Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-02 / 52. szám, péntek

UJSZO 1951 mftreíus 2 A vitában kristályosodnak kí a feladatok A füleki Dr evőin dustriábam az évzáró taggyűlés második szakasza keretében megválasztották az u) vezetőséget. Mielőtt azonban erre sor került volna. Farkas igazgató elvtárs ismertette az ötéves terv második évében elvégzett munkát. — Igaz, hogy 1950-ben a terveket egészben 107.19fc-ra teljesítettük mondotta —, de részeleteiben az egyes mflhelyrészekben mégsem sikerült mindenütt egyformán, jól teljesíteni. — Ennek okát abban kell keresni, hogy az egyes műhelyekben a villanyáram hiánya is hátráltatta a tervek teljesítését. A termelékenységgel is ez volt a helyzet, bár teljes egészében 105.15%-ot értünk el. Nehézségek mutatkoztak a szocia. lista versenyben is Az év elején a munkások még nem igen ismerték fel annak nagy jelentőségét. A helyzet csak az év februárjában változott meg, amikor versenyre hívták ki a testvérvállalatokat, A verseny győztese az lett, ahol a legtöbben kapcsolódtak be a szocialista versenyekbe. így aztán a füleki DrevoindustHa munkássága mult év augusztusára már 100%-osan bekapcsolódott a szocialista versenyekl>e és december l-re ékrrunkásiizem lett. A szocialista versenyek sikerét a jó meggyőző munkának és a helyes szervezésnek köszönhetjük. Az üzem a tervek teljesítésénél elsősorban azokra a kommunistákra és kiváló munkásokra támaszkodott, akik a gépek teljesítményét ismerve és kihasználva segítettek a részlettervek teljesítésénél. — De meg kell állapítani azt is — folytatja Farkas igazgató —, hogy a műhelybizottságok nem álltak feladatuk magaslatán. Azon feladatukat, hogy az üzembizottsággal a kapcsolatot fenntartsák és azt segítsék munkájában, nem teljesítették kellőképpen. Most, hogy a munkásság saját erejéből új üzemet épített és új alapokra fektette a termelést az egész üzemben, minden előfeltétel meg van, hogy túlszárnyaljuk a tavalyi eredményeket is. Az új alapokra fektetett termelés új normák bevezetését is szükségessé tette és ezzel az élmunkásmozgalom újra olyan fejlődésnek indulhat, mint tavaly, sőt a tavalyi színvonalat túl is haladhatja. Farkas igazgató elvtárs beszámolója után megindult a vita, amelyben a megjelent párttagok igen élénken vettek részt. Solymosi elvtárs az üzemi bizottság elnöke arról beszélt, hogy a kiöregedett elvtársak nem tudnak lépést tartani a fokozott és gyors fejlődéssel. Av fiatal káderek hiánya nagyon érezhető az üzem életében. Az idősebb funkcionáriusokat fiatal erőkkel kellene pótolni: „Ne féljen ezért senki a fiatalabb párttagok közül sem valamilyen funkciót elvállalni, majd beletanul" — hívták fel munkára a fiatalokat. Solymosi elvtárs azután azt hibáztatta, hogy az elvtársak sok esetben nem értik meg, hogy mit jelent az, hogy az üzem az államé, a munkásságé. Igen szép az, hogy tulajdonuknak érzik a gyárat, hanem ez még nem jogosítja fel őket arra, hogy házaik befedésére cserepeket, samotot, téglát követeljenek az üzemi bizottságtól. Ugy gondolják, hogy az üzembizottság köteles kielégíteni ilyenirányú kéréseiket is. Ezután egy idősebb munkás, Berki elvtárs szólalt fel. Válaszolt az elhangzottakra és hangoztatta, hogy az idősebb munkások, kommunisták tudják, hogy az üzem az államé és az állam mi vagyunk. A mi célunk is a közvagyon fejlesztése — mondotta. — De szükséges lenne, hogy a fiatalabb elvtársak többet olvassanak jó könyveket, mint mi idősebbek tettük annakidején. Nem elég a lelkesedés tudás is kell a funkciók elvállalásához. Fodor Gyula elvtárs, á lakatosmühely tanácselnöke ezeket mondotta: — Elvtársak, sok mindenféléről beszélünk itt, ami mind nagyon fontos, de égje dologról megfeledkezünk. Keveset beszélünk a Szovjetunióról. A Szovjeílrarátok Egyesületében is