Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-22 / 69. szám, csütörtök

1951 március 22 A volt liszinmanista katonák csatlakoznak a koreai néphadsereghez UJSZ0 3 Az EiSz-siek a béke megőrzésére kiküldölt megfigyel® bizottsága megkezdte működését A gyűlés elején J. Malik, szovjet képviselő javasolta a Kína Népköz társaságot a Kuomintang helvett a bizottságba. mivel ez csak a csődbe jutott kuomlntang-klikket képviseli. Ez a'' javaslat a következőképpen hangzik: ,.A béke megőrzésére alakuló megfigyelő bizottság beleegvezik abba, hogy a b zottságba meghívják a Kínai Népköztársaság képviselőiét is." Gross, az USA képviselője határozottan ez ellen foglalt állást, és kijelentette, hogy az USA ellene van az F.NSz bármely szervében Kína képviseletének, mert „Kína támadó háborút folytat az Egyesült Államok ellen." Maiik, a szovjefképviselő feleletében rámutatott. liogy ez csak rágalom a Kínai Népköztárs?ság ellen. Mindenki tudja, hogy ki foívtat Koreában háborút, és hogy a felelősség A1ac Arthurt terheli. A bizottság ezután 9 szavazattal 2 ellen (SSSR és CSR) elfogadta az USA javaslatát India, Izrael és Svédország képviselői tartózkodtak a szavazástól. J. A. Malik kijelentette, hogy a szovjetdelegáció a bizottság határozatát igazságtalannak és törvénytelennek minősíti és kuomintang-klikk szavazatát nem fogia elismerni. Ezután a választás következett. Grafström svéd képviselő javasolta, hogy elnöknek Columbia képviselőjét Urrutijutt vábsztják meg. Malik kijelentett^ hogy fontos az elnökség kérdését tisjtám, és azt javasolta, hogy az elnök minden hónapban változzék. Jebb Nagy-Britanna képviselője állandó elnököt javasolt, egvévi 'dőre. A bizottság 11 szavazattal 2 ellenében, elfogadta a brit javaslatot, India tartózkodott a szavazástól. Malik kijelentette, hogv nincs személyesen Urrutii ellen, de fontosnak tartaná, hogv az élnök olvan ország képvselője legyen, amelv nem tartozik I a latin-amerikai országhoz, mivel ezek képviselői már két más bizottságban is elnökök. Javasolta az elnökségre Csehszlovákia képviselőiét Ing. Jifí Nosekot. Titkos szavazással azonban 10 szavazattal 3 ellenében Urrutiit, az angol-amerikai blokk jelöltjét, választották meg. Dajal India képviselője javasolta, hogy Ing. Nosekot válasszák meg az elnök helyettesének. Mivel más jelölt nem volt. Nosekot megválasztottnak jelentették ki. Az USA képviselője előkészítő beszédében igyekezett bebizonyítani, az ENSZ megfigyelő b'zottságának hasznosságát „a veszélyes kerületekben". Erre első. Például felhozta az ENSZ görögországi és koreai politikáját, ahova kiküldték az E\"SZ megfigyelőiét. Az amerikai képviselő megtámadta a szovieídelegáeiót és kijelentette, hogy az ENSZ megfigyelői Koreából úgy informálták az ENSZ-t, hogv a támadók az északkoreaiak, és nem a déliek, ahogyan a Szovietúnió állította. Malik Grossnak adott feleletében hangsúlyozta, hogv Grossnak Görögországra és Kcreára vonatkozó példái nem helytállók. Mint ahogv a legutóbbi vizsgálat során kiderült, a görögországi politikát az USA uralkodó körei diktálták, és ennek az Egyesült Nemzetek szervezetével semmi kapcsolata sem volt. Ami Koreát illeti, az ENSZ úgynevezett koreai bizottsága rágalmazó híreket terjesztett elő június 29-én Koreára vonatkozólag, azt állítva, hogv ennek a tájékoztatásnak alapja a június 24-én beállott