Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-21 / 68. szám, szerda

570 UJSZÖ 1951 március 24 Kiosztották az 1951. évi Kossuth-díjakat (Folytatás a 3 oldalról.) Pór Bertalan festőművész, Sztálin­portréjáért, a zeneművészet terén kifejtett munkásságért Szervánszky Endre zeneszerző, „Rapszódia" cimű művéért, Honvéd­kantátájáért és „Hazaszeretet" című kantátájáért, Ferencsik János karmester, 1950. évi karmesteri működéséért, különösen Mozart; „Szöktetés a szcrályból", Beethoven: „IX. szimfónia" és Ko­dály „Székelyfonó" című művek ve­zényléséért, Somogyi László karmester, Bartók műveinek vezényléséért, az új magyar művek bemutatásáért és sikeres kar­mesteri tevékenységéért a Szovjet­unióban, továbbá a „Don Pasquale" című mű operaházi vezényléséért, a színművészet terén kifejtett munkásságért Horvai Istvár rendező. Görbe János színművész, Tolnay Klári színművész, Gáspár Margit színigazgató, az operamüvészet terén kifejtett munkásságé-t Gyurkovics Mária operaénekesnő, Fülöp Zoltán díszlettervező, a „Különös házasság" című film megalkotásában kifejtett munkás­ságuk elismeréseként: 20.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT: Somlay Artúr színművész, 10.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT: Pécsi Sándor színművész, Balázs Samu színművész, Keleti Márton filmrendező, Pán József díszlettervező, 4. Szocialista építőmunka 20.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT: a bánya- és energiaipar terén kifejtett munkásságért Ajtai Zoltán bányamérnök, a bánya­és energiaügyi minisztérium szénbá­nyászati főosztályának vezetője, a bá­nyászat gépesítésénél elért jelentős eredményeiért, találmányai közül a jelenleg ' gyártás alatt levő Ajtai— Szilárd-féle fejtőgépért, mely meg­szünteti a szűk keresztmetszetű elő­vájásokat, a könnyűipar terén kifejtett munkásságért Tóth Béla, a Textilipari Beruházási Vállalat vezérigazgatója, aki a Sze­gedi Textilkombinát tervezését és épí­tését olyan eredményesen irányította, hogy a fonoda három hónappal a ki­tűzött határidő előtt megindulhatott: az ő irányításával épült a modérn Békéscsabai Ruhagyár is. 10.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT: a bánya- és energ.aipar területén kifejtett munkásságért. Lugosi Ferenc tatabányai sztaha­novista vájár kinek 1950. évi tervtel­jesítési százaléka 172 5 százalék. Ribánszky Sándor vájár, az Ozdi Szénbányák függetlenített munkamód­szerátadója, kinek 1950 évi átlagos tervtel jesítése 214 százalék, Szemán István a szuhavölgyi szén­bányák sztahanovista géplakatosa, aki a bányaipar részére réselőgepet készített mellyel 20 perces réselesi idő alatt négy dolgozó napi munka iát lehet elvégezni, Csorba István, a Bánhidai Erőmű sztahanovista kazánfűtője, a szakma legjobb dolgozója, akinek kezdeme­nyezésére indult meg a kazánfutok egyéni szénmegtakarítási mozgalma^ Munkája nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogv a Bánhidai Erőmű 1950. .évben 2,175.000 forint értékű szenet taka^'tott rreg. Schlattner Jenő mérnök, a magyar barnaszén lepárolása és kokszosítása terén végzett eredményes munkájáért, a kohó- és gépipar terén kifejtett munkásságért Fári László vegyészmérnök, az Op­tikai Finommechanikai Központ kuta­tólaboratóriumának osztályvezetője, honvédelmi szempontból nagyjelentő­ségű munkájáért, ftz 1950. évi ^Szlálin-díjasok (Tegnapi közleményünkhöz) Biológusok, agronómusok, történelem- és iilozóiiatudósok A biológiai munkák közül a Sztálin­díj II. fokozatával tüntették ki Arta­vazd Avakint, a növényi szervezetek fejlődési elmélete terén végzetf kuta­tásaiért Alekszej Zahvatkint, az „Al­sóbbrendű gerinctelenek összehasonlító embriológiája" című munkájáért, az Irina Pokrovszkaja vezetése