kevesen dolgoznak. Azt, hogy most szabadon összejöhettünk és minden kérdést megtárgyalhattunk, hogy az üzem a mienk, a Szovjeti'inió dicsőséges Vörös Hadseregének köszönhetjük, amely felszabadított bemlünket. Annak a békés építőmunkának, amelyet most folytatunk, egyetlen ellensége van, az amerikai imperialisták. Ezeknek aknamunkája ellen kell harcolni! Mozer Rudolf lakatos emelkedett ezután szólásra. — Elvtársak, a mi 1 Insaerveaetfeik gyönge, mert nem tudtak a párttagok eddig olyan meggyőző munkát végezni, hogy megakadályozzák azt, a mi nálunk naponta történik, hogy a munkások még mindig nem olvasnak újságot és politikailag tájékozatlanok. Farkas igazgató megjegyezte még: — A fiatalság nem kapcsolódik be a gyűléseken a vitába, pedig senkinek sem kell félnie, hogy esetleg rosszul mond valamit. Vegyünk példát munkánkról, aki dolgozik, az hibát is követ el, de a hibát ki is lehet javítani. Ezután megint Mozer elvtárs beszélt. —• Az öregebb elvtársak szerepét igen meg kell becsülni. Szerepük tanácsadás. Elmondják, hogyan harcoltak az öregek. Erre mindenki felfigyelhet. A jó tanácsadással helyes irányba terelhetjük az elvtársakat. Novenko elvtáfs portás, ugyanebbe a vitatémába kapcsolódott be, amikor rámutatott arra, hogy a fiatalság még mindig húzódozik a tanulástól, pedig szerencsésebb körülmények között él, mint valamikor mink, akik még éreztük a rabság és a korbács keservét. Az élénk és változatos vita után, melyben a tagok majdnem mind résztvettek, az új vezetőség megválasztására került sor. Hosszas tanácskozás után megint Micsuda eddigi pártelnököt választották meg. Az újra választott elnök szép beszédben köszönte meg a bizalmat. — Köszönöm nektek elvtársak, hogy megint engem választottatok. Ne felejtsétek el azonban, hogy ebben az évben legalább négyszer akkora feladatok várnak rátok, mint a múltban. Ezeket a feladatokat én is mint pártelnök csak akkor tudom teljesíteni, ha ti a párttagság segíttek munkámban. Csak véletek tudom együttesen a feladatokat megoldani. Solymosi elvtárs, az üzembizottság elnöke, rámutatott ezután arra, hogy a mult év munkájának elbírálásánál kitűnt, hogy a tagság nem volt elég aktív. A párttagok nem elég olvasottak. De igaz az is, hogy támogatás nélkül, pusztán saját erőikre voltak utalva. Ezért nem is volt észlelhető olyan munkakedv, amilyen egyébként várható lett volna Nagy hiba az is, hogy az elvtársaknak nincs hol összejönniök. Az üzembizott6ág, a pártszervezet, a műhelytanácsok mind egy helyen jönnek össze. Ezeken a bajokon is mind segít majd az új gyárépület, melyet a munkások maguk építenek fel. Ez a taggyűlés megmutatta, hogy a munkásság nagy lelkesedéssel foglalkozik az üzem helyzetével, az üzem nehézségeivel, és nagy hozzáértéssel bírálja a esetleges hibákat. Ez az öntudatos munkásság biztosítja azt, hogy az 195l-re előirányzott terveket a füleki Drevoindustria még sokkal jobban teljesíti, mint 1950-ben tette. Vidor István. Mit jelent a ciklusos ütemterv bevezetése a bányában A Donyec-medence bányászainak legfontosabb feladata A szénipari munkások sokmilliós hadserege az egész szovlet néppel együtt az atomfegyver eltiltását követeli és a világ békéiéért harcol. A bányászok, akik lelkesen heiveslik a Béke Híveinek varsói II. Világkongresszusán hozott határozatokat, azzal is erősítik a szovjet haza hatalmát, azzal is erősítik a békét, hogv több szenet termelnek és javítják a munkájukat. A háború utáni sztálini ötéves terv éveiben a Donyec-medence bányászai komoly sikereket értek el. A helyreállított és újonnan épített gyárak, ameIveket a modern technika vívmányaival szereltek fel, lehetővé tették a szénkitermelés növelését A termelés már a 1949. végére meghaladta a háborúelőtti színvonalat. A siker főleg annak a fáradhatatlan gondoskodásnak