Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-21 / 68. szám, szerda

1951 március 21 UJSZO A dernői bányászok között Bako« Károly, Szani László, Bakos István. Három név — három vájár. A dernői Dénes-bánya élmunkásai. Telje­sítik a tervet. Hogyne teljesítenék, ami­kor a bánya az élmunkásüzem megtiszte­lő nevet viseli már december óta. 6 ez még nagyobb erőfeszítésre ösztönzi őket. Ep most fejezték be a délelőtti vál­tást. Bakos Károly fiatal ember, mind­össze 28 éves. CsapzotĹ szőke haját si­mogatja. Az övére akasztott lámpást lerakja és beszélgetünk. Szani László már tapasztaltabb, idősebb bányász. Párttagok mind a ketten. Bakos Károly még jól emlékszik gyermekkorára. Sokat nélkülöztek. Ap­ja akkor havonként csak két hetet dol gozott s most a Rozsnyó-bánya pörkö­lőjének állandó munkása. Károly 22 éves volt, amikor besoroz ták. Már akkor is itt dolgozott a bá nyában. A nyilasok mint újoncot Mor vaországba hajtották s hatheti kikép zés után a frontra küldték. Különítmé nye akkor az első alkalmat kihasználva megadta magát a szovjet katonáknak. Nem akartak azok ellen harcolni, akik a drága szabadságot hozták meg ne­künk. 1948-ban tért vissza a Szovjet unióból s újból a dernői bányába jött vissza dolgozni. Élmunkás és csoport vezető lett. Munkája másfél munkaerőt pótol: 151 százalékra teljesíti a tervet. Fiatal és erős. — Elég volt nekünk a háborúból — mondja —, élni akarok, boldogabban élni. Tudjuk, hogy az életszínvonal emelkedését csak a térvek teljesítésé­vel tudjuk biztosítani. A mi szebb jö­vőnk ettől függ. Ha több ércet terme­lünk, jobban segítjük az ipart és erő­sebben építjük a szocializmust. Csak úgy tudjuk elérni célunkat, a békét, ha jobb munkával harcolunk a háborús uszítók ellen. Munkával győzzük le őket. Bakos Károly elvtárs tízesbizalmi is. — Többet kellene agitálnunk. A meg­győzés a mi erős fegyverünk — mond­ja —, de... — s hirtelen elhallgat. Azon töri a fejét, hogv gondolatának szavaival hangot adjon-e? — Mondd csak bátran! — Nem vagyunk eléggé kioktatva és ez hátráltat bennünket a munkában ... Ez a néhány szó is elég lehetne ah­hoz, hogy az üzemi pártszervezet te­vékenyebben munkához lásson. Szani László azelőtt a vasúttól kezd­ve mindenütt dolgozott. — Dernőre negyvenegyben jöttem. Bányász lettem Akkor még cigarettát is alig tudtam venni s olyan kenyeret kaprunk, hogy a földhöz kellett vágni. Ma viszont olyat eszünk, mint a hó . A boldog élet jó érzetét sugározza az ajkára húzódó mosoly. S nagy öröm­mel újságolja: — A felszabadulás óta konyha-, szo­babútort, rádiót, ruhákat vettem. Hízót vágunk minden évben, szalonnát eszem, dolgozni tudok. Amit az ember meg akar venni, azt megveheti. A munka bizony érdekel is bennünket, mert tud­juk, hogv minél jobban dolgozunk, an­nál jobban élünk és gyorsabban építjük a szocializmust Nem tud bennünket le­törni az ellenség, becsületes munkánk­kal kiharcoljuk a végleges győzelmet, a békét az egész világon — Itt mindnyájan azon vagyunk — folytatja ezután Szani elvtárs, — hogy teljesítsük a tervet, emeljük a munka termelékenységét s megkaphassuk a hűségpótlékot. Kormányunk gondoskodását örömmel fogadták tavaly is a dernői bányászok Szani elvtárs 18.000 koronát kapott S az idén még többet akar kiérdemel­ni, ezért teljesiti a tervet folyamato­san 150 százalékra. — Dolgozz! »Told el a hegyet!