helvzet. Ennek a jelentésnek a cél ia a koreai amerikai aggresszió elpaláslolása volt. Ezekre a ténvekre való tekintettel, — folytatta Malik. — nem lehet az ENSZ megfigyelő bizottságát a béke megőJzésére olv módon felhasználni, mint ahogyan az angol-amerikai blokk Görögországban és Koreában tette. A kivizsgálásnak másféle módját kell megtalálni. A bizottság ezután ülését elnapolta anélkül, hogy megállapította volna a következő gyűlés határideiét. A világ dolgozó népe szolidáris a spanyol harcoló néppel A spanyol nép harcát Franco, a véres terror, a nyomor, az éhség és a háborús előkészületek ellen, amely a barceloniai általános sztrájkban, valamint Katalánia több városának megmozdulásában nyilvánult meg, az egész világ népö szolidárisán támogatjaPárizs dolgozói, akik pénteken Franciaország Kommunista Pártjának, a francia szakszervezetnek és a francia nép demokratikus szövetségének felhívására összegyűltek rezoiudót fogadtak el, amelyben az áll. hogy Barcelona népe megmutatta, hogy nem hajlandó Spanyolországot az atomháború támaszpontjává változtatni és a nép nem engedi magát bevonni a háborúba és nem hajlandó tűrni a nyomort, melyet a háborús előkészületek okoznak. Hasonlóképpen szolidaritásának ad kifejezést az «|asz nép is, Barcelonia és Katalána töob ipari központjával a Franco-rendszer elleni harcában A szakszervezetek felhívást intéztek Róma dolgozó népéhez, hogy tiltakozzanak a madridi olasz nagykövet kinevezése ellen. Anconá-ban és más városokban a munkások leálltak és tömegtüntetéseket rendeztek, amelyeken a spanyol néppel való szolidaritásuknak adtak kifejezést. í Az olasz Kommunista Párt központi lapja az „Unita" kommentárjában megjegyezi, hogy ezek az események bizonyítják az Atlanti paktum gyengeségét. Eisenhower európai útja alkalmával az amerikai lapok azt írták, hogy a marshallízált Európa legjobb hadseregei a jugoszláv, a török, és a spanyol hadseregek. Sokat hangoztatták, hogy a spanyol divíziók erősek, csupán "a fegyvereikre panaszkodtak, hogy régi időkből valók. A" Kínai Népköztársaság valamennyi sajtószerve a barcelonai nép hősi harcával foglalkozik, amely Franco fasiszta uralma ellen irányul. „A spanyol Kommunista Párt vezetése alatt — írja a Kvanmin pekingi lap — a spanyol nép szabadság és függetlenségi haxcát vívja. A „Zycie Warszawa" lengyel lap azt írja. hogy a barcelonai nép általános sztrájkja úgy hatott a kapitalista országok kormányaira, mint derült égből a villámcsapás. Azon népek számára, akik nem feledkeztek meg a spanyol nép szabadságharcáról fordított a helyzet. Barcejona a Francoterror sötétségéből jövő fénysugár. A burzsoázia fasiszta és nácista trükkjeinek hatalma csak addig tart, amíg a fegyverek annak a tömegnek kezébe kerülnek, amely ellene van a fasizmusnak, az imperializmusnak és a háborúnak. Az amerikaiak több mint 30 ezer embert vesztettek Szöulnál Mindig több és több liszinmanista katona előtt válik világossá a liszinmanista-klikk árulása és a Koreában harcoló intervenciósok igazi célja. Ezért azok a katonák, akik előbb a liszinman<sták soraiban harcoltak, csatlakoznak a néphadsereghez és ennek soraiban harcolnak Korea néoének ellenségei ellen. Ban-Jin-Csun. a volt liszinmanista 29 ezied 3-ik zászlóaljának katonája kijelentette: „Saját szemeimmel láttam az amerikaiak krutalitását országunk több mint 20 