alatt dol­gozó tudósok csoportját a „Virágpor elemzése" című tudományos munkáért. A mezőgazdasági tudományok terü­letén a Sztálin-díj II. fokozatával tün­tették ki Borisz Olivkovot „Allatok infekciós sebeinek kezelése" című mo­nográfiájáért, az Ivan Larin vezetése alatt dolgozó tudósok csoportját a „Szovjetunió kaszálóinak és legelői­nek takarmánynövényeiről" című mun­kájáért. Fjodor Filatovot, az „Évelő füvek termesztéséről a füves- és ta­karmányvetésforgókban a Szovjetunió délkeleti területein" cimű munkájáért A Sztálin-díj II. fokozatával tüntet­tek ki két orvostudományi munkát. A történelem és a filológia tudomá­nyok területén a Sztálin-díj II. foko­zatát — százezer rubel — Viktor Vinogradov akadémikusnak „Az orosz nyelv (szótan)" című munkájáért, Nyikoláj Maskinnak az „Augusztus principátusa" című tudományos mun­kájáért és Leonid Potapovnak „Váz­latok az altájiak történetéből" című tudományos munkájáért ítélték oda. A filozófiai tudományok területén a Sztálin-díj II. fokozatával tüntették ki Andrej Rubasevszkijt „J V. Micsurin elméleii hagyatékának filozófiai jelen­tősége" című munkájáért. A Sztálin-díj III. fokozatával tűn­tették ki Grigorij Glezermant, a „Kizsákmányoló osztályok felszámo­lása és az osztálykülönbségek leküz­dése a Szovjetunióban" című tudomá­nyos munkájáért és Dmitrij Cseszno­kovot „Herzen világszemlélete" című munkájáért. A Sztálin-díj százezerrubeles II. fokozatával tüntették ki a tudomány és a technika-történet terén végzett munkájáért Mihail Bezborodovot, a „M. V. Lomonoszov és munkássága a szilikátok vegytana és technológiája területén", valamint „D. I. Vinogradov — az orosz porcelán megterentje" című monográfiákért. A tudományos kutatók nagy cso­portját tüntették ki a Sztálin-díj III. fokozatával — ötvenezer rubellel. Szálin-dí jakkal tüntették ki több tankönyv és népszerű tudományos munka szerzőjét. A Sztálin-díj százezerrubeles I. fo­kozatával tüntették ki Ignatyij Kracs­kovszkij akadémikust, az „Arab kéz­iratok fölött" című népszerű tudo­mányos munkáért, Alekszandr Szko­csinszkij akadémikust és Vlagyimir Komárov professzort „Bányaszellőzte­tés" című tankönyvéért, Vjacseszlav Sztepanovot. „A differenciál egyenle­tek tanfolyama" című tankönyvéért. Ezen a területen a Sztálin-díj II. és III. fokozatával tizenöt müvet tüntet­tek ki. A mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó tudományos munkák Negyvenkilenc Sztálin-díjat osztot- nak új módszereiért, Lidia Korabelnyí­tak ki a mezőgazdaság kérdéseivel fog- i kovát és Fjodor Kuznyecovot, a nyers­lalkozó tudományos munkákért. Ezek közül négv I. fokozatú Sztálin-díj — egyenként 150.000 rubel —, hét II. fo­kozatú Sztálin-díj — egyenként száz­ezer rubel — 38 III. fokozatú Sztálin­díj — egyenként ötvenezer rubel. A Sztálin-díj I. fokozatát ítélték oda a »Szicsevszkaja«-nak nevezett újfajta szarvasmarha kitenyésztéséért O. Ven­dének, a szicsevi állami tenyésztelep igazgatójának vezetésével dolgozó mun­katársak csoportjának. A haszonállatok mesterséges megtermékenyítése tökéle­tesített módszerének kidolgozásáért a Sztálin-díj I. fokozatát ítélték oda több állattenyésztési főiskola tudományos dolgozóinak. Több Sztálin-díjat ítéltek oda új búza-, burgonya- és kokszagiz-fajták termesztéséért, a mezőgazdasági nö­vények terméshozamát fokozó módsze­rek kidolgozásáért és alkalmazásáért. Sztálin-díjjal tüntették ki a kombájn­vezetők egv csoportját, köztük a be­takarítás olyan ismert mestereit, mint Konsztantyin Borint és Alekszandr Oszukint, az aratócséplőkombájnok munkamódszerének tökéletesítéséért. A Sztálin-díj II. fokozatával tüntet­ték ki az ismert termelési újítókat Fjodor Kovaljovot, az élenjáró sztaha­novista munkatapasztalatok