Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-21 / 68. szám, szerda

570 UJSZÖ 1951 március 24 Kiosztották az 1951. évi Kossuth-díjakat (Folytatás a 3 oldalról.) Pór Bertalan festőművész, Sztálinportréjáért, a zeneművészet terén kifejtett munkásságért Szervánszky Endre zeneszerző, „Rapszódia" cimű művéért, Honvédkantátájáért és „Hazaszeretet" című kantátájáért, Ferencsik János karmester, 1950. évi karmesteri működéséért, különösen Mozart; „Szöktetés a szcrályból", Beethoven: „IX. szimfónia" és Kodály „Székelyfonó" című művek vezényléséért, Somogyi László karmester, Bartók műveinek vezényléséért, az új magyar művek bemutatásáért és sikeres karmesteri tevékenységéért a Szovjetunióban, továbbá a „Don Pasquale" című mű operaházi vezényléséért, a színművészet terén kifejtett munkásságért Horvai Istvár rendező. Görbe János színművész, Tolnay Klári színművész, Gáspár Margit színigazgató, az operamüvészet terén kifejtett munkásságé-t Gyurkovics Mária operaénekesnő, Fülöp Zoltán díszlettervező, a „Különös házasság" című film megalkotásában kifejtett munkásságuk elismeréseként: 20.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT: Somlay Artúr színművész, 10.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT: Pécsi Sándor színművész, Balázs Samu színművész, Keleti Márton filmrendező, Pán József díszlettervező, 4. Szocialista építőmunka 20.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT: a bánya- és energiaipar terén kifejtett munkásságért Ajtai Zoltán bányamérnök, a bányaés energiaügyi minisztérium szénbányászati főosztályának vezetője, a bányászat gépesítésénél elért jelentős eredményeiért, találmányai közül a jelenleg ' gyártás alatt levő Ajtai— Szilárd-féle fejtőgépért, mely megszünteti a szűk keresztmetszetű elővájásokat, a könnyűipar terén kifejtett munkásságért Tóth Béla, a Textilipari Beruházási Vállalat vezérigazgatója, aki a Szegedi Textilkombinát tervezését és építését olyan eredményesen irányította, hogy a fonoda három hónappal a kitűzött határidő előtt megindulhatott: az ő irányításával épült a modérn Békéscsabai Ruhagyár is. 10.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT: a bánya- és energ.aipar területén kifejtett munkásságért. Lugosi Ferenc tatabányai sztahanovista vájár kinek 1950. évi tervteljesítési százaléka 172 5 százalék. Ribánszky Sándor vájár, az Ozdi Szénbányák függetlenített munkamódszerátadója, kinek 1950 évi átlagos tervtel jesítése 214 százalék, Szemán István a szuhavölgyi szénbányák sztahanovista géplakatosa, aki a bányaipar részére réselőgepet készített mellyel 20 perces réselesi idő alatt négy dolgozó napi munka iát lehet elvégezni, Csorba István, a Bánhidai Erőmű sztahanovista kazánfűtője, a szakma legjobb dolgozója, akinek kezdemenyezésére indult meg a kazánfutok egyéni szénmegtakarítási mozgalma^ Munkája nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogv a Bánhidai Erőmű 1950. .évben 2,175.000 forint értékű szenet taka^'tott rreg. Schlattner Jenő mérnök, a magyar barnaszén lepárolása és kokszosítása terén végzett eredményes munkájáért, a kohó- és gépipar terén kifejtett munkásságért Fári László vegyészmérnök, az Optikai Finommechanikai Központ kutatólaboratóriumának osztályvezetője, honvédelmi szempontból nagyjelentőségű munkájáért, ftz 1950. évi ^Szlálin-díjasok (Tegnapi közleményünkhöz) Biológusok, agronómusok, történelem- és iilozóiiatudósok A biológiai munkák közül a Sztálindíj II. fokozatával tüntették ki Artavazd Avakint, a növényi szervezetek fejlődési elmélete terén végzetf kutatásaiért Alekszej Zahvatkint, az „Alsóbbrendű gerinctelenek összehasonlító embriológiája" című munkájáért, az Irina