az eredménye, amellvel a Bolsevik Párt és a szovjet kormány állandóan fejleszti az ország termelő erőit. A bányászatban egvre nagyobb mértékben használják fel a legújabb technikai eszközöket, a hatalmas szénkombájnokat, a fúró- és szállítógépepeket, villamosmozdonvokat és más géni berendezéseket. Egyre jobban tökéletesítik a szén feitésének és szállításának leghaladottabb módszereit. A bányászok körében, akiknek képesítése jelentős mértékben növekedett, szocialista munkaversenv fejlődött ki. amelynek célja az ú i bánvatechnika minél gyorsabb elsajátítása A Donyec-medencében sok sztahanovista van, akik napról napra, hónapról hónapra túlteljesítik feladataikat és magasfokú termelékenységet érnek el. A medencében tucatszámra vannak aknák, százszámra szakaszok, melyek állandóan növelik a szénkitermelést, példát mutatnak az úi technika felhasználásában. Azok az aknák, amelyek nem használták ki a rendelkezésre álló tartalékokat és még nem szervezték meg kielégítő módon a gépesítést, nem teljesítik az állam által kitűzött feladatokat. A haza érdeke megköveteli, hogv a még fennálló hibákat minél gyorsabban kiküszöböl iiik. A Donvec-medence kombinátjaihoz, vállalataihoz és aknáihoz beosztott vezetőknek, valamint a Bányamunkások Szakszeryezetének legfontosabb feladata, hogv emeljék a termelékenységet, a termelés úiiászervezésének, a technika helves kihasználása és a technika rezetés megerősítése alapján. Az aknák munkájának gyökeres megjavításáért A Donyec-medence aknáiban jelenleg számos olvan intézkedést foganatosítanak, amelv feltétlenül lehetővé teszik ezeknek a feladatoknak sikeres végrehajtását. Több mint 500 réteg tér át a ciklikus ütemtervre A munkanormákat összhangba hozzák a vállalatok technikai felszerelésével és a munkások képesítésével. Több aknát, vezetőségét és vállalatot egyesítenek, a sznkaszokat megnagyobbítják. Az aknákhoz nagyszámban osztanak be mérnököket és technikusokat. Az új rendszer szerint számit iák ki a munka után járó progresszív darabbért, a munkások, bánvamesterek, mérnökök és technikusok jutalomban részesülnek. Ez ösztönző hatással van a termelékenység növelésére és lehetővé teszi ciklusos ütemterv szerinti munkaütem minél gvorsabb elsajátítását. Kidolgozták a Donvec-medence aknáiban a rétegek és szakaszok közötti szocialista munkaversenyt és megállapították „A Donvec-medence aknáinak szénmestere" kitüntető cím adománvozásának feltételeit. Nehéz felbecsülni ezeknek az intézkedéseknek jelentőségét Ezek lehetővé teszik az aknák munkájának gyökeres megjavítását, a rendelkezésre álló tartalékok üzembehelyezését és a termelékenység jelentős növelését. A szénkitermelést meg kell szervezni! Még a XVIII. Pártkongresszus megállapította annak a szükségességét, hogy „... meg kell szervezni a szénkitermelést és be kell vezetni az ország valamennyi szénkörzetében a ciklusos ütemtervet, amelv a bányászok sztahanovista munkateljesítményének alapja." A ciklusos ütemterv bevezetése előtt a „Krasznogvargye'jszkugol" bányánál az Ordzsonikidze nevű akna szakaszának egyik rétege elmaradt munkateljesítményével. A gépekyfermelékenysége alacsony volt, a munkások rendszeresen alatta maradtak a normáknak Amikor a réteg a ciklusos ütemtervre tért át, azonnal meglepő változások történtek: a munka termelékenysége állandóan növekedett, a fúrógép havi teljesítménye meghaladja a 14 ezer tonnát, a bányászok rekord-eredményeket értek el a szénk'termelésben. a réteg minden nap rendszeresen egv ciklust végzett el. i Sok ilyen példát lehetne felhozni, amelyek mind megerősítik a ciklusos ütemterv döntő jelentőségét a szénkitermelés további növekedésével kapcsolatban. A feladat lénvege az, hogy bátran és határozottan építsék át az aknák munkáját a ciklusos ütemterv alapján. A rétegek 