Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-20 / 67. szám, kedd

1951 március 20 r Évelő rozsot termelnek a Szovjetunióban UJSZ

0 3 A Szovjetunióban a mult években kb. 40 ezer hektár földön gazdag évelő rozstermést értek el, amelyet a 6zovjet kutatók a sztavropoli vidéken termeltek ki. A szovjet tudósok már régóta kísérleteznek új évelő búza, rozs, napraforgó, stb, kitermelésével. Derzsvin professzor 20 évi kutatás után ügyesen oldotta meg ezt a kérdést. Az egyéves rozsot a vad évelő rozzsal keresztezte és nagyon szép eredményeket ért el. Erről tanúskodik a következő összehasonlítás: 100 szem vadrozs 5—7 grammot nyom. A közönséges rozsból ugyanennyi mennyiségű szem 20— 25 grammot nyom. Es most az évelő rozs legjobb fajtájából 100 szem 30— 40 gramm súlyú. Az évelő rozs két, sőt három éven keresztül ad termést. Sűrű gyökérhálózata célszerűen kihasználja a csapadékot, a talajréteg táplálékait és a növényt életképessé teszi nem beszélve arról, hogy jelentős mértékben hozzájárul a talaj megjavításához is. Az évelő gabona betakarítása után minden gyökérből legkevesebb 100 zöld csíra nő ki, amelyeket nagyszerűen fel lehet hasznílni szénának. Ha jól gondozzák ezt a csírát, akkor hektáronként 200, sőt 250 mázsa zcldtakarmányt is ad. A Szovjetunióban több kolhoz tavaly nagyon szép termést ért el évelő rozs termesztésében. így pl. a kamenobrodi szovhoz a sztavropoli kerületben hektáronként 31.1 mázsa termést takarított be, ezenkívül az évelő rozs hektáronként több mint 100 mázsa zöldtakarmányt adott. Az idén tovább folytatják a kísérleteket. Főleg Ukrajnában, Fehéroroszországban és a kirgizi vidéken tervezik az évelő rozs termesztését. A szovjet biológusok meghódítják Észak jeges pusztaságait az élet számára Pável Baranov elvtárs nyilatkozata A Szabad Nép jelenti: A Magyar- I Szovjet Barátság Hónapja alkalmából " Budapestre érkezett szovjet delegáció tagja, Pável Baranov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája kisinyevi fiókintézetének elnöke — kiváló növénybiológus — nyilatkozott a szovjet tudósdk munkájáról: A szovjet tudósoknak sikerült a tenger szintje fölött négy-ötezer méter magasan fekvő Pamír vidékén mezőgazdasági növényeket termeszteni — mondotta. — Ilyen magasságban az év nagy részében mélyen a fagypont alá süllyed a hőmérséklet és a legmelegebb hónapban — júliusban — sem ritka a mínusz tíz fok, vagy ennél is nagyobb hideg. A szovjet tudósok kutatásai bebizonyították, hogy nagyon sok növény termesztése lehetség3s ilyen körülmények között is. — Kiindulási alapunk Micsurin és Liszenko tanításának az a tétele volt, hogy az élő szervezet szoros kapcsolatban van a külső környezettel és beleilleszkedik abba a környezetbe, amelyben él és annak megfelelően alakulnak életfolyamatai, anyagcseréje. — — A szovjet tudósok — folytatta — nagyszerű eredményeket értek el a Pamír-vidék gazdasági meghódításában. Babonaneműekből nem ritka a hektáronkénti tíz-tizennégy métermázsás termés, de előfordult húsz mázsás terméshozam is. így segíti munkásságával a gyakorlatot az a tudományos kutató állomás, amely a Pamír vidékén — négyezer méter magasságban — már több mint tíz éve működik. P. Baranov jelenleg a Szovjetunió Tudományos Akadémiája botanikus kertjének szubtropikus osztályát is vezeti. — 1. V. Sztálin, a tudomány nagy pártfogója — mondja ezzel kapcsolatban Baranov elvtárs — hatalmas ajándékot adott ennek az intézménynek. A botanikus kertben kimatológiai intézet épül, amelyben tetszés szerinti időjárási viszonyokat lehet majd előállítani — a legforróbb trópusi viszonyoktól a sarkvidéki viszonyokig. — A szubtrópusi növények osztálya most azt a gyakorlati célt tűzte maga elé — folyatja —, hogy a szubtrópusi növények határát észak felé tólja és olyan helyeken is meghonosítja például a citromot, narancsot, teát, stb.