Pokrovszkaja vezetése alatt dolgozó tudósok csoportját a „Virágpor elemzése" című tudományos munkáért. A mezőgazdasági tudományok területén a Sztálin-díj II. fokozatával tüntették ki Borisz Olivkovot „Allatok infekciós sebeinek kezelése" című monográfiájáért, az Ivan Larin vezetése alatt dolgozó tudósok csoportját a „Szovjetunió kaszálóinak és legelőinek takarmánynövényeiről" című munkájáért. Fjodor Filatovot, az „Évelő füvek termesztéséről a füves- és takarmányvetésforgókban a Szovjetunió délkeleti területein" cimű munkájáért A Sztálin-díj II. fokozatával tüntettek ki két orvostudományi munkát. A történelem és a filológia tudományok területén a Sztálin-díj II. fokozatát — százezer rubel — Viktor Vinogradov akadémikusnak „Az orosz nyelv (szótan)" című munkájáért, Nyikoláj Maskinnak az „Augusztus principátusa" című tudományos munkájáért és Leonid Potapovnak „Vázlatok az altájiak történetéből" című tudományos munkájáért ítélték oda. A filozófiai tudományok területén a Sztálin-díj II. fokozatával tüntették ki Andrej Rubasevszkijt „J V. Micsurin elméleii hagyatékának filozófiai jelentősége" című munkájáért. A Sztálin-díj III. fokozatával tűntették ki Grigorij Glezermant, a „Kizsákmányoló osztályok felszámolása és az osztálykülönbségek leküzdése a Szovjetunióban" című tudományos munkájáért és Dmitrij Csesznokovot „Herzen világszemlélete" című munkájáért. A Sztálin-díj százezerrubeles II. fokozatával tüntették ki a tudomány és a technika-történet terén végzett munkájáért Mihail Bezborodovot, a „M. V. Lomonoszov és munkássága a szilikátok vegytana és technológiája területén", valamint „D. I. Vinogradov — az orosz porcelán megterentje" című monográfiákért. A tudományos kutatók nagy csoportját tüntették ki a Sztálin-díj III. fokozatával — ötvenezer rubellel. Szálin-dí jakkal tüntették ki több tankönyv és népszerű tudományos munka szerzőjét. A Sztálin-díj százezerrubeles I. fokozatával tüntették ki Ignatyij Kracskovszkij akadémikust, az „Arab kéziratok fölött" című népszerű tudományos munkáért, Alekszandr Szkocsinszkij akadémikust és Vlagyimir Komárov professzort „Bányaszellőztetés" című tankönyvéért, Vjacseszlav Sztepanovot. „A differenciál egyenletek tanfolyama" című tankönyvéért. Ezen a területen a Sztálin-díj II. és III. fokozatával tizenöt müvet tüntettek ki. A mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó tudományos munkák Negyvenkilenc Sztálin-díjat osztot- nak új módszereiért, Lidia Korabelnyítak ki a mezőgazdaság kérdéseivel fog- i kovát és Fjodor Kuznyecovot, a nyerslalkozó tudományos munkákért. Ezek közül négv I. fokozatú Sztálin-díj — egyenként 150.000 rubel —, hét II. fokozatú Sztálin-díj — egyenként százezer rubel — 38 III. fokozatú Sztálindíj — egyenként ötvenezer rubel. A Sztálin-díj I. fokozatát ítélték oda a »Szicsevszkaja«-nak nevezett újfajta szarvasmarha kitenyésztéséért O. Vendének, a szicsevi állami tenyésztelep igazgatójának vezetésével dolgozó munkatársak csoportjának. A haszonállatok mesterséges megtermékenyítése tökéletesített módszerének kidolgozásáért a Sztálin-díj I. fokozatát ítélték oda több állattenyésztési főiskola tudományos dolgozóinak. Több Sztálin-díjat ítéltek oda új búza-, burgonya- és kokszagiz-fajták termesztéséért, a mezőgazdasági növények terméshozamát fokozó módszerek kidolgozásáért és alkalmazásáért. Sztálin-díjjal tüntették ki a kombájnvezetők egv csoportját, köztük a betakarítás olyan ismert mestereit, mint Konsztantyin Borint és Alekszandr Oszukint, az aratócséplőkombájnok munkamódszerének tökéletesítéséért. A Sztálin-díj II. fokozatával tüntették ki az ismert termelési újítókat Fjodor Kovaljovot, az élenjáró sztahanovista