24 óra alatt egy ciklust végezzenek el. két váltás teljesen rakja ki a szenet a réteg egész hosszúságában, a 'harmadik váltás pedig javítási és előkészítő munkálatokat végezzen. Valamennyi réteg számára biztosítani kell' a megfelelő gépeket. Az embereket nonlosan be kell osztani komplex-brigádokba és sokoldalúan fel kell használni a sztahanovistáknak és a legjobb kollektíváknak tapasztalatait, akik sikeresen dolgoznak a ciklusos ütemterv alap ián A ciklusos ütemterv bevezetésével, a technika tökéletesebb kihasználásáért folyó munkaversennvel. a munkanormák teljesítésével és túlteljesítésével, a munka termelékenységének állandó növelésével hozzájárulnak a bányászok az egész világ békéiének ügyéhez. A romániai Calani vasüzemeknél női öntőbrigád alakult, amely kilenchónapos tevékenysége folyamán minden hónapban átlag 50—100 százalékkal haladja tói a termelési előirányzatot. A brigád tagjai a tanulás, szakmai továbbképzés és a társadalmi munka terén sem maradtak le többi tfársuk mögött. Az ötéves terv kezdetén elhatározták, hogy tervelőirányzatuk állandó 10 százalékos túlteljesítése mellett két százalékkal csökkentik a selejtet és teljesen felszámolják az igazolatlan hiányzásokat. • Albániában a felszabadulás előtt mindössze 15 kiskapacitású, "kezdetieges nyomda működött. Az újságok példányszáma nem haladta meg a napi 2—3 ezret. Az iskolai tankönyveknek csupán kis töredéke készült nyomdában, a többit ezekről másolták le kézírással. A felszabadulás után a nyomdákat államosították, A Szovjetúnió számos korszerű nyomdai berendezést küldött. Ma a nyomdiák százezres példányszámban adnak ki különböző műveket. 9 napilapokat ötvenezres, a folyóiratokat négyezres példányszámban nyomják. • A román gépipar szép sikereket ért el új típusú gépek gyártása terén. Ä mult évben a romián gépgyárak 35 újtípusú gép tömeges gyártását kezdték meg, köztük szövőgépek és kombájnok gyártását is. A fejlődő romén gépipar szép sikereit a Szovjetúnió állandó segítségével érte el. Gomörpatonyíton is folyik a pártmunka... A gömörpanyit; pártszervezet is megtartotta évzáró taggyűlését. A taggyűlést a helyiszervezet pártelnöke Barczi Béla nyitotta meg ünnepélyes keretek között. Az évzáró tagyűt Ql4 világ a bányában A felvonó gyorsan ereszkedik le a sötét aknába. Zökkenés nélkül ér az akna mélyére. Az akna földalatti csarnoka a moszkvai Metróra emlékeztet. Tágss, magas, vasbeton falai nappali fényben ragyognak. A hatalmas szeliőztetőkészülék állandóan frissen tartja a levegőt. Átmegyünk az egyik szellőztető ajtón. Az alagút boltozata alatt, ameddig a szem ellát, erős, egyenletesfényű lámpák villognak. A villanyvasút felsővezetékének drótjai fémesen csillognak. A kis vasút telies sebességgel robog, szállítja a fekete gyémántot. Fehér, gyantaillatú fenyőből készült ajtó vezet a földalatti irányító szobába. Hófehér falain kábelek kígyóznak, a közepén asztal műszertáblával, zöld és piros ellenőrzőlámpák, feketevonalak jelzik a földalatti utakat és biztonsági berendezéseket. Az irányító a műszerasztalnál ülve állandóan figyelemmel kiséri, hol jár a kisvasút. Ha valamelyik szerelvény útját meg kell változtani, az irányító egyetlen gombnyomással intézkedik. Éppen új munkaszakasz kezdődik. A szénszállító futószalag és a szénfal között helyezkedik el a bányakombájn. Ez a hatalmas erejű gépezet kisebb helyet foglal el, mint az egyszerű réselőgép. Ez a hihetetlenül szellemes gép olyan, mint valami hatalmas élére állított Irta: Avgyejenko acélvasaló. A vágórésze lekerekített profilos kiképzésű, mint valami kis kétméteres boltív, melynek kerületén a legkeményebb acélfogakkal felszerelt lánc mozog. A vágórész ívéhez egyrészről a gép lábához, a második oldalon az acél kotrórakodóhoz van kapcsolva, amely olyan mint egy hatalmas