Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-02 / 52. szám, péntek

1951 március 2 t! J Si® RÉVAI JÓZSEF: A HAZAFISAGROL (Részlet az MDP II. Kongresszusán ideológiai és kulturális tartott beszámolójából.) feladatokról Elvtársaki A mi új, szocialista kultúránknak — mint mondottam — letörölhetetlen nemzeti jellegzetességei lesznek és kell, hogy legyenk, ami azt jlenti, hogy egyik legíontosabb funkciója a hazaszeretetre való nevelés lesz és kell, hogy legyen. Rákosi elvtárs már beszélt róla, hogy a hazafiság és a nemzetköziség a mi számunkra ikertestvérek. Amikor a „Kommunista Kiáltvány" megállapította, hogy „a proletárnak nincs hazája", akkor ezt Marx és Engels és őket követve a szociálsovinizmus elleni harcban Lenin és Sztálin nem úgy értették, hogy a munkásosztálynak nincs köze a nemzethez, hogy a kommunisták hazafiatlanok. A munkásosztálynak azért nem volt hazája, mert a hatalom a nagybirtokosok és a tőkések kezében volt, mert a termelőeszközök, az ország minden kincse nem a népé volt, hanem a kizsákmányolóké. A munkásosztály, a kommunisták sosem voltak közömbösek a nemzet kérdései iránt, akkor sem voltak közömbösek, amikor a haza a vagyonosok magántulajdona volt. A harc nem a haza ellen, hanem a hazáért folyt. És a helyzet gyökeresen megváltozott azzal, hogy a haza a munkásosztály, a dolgozó nép hazájává lett. De a hazához való viszonyunknak ez a változása nem a ha'alomrajutás tényével következett be. A vagyonos osztályok még hatalmon voltak, de politikájuk nemzetellenessé vált, amikor önző osztályérdekeik fölébe kerekedtek a nemzeti érdekeknek. Marx már a párizsi kommün tapasztalatai alapján rámutatott, jhogy a burzsoázia a munkásosztály felszabadulásától való állati félelmében elveszti azt a képességét, hogy a nemzet vezető osztá'ya legyen és elárulva a nemzeti érdekeket idegen hódítók talpnyalójává és kiszolgálójává lesz. A nemzeti árulás a burzsoá politikában egyre inkább általános irányzattá lett, amióta a szocializmus győzelmétől való állati rettegés az egyes nemzeti burzsoáziákat a legerősebb burzsoá hatalomnak való behódolásra késztette. Láttuk ezt a német fasizmus előretörésekor, a müncheni politika idején és tanúi vagyunk ennek — még sokkal fokozottabb mértékben — ma, amikor úgyszólván az egész világ burzsoáziája, elárulva a nemzet érdekeit, az amerikai imperialisták védőszárnyai alá menekül és a csizmájukat nyalja. A harc a nemzet vezetéséért, a nemzet igazi érdekeinek megvédéséért egybeolvad az imperialisták háborús politikája elleni harccal, egybeolvad a tőkések elleni osztályharccal. Ebből következik, hogy a munkásosztály még a hatalom megragadása élőt' hódítók és magyar zsoldosaik ellen, a nemzeti érdekek igazi képviselőjévé és előharcosává válik A mi Pártunk nem 1948 óta lett a szó igazi értelmében nemzeti párttá, hanem az volt a fasiszta háború alatt, sz volt a második világháború előtt küzdve a német hódítók és magygar zsoldosaik ellen. A döntő fordulat persze a fordulat évével, a munkásosztály hatalomra jutásával következett be: azóta lett valóban hazánkká ez az ország, mostoha anyánkból édesanyánkká. És azóta, amióta ráléptünk a szocializmus építésének útjára és válunk, a szocializmust építve burzsoá nemzetből szocialista nemzetté: azonosul a magyar hazafiság egyre inkább a szocialista hazafisággal. (Taps.) Hazafinak lenni: ez ma azt jelenti, hogy védjük a dolgozó nép hatalmát, átalakulásunk nagy vívmányait, békés szocialista építőmunkánk lehetőségét. De nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy bár a hazafiság egyre inkább szocialista tartalmat kap, egyre inkább azonosul a szocialista hazafisággal, ezt még száz- és százezrek nem látják, nem értik át tudatosan. Vannak száz- és százezren becsületes dolgozó magyarok — a parasztság, az értelmiség soraiban —, akik őszintén szeretik magyar