban, ahol átalakít­ják a természetet, ahol az atom­energiát békés célokra használják, ah«l a folyók medrének irányát megváltozatják és a terméketlen sivatagokból kerteket csinálnak, nincs hrive a háborús kiadásoknak, a háborús hisztériának. BoHogok vagyunk, hogy ezzel az országgal testvéri szövetségi kötelékek fűz­nek egybeTfe hogy népének tapasz­talataiból taníthatunk és rájuk tá­maszkodhatunk. Ezek a tapasztalatok visszatükrö­ződnek állami költségvetésünk össze­tételében is. Költségvetésünkkel biz­tosítjuk gazdasági terveink és fel­adataink teljesítését. F.zért elsősorban kötelességünk vizsgálni, vájjon a költségvetés biztosítja-e azoknak a nagy és örömteli távlatoknak eléré­sét. amelyeket már Említettem. Erre a kérdésre az illető nemzetgyű­lési bizottságok világos feleletet ad­tak. A bizottságok részletesen meg­tárgyalták az egves költségvetés-' té­teleket. A kénviselők, mint a nép kül­döttei. a vitákban arról beszéltek, amit "ábsztóik között tapasztaltak. Nem féltek rámutatni a hiánvokra és a hi­bákra sem, amelyekkel találkoztak A b ;zottságok ötnapi munkáia szocializ­mus felé haladó társadalmunk további fejlődésének sok kérdését megvilágí­totta. Természetes, hogv néhánv kér­désről több bizottságban is tárgyaltak, azonban minden esetben más szem­jjontokból. Ezért igyekszem most ösz­szevonni azokat az indítvánvokat és határozatokat, amelveket az egyes bizottságok hoztak. A Köztársaság elnökének és az Elnöki Irodának költségvetési téte­lét az illető bizottságban manfesztáció­san fogadták el. Hangsúlyozták, hogy a Köztársaság elnökének feladata ma más, mint azelőtt volt. A Köztársaság elnökének beszé­dei népünknek iránvt mutatnak mun­kájában s fejlődésünk útját mu­tatják. Nem a felső tízezrek elnöke ő. hanem a munkásosztály, a r egész dolgozó nép elnöke. Ismeri a nép életét és ezért beszédeiben a dolgo­zók életével foglalkozik és az ő kérdéseiket oldia meg. Akár állam­gépezetünk felépítésének, az ipari felépítésnek, a nemzet kulturális életének, akár az ellátásnak kérdé­seiről van szó, mindig látni lehet, hogy milyen hozzáértéssel, figyelem­mel és felkészültséggel lát hozzá e kérdések megoldásához. Ezért a képviselők a legeldugottabb falvak­ban mondott beszámolóik alk-lmával is azzal találkoznak, hogv a nép kéri őket, hogy a köztársasági elnöknek fejezzék ki hálájukat a nép érdeké­ben végzett munkájáért. A nép iránti szeretetet a nép ismét csak szeretettel viszonozza. A köztársa­sági elnök iránti szeretet még soha­sem volt olyan, mint ma. Ezt né­hány bizottság egvértelműleg meg­állapította. A Nemzetgyűlés, a Szlovák Nem­zeti Tanács, a kormánvelnökség és a Megbízottak Testülete költségvetési cikkelyeinek tárgyalása hasonló ta­pasztalatokat hozott. A néo ismeri mi­niszterelnökét, kormányát és képvise­lőit. Ismeri életüket és munkájukat. Ezeknek a szerveknek munkája is azt bzonyitja, hogy ezek úi szervek, ténylegesen a nép szerve. A törvé­nyeknek és a kormányrendeleteknek nincs népellenes jellege, mint az első köztársaság ideién. És ha a miniszter vagy képviselő elidegenedik küldetésé­től, nemzetétől, megérdemelt büntetés éri, mint Köztársaságunk bármely árulóját vagy fellorgatóiát. Nemzet­gyűlésünknek törvényei más jelleggel bírnak, mint a kapitalista köztársaság törvényei. Nemzetgazdaságunk és új szocia­lista társadalmunk felépítését szol­gálják. A béke biztosítását szolgál­ják, amint ezt nemcsak a békevédel­mi törvény bizonyítja, hanem a Nemzetgyűlés által ratifikált, a népi demokratikus országokkal kötött szövetségi szerződések is. Népünk munkaigyekezete kötelezi képvise­lőinket, hogy a nép szolgái legyenek. A Megbízottak Testülete költségve­tés tételénél is hangsúlyozták, hogy a két testvéri nemzet