méretű ekevas. A kombájn fejénél a gépész ül. Hallgatag, fegyelmenett, nyugodt és pontos fiatal munkás. A gép végénél, a futószalag két oldalán Jakov Kovaljev és Vlagyimir Leonov ifjúmunkások éppen a rögzítő-keretek felállítását végzik. Mögöttük a másik 'rögzítőpár. Hlaber nyikov és Hrudih csendesen nézik a szénrétegen ezt a helyet, ahova a bontás után be kell állítaniok a rögzítő keretet. A kombájn kotrórakodójánál Pehetorov brigádvezető áll. — Indulás! — kiáltja. A gépész megindítja a kombájnt s a vágó vaá tempóvai vájja magát a szénrétegbe. A gép alól az elevátor mozgószalagjára szóródnak a szénszilánkok. A nehéz vas olyan puhán hatol a szénfalba, mint a kés a vajba. A rakodó szorosan követi láncán a gépet, magára húzza az átvágott szénréteget, felaprózza és futószalagra önti. Minden munkafr' amat egyidőben történik. A gép egyenletesen halad előre, nyomában ömlik • szén a futószalagra. Kovaljev és Leonov állandóan követik a gépet s a rögzítők első sorában igazítják a vaskeretet. Átlag 4—5 re alatt állítják át a rögzítőkeret menetirányát egyik oldalról a másikra. A kombájn dolgozói lelkes összeforrottságban dolgoznak, a közös munka kovácsolta őket össze. Világosan látszik, hogy mindegyikükben ég a szocialista munka öntudata. Csak az öregek tudják, hogy milyen volt a bányász élete a cári Oroszországban. Ezek a lelkes fiatalok, akik a szovjetipar legtökéletesebb, legkorszerűbb gépeivel dolgoznak, tudják, hogy a bányászkombájn a Szovjetúnióban szü letett meg. Ez fejezi ki azt, hogy a szovjet állam számára valóban legdrágább kincs az ember. Látják, nogy a mérnökök és tudósok egyre tökéletesebb munkagépekkel kimélik az ő erejüket és egészségüket. Az a lendiijetes munkaverseny, melýet a szovjet bányászok folytatnak, megmutatja, hogyan fejlődnek az emberek a szocializmus országában, hogyan növekszik a munka termelékenysége az újtfpusú gépek, az újtfpusú emberek munkája nyomán. A bányászok munkahelyén, a tárnákban ma már világosan láthatjuk az új korszak, a kommunizmus hajnalának ragyogó sugarait. lésre eljött a járási pártelnök, Krivulka lelvtars is. A tagok szép számban jelentek meg, 98%-uk jött el az évzáró taggyűlésre Barczi Béla elvtárs beszámolójában arról beszélt, hogy a pártszervezet milyen munkát végzett az elmúlt év folyamán. Rámutatott arra, hogy a Párt határozata szerint megszervezték a párttagok oktatását, politikai Iskolázását és eredményesen folytatták le. A politikai tömegmunka terén megszervezték a sajtó olvasását és terjesztését is az egész község lakossága között. A magyarnyelvű Népnaptárt az egész község lakossága százszázalékban megrendelte és a napi sajtó terjesztésében is szép eredményeket értek el. A békeívek aláírási akciójába a pártszervezet teljesen bekapcsolódott és a község lakossága százszázalékban a békére szavazott. A pártszervezet irányításával és szervezésével 1950 március havában megalakították az első típusú Egységes Földműves Szövetkezetet kis- és középparasztokból. A szövetkezet olyan szépen fejlődött, hogy már november havában harmadik típusú szövetkezetté alakult át. A falu belterületén fekvő útak megjavításán 3 pártszervezet tagiai a lakossággal együtt brigádmunkában háromezer munkaóra alatt elvégezték hatszáz méter út kikavicsolását. A taggyűléseket rendesen megtartották, 12 rendes gyűlést és hat értekezletet tartottak a felülvizsgálással kapcsolatban Barczi elvtárs beszámolójában felhívta a párttagokat, hogy még hathatósabb munkába fogjanak, bírálta azokat az elvtársakat, akik nem vették kl részüket a pártmunkából és hangsú'yozta, hogy a Párt tisztaságán jobban kell őrködni, mint jaját szemünk világa fölött. Ezután az új vezetőség megválasztására került soi. A Part elnökévé újra Barczi elvtársat választották. Barczi Béla, Gömörpanyit.