városában. Népünket kíméletlenül gyilkolták és sok nőn erőszakot követtek el. Nem lehet elfelejteni a vérszopó amerikaiak viselkedését " Bak-Bon-Csun a 24. amerikai hadosztály volt soffőrie a következőket mondotta: „Ha merészeltem az amerikaiak parancsait csak kissé is vonakodva teljesíteni, megvertek és agyonlövéssel fenyegettek. Az egvik barátomat, Csoi-Csan-Tukot amerikai katona lőtte le. Szülővárosomat, Kvmcsunt, az amerikaiak teljesen felégették. Légitámadásnál megölték az apámat, öcsémet súlyosan megsebesítették. Velünk koreaiakkal az amerikaiak rosszabbul bánnak mint az állatokkal." Hasonlóképpen beszélnek a liszinAz amerikai szenátus külügyi és hadi bizottságának titkos közös ülésén, amely a napokban volt, Eisenhower, az Eszakatlanti paktum támadó hadseregének főparancsnoka arra a kérdésre, hogy lehet-e használni az atombombát, kifejtette álláspontját: »Na úgy látom, hogy hasznunkra van, feltétlenül használom.® Igy ez a háborús uszító a nép legádázabb ellensége lett Nem első ízben fordul elő, hogy Eisehower ilyen provokációs kijelentéseket tesz. Tavaly pl. a columbiai egyetemen a következő kijelentést tette: »Jobb a háborúra és az öldöklés lehetőségére támaszkodni, mint a békére.« Eisenhowernek ez a kijelentése az atombomba használatának lehetőségéről rövid idő alatt már a második ilynemű kijelentés amerikai vezető személyek részéről. Még jól emlékezünk Truman provokációs kijelentésére, amit még a mult év végén tett az atombomba használatáról az amerikaiak részéről, i Az amerikai elnöknek ez a kijelentése olvan hatalmas felháborodást és ellen- ' manista hadsereg többi volt katonái is. A közelmúlt harcokban ezek a katonák mái bebizonyították, hogy határozottan a nép oldalán vannak. Baj-HvaSik a harcban több mint 20 ellenséges katonát megölt és szilárdan tartotta állását, amíg csak az amerikai katonák meg nem futamodtak. Az egyik harcszakaszon megsebesítették Csoi-Byon-Kit, a volt liszinman

:sta katonát, de ez folytatta a harcot és több ellenséges katonát megölt Amikor meglátott maga előtt három liszinmanista katonát, megafonon szólott hozzájuk és rávette őket, hogy csatlakozzanak a koreai néphadsereghez Egy másik akciónál Son-Hvn-Sun volt I.sz'nman'sta katonának sikerült meggyőznie 43 társát hadseregük áruló szándékairól. „Én is liszinmanista katona voltam éppen úgv mint ti, — szólt hozzájuk Son-Hv-Sun megafonon, mi értelme van harcolni saját népünk ellen, az amerikai támadók és a liszinmanista árulók érdekében? Gyertek á

f hozzánk testvérek!" — Es a 43 liszinmanista katona, akik az 5. hadosztály 25. ezredéhez tartoztak — átment a koreai néphadsereg kötelékébe. állást keltett az egész világon, hogy Eisenhower most nem mert többé erről a kérdésről nyíltan beszélni. Eisenhowernek ez a »titkos« kijelentése egyáltalán nem az amerikai imperializmus erejéről tanúskodik, hanem ellenkezőleg, gyengeségét bizonyítja. Eisenhower csak azért mert cinikus nyíltsággal ilyen kijelentést tenni, mert abban bízott, hogv szavai titokban maradnak. Amint a párizsi rádió jelentette, Eisenhower elégedetlenségének adott kifejezést azért, hogy szavai a nyilvánosság elé kerültek, mert éppen úgy. mint az imperialisták valamenynyien, ő is fél a békeszerető népek hatalmas ellenállásától az egész világon, akik határozottan a háborús tervek ellen foglalnak állást, amelyeket