munkatapasztalatok tanulmányozásának és tömeges felhasználásáanyag komplex-megtakarításáért folytatott szocialista munkaverseny kezdeményezőit. Ugyanezen a területen Sztálin-díjjal tüntették ki a textil- és bőripari munkások egy csoportját, akik új sztahanovista módszereket dolgoztak ki és tökéletesítették a termelési folyamatot a könnyűipari vállalatoknál. Ezek közé tartoznak Iraida Szolodova, Alekszandra Arszenyeva szövőnők és mások. Tizenegy Sztálin-díjat — négy II fokozatút és hét III. fokozatút — az orvostudomány területén végzett munkákért ítéltek oda. Sztálin-díjjal tüntették ki a konstruktor mérnököknek és sebészeknek azt a csoportját, amely Vaszilij Gudov vezetésével készüléket állított elő a véredények összevarrására. A Sztálin-díj II. fokozatát ítélték oda belső szervek megbetegedései diagnosztikáját szolgáló új készülék megalkotásáért a Makszimilian Ovaszcsnyjkov irányítása alatt dolgozó tudományos dolgozók csoportjának. Sztálin-díjjal tüntették ki Vjacseszlav Gorgvejevet, az orvostudományok jelöltjét, a daganatok és a bőr fekélyes megbetegedéseinek gyógyítását szolgáló különleges készítmény elkészítéséért és gyakorlati alkalmazásáért. Sztálin-díjakat ítéllek oda több gyógykészítmény elkészítése terén elért sikerekért is. Bárány Nándor gépészmérnök, az Optikai Finommechanikai Központ kutatólaboratóriumának vezetője, honvédelmi szempontból nagyjelentőségű munká jáért, Winkler Dezső gépészmérnök, az autógyártás terén kifejtett kiváló gépszerkesztőmunkájáért, Pioker Ignác sztahanovista lakatos, gyalus, az Egyesült Izzó dolgozója, aki három év óta selejtmentesen dolgozik, többszörös újító, egyik újításával egy munkadarab megmunkálási idejét 200 percről 74 percre csökkentette; jelen leg 290 százalékot teljesít, vállalta, hogy 1952-es tervét folyó évi július hó 15-ig befejezi, Kiszl'nger József sztahanovista esztergályos, az Egyesült Izzó dolgozója, aki selejtmentesen dolgozik, legutóbbi átlagteljesítménye 185 százalék, jelenleg 195? első negyedéves tervének befejezésén dolgozik. Darabos minőségi munkák esztergályozását végzi .kétszázadmilliméteres tűréssel, Kugler Lajos hengerész, a Diósgyőri Vasgyár dolgozója, aki az üzem legjobb brigádvezetője. 1950. évi átlagteljesítménye 135 százalék volt. Az üzem leggyengébb brigádját vette át és vezetése alatt a brigád 144 százalékos teljesítményt ért el, Zámbó Pál kohómérnök, a MAVAG Kohászati Ozeme üzemvezetője, munkáján keresztül az elektroacélmű az utóbbi időben kiváló eredményeket ért el; működésével hozzájárult, hogy a kemencék 1950-es évi 72 százalékos kihasználásával szemben 1951-ben 83 százalékra fokozták a kihasználást,' Pappert Ádám és Jánosik János sztahanovista öntök, a Ganz Hajógyár dolgozói, a díj összegének egyenlő arányban való felosztásával; Pappert Adám újító és munkamódszerátadó, csoportvezető, csoportja már huzamosabb idő óta egy százalék alatti selejttel dolgozik Jánosik János az ország legjobb magkészítője. Brigádja tagjai között hat sztahanovista van. ö maga már évek óta selejt nélkül dolgozik, özv. Jónás Gyuláné magkészítő, a Hubert és Sigmund-gyár dolgozója, aki a Kongresszusi Héten 320 százalék átlagteljesítményt ért el, Jurics Károly, a Hofherr-gyár művezetője, aki főleg a prototípusok gyártása terén végzett kitűnő munkát. A gyártás közben felmerülő műszaki hibákat gyorsan, akadályt nem ismerve javítja meg, a könnyűipar terén kifejtett munkásságért Tarnóczl Júlia fonónő, az Üjpesti Cérnagyár fonósztahanovistája, aki mennyiségileg és minőségileg egyaránt jó -munkát végez, munkamódszerátadó, Rózsi Ferencné szövőnő, az Üjpesti Fésüsszövőgyár sztahanovistája, aki a „Sztálin-műszak" óta öt gépen dolgozik