* — csúfolódtak társai. És Szani elvtárs nem haragudott meg rájuk, hanem barátságosan kez­dett velük beszélni és az új élet jelen­tőségét magvarázta, majd hozzátette: — Nézzétek, milyen szép vaskövünk van most. Azért dolgozom többet, hogy többet termeljek és elősegítsem a szebb élet kiépítését Tudjátok, hogvan éltünk a múltban és látjátok, hogyan élünk ma Ezért is »eltolom az egész hegvet«, hogv még jobban éljünk! Fábrv Lajos bácsi ezekre a szavakra elneveti magát Régi elvtárs, régi kom­munista. Harminchat éve dolgozik már a bányában. Most az üzemtanács elnö­ke lett. — Rizonv elvtárs, ha nem megy jól a munka, káromkodunk, ha jól megy, dalolunk. Régi bányász szokás ez — mondja. S e szavakkal pecsételi meg Szani elvtárs igazát: — Küzdenünk kell a nehézségek el­len. hogy legyőzésük után örömmel dalolhassunk. Ez a mai élet igazi bol­dogsága s az építő munka legnagyobb szenvedélye... Bakos István váiár már harminchá­rom éves. Haja ritkul, homlokát fel­felé húzódik Nvilt tekintetéből egy­szerűség és meggondoltság sugárzik. Amikor velem beszél, két kicsiny, öt- és egyéves gyermekére gondol. Az ö szebb jövendőjükért harcol és ő értük is tel lesíti 133 százalékra a tervet. —Az első köztársaságban is itt dol goztam a bányában — emlékezik visz­sza. — A Rimumurányi társaság csak két hetet engedett bennünket havonta dolgozni. Nem volt itt életlehetőség. Havonta legtöbbet csak 200 koronát tudtam keresni. A harmincas években rengetegen kivándoroltunk Belgiumba. Voltak ott más nemzetiségűek is. Én egy olasszal dolgoztam. Az urak, a tő­kések vezettek ott is mindent. A belga munkások sztrájkoltak, béremelést kér­tek. Jobb sors reményét keltve csaltak ki oda bennünket. Akkor még nem is­mertük fel a kapitalisták aljas szán­dékait. Céljuk csak az volt, hogy olcsó munkaerőt szerezzenek s ezzel letörjék hazájuk munkásosztályának jogos kö­veteléseit. A tőkések kereskedtek az emberekkel s most is ezt cselekszik. — De a munkásság — folytatja Ba­kos elvtárs — a kapitalista országok­ban is ki fogja harcolni a hatalmat úgy, mint a Szovjetunió dolgozói és most nagy szövetségesünk, a Szovjetúnió se­gítségével a népi demokráciák dolgo­zói. .. Munkásosztályunk harcos lel­külete él bennünk, ezért termelünk töb­bet, azért adunk több ércet az iparnak, hogy jobban élhessünk, emeljük az életszínvonalat. Tudod elvtárs — mondja most büszkén, emelt hangon — mi, dernői bányászok teljesítjük a leg­jobban a tervet a gömöri bányák kö­zött ... De a munka termelékenységének ál­talános emelkedését csak a bánya ösz­szes dolgozóinak meggyőzésével érhe­tik el. Bakos István elvtárs is tudja ezt és ezért agitál munkatársai között. Egyszer egy olyan munkatársat ka­pott, aki nem volt tisztában az építő­munka, a verseny jelentőségével. Ba­kos elvtárs, mint párttag, egyszerű szavakkal magyarázta neki: — Ha én dolgozom, neked is kell. Egy csoportban vagyunk s ha én töb­bet keresek, te is megkapod ugyanazt, egyformán kapjuk a fizetést... És ez segített. Az illető ifjú bányász jól kezdett dolgozni, többet termelt es többet keresett. A kimagasló termelési eredmények nagyok, azontŕn a dernői bányában is elmaradtak a politikai tömegmunkában. Hogy dolgoznak az agitátorok? Há­nyan vannak? • — kérdezzük az üzemi pártszervezet elnökétől. — Csak egy agitátorunk van, s az én vagyok — feleľ az elnök elvtárs. A tízesbizalmiak is gyengén dolgoz­nak, nem vesznek részt valamennyien az üléseke S eddig bizony elmaradtak az új káderek nevelesével is. S most az újonnan megválasztott pártbizott­ság kötelezettséget valialt, hogy akti­vizálja a tízesbízalmiakat, az agitáto­rokat s hetenként tojnak tárgyalni az új káderekről Beláttak, hogy a politi­kai tömegmunkát nem végezheti csak egy-két elvtárs, mint eddig s hogy ezt a komoly feladatot csak akkor végez­hetik eredményesen, ha ebbe a mun­kába minél több elvtársat bekapcsol­nak. Az