tanulmá­nyozásának és tömeges felhasználásá­anyag komplex-megtakarításáért foly­tatott szocialista munkaverseny kezde­ményezőit. Ugyanezen a területen Sztá­lin-díjjal tüntették ki a textil- és bőr­ipari munkások egy csoportját, akik új sztahanovista módszereket dolgoztak ki és tökéletesítették a termelési folyama­tot a könnyűipari vállalatoknál. Ezek közé tartoznak Iraida Szolodova, Alek­szandra Arszenyeva szövőnők és má­sok. Tizenegy Sztálin-díjat — négy II fo­kozatút és hét III. fokozatút — az or­vostudomány területén végzett mun­kákért ítéltek oda. Sztálin-díjjal tün­tették ki a konstruktor mérnököknek és sebészeknek azt a csoportját, amely Vaszilij Gudov vezetésével készüléket állított elő a véredények összevarrásá­ra. A Sztálin-díj II. fokozatát ítélték oda belső szervek megbetegedései diagnosztikáját szolgáló új készülék megalkotásáért a Makszimilian Ovasz­csnyjkov irányítása alatt dolgozó tu­dományos dolgozók csoportjának. Sztálin-díjjal tüntették ki Vjacseszlav Gorgvejevet, az orvostudományok je­löltjét, a daganatok és a bőr fekélyes megbetegedéseinek gyógyítását szol­gáló különleges készítmény elkészíté­séért és gyakorlati alkalmazásáért. Sztálin-díjakat ítéllek oda több gyógy­készítmény elkészítése terén elért sike­rekért is. Bárány Nándor gépészmérnök, az Optikai Finommechanikai Központ kutatólaboratóriumának vezetője, hon­védelmi szempontból nagyjelentőségű munká jáért, Winkler Dezső gépészmérnök, az autógyártás terén kifejtett kiváló gépszerkesztőmunkájáért, Pioker Ignác sztahanovista lakatos, gyalus, az Egyesült Izzó dolgozója, aki három év óta selejtmentesen dolgozik, többszörös újító, egyik újításával egy munkadarab megmunkálási idejét 200 percről 74 percre csökkentette; jelen leg 290 százalékot teljesít, vállalta, hogy 1952-es tervét folyó évi július hó 15-ig befejezi, Kiszl'nger József sztahanovista esz­tergályos, az Egyesült Izzó dolgozója, aki selejtmentesen dolgozik, legutóbbi átlagteljesítménye 185 százalék, je­lenleg 195? első negyedéves tervének befejezésén dolgozik. Darabos minő­ségi munkák esztergályozását végzi .kétszázadmilliméteres tűréssel, Kugler Lajos hengerész, a Diós­győri Vasgyár dolgozója, aki az üzem legjobb brigádvezetője. 1950. évi át­lagteljesítménye 135 százalék volt. Az üzem leggyengébb brigádját vette át és vezetése alatt a brigád 144 száza­lékos teljesítményt ért el, Zámbó Pál kohómérnök, a MAVAG Kohászati Ozeme üzemvezetője, mun­káján keresztül az elektroacélmű az utóbbi időben kiváló eredményeket ért el; működésével hozzájárult, hogy a kemencék 1950-es évi 72 százalékos kihasználásával szemben 1951-ben 83 százalékra fokozták a kihasználást,' Pappert Ádám és Jánosik János sztahanovista öntök, a Ganz Hajógyár dolgozói, a díj összegének egyenlő arányban való felosztásával; Pappert Adám újító és munkamódszerátadó, csoportvezető, csoportja már huzamo­sabb idő óta egy százalék alatti se­lejttel dolgozik Jánosik János az or­szág legjobb magkészítője. Brigádja tagjai között hat sztahanovista van. ö maga már évek óta selejt nélkül dolgozik, özv. Jónás Gyuláné magkészítő, a Hubert és Sigmund-gyár dolgozója, aki a Kongresszusi Héten 320 száza­lék átlagteljesítményt ért el, Jurics Károly, a Hofherr-gyár mű­vezetője, aki főleg a prototípusok gyártása terén végzett kitűnő munkát. A gyártás közben felmerülő műszaki hibákat gyorsan, akadályt nem ismer­ve javítja meg, a könnyűipar terén kifejtett munkásságért Tarnóczl Júlia fonónő, az Üjpesti Cérnagyár fonósztahanovistája, aki mennyiségileg és minőségileg egy­aránt jó -munkát végez, munkamód­szerátadó, Rózsi Ferencné szövőnő, az Üjpesti Fésüsszövőgyár sztahanovistája, aki a „Sztálin-műszak" óta öt gépen dol­gozik és 330 százalékot