és 330 százalékot teljesített, Erdélyi Gyula, a Magvar Pamutipar művezetője, sztahanovista, az ő osztályán készül a legjobb minőségű áru. A Vorosin-mozgalom az S szervezőmunkája nyomán nagy lendülettel indult meg az egész üzemben, az építőipar terén kifejtett munkásságért Szijjártó Lajos mérnök, az építésügyi miniszter első helyettese, aki a magyar építőiparnak mindinkább nagyiparrá szervezésével, a Szovjetunió építőipara műszaki tapasztalatainak meghonosításával, a téli építkezéseknek szovjet tapazstalatok alapján való megszervezésével nagyban hozzájárult az építőipar idényjellegének megszüntetéséhez, Vajda László, a Budapesti Gyárépítési Vállalat sztahanovista kőművese, aki a Makszimenko-féle szalagrendszerrel dolgozik, brigádjával legutóbb 468 százalékos eredményt én el, eddig 20 dolgozónak adta át munkamódszerét, Juhász József vasbetonszerelő, a Magyar Gyárépítési Vállalat sztahanovistája, az általa vezetett 112 főnyi komplexbrigád kiváló eredményeket ért el. Eddig 17 munkatársának adta át munkamódszerét, 11 újításával népgazdaságunk számára hatalmas megtakarítást biztosít, Varga Lajos kőműves, a Lágymányosi Gyárépítési Vállalat sztahanovistája, aki a Makszimenko-féle fala* zási módszert alkalmazza, 14 dolgozó elméleti és gyakorlati oktatását végzi. Az inárcsi építkezésen 42 főből álló brigádot szervezett-, azoknak munkamódszerét átadta, aminek következtében teljesítményük 40—90 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaság terén kifejtett munkásságért Lovas Lajos földműves, mint az ország egyik legjobb termelőszövetkezetének, a túrkevei „Vörös Csillag" termelőszövetkezetnek az elnöke, Szilágyi Sándorné földműves, a túrkevei „Vörös Csillag" termelőszövetkezet dolgozója, aki mint a termelőszövetkezet mezőgazdásza, szaktudásával és lelkiismeretes munkájával nagymértékben hozzájárult a termelőszövetkezet gazdasági eredményeihez, Bihari Ferenc földműves, a karcagi „Szabadság" termelőszövetkezet elnöke, aki példaadó munkájával kimagasló terméseredményeket ért el a rizstermelésben, élenjár a szövetkezet továbbfejlesztésének munkájában is, Kis Tamás földműves, a szentesi kiskirálysági „Ifjú Gárda" termelőszövetkezeti csoport elnöke, akinek vezetésével a csoport az elmúlt évben 80 holdon 18 mázsás átlagbúzatermést ért el és üzemtervét 100 százalékosan végrehajtotta, Gönye Lajos, a mihályi „Táncsics" termelőszövetkezet elnöke, akinek jó munkája nyomán a termelőszövetkezet az elmúlt évben kimagasló terméseredményt ért el. 25 hold földön 202 mázsás termésátlagot a cukorrépatermésben, a közegészségügy fejlesztése terén kifejtett munkásságért Guszman József orvos, egy. ny. r. tanár, akinek nevéhez fűződik a budapesti nemibetegellátás megszervezése, ^--hestény Gyula tüdősebész, a tíidő,

et terén elért kimagasló eredmenyeiért, Schnitzler József, az Állami Tüdőbeteggyógyintézet sebészfőorvosa, aki eredményesen foglalkozik a csonttuberkulózisban szenvedő betegek gyógyításával, a közoktatás terén kifejtett munkásságért Vörös Imre, egy. ny. r. tanár, a budapesti műszaki egyetem rektora, a műszaki egyetemen a „kétműszakos" tanítási rendszer eredményes bevezetéséért, Davidáné, Bíró Erzsébet, középiskolai tanár, a Teleki Blanka leánygimnázium tanára, a szemléltető oktatási módszer kiváló alkalmazásával elért eredményeiért, Toldi István, a Szegedi Petőfi-telepi általános iskola igazgatója, a vezetése alatt álló iskola munkájának kiváló megszervezéséért, az iskolai fegyelem példás biztosításáért, a tantestület felkészültségének állandó fokozásáért. SCSIPACSOV: A PÁRTBIZOTTSÁGBAN Értekezletről hazatérve ledobod, nehéz a kabát. Az ingedbe ivódva érzed a cigarettafüst szagát. A