üzemi pártszervezetnek a ter­melőmunka fő haitóe.ejének kell len­nie. S kik képviselik ezt az erőt? A párttagok, az egyszerű, de öntudatos bányászok, műszaki dolgozók .A meg­győzést a munka termelékenységének fokozatos es folyamatos emelésére kell irányítaniok Rá kell mutatniok a hi­bákra és mintaképül kel! odaállítaniok az élenjárókat. Pásztor Pál elvtárs, aki tizesbízalmi is, legutóbb fgiyelmeztette az üzemi vezetőséget, hogy amint a folyosóval előre haladnak, gyengül a szellőzés. Ez hátráltatja a munkát Majd rámu­tatott arra, hogy a siklónál, ahol az ércet szállítják, nincsenek eléggé ki­használva az emberek Addig hatan dolgoztak ott, s most tanácsára azt a munkát már csak négyen végzik. Dernő-bánya teljesíti a tervet Feb­ruárban 116%-ot ért el. Hogyan? — A tömegszervezetek és a vezető­ség jó együttműködésének köszönhet­jük ezt. — mondja Ugor Károly mér­nök elvtárs, a bánya vezetője. — Má­jusi kötelezettségünkben felajánlottuk, rogy az évi tervet 106 százalékra tel­jesítjük. — Az üzemvezető, a műszaki dolgo­zók állandóan járják a munkahelyeket és személyesen meggyőzik a dolgozó­kat a többtermelés jelentőségéről. — mondja Duzsik Pál, a pártszervezet el­nöke. — Fiatalok és mozgékonyak va­gyunk, — veszi át tőle a szót Ugor elvtárs, — bánni kell tudni a műszaki dolgozókkal, mert ha az üzemvezető hagyja a technikusokat, ők sem tö­rődnek ... Mindnyájan megvagyunk győződve arról, hogy harcunk az imperialisták ellen igazságos és jogos, — folytatja a fiatal üzemvezető elvtárs, — mert csak így biztosíthatjuk és tarthatjuk fenn a békét .. Legfőbb feladatunk, hogy továbbra is élmunkás módon dolgozzunk s hogy 1951-ben folyamatosan, rohammunka nélkül teljesítsük a tervet! — A „rendelő" szobában, — folytat­ja Duzsik elvtárs, — minden reggel feltüntetjük a táblán az azelőtti nap termelési eredményeit, a vájárok újabb kötelezettségvállalásait, s hogy ki és mennyivel teljesítette túl felajánlá­sát. A felajánlások vállalását azzal is elősegítjük, hogy a munkahelyen be­szélgetünk a vájárokkal Személyesen meggyőzzük őket a több érc kiterme­lésének nagy szükségességéről, hogy adjanak 2—3 csillével többet. Mi áz eredmény? A „rendelőben" ki­függesztett táblán a vájárok látják egyes munkatársaik sikereit feltüntet­ve. Maradjanak ki ebből a nemes harc­ból? — vetődik fel bennük a kérdés. Azt már nem! Megtisztelés és dicső­ség nekik a bányászmunka Felállnak és bejelentik újabb kötelezettségválla­lásukat. Egy ilyen alkalommal Brutovszki vájár elvtárs bejelentette, hogy négy­csillével ad többet. És kötelezettség­vállalását teljesítette is. Vanyó János vájár szintén hasonló felajánlást tett, és hétcsillével adott többet! Csak így tovább dernői bányszok! Ez a szebb élet, a szocializmus útja. — De nem maradunk ennél — emeli fel hangját Ugor elvtárs, — ezentúl még nagyobb gondot fordítunk a poli­tikai tömegmunkára, mert látjuk, hogy ez hathatósan elősegíti a termelést. Többet kel! törődnünk a dolgozókkal, nevelnünk kell őket, hogy erőteljeseb­ben kiizdhessünk a háborús uszítók el­len. Üj munkamódszerek bevezetésével a termelékenységet rohamosan emelhet­jük. És nekünk műszakiaknak köteles­ségünk. hogy azokat bemutassuk dol­gozóinknak A ciklusos fejtésről van szó. Az er e vonatkozó tervet már el­készítettük és most csak a szükséges anyagra várunk, hogy megkezdhessük a mi bányánkban a Miszka elvtárs módszere szerint a munkát. Az igaz­gatóság nem mindig kíildi meg idejé­ben a megígért anyagot. Sokszor ma­gunknak kell utána szaladgálnunk Na­gyobb megértésre és jobb együttmű­ködésre volna szükség ezen a téren is. — Már próbálkoztunk