-t, ahol ez régebben lehetelennek látszót, így Kárpátukrajnában már sikerrel folynak a kísérletek a tea és az eukaliptusz meghonosítására. Most folynak a kávé meghonosítására irányuló első kísérletek a Kaukázus szubtropikus vidékein. — Általában — fejezi be nyilatkozatát P. Baranov — a szovjet agrobiológusok azon fáradoznak, hogy minél jobban előmozdítsák a dolgozók jólétét, hogy segítsenek megteremteni azt a termésbőséget, amely a kommunizmusba való átmenet alapja. Hogyan folynak le az évvégi közgyűlések a kolhozokban Az 1950-es év. a háború utáni -ztálin> ötéves terv utolsó éve. különösen jelentős volt a szovietkolhozok eletében. A hatalmas sztálini kolhozrend.zei — a szovjetnép világtörténelmi sikereit még jobban megerősítették. A K,S kolhozok óriás kolhozokká való egyesülése megadta a földművelés további fejlődésének és a kolhoztagok életszínvonala rohamos emelkedésének újabb lehetőségeit. Az egyesített kolhozok már az első évben is nagyon szép sikereket értek el. Ez a munkateljesítmények fokozásának, a mezőgazdasági termelés tökéletesítésének és a kollektív gazdálkodás megszilárdításának köszönhető, így pl. a dimitrovi járásban lévő „Ko!osz"-kolhoz az 1950-es évben a-következő hektáronkénti termést érte el: őszi búza 25 q, őszi rozs 24 q. tavaszi búza 22 q. zab 28 q, burgonya 220 q, zöldségféle 400 q, takarmánvfélék 300 q. Ezekből az adatokból is kitűnik, hogy a mult évben az 1949-es évhez viszonyítva, sokkal magasabb termést értek el az egyesítetett kolhozban, mint azelőtt. Hasonló tények jellemzik a többi egyesített kolhozt is. Az 1951-es évet a kolhozok gazdag tapasztalatokkal felszerelve kezdték meg. A tavaszi munkákra nagyszerűen felkészültek, elszámolták a tavalyi munkákat és felállították a mérleget. Ezekben a napokban folvnak a kolhozok közgyűlései, amelveken kiértékelik eddigi munkák eredményeit, megválasztják az új vezetőséget és megteszik a szükséges intézkedéseket a kolhoz további fejlődésére. Az évvégi közgyűlés minden kolhoz életében igen nagy esemény, mert olyan kérdések kerülnek itt megtárgyalásra, amelyek közvetlenül összefüggnek az egyes kolhoztagok életével. A kolhoz vezetőségének évvégi jelentésében pontosan fel kell tüntetni a mult évi gazdálkodás eredményeit, meg kell magyarázni a vezetőség munkájának egyes részeit és főleg azt, hogyan teljesítették az állammal szeml ben vállalt kötelezettségeket és milyen mértékben fejlesztették tovább a kolhoz vagyonát. Az évvégi mérleg jóváhagyása után a közgyűlés elhatározta, hogy milyen módon legyen szétosztva a tagok között a jövedelem. Emellett nem szabad megfeledkezni a szovjetállam, a kolhoztagok és a kolhoz érdekeiről, mint ahogv ezt világosan megköveteli a sztálini szövetkezeti rendszabálvzat. Rendkívül fontos, hogv a kolhoz betartsa az előírt közös alapokat és a jövedelmet pontosan a ledolgozott munkaegységek alapján ossza szét a kolhoztagok között. A közgyűléseken teljes mértékben helyet kell adni a kritikának és az önkritikának. mert csakis így lehet felfedni és kiküszöbölni az eddigi hibákat. Pontosan fel kel! tüntetni, hogy miért és kinek a hibájából nem lett ez, vagy az a munka ideiében elvégezve és hogy helytelen magatartásával ki hátráltatta a kollektív munkát és a kolhoz fejlődését. Természetesen a közgyűlésen arról sem szabad megfeledkezni, hogy a legjobb munkát végző kolhoztagokat kiemeljék. Az évvégi közgyűléseknek még nagyobb odaadásra és törekvésre kell nevelnie az embereket. Az idei közgyűlésekre különösen nagy figyelmet kell fordítani, mert az egyesített kolhozokra sokkal nagyobb feladatok várnak mind szervezeti, mind pedig gazdasági téren, mint az egyesítés előtt. Hogy a közgyűlések eleget tegyenek hivatásuknak, fontos, hogy a mezőgazdasági szervezetek szorosan együttműködjenek. Gondoskodni kell arról, hagy a közgyűlésen résztvegyenek az egyes járások vezetői. Ezeknek még a közgyűlés előtt részletesen tanulmányozniok kell a kolhoz viszonyait, mert csak akkor tudnak hozzájárulni a kolhoz fejlődésének