felhőt fürge szél cibálja, a naptár még telet mutat, de a párttitkár már kitárja szélesre az ablakokat s mélyet lélekzik kihajolva. — Gyerek kacag künn, zsong a gyár, s egy ringó fácska vékony ujja égő arcát érinti már. Jövőnket érleli a friss nap, s érzed, csak úgy dönthetsz a Párt dolgaiban is, ha beszívtad e tavasz-ízű februárt. Kuczka Péter fordítása A Volgántúl a virágzó földművelés és állattenyésztés vidéke lesz A szovjetkormány határozata értelmében Sztálingrádnál megkezdték a Volga-folyón a világ legnagyobb erőmüvének, a sztálingrádi vízierőmünek építését. Az erőmű nemcsak a városoknak és az iparnak ad villamos energiát, hanem a Volgán túl a Kaspi-tenger melléki vidék mezőgazdaságának is. A sztálingrádi terület a Szovjetunió európai részének délkeleti felében, a legaszályosabb övezetben fekszik. Különösen erősen sújtja az aszály a déli és a Volgán-túli körzeteket. A Szarpin-alföld teljes egészében a télsivatagi övezetben fekszik, a forró napsugarak kiégetik a füvet, elsorvad a termés és a remek talajon csupán gaz, tevetüske, meg a keserű üröm burjánzik. A Szarpír-alföldön sok természetes tó van, ezek azonban az aszályos években csaknem mind kiszáradnak. A sztálingrádi vízierőmü felépítése lehetővé teszi a Szarpin-alföld teljes öntözését és vízellátását. Igy ez a vidék a felismerhetetlenségig meg fog váltózni, gazdag, virágzó terület lesz fejlett földmüveléssel és állattenyésztéssel. A sztálingrádi területen kezdődik a Volga ahtubai hordalékos terület, melyen öntözéses gazdálkodással kitűnő terméseredményeket érnek el. A középahtubai körzet „Krupszkaja"-koHiozának brigádvezetője, Vizgalov, hektáronként átlag 50.000 kg káposztát és 41_42 ezer kg uborkát termel. Harablino falu kolhozában Olejnyikov brigádvezető az öntözött talajon átlag 72 mázsás hektáronkénti búzatermést ér el. Sok hasonló példa bizonyítja még az öntözéses gazdálkodás előnyét. Az ahtubai területnek azonban állandó árvízveszéllyel kell küzdenie. Az Ahtubafolyó a tavaszi magas vízállások idején kiárad és ftogy el ne öntse a földeket, hatalmas földsáncokat kell építeni. A sztálingrádi vízierőmü építése lehetővé teszi az Ahtuba-folyó szabályozását, amely jelenleg gyakran kiörtí, és így a terület csak annyi vizet fog kapni, amennyi a földek, gyümölcsösök, konyhakertek öntözéséhez és a halgazdaság vezetéséhez szükséges. Nem kell többé az ahtubai teriilet dolgozóinak oly sok munkát és energiát a gátépítésbe fektetni. A sztálingrádi vízierőmű üzembehelyezése óriási hatásj^fog gyakorolni az egész terület mezőgazdasági életére. A mezőgazdálkodást ki lehet terjeszteni azokra a területekre,, melyek eddig lakatlan, sivatagos területek voltak. Szélesen ki lehet majd fejleszteni a mezőgazdaság olyan jövedelmező ágazatait, mint a gyapottermesztés és selyemhernyó tenyésztés. A sztálingrádi gát megépítése felemeli a Volga-folyó szintjét, s a víz az öntözőcsatornákon át eljut messze a sztyeppére, ahol új kolhozok, mezőgazdasági városok létesülnek, klubokkal színházakkal, iskolákkal, kórhazakkal, s az emberi kultúra nagyobb területet hódít el a természettől. Mindezek a változások rövid idő, mintegy 5—7 év alatt történnek majd meg, a késői utódok csak a könyvekből tudják meg, hogy ezen a vidéken, valamikor aszályos, víztelen sivatagok voltak. Sztálingrád a hazaszeretet és hősiesség szimbóluma, a békés munka napjaiban ugyanúgy, mint a háború éveiben. A város és a terület dolgozói nem egyszer adták fényes tanújelét a szovjethaza iránti feltétlen szeretetünknek és hősieségüknek. A szátlingrádi vízierőmű építése, amely a nagy Sztálin kezdeményezésére indult, újabb munkahőstettekre lelkesíti Sztálingrád hős dolgozóit.