az amerikai imperialisták hitlerista elődeikhez híven szeretnék megvalósítani. Eisenhower fél a Békevédők világmozgalmától. akik a stockholmi békefelhíI vás ötszázmillió aláírásával világosan I kijelentették az atombomba használata I elleni álláspontjukat. Az ENSZ-nek a béke megőrzésére kilüldött megfigyelő bizottsága megtartotta első evűirsét. Ennek a bizottságnak a felállítását a „Közös akció a békéért" alak n j gyűlésén ha' ir< ták el. A .bizottságban a következő országok képviselői foglalnak helyet: Columbia.- Csehszlovákia Franciaország, India, Irak. Izrael. Üj-Zéland: Pakisztán, Svédország. SSSR, NagyBritannia, USA, Uruguay és Kuomintang-Kína. Az alakuló gyűlés határozata felhatalmazza ezt a bizottságot, „figyelje meg és jelentse, ha bárhol olvan nemzetközi feszültség jelentkezik, melynek következménye veszélyeztethetné a nemzetközi béke és biztonság megőrzését." ÍGY NEM LEHET! A ragyolci községháza és az éberség... Késő este érkeztem Ragyolcra, hogy Ihring Máriával találkozzam. Mária elvtársnő lakásán nem tudtuk a hivatalos ügyet elintézni, ezért javaslatára bementünk a faluba, hogy a kultúrházban beszélgessünk. Sajnos, a ház le volt zárva. A falusiak tanácsára a községháza felé vettük utunkat, mert úgy mondták, ott még valami tanácskozás folyik. A helyi Nemzeti Bizottság kapuja nyitva volt, a hivatalos helyiségekbe vezető ajtó is. Így nyugodtan bementünk abban a hitben, hogy valakivel majd csak találkozunk és a helyi Nemzeti Bizottság engedelmével tartózkodhatunk a hivatalos helyiségben. Bár az ajtók nyitva voltak, legnagyobb meglepetésünkre a hivatalban már senki sem volt. Közel két és félórás ott tartózkodálásunk alatt senki sem jött megnézni, kik azok az idegenek, ismeretlenek, akik a községházán az éjjeli órákban tanácskoznak. Mint említettem, közel harmadfél óráig voltunk a helyi Nemzeti Bizottság hivatalos helyiségében és ott egészen megdöbbentő jelenséget kellett megállapítanunk. A hivatalos helyiség egyik íróasztalán ott feküdtek a községháza hivatalos pecsétei, a helyi Nemzeti Bizottság körpecsétje, felcimbélyegző és ezek mellett sorban a többi hivatalos bélyegzők. A nyitott szekrényekben pedig a hivatalos nyomtatványok, az asztalokon a napiposta: ajánlott hivatalos levelek. A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának februári ülésén Gottwald elvtárs ismételten fokozott éberségre intett, mindannyiunkat. Annál megdöbbentőbb az a lelkiismertlenség, amelylyel Ragyolcon találkoztunk 1951 március 19-én a késő esti órákban. Tudjuk, hogv az osztályellenség minden alkalmat és lehetőséget felhasznál, hogy kártevő tevékenységet fejtsen ki. És Ragyolcon a községházán még csak annyira sem óvatosak és éberek, hogy távozásukkor lezárják a helyi Nemzeti Bizottság épületét. Sőt! Szanaszéjjel ott hevernek a.pecsétek az asztalokon, bárki bejöhet, a szekrényből kiveheti a hivatalos nyomtatványokat, kiállíthat igazoló iratot, okmányt, esetleg vágási engedélyt, vagv egyebet — pusztán azért, mert a helyi Nemzeti Bizottság alkalma- zottai és bizottsági tagjai köny- i nvleműen tárva-nyitva hagyják a községháza épületét és még arra sincs gondjuk, hogv elzárják a pe- j cséteket vagy aznap érkezett híva- i talos postát, hogv lezárják azokat ? a szekrényeket, amelyekben hiváta- | los nyomtatványok vannak. f A ragyolciak esete nemcsak arról | tanúskodik, hogy nem veszik ko- i molyan az éberséget, hanem arról T is, hogy hivatali ténykedésüket fel- í háborító könnyelműséggel végzik. T Intő példának hozzuk fel ezt az i esetet, hogy figyelmeztessük a ra- ? gyolci községháza tisztviselőit: J Nem az a hivatásuk, hogv a falu I dolgozóit helyt nem álló kifogások- ? al bosszantsák — (ahogv ez leg- \ utóbb történt, amikor egy kórházi be f utalás kérdésében napokig húzták * a beteglap kiadását, azzal a meg- ? okolással, hogy erre nincs idejük) I — hanem hivatásuk az lenne, hogy f a dolgozó nép érdekeit szolgálják, ? hogy munkahelyükön a rájuk bízott í feladatokat becsülettel teljesítsék, í hogy hivatali helyiségükben rendet i tartsanak s hogy ilyen esetek, mint j a fent leírt, semmiképpen elő ne £ fordulhassanak. ! Az ilyen felelőtlenül eljáró alkal- I mazottaknak nincs helyük a népi I közigazgatásban. (—yj—) í Az Uj Kína. hírügynöksége jelenti: A Koreai Néphadsereg a kínai önkéntesekkel együtt március 14-én rendben elhagyta ideiglenesen Szöult, miközben az amerikai támadóknak és a liszinmanista egységeknek nagy veszteséget okozott. Csák a Szuvontól Szöulba vezető országút megszerzése, valamivel több mint 30 km hosszúságon az amerikai támadóknak 30 ezer katona és tiszt, továbbá nagymennyiségű katonai felszerelés és muníció veszteségébe került. Az amerikai támadóknak csak azután sikerült Szöulba lépniök, amikor a koreai—néphadsereg és a kínai önkéntesek rendben kivonultak a városból. A Szöul ellen irányuló második támadásra az amerikai támadók 239 ezer embert, nagymennyiségű repülőgépet, ágyút és tankot vetettek be. Gyorsan akarták eltogldim Szöult és megszállni a várostól északra eső területet. Ezért összpontosították hadseregük zömét a Han folyó mentén lévő frontszakaszon támadásra. A néphadsereg és a kínai önkéntesek szívós ellenállása a Han folyón 49 napig visszatartotta őket. Az amerikai támadók egyetlen lépést sem mertek tenni repülők, tüzérség és tankok támogatása nélkül. Számos amerikai katona, akiket az ottani harcok alatt foglyul ejtettek, bevallotta, hegy az amerikai hadseregben nő a háborúellenes undor. Szöul 58 ezer lakosa, akik nem akartak idegen uralom alá kerülni, csatlakozott a néphadsereghez, amelv visszavonult Szöulból. A lakosság üdvözölte a néphadsereg lobogóit, mikor levették őket a hivatalos helyiségekről. A kínai önkéntesek és a néphadsereg katonái megígérték, hogy: «Hamarosan visszajövünk.® A valóságot, hogy a kínai önkéntesek és^a koreai néphadsereg harckészsége nem szenvedett vereséget, beismeri az AP hírügynökség jelentése is, amelyben figyelmezteti Mac Arthur főhadiszállását, hogy a néphadsereg tökéletes rendben vonult vissza Szöulból és óvja Liszinmant attól, hogv a délkoreai hivatalokat Szöulba áthelyezze, mert nem lehet arra számítani, hogv Szöul az amerikaiak állandó megszállása alatt maradjon. Hatalmas új sztrájkhullám Franciaországban Franciaországban új nagy sztráj"khullám kezdődik, amellyel a francia munkásosztály és a többi dolgozók tiltakoznak Queuillev reakciós kormányának fasiszta . politikája, az éhbér politika, az állandó áremelkedés, az ország felfegyverzése és Franciaországnak az amerikai imperialista háborús politikától való függése ellen. A párizsi vasúti és autóbusz-alkalmazottak 34 ezer emberének általános sztrájkja már 4 napja tart. A kormány megtagadja