hazájukat, de még nem szocialisták. Mi együtt akarunk haladni ^ezekkel a még nem szocialista hazafiakkal is. Szocialista hazafiság és demokratikus hazafiság nem zárják ki, hanem kiegészítik egymást. Ezt safem előtt kell tartanunk, ha meg akarjuk szilárdítani azt a nemzeti egységet, amelyrőt Riko« eMán* | legfontosabb feladatról beszámolójában szólt. Egyetlen feltétele van a még nem szocialista meggyőződésű hazafiakkal való egységfrontunknak. Le| het valaki hazafi, aki még nem szocialista, de nem lehet hazafi, aki nem szál szembe az imperialistákkal és nem védi ellenük békénket és függetlenségünket. A szocialista és demokratikus hazafiság egységfrontjának platt, formja, alapja: az imperializmusellenesség, a békemozgalom támogatása, a magyar függetlenség védelme. Népünk hazafias nevelésének szerves része történelmünk, magyar kultúránk nagy haladó hagyományainak felelevenítése. Ezen a téren még korántsem teljesítettük kötelességünket. Be fogjuk hozni ezt a mulasztást. De ne feledjük, hogy a mi hazafias nevelésünknek nemcsak a múltból, hanem a jelenből is van mit merítenie. Ne felejtsük el, hogy nemcsak mi látjuk Kölcseyben és Petőfiben, 1848 —1849 hőseiben és előkészítőiben a mi elődeinket, hanem ők is megsejtették a felszabadult népben, ők is előre látták mibennünk a sajái utódaikat. Jókai Mór, a nagy romantikus álmodozó írta egyik regényében, amelynek tárgya a magyar kultúra nyomorúságos helyzete volt, a 19. század elején, a következőket: „És lesz népünk, amely hazájának örül, mely nevének díszére munkál, lesznek nagy embereink, kiket a világ bámulni fog, lesznek hőseink, dicső szellemeink, kikben újjászületünk, lesz életünk, melynek szűk lesz ez a város, leszünk nemzet, mint még soh'se voltunk és az utókor írójának nem kell költeni, hanem csak a valót leírni, hogy dicsőítse hazáját." Jókai Mór rólunk álmodott. Volt már korszak a magyal történelemben, amelyet joggal hívunk a nemzeti újjászületés korának: az 1848-as forradalom és a forradalmat bevezető és előkészítő reformkor De a nemzeti újjászületés több, mint száz év előtti korszakát méreteiben, mélységében, hatásában össze sem lehet hasonlítani a nemzeti újjászületésnek azzal a korszakával, amelynek mi vagyunk cselekvő részei. Az új, haladó nemzeti kultúra megteremtésének vágya akkor csak tízezreket töltött el, a szé'es dolgozó néptömegeket még alig tudta magával ragadni. Ma ez a vágy milliókat tölt el, ma a szocializmus építésével elválaszthatatlanul összeforró kultúrforradalom egész dolgozó népünk ügye. Széchenyi István a „kiművelt emberfők" szaporításában látta a száz év előtti reformkor célját. De akkor ezek a „kiművelt emberfők" csak a nemzet vagyonos rétegeiből tobor' zódhattak. Ma népünk sűrűjéből, munkásságunk és dolgozó parasztságunk egészéből. Az osztálytársadalomban a nemzeti kultúra fejlesztésére irányuló minden törekvés végső soron meghiúsul azon, hogy a munka és a kultúra között szakadék van. Ma a munka és a kultúra összekerült, ma dolgozni és művelődni egyet jelent. A szocialista forradalom nemcsak abban különbözik minden eddigi átalakulástól, hogy nem elégszik meg a politikai szabadság kiterjesztésével, hanem gazdaságilag is felszabadítja a dolgozókat. A szocialista forradalom abban is különbözik a polgáritól, hogy meghozza a kulturális felszabadulást is, hogy a dolgozó népet teszi meg a kultúra hordozójává. Mi nemcsak azt értük már el, hogy a munka robotból a becsület és a dicsőség ügyévé lett, hanem azt is elértük, hogy szégyennek számít nem tanulni, szaktudásunkat és öntudatunkat nem gyarapítani. Sikerült olyan erkölcsi légkört teremtenünk az országban, hogy minden becsületes dolgozó kötelességének tekinti a tanulást, a művelődést. Egyre többen értik meg, hogy Dunapentelét építeni és az új kultúrát építeni ugyanannak a dolognak két oldala. Legyünk büszkék