teljesített, Erdélyi Gyula, a Magvar Pamutipar művezetője, sztahanovista, az ő osz­tályán készül a legjobb minőségű áru. A Vorosin-mozgalom az S szervező­munkája nyomán nagy lendülettel in­dult meg az egész üzemben, az építőipar terén kifejtett munkásságért Szijjártó Lajos mérnök, az építés­ügyi miniszter első helyettese, aki a magyar építőiparnak mindinkább nagy­iparrá szervezésével, a Szovjetunió építőipara műszaki tapasztalatainak meghonosításával, a téli építkezések­nek szovjet tapazstalatok alapján való megszervezésével nagyban hozzájá­rult az építőipar idényjellegének meg­szüntetéséhez, Vajda László, a Budapesti Gyár­építési Vállalat sztahanovista kőmű­vese, aki a Makszimenko-féle szalag­rendszerrel dolgozik, brigádjával leg­utóbb 468 százalékos eredményt én el, eddig 20 dolgozónak adta át mun­kamódszerét, Juhász József vasbetonszerelő, a Magyar Gyárépítési Vállalat sztaha­novistája, az általa vezetett 112 főnyi komplexbrigád kiváló eredményeket ért el. Eddig 17 munkatársának adta át munkamódszerét, 11 újításával nép­gazdaságunk számára hatalmas meg­takarítást biztosít, Varga Lajos kőműves, a Lágymá­nyosi Gyárépítési Vállalat sztahano­vistája, aki a Makszimenko-féle fala* zási módszert alkalmazza, 14 dolgozó elméleti és gyakorlati oktatását végzi. Az inárcsi építkezésen 42 főből álló brigádot szervezett-, azoknak munka­módszerét átadta, aminek következté­ben teljesítményük 40—90 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaság terén kifejtett munkásságért Lovas Lajos földműves, mint az or­szág egyik legjobb termelőszövetkeze­tének, a túrkevei „Vörös Csillag" ter­melőszövetkezetnek az elnöke, Szilágyi Sándorné földműves, a túr­kevei „Vörös Csillag" termelőszövet­kezet dolgozója, aki mint a termelő­szövetkezet mezőgazdásza, szaktudá­sával és lelkiismeretes munkájával nagymértékben hozzájárult a termelő­szövetkezet gazdasági eredményeihez, Bihari Ferenc földműves, a karcagi „Szabadság" termelőszövetkezet elnö­ke, aki példaadó munkájával kima­gasló terméseredményeket ért el a rizstermelésben, élenjár a szövetkezet továbbfejlesztésének munkájában is, Kis Tamás földműves, a szentesi kiskirálysági „Ifjú Gárda" termelő­szövetkezeti csoport elnöke, akinek ve­zetésével a csoport az elmúlt évben 80 holdon 18 mázsás átlagbúzatermést ért el és üzemtervét 100 százalékosan végrehajtotta, Gönye Lajos, a mihályi „Táncsics" termelőszövetkezet elnöke, akinek jó munkája nyomán a termelőszövetkezet az elmúlt évben kimagasló termés­eredményt ért el. 25 hold földön 202 mázsás termésátlagot a cukorrépater­mésben, a közegészségügy fejlesztése terén kifejtett munkásságért Guszman József orvos, egy. ny. r. tanár, akinek nevéhez fűződik a buda­pesti nemibetegellátás megszervezése, ^--hestény Gyula tüdősebész, a tíidő­, et terén elért kimagasló ered­menyeiért, Schnitzler József, az Állami Tüdő­beteggyógyintézet sebészfőorvosa, aki eredményesen foglalkozik a csont­tuberkulózisban szenvedő betegek gyó­gyításával, a közoktatás terén kifejtett munkásságért Vörös Imre, egy. ny. r. tanár, a budapesti műszaki egyetem rektora, a műszaki egyetemen a „kétműszakos" tanítási rendszer eredményes beveze­téséért, Davidáné, Bíró Erzsébet, középisko­lai tanár, a Teleki Blanka leánygim­názium tanára, a szemléltető oktatási módszer kiváló alkalmazásával elért eredményeiért, Toldi István, a Szegedi Petőfi-telepi általános iskola igazgatója, a vezetése alatt álló iskola munkájának kiváló megszervezéséért, az iskolai fegyelem példás biztosításáért, a tantestület fel­készültségének állandó fokozásáért. SCSIPACSOV: A PÁRTBIZOTTSÁGBAN Értekezletről hazatérve ledobod, nehéz a kabát. Az ingedbe ivódva érzed a cigarettafüst szagát. A felhőt fürge szél