együttélésének új koncepciójáért folvó harcban miként fejlődtek a szlovák nemzeti szervek és milyen feladatot szánt nekik a közel­múltban a reakció. Ezeknek a szlovák nemzeti szerveknek feilődési irányát a kassai kormányprogramul és alkotó­ja, Klement Gottwald köztársasági el­nökünk határozta meg. aki 1945 ápri­lis 5-én ezeket mondotta: ..Ha az új köztársaságban a cseh és szlovák nép akarata fog uralkodni, semmi és senki sem teheti lehetetlenné és zavarhatja még a csehek és szlovákok tényleges testvéri együttélését." Ezt az igazsá­got a legutóbbi események is bizonyít­lák. A szlovák nép nemcsak az áruló Clementíst ítélte el. hanem Husák és Novomeský burzsoá-nacionalista el­hajlókat, éppúgv mint azelőtt szét­verte és elítélte a demokrata pártban szervezett szlovák reakciót. A Meg­bízottak Testülete megtisztítva a fel­forgató elemektől, nem iátssza a fel­forgató szerepét, mint ahogy a re­akció szerette volna, hanem együtt­munkálkodva a koormánnval. a szlovák nép alkotó ereiére támaszkodva irá­nyítja és szervezi Szlovákia gigantikus iparosítását, amelv nemcsak az or­szágrész és népe arculatát változtatja meg, hanem jelentőségét is a világ­béke megtartásáért folvó harcban. Jogrendszerünk feladatait az élesedő osztalyharc időszakában az igazság­ügyminisztérium költségvetési tételei­nek vitájánál tárgyalták meg. Igazság­ügyünk gépezetét felfrissíti a munkás osztály és a kisparasztság soraiból jött káderekkel. Ezek a polgárok nemcsak, mint népbírák működnek, hanem mint ügyészek és mint bírák is. Az iskola, tudomány és művészetügyi minisztérium költségvetése ez évben 2 milliárddal magasabb, mint tavaly. Ez a költségvetés nagy segítséget jelent az ifjúság neveléséért folyó harcban. A szocializmus felépítését biztosítani kell az imperialisták támadásai ellen is Ezért a legnagyobb figyelmet és igyekezetet kell szentelni annak, .hogy hadseregünk harcképes legyen. Ariami költségvetésünkből csak 6.3 százalékot fordítunk hadseregünkre, ellentétben a nyugati kapitalista országokkal. Nem az a fontos azonban, hogy hány száza­lékot fordítunk a hadseregre, mert nem zsoldoshadsereget tartunk. A hadsereg szelleme a fontos és a mi hadseregünk szelleme olyan, hogy minden támadó, akárhogy is felhasz­nálná az áruló emigráció szolgálatait, bármilyen támadási kísérleténét ala­posat kapna a fejére. Hasonló feladatok, mint a hadsereg előtt, állnak Nemzeti Biztonsági Tes­tületünk előtt, a belső ellenség elleni harcban. A külügyminisztérium költségvetési tételének tárgyalásánál a bizottság megállapította, hogv a külpolitika alap­vető feladata a béke és ezzel Köztársa­ságunknak és szocialista felépítésének biztosítása. Ezért külpolitikánk tények­ből indul ki: a kapitalizmus általános válsága fejlődéséből, a gyarmati és fél­gyarmati nemzetek felszabadító harcá­nak fejlődéséből. Abból indul ki, hogy az imperialista hatalmak új világhábo­rú kirohbantására készülnek Figyel­mesen követjük Nvugat-Németország újrafelfegvverkezését és a titoista Ju­goszlávia szerepét. Minden békehar­cosnak megmutatja az utat Sztálin ge­neralisszimusznak a Pravda levelező­jével folytatott beszélgetése. Külpoliti­kánknak a jövőben még jobban kell tá­maszkodnia a Szovjetunióra. A Szov-' jetunióval nemcsak tanulnunk kell, ha­nem segítségére is kell lennünk sok­kal nagyobb mértékben a világbéke megtartásáért foló harcában. .4 népjóléti — politikai és az egész­ségügyi bizottság az egészségügyi minisztérium költségvetési tételeivel foglalkozva megállapította, hogy egészségügyünk a következő jelszót tűzte ki: »Arccal az üzemek felét* Az egészségügyi gondoskodás nyújtá­sában nálunk most elvi jelentőségű kü­lönbség van a múlttól. A tőkés rendszer idején arról