rá, hogy mj, kommunisták állunk az élén az ötéves terv megvalósításáért folyó hatalmas munkának éfyúgy, mint a kultúrforradalomnak. A nagy Lenin szavai vezéreljenek bennünket: „Azelőtt minden emberi ész, minden lángelme csak azért alkotott, hogy egyeseknek juttassa a kultúra és a technika minden áldását, másokat pedig megfosszon a legszükségesebbtől is, a művelődéstől és fejlődéstől. Ma azonban a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya a nép közös tulajdona és mostantól fogva soha többé emberi ész és lángelme nem lehet az erőszak, a kizsákmányolás eszközévé." Bzt mondotta Lenin. Fogadjuk meg a szavait. Nálunk is a nép közös tulajdonává lesz a kultúra minden vívmánya! A biztosíték erre a mi nagy, harcokban megedzett, Lenin és Sztálin tanításai által veeeíeK, erős, qgpsége*, dtc-ső n * ni 11 "WSS V. Široký elvtárs míníszterelnökhelyettes és külügyminiszter beszéde az MDP II. Kongresszusán A MDP II. kongresszusának második napján felszólalt Viliam Široký elvtárs, köztársaságunk miniszterelnökhelyettese és külügyminisztere, aki beszédében ezeket mondotta: —

1 Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és Klement Gottwald, a Csehszlovák Köztársaság elnöke — kezdte beszédét Široký elvtárs — azzal bíztak meg, hogy tolmácsoljuk Kongresszusuknak lángoló testvéri üdvözletüket és őszinte kívánságukat, hogy Kongresszusuk tanácskozása további határkövet jelentsen a szocializmus felépítésében Magyarországon. Külön üdvözli a csehszlovák nép a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkárát, a magyar dolgozó nép szeretett vezérét, Rákosi elvtársat. (Viharos taps.) A csehszlovák nép nagy örömmel és csodálattal figyeli azokat a nagy eredményeket, amelyeket a magyar dolgozó nép, Pártja vezetésével a szocializmus építésében elér. A béke és a szocializmus építéséért folytatott közös törekvésünkben megszilárdult és elmélyült Csehszlovákia és Magyarország nemezeteinek testvérisége és barátsága. (Zúgó taps.) Az eddigi fejlődés meggyőzően bizonyítja, hogy nemzeteink barátságának alapja tartós és szilárd. Fejlődő együttműködésünk szempontjából nagyjelentőségű, hogy egymással szomszédos országainknak azonos az érdeke a szocializmus felépítésében. A közös kérdések közös megoldásának jó és örömteli eredményes útját járjuk. Nemzeteink barátsága jelentős tényező a világbéke megőrzéséért folytatott harcban. Sem az imperialista háborús uszítóknak, sem a burzsoá ideológia és burzsoá imperialista ügynökségek különféle bérenceinek soha sem sikerül ezt a barátságot gyengíteni és országaink nemzeteit egymás ellen uszítani. (Óriási taps.) Csehek, szlovákok, magyarok a többi népi demokratikus ország nemzeteivel egyetemben szilárdan és tántoríthatatlanul a Szovjetúnió vezette béketáborhoz tartoznak, azzal az elhatározással, hogy a békét védik és megvédik. (Kitörő lelkesedés.) Nemrég lepleztünk le nálunk, Csehszlovákiában egy veszélyes, kártevő kémbandát, imperialista kémközpontok ügynökségét, amely azt tűzte ki maga elé célul, hogy eltávolítja helyéről Csehszlovákia Kommunista Pártjának a leninizmushoz, a Szovjetúnióhoz és Sztálin elvtárshoz hű vezetőségét, felújítja az országban a kapitalizmust és átviszi a Csehszlovák Köztársaságot az imperalizmus táborába . Ezt az ügynökséget a munkásosztály irgalmatlan erejével szétzúzta. (Nagy taps.) Újból nagy és súlyos vereséget szenvedtek az imperialista háborús uszítók. Ezért hazánk, Csehszlovákia, útálatos ócsárlások és uszítások tárgya most az imperialista nyugat részéről. Csehszlovákia Kommunista Pártja, Gottwald elvtárs vezetésével ártalmatlanná tudta tenni a dicső Pártunkba befurakodott kémek és kártevők veszélyes bandáját és fokozott éberséggel, elővigyázatossággal és fokozott energiával folytatja a szocializmus építését és a harcot a béke megőrzéséért. Široký elvtárs a csehszlovák-magyar