cibálja, a naptár még telet mutat, de a párttitkár már kitárja szélesre az ablakokat s mélyet lélekzik kihajolva. — Gyerek kacag künn, zsong a gyár, s egy ringó fácska vékony ujja égő arcát érinti már. Jövőnket érleli a friss nap, s érzed, csak úgy dönthetsz a Párt dolgaiban is, ha beszívtad e tavasz-ízű februárt. Kuczka Péter fordítása A Volgántúl a virágzó földművelés és állattenyésztés vidéke lesz A szovjetkormány határozata értel­mében Sztálingrádnál megkezdték a Volga-folyón a világ legnagyobb erő­müvének, a sztálingrádi vízierőmünek építését. Az erőmű nemcsak a váro­soknak és az iparnak ad villamos ener­giát, hanem a Volgán túl a Kaspi-ten­ger melléki vidék mezőgazdaságának is. A sztálingrádi terület a Szovjetunió európai részének délkeleti felében, a legaszályosabb övezetben fekszik. Kü­lönösen erősen sújtja az aszály a déli és a Volgán-túli körzeteket. A Szarpin-alföld teljes egészében a télsi­vatagi övezetben fekszik, a forró nap­sugarak kiégetik a füvet, elsorvad a termés és a remek talajon csupán gaz, tevetüske, meg a keserű üröm burján­zik. A Szarpír-alföldön sok természe­tes tó van, ezek azonban az aszályos években csaknem mind kiszáradnak. A sztálingrádi vízierőmü felépítése lehetővé teszi a Szarpin-alföld teljes öntözését és vízellátását. Igy ez a vi­dék a felismerhetetlenségig meg fog váltózni, gazdag, virágzó terület lesz fejlett földmüveléssel és állattenyész­téssel. A sztálingrádi területen kezdődik a Volga ahtubai hordalékos terület, me­lyen öntözéses gazdálkodással kitűnő terméseredményeket érnek el. A kö­zépahtubai körzet „Krupszkaja"-koHio­zának brigádvezetője, Vizgalov, hektá­ronként átlag 50.000 kg káposztát és 41_42 ezer kg uborkát termel. Harab­lino falu kolhozában Olejnyikov bri­gádvezető az öntözött talajon átlag 72 mázsás hektáronkénti búzatermést ér el. Sok hasonló példa bizonyítja még az öntözéses gazdálkodás előnyét. Az ahtubai területnek azonban állandó ár­vízveszéllyel kell küzdenie. Az Ahtuba­folyó a tavaszi magas vízállások ide­jén kiárad és ftogy el ne öntse a föl­deket, hatalmas földsáncokat kell építe­ni. A sztálingrádi vízierőmü építése lehetővé teszi az Ahtuba-folyó szabá­lyozását, amely jelenleg gyakran kiörtí, és így a terület csak annyi vizet fog kapni, amennyi a földek, gyümölcsö­sök, konyhakertek öntözéséhez és a halgazdaság vezetéséhez szükséges. Nem kell többé az ahtubai teriilet dol­gozóinak oly sok munkát és energiát a gátépítésbe fektetni. A sztálingrádi vízierőmű üzembe­helyezése óriási hatásj^fog gyakorolni az egész terület mezőgazdasági életé­re. A mezőgazdálkodást ki lehet ter­jeszteni azokra a területekre,, melyek eddig lakatlan, sivatagos területek vol­tak. Szélesen ki lehet majd fejleszteni a mezőgazdaság olyan jövedelmező ágazatait, mint a gyapottermesztés és selyemhernyó tenyésztés. A sztálingrádi gát megépítése feleme­li a Volga-folyó szintjét, s a víz az öntözőcsatornákon át eljut messze a sztyeppére, ahol új kolhozok, mező­gazdasági városok létesülnek, klubok­kal színházakkal, iskolákkal, kórhazak­kal, s az emberi kultúra nagyobb te­rületet hódít el a természettől. Mindezek a változások rövid idő, mintegy 5—7 év alatt történnek majd meg, a késői utódok csak a könyvek­ből tudják meg, hogy ezen a vidéken, valamikor aszályos, víztelen sivatagok voltak. Sztálingrád a hazaszeretet és hősies­ség szimbóluma, a békés munka nap­jaiban ugyanúgy, mint a háború évei­ben. A város és a terület dolgozói nem egyszer adták fényes tanújelét a szov­jethaza iránti feltétlen szeretetünknek és hősieségüknek. A szátlingrádi vízi­erőmű építése, amely a nagy Sztálin kezdeményezésére indult, újabb mun­kahőstettekre lelkesíti Sztálingrád hős dolgozóit.

Next

/
Thumbnails
Contents