gondoskodtak, akinek pén­ze volt. Ma minden dolgozó jó egész­ségügyi gondozásban részesül. Költ­ségvetésünk a béke országának költség­vetése, egészségügyünknek annyit nyújt, hogy világviszonylatban mind­járt a Szovjetnunió után a második he­lyen áll. Az Állami Tervhivatal költségvetési tételeinek vitáján hangsúlyozták, hogy dolgozóink nagy figyelemmel és érdeklődéssel kísérik a tervezést és hogu az AH ami Tervhivatalban mind­jobban köztársaságunk műszaki, gaz­dasági vezérkarát látják. A sikeresen megoldott feladatok mel­lett a tervteljesítés során mutatkoztak hiánvok is. Ezeknek a hiányoknak tel­ies eltávolítása, az új termelőközpon­tok felépítésének biztosítása, a terme­lési térfogatban lévő tartalékok to­vábbi rhozgósítása: ezek az Állami Tervhivatal főkérdései ez évben A CsKP Központi Bizottsága ezévl üléséből nagy feladatok hárulnak a nethézipari minisztériumra, különösen a termelés gazdaságosabbá tétele, valamint a meglévő géptérfo­gat kihasználása terén. Többet kell fel-! használnunk, jobban kell kiaknáznunk a szovjet dolgozók tapasztalatait. A ne­héz gépiparban le kell győznünk a ne­hézségeket, a tervezést egészen a mun­kahelyekig kell vinni és biztosítani a terv folyamatos teljesítését. Ä további feladat az új munkamódszerek meg­valósítása a termelésben. A könnyű­iparnak, amelv főleg a hazai piac szá­mára termel, nagyobb segítséget kell nvujtania a nehézipar számára, saját nyersanyagokat kell felhasználnia és állandóan javítania kell termékei mi­nőségét. Az építészeti iparnak nagy jelen­tősége van a beruházások megva­lósításában Az építészeti termelés hiányai, így pL a nehéz építészeti gépek elégtelen ki­használása és így az alacsony mun­katermelékenység, az építészeti elő­készületek elhanyagolása, a tervek gyakori változtatása képezte a nem­zetgyűlési bizottság néhány órás vi­tájának tárgysorozatát Lassan való­sítjuk meg az új munkamódszereket, igen magas az elmaradás és nem tart­juk be a 48 órás munkahetet. Szoro­sabb és nagyobb együttmunkálkodás­ra van szükség a hozzácsatolt terme­léssel. A terveket minden munkahely­re szét kell írni A mezőgazdasági bizottság a mezőgazdasági minisztérium költ­ségvetési cikkelyeiről tárgyalva, kü­lönösen a CsKP Központi Bizott­sága ülésének jelentőségével fog­lalkozott és ugyancsak nagy figyel­met szentelt az EFSz-ek felépíté­sével kapcsolatos kérdéseknek és azoknak a kérdéseknek, amelyek összefüggnek az EFSz-ek iobb gaz­dálkodásának, az osztályellenség ellen: harcának, a falusi gazdagok elszigetelésének kérdésével. Mindezen kérdéseket úgy tudjuk leg­jobban megoldani, ha nemcsak a szer­vezési munkákat mélyítjük el az EFSz-eknél, hanem fokozzuk a neve­lő, politikai öntudatosító munkát. Az Állami Gépállomások munkájában je­lentkező hiányok eltávolításával kap­csolatban egész sor indítvány hang­zott el, ugyanígy a Csehszlovák Álla­mi Birtokok munkájának megjavítá­sával kapcsolatban. Beszéde zárórészében Janouš kép­viselő megemlítette békés költségve­tésünk legfőbb számadatait a kiadá­sokkal és bevételekkel kapcsolatban. Az állami költségvetés kiadási té­telei 166,245,686,000 koronát, míg a bevételi tételek 166.520,133.000 ko­ronát tesznek ki, úgyhogy 273.447,000 korona többlet mutatkozik. Janouš képviselő jelentése után a Nemzetgyűlés elnöke átadta a szót Václav Dávid nemzetgyűlési alelnök­nek, aki kifejezte munkásosztályunk és egész dolgozó népünk legforróbb qgyüttérzé«éniek nyilvánítását Kata­lánia és Barcelona munkásosztályá­nak, hősi dolgozó népének. Dávid képviselő beszédét a jelenlévők ha­talmas tetszésnyilvánításokkal és taps­sal fogadták Ezután az általános vi­tában felszólaltak még Juha, Bína, SnobI, Souček és Daubner képviselők.

Next

/
Thumbnails
Contents