a ciklusos fejtéssel, — szólal meg újból Duzsik elvtárs — Ugor és Szopkó elvtárssal, a bányamesterrel együtt próbáltuk meg és 240%-ot értünk el! Ebből is látjuk, hogy a ciklusos fejtési módszerrel mennyivel növelhetjük a termelést. Több csővezetékre, sínre és venti­látorra volna szükségük Az igazgató­ság gondja legyen, hogv ezeket a leg­szükségesebb dolgokat a dernőiek is minnél előbb megkapják Több bányacsille is kel! Hiszen ro­hamosan fogják emelni a termelést Erről már a kassai Keletszlovákiai Gépművek gondoskodnak, ahol Kender elvtárs újításával megtöbbszörözték az eddigi termelést. Javul a munka, emelkedik a terme­lés. Miért? Hogyan? — kérdezzük új­ból. Fejlődünk valamennyien. A népi demokrácia új embereket nevel ki és diadalmasan bontakozik ki dolgozóink­ban az újszocialista típusú ember jel­leme. így van ez a dernői bányában is. A vájárok, a segédmunkások, a műsza­kiak ezen az úton haladnak. Célunk egy és közös Ez a jó kol­lektív kialakítása, a szocializmus épí­tése. Petrőcf Bálint. tervünk SzAntól. Szalvátor rátra fis l^nka termfisTetes asztalt ásvftnv vizet. Gyomor- és hAlmee'heteirMlroe ket gyógyít a rüsrelkn fi* Balrtov«7kft ftsványvfz. A gyomor- bél-, vese fis epehajokra kltflnft orvosság a Ffltnt tryrtcrvflsvftnwlz RAIme£rhptegr<1rs»­ket fin a hőlyasrvezetAkek meirhetp (fedését a brnsznól és baldovl ásvány­víz sryőgyftja. Pár héttel a CsKP Központi Bizottságának határozata után „A falusi gazdagokat nem szabad beengednünk az EFSz-ekbe. Ezért mindenütt, ahol az EFSz-be beengedték őket, taggyű­lést kell összehívni és a kulákokat ki kell zárni az EFSz-bői." (Slánský elvtárs beszédéből.) — Nemrég még olyan jól megvoltunk ... Én a szövetkezet elnöke voltam..i Fiam agronómus volt... Lányom meg a könyvelést végezte .., r Uj munkamódszerekkel dolgoznak a traktorosok A CSEMADOK központi titkár­sága új helyiségekbe költözött és j címe: Bratislavt, ul Červenej Ar- ' mády 38 sz. Telefonszám a régi i (335-96.) Az áliami traktorállomások meg­kezdték a tavaszi munkát. A Párt Kö/ponti Bizotisága elnökségének műit év december 18-án hozott hatá­rozata szerint a földmunkákia alapo­san felkészültek. Mindenekelőtt a ta­vaszi munkákra összpontosítják figyel­müket, mert a magas termés nem kis mértékben attól függ, hogy a tavaszi munkákat idejében és iól elvégzik-e. A tavaszi munkákat az állami traktor­állomásak új munkamódszerekkel vég­z'k A traktorosok újításokat és ta­pasztalataikat kicserélik egymás kö­zött. A csallóközcsütörtöki traktorállo­máson a gépek és a mellékfelszerelés javítását ideiében befejezték. Az el­következendő napokban pedig befeje­ződik az új traktorosok iskolázásának második turnusa. A szerződések kötésében a csalló­közcsütörtöki traktorállomás már­cius 15-ig a 103.12 százaléknál tart. A traktoros brigádok már elfoglalták helyüket az egyes traktoros közpon­tokon és küldik az első ielentéseket munkájukról. Miklós István brigád la a trnávkai EFSz-ben egy agregát segítségével egy váltás alatt 40 hektáron végzi el a vetést. Ez a s'ker a többi központokon lévő traktorosokat is fokozott munkára buzdította. Egyre újabb kérések fut­nak be a traktorállomásra amely sze­rint a traktorosok agregátokat kér­nek. A csallókö'csütörtöki állami trak­torállomásnak már hat vető agregát ja, három mütrá­gyaszóró és 10 boronából és tatai­simítóból álló agregátja van. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján ezeket az agregátokat állandóan tö­kéletesítik. Mindenekelőtt az első vetőgépen ve­zettek be újításokat. A régi javaslat szerint az első vetőgép után 12—15 centiméter átmérőjű henger volt akasztva. Most az első vetőgépet erősebb hengerrel látták el és megja­vították a sorhúzó készletét, hogy a traktorosnak ne kellien kétszer egy és ugyanazon a helven átmennie a ve­tőgép után. A csallókőzcsülörtöki traktorállomá­son az összes munkákat szétosztották az egyes brigádokra. A brigádvezetők mindig egv héttel előre készítenek tervet amelyben pontosan megállapít­ják, hogy melyik traktoros mit fog csinálni. így pl. e?y 2—3 traktorosból álló csoport az éjjeli váltásban előkészíti a talajt a vetés alá, egv másik csoport pedig a nappali váltásban ezt a területet beveti. A munka ilyen módon való megszer­vezése meggyorsítja a munkák folya­matát. Nagy előnyt jelent az is. hogy az ilyen módon való szervezés iehető­vé teszi a traktorosoknak az egyesi munkálatok időtartamának pontos meg­állapítását. Az agregátok használata az egyes traktorállomásokon mindennapi ese­ménnyé vált. Több traktorállomáson az agregátok összeállításához szüksé­ges mellékfelszerelések hiánván olyan módon segítenek, hogv az egves EFSz­ektől, valamint a kis- és közép­földművesektől kikölcsönzik a szüksé­ges mellékfelszereléseket. A kölcsön­zések körül hincs nagyobb akadály, mert mind a EFSz-ek, mind a kis- és középföldművesek iól tud iák azt, hogy gépeik kölcsönzésével meggyorsítják a tavaszi munkák golvamatát a saját földjeiken is. Meggyorsítva fejezzük be a szerződések megkötését az állami traktorállomásokon Az állami traktorállomásokon már mindenütt befejezik a javítási munká­latokat. Az új traktorosok toborzása és iskolázása is véget ér. Csupán a gépállomások az EFSz-ekkel. valamint a kis- és középföldművesekkel való szerződések megkötésének befejezése van hátra. Az eperjesi kerület traktorállomásai a szerződéskötési tervüket 109.25%-ra teljesítették. Ezzel azonban nem elé­gedtek meg, hanem a választerv ke­retében felemelték feladataikat. így aztán a felemelt tervet március 12-én 84.85%-ra teljesítették. A besztercebányai kerület traktor­állomásai a szerződések megkötésének tervét 104.18%-ra, a nyitrai kerület­ben 86.24%-ra, a zsolnai kerületben 86.44%-ra, a kassai kerületben 85.30 százalékra, a bratislavai kerületben pedig 65.03%-ra teljesítették. Az össz­szlovákiai átlag a szerződések meg­kötésében 84.98 százalék. A bratislavai kerületben a szerződé­sek megkötésében a következő járá­sok vezetnek: Myjava 116.80%, Du­naszerdahely 101.5% és Bratislava 100.10%. A zsolnai kerület traktorállomásai a szerződéskötések meggyorsítására in­tézkedéseket tettek. A traktorállomá­sok dolgozói, főleg az iparvidékeken a Párt üzemei szervezeteihez fordul­tak, amelyeknek segítségével tervet dolgoztak ki, hogyan lehet azokat a munkásokat, akiknek földjük is van, megnyerni a traktoráüomással való szerződés megkötésére. A Párt üzemi szervezetei, a műhely szervezetek, a tízes csoportok és az agitátorokon keresztül próbálják megvalósítani a tervet. Az üzemi tanács, a ROH, valamint az üzemi vezetőség ebből a célból az üzemi rádiót és az üzemi .újságot vet­te igénybe. Azokban a járásokban, ahol jelenleg az ipar még nincs eléggé kifejlődve, kettes csoportokat alakítot­tak a traktorállomás és a Párt járási funkcionáriusaiból, amely kettes cso­portok meglátogatják az egyes közsé­geket és ott a Párt helyi szervezetei­nek, a Nemzeti Bizottságoknak, vala­mint a tömegszervezeteknek megbí­zottaival széleskörű tevékenységet fognak folytatni a kis- és középföldmű­vesek között. Ezek az intézkedések bizonyára hoz­zájárulnak ahhoz, hogy a . zsolnai kerü­letben is teljes mértékben ki lehessen használni a gépek teljesítőképességét.

Next

/
Thumbnails
Contents