fellendítéséhez, ha a kolhozgazdálkodás alapfeltételeivel tisztában vannak. (A „Szocialiszticseszkoje zemegyelje" 1951 január 14-i számából.) Az állami birtokok a tavaszi munkákban Az anyalai állami birtokon megkezdték a cukoirépa vetését Az állami birtokok és az EFSz-ek az | idén elég korán megkezdték a tavaszi munkákat. Arra törekednek, hogy a ta- \ vaszi vetemények minél előbb a földbe kerülienck. hogy ezáltal a növények számára elegendő fejlődési időt biztosítsanak és így magasabb termést érhessenek el. Ez a törekvés már eddig is szép sikereket mutatott. Az állami birtokok főleg Szlovákia déli részein, a nvitrai és a bratislavai kerületekben megkezdték a tavaszi vetést. A kassai, eperjesi és zsolnai kerületben az esőzés és a még előforduló fagyok megakadályozták a tavaszi munkák megkezdését. A besztercebányai kerületben is csak néhol lehetett dolgozni. Február második felében hirtelen időjárásváltozás állott be. ami a fentemlített két élenjáró kerületben is kissé hátráltatta a munkákat. Ennek ellenére mind a hratislvai, mint pedig a nyitrai kerületben az egyes gazdaságokban minden -alkalmas napot felhasználtak arra, hogy előkészítsék a talajt a vetés alá. IgU az állami birtokokon március első felében jelentős terjedelmű földet sikerült bevetni tavaszi növénuekkel. Szlovákiai viszonylatban március 12ig a tavaszi búzának 43 százalékát, a hüvelyeseknek 24 százalékát, a tavaszi olajos magvaknak 14.4 százalékát. a tavaszi árpának pedig 12.3 százalékát vetették el. Az érsekújvári járásban levő anyalai gazdaságon elsőnek kezdték meg a cukorrépa vetését A bratislavai kerület birtokain, mint pl. a gombai, a galántai, a nagymegyeri és a nyárasdi állami birtokokon a tavaszi munkákat rögtön a kezdettől fogva munkacsoportokban és osztagokban végezték. Ezek a csoportok és osztagok szocialista munkaversenyben állnak egymással. Természetesen, az egyes munkacsoportok az előre megállapított normák szerint dolgoznak A jól megszervezett munka világosán tükröződik az eredményekben. A galántai állami birtokon március 4-ig 82 hektár árpát, 152 hektár olaiosmagvat és több más növényt vetettek el. A gombai birtokon 72 hektár búza, 223 hektár arpa és 74 hektár borsó került földbe. Nagvmegyeren 220 hektár, Nyárasdon pedig 180 hektárt vetettek be. Még a kedvezőtlen időjárás sem kényszerítette az állami birtokokat tétlenségre. A helyi viszonyokhoz megfelelően folytatták a munkát, amikor pedig teljesen lehetetlenné vált, az időt a munkacsoportok kiegészítésére fordították. A munkacsoportok állandóan ugyanazon a földeken fognak dolgozni. Az anyalai gazdaságon a szocialista verseny alapját 60 mezőgazdasági munkás kötelezettségvállalását képezi. Ez a 60 munkás elvállalta, hogy normák szerint és munkacsoportokban fog dolgozni. Az anyalai dolgozók versenyre hívják ki a bajcsi állami birtok többi gazdaságát a tavaszi munkák ideién való és példás megvalósításában. Az anyalai dolgozók tudatában vannak feladataiknak, melvek szerint szorosan együtt kell múködniök az EFSzekkel. Ezért kölcsönös segítségi szerződést kötöttek a naszvadi III. típusú EFSz-el a tavaszi és a nyári munkálatok elvégzésében. Nagy lehetőségek nyíltak a szocialista munkaverseny megszilárdítására az anyalai gazdaság rizsföldjein. A rizsmunkákat március 11-én kezdték meg. Ezidőszerint még csak 44 ember vett részt a rizstermelésben. Ma már 11 tíz tagból álló munkaosztag dolgozik a rizsföldeken, amelyek egymás között versenyeznek. A földmunkák befejezése után a dolgozók továbbra is az egves osztagok tagjai maradnak. Az osztagok egyrésze továbbra is a rizsföldön fog dolgozni, más részét pedig más munkahelyre irányítják. A rizstermeléssel összefüggő munkálatoknak eddig több mint a fele kész és ha a kedvezőtlen időjárás nem lépett volna közbe, már minden munkát elvégeztek volna a rizsföldeken. A tavaszi munkák a Szlovákia déli részén levő állami birtokokon általában jól folynak. Ezeken a birtokokon az elkövetkezendő pár nap alatt befejezik a kenyérgabona vetését és tovább folytatiák a többi tavaszi termények vetését Az eperjesi kerületben megjelentek az első traktorok a földeken A kedvező időjárás az elmúlt napokban lehetővé tette az eperjesi kerületben is a tavaszi munkák megkezdését. Ebben a kerületben a nagymihályi traktorállomás vezet, amelynek a trhovistei traktoros központon lévő traktorai március 16-án megkezdték a munkát a trhovistei második típusú EFSz földjein. A szövetkezet földjeire A kürti EFSz tagjai jól megszervezték a munkákat A kürti IV. típusú EFSz tagjai békekötelezettséget vállaltak, hogy a tervszerinti hektárhozamot a búzánál 21 mázsáról 23 mázsára emelik, a cukorrépánál 240 mázsáról 260 mázsára és a dohánynál pedig 12 mázsáról 16 mázsára. Ezeket a szép eredményeket a föld helyes megművelésével, a nemesített vetőmag használatával és a műtrágya bőséges adagolásával akarják elérni. A tervezésnél a szövetkezeti tagok főként arra helyezték a súlyt, hogy a szövetkezet tagjai alaposan ismerjék feladataikat és hogy felhasználják szaktudásukat. A mezei munkálatoknál két állandó munkacsoportot állítottak öszsze 50—50 tagból Minden munkacsoportban még alcsoportokat is alakítottak, dohányművelő. szőlő és zöldségtermelő csoportokat 10—10 tagból. Az állattenyésztéssel foglalkozó csoport 15 tagból áll. A munkacsoportoknak kijelölték a megfelelő munkaterületet s feladatokat és ugyancsak kiutalták számukra az élő és holt leltárt is. Török Rozália az EFSz elnöke és a szövetkezeti tagok jelenlétében aláírja kötelezettségvállalását. • ~ munkacsoport az istállótrágyát hordja ki, a melegágyakat, a talajt a zöldség és dohány számára készíti elő. 1 Skoda 30-as traktor vonult ki, amelyek 9.5 hektárt szántanak fel, hogy azt a területet a lehető legrövidebb időn belül be lehessen vetni. Mráz János, Skrib Mihály, Elecsko és Lazika Ferenc traktorosok arra törekszenek, hogy a trhovistei EFSz földjeit minél előbb előkészítsék a tavaszi vetés alá. Ezért két műszakban dolgoznak. Március 19-én megkezdték a vetést a szovjet minta szerint összeállított agregátor segítségével Három vetőgépet kapcsolnak össze, amelyek után rögtön a boronát is vontatják. Ha a kedvező időjárás továbbra is megmarad, akkor az eperjesi kerület összes járásában megkezdik a traktorok a munkát. A traktorállomások felelősségteljes feladata, hogy a tavaszi munkákat idejében és gondosan elvégezzék és főleg, hogy az EFSz-ekkel, valamint a kis- és középföldművesekkel idejében megkössék a szerződéseket. Hogy az eperjesi kerülsl tiaktorosai tudatában vannak feladatuk jeelntőségének, arról békefelajánlásaik tesznek tanúságot. A nagymihályi traktorállomás traktorosai vállalták, hogy mind a kilenc traktoros központon két váltásban fognak dolgozni Mráz János traktoros élmunkás példájára, aki kötelezte magát, hogy idén a Skoda 30-as traktorral 1250 hektárt művel meg, a többi traktoros is értékes békefelajánlásokat tett. Gyurovcsik Mihály, Ondó Mihály, Estók János, Petnyik János, Pcselár György, Gyurcsek Antal, Groszkó János és Rovnyák József traktorosok kötelezték magukat, hogy 1200 hektár földet müveinek meg Steiner Zoltán szállító kötelezte magát, hogy az egész év folyamán különös gondot fog fordítani a Skoda 30-as traktorja jó karbantartására. Szovjetunióban megkezdték a tavaszi gabonafélék vetését Az izmajovi vidéken beköszöntött meleg időjárás. Az összes kolhozokban teljes ütemben folynak a tavaszi munkák: az őszi vetések hengerezése és fejtrágyázása és a tavaszi gabonafélék vetése. Huszonöt kolhoz már be is fejezte a tavasziak vetését. A »Kalinin« és »Micsurin« kolhozok elsőnek teljesítették az árpa, zab és a napraforgó vetésének tervét. E szép siker elérésében jelentős mértékben kivették részüket a helyi traktorállomások. Két nap alatt a traktorállomások traktorosai 215 ezer hektár őszi szántáson végezték a símítást.