a sztrájkolókkal való tárgyalást mindaddig, amíg ezek újból munkába nem lépnek. A munkások azonban elhatározták, hogy sztrájkolni fognak egészen addig, amíg az ő bér- és más szociális követeléseiknek eleget nem tesznek. A párizsi vasúti alkalmazottak sztrájkja tovább terjed; a sztrájkolok iránti szolidaritásból sztrájkba kezdtek a párizsi taxi-soffőrök is, valamint valamennyi vasút és villamos-vasút munkásai, amelyek Párizst összekötik a környékkel. A munkások százezrei Párizs környékéről ezért nem tudnak eljutni munkahelyükre. Néhány helyen, ahol gyorsvonat közlekedés van, ugyancsak sztrájkba kezdtek a vasúti munkások. Az 5 milliós Párizsnak a vidékkel való összeköttetése majdnem teljesen megszakadt. A párjzsi szállítómunkások általános sztrájkjának szervezéséhez hozzájárulnak a CGT általános szakszervezet képviselőin kívül a „Munkaerő" szakszervezete is, valamint a Keresztény munkások szervezete is. Hétfőn, március 19-én este sztrájkba kezdtek Párizsban a gáz- és villanyművek munkásai is. A gáz- és a villanyáramszolgáltatás az ipar, kereske&e.em és magánszükséglet részére úgyszólván teljesen leállt. Nyugati forrásokból eredő hírek szerint a francia kormány nagyon fél, hogy a sztrájk Franciaország fővárosából hamarosan átterjed a vidéki ipari központokra is. A francia kormány lendkívüli ülésre jött össze, amelyen a francia munkásság terjedő sztrájkjáról tárgyaltak. Queuille kormánya és a párizsi rendőrség vezetője a sztrájkoló munkások ellen új fasiszta terrorintézkedéseket készítenek elő. El akarják rendelni valamennyi sztrájkoló üzem munkásságának mozgósítását, és fenyegetik őket, hogy elbocsátják a munkából azokat, akik a mozgósítás kihirdetése után nem lépnek újból munkába. Ez egyenesen fasiszta megsértése a sztráj jogoknak, melyeket Franciaország alkotmánya a munkások részére biztosít. Queuille reakciós kormányának terve, hogy a sztrá jkolókat mozgósítja,, nagy ellenállást vált ki, és a sztrájk további terjedését okozza azokban az iparágakban, amelyekben az alkalmazottak a párizsi szállítómunkásokkal szolidaritást vállaltak. A sztrájk kezdődik az építőmunkások, fémfeldolgozó munkások és a francia közalkalmazottak között is. A francia sajtó általában az új sztrájk következtében előállott helyzettel foglalkozik. Egyes francia újságok megjegyzik, hogy a munkásoknak ez a tiltakozása a kormány háborús és éhség-politikája ellen Vincent Aurio], Franciaország köztársasági elnöke az Egyesült Államokba való elutazásának előestéjén kezdődött. Más lapok még hozzáteszik, hogy a mostani sztrájkhullám Franciaországban, emlékeztet az 1947-es sztrájk mozgalmakra, amikor egyes munkaágak sztrájkja Franciaországban hatalmas arányú sztrájkmozgalmat indított. Benőit Frachon, a franciaországi CGT általános szakszervezeti szövetség főtitkára, a „L'Humanité" keddi számának vezércikkében azt írja, hogy a franciaországi sztrájk, melylyel a dolgozók éhbérük emelését követelik, kifejezője annak a növekvő elégedetlenségnek, amely az összes franciaországi szervezetekben és Franciaország több vidékén megnyilvánul. Franciaországban a drágaság állandóan emelkedik — írja B. Frachon — és megjegyzi, nogy az utolsó bérrendezések óta Franciaországban az életszükségleti cikkek ára átlag 15%-kal emelkedett Eisenhower provokációs kijelentése az atombomba használatának lehetőségéről