barátäág és a Szovjetúnió bölcs vezére, a nagy Sztálin éltetésével fejezte be beszédét. Beszélgetés Ilja Erenburg szovjet íróval Hja Erenburg szovjet író, a Világbéketanács tagja, aki a Világ-béketanács üléséről visszatértében Prágában időzött, a Csehszlovák sajtóiroda munkatársának nyilatkozott a Világ-béketanács legutolsó határozatainak jelentőségéről, a németek állásfoglalásáról Nyugat-Németország újrafelfegyverzése kérdésében, valamint a kulturális és tudományos dolgozók jelentékeny feladatáról a béke megőrzésével kapcsolatban. „A Vüág-béketanács berlini ülésének legfontosabb határozata — mondta Ilja Erenburg — az öt nagyhatalom találkozására való felhívás és a köztük megkötendő békeegyezmény. Nem kételkedem abban, hogy az egész világon az emberek milliói fogják támogatni ezt a felhívást, mert csak a nagyhatalmak közti megegyezés és a békeszerződés megkötése hozhatja meg a mai nemzetközi problémák megoldását, csak ez küszöbölheti ki a háború veszedelmét és teheti lehetővé a békés építést. A Világ-béketanács ülésén jelentős helyet foglalt el a német kérdés. A Szovjetúnió, Lengyelország, Csehszlovákia, Franciaország és más országok, továbbá Kelet- és Nyugat-Németország képviselői határozottan a Wehrmacht felújítása ellen foglaltak állást. Az amerikaiaknak azon kísérletei, amellyekkel a náci hadseregek maradványaiból új hadsereget akarnak létesíteni, kudarcot vallanak, ha az egész világ nemzetei ellenszegülnek ezeknek a terveknek és meghiúsítják őket. Ugyanúgy mint a Németországgal szomszédos nemzetek, rtiaguk a németek sem óhajtják, hogy azok a férfiak, akik túlélték az utolsó háborút, most elpusztuljanak és hogy a városok, amelyek elkerülték a rombolást, most újabb háborúban megsemmisüljenek. A Világ-béketanács határozata szerint — mondta a továbbiakban Ilja Erenburg — tavasszal összehívják Moszkvába a gazdasági és ipari szakemberek, a műszaki és szakmunkások közös értekezletét. Az értekezlet résztvevői megtárgyalják annak módozatait, hogyan biztosítsák a békés építést és hogyan őrizzék meg a civilizáció eddigi vívmányait. Párizsban megrendezik a tudományos és kulturális dolgozók nemzetközi értekezletét. A béke megőrzéséért folyó harcban a tudományos és kulturális dolgozóknak rendkívül jelentős szerep jut. Az egész világ legkiválóbb tudósai és művészei minden erejüket latbavetik a béke kiharcolásáért, mert nagyon jól tudják, hogy a béke megőrzése nélkül elképzelhetetlen mindannak a megőrzése, amit az emberiség eddig alkotott. A szovjet nemzetgazdaság új nagy sikerei A Szovjetunió kormánya és a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága határozatot hoztak, hogy az 1951-ben az ipar és a mezőgazdaság fejlődésében elért új sikerek alapján és a munka termelékenysége növekedésének és a termelési költségek csökkenésének következtében meg lehet valósítani az állami kiskereskedelmi árak számszerint negyedik leszállítását a tömeges árufogyasztás terén. A Szovjetúnió minisztertanácsa és az SzK(b)P elhatározták, hogy: 1951 március 1-től az állami kiskereskedelmi árakat csökkentik, az élelmezési és ipari termelés árucikkeinél a következő módon: a rozs- és búzakenyér, a sütemény és más pékgyártmányok árát 15 százalékkal, az élesztőét 15 százalékkal, a rozs-, búza-, kukorica- és más lisztekét 15 százalékkal. A köleskása, hajdina, dara, rizs, borsó és más hüvelyesek árát 15 százalékkal, a makarónit, száraz tésztát, metéltet és élelmiszer kivonatokat 15 százalékkal, a rozs, búza, zab, és mlás terniényfajta, a korpa, etetésre szánt keverék és szalma árát 15 százalékkaL A marhahús, bárányhús, sertéshús, baromfi, szalámi, hentesáruk, köttetek, szardella, húskonzervek, zöldség- és hüvelyeskonzervek árát, valamint más hústermékekét is 15 százalékkal. A hal, hering, halkonzervek, fekete és vörös kaviár és más haltermékek árát 10 százalékkal. A vaj árát 15 százalékkal, a zsír, műzsír, sajt, tej, tejtermékek, tejkonzervek, fagylalt és tojás órát 10 százalékkal. A cukrászsütemények, töltött tortalapok. kekszek, cukrászkészítmények, torták, mézeskalácsok és más lisztből készült cukrászsütemények árát 10 százalékkal. A tea, kávé, a teából, kávéból és kakaóból készült italok órát 10%-kal. A sót 10%-kal. A. vodka, likőrök, gyümölcslikőrök és égetett szeszesitalok órát 10 százalékkal. A konyak árát 10 százalékkaL A paradicsom- és gyümölcskonzervek és szaftok árát 10%-kal, a szójasajtok, kefir, szójaliszt, szója kivonatok és szójagyártmányok árát 15 százalékkal. Kormányválság Franciaországban a választójogi „reform" miatt A nemzetgyűlés rendkívül zavaros vita után csekély többséggel bizalmat szavazott a Pleven-kormánynak a választójogi reform kérdésében, azonban a szavazás nem vet véget a kormányválságnak. A választójog „reformjáról" szóló törvényjavaslatot ugyanis még nem fogadták el, a kormánytöbbség pedig felbomlott. A vitában Dreyfuss-Schmidt haladó képviselő azt hangoztatta, hogy ha a nemzetgyűlés elfogadná Guy Mollet tervét, ezzel a gaulleisták és a fasizmus előtt nyitná meg a kapukat. Peron elvtárs, a Kommunista Párt képviselője azt mondotta: a kormánytöbbség pártjai is megegyeznek abban, hogy a javaslat valósággal válasT&si csalást akar végrehajtani a kommunisták bőrére. De Menthon M*SB <káy

yf

co

ft> pártja semmiképpen sem fogadja el a kétfordulós szavazást, még akkor sem, ha felbomlik a kormánytöbbség. Bejelentette azt is, hogy pártja tartózkodik a bizalmi szavazástól. Ilyen körülmények között került sor a bizalmi szavazásra. Ennek eredményeképpen 243 szavazat a Guy MoJlet-terv „megfontolás tárgyává tétele" meHett, 216 szavazat pedig ellene szólt. Pleven minfez terel nök azután a köztársaság elnökéhez sietett, hogy felajánlja a kormány lemondását, az elnök azonban a lemondását nem fogadta el. A ma reggeli lapok egyhangúlag | megállapítják, hogy az első bizalmi szavazás semmit sem oldott meg és szerdán délután a kofnányválság is- , IjWŠt kiíöiÉeí. I A mosó- és mosdószappan árát 15%-kal. az illatszerek, ajándékdobozok. kölnivizek és más illatszer és kozmetikai gyártmányok árát 10%kal, a cigaretta éa dohány árát 10 %-kal, a mahorka árát 15%-kaL Az asztalok, székek, szekrények, díványok és más bútorok árát 20 %-kal, a vasiágyakét 20%-kal, a porcellán- és cserépedények és művészi porcelán- és cserépgyártmányok árát 20%-kal, a teáscsészék és a háztartásban szükséges üvegkészletek, világítótestek és tükrök árát 10%-kal, a gyufa árát 20%-kaL a petróleum árát 22%-kaI, a benzin árát 20%-kal, a rádiókészülékek és más rádióalkatrészekét 10%-kal, a kerékpár, motorkerékpár és alkatrészek árát 10%kal, a zsebórák és órák árát 10%-kal, cserép és palalemezek árát 20%-kal, az üvegtáblák árát 20%-kal, a szög, drót árát 10%-kal. a hullámos pléh és fedőpléh, a cement és tapéta órát 10%-kal a varrógépek és alkatrészeik, a húsőrlők, a petróleum- és gázfőzők, szeszfőzők és alkatrészeik árát, továbbá a késgyártmánok, lakatok, vasáruk, öntöttkályhák érát 10 százalékkal. Közönséges és faszénre beállított vasalók, fejszék, lapátok, kaszák, villák árát 10%-kal, a lószerszám, a műanyagból készüli gyártmányok árát 10 százalékkal. Egyúttal megfelelően csökkentik a vendéglőkben, étkezdékben, teázók* ban és más közétkezdékben ie ae árakat. Tüntetés Montevideóban A uruguay-i főváros dolgozói nagyarányú tiltakozó mozgalmat indítottak az USA külügyminiszterhelyettesének, Millernek látogatása ellen. A házak falain ilyen feliratok olvashatók: „Miller, takarodj Uruguaybóll" — „Nem harcolunk Koreában!" A főváros dolgozói követelik, hogy a kormány tagadja meg uruguay-i csapatoknak Koreába küldését, követelik a béke és a nemzeti függetlenség